Magyar Szó, 1990. január (47. évfolyam, 14-28. szám)
1990-01-16 / 14. szám
wyi тцтп<ђ 2 Magymüő CSEHSZLOVÁKIA Még az idén kivonulás? Tárgyalások a szovjet csapatok távozásáról Prágában tegnap megkezdődtek a tárgyalások a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. Jelenleg az országban mintegy 80 000 szovjet katona tartózkodik. Az új csehszlovák kormány tudtára adta Moszkvának, szeretné, ha az év végéig hazarendelné a csapatokat. A szovjet csapatok távozása Csehszlovákiából a cseh nemzeti identitás egyfajta rehabilitációját és az ország állami szuverenitásának megújítását jelképezné. A közelmúltban történt mélyreható társadalmi változások nyomán Csehszlovákiában megteremtődtek ugyanis az 1068-as események és az azt követő időszak átértékelésének feltételei. A Varsói Szerződés tagállamainak csúcstalálkozója Moszkvában sorsforduló volt, hiszen az érintett országok képviselői elítélték az 1968-as beavatkozást és végre kimondták, hogy az beavatkozás volt Csehszlovákia belügyeibe. Gorbacsov egyszersmind nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az invázió a szocializmus megújításának folyamatát tartóztatta fel. Más hírek szerint a kommunis-ták kilencven képviselői helyet fognak átengedni a parlamentben más pártoknak. Ezáltal minden képviselőnek egyenlő esélye lesz a vetélkedésre, és megnyílik az új választások lebonyolítása felé, amelyeken nagy esélye lesz a nem kommunista pártoknak a hatalom megszerzésére. (Tanjug) Chilében törvényes a KP Követelni fogják a junta bűntetteinek kivizsgálását Chilében 16 évi illegalitás után újra visszatér a nyilvános politikai életbe a kommunista párt, amelynek működését Augusto Pinochet tábornok katonai diktatúrája alatt betiltották. Ezt a hírt tegnap közölték a párt megalakulásának 66. évfordulója alkalmából megrendezett gyűlésen. Gladys Marin, a kommunisták vezetője több ezer chilei polgár előtt kijelentette, hogy ezzel „vége szakadt a diktatúra sötét éjszakájának”, és bejelentette, hogy a Kommunista Párt követelni fogja, hogy minden olyan bűntettet alaposan vizsgáljanak ki, amelyet a katonai rezsim uralmaalatt követtek el. Ekkor ugyanis több ezer chilei polgár tűnt el nyomtalanul. ..Nem tudunk egyetérteni azokkal, akiik a nemzeti megbékélés nevében a feledés szükségességét hangoztatják” — mondta Gladys Marin. Augusto Pinochet tábornok, aki a következő nyolc évben továbbra is a chilei fegyveres erők parancsnoka marad — habár többé nem ő a köztársaság elnöke —, tavaly decemberben kijelentette, hogy megdönti a jogállamot, amennyiben bírósági eljárást indítanak olyan katonai személyek ellen, akiket a diktatúrája alatt elkövetett bűntettekkel terhelnek Eddig csupán a kommunisták jelentették be nyilvánosan, hogy küzdeni fognak a bírósági eljárások elindításáért. Chile új elnöke, Patricio Ayluvin, akiit 1989. december 14-én választottak meg, erről a kérdésről egyelőre nem nyilatkozott. (Tanjug) Közös front a Santa Crusban bejelentették, hogy az Egyesült Államok és három másik dél-amerikai ország: Kolumbia, Peru és Bolívia, vagyis azok, amelyekben kokaint állítanak elő, közös stratégiát dolgozott ki a kábítószer elleni harcra. A terv részleteit az érintett országok elnökeinek csúcstalálkozóján ismertetik majd február 15-én Kolumbiában. „A történelem során először fordul elő, hogy négy ország közösen lép fel a kábítószer problémája ellen”, jelentette ki Santa Crusban