Magyar Szó, 1990. november (47. évfolyam, 301-315. szám)
1990-11-01 / 301. szám
1990. november 1., csütörtökMagyar Siós KÜLPOLITIKA Az Amal és a SzMbA tűzszüneti Bejrútban megszűnik a „zöldvonal” A két harcban álló libanoni síita milícia, a Szíria-barát Amal és az Irán-barát Hezbollah vezetősége elfogadva Szíria és Irán közvetítését, tegnap tűzszüneti megállapodást kötött a majdnem három éve tartó dél-libanoni háború után — jelentette a libanoni nemzeti rádió. A két szervezet tűzszüneti megállapodására 24 órával azután került sor, hogy a libanoni kormány és Elias Hravi elnök más vallási és etnikai fegyveres szervezetekkel megállapodást kötött az alakulatok lefegyverzéséről és feloszlatásáról. Ebbe már bele is egyeztek az Amal, a Szíriai Nemzeti Szociális Párt mindkét frakciója, a Shamir Gengen vezette libanoni keresztény erők, valamint a Haladó Szocialista Párt és a Valid Dzsumblatt vezette libanoni drúzok. A milíciák Bejrútból való kivonásával a libanoni főváros 15 évi megosztottság és polgárháború után újból egyesül, s ezáltal megszűnik a várost nyugati és keleti, illetve muzulmán és keresztény részre osztó „zöldvonal”. Az Amal és a Hezbollah tűzszüneti megállapodásával Dél-Libanonban csak részlegesen áll helyre a biztonság, mert az országnak ebben a részében még mindig jelen vannak az izraeliek, akik az úgynevezett biztonsági övezetet ellenőrzik, továbbá a keresztények és a quisling jellegű Déllibanoni Hadsereg. Az ellenőrzés kiterjesztése e területre továbbra is a libanoni kormány legnehezebb és legbizonytalanabb kimenetelű feladata maradt. (Tanjug) (Reuter telefoto) A Bejrútban élő libanoni muzulmán gyerekek ilyen módon ütik agyon fölös idejüket: a várost két részre osztó „zöldvonal” mentén összeszedett elszórt fegyverekkel és katonai felszereléssel háborúsdit játszanak ELŐRE KITERVELTÉK VOLNA? A jeruzsálemi iszlám főtanács közleménye az október 8-ai vérfürdő A Jeruzsálemben a Templomhegyen október 8-án végrehajtott vérengzés „valójában egy olyan vérfürdő volt, amelyet Izrael vezetői az esetet megelőzően néhány napig terveztek”, olvasható az iszlám főtanács tegnap megjelentetett közleményében. A tízoldalas dokumentumot a tanács 82 éves elnöke, Shaik Szaad Eddin el Alami látta el kézjegyével. A közleményből egyebek között kitűnik, hogy a reggeli ima utáni durva rendőri fellépést az izraeli kormány és rendőrség előzőleg jól kitervelte. A közlemény a továbbiakban rámutat, hogy az egyik szélsőséges zsidó szervezet a vérfürdő előtti napokban, sőt hetekben, provokálta az iszlám hívőket. Az Al Aksza mecset közelében egy harmadik zsidó szentély alapkövét akarták elhelyezni. A dokumentum egyszersmind cáfolja az izraeli rendőrség állítását, miszerint palesztinok egy csoportja kővel dobálta volna meg a Siratófal közelében egybegyűlt zsidó hívőket. Következtetését az iszlám főtanács több mint száz hívő tanúvallomására alapozza. Annak idején a rendőrök ezekre az emberekre is tüzet nyitottak, ám közülük az izraeli kormány különbizottsága egyetlenegyet sem hallgatott meg, habár hajlandók lettek volna beszámolni a történtekről. .." A kormány különbizottságának megállapításait kétségbe vonja az egyik emberi jogi szervezet is, amelynek palesztinok és zsidók egyaránt tagjai. A szervezet azzal érvel, hogy a kormány különbizottságának megállapítása kizárólag az akcióban részt vevő rendőrök kijelentéseire épül. A jeruzsálemi iszlám főtanács közleményében külön neheztel azért, mert az izraeli vizsgálóbizottság teljesen figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a rendőrök automata fegyverekkel teljes fél