Magyar Szó, 1991. július (48. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-01 / 178. szám

1991. július 1.– hétfő Csalódottság világszerte A jugoszláv események külföldi sajtóvisszhangja A világ hírközlő szervei azonnal reagáltak a Jugoszláv Nép­hadsereg főparancsnokságának közleményére, amelyben a testület az utolsó felszólítást intézte a szlovén vezetőséghez, amely a fegyve­res akciók beszüntetését követelte. A Reuter és­­az AJP hírsz­olgála­ti iro­dák hangsúlyozták, hogy a Jugoszláv Néphadsereg követelte Szlovéniától a harcok beszüntetését, és „erélyesebb akciót’­ helyezett kilátásba, amennyi­ben a felhívásnak nem tesz eleget a köztársasági vezetés. A Reuter továb­bította Marko Negovamović vezéralez­redes kijelentését, amely szerint Szlo­véniában a M­H ellen „piszkos, ke­gyelten és alattomos háborút” folytat­nak. Az AP ugyan­akkor megállapította, hogy még mindig nem világos, vajon­­ az ultimátum mögött maga a szövetségi kormány áll, vagy a had­sereg saját belátása szerint reagál. Az AFP hírügynökség ugyan­a­kkor azt hangsúlyozta, hogy a hadsereg ar­ra figyelmeztette Szlovéniát, hogy ha­ladéktalanul szüntesse be az ellen­ségeskedést. Az AFP is idézte Nego­­vanovic tábornok kijelentését, misze­rint a hadsereg felszólításának elhá­rítása esetén „határozott katonai akci­ók** következnek. Az UPS hírszolgálati iroda a Szlo­véniák jelentését a következőképpen kezdte: „A jugoszláv hadsereg ma arra figyelmeztette Szlovéniát és Hor­vátországot, a szeparatista köztársasá­gokat, hogy nem fogja tűrni az or­szág dezintegrá­sát, és minden esz­közt bevet az ellenállás megtörése ér­dekében”. Londonban rámutattak arra, hogy az Európai Közösség tagállamai új, sür­gős konzultációkat kezdtek a jugo­szláviai katasztrófa megakadályozása érdekében. A tegnapi, kora reggeli első hírmagyarázatok aggodalmas hangnemben tudósítanak arról, hogy az Európai Közösség kísérlete, amely a jugoszláv válság rendezésére irá­nyult, sikertelennek bizonyult. A szó­ban forgó terv összeomlása meglehe­tősen nagy tanságot keltett hi­vatalos brit körökben. A béketerv kudarcát a Daily Te­legraph úgy értékelte, hogy Jugoszlá­viában valamennyien saját érdekeik szerint álltak hozzá. A lap rámutat arra, hogy Milan Kučan szlovén el­nök először elfogadta a tervet, majd valamivel később saját álláspontját ismertette ezzel kapcsolatban. Esze­rint nem hajlandó beleegyezni a Szlo­vén Köztársaság függetlenségének fel­függesztésébe, ahogyan azt az Euró­pai Közösség tagállamainak küldött­sége egyebek között javasolta. Az i­-V független tévétársaság úgy­szintén arról tájékoztatta a nézőket, hogy az Európai Közösség béketerve gyakorlatilag kútba esett, még mi­előtt­­alkalmazására sor kiürült volna. Ennek okaként a tévétársaság a há­rom kulcsfontosságú elem Szlovénia részéről történt visszautasítását jelölte meg. A Times vezércikkében pedig rámu­tat arra, hogy a nemzetközi közösség­nek mindent meg kellett volna tennie a Jugoszláviában kialakult összetűzé­sek megszüntetéséért. A külföldnek ezenkívül le kell mondania azon szándékáról, hogy Jugoszláviát min­denáron egységes államként őrizze meg, olvasható a Times vezércikké­ben. Paddy Assdown, a brit liberálde­ mokraták vezetője kifejtette vélemé­nyét, miszerint Jugoszlávia felbomlá­sa nem más, mint az európai