Magyar Szó, 1991. július (48. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-01 / 178. szám
1991. július 1.– hétfő Csalódottság világszerte A jugoszláv események külföldi sajtóvisszhangja A világ hírközlő szervei azonnal reagáltak a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnokságának közleményére, amelyben a testület az utolsó felszólítást intézte a szlovén vezetőséghez, amely a fegyveres akciók beszüntetését követelte. A Reuter ésaz AJP hírszolgálati irodák hangsúlyozták, hogy a Jugoszláv Néphadsereg követelte Szlovéniától a harcok beszüntetését, és „erélyesebb akciót’ helyezett kilátásba, amennyiben a felhívásnak nem tesz eleget a köztársasági vezetés. A Reuter továbbította Marko Negovamović vezéralezredes kijelentését, amely szerint Szlovéniában a MH ellen „piszkos, kegyelten és alattomos háborút” folytatnak. Az AP ugyanakkor megállapította, hogy még mindig nem világos, vajon az ultimátum mögött maga a szövetségi kormány áll, vagy a hadsereg saját belátása szerint reagál. Az AFP hírügynökség ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a hadsereg arra figyelmeztette Szlovéniát, hogy haladéktalanul szüntesse be az ellenségeskedést. Az AFP is idézte Negovanovic tábornok kijelentését, miszerint a hadsereg felszólításának elhárítása esetén „határozott katonai akciók** következnek. Az UPS hírszolgálati iroda a Szlovéniák jelentését a következőképpen kezdte: „A jugoszláv hadsereg ma arra figyelmeztette Szlovéniát és Horvátországot, a szeparatista köztársaságokat, hogy nem fogja tűrni az ország dezintegrását, és minden eszközt bevet az ellenállás megtörése érdekében”. Londonban rámutattak arra, hogy az Európai Közösség tagállamai új, sürgős konzultációkat kezdtek a jugoszláviai katasztrófa megakadályozása érdekében. A tegnapi, kora reggeli első hírmagyarázatok aggodalmas hangnemben tudósítanak arról, hogy az Európai Közösség kísérlete, amely a jugoszláv válság rendezésére irányult, sikertelennek bizonyult. A szóban forgó terv összeomlása meglehetősen nagy tanságot keltett hivatalos brit körökben. A béketerv kudarcát a Daily Telegraph úgy értékelte, hogy Jugoszláviában valamennyien saját érdekeik szerint álltak hozzá. A lap rámutat arra, hogy Milan Kučan szlovén elnök először elfogadta a tervet, majd valamivel később saját álláspontját ismertette ezzel kapcsolatban. Eszerint nem hajlandó beleegyezni a Szlovén Köztársaság függetlenségének felfüggesztésébe, ahogyan azt az Európai Közösség tagállamainak küldöttsége egyebek között javasolta. Az i-V független tévétársaság úgyszintén arról tájékoztatta a nézőket, hogy az Európai Közösség béketerve gyakorlatilag kútba esett, még mielőttalkalmazására sor kiürült volna. Ennek okaként a tévétársaság a három kulcsfontosságú elem Szlovénia részéről történt visszautasítását jelölte meg. A Times vezércikkében pedig rámutat arra, hogy a nemzetközi közösségnek mindent meg kellett volna tennie a Jugoszláviában kialakult összetűzések megszüntetéséért. A külföldnek ezenkívül le kell mondania azon szándékáról, hogy Jugoszláviát mindenáron egységes államként őrizze meg, olvasható a Times vezércikkében. Paddy Assdown, a brit liberálde mokraták vezetője kifejtette véleményét, miszerint Jugoszlávia felbomlása nem más, mint az európai nacionalizmust magában rejtő Pandoraszelencéjének kinyitása. Jugoszláviát éppen ezért továbbra is meg kellene őrizni, de új alapokon. A The Independent lap tegnapi számában Dmitroj Rupel szlovén külügyminiszter terjedelmes cikkben ismertette köztársasága vezetőségének közismert álláspontjait. A nemzetközi közösséget arra szólította fel, hogy nyújtson segítséget az „agresszió megszüntetéséhez”, továbbá „az összetűzések megszüntetéséhez és a jugoszláv válság igazságos rendezéséhez”. Rupel cikkében hangsúlyozta: Szlovéniának