Carlos Ituralde bolíviai külügyminiszter. A sajtóközleményben pedig leszögezték, hogy a találkozón sikerült valamennyi célt megvalósítani, ugyanakkor a részvevők hangot adtak reményüknek, hogy az érintett négy állam elnöke elfogadja a kábítószer elleni harc tervét. BÉRGYILKOS BANDÁKAT TARTÓZTATTAK LE A kolumbiai hadsereg a napokban letartóztatott 2500 embert, akik a hírhedt medellíni kábítószermaffia fegyveres csoportjainak a tagjai voltak, számolt be az eseményről az El Tiempo bogotai lap. Az akció során sikerült kézre keríteni 15 bérgyilkos banda vezetőit is. Ezeket a bandákat a kábítószercsempészek pénzelték, de gyakran az is előfordult, hogy nemcsak megbízóik utasításait hajtották végre, hanem saját akciókat is kezdeményeztek. Egyes hírek szerint egy ember meggyilkolásáért Medellínben 50 dollárt kértek a fegyveres bandák tagjai. A Reuter hírügynökség ugyanakkor arról számol be, hogy a kolumbiai hatóságok megítélése (Reuter telefotó) Japánban még mindig erélyesen tiltakoznak az USA december 23- án kezdődött panamai katonai intervenciója miatt, amelynek a célja Antonio Noriega tábornok letartóztatása volt. Japán különféle demokratikus és munkaszervezetei úgy vélik, hogy ez Panama szuverenitásának megszegése, állítólag azért került rá sor, hogy Noriegát Floridában kábítószercsempészés vádjával bíróság elé állítsák. A kép az USA tokiói nagykövetsége előtt készült, ahol az invázió ellen tüntettek szerint ezeket a bandákat terheli a felelősség az emberrablásokért is. Az utóbbi hónapokban csupán Medellínben húsz személyt raboltak el. Kolumbiai lapértesülések szerint az országban az emberrablók csaknem 400 személyt tartanak fogva. ERŐSZAKHULLÁM PERUBAN Peruban az elmúlt nap folyamán legalább 15 embert gyilkoltak meg, jelentette az AFP hírügynökség a rendőrség hivatalos adataira hivatkozva. A Sendero Luminoso (Fényes ösvény) gerillaszervezettel folytatott harcban a perui hadsereg négy katonája vesztette életét, a kormánycsapatok pedig megöltek hat gerillát. További négy állampolgár akkor vesztette életét, amikor egy vonaton pokolgép robbant. USA—LATIN-AMERIKA kábítószer-kereskedelem ellen „Donaldot” tetten érték Az FBI-nak és a CIA-nak kémkedett A szovjet kémelhárító szolgálat leleplezett egy ügynököt, aki csaknem három évtizeden át az Egyesült Államok hírszerzésének dolgozott, számolt be a moszkvai Pravda. A Donald fedőnévvel működő szovjet diplomatát sikerült tetten érni, s a lefülelt ügynök azonnal beismerte bűnösségét. Rövid időn belül halálra ítéltek Külföldi hírügynökségek tudni vélik, hogy Alekszandr Duhanyin ezredes, a KGB embere érte tetten a kémet, akinek valódi nevétt még az őrizetbe vétel után sem tették közre. Arról sem közöltek, semmit a szovjet illetékesek, hogy a halálra ítélt Donaldot kivégezték-e már. Az azonban bizonyos, hogy Dortaud az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) és a Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) szolgáltatott több évtizeden keresztül titkos adatokat. Az amerikaiaknak 1961 novemberében sikerült beszervezniük, amikor már magas rangú diplomataként a Szovjetunió ENSZ-képviseletében teljesített szolgálatot. Megbízóinak fonto politikai és gazdasági természetű információkat továbbított, ezenkívül tájékoztatta őket a vegyi és a biológiai fegyverek több fajtájáról is. A Pravda arra is rámutatott, hogy Donald volt a KGB egyik legnagyobb fogása az elmúlt években