nacio­nalizmust magában rejtő Pandora­­szelencéjének kinyitása. Jugoszláviát éppen ezért továbbra is meg kellene őrizni, de új alapokon. A The Independent lap tegnapi szá­mában Dmitroj Rupel szlovén külügy­miniszter terjedelmes cikkben ismer­tette köztársasága vezetőségének köz­ismert álláspontjait. A nemzetközi kö­zösséget arra szólította fel, hogy nyújt­son segítséget az „agresszió megszün­tetéséhez”, továbbá „az összetűzések megszüntetéséhez és a jugoszláv vál­ság igazságos rendezéséhez”. Rupel cikkében hangsúlyozta: Szlovéniának az a szándéka, hogy a jugoszláv vál­ságot felülvizsgálja. Szlovénia kész a tárgyalásokra is, de majd csak akkor kerülhet erre sor, ha véget érnek a katonai akciók. A párizsi Le Point hetilap tegnap a következőképpen fogalmazott: „A horvátokat és a szlovéneket 1918. de­cember 1-jén nem erőszakkal kénysze­rítették Jugoszlávia keretébe.A lap igyekezett felvilágosítani olvasóit ar­ról, hogy ez a két terület „hátat for­dítva az Osztrák—Magyar Monarchiá­nak, önként csatlakozott a Szerb Ki­rálysághoz”. A továbbiakban a cikk írója hangsúlyozza, hogy „Zágráb és Ljubljana törekvése a szuverenitásra, nem azonosítható a balti államorskák hasonló törekvéseivel’­. A Le Point emellett rámutat arra, hogy „Jugoszlávia egy modern állam, amely már a hetvenes években áten­gedte az állami illetékességi köröket köztársaságoknak”. A lap cikkírója szerint a szövetségi hadsereg szlové­niai intervenciójának kizárólag az volt a célja, hogy biztosítsa az északi ál­lamhatárokat. A Prágában megjelenő Lidove Noviny hétvégi kiadásában éles hangon bírál­ja a nemzetközi közösség azon állás­pontját, amely elítéli a horvát és a szlovén függetlenségi törekvéseket. A lap a két köztársaság helyzetét a kur­­dokéval hasonlítja össze. A Prace szlo­vák szakszervezeti lap tegnapi szá­mában arról írt, hogy „egy új dikta­túra fenyegetése alatt elvesznek az emancipációs törekvések mind a Szov­jetunióban, Csehszlovákiában, mind pe­dig Jugoszláviában”. Ezekben az or­szágokban „a demokrácia nevében nem demokratikus módon diktálják­ a fel­tételeket az állam egységének megőr­zésére”, vélekedik a lap. A Smena ifjúsági lap szerint „az amerikai diplomácia nincs tisztában azzal, hogy az egységes Jugoszláviát csakis a kommunisták karmesteri pál­cája segítségével lehet fenntartani”. A svéd tömegtájékoztatási eszközök „a végsőkig feszültnek” nevezik a jugoszláviai helyzetet. Hangsúlyozzák, hogy ez Szlovénia és a szövetségi had­sereg közötti újabb feszültség követ­kezménye. A tapok rámutatnak arra, hogy a szövetségi hadsereg erélyes intézkedésekkel fenyegetőzött, ha a szlovének továbbra is megszegik a bé­kemegállapodást. A Dagens Niheter nagy példányszá­mú napilap ismertette az Európai Kö­zösség legújabb állápontját, amelyben a tizenkét ország „megismétli azt, hogy nem támogatják Horvátország és Szlo­­vénia elszakadását”. Ezt az álláspontot támogatta Svéd­ország két legnagyobb ellenzéki párt­ja, a konzervatívok és a liberálisok is. Ezzel a hatalmon lévő szociáldemokra­ta kormány mellé álltak, amely már korábban kinyilvánította azt, hogy „Svédország nem ismeri el a két köz­­társaág kiválását” Jugoszláviából. Az első kínai reagálások a Hszinhua nemzeti hírügynöksétől származnak. A Hszinhua tegnap úgy értékelte, hogy a probléma „a