Magyar Szó, 1990. szeptember (47. évfolyam, 255-269. szám)
1990-09-16 / 255. szám
21 (Folytatás az 1. oldalról) és diplomaták immunitását, mentelmi jogát. A Riadi Rádió szerint az iraki katonák magatartása tükrözi az iraki rezsimet is. Az AI Dzsummurija bagdadi napilap tegnap megírta, hogy az Öböl nemzetközi vizein a társult amerikai, brit és ausztrál csatahajók, négy deszanthelikopter segítségével feltartóztatták az Al Fao iraki tartályhajót, és átkutatták. A tanker legénysége 32 órán át nem volt hajlandó megállítani a hajót, a kapitány kijelentette, hogy az amerikai kommandók helikopterekről leereszkedtek a hajóra, de semmit sem találtak rajta. Az Irak elleni propagandaháborúhoz Irán is csatlakozott. Muszavi Ardebel ajatollah a tegnapi istentiszteleten kijelentette, hogy Irak tájékoztatta az USA-t, miszerint megtámadja Kuvaitot, állítólag azért, hogy támogassa az ottani forradalmat. Az iraki kormány hivatalos képviselője tegnap cáfolta ezt az állítást, és azt mondta, nyilvánvalóan az ajatollah az USA döntésére gondolt, arra, hogy megszállja Szaúd-Arábiát és a területén levő szent iszlám helyeket. Naivnak, ironikusnak mondta az ajatollah nyilatkozatát, hangsú-lyozva, hogy a kijelöntést mégsem politikus tette, illetve arra célzott, hogy az ajatollah nincs eléggé tájékozódva az Öböl történéseiről. Az iraki képviselő bírálta az iráni kormányt, hogy nem határolta el magát az ajatollah nyilatkozatától. Időközben a helyi rádióállomások arról is beszámoltak, hogy az Öbölben állandóan gyarapodnak a nemzetközi csapatok. A Riadi Rádió szerint hamarosan az olasz és országok polgárait szállítva. ■ Ezeket az embereket tranzit menekülttáborokban helyezik el Bagdad környékén, majd a kiutazási vízum beszerzése után folytathatják útjukat Jordániába. Bagdadban senki sem tud poros adatot közölni a menekültek számáról, de a Jordan Times szerint több mint 60 000-ren vannak. A bagdadi televízió tegnap is folytatta a kamerák előtti beszélgetést a külföldi ,,vendégekkel”, akik felszólítják saját országuk kormányait, hogy kezdjenek békés tárgyalásokat Irakkal, hogy így kerüljék el a háborús konflikust. (Tanjug) Jordánia retteg További 600 000 menekültre számít A jordániai hatóságok még mintegy 600 000 iraki és kuvaiti menekülttel számolnak, zömmel ázsiaiakkal és arabokkal. Az ENSZ szakosított szervezetével, az UNDRO-val, az elemi csapások utáni segélynyújtási szervezettel együttműködve a jordániai hatóságok megkezdték a menekültek elhelyezési tervének kidolgozását. A Reuter szerint a sivatagi határátkelőkön érkeznek a legtöbben. A napokon át élelem és víz nélkül vergődő iraki és kuvaiti menekülteknek biztosítani kell a legfontosabb megélhetési feltételeket — jelentette ki az UNDRO képviselője. Augusztus 2-a, Kuvait lerohanása óta Jordániába mintegy 370 000 menekült érkezett, a hatóságok eddig 85 millió dollár nemzetközi segélyt kaptak, és úgy állapították, meg, hogy ez az összeg jelképes. Most a nagyobb méretű nemzetközi segélynyújtást szorgalmaznák. Megállapodás nélkül Párizsban tegnapelőtt éjjel befejeződött az ENSZ második értekezlete a legszegényebb országok problémáiról. Szilárd megállapodás nem született arról, hogy ezután milyen összegű segélyt folyósítanak majd a fejlett államok. Ehelyett kidolgoztak egy további munkatervet, amely szerint Érszak és nép közösen, partnerként vállalja a szegény országok fejlesztését. (Tanjug) Tűzkeresztség Az ausztráliai Darwin hadihajó