az a szándéka, hogy a jugoszláv válságot felülvizsgálja. Szlovénia kész a tárgyalásokra is, de majd csak akkor kerülhet erre sor, ha véget érnek a katonai akciók. A párizsi Le Point hetilap tegnap a következőképpen fogalmazott: „A horvátokat és a szlovéneket 1918. december 1-jén nem erőszakkal kényszerítették Jugoszlávia keretébe.A lap igyekezett felvilágosítani olvasóit arról, hogy ez a két terület „hátat fordítva az Osztrák—Magyar Monarchiának, önként csatlakozott a Szerb Királysághoz”. A továbbiakban a cikk írója hangsúlyozza, hogy „Zágráb és Ljubljana törekvése a szuverenitásra, nem azonosítható a balti államorskák hasonló törekvéseivel’. A Le Point emellett rámutat arra, hogy „Jugoszlávia egy modern állam, amely már a hetvenes években átengedte az állami illetékességi köröket köztársaságoknak”. A lap cikkírója szerint a szövetségi hadsereg szlovéniai intervenciójának kizárólag az volt a célja, hogy biztosítsa az északi államhatárokat. A Prágában megjelenő Lidove Noviny hétvégi kiadásában éles hangon bírálja a nemzetközi közösség azon álláspontját, amely elítéli a horvát és a szlovén függetlenségi törekvéseket. A lap a két köztársaság helyzetét a kurdokéval hasonlítja össze. A Prace szlovák szakszervezeti lap tegnapi számában arról írt, hogy „egy új diktatúra fenyegetése alatt elvesznek az emancipációs törekvések mind a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, mind pedig Jugoszláviában”. Ezekben az országokban „a demokrácia nevében nem demokratikus módon diktálják a feltételeket az állam egységének megőrzésére”, vélekedik a lap. A Smena ifjúsági lap szerint „az amerikai diplomácia nincs tisztában azzal, hogy az egységes Jugoszláviát csakis a kommunisták karmesteri pálcája segítségével lehet fenntartani”. A svéd tömegtájékoztatási eszközök „a végsőkig feszültnek” nevezik a jugoszláviai helyzetet. Hangsúlyozzák, hogy ez Szlovénia és a szövetségi hadsereg közötti újabb feszültség következménye. A tapok rámutatnak arra, hogy a szövetségi hadsereg erélyes intézkedésekkel fenyegetőzött, ha a szlovének továbbra is megszegik a békemegállapodást. A Dagens Niheter nagy példányszámú napilap ismertette az Európai Közösség legújabb állápontját, amelyben a tizenkét ország „megismétli azt, hogy nem támogatják Horvátország és Szlovénia elszakadását”. Ezt az álláspontot támogatta Svédország két legnagyobb ellenzéki pártja, a konzervatívok és a liberálisok is. Ezzel a hatalmon lévő szociáldemokrata kormány mellé álltak, amely már korábban kinyilvánította azt, hogy „Svédország nem ismeri el a két köztársaág kiválását” Jugoszláviából. Az első kínai reagálások a Hszinhua nemzeti hírügynöksétől származnak. A Hszinhua tegnap úgy értékelte, hogy a probléma „a bonyolult etnikai ellentmondásokban és a többpártrendszer elfogadásában” rejlik. A Szlovéniában dúló „heves összetűzésekről” szólva a Hürriyet török napilap szerint Jugoszlávia egy olyan ország példájává vált, amely ékesen bizonyítja azt, hogy észérvekkel nem lehet megoldást találni. „A válság annak a tévhitnek a következménye, miszerint lehetséges egy nemzetiségű államot létrehozni. Ilyen azonban sehol a világban nem létezik a gyakorlatban”, szögezte le a török napilap. A BBC brit rádió terjedelmes kommentárban számolt be a rendkívül feszült jugoszláviai helyzetről. A rádió kommentátora egyebek között megállapította, hogy most a felelősség nagy része Slobodan Milosevicé. „Ő közvetlen részvevője volt az Európai Közösség küldöttségével folytatott megbeszélésnek. Ő tette meg az első lépést azzal, hogy a szövetségi elnökségben engedékenységre bírta rá a szerbeket, és azt is elérte, hogy ezek egyezzenek bele a horvát nemzetiségű elnök megválasztásába. Milošević szava kihatásos lehet a hadseregre is, tekintettel arra, hogy aban sokkal több a szerb”, hangsúlyozta