bonyolult etnikai ellent­mondásokban és a többpártrendszer el­fogadásában” rejlik. A Szlovéniában dúló „heves összetű­zésekről” szólva a Hürriyet török na­pilap szerint Jugoszlávia egy olyan ország példájává vált, amely ékesen bizonyítja azt, hogy észérvekkel nem lehet megoldást találni. „A válság annak a tévhitnek a következménye, miszerint lehetséges egy nemzetiségű ál­lamot létrehozni. Ilyen azonban sehol a világban nem létezik a gyakorlatban”, szögezte le a török napilap. A BBC brit rádió terjedelmes kom­mentárban számolt be a rendkívül fe­szült jugoszláviai helyzetről. A rádió kommentátora egyebek között megálla­pította, hogy most a felelősség nagy része Slobodan Milosevicé. „Ő közvet­len részvevője volt az Európai Közös­ség küldöttségével folytatott megbe­szélésnek. Ő tette meg az első lépést azzal, hogy a szövetségi elnökségben engedékenységre bírta rá a szerbeket, és azt is elérte, hogy ezek egyezzenek bele a horvát nemzetiségű elnök meg­választásába. Milošević szava kihatásos lehet a hadseregre is, tekintettel arra, hogy aban sokkal több a szerb”, hang­súlyozta a BBC kommentátora. Az Izraeli Rádió tegnap azon véle­ményének adott hangot, hogy „Európa egyszerűen megfeledkezett arról, hogy Jugoszlávia a Balkán-félszigeten talál­ható, és az európai változások nem alkalmazhatók a jugoszláviai körülmé­nyekre”. Éppen emiatt „nem szabad meglepődni azon, hogy a jugoszláv polgárháborúban — amely már meg­kezdődött — egyetlen fél sem tartja magát a megállapodáshoz.” A Davaar lap hírmagyarázója szom­baton este az izraeli televíziónak adott interjújában egyebek között elmondta, hogy „a jelenlegi Jugoszlávia összeom­lása elkerülhetetlen történelmi folya­mat”. Utalt azonban arra is, hogy „Európa számára elfogadhatatlan a két köztársaság nacionalista eufóriájá­ból származó anakronizmus”. Szerin­te „ez a két köztársaság a bizonyta­lanság felé sodródik, s azzal fenye­getnek, hogy magukkal rántják azo­kat is, amelyek másként gondolkod­nak, s ezáltal ártatlan áldozatokká vál­nak”. A Tiranai Rádió szombat esti beszá­molójában a szlovéniai eseményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy „Euró­pában előtérbe kerültek az integrációs törekvések”, és jó lenne ha „Jugoszlá­viában is ilyen értelemben rendeznék a problémákat, mivel a határok felül­vizsgálása napjainkban kiszámíthatat­lan vs­zélyeket hordoz magában, s ez nem kívánatos következményekkel járhat. Görögországban a legfontosabb hír tegnap az volt, hogy „a békemegálla­podás zsákutcába jutott, mert Szlové­nia visszautasította a feltételeket, ame­­lyeket az Európai Közösség delegáció­ja határozott meg, és azért is, mert elhalasztották a JSZSZK Elnöksége el­nökének megválasztását”. Az Elefterotipia lap szerint „a füg­getlenség kikiáltáshoz való ragaszko­dás arra utal, hogy a Szlovéniában és Horvátországban hatalmon lévő csopor­tok történelmileg még nem érettek ar­ra, hogy saját népeik sorsát irányít­sák. Ugyanez vonatkozik Szerbia veze­tőségére is”. Olaszországban általánosan elfoga­dott az a nézet, hogy az Európai Kö­zösség túlbecsülte közvetítői képessé­gét, és a szlovén kormányhoz intézett szombat esti „katonai ultimátum” megfogalmazásában Ante Markovic szövetségi kormánya nem vett részt, s ezért ez az ultimátum „a polgári hatóságok arculüését” jeleni. A