tegnapelőtt éjjel átesett a tűzkerestségen, a begitt több mint egy héttel ezelőtt az Adelaide csatahajóval együtt csatlakozott Irak tengeri zárlatához. A Darwin figyelmeztető sortüzet adott le egy iraki tartályhajó közelben, éjjel egy órakor az öbölben haladó tartályhajó ugyanis nem volt hajlandó megadni az ausztráliai csatahajó figyelmeztetésére. A sortűz után a tartályhajó megállt. Egy külön tengerészcsapat megállapította, hogy üres, majd útjára bocsátották az iraki partok felé. A vietnami háború óta az ausztráliai hadsereg fegyverei most szólaltak meg először. (Tanjug) a kanadai haderők is csatlakoznak hozzájuk. Nyugati hírforrásra hivatkozva a rádió megemlítette, hogy a brit szárazföldi hadsereg is mintegy hatezer katonát fog küldeni. Nem kommentálta a hírt, hogy Szaúd-Arábia 20 milliárd dollárt hajlandó fordítani amerikai fegyverek vásárlására. Nem is erősítette meg ,sőt az információt sem, hogy Szaúd-Arábia Iraknak 10 milliárd dollárt hajlandó kifizetni azzal a feltétellel, hogy vonja vissza Kuvaitból megszálló csapatait. Megerősített hírek szerint tegnap Kuvaitból mintegy 400 amerikai és nyugat-európai nőt és gyermeket evakuáltak. Kuvaitból Bagdadba továbbra is egymás után érkeznek az autóbuszok, más járművek. indiai, pakisztáni, malajziai, Fülöp-szigeteki és más ázsiai Francia válasz A franciák tegnap döntést hoztak, hogy kiutasítják az országból az iraki katonai attasét és 28 iraki katonatisztet, akik továbbképzésen tartózkodnak Franciaországban. Az iraki nagykövetség személyzetének megtiltották, hogy elhagyja Párizs területét. Párizs így válaszolt a kuvaiti francia katonai attasé elrablására akit később szabadon engedtek. Válasz volt ez a másik három francia polgár elhurcolására is. Franciaország még négyezer katonát küld az Öbölbe, újabb repülőgépeket és páncélos egységeket is odairányít. (Tanjug) Csalódás Moszkvában Washington fenntartásokkal fogadta a nukleáris fegyverek betiltását Moszkvai politikai körök meglepetéssel vették tudomásul a jelentést, hogy Genfben, az atomfegyverek betiltásáról szóló negyedik értekezleten nem sikerült aláírni a záródokumentumot. Ugyanezek a politikai körök hangsúlyozzák, hogy a közös álláspontokat összegező határozat már majdnem teljes egészében elkészült. Úgy látszik, hogy a 11 órás, reggelig tartó vitán újabb bajok keletkeztek, mert az .nw. iiiratok nem készültek fel r.nr, hogy az' ei-.mdvkć* kötelezzék, miszerint 1330-ig v’josen éc'ilták az atomkreá'le* e’-Ч A tegnapi Frpo’da vila-PH - és a szovjet delegáció vezetője, Vagyimir Petrovszkij külügyminiszter-helyettes nyilatkozott az újságnak. A diplomata minden bizony’ nyal a genfi összejövetel kedvező eredményére várva most hangsúlyozta, hogy a megegyezés megfelelne az atomfegyverekkel rendelkező országoknak, de azoknak is, amelyeknek nincs ilyen fegyverük. A nukleáris fegyverek telepítésénél, leállításáról szóló megegyezést 1868. július 1-jén írták alá, két évre rá hatályba is lépett, eddig 143 állam csatlakozott Hozzá. Minden ötödik évben nemzetközi értekezletet hívnak össze, hogy megvitassák e megállapodás alakú. ■ Hsát.. G^-fben most is ezt tették. (Tanjug) _____[ | Megbeszélés Moszkvában a Szovjetunió újraalakításáról Moszkvában folytatódtak a megbeszélések az új szövetségi megállapodás kidolgozásáról, amellyel majd meghatározzák és szabályozzák a szovjet szövetség berendezését. Valószínűleg szuverén államok szövetsége jön majd létre. E