a BBC kommentátora. Az Izraeli Rádió tegnap azon véleményének adott hangot, hogy „Európa egyszerűen megfeledkezett arról, hogy Jugoszlávia a Balkán-félszigeten található, és az európai változások nem alkalmazhatók a jugoszláviai körülményekre”. Éppen emiatt „nem szabad meglepődni azon, hogy a jugoszláv polgárháborúban — amely már megkezdődött — egyetlen fél sem tartja magát a megállapodáshoz.” A Davaar lap hírmagyarázója szombaton este az izraeli televíziónak adott interjújában egyebek között elmondta, hogy „a jelenlegi Jugoszlávia összeomlása elkerülhetetlen történelmi folyamat”. Utalt azonban arra is, hogy „Európa számára elfogadhatatlan a két köztársaság nacionalista eufóriájából származó anakronizmus”. Szerinte „ez a két köztársaság a bizonytalanság felé sodródik, s azzal fenyegetnek, hogy magukkal rántják azokat is, amelyek másként gondolkodnak, s ezáltal ártatlan áldozatokká válnak”. A Tiranai Rádió szombat esti beszámolójában a szlovéniai eseményekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy „Európában előtérbe kerültek az integrációs törekvések”, és jó lenne ha „Jugoszláviában is ilyen értelemben rendeznék a problémákat, mivel a határok felülvizsgálása napjainkban kiszámíthatatlan vszélyeket hordoz magában, s ez nem kívánatos következményekkel járhat. Görögországban a legfontosabb hír tegnap az volt, hogy „a békemegállapodás zsákutcába jutott, mert Szlovénia visszautasította a feltételeket, amelyeket az Európai Közösség delegációja határozott meg, és azért is, mert elhalasztották a JSZSZK Elnöksége elnökének megválasztását”. Az Elefterotipia lap szerint „a függetlenség kikiáltáshoz való ragaszkodás arra utal, hogy a Szlovéniában és Horvátországban hatalmon lévő csoportok történelmileg még nem érettek arra, hogy saját népeik sorsát irányítsák. Ugyanez vonatkozik Szerbia vezetőségére is”. Olaszországban általánosan elfogadott az a nézet, hogy az Európai Közösség túlbecsülte közvetítői képességét, és a szlovén kormányhoz intézett szombat esti „katonai ultimátum” megfogalmazásában Ante Markovic szövetségi kormánya nem vett részt, s ezért ez az ultimátum „a polgári hatóságok arculüését” jeleni. A Corriere della Sera és az Olasz Televízió pedig egyenesen azt az álláspontot képviselik, hogy ez az ultimátum nem más, mint egy államcsíny. (Tanjug) Genscher üzenete Lončarhoz Németország kormánya felszólítja Jugoszlávia kormányát arra, hogy akadályozza meg az országban az összetűzések kiszélesedését. Ez a lényege annak az üzenetnek, amelyet Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter intézett tegnap Budimir Lončar szövetségi külügyi titkárhoz. Üzenetében a német diplomácia vezetője fontosnak tartja a katonai tevékenység azonnali beszüntetését, a JSZSZK Elnöksége elnökének megválasztását, valamint azt, hogy Horvátország és Szlovénia három hónapra függessze fel a függetlenségi nyilatkozatát. A bonni kormány álláspontja szerint ugyanis ezáltal megteremtődnének a további párbeszéd feltételei, amelyeknek a felmerült problémák és viták békés, valamint demokratikus módon történő rendezése a célja. A német külügyminiszter üzenete valójában az Európai Közösség tagállamainak álláspontját tükrözi. A közösség vezetői luxemburgi csúcstalálkozójukon fejtették ki véleményüket a jugoszláviai helyzetről. Német politikusok értékelése szerint, a jugoszláv fél nem teljesítette az Európai Közösség háromtagú küldöttségével folytatott tárgyaláson elfogadott hárompontos megállapodást. (Tanjug) Jugoszláv tiltakozás Ausztriánál Szombaton a Szövetségi Külügyi Titkárságra kérették dr. Walter Siegl osztrák nagykövetet, ahol tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki. Hazánk azért tiltakozott, mert az orsztrák—jugoszláv határon a szokásosnál több osztrák katona állomásozik. A szövetségi