kézre kerített 30 kém közül. Szlovénia volt az első, Litvánia a második A Népszabadság kommentárja az elszakadási jogról Az anyaországtól való elszakadási törekvések kinyilvánításában Szlovénia volt az első, Litvánia pedig a második, olvasható egyebek között a Népszabadság tegnapi hírmagyarázatában. A magyarország lap megállapítja, hogy a törekvések között vannak hasonlóak, de lényegesen különbözőek is, így például Szlovénia sohasem volt önálló állam, és csak ebben az évszázadban csatlakozott délszláv szomszédaihoz, miközben Litvániát akarata ellenére csatolták a Szovjetunióhoz, méghozzá a Hitler és Sztálin megállapodása alapján. A Népszabadság rámutat, hogy elvben nem lehet kétségbe vonni az önrendelkezésre való jogot, különösen akkor nem, ha az a nép akaratát tükrözi. Nagy kérdés azonban, hogy a kivált területek gazdasági tekintetbeen fenn tudnák-e tartani magukat. Valószínű hogy kapnának nyugati segítséget de ez csak minimális lenne. A gazdaság struktúrája továbbra is ahhoz a környezethez fűződne amelynek korábban szerves részét képezte. Az elszakadás történelmi és pszichológiai szempontból mégérthető, de gazdasági tekintetben tragikomikus jeelnségként hatna A jövő mindenképpen az integrációé, fejezte be hírmagyarázatát a magyar napilap, majd kiemelte, hogy Jugoszlávia felbomlásának talán Albánia kivételiével, egyetlenegy szomszédos állam sem örülne. (Tanjug) Az NDK is beruház az NSZK-ban A nyugatnémet Bayernhypo bank illetékesei közölték, hogy a keletnémet Polygraph cég megvásárolta az NSZK-bam működő Royal Zenith Corp amerikai marketingvállalatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sor került az első keletnémet beruházásra a Nyugaton. A vásárlás lebonyolításához a Bayernhypobank 25 millió dollárral járult hozzá. 1990. január 16., kedd Nyugatnémet lapok Albániáról A nyugatnémet lapok tegnap arról adtak hírt, hogy a tiranai rezsim láthatóan nyugtalan, és kifejezték nézetüket, hogy a keleteurópai országokban történt változások kihatnak majd Albániára is. A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális lap tegnapi számában megállapította, hogy „az európai Kelet utolsó totalitárius államának kormánya is kezdi érezni a kelet-európai változások nyomását” , leszögezve, hogy a tiranai tisztségviselők nehezen tudják majd továbbra is elszigeteltségben tartani az országot. A nyugatnémet kormányhoz közel álló bonni konzervatív Die Welt annak a véleményének adott hangot, hogy a jugoszláviai és a görög hírközlő eszközök tudósításai „túlzóak” voltak, ellenben valószínűleg valóban történt „néhány incidens, amelyet a hatóságoknak sikerült elfojtaniuk"’. „Végül is az albániai titkosrendőrség, a Sigurimi ugyanolyan jól szervezett, mint amilyen jól szervezett volt Ceausescu Securitatéja is” — írja a Die Welt tegnapi számában, megállapítva, hogy a tiranai kormány magatartása „igen nagy nyugtalanságról árulkodik”, mivel láthatóan attól retteg, hogy külföldi befolyásra lázadás tör ki Albániában. „A kormány esélyei azonban igen kicsik, hogy e veszélyt elhárítsa, mint ahogyan erre enged következtetni Románia példája is” — szögezte le a Die Welt. Arra emlékeztetve, hogy Enver Hoxha és más uralkodók nem függetlenné, hanem elszigeteltté tették Albániát, a jobboldali Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte, hogy a tiranai hatóságok brutálisan elfojtják az elégedetlenség legkisebb megnyilvánulásait