Magyar Szó, 1990. szeptember (47. évfolyam, 255-269. szám)

1990-09-16 / 255. szám

2­1 (Folytatás az 1. oldalról) és diplomaták immunitását, men­telmi jogát. A Riadi Rádió szerint az iraki katonák magatartása tük­rözi az iraki rezsimet is. Az AI Dzsummurija bagdadi na­pilap tegnap megírta, hogy az Öböl nemzetközi vizein a társult amerikai, brit és ausztrál csata­hajók, négy deszanthelikopter se­gítségével feltartóztatták az Al Fao iraki tartályhajót, és átkutatták. A tanker legénysége 32 órán át nem volt hajlandó megállítani a hajót, a kapitány kijelentette, hogy az amerikai kommandók helikop­terekről leereszkedtek a hajóra, de semmit sem találtak rajta. Az Irak elleni propagandahábo­rúhoz Irán is csatlakozott. Musza­­vi Ardebel­ ajatollah a tegnapi istentiszteleten kijelentette, hogy Irak tájékoztatta az USA-t, misze­rint megtámadja Kuvaitot, állító­lag azért, hogy támogassa az otta­ni forradalmat. Az iraki kormány hivatalos képviselője tegnap cáfol­ta ezt az állítást, és azt mondta, nyilvánvalóan az ajatollah az USA döntésére gondolt, arra, hogy meg­szállja Szaúd-Arábiát és a terüle­tén levő szent iszlám helyeket. Naivnak, ironikusnak mondta az­ ajatollah nyilatkozatát,­­ hangsú-­­lyozva, hogy a kijelö­ntést mégsem­­ politikus tette, illetve arra célzott,­ hogy az ajatollah nincs eléggé tá­jékozódva az Öböl történéseiről. Az iraki képviselő bírálta az iráni kormányt, hogy nem határolta el­ magát az ajatollah nyilatkozatától. Időközben a helyi rádióállomá­sok arról is beszámoltak, hogy az Öbölben állandóan gyarapodnak a nemzetközi csapatok. A Riadi Rá­dió szerint hamarosan az olasz és országok polgárait szállítva. ■ Eze­ket az embereket tranzit menekült­táborokban helyezik el Bagdad környékén, majd a kiutazási ví­zum beszerzése után folytathatják útjukat Jordániába. Bagdadban senki sem tud por­­­os adatot közölni a menekültek számáról, de a Jordan Times sze­rint több mint 60 000-ren vannak. A bagdadi televízió tegnap is foly­tatta a kamerák előtti beszélge­tést a külföldi ,,vendégekkel”, akik felszólítják saját országuk kormá­nyait, hogy kezdjenek békés tár­gyalásokat Irakkal, hogy így ke­­r­üljék el a háborús konflikust. (Tanjug) Jordánia retteg További 600 000 menekültre számít A jordániai hatóságok még mint­egy 600 000 iraki és kuvaiti mene­külttel számolnak, zömmel ázsi­aiakkal és arabokkal. Az ENSZ szakosított szervezetével, az UND­­RO-val, az elemi csapások utáni segélynyújtási szervezettel együtt­működve a jordániai hatóságok megkezdték a menekültek elhelye­zési tervének kidolgozását. A Reuter szerint a sivatagi határát­kelőkön érkeznek a legtöbben. A napokon át élelem és víz nél­kül vergődő iraki és kuvaiti me­nekülteknek biztosítani kell a leg­fontosabb megélhetési feltételeket — jelentette ki az UNDRO kép­viselője. Augusztus 2-a, Kuvait lerohaná­­­sa óta Jordániába mintegy 370 000 menekült érkezett, a hatóságok ed­dig 85 millió dollár nemzetközi se­gélyt kaptak, és úgy állapították, meg, hogy ez az összeg jelképes. Most a nagyobb méretű nemzet­közi segélynyújtást szorgalmaz­nák. Megállapodás nélkül Párizsban tegnapelőtt éjjel befejeződött az ENSZ máso­dik értekezlete a legszegé­nyebb országok problémái­ról. Szilárd megállapodás nem született arról, hogy ezután milyen összegű se­gélyt folyósítanak majd a fejlett államok. Ehelyett kidolgoztak egy további munkatervet, amely szerint Érszak és nép közösen, part­nerként vállalja a szegény országok fejlesztését. (Tan­­jug) Tűzkeresztség Az ausztráliai