külügyi titkárságon külön felhívták a nagykövet figyelmét arra, hogy osztrák egységek szokatlan módon teremtettek és tartanak kapcsolatot a jugoszláv oldalon lévő fegyveres csoportokkal. Ez nem más, mint beavatkozás a Jugoszlávia területén zajló eseményekbe, ami a forgó határövezetben tovább fokozza a feszültséget. (Tanival Szlovénok és horvátok tiltakozása világszerte A Berimben élő horvát és szlovén nemzetiségű polgárok tegnap a délutáni órákban tüntetést szerveztek. Ily módon fejezték ki tiltakozásukat a „szabadság elfojtása” ellen Jugoszláviában. A transzparenseken és a zászlókon egyebek között a következő felirat volt olvasható: „A hadsereg brutálisan eltiporja a horvát és szlovén nép szabadságát és jogait”. A mintegy 3000 tüntető közül néhányan albán zászlókat is lengettek. Hasonló megmozdulások voltak tegnap Hamburgban is. Frankfurtban mintegy 3500 személy tüntetett a hadsereg Szlovéniába és Horvátországba való bevetése ellen. Az AP hírügynökség jelentése szerint a békés tüntetésen többnyire horvátok és szlovének vettek részt. WASHINGTON. A JSZSZK washingtoni nagykövetsége előtt tegnap mintegy 50 fiatal, főként horvát nemzetiségű személy gyűlt össze. A tüntetés részvevői nacionalista és usztasa dalokat énekeltek, miközben durván sértegették a szerbeket. Éltették Horvátországot, és elítélték Jugoszláviát. A helyszínen tartózkodó rendőröknek nem sikerült kellőképpen biztosítani a nagykövetség épületét, aminek a következményeként két ablakot betörtek. Azt nem tudni, hogy az elkövetőket sikerült-e az egyenruhásoknak őrizetbe venniük. (Tanjug) МктШ KÜLPOLITIKA з BBCS Az osztrák alakulatok a határövezetben maradnak Az osztrák kormány válságstábjának tegnapi ülésén a részvevők arra az álláspontra jutottak, hogy az ország továbbra is fenntartja a Jugoszláviával határos térségben foganatosított eddigi biztonsági intézkedéseit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Stájerország és Karintia tartományokban, illetve a határövezetben továbbra is mintegy 5000 katona, valamint harckocsik és harci gépek teljesítenek szolgálatot. Faslabend osztrák véderőminiszter a tanácskozás után kijelentette: Jugoszlávia arra kérte Bécset, hogy vonja vissza csapatait a határmellékről, ám ezt a belgrádi indítványt „helytelennek” minősítette. Hasonlóképpen nyilatkozott Franz Löschnak belügyminiszter is. Franz Vranitzky osztrák kancellár, a szóban forgó testület ülése után pedig kijelentette, hogy szükség van új nemzetközi akciókra, mivel az Európai Közösség delegációja, amely pénteken járt Jugoszláviában, „nem érte el a várt sikert”. Szerinte Ausztria Jugoszláviával szemben alkalmazott politikáját össze fogja hangolni a nemzetközi közösségével. Vranitzky ezenkívül kifejtette azt is, hogy nincs lehetőség arra, hogy Ausztria közvetlen módon folytasson közvetítői szerepet Jugoszláviában. Bécsben tegnap kilátásba helyezték, hogy a városban sor kerül az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) tagországai parlamenti képviselőinek találkozójára, akik a jugoszláviai helyzetről cserélnek véleményt. Az osztrák fővárosban bejelentették azt is, hogy összehívják az Alpok—Adria munkaközösség rendkívüli megbeszélését. Erre július 3-án kerül sor Klagenfurtban. (Tanjug) ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉS Ismét Belgrádban az EK küldöttsége múlt egy új, békítő szándékú külde- tés céljából. Az eredeti elképzelés értelmében a három ország diplomáciai vezetőjét azzal bízták meg hogy megvalósítsák a belgrádi és zágrábi tárgyalópartnereikkel elfogadott megállapodás három alaptételét. Ezek pedig a következők: az államelnökség Stipe Mesicet válassza meg a testület elnökévé, valamint Szlovénia és Horvátország három hónapra függessze fel a függetlenégi nyilatkozatot, a szemben álló felek szüntessék be az