órán keresztül lőtték a palesztinokat. (Tanjug) Tel-Aviv nem utasítja vissza az „arabközi” konferenciát David Levy, az izraeli diplomácia vezetője, aki tegnap fejezte be háromnapos párizsi látogatását, nem utasította el Gorbacsov indítványát, hogy tartsanak „arabközi” konferenciát, amelyen megvitatnák a Közel-Kelet kérdéseit. „Amenynyiben emögött a Szovjetuniónak az a szándéka áll, hogy az arab országok körében élvezett tekintélyét latba vetve hozzájáruljon a békés megoldáshoz, úgy véljük, hogy a szovjetek jó úton járnak” — jelentette ki Levy, miután megbeszéléseket folytatott Roland Dumas francia külügyminiszterrel és Michel Rocard miniszterelnökkel. (Tanjug) Gullit segítségét kérik a holland túszok (Különtudósítás a Magyar Szónak) Róma október 31. Kétségbeesett hangú üzenet érkezett Bagdadból Rómába, amelyet azonnal továbbítottak Milánóba. „Gullit, segíts rajtunk!” — olvasható az üzenetben. Beatrix holland királynő síkraszállt azért, hogy kormánya menesszen küldöttséget Bagdadba, amelynek az lenne a feladata, hogy megbeszélést folytasson Husszein iraki elnökkel az országban túszként fogva tartott holland állampolgárok szabadon engedéséről. A küldöttség tagjainak névsorát maguk az Irak fogságában lévő holland állampolgárok állították össze. A listára felkerült a világhírű holland futballista, Ruud Gullit neve is. A túszok hangsúlyozták, hogy Gullit igen nagy népszerűségnek örvend Irakban. Nagy tisztelet övezi, különösen azóta, hogy a világsztár meglátogatta Nelson Mandela dél-afrikai színes bőrű politikust. Miodrag PASKUCI Megpróbáltak áttörni a határon (Folytatás az 1. oldalról) A határon kialakult helyzetet magas rangú moldáviai képviselők csillapították, akik Kisinyovból érkeztek, hogy meggyőzzék az „önkénteseket” arról, hogy akciójuk nem helyénvaló. A támadók először visszautasították a felszólítást és azzal fenyegetőztek, hogy Kisinyovba, a moldáviai fővárosba mennek „rendet tenni”, de később eleget tettek neki. A Gagauz Köztársaság, amelyet egyoldalúan hirdettek ki Moldávia területén, hatalmi szerveket alakított és megtartotta az újonnan megválasztott parlament első ülését. A TASZSZ hírügynökség, amely közölte az infomációt, kariratbeli újságírói körökre hivatkozik. A hírt hivatalosan nem erősítették meg, s egyéb információt sem közöltek ezzel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a hatóságok nem engedik be a szovjet és a külföldi újságírókat arra a területre, amelyen a moldáviai parlament határozata értelmében rendkívüli állapotot vezettek be. Amennyiben a Gagauz Köztársaság hatalmi szerveinek megalakításáról szóló hír igaznak bizonyul, ez ugrásszerűen növelheti a feszültséget Dél-Moldáviában. A moldáviai köztársasági hatóságok határozottan ellenzik a Gagauz és a Dnyeszter melléki Köztársaság megalakítását, és készek „minden intézkedést” megtenni, hogy megőrizzék Moldávia területi integritását. A Moldávia déli részén élő, tatár—mongol eredetű gagauzok augusztus közepén alakították meg az említett két köztársaságot. A gagauzok száma körülbelül 200 000 és a 4,3 millió lakosú Moldávia, a Romániával szomszédos szovjet tagköztársaság területének déli részén élnek. A moldáviai hatóságok alkotmányellenesnek minősítették a két új tagköztársaság létrehozását. A Gagauz Köztársaságban azonban ennek ellenére a múlt héten sikerült megtartani a hatósági választásokat. A Dnyeszter melléki Köztársaságban viszont csak november végére tűzték ki a választásokat. A Gagauz Köztársaságban megtartott választásokra reagálva a moldáviai parlament a gagauzok lakta területen rendkívüli állapotot rendelt el. Ezen a területen jelenleg a szövetségi belügyminisztérium két ezrede állomásozik. A Moldáviai Népfront önkéntes alakulatokat toborzott moldovánokból, amelyeket az utolsó pillanatban akadályoztak meg, hogy gagauzok lakta területre behatoljanak. Moldávia déli részén éppen hogy csak sikerült elkerülni a nemzetek közötti összetűzést és vérontást. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a gagauzok valóban hatalmi szerveket alakítottak, az összetűzés elkerülhetetlen. Ebben az esetben beigazolódnak a moldáviai vezetőség értékelései, amelyek szerint a köztársaság a polgárháború szélére sodródott. (Tanjug) Kínai disszidens szabadon bocsátása A sanghaji hatóságok úgy döntöttek szabadon engedik Vang Ruo-vang neves kínai írót, aki egy évet töltött börtönben. Annak idején azért ítélték el, mert köze volt a tavalyi véres pekingi diáklázadáshoz. Jang Csi, a 72 éves disszidens felesége külföldi tudósítóknak elmondta, hogy férje, aki egy alkalommal az ország kommunista rendszerét a feudalizmushoz hasonlította, továbbra is rendőrségi megfigyelés alatt áll. Még mindig azzal vádolják, hogy az ellenforradalmi megmozdulás egyik szervezője volt és csak ideiglenesen engedték szabadon. (Tanjug) IRAK „MEGVÉDI" KUVAITOT (Folytatás az 1. oldalról) SZADDAM HUSSZEIN TÉVÉINTERJÚJA Szaddam Husszein az amerikai CNN tévétársaságnak adott interjújában elvetette annak lehetőségét, hogy az országa ellen életbe léptetett gazdasági embargó nyomásának hatására kivonja csapatait Kuvaitból. Megismételte, hogy Kuvait Irak területének „szuverén része”. Határozottan elvetette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 10. határozatát, amelyben a testület Irakot tartja felelősnek a háborús károkért és az emberi jogok durva megsértéséért Kuvaitban. Huszszein megismételte, hogy ez a határozat „nem tisztességes”, mert az USA nyomására született. Szerinte Washington ugyanilyen eszközzel kényszerítette az Öbölbeli kalandba Japánt és Németországot is. Husszein ismételten elítélte Izraelt, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat. Azzal vádolta őket, hogy háborús konfliktust akarnak kirobbantani, amit országa el akar kerülni, akárcsak a hadászati támadó fegyverek és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről. PRIMAKOV BAGDADI TÁRGYALÁSAI HASZNOSAK VOLTAK Valentyin Falin,, az SZKP KB titkára tegnap úgy ítélte meg, hogy „hasznosak” voltak Jevgenyij Primakov megbeszélései Huszszein iraki elnökkel. Megállapította, hogy ezek a tárgyalások lehetővé tették mindkét félnek, hogy olyan mozzanatokat vizsgáljanak meg, amelyek azután újból elgondolkodtatják őket. Falin sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy nem ért egyet a szovjet elnök különmegbízottjának sikertelen tárgyalásaira vonatkozó megállapításokkal. „Alaposabban megismertük azokat az okokat, amelyek az iraki vezetőség tevékenységét meghatározzák ők pedig tudomást szerezhettek arról, hogy a Szovjetunió továbbra is kitart a Biztonsági Tanács határozata mellett”, szögezte le Falin. MÁR 42 AMERIKAI VESZTETTE ÉLETÉT Bahreinben az USA haditengerészetének képviselője közölte, hogy az Iwo Jima hajón történt keddi szerencsétlenségben 10 tengerész vesztette életét. A Reuter hírügynökség arról számolt be, hogy a hajó egyik zárt térségében 455 fok hőmérsékletű pára áramlott be, s hat tengerész azonnali halálát okozta. A négy súlyosan megsérült társuk szerdára virradóra halt bele égési sebeibe. Amióta az Egyesült Államok csapatokat vezérrel az Öböl térségébe, a különféle szerencsétlenségekben 42 amerikai katona vesztette életét. (Tanjug) SEVARDNADZE A