Magyar Szó, 1991. augusztus (48. évfolyam, 209-234. szám)
1991-08-01 / 209. szám
2 KÜLPOLITIKA Összetűzések Dél-Libanonban A quisling SLA tüzérségi tűzzel válaszolt az Amal robbantásos merényletére Az izraeli rádió tegnap a quisling Dél-libanoni Hadsereg (az SLA) parancsnokságának közleményére hivatkozva arról számolt be, hogy az ország déli részében ellenük végrehajtott pokolgépes merényletekben és megtorlásokban az utóbbi másfél napban legalább tíz személy életét vesztette, további harminc pedig megsebesült. A helyzet akkor mérgesedett el, amikor a Szíria-barát libanoni Amal szervezet pokolgépes merényletet követett el az SLA valamelyik alakulata ellen az úgynevezett biztonsági övezetben, amelyet Libanon déli térségében Izrael tart ellenőrzés alatt. Az Amal gerillái 50 kilogramm robbanóanyagot helyeztek el egy út mellett, amelyen elhaladt az SLA járőre. A robbanásban életét vesztette az SLA három katonája, további kettő pedig súlyosan megsebesült. Megtorlásként az SLA a pokolgépes merénylet közelében elterülő síita falvakat ágyúzta. Az akcióban életét vesztette 7 polgári személy és több mint 20 megsebesült. Az utóbbi hónapokban ezek voltak a legsúlyosabb összecsapások. Az elmúlt időszakban a libanoni kormány egyébként több erőfeszítést tett a vallási és etnikai milíciák lefegyverzése és a térség pacifikálása érdekében. Politikai megfigyelők igencsak meglepődtek, hogy az Amal csapdát állított az SLA járőrének, mert Libanonban olyan határozat született, hogy fegyvereseinek nagyrészt csatlakozniuk kell a libanoni hadsereghez. Közben az Irán-barát Hizbollah szervezet visszautasította a libanoni kormánynak azt a követelését, hogy fegyverezze le milicistáit. A Hizbollah azt állítja, hogy a szervezet lényegében ellenállási mozgalom, s a megszálló izraeliek ellen harcol, s ezért nem tekinthető vallási jellegű milíciának. (Tanjug) Az Amnesty International vádolja Izraelt A nemzetközi szervezet évi jelentése szerint bántalmazzák és kínozzák a megszállt területeken bebörtönzött palesztinokat Az Amnesty International nemzetközi szervezet minap közzétett évi jelentése azzal vádolja az izraeli kormányt, hogy „a megszállt területeken bebörtönzött palesztinokat kínozza, bántalmazza és egyéb módon megalázza”. A jelentés megfogalmazói arra a megállapításra jutottak, hogy „a palesztinoknak elvben sincs esélyük arra, hogy az izraeli katonai bíróságok előtt legálisan ítélkezzenek felettük”. Az Amnesty International ezenkívül azt állítja, hogy „a palesztinok megkínzása, bántalmazása és megalázása már-már rutinszerű az izraeli hadseregnél és rendőrségnél a nyomozás és a kihallgatások során”. A nemzetközi szervezet említést tesz több olyan módszerről is, amelyeket a nyomozó szervek alkalmaznak. A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a kínzások „szabályszerűekké váltak, az izraeli kormány 1987- ben, az intifáda kezdetekor javasolta őket az úgynevezett Landau-féle vizsgáló bizottságnak a beismerő vallomások kikényszerítése céljából”. Az Amnesty International ezenkívül ismertette azt az adatot is, hogy az utóbbi egy évben a megszállt területeken levő izraeli börtönökbe csaknem százezer embert zártak be, közülük mintegy harmincezret jogerős ítélet nélkül. Az izraeli katonai hatóságok első reagálásukban tegnap szinte nem is cáfolták az Amnesty International egyetlen megállapítását sem, ám felrótták, hogy ez a szervezet „nem vette figyelembe azokat a nehézségeket, amelyekkel