megbeszélésekkel kapcsolatos információk csak szövetségi köztársaságot említenek, ezek szerint Litvánia, Lettország és Észtország e megbeszéléseken kimaradt. A szövetségi megállapodásról szóló megbeszélések részvevőinek eltérő álláspontjaik vannak, de a hírek szerint egyben egyöntetűek: feltétlenül meg kell őrizni a Szovjetuniót mint egységes és szilárd államot, amely az egyenrangúság és az önkéntesség alapelveire épül. Ezzel a szövetségi megállapodással fel lehetne váltani az 1922-ben készített megállapodást, amely a Szovjetuniót centralizált unitarisztikus államként, hozta létre, és amelyben a köztársaságok csak (vagy szinte csak) formálisan léteznek, ugyanis minden hatalmat a hatalmi központ tart kézben. Az eddigi megbeszélések során hangsúlyozták, hogy a szövetségi megállapodás megfogalmazásának abból kell kiindulnia, hogy egyes köztársaságok már meghozták a szuverenitásukról szóló dokumentumokat. A jelek szerint e folyamatban feltétlenül részt kell venniük az autonóm köztársaságoknak is, amelyek a szövetségi köztársaságok kötelékéhez tartoznak. Olyan vélemények is elhangzottak, meg kell engedni, hogy ezek egyik köztársaságból a másikba léphessenek át. A szovjet szövetség igen összetett nemzeti és politikai adminisztratív csinálmány. Mintegy 150 nemzet él benne, 22,4 millió négyzetkilométernyi területen, és ez többször nagyobb, mint Európa területe. A majdnem 300 millió lakos 15 szövetségi köztársaság polgára, a köztársaságoknak pedig van 20 autonóm köztársaságuk, csak Oroszországnak van 16 ilyen köztársasága, de nyolc autonóm övezet is működik e 15 köztársaság területén. (Tanjug) Libériában teljes a káosz Megkétszerezik az intervenciós erők létszámát Nigéria, Gána, Guinea, Siera Leone és Gambia külügyminisz- terei a libériai békeerők létrehozása után tegnap Gambiában kétnapos tárgyalást kezdtek a libériai helyzetről és az ország válsághelyzetének megoldásáról. Szó lesz az intervenciós, békeerők létszámának megkétszerezéséről, jelenleg e csapatok négyezer tagot számlálnak, szó lesz a jobb csapatszervezésekről, a két lázadó csoport összetűzéseinek és a további vérontás megállításáról. A dél-afrikai rádió jelentette, hogy a két lázadó csoport, melyeket Prince Johnson és Charles Taylor vezet, Monróviában a hatalom megszerzéséért küzd. Freetownban, Sierra Leone fővárosában, a diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy az intervenciós csapatok tagjait állandóan veszélyeztetik a lázadók támadásai, ám ezek megpróbálnak semlegesek maradni. A johannesburgi Citizen tegnap közölte hogy Taylor lázadói betörtek a nigériai nagykövetségre, teherautókon elszállították a nagykövetség, beosztottjait és többszáz nigériait, akik ott kerestek menedéket. A határig vitték, és megfenyegették őket, hogy ne térjenek vissza. Taylor azzal fenyegetőzik, hogy kivégezteti mind az öt nyugatafrikai ország polgárait, mindazokét az országokét, amelyek közvetítő békeerőket hoztak létre, mert ilyenekre nincs szükségük. Mintegy félmillió libériai, tehát az ország lakosságának egyötöde, életét mentve, elhagyta az országot — állítják a freetowni diplomáciai források. Szerintük egyelőre nem látható, hogy Libériában mikor lesz vége ennek a hadiállapotnak. (Tanjug) Tíz év után kiderült 1980 decemberének elején 45 000 csehszlovák katona állt készen arra, hogy behatoljon Lengyelország területére a szovjet hadsereg egységeivel együtt, azért, hogy a „kölcsönös internacionalista