Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-14 / 161. szám

1991. június 14., péntek YU PRESS Bosznia mint Svájc A Večernji list szerint kantonokra osztják Boszniát A javaslat, amelynek legnagyobb esélye van arra, hogy elfogadják, a­., amely szerint Bosznia-Hercegovinát két-két muzulmán, szerb és dovát kantonra osztják, írja a zágrábi Večernji list Bosznia mint Svájc cí­mű cikkében. Szerb kantonok lenné­nek a Bosanska Krajina és Óherce­­govina, a muzulmán kantonok a ca­­zini Krajina és Közép-Bosznia, a horvát kantonok pedig Nyugat-Her­­cegovina és a Száva mente. A zágrábi lap egyébként több írásban foglalkozik a spliti hármas találkozóval, s ezekben kilátásba he­­lyezi Bosznia-Hercegovina felosztá­sát. Az első és a harmadik oldalon címben hirdeti Bosznia-Hercegovina kantonokra történő felosztását, a második oldalon található kommen­tár címe pedig: Bosznia - a nemléte­ző ország. A kantonok a lap szerint kis álla­­mocskákat képeznének, amelyek az adott területen számos kérdésről döntenének a kultúra, az oktatás és a tájékoztatás terén. Diplomáciai for­rásokból kiszivárgott, folytatja a lap, hogy befolyásos nemzetközi ténye­zők éppen Bosznia-Hercegovina ilyen berendezésében látják állami­ságának megoldását, de a horvát­­szerb viszony rendezését is. Egyre többen hangoztatják, hogy erről Tudman és Milosevic megbeszélése­in is szó volt, és ez a téma napiren­den szerepel Tuđman, Milosevic és Izetbegovic hármas találkozóin is. Arra vonatkozóan, hogy a „hor­­vát-szerb viszály” többi részletét ho­gyan oldják meg, több elképzelés lé­tezik, folytatja a lap, és megemlíti, hogy szó esett a knini szerbek és a vajdasági horvátok­ kicseréléséről, a horvátországi szerbek és a vajdasági horvátok kulturális autonómiájáról, miközben a magyarok személyi el­ten alapuló, a sandi­aki muzulmá­nok pedig politikai autonómiát kér­nek. Noha egy kicsit hihetetlennek tűnnek, mindezeknek az elképzelé­seknek reális alapjuk van a minden­napi politikai eseményekben, s ezért nagyon is lehetségesek, szögezi le végül a Vecernji list. Ki élt vissza a gyerekekkel? Robbanékony volt a hangulat az újvidéki Petőfi Sándor Általános Is­kolában tartott összejövetelen, ame­lyen a magyar tannyelvű tagozatba járó negyedik és nyolcadik osztályos tanulók szülei, az iskola tantestülete és dr. Đorđe Đurić professzor, az Újvidéki Egyetem Pedagógiai Inté­zete Pszichológiai Tanszékének ta­nára vett részt, s amely­­ botránnyal végződött. Az ok az­ említett tagoza­tokon a közelmúltban végzett kör­kérdés és tesztelés volt a „nemzetek közötti légkör”, illetve az „etnikai tu­dat és álláspontok fejlődése” témával. Először a 15 évesek körében vé­gezték a tesztelést (igaz, névtelenül, és csak a magyar tagozaton) olyan kérdésekkel, hogy milyen nemzeti­ségűekkel szeretnének közelebbi kapcsolatra lépni, továbbá a gyere­keknek jellemezniük kellett az­ egyes nemzetiségűeket a körkérdésben föl­kínált 51 tulajdonság alapján (bátor, alattomos, elmaradott, piszkos, ma­radi, jólnevelt, harcias, értelmes, kulturált, dicsekvő, szemtelen, őszin­te), s amelyekből ötöt kellett kivá­lasztani. Az, ami a szó szoros értelemben felháborította a szülőket, az volt, hogy egy nagyon hasonló körkér­dést megismételtek a 11 évesek kö­rében is, de most már nem névtele­nül, hanem teljes adatokkal a szülők­ről is, és a fentiekhez hasonló kérdé­sekkel, amelyekre a gyerekeknek muszáj volt válaszolni, miután a taní­tónőt előzőleg kiküldték az­ osztály­ból. Az­ inducatoktól fűtött összejöve­telen a részvevők általános megrökö­nyödésére közösen „felfedezték”, hogy a nyolcadikos diákok ilyen pszichológiai tesztelése részét képezi az Újvidéki