Magyar Szó, 1990. január (47. évfolyam, 14-28. szám)

1990-01-16 / 14. szám

wyi тцтп<ђ 2 Magymüő CSEHSZLOVÁKIA Még az idén kivonulás? Tárgyalások a szovjet csapatok távozásáról Prágában tegnap megkezdődtek a tárgyalások a Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok kivo­násáról. Jelenleg az országban mintegy 80 000 szovjet katona tar­tózkodik. Az új csehszlovák kor­mány tudtára adta Moszkvának, szeretné, ha az év végéig haza­rendelné a csapatokat. A szovjet csapatok távozása Csehszlovákiá­ból a cseh nemzeti identitás egy­fajta rehabilitációját és az ország állami szuverenitásának megújítá­sát jelképezné. A közelmúltban történt mélyre­ható társadalmi változások nyo­mán Csehszlovákiában megterem­tődtek ugyanis az 1068-a­s esemé­nyek és az azt követő időszak át­értékelésének feltételei. A Varsói Szerződés tagállamainak csúcsta­lál­kozója Moszkvá­ban sorsforduló volt, hiszen az érintett országok képviselői elítélték az 1968-as be­avatkozást és végre kimondták, hogy az beavatkozás volt Cseh­­szlová­kia belügyei­be. Gorbacsov egyszersmind nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az invázió a szocializmus megújításának folya­matát tartóztatta fel. Más hírek szerint a kommunis-­­­ták kilencven képviselői helyet­­ fognak átengedni a parlamentben más pártoknak. Ezáltal minden képviselőnek egyenlő esélye lesz a vetélkedésre, és megnyílik az új választások lebonyolítása felé, amelyeken nagy esélye­ lesz a nem kommunista pártoknak a hatalom­­ megszerzésére. (Tanjug) Chilében törvényes a KP Követelni fogják a junta bűntetteinek kivizsgálását Chilében 16 évi illegalitás után újra visszatér a nyilvános politi­kai életbe a kommunista párt, amelynek működését Augusto Pi­nochet tábornok katonai diktatú­rája alatt betiltották. Ezt a hírt tegnap közölték a párt megalaku­lásának 66. évfordulója alkalmából megrendezett gyűlésen. Gladys Marin, a kommunisták vezetője több ezer chilei polgár előtt kijelentette, hogy ezzel „vé­ge szakadt a diktatúra sötét éj­szakájának”, és bejelentette, hogy a Kommunista Párt követelni fog­ja, hogy minden olyan bűntettet alaposan vizsgáljanak ki, amelyet a katonai rezsim uralma­­alatt kö­vettek el. Ekkor ugyanis több ezer chilei polgár tűnt el nyomtalanul. ..Nem tudunk egyetérteni azokkal, akiik a nemzeti megbékélés nevé­ben a feledés szükségességét han­goztatják” — mondta Gladys Ma­rin. Augusto Pinochet tábornok, aki a következő nyolc évben tovább­ra is a chilei fegyveres erők pa­rancsnoka marad — habár többé nem ő a köztársaság elnöke —, tavaly decemberben kijelentette, hogy megdönti a jogállamot, amennyiben bírósági eljárást in­dítanak olyan katonai személyek ellen, akiket a diktatúrája alatt elkövetett bűntettekkel terhelnek Eddig csupán a kommunisták je­lentet­ték be nyilvánosan, hogy küzdeni fognak a bírósági eljárá­sok elindításáért. Chile új elnöke, Patricio Ayluvin, akiit 1989. de­cember 14-én választottak meg, erről a kérdésről egyelőre nem nyilatkozott. (Tanjug) Közös front a Santa Crusban bejelentették, hogy az Egyesült Államok és há­rom másik dél-amerikai ország: Kolumbia, Peru és Bolívia, vagy­is azok, amelyekben kokaint állí­tanak elő, közös stratégiát dolgo­zott ki a kábítószer elleni harcra. A terv részleteit az érintett orszá­gok elnökeinek csúcstalálkozóján ismertetik majd február 15-én Kolumbiában. „A történelem során először fordul elő, hogy négy ország kö­zösen lép fel a kábítószer prob­lémája