BAKER TALÁLKOZÓ Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és James Baker amerikai államtitkár a jövő hét végén Genfben ismét találkozik, hogy megtárgyalják az Öböl-helyzet legújabb fejleményeit. A váratlan találkozó mindenképpen összefüggésbe hozható Jevgenyij Primakovnak, a szovjet elnök különmegbízottjának sikertelen bagdadi látogatásával. A két külügyminiszter ezenkívül véleményt cserél az európai biztonsági és együttműködési folyamat november második felében Párizsban esedékes értekezletéről. Hamarosan erőegyensúly az Öbölben Az USA még 100 000 katonát küld Szaúd-Arábiába Az Öbölben jelenleg 340 000 katonája tartózkodik a nemzetközi erőknek, s ha valóra válik a Fehér Ház ígérete, hogy még 100 000 katonát küld Szaúd-Arábiába, csaknem megvalósul az erőegyensúly. Kuvaitban és Irak déli részén ugyanis a France Presse jelentése szerint mintegy 450 000 iraki katona állomásozik. Három hónappal Kuvait Irak általi megszállása után az Öbölben kialakult katonai helyzet a következő: — USA: 210 000 katona az Öbölben, közülük 50 000-en a hadihajókon, míg a többiek a szaúd-arábiai légi- és szárazföldi erők kötelékeiben. Az Öböl, az Ománi- és a Vörös-tenger alkotta háromszögben az amerikaiaknak több mint 40 hadihajója tartózkodik, beleértve az Independence és a Kennedy repülőgép-anyahajókat is. A Saratoga nevű harmadik anyahajó a Földközi-tengeren állomásozik, nem egész 500 kilométerre az iraki országhatártól. — Szaúd-Arábia: A legújabb becslések szerint a sivatagi királyság fegyveres erőit körülbelül 65 000 katona alkotja, az öbölbeli Együttműködési Tanács közös erőivel és a kuvaiti egységekkel együtt. — Egyiptom: 20 000 katona, amelyek közül 15 000-en a T—62- es harckocsikkal és légelhárító tüzérséggel ellátott III. gépesített gyalogsági hadtestben, 4000 ejtőernyőssel Szaúd-Arábiában és egy 600 ejtőernyősből álló zászlóaljjal Abu-Dzabiban. — Nagy-Britannia: Mintegy 15 000 katona a szárazföldön és a tengeren. Repülőgépek Szaúd- Arábiában, Bahreinben, Ománban és 15 hadihajó. — Franciaország: 10 640 katona a helyszínen, és még 500-an útban az Öböl felé. Ebből 5000- en Szaúd-Arábiában, 330-an az Arab Emírségek Szövetségében, 60-an Katarban, 3850-en Dzsibutiban és 1400-an a mintegy 10 (az Öbölben, valamint az Ománi- és a Vörös-tengeren állomásozó) hadihajón. — Marokkó: 1200 katona a szaúdi—kuvaiti határ mentén és még 5000 Abu-Dzabiban. — Pakisztán: Mintegy 5000 katona a szaúdi—kuvaiti határ mentén. — Banglades: Több mint 2500 katona a szaúdi királyság északi részén. — Szíria: Becslések szerint 4000 katonát küldött Szaúd-Arábiába, ellenben kétszer ennyit ígért. — Olaszország: Mintegy 1000 katona, főként a Hormuzi-szorosban horgonyzó 4 hadihajón. — Argentína: 1000 katona egy Vörös-tengeren horgonyzó torpedónaszádon és korvetton, a fegyveres erők Hercules C—130- as és Boeing—707-es szállító repülőgépeivel. — Spanyolország: Mintegy 500 katona egy fregatton és két korvetton. — Ausztrália: 600 tengerész három hadihajón. — Hollandia: Két fregatt a Hormuzi-szorosban körülbelül 400 katonával. — Szenegál: 500, gyors beavatkozásokra kiképzett katona Szaúd-Arábiában. — Belgium: Két aknaszedő hajó és egy fregatt 385 katonával és többek között Stinger rakétákkal. — Görögország- Körülbelül 200 tengerész egy Vörös-tengeren állomásozó fregatton. — Törökország: Nem küldött fegyveres erőket az Öbölbe, de jelentős stratégiai szerepet játszik, mivel II. hadserege az iraki—török határon nyolc iraki hadtestet köt le. Ezenkívül jóváhagyta az amerikaiaknak a NATO török területen levő légi támaszpontjainak igénybevételét. (Tanjug)