Cor­­riere della Sera és az Olasz Televízió pedig egyenesen azt az álláspontot kép­viselik, hogy ez az ultimátum nem más, mint egy államcsíny. (Tanjug) Genscher üzenete Lončarhoz Németország kormánya felszólítja Jugoszlávia kormányát arra, hogy akadályozza meg az országban az összetűzések kiszélesedését. Ez a lé­nyege annak az üzenetnek, amelyet Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter intézett tegnap Budimir Lončar szövetségi külügyi titkárhoz. Üzenetében a német diplomácia ve­zetője fontosnak tartja a katonai te­vékenység azonnali beszüntetését, a JSZSZK Elnöksége elnökének megvá­lasztását, valamint azt, hogy Horvát­ország és Szlovénia három hónapra függessze fel a függetlenségi nyilat­kozatát. A bonni kormány álláspontja szerint ugyanis ezáltal megteremtőd­nének a további párbeszéd feltételei, amelyeknek a felmerült problémák és viták békés, valamint demokratikus módon történő rendezése a célja. A német külügyminiszter üzenete valójában az Európai Közösség tag­államainak álláspontját tükrözi. A közösség vezetői luxemburgi csúcs­­találkozójukon fejtették ki vélemé­nyüket a jugoszláviai helyzetről. Né­met politikusok értékelése szerint, a jugoszláv fél nem teljesítette az Euró­pai Közösség háromtagú küldöttségé­vel folytatott tárgyaláson elfogadott hárompontos megállapodást. (Tanjug) Jugoszláv tiltakozás Ausztriánál Szombaton a Szövetségi Külügyi Titkárságra kérették dr. Walter Siegl osztrák nagykövetet, ahol tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki. Hazánk azért tiltakozott, mert az orsztrák—jugoszláv ha­táron a szokásosnál több osztrák katona állomásozik. A szövetségi külügyi titkárságon külön fel­hívták a nagykövet figyelmét ar­ra, hogy osztrák egységek szokat­lan módon teremtettek és tarta­nak kapcsolatot a jugoszláv ol­dalon lévő fegyveres csoportok­kal. Ez nem más, mint beavat­kozás a Jugoszlávia területén zajló eseményekbe, ami a forgó határövezetben tovább fo­kozza a feszültséget. (Tanival Szlovénok és horvátok tiltakozása világszerte A Berimben élő horvát és szlovén nemzetiségű polgárok tegnap a dél­utáni órákban tüntetést szerveztek. Ily módon fejezték ki tiltakozásukat a „szabadság elfojtása” ellen Jugoszlá­viában. A transzparenseken és a zász­lókon egyebek között a következő felirat volt olvasható: „A hadsereg brutálisan eltiporja a horvát és szlo­vén nép szabadságát és jogait”. A mintegy 3000 tüntető közül néhányan albán zászlókat is lengettek. Hasonló megmozdulások voltak teg­nap Hamburgban is. Frankfurtban mintegy 3500 személy tüntetett a hadsereg Szlovéniába és Horvátországba való bevetése ellen. Az AP hírügynökség jelentése szerint a békés tüntetésen többnyire horvá­tok és szlovének vettek részt. WASHINGTON.­­ A JSZSZK wa­shingtoni nagykövetsége előtt tegnap mintegy 50 fiatal, főként horvát nem­zetiségű személy gyűlt össze. A tün­tetés részvevői nacionalista és usztasa dalokat énekeltek, miközben durván sértegették a szerbeket. Éltették Hor­vátországot, és elítélték Jugoszláviát. A helyszínen tartózkodó rendőröknek nem sikerült kellőképpen biztosítani a nagykövetség épületét, aminek a kö­vetkezményeként két ablakot betörtek. Azt nem tudni, hogy az elkövetőket sikerült-e az egyenruhásoknak őrizet­be venniük. (Tanjug) МктШ KÜLPOLITIKA з BBCS Az osztrák