ellen”, jelentette ki Santa Crusban Carlos Ituralde bolíviai külügyminiszter. A sajtóközle­ményben pedig leszögezték, hogy a találkozón sikerült valamennyi célt megvalósítani, ugyanakkor a részvevők hangot adtak rem­é­­nyüknek, hogy az érintett négy állam elnöke elfogadja a kábító­szer elleni harc tervét. BÉRGYILKOS BANDÁKAT TARTÓZTATTAK LE A kolumbiai hadsereg a napok­ban letartóztatott 2500 embert, akik a hírhedt medellíni kábító­szermaffia fegyveres csoportjainak a tagjai voltak, számolt be az ese­ményről az El Tiempo bogotai lap. Az akció során sikerült kéz­re keríteni 15 bérgyilkos banda vezetőit is. Ezeket a bandákat a kábítószercsempészek pénzelték, de gyakran az is előfordult, hogy nemcsak megbízóik­­ utasításait hajtották végre, hanem saját ak­ciókat is kezdeményeztek. Egyes hírek szerint egy ember meggyil­kolásáért Medellínben 50 dollárt kértek a fegyveres bandák tagjai. A Reuter hírügynökség ugyan­akkor arról számol be, hogy a kolumbiai hatóságok megítélése (Reuter telefotó) Japánban még mindig erélyesen tiltakoznak az USA december 23- án kezdődött panamai katonai in­tervenciója miatt, amelynek a cél­ja Antonio Noriega tábornok le­tartóztatása volt. Japán különféle demokratikus és munkaszerve­zetei úgy vélik, hogy ez Panama szuverenitásának megszegése, ál­lítólag azért került rá sor, hogy Noriegát Floridában kábítószer­­csempészés vádjával bíróság elé állítsák. A kép az USA tokiói nagykövetsége előtt készült, ahol az invázió ellen tüntettek szerint ezeket a bandákat terheli a felelősség az emberrablásokért is. Az utóbbi hónapokban csupán Medellínben húsz személyt rabol­tak el. Kolumbiai lapértesülések szerint az országban az ember­rablók csaknem 400 személyt tar­tanak fogva. ERŐSZAKHULLÁM PERUBAN Peruban az elmúlt nap folya­mán legalább 15 embert gyilkol­tak meg, jelentette az AFP hír­­ügynökség a rendőrség hivatalos adataira hivatkozva. A Sendero Luminoso (Fényes ösvény) gerill­­­aszervezet­tel folytatott harcban a perui hadsereg négy katonája vesztette életét, a kormánycsapa­tok pedig megöltek hat gerillát. További négy állampolgár akkor vesztette életét, amikor egy vona­ton pokolgép robbant. USA—LATIN-AMERIKA kábítószer-kereskedelem ellen „Donaldot” tetten érték Az FBI-nak és a CIA-nak kémkedett A szovjet kémelhárító szolgálat leleplezett egy ügynököt, aki csak­nem három évtizeden á­t az Egye­sült Államok hírszerzésének dol­­gozott, számolt be a moszkvai Pravda. A Donald fedőnévvel mű­ködő szovjet diplomatát sikerült tetten érni, s a lefülelt ügynök azonnal beismerte bűnösségét. Rö­vid időn belül halálra ítél­tek­ Külföldi hírügynökségek tudni vélik, hogy Alekszandr Duhanyin­­ ezredes, a KGB embere érte tet­­t­­en a kémet, akinek valódi nevét­t még az őrizetbe vétel után sem tették közre. Arról sem közöltek, semmit a szovjet illetékesek, hogy a halálra ítélt Donaldot kivégez­ték-e már. Az azonban bizonyos, hogy Do­rtaud az amerikai Szövetségi Nyo­mozó Irodának (FBI) és a Közpon­ti Hírszerző Ügynökségnek (CIA) szolgáltatott több évtizeden keresz­tül titkos adatokat. Az amerikai­aknak 1961 novemberében sikerült beszervezniük, amikor már magas rangú diplomataként a Szovjetunió ENSZ-képviseletében teljesített szolgálatot. Megbízóinak fonto politikai és gazdasági természetű­ információkat továbbított, ezenkí­vül tájékoztatta őket a vegyi és­ a biológiai fegyverek több fajtájáról is. A Pravda arra is rámutatott, hogy Donald volt a KGB egyik legnagyobb fogása