az izraeli hadsereg és rendőrség szembe találja magát a megszállt területeken”. (Tanjug) Az USA zágrábi konzulja Szlovéniában Jane Green, az USA zágrábi konzulja háromnapos látogatásra érkezett tegnap Szlovéniába. Szlovéniai tartózkodása idején megtekint néhány határátkelőhelyet és a háborúban leginkább megrongált városokat. Jane Green tegnap a Skofije határátkelőhelyet és a Karavankák alatt átvezető alagutat tekintette meg, ma és holnap pedig ellátogat Jesenicébe, Holmecba, Mariborba, Gornja Radgonára és Ormožba. (Tanjug) Július 31. Sorszám: 147. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 17,5932 17,6461 17,6990 OSZTRÁK SCHILLING 100 184,1261 184,6801 185,2341 KANADAI DOLLÁR1 19,6388, 19,6979 19,7570 FRANCIA FRANK 100 380,9424 382,0887 383,2350 NÉMET MÁRKA 100 1296,1000 1300,0000 1303,9000 GÖRÖG DRACHMA 100 111,8151 11,8505 OLASZ LÍRA 100 1,7334 1,7386 1,7438 JAPÁN JEN 100 16,4190 16,4684 16,5178 HOLLAND GULDEN 100 1149,7939 1153,2537 1156,7135 SVÉD KORONA 100 357,2575 358,3325 359,4075 SVÁJCI FRANK 100 1483,9822 1488,4475 1492,9128 ANGOL FONT1 38,1105 38,2252 38,3399 USA-DOLLÁR1 22,6337 22,7018 22,7699 A Vajdasági Bank Rt. újonnan kibocsátott részvényeket árusít ________________________ Magyar Szó A béke oázisa -de meddig? Svájc ma ünnepli fennállásának 700. évfordulóját Az öröknek kikiáltott dolgok, barátságok, szövetségek nemcsak hogy nem tartanak örökké, hanem rendszerint nagyon is rövid életűek, ám Svájc esetében - mintegy bizonyítván ennek az országnak minden tekintetben való másságát — fantasztikusan tartósnak bizonyult, hiszen hét évszázadot kiállt. Az „örök szövetség” (Ewige Bund) - amelyet a németrómai birodalomhoz tartozó három sváb parasztközösség, a később ezért őskantonnak nevezett Uri, Schwyz és Unterwalden között 1291. augusztus elsején alapozta meg a szuverén kantonok laza szövetségéből álló, máig szilárdan fennálló svájci államot. Erre az eseményre, az ország fennállásának 700. évfordulójára emlékezik ma Svájc az eskütétel színhelyén, a legendás Rürlin és Schwyz főterén megrendezett „szerény népünnepségen”, de voltaképpen az egész év e jubileumjegyében telik. A KANTON KIS HÁZA Svájc fogalom. Négy nemzet, négy nyelv, négy kultúra, két vallás, 26 szuverén kanton, 3095 önálló község. Fellelhető benne Európa majdnem minden jellegzetessége, de ugyanakkor megannyi sajátos, csak rá jellemző dolog. Ennek az évszázadokon át kiépített és mindmáig féltve őrzött másságának köszönhetően sikerült megmaradnia a béke oázisának a háborúktól megannyiszor feldúlt Európában. Ennek a másságnak köszönhető, hogy a kontinensünkön különösen mérgező nemzeti gyűlölködések közepette éppen a legősibb ellenfelek: a németek, franciák és olaszok példás egyetértésben (de korántsem problémamentesen) élnek határai között. Svájcban - történetileg nézve - az emberek nem az állam útján teremtettek maguknak identitást. Se nem nemzetállam, se nem kultúrállam. A községek és a kantonok, amelyekben az emberek élnek, s amelyekben különböznek, az identitás forrásai. A vérbeli svájci, ha hazájáról beszél, rendszerint kantonjára gondol. A kanton a kis haza. Ilyen regionálisan tagolódott és íródott az ország történelme is, de a különbözőségek ellenére is van, ami közös. Közös vonás a folytonosság. Az, hogy nincsenek törések és újrakezdések. „Mi mindig folytattunk valamit, és eközben alkalmazkodtunk” — állapította meg egy svájci szociológus. A békés együttélés