alakulatok a határövezetben maradnak Az osztrák kormány válságstáb­jának tegnapi ülésén a részvevők arra az álláspontra jutottak, hogy az ország továbbra is fenntartja a Jugoszláviával határos térség­ben foganatosított eddigi bizton­sági intézkedéseit. Ez a gyakor­latban azt jelenti, hogy Stájeror­szág és Karintia tartományokban, illetve a határövezetben továbbra is mintegy 5000 katona, valamint harckocsik és harci gépek telje­sítenek szolgálatot. Faslabend osztrák véderőmi­niszter a tanácskozás után kije­lentette: Jugoszlávia arra kérte Bécset, hogy vonja vissza csapa­tait a határmellékről, ám ezt a belgrádi indítványt „helytelen­nek” minősítette. Hasonlóképpen nyilatkozott Franz Löschnak bel­ügyminiszter is.­­ Franz Vranitzky osztrák kan­cellár, a szóban forgó testület ülése után pedig kijelentette,­­ hogy szükség van új nemzetközi akciókra, mivel az Európai Kö­zösség delegációja, amely pénte­ken járt Jugoszláviában, „nem érte el a várt sikert”. Szerinte Ausztria Jugoszláviával szemben alkalmazott politikáját össze fog­ja hangolni a nemzetközi közös­ségével. Vranitzky ezenkívül ki­fejtette azt is, hogy nincs lehe­tőség arra, hogy Ausztria közvet­len módon folytasson közvetítői szerepet Jugoszláviában. Bécsben tegnap kilátásba he­lyezték, hogy a városban sor ke­rül az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagországai parlamenti képvise­lőinek találkozójára, akik a ju­goszláviai helyzetről cserélnek vé­leményt. Az osztrák fővárosban bejelentették azt is, hogy össze­hívják az Alpok—Adria munka­­közösség rendkívüli megbeszélé­sét. Erre július 3-án kerül sor Klagenfurtban. (Tanjug) ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉS Ismét Belgrádban az EK küldöttsége m­últ egy új, békítő szándékú külde-­ tés céljából. Az eredeti elképzelés értelmében a három ország diplomáciai vezetőjét azzal bízták meg hogy megvalósítsák a belgrádi és zágrábi tárgyalópartnereikkel elfogadott megál­lapodás három alaptételét. Ezek pedig a következők: az államelnökség Stipe Mesicet válassza meg a testület elnö­kévé, valamint Szlovénia és Horvátor­szág három hónapra függessze fel a függetlenégi nyilatkozatot, a szemben álló felek szüntessék be az ellensé­­geskedést és a Jugoszláv Néphadsereg katonái vonuljanak vissza a laktanyák­­ba. Az olasz ANSA hírügynökség tegnap délután Belgrádból olyan hírt továb­bított, hogy dr. Borisav Jovic, az ál­­államelnökség szerbiai képviselője Horvátország és Szlovénia parlamentje­it arra szólította fel, hogy küldjék el képviselőiket az elnökség ülésére. Jovic szerint ez azért fontos, hogy jelen legyenek Stipe Mesić megválasz­tásánál. (Tanjug) Olaszország, Luxemburg és Hollan­dia külügyminisztereinek az Európai Közöség elképzelése szerint tegnap es­te Jugoszláviába kellett volna utaz- Németország felfüggeszti a segélyt Jugoszláviának Hans-Dietrich Genscher német kül­ügyminiszter tegnap kilátásba helyez­te, hogy hazája felfüggeszti a Jugo­szláviának szánt pénzügyi segélyt. A bonni kormány döntését az országban uralkodó jelenlegi állapotokkal indo­kolta a német diplomácai vezetője. (Tanjug) Hurd: Jugoszlávia fel­osztása elfogadhatatlan „Jugoszlávia felosztása egyál­talán nem lehetséges, mert nem oldható meg békés úton”, jelen­tette ki tegnap Douglas Hurd brit külügyminiszter a BBC