az elmúlt évek­ben kézre kerített 30 kém közül. Szlovénia volt az első, Litvánia a második A Népszabadság kommentárja az elszakadási jogról Az anyaországtól való elszaka­dási törekvések kinyilvánításában Szlovénia volt az első, Litvánia pe­dig a második, olvasható egyebek között a Népszabadság tegnapi hír­magyarázatában. A magyarország lap megállapítja, hogy a törek­vések között vannak hasonlóak, de lényegesen különbözőek is, így például Szlovénia sohasem volt ön­álló állam, és csak ebben az év­században csatlakozott délszláv szomszédaihoz, miközben Litvániát akarata ellenére csatolták a Szov­jetunióhoz, méghozzá a Hitler és Sztálin megállapodása alapján. A Népszabadság rámutat, hogy elvben nem lehet kétségbe vonni az önrendelkezésre való jogot, kü­lönösen ak­kor nem, ha az a nép akaratát tükrözi. Nagy kérdés azonban, hogy a kivált területek gazdasági tekintetbeen fenn tud­nák-e tartani magukat. Valószínű hogy kapnának nyugati segítséget de ez csak minimális lenne. A gazdaság struktúrája­ továbbra is ahhoz a környezethez fűződne amelynek korábban szerves részét képezte. Az elszakadás történelmi és pszichológiai szempontból még­érthető, de gazdasági tekintetben tragikomikus jeelnségként hatna A jövő mindenképpen az integ­rációé, fejezte be hírmagyarázatát a magyar napilap, majd kiemelte, hogy Jugoszlávia felbomlásának talán Albánia kivételiével, egyet­lenegy szomszédos állam sem örül­ne. (Tanjug) Az NDK is beruház az NSZK-ban A nyugatnémet Bayernhypo bank illetékesei közölték, hogy a kelet­német Polygraph cég megvásárol­ta az NSZK-bam működő Royal Zenith Corp amerikai marketing­­vállalatot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sor került az első keletnémet beruházásra a Nyuga­ton. A vásárlás lebonyolításához a Bayernhypo­bank 25 millió dol­lárral járult hozzá. 1990. január 16., kedd Nyugatnémet lapok Albániáról A nyugatnémet lapok tegnap arról adtak hírt, ho­gy a tiranai rezsim láthatóan nyugtalan, és ki­fejezték nézetüket, hogy a kelet­európai országokban történt vál­tozások kihatnak majd Albániára is. A Süddeutsche Zeitung című müncheni liberális lap tegnapi szá­mában megállapította, hogy „az eu­rópai Kelet utolsó totalitárius álla­mának kormánya is kezdi érezni a kelet-európai változások nyomá­sát” , leszögezve, hogy a tiranai tisztségviselők nehezen tudják majd továbbra is elszigeteltségben tartani az országot. A nyugatnémet kormányhoz kö­zel álló bonni konzervatív Die Welt annak a véleményének adott hangot, hogy a jugoszláviai és a görög hírközlő eszközök tudósítá­sai „túlzóak” voltak, ellenben va­lószínűleg valóban történt „né­hány incidens, amelyet a hatósá­goknak sikerült elfojtaniuk"’. „Végül is az albániai titkos­rendőrség, a Sigurimi ugyanolyan jól szervezett, mint amilyen jól szervezett volt Ceausescu Securi­­tatéja is” — írja a Die Welt teg­napi számában, megállapítva, hogy a tiranai kormány maga­tartása „igen nagy nyugtalanság­ról árulkodik”, mivel láthatóan attól retteg, hogy külföldi befo­lyásra lázadás tör ki Albániában. „A kormány esélyei azonban igen kicsik, hogy e veszélyt elhá­rítsa, mint ahogyan erre enged következtetni Románia példája is” — szögezte le a Die Welt. Arra emlékeztetve, hogy Enver Hoxha és más uralkodók nem függetlenné, hanem elszigeteltté tették Albániát, a jobboldali Frankfurter Allgemeine Zeitung közölte, hogy a tiranai hatóságok brutálisan elfojtják az elégedet­lenség legkisebb megnyilvánulá­sait ss, mert