titka éppen ebben az alkalmazkodó képességben, messzemenő toleranciában, az erős belső kompromisszumkészségben rejlik. Svájc - túl a községi és kantonális identitáson - a legkülönfélébb hovatartozások keveredését és kombinációit hordozza. Hiszen a nyelvi határok gyakran nem esnek egybe a gazdasági övezetek határaival, a kultúrkörök határai a közigazgatási határokkal. A különbségek óriásiak. Az embereket mégis összeköti valami. Valamennyien tudják, hogy hasonló intézmények között élnek, ezek pedig védik különbözőségüket. Denis de Rougemont svájci irodalomtudóst és kultúrpolitikust idézve nem a nyelv, nem a vallás, nem a kultúra, nem a karakter teremt közösséget. Nem a zászlóhit, hanem az alkotmányhit. A (kon)föderalizmus az, amihez mindannyian ragaszkodnak — mert csak ennek fennállásával lobogtathatják különféle zászlajaikat. KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA Itt van Európa legősibb demokráciája. Ez abban különbözik a többi polgári demokráciától, hogy nem felülről, hanem alulról felfelé épült. A legszélesebb bázison, a községi önkormányzaton alapul a kantonok jogköre, a szövetségé pedig azokra a kérdésekre korlátozódik, amelyeket a szuverén kantonok az utóbbi 150 évben ráruháztak. A jelenleg is hatályos, 1874-ben módosított, 1848. évi alkotmány szerint ezek a külügyek, a hadsereg, a vámok és a nagy közüzemek „intézése”. Minden egyéb a kantoné. (Persze van, amivel közösen foglalkoznak, mint például az útépítés, a környezetvédelem, közszolgáltatások...) Itt jegyezzük meg, hogy az állam (a parlament) sosem mondhatja ki az utolsó szót, mert létezik a népi kezdeményezés és a referendum (a törvényekről való szavazás joga), s ezek jóvoltából mind az egyes emberek, mind a különféle egyesületek egy sor dologba beavatkozhatnak. A kormány hét emberből áll, ezeknek van hivatala, de nincs minisztériuma. Az állami bürokrácia ismeretlen. A hét miniszter közül kerül ki az államfő, minden évben valaki más. Az államfő csak kifelé államfő, az országban a megfelelő terület szakembere. Miniszterelnök, kancellár nincs. Elnöki rezidencia sincs. Svájc további sajátosságai közé tartozik az évszázados semlegesség, amelynek eredményeként megőrizhette irigylésre méltó békéjét a háborús viharoktól megannyiszor feldúlt Európában. Külső háborút utoljára 1515-ben folytatott, s a franciáktól elszenvedett vereség után 1516-ban megkötött freiburgi béke óta számítható semlegességi politikája. Idegen csapatok utoljára a napóleoni hadjáratok idején léptek a területére, az utolsó belháború pedig 1847-ben robbant ki, 26 napig tartott s 104 emberáldozatot követelt. Azóta béke honol az országban. VÁLASZÚT ELŐTT Kívülről nézve Svájc ma is a béke oázisa, a jólét paradicsoma, a biztonság jelképe, a példás együttélés mintapéldája. Bent azonban már nem ilyen idillikus a kép. Recsegnek-ropognak az eresztékek, Flavio Cotti, a jelenlegi államfő szavaival élve, Svájc lázas, s a hőemelkedés pedig, tudjuk, mindig betegség tünete. A kór tehát kikezdte ezt a hagyományaihoz oly görcsösen ragaszkodó, minden tekintetben annyira stabilnak tűnő kis országot, de hogy elhatalmasodik-e rajta, egyelőre nem tudni. Mindenesetre kezd eluralkodni a jövőtől való félelem. A 700 éves sikeres múlt azonban remélhetőleg elég biztosíték rá, hogy a jövő is sikeres lesz. Most azonban nem lehet elkendőzni a bajokat. Botrányok kavarják föl az ország békés nyugalmát, infláció keseríti az emberek életét. De