rá­diónak adott interjújában. A po­litikus egyebek között azt is el­mondta, hogy a köztársaságok között nincs valóságos határ, és bármilyen felosztás szörnyű ösz­­szecsapásokhoz vezetne. Külön hangsúlyozta, hogy az Európai Közösség mindent megtesz azért, hogy politikai és gazdasági nyomással konstruktív párbe­szédre bírja a jugoszláv köz­társaságokat. (Tanjug) Gligorov: Macedónia nem követi­­Szlovénia példáját Kiro Gligorov macedón elnök kije­lentette, hogy „Jugoszlávia egységes egész marad”, függetlenül attól, hogy Szlovéniában fegyveres összetűzések zajlanak. A Hürriyet török lapnak adott nyilatkozatában egyebek között azt is elmondta, hogy Macedónia hű marad Jugoszláviához, és nem követi „Szlovénia példáját”. A Macedón Köztársaság elnöke sze­rint „a szlovéniai események Jugo­szlávia fájdalmát jelentik, azért az országét, amely megújul és változik, de nem azért, amely szétforgácsoló­­dik”. Kiro Gligorov kedvezően értékelte Törökország és Jugoszlávia, illetve Macedónia kapcsolatát. Rámutatott arra, hogy „Törökország volt az első balkáni állam, amely elismerte a ma­cedón nemzetet”. Kifejtette továbbá azt is, hogy „Törökország, miután megnyitotta levéltárait, nagymérték­ben hozzájárult a macedón történe­lem megvilágításához”. (Tanjug) Nagykövetek Loncarnál Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár tegnap fogadta Warren Zimmer­mannt, az Egyesült Államok Jugo­szláviában szolgálatot teljesítő nagy­követét. Tárgyalásuk során Lončar vendégeivel ismertette az országban kialakult helyzetet. Zimmermann aggodalmának adott hangot a jugoszláviai válság kiszéle­sedése miatt, és tolmácsolta a State Department azon álláspontját, mi­szerint a válságot békés úton kell rendezni. Megismételte James Baker amerikai államtitkárnak azt az állás­­foglalását is, hogy az USA támogatja Jugoszlávia területi integritását és az ország demokratizálását. Szövetségi külügyi titkárunk tegnap több másik nagykövetet is fogadott. Közöttük Marc Janssenst, az Európai Közösség és Johannes Fietelaars hol­land nagykövetet. A felek véleményt cseréltek arról, hogy újabb delegáció keresse fel Jugoszláviát. Kitértek ar­ra is, hogy az Európai Közösség újabb kísérletet tesz arra, hogy a jugoszláviai politikai tényezőknek mégis sikerüljön megegyezniük a bé­kemegállapodás három alaptételének elfogadásáról. A nap folyamán Lončar fogadta Hansjörg Eif német nagykövetet is, akivel ugyancsak a jugoszláv válság­ról tárgyaltak. A nagykövet Lončart tájékoztatta arról, hogy Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kész azonnal Belgrádba utazni. (Tanjug) Baron felhívása a jugoszláv­ felekhez Enrique Baron, az Európa Parlament elnöke tegnap Brüsszelből felhívást intézett a jugoszláv felekhez, amelyben arra igyekezett rábírni őket, hogy tartsák tiszteletben az Európai Kö­zösség háromtagú delegációjával foly­tatott tárgyalásokon elfogadott megál­lapodásokat. Az Európa Parlament szóvivője kö­zölte, hogy Baron azt követeli a jugoszláv szövetségi és köztársasági hatóságoktól, hogy biztosítsák a had­sereg visszavonulását a laktanyákba, az összetűzések beszüntetését, továb­bá Szlovénia és Horvátország halassza el a függetlenség kinyilvánítását. (Tan­jug) Ju­goszláv tengerészeket tartóztattak le Algériában Annában algériai kikötőben a ható­ságok