Egyetem említett karán folyó hagyományos tudományos ku­tatásoknak (amelyet ugyan ezúttal számos megengedhetetlen mulasz­tással szerveztek meg, például a szö­veg nem volt lefordítva), de a 11 évesek tesztelésének semmi köze nincs ehhez a szokásos teszteléshez, és az összejövetelen senki nem is tu­dott választ adni arra, hogy kinek milyen célból és milyen szándékkal sikerült valahogyan „belopakodnia” az iskolába és visszaélni a 11 évesek­kel, egy olyan teszteléssel, amely mi­att a szülők tanúsága szerint a gyere­kek közül sokan könnyes szemmel tértek haza. Visszaéltek tehát ezzel az egyéb­ként kivételesen tekintélyes újvidéki kétnyelvű iskolával, pedagógusaival, akik szintén becsapottnak érzik ma­gukat, a jogosan felháborodott szü­lőkkel, és megengedhetetlen módon kijátszották bizalmukat. Végül azon­ban minden egy olyan megállapo­dással végződött, hogy közös erővel állapítják meg, hogyan történhetett meg ez­ a visszaélés és milyen szán­dékkal. (BORBA) Sorsdöntő választások Slobodan Gligorijević interjúja a Politikában A választások kiírása és megtar­tása a Szövetségi Tanácsba egyike a kulcsfeltételeknek a jelenlegi vál­ság békés, demokratikus és civili­zált módon való leküzdésének je­lentette ki dr. Slobodan Gligorije­­vic, a J SZSZK Képviselőházának elnöke a belgrádi Politikának adott interjújában. Az­ ilyen választások, Gligorije­­vic szerint, nem csupán szüksége­sek és elkerülhetetlenek, hanem sorsdöntőek is Jugoszlávia jövőjét tekintve, függetlenül attól, hogy milyen irányt vesz­ az alkotmányos válság megoldása és az­ ország po­litikai jövője. A közvetlen, több­párti választások, általános és tit­kos szavazással feltétlenül szüksé­gesek azért is, mert teljes öt év múlt el a jelenlegi Szövetségi Ta­nács megválasztása óta, és mert a régi képviselőház helyett Jugoszlá­viának minél előbb új parlamentre van szüksége. A választásokhoz, való viszonyu­lást úgy értelmezem, folytatta Gli­­gorijevic, mint a demokráciához való hozzáállást és azt az őszinte szándékot, hogy gyorsabban ha­ladjunk a hosszan tartó alkotmá­nyos, gazdasági, szociális és állami­politikai válság leküzdése felé, megakadályozzuk a dezorganizáci­ót és stabilizáljuk a társadalmi-po­litikai körülményeket az ország­ban. Magyar Szó Milosevic és Šešelj - Milosevic azt hiszi, hogy Sešelj hasznos munkát végez a Vuk­osok „irtásában", és hogy utcai harcosait hagyni kell, hadd tomboljanak. Igen, egy ilyen taktika működhet egy ideig, de ha koreográfiájuk ke­gyetlenné és Miloševićre nézve kompromittálóvá válik, meg­próbálja majd eltávolítani őket az utcáról. Ha azonban Vuk megtanulta a leckét, és többé nem szólít „rohamra”, az új szerb rendőrfőnök, a legendás hírű Sokolovic azon kísérleté­ben, hogy „megtisztítsa” a tere­ket a Seselj-legényektől, egy vá­ratlan problémával találja majd szemben magát, amely főnöké­nek is fejfájást fog okozni. Azt hiszem ugyanis, hogy a felpum­pált egójú vajda a kezdetben maroknyi katonájával, nyílt fegyveres harcba bocsátkozik majd a „rendfenntartó erők­kel”, s ily módon Szerbia az­ ut­cai terror, merényletek, általá­nos bizonytalanság, erkölcsi d­e­­bilitás és gazdasági összeomlás egy rémes időszakába lép - írja Aleksandar Tijanic az Oslobo­­denjében. Vörös skalpok vadásza A spliti Ivó Tomic Ferié munka nélküli villamosmérnök eredeti módot talált arra, hogyan oldjon meg egy kalap alatt két problémát, amely évek óta kínozza. Az­ egyik az, hogy egyszer s mindenkorra ki­irtsa a kommunistákat, a másik pe­dig, hogy állandó bevételi forrás­hoz jusson. Néhány nappal ezelőtt a város­ban, amely az­ utóbbi időben a M­H tagjaival való leszámolásokkal vált hírhedtté, ügynökséget alapított „a kommunista bűnözők elfogására”. Egyelőre ő a főnök és az­ egyetlen alkalmazott, de reméli, hogy az üz­let gyorsan beindul. A Slobodna Dalmacijában megjelent hosszabb beszélgetésben Ivo Tomic Feric el­mondta, hogy hú­sz éven át keresett munkát, de nem kapott, mert kér­vényeiben mindig feltüntette, hogy „horvát, katolikus és antikommu­­nista 1941 óta” (egyébként ebben az évben született). A spliti üzlet­ember így elmélkedik: „Kommu­nisták mindenhol vannak. S aki egyszer megfertőződik, az menthe­tetlen. Ezért mindegyiket el kell csípni és elítélni”. Az újságíróik kér­désére, hogy senkit sem kímélne meg, a kommunistavadász, hideg­­vérűen válaszol: „Senkit. Mind­annyian gazemberek. Azoknak azonban, akik segítenének a na­gyobbak kézrekentésében, ezt eny­hítő körülménynek­ venném”. Valaki talán azt mondja, badar­ság, nem kell neki jelentőséget tu­lajdonítani. Csakhogy annak idején így beszéltek Németországban egy bécsi szobafestőről is. (Vecernje no­­vosti) SÍPOS VÁSÁRLÁSI SZÖVETKEZET, SZABADKA A SZÖVETKEZET TAGJAI KEDVEZŐ VÁ­SÁRLÁSI ÉS FIZETÉSI FELTÉTELEKKEL VÁ­SÁROLHATNAK (3 havi törlesztésre): ÉLELMI­SZERCIKKEKET, MŰSZAKI ÁRUT (tv, rádió, hangfalak stb.). KERESSE FEL ÜZLETÜNKET SZABADKÁN, lován Nenad cár tér 15., tel: 51- 602 PACSÉRON, Boris Kidrič u 2., tel: 744-762 KANIZSÁN, Tito marsall u. 22., tel: 871-001 ŽEDNIKEN, Ilije Lubarde u. 4., tel: 775-039 és ZOMBORBAN, Vojvodanska u. 40., tel: 025/388-97 GYŐZŐDJÖN MEG NAGY ÁRUVÁLASZTÉ­KUNKRÓL ÉS MÉLTÁNYOS ÁRAINKRÓL! COSMOREVITALIZATOR 11-es TÍPUS - segít: migrén és más fejfájások, patta­násos arc, bokasüllyedés, krónikus arcüreg-gyulladás, csuklógyulladás, kelések, fekélyek, nehezen gyógyuló se­bek, pl. az operációs hegek esetén. EGÉSZSÉG JÓ IDEGEK, JÓ VÉRKERINGÉS! Érdeklődni a 024/36-982-es telefonszámon munkana­pokon, és szombaton 8-tól 14, illetve 16-tól 20 óráig! PRÓBÁRA IS ADJUK! Az elégedetlenek 60 napon belül VISSZAADHAT­JÁK a COSMOREVITALIZÁTORT és visszakaphatják a pénzüket! Z ELSŐ PÓTSZELVÉNY Tavaszi tárgysorsjátékunk utolsó fordulójának első pótszelvénye ez. Hol­nap közlünk még egy pótszelvényt, valamint a címszelvényt. Azok az ol­vasóink, akik valamilyen okból nem tudták összegyűjteni a tizedik fordu­ló mind a tizenkét szelvényét, legfeljebb két hiányzót helyettesíthetnek a Tegnap délelőtt Zmajevón a Vajdasági utca 132. szám alatt átadtuk Mol­­náréknak nagyszabású tavaszi tárgysorsjátékunk kilencedik fordulójának főnyereményét, a Gorenje gyártmányú színes televíziót. A nyertes Mol­nár Ágota volt, őt azonban nem találtuk otthon, délelőtt a munkahelyén tartózkodott, óvónő az egyik titoverbászi óvodában. Csakhamar megtud­tuk, hogy az egész család nagyon szereti a Magyar Szót, tárgysorsjáté­kunkban is rendszeresen részt vesznek, minden fordulóban másik névre küldik be a szelvényeket. Eddig csak a nőknek volt szerencséjük, előbb nyert a kisunoka, majd a nagymama, most pedig Ágota nevére befutott a legértékesebb nyeremény. Mondani sem kell, mennyire örülnek ennek a televíziónak, hiszen ahogy bekapcsoltuk, a helyi közeli adókon kívül már fogtuk a Zágrábi és a Szarajevói Televízió szignáljait is. Egy öreg Cajavec gyártmányú televíziót vált fel. Molnár Mihály, a nyugdíjas kovácsmester, még akkor kezdte el olvasni a Magyar Szót, amikor az 30 parába került. Nem emlékszik az évre, azt mondja, nagyon rég volt, nekünk nem volt időnk utánanézni, hogy mikor került újságunk 30 parába. Kerül, ameny­­nyibe kerül, mondta Mihály bátyánk, a Magyar Szó mindennap ott lesz az asztalukon. Képünkön Molnár Mihály és Mária a szépalakú, de még szebb képet produkáló Gorenje színes televízióval (Lazukic Kati felvétele)

Next