segítség” keretén belül letörje a Szolidaritást. Stanislav Prohaska nyugalmazott csehszlovák tábornok azt nyilatkozta a Politika című lengyel lapnak, hogy a fent említett akciót december 5-én este hirtelen lefújták. Azon a napon Moszkvában fejeződött be a Varsói Szerződés tagállamainak csúcsértekezlete. (Tanjug) Az egyesülés ára Több százezer keletnémet (kommunista) kerülhet az utcára Az egyesült Németország a jelenlegi NDK-tól csak öt külföldi diplomáciai képviseletet vesz át. Ezek: az afganisztáni, a koreai NDK-beli, a laoszi, a kambodzsai és a mongóliai nagykövetségek, ezekben az országokban az NSZK- nak nem volt diplomáciai képviselte. A többi keletnémet képviselet az egyesülés után megszűnik működni. A legtöbb keletnémet nagykövetet nyugdíjazni fogják, sok karriervadász diplomatát, diplomáciai hivatalnokot és tisztviselőt, m minisztériumi foglalkoztatottat pedig elbocsátanak. A fordítók, gyorsírók, gépírók és műszaki személyzet egy része továbbra is munkaviszonyban marad a külügyminisztériumban. Még nem tudni, hogy az egyesült Németország egész területén az lesz-e a gyakorlat, hogy a baloldali szervezetek tagjait, mindenekelőtt pedig a kommunistákat nem lehet majd foglalkoztatni állami és közszolgálatokban. Ha ezt a szabályt alkalmazzák, akkor néhány százezer ember — a mostani NDK polgárai — munka nélkül marad. (Tanjug) ország, köztük Csehszlovákia és Ausztria szakértőinek lehetővégét , hogy vizsgálatokat folytassnak a csehszlovák Bohunice atomerőműben. Az osztrákok, akiknek nincs atomerőművük, úgy vélik,ggy a Bohunice erőmű nem biztonságos. Mindössze 100 kilométerre van Pécstől. Az energiaforrás előnyeit azonban nem becsülik le, hanan végére megbeeszéléseket hívtak össze a két ország közös energiatermelésével és fogyasztásával kang- 'latban. Képünkön a Behunlc atomerőmű 1990. szeptember 16., vasárnap Lenin sem kívánatos Nagyon sok szovjet városban, elsősorban a balti köztársaságokban és a kaukázusi államokban az utóbbi időben sok helyen ledöntötték a Lenin-emlékműveket. Ukrajnában is ez történik, annak ellenére, hogy a köztársasági parlament megtiltotta az emlékművek rombolását. Tegnap is két ukrán városban ledöntöttek néhány emlékművet, és helyükre a révi ukrán zászlót tűzték. A Szovjetunió jó néhány városában megváltoztatták a Leninről elnevezett utcák és terek nevét, helyettük a nemzeti történelem hőseiről nevezték el az utcákat. Sok esetben a városi hatóságok döntöttek úgy, hogy meg kell változtatni a terek, utcák nevét, és el kell távolítani az emlékműveket. (Tanjug) Ausztria semlegességéről A Die Welt című nyugatnémet konzervatív lap üdvözölte Haider karintiai kormányelnök követelését, hogy vizsgálják felül Ausztria semlegességét. Ha Európában megszűnnek a mostani ellentétek, akkor meg kell vitatni Ausztria eddigi semlegességét is — állapította meg írásában az említett nyugatnémet lap bécsi tudósítója. Felvetette a kérdést, mi lesz. Béccsel, ha például Magyarország, Csehszlovákia és még Szlovénia és Horvátország is politikai korlátozások nélkül fordul a Nyugat felé’’ Szerinte nem meggyőző a Haider számlájára kimondott kritika, amiért Ausztria semlegességének felülvizsgálására vonatkozó elképzelését Németország területén, mégpedig Münchenben fejtette ki. Képtelenség lenne mindenhonnan csak a nácizmus veszélyét látni — olvasható a cikkben. Hitler osztrák volt, karrierjét "Münchenben kezdte, a nácik ezért galmuk fővárosává kiáltották ki. (Tanjug)