letartóztattak három jugoszláv állampolgárt, mert nagyobb mennyi­ségű lőszert és robbanóanyagot ta­láltak náluk. Értesülések szerint a lő­szert és a hadianyagot jugoszláviai terrorista akciókban használták volna fel. A vizsgálószerveknek a letartóz­tatott jugoszlávok elmondták, hogy a tiltott árut Bostonban szerezték be. Az algériai rádió, amely a hírt közölte, nem ismertette sem a hajó, sem pedig a három letartóztatott ju­goszláv tengerész nevét. Az egyik le­tartóztatott személyt a hatóságok már szabadon engedték, a másik kettő felett azonban Annabanban ítélkeznek. (Tanjug) Törökország tiltakozik Szlovéniában útakadályként használják a török teherautókat Ankarában a török külügy­minisztérium tegnap „aggodal­mát fejezte ki amiatt, hogy a szlovén rendőrség török teher­autókat használ útakadály­ként”. A török külügyminisz­térium képviselője tárgyalt ha­­zánk ankarai nagykövetével, és közölte vele, hogy „Törökor­szág aggódik azért az 5000 tö­rök állampolgárért, akik jelen­leg az osztrák határ és Ljub­ljana között tartózkodnak”. A politikus ugyanakkor ag­godalmát fejezte ki a jugoszlá­viai helyzet miatt, ami már több „török állampolgár életé­be került, és félő, hogy az ál­dozatok száma még növeked­het”. Török adatok szerint Szlové­nia területén 500 török személy­gépkocsi, 100 autóbusz és mint­egy 100 teherautó vesztegel, mert a hatóságok lefoglalták őket. (Tanjug) Búcsú egy korszaktól Magyarország-szerte megszólaltak a harangok Budapest, jún. 30. Nagyszabású, változatos, gazdag és színvonalas rendezvénysorozattal bú­csúzik ma Budapest és Magyarország. Mivel nincs kitől búcsúzni — hiszen az utolsó szovjet katona is több mint tíz napja elhagyta az országot —, egy korszaktól búcsúznak Magyarország polgárai. A hosszúra sikeredett, több mint negyven évig tartó, ideiglenesen az országban tartózkodó szovjet csa­patok által meghatározott korszaktól és egyben köszöntik a szabad és a független Magyarországot. Noha a búcsú programja a főváros­ban a legparádésabb, a szovjet csa­patok végleges kivonulása alkalmából az egész országban rendeztek kisebb­­nagyobb ünnepségeket. Az ország majd minden településén megkondultak a harangok. De nem egyidőben, ahogy előzőleg tervezték, hanem a helyi há­laadó istentiszteletekhez igazodva. A fővárosban Budapesti búcsú ’91 el­nevezéssel minden igényt kielégítő rendezvénysorozatról gondoskodtak a szervezők Demszky Gábor főpolgármes­ter patronátusa alatt. A város a ren­dezvénysorozat plakátjaival, zászlajai­­val van tarkítva, az utcákon ehhez a naphoz kötődő emléktárgyakat árusíta­nak. Mozgósították a főváros zenésze­it, művészeit, együtteseit, és nagy­számú külföldi vendégművészt is hív­tak. Tegnap Demszky főpolgármester sétahajókázásra hívta a színészeket, ze­nészeket, írókat és más vendégeket. Közöttük ott volt Budapest testvérvá­rosának, Vilniusnak a főjegyzője, Prá­ga és Wyoming főpolgármestere és Frank Zappa amerikai rockzenész, aki fellépésével járult hozzá a múlt héten a prágai búcsúrendezvény látványossá­gához. Az egész fővárosi rendezvénysorozat egyébként mintegy 14 millió forintjába kerül Budapestnek (a magyar kor­mány ugyanis nem akart részt venni a program finanszírozásában). Egyelő­re a szponzoroktól 7 milliárd forintot sikerült Demszkyéknek összegyűjteni. , _ Cs. Z.

Next