ellenségeskedést és a Jugoszláv Néphadsereg katonái vonuljanak vissza a laktanyákba. Az olasz ANSA hírügynökség tegnap délután Belgrádból olyan hírt továbbított, hogy dr. Borisav Jovic, az álállamelnökség szerbiai képviselője Horvátország és Szlovénia parlamentjeit arra szólította fel, hogy küldjék el képviselőiket az elnökség ülésére. Jovic szerint ez azért fontos, hogy jelen legyenek Stipe Mesić megválasztásánál. (Tanjug) Olaszország, Luxemburg és Hollandia külügyminisztereinek az Európai Közöség elképzelése szerint tegnap este Jugoszláviába kellett volna utaz- Németország felfüggeszti a segélyt Jugoszláviának Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnap kilátásba helyezte, hogy hazája felfüggeszti a Jugoszláviának szánt pénzügyi segélyt. A bonni kormány döntését az országban uralkodó jelenlegi állapotokkal indokolta a német diplomácai vezetője. (Tanjug) Hurd: Jugoszlávia felosztása elfogadhatatlan „Jugoszlávia felosztása egyáltalán nem lehetséges, mert nem oldható meg békés úton”, jelentette ki tegnap Douglas Hurd brit külügyminiszter a BBC rádiónak adott interjújában. A politikus egyebek között azt is elmondta, hogy a köztársaságok között nincs valóságos határ, és bármilyen felosztás szörnyű öszszecsapásokhoz vezetne. Külön hangsúlyozta, hogy az Európai Közösség mindent megtesz azért, hogy politikai és gazdasági nyomással konstruktív párbeszédre bírja a jugoszláv köztársaságokat. (Tanjug) Gligorov: Macedónia nem követiSzlovénia példáját Kiro Gligorov macedón elnök kijelentette, hogy „Jugoszlávia egységes egész marad”, függetlenül attól, hogy Szlovéniában fegyveres összetűzések zajlanak. A Hürriyet török lapnak adott nyilatkozatában egyebek között azt is elmondta, hogy Macedónia hű marad Jugoszláviához, és nem követi „Szlovénia példáját”. A Macedón Köztársaság elnöke szerint „a szlovéniai események Jugoszlávia fájdalmát jelentik, azért az országét, amely megújul és változik, de nem azért, amely szétforgácsolódik”. Kiro Gligorov kedvezően értékelte Törökország és Jugoszlávia, illetve Macedónia kapcsolatát. Rámutatott arra, hogy „Törökország volt az első balkáni állam, amely elismerte a macedón nemzetet”. Kifejtette továbbá azt is, hogy „Törökország, miután megnyitotta levéltárait, nagymértékben hozzájárult a macedón történelem megvilágításához”. (Tanjug) Nagykövetek Loncarnál Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár tegnap fogadta Warren Zimmermannt, az Egyesült Államok Jugoszláviában szolgálatot teljesítő nagykövetét. Tárgyalásuk során Lončar vendégeivel ismertette az országban kialakult helyzetet. Zimmermann aggodalmának adott hangot a jugoszláviai válság kiszélesedése miatt, és tolmácsolta a State Department azon álláspontját, miszerint a válságot békés úton kell rendezni. Megismételte James Baker amerikai államtitkárnak azt az állásfoglalását is, hogy az USA támogatja Jugoszlávia területi integritását és az ország demokratizálását. Szövetségi külügyi titkárunk tegnap több másik nagykövetet is fogadott. Közöttük Marc Janssenst, az Európai Közösség és Johannes Fietelaars holland nagykövetet. A felek véleményt cseréltek arról, hogy újabb delegáció keresse fel Jugoszláviát. Kitértek arra is, hogy az Európai Közösség újabb kísérletet tesz arra, hogy a jugoszláviai politikai tényezőknek mégis sikerüljön megegyezniük a békemegállapodás három alaptételének elfogadásáról. A nap folyamán Lončar fogadta Hansjörg Eif német nagykövetet is, akivel ugyancsak a jugoszláv válságról tárgyaltak. A nagykövet Lončart tájékoztatta arról, hogy Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter kész azonnal Belgrádba utazni. (Tanjug) Baron felhívása a jugoszláv felekhez Enrique Baron, az Európa Parlament elnöke tegnap Brüsszelből felhívást intézett a jugoszláv felekhez, amelyben arra igyekezett