Darwin ha­dihajó tegnapelőtt éjjel át­esett a tűzkerestségen, a b­egitt több mint egy héttel ezelőtt az Adelaide csataha­jóval együtt csatlakozott Irak tengeri zárlatához. A Darwin figyelmeztető sortü­zet adott le egy iraki tartályhajó köze­lben, éjjel egy órakor az öbölben ha­ladó tartályhajó ugyanis nem volt hajlandó megadni az ausztráliai csatahajó fi­gyelmeztetésére. A sortűz után a tartályhajó megállt. Egy külön tengerészcsapat megállapította, hogy üres, majd útjára bocsátották az iraki partok felé. A vietnami háború óta az ausztráliai hadsereg fegyve­rei most szólaltak meg elő­­ször. (Tanjug) a kanadai haderők is csatlakoznak hozzájuk. Nyugati hírforrásra­ hivatkozva a rádió megemlítette,­ hogy a brit szárazföldi hads­ereg is­­ mintegy hatezer katonát fog kül­deni. Nem kommentálta a hírt, hogy Szaúd-Arábia 20 milliárd dol­lárt hajlandó fordítani amerikai fegyverek vásárlására. Nem is erő­sítette meg ,sőt az információt­ sem, hogy Szaúd-Arábia Iraknak 10 milliárd dollárt hajlandó kifi­zetni azzal a feltétellel, hogy von­ja vissza Kuvaitból megszálló csa­patait. Megerősített hírek szerint teg­nap Kuvaitból mintegy 400 ame­rikai és nyugat-európai nőt és gyermeket evakuáltak. Kuvaitból Bagdadba továbbra is egymás után érkeznek az autóbuszok, más jár­művek. indiai, pakisztáni, malaj­ziai, Fülöp-szigete­ki és más ázsiai Francia válasz A franciák tegnap döntést hoz­tak, hogy kiutasítják az ország­ból az iraki katonai attasét és 28 iraki katonatisztet, akik tovább­képzésen tartózkodnak Franciaor­szágban. Az iraki nagykövetség személyzetének megtiltották, hogy elhagyja Párizs területét. Párizs így válaszolt a kuvaiti francia katonai attasé elrablásá­ra akit később szabadon enged­tek. Válasz volt ez a másik há­rom francia polgár elhurcolásá­ra is. Franciaország még négyezer katonát küld az Öbölbe, újabb repülőgépeket és páncélos egysé­geket is odairányít. (Tanjug) Csalódás Moszkvában Washington fenntartásokkal fogadta a nukleáris fegyverek betiltását Moszkvai politikai körök megle­petéssel vették tudomásul a jelen­tést, hogy Genfben, az atomfegy­verek betiltásáról szóló negyedik értekezleten nem sikerült aláírni a záródokumentumot. Ugyanezek a politikai körök hangsúlyozzák, hogy a­ közös ál­láspontokat összegező határozat már majdnem teljes egészében el­készült. Úgy látszik, hogy a 11 órás, reggelig tartó vitán újabb bajok keletkeztek, mert az .nw. iiiratok nem készültek fel r.nr, ho­gy az' ei-.md­vkć* kötelezzék, miszerint 1330-ig v’josen éc'ilt­ák az atomkreá'le* e’-Ч A tegnapi Frpo’da vila-PH - és a szovjet delegáció vezetője, Va­gyimir Petrovszkij külügyminisz­ter-helyettes nyilatkozott az újság­nak. A diplomata minden bizony­’ nyal a genfi összejövetel kedvező eredményére várva most hangsú­lyozta, hogy a megegyezés megfe­lelne az atomfegyverekkel rendel­kező országoknak, de­ azoknak is, amelyeknek nincs ilyen fegy­verük. A nukleáris fegyverek telepíté­sénél, leállításáról szóló megegye­zést 1868. július 1-jén írták alá, két évre rá hatályba is lépett, ed­dig 143 állam csatlakozott Hozzá. Minden ötödik évben nemzetközi értekezletet hívnak össze, hogy megvitassák e megállapodás alakú. ■ Hsát.. G^-fben most is ezt tették. (Tanjug) _____[ | Megbeszélés Moszkvában a Szovjetunió újraalakításáról Moszkvában folytatódtak a meg­beszélések az új szövetségi megál­lapodás kidolgozásáról, amellyel majd meghatározzák és szabályoz­zák a szovjet szövetség berendezé­sét. Valószínűleg szuverén álla­mok szövetsége jön majd