ss, mert attól rettegnek, hogy megingatják Ramiz Aha pártvezető rezsimjének uralmát. (Tanjug) (Bora VOJNOVXC felvétele) A szökőkútból csak vasár- és ünnepnap csobog a víz. Tirana főtere A BT öt állandó tagja párizsi találkozón Kambodzsáról Párizsban tegnap megkezdődött a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának kétnapos találkozója, amelyen megvitatják a kambodzsa polgárháború békés megoldásán irányuló legújabb indítványokat. A figyelem központjában az ausztráliai kezdeményezés áll amely azt javasolja, hogy a választások megtartásáig Kambodzsában ideiglenesen az ENSZ vegye át a közigazgatást. Egyelőre azonban csupán azzal kapcsolatban született konszenzus az öt állandó tag között, hogy az ENSZ-nek nagyobb szerepet kell adni a kambodzsai kérdés megoldásában. A párizsi találkozó akambodzsai vörös khmerek katonai sikereinek légkörében kezdődött, s ezért a többség azt követeli, hogy elsősorban akadályozzák meg a népirtást végző khmerek további erősödését Különösen Franciaország viszisztán ezen, nem támogatja már Szihanuik herceget, mert olyan következtetésre jutott, hogy pillanatnyilag egyedül a Phnom Penh-i rezsim képes megállítani az új bőhatalomra törő vörös khmereke. Ezért Párizs azt javasolta a Biztonsági Tanács tagjainak, hogy támogassák Hun Szen miniszterelnököt. Kína szerepe továbbra is kérdéses, mivel eddig katonailag és diplomáciailag támogatta a vörös khmereket. A hivatalos Peking azt követelte, alakítsanak ideiglenes kormányt, amelyben helyet kapn, mind a négy frakció, azonban Phnom Penh és Vietnam ezt ellenezte. Most Franciaország arra figyelmeztet, hogy nem fog beleegyezni semmilyen kompromiszszumba a vörös khmereikkel- Egyesek szerint biztató, hogy Peking napokban pozitívan értékelte a ausztráliai javaslatot. A Szovjetunió és az USA ezzel szemben csal bizonyos fenntartásokkal fogadó el az ausztráliai diplomáciai vezetőről „Evans-tervnek” nevezett indítványt. Egyszóval a párizsi tanácskozás picere kétséges. De mindannyian egyetértenek abban, hogy csak igen módon található békés megoldás a kambodzsai válságra, s ezért már most arról beszélnek, hogy a hónap végén New Yorkban újabb találkozóra kerül sor, amelyen szintén a Biztonsági Tanács öt állandó tagja ül össze. (Tanjug) KASMÍRI VILLONGÁSOK Pakisztán sajnálkozik Pakisztán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az indiai Kasmírban rosszabbodott a helyzet A külügyminisztérium képviselője tegnapelőtt este Iszlámábádban kijelentette, hogy a kormány „igen nyugtalan” az erőszak alkalmazása, a kijárási tilalom és a Kasmír völgyben történt gyilkosságok miatt. „Számunkra egyértelmű, hogy mindez a nép elégedetlenségének a következménye, mert megfosztották az önrendelkezés jogától” — mondta a képviselő. Kasmírt az első, 1947—48. évi indiai—pakisztáni háború idején felosztották két részre, az akkor megállapított határvonalat azonban egyik fél sem tartja tiszteletben. Magas rangú pakisztáni tisztségviselők az utóbbi időben gyakran hangoztatták azt, a követelést, hogy az 1950 évi ENSZ- határozat alapján Kasmírban tartsanak népszavazást, hogy a polgárok nyiltkozzanak az indiai unióban vagy Pakisztánban kívánnak-e maradni. Az indiai kormány minden esetben hevesen reagált ezekre a követelésekre, az új miniszterelnök pedig, Vishwanath Pratap Singhnen, sokkal tisztségre kerülése után elvetette a kasmíri népszavazásra vonatkozó indítványt. (Tanjug)