rábírni őket, hogy tartsák tiszteletben az Európai Közösség háromtagú delegációjával folytatott tárgyalásokon elfogadott megállapodásokat. Az Európa Parlament szóvivője közölte, hogy Baron azt követeli a jugoszláv szövetségi és köztársasági hatóságoktól, hogy biztosítsák a hadsereg visszavonulását a laktanyákba, az összetűzések beszüntetését, továbbá Szlovénia és Horvátország halassza el a függetlenség kinyilvánítását. (Tanjug) Jugoszláv tengerészeket tartóztattak le Algériában Annában algériai kikötőben a hatóságok letartóztattak három jugoszláv állampolgárt, mert nagyobb mennyiségű lőszert és robbanóanyagot találtak náluk. Értesülések szerint a lőszert és a hadianyagot jugoszláviai terrorista akciókban használták volna fel. A vizsgálószerveknek a letartóztatott jugoszlávok elmondták, hogy a tiltott árut Bostonban szerezték be. Az algériai rádió, amely a hírt közölte, nem ismertette sem a hajó, sem pedig a három letartóztatott jugoszláv tengerész nevét. Az egyik letartóztatott személyt a hatóságok már szabadon engedték, a másik kettő felett azonban Annabanban ítélkeznek. (Tanjug) Törökország tiltakozik Szlovéniában útakadályként használják a török teherautókat Ankarában a török külügyminisztérium tegnap „aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szlovén rendőrség török teherautókat használ útakadályként”. A török külügyminisztérium képviselője tárgyalt hazánk ankarai nagykövetével, és közölte vele, hogy „Törökország aggódik azért az 5000 török állampolgárért, akik jelenleg az osztrák határ és Ljubljana között tartózkodnak”. A politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a jugoszláviai helyzet miatt, ami már több „török állampolgár életébe került, és félő, hogy az áldozatok száma még növekedhet”. Török adatok szerint Szlovénia területén 500 török személygépkocsi, 100 autóbusz és mintegy 100 teherautó vesztegel, mert a hatóságok lefoglalták őket. (Tanjug) Búcsú egy korszaktól Magyarország-szerte megszólaltak a harangok Budapest, jún. 30. Nagyszabású, változatos, gazdag és színvonalas rendezvénysorozattal búcsúzik ma Budapest és Magyarország. Mivel nincs kitől búcsúzni — hiszen az utolsó szovjet katona is több mint tíz napja elhagyta az országot —, egy korszaktól búcsúznak Magyarország polgárai. A hosszúra sikeredett, több mint negyven évig tartó, ideiglenesen az országban tartózkodó szovjet csapatok által meghatározott korszaktól és egyben köszöntik a szabad és a független Magyarországot. Noha a búcsú programja a fővárosban a legparádésabb, a szovjet csapatok végleges kivonulása alkalmából az egész országban rendeztek kisebbnagyobb ünnepségeket. Az ország majd minden településén megkondultak a harangok. De nem egyidőben, ahogy előzőleg tervezték, hanem a helyi hálaadó istentiszteletekhez igazodva. A fővárosban Budapesti búcsú ’91 elnevezéssel minden igényt kielégítő rendezvénysorozatról gondoskodtak a szervezők Demszky Gábor főpolgármester patronátusa alatt. A város a rendezvénysorozat plakátjaival, zászlajaival van tarkítva, az utcákon ehhez a naphoz kötődő emléktárgyakat árusítanak. Mozgósították a főváros zenészeit, művészeit, együtteseit, és nagyszámú külföldi vendégművészt is hívtak. Tegnap Demszky főpolgármester sétahajókázásra hívta a színészeket, zenészeket, írókat és más vendégeket. Közöttük ott volt Budapest testvérvárosának, Vilniusnak a főjegyzője, Prága és Wyoming főpolgármestere és Frank Zappa amerikai rockzenész, aki fellépésével járult hozzá a múlt héten a prágai búcsúrendezvény látványosságához. Az egész fővárosi rendezvénysorozat egyébként mintegy 14 millió forintjába kerül Budapestnek (a magyar kormány ugyanis nem akart részt venni a program finanszírozásában). Egyelőre a szponzoroktól 7 milliárd forintot sikerült Demszkyéknek összegyűjteni. , _ Cs. Z.