attól rettegnek, hogy megingatják Ramiz Aha pártve­zető rezsimjének uralmát. (Tan­jug) (Bora VOJNOVXC felvétele) A szökőkútból csak vasár- és ünn­epnap csobog a víz. Tirana főtere A BT öt állandó tagja párizsi találkozón Kambodzsáról Párizsban tegnap megkezdődött a Biztonsági Tanács öt állandó tag­jának kétnapos­ találkozója, ame­lyen megvitatják a kambodzsa polgárháború békés megoldásán irányuló legúj­abb indítványokat. A figyelem központjában az ausztráliai kezdeményezés áll amely azt javasolja, hogy a vá­lasztások megtartásáig Kambodzsá­ban ideiglenesen az ENSZ vegye át a közigazgatást. Egyelőre azon­ban csupán azzal kapcsolatban született konszenzus az öt állandó tag között, hogy az ENSZ-nek na­gyobb szerepet kell adni a kam­bodzsai kérdés megoldásában. A párizsi találkozó a­­kambodzsai vö­rös khmerek katonai sikereinek légkörében kezdődött, s ezért a többség azt követeli, hogy elsősor­ban akadályozzák meg a népirtást végző khmerek további erősödését Különösen Franciaország visziszt­án ezen, nem támogatja már Sziha­nuik herceget, mert olyan követ­keztetésre jutott, hogy pillanatnyi­lag egyedül a Phnom Pen­h-i re­zsim képes megállítani az új bő­­hatalomra törő vörös khmereke. Ezért Párizs azt javasolta a Biz­tonsági Tanács tagjainak, hogy tá­mogassák Hun Szen miniszterel­nököt. Kína szerepe továbbra is kérdé­ses, mivel eddig katonailag és dip­lomáciailag támogatta a vörös khmereket. A hivatalos Peking azt követelte, alakítsanak ideiglenes kormányt, amelyben helyet kapn, mind a négy frakció, azonban Phnom Penh és Vietnam ezt elle­nezte. Most Franciaország arra fi­gyelmeztet, hogy nem fog bele­egyezni semmilyen kompromisz­szum­ba a vörös khmereikkel- Egye­sek szerint biztató, hogy Peking­­ napokban pozitívan értékelte a ausztráliai javaslatot. A Szovjet­unió és az USA ezzel szemben csal bizonyos fenntartásokkal fogadó el az ausztráliai diplomáciai ve­zetőről „Evans-tervnek” nevezett indítványt. Egyszóval a párizsi tanácskozás picere kétséges. De mindannyian egyetértenek abban, hogy csak igen módon található békés meg­oldás a kambodzsai válságra, s ezért már most arról beszélnek, hogy a hónap végén New Yorkban újabb találkozóra kerül sor, ame­lyen szintén a Biztonsági Tanács öt állandó tagja ül össze. (Tan­jug) KASMÍRI VILLONGÁSOK Pakisztán sajnálkozik Pakisztán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az indiai Kasmírban rosszabbodott a helyzet A kül­ügyminisztérium képviselője teg­napelőtt este Iszlámábádban kije­lentette, hogy a kormány „igen nyugtalan” az erőszak alkalmazá­sa, a kijárási tilalom és a Kasmír­ völgyben történt gyilkosságok miatt. „Számunkra egyértelmű, hogy mindez a nép elégedetlensé­gének a következménye, mert megfosztották az önrendelkezés jogától” — mondta a képviselő. Kasmírt az első, 1947—48. évi indiai—pakisztáni háború idején felosztották két részre­, az akkor megállapított határvonalat azon­ban egyik fél sem tartja­ tiszte­letben. Magas rangú pakisztáni tisztségviselők az utóbbi időben gyakran hangoztatták­ azt, a köve­telést, hogy az 1950 évi ENSZ- határozat alapján Kasmírban tartsanak népszavazást, hogy a polgárok nyiltkozzanak az indiai unióban vagy Pakisztánban kí­vánnak-e maradni. Az indiai kor­mány minden esetben hevesen reagált ezekre a követelésekre, az új miniszterelnök pedig, Vish­­wanath Pratap Singh­nen, sokkal tisztségre kerülése után elvetette a kasmíri népszavazásra vonatko­zó indítványt. (Tanjug)

Next