létre. E megbeszélésekkel kapcsolatos in­formációk csak szövetségi köztár­saságot említenek, ezek szerint Litvánia, Lettország és Észtország e megbeszéléseken kimaradt. A szövetségi megállapodásról szóló megbeszélések részvevőinek eltérő álláspontjaik vannak, de a hírek szerint egyben egyöntetűek: feltétlenül meg kell őrizni a Szov­jetuniót mint egységes és szilárd államot, amely az egyenrangúság és az önkéntesség alapelveire épül. Ezzel a szövetségi megállapodással fel lehetne váltani az 1922-ben ké­szített megállapodást, amely a Szovjetuniót centralizált unitarisz­­tikus államként, hozta létre, és amelyben a köztársaságok csak (vagy szinte csak) formálisan lé­teznek, ugyanis minden hatalmat a hatalmi központ tart kézben. Az eddigi megbeszélések során hangsúlyozták, hogy a szövetségi megállapodás megfogalmazásának abból kell kiindulnia, hogy egyes köztársaságok már meghozták a szuverenitásukról szóló dokumen­tumokat. A jelek szerint e folya­matban feltétlenül részt kell ven­niük az autonóm köztársaságok­nak is, amelyek a szövetségi köz­társaságok kötelékéhez tartoznak. Olyan vélemények is elhangzot­tak, meg kell engedni, hogy ezek egyik köztársaságból a másikba léphessenek át. A szovjet szövetség igen össze­tett nemzeti és politikai adminiszt­ratív csinálmány. Mintegy 150 nemzet él benne, 22,4 millió négy­zetkilométernyi területen, és ez többször nagyobb, mint Európa területe. A majdnem 300 millió la­kos 15 szövetségi köztársaság pol­gára, a köztársaságoknak pedig van 20 autonóm köztársaságuk, csak Oroszországnak van 16 ilyen köztársasága, de nyolc autonóm övezet is működik e 15 köztársa­ság területén. (Tanjug) Libériában teljes a káosz Megkétszerezik az intervenciós erők létszámát Nigéria, Gána, Guinea, Siera­ Leone és Gambia külügyminisz-­­ terei a libériai békeerők létreho­zása után tegnap Gambiában két­napos tárgyalást kezdtek a libé­riai helyzetről­­ és az ország vál­sághelyzetének megoldásáról. Szó lesz az intervenciós, békeerők lét­számának megkétszerezéséről, je­­­lenleg e csapatok négyezer tagot­ számlálnak, szó lesz a jobb csa­patszervezésekről, a két lázadó csoport összetűzéseinek és a to­vábbi vérontás megállításáról. A dél-afrikai rádió jelentette, hogy a két lázadó csoport, melye­ket Prince Johnson és Charles Taylor vezet,­ Monróviában a ha­talom megszerzéséért küzd. Free­­townban, Sierra Leone fővárosá­ban, a diplomaták úgy nyilatkoz­tak, hogy az intervenciós csapatok tagjait állandóan veszélyeztetik a lázadók támadásai, ám ezek meg­próbálnak semlegesek maradni. A johannesburgi Citizen teg­nap közölte hogy Taylor lázadói betörtek a nigériai nagykövetség­re, teherautókon elszállították a nagykövetség, beosztottjait és több­­száz nigériait, akik ott kerestek menedéket. A határig vitték, és megfenyegették őket, hogy ne tér­jenek vissza. Taylor azzal fenyegetőzik, hogy kivégezteti mind az öt nyugat­­afrikai ország polgárait, mindazo­­két az országokét, amelyek közve­títő békeerőket hoztak létre, mert ilyenekre nincs szükségük. Mint­egy félmillió libériai, tehát az or­szág lakosságának egyötöde, éle­tét mentve, elhagyta az országot — állítják a freetowni diplomáciai források. Szerintük egyelőre nem látható, hogy Libériában mikor lesz vége ennek a hadiállapotnak. (Tanjug) Tíz év után kiderült 1980 decemberének elején 45 000 csehszlovák katona állt készen ar­ra, hogy behatoljon Lengyelország területére a szovjet hadsereg egy­ségeivel együtt, azért, hogy a „kölcsönös internacionalista se­gítség” keretén belül letörje a Szolidaritást. Stanislav Prohaska nyugalmazott csehszlovák tábornok azt nyilat­kozta a Politika című lengyel lap­nak, hogy a fent említett akciót december 5-én este hirtelen le­fújták. Azon a napon Moszkvában fejeződött be a Varsói Szerződés tagállamainak­ csúcsértekezlete. (Tanjug) Az egyesülés ára Több százezer keletnémet (kommunista) kerülhet az utcára Az egyesült Németország a je­lenlegi NDK-tól csak öt külföldi diplomáciai képviseletet vesz át. Ezek: az afganisztáni, a koreai NDK-beli, a laoszi, a kambodzsai és a mongóliai nagykövetségek, ezekben az országokban az NSZK- nak nem volt diplomáciai képvise­lte. A többi keletnémet képvi­selet az­ egyesülés után megszűnik működni. A legtöbb keletnémet nagyköve­tet nyugdíjazni fogják, sok kar­riervadász diplomatát, diplomáciai hivatalnokot és tisztviselőt, m mi­­nisztériumi foglalkoztatottat pedig elbocsátanak. A fordítók, gyors­írók, gépírók és műszaki személy­zet egy része továbbra is munka­­viszonyban marad a külügymi­nisztériumban. Még nem tudni, hogy az egye­sült Németország egész területén az lesz-e a gyakorlat, hogy a bal­oldali szervezetek tagjait, minde­nekelőtt pedig a kommunistákat nem lehet majd foglalkoztatni ál­lami és közszolgálatokban. Ha ezt a szabályt alkalmazzák, ak­kor néhány százezer ember — a mostani NDK polgárai — munka nélkül marad. (Tanjug) ­­ország, köztük Csehszlovákia és Ausztria szakértőinek lehetővé­g­ét , hogy vizsgálatokat folytass­nak a csehszlovák Bohunice atom­erőműben. Az osztrákok, akiknek nincs atomerőművük, úgy vélik,­­g­­gy a Bohunice erőmű nem biztonságos. Mindössze 100 kilométer­re van Pécstől. Az energia­forrás előnyeit azonban nem becsülik le, hanan végére m­egb­eeszélések­et hívtak össze a két ország közös energiatermelésével és fogyasztásával kang- 'latban. Képünkön a Be­hunl­c atomerőmű 1990. szeptember 16., vasárnap Lenin sem kívánatos Nagyon sok szovjet város­ban, elsősorban a balti köz­társaságokban és a kauká­zusi államokban az utóbbi időben sok helyen ledöntöt­ték a Lenin-emlékmű­veket. Ukrajnában is ez történik, annak ellenére, hogy a köz­társasági parlament megtil­totta az emlékművek rombo­lását. Tegnap is két ukrán városban ledöntöttek né­hány emlékművet, és he­lyükre a révi ukrán zászlót tűzték. A Szovjetunió jó néhány városában megvál­toztatták a Leninről elneve­zett utcák és terek nevét, helyettük a nemzeti történe­lem hőseiről nevezték el az utcákat. Sok esetben a városi ható­ságok döntöttek úgy, hogy meg kell változtatni a te­rek, utcák nevét, és el kell távolítani az emlékműveket. (Tanjug) Ausztria semlegességéről A Die Welt című nyugatnémet konzervatív lap üdvözölte Haider karintiai kormányelnök követelé­sét, hogy vizsgálják­ felül Ausztria semlegességét. Ha Európában megszűnnek a mostani ellentétek, akkor meg kell vitatni Ausztria eddigi semleges­ségét is — állapította meg írásá­ban az említett nyugatnémet lap bécsi tudósítója. Felvetette a kér­dést, mi lesz. Béccsel, ha például Magyarország, Csehszlovákia és még Szlovénia és Horvátország is politikai korlátozások nélkül for­dul a Nyugat felé’’ Szerinte nem meggyőző a Hai­der számlájára kimondott kritika, amiért Ausztria semlegességének felülvizsgálására vonatkozó elkép­zelését Németország területén, mégpedig Münchenben fejtette ki. Képtelenség lenne mindenhonnan csak a nácizmus veszélyét látni — olvasható a cikkben. Hitler osztrák volt, karrierjét "Münchenben kezdte, a nácik ezért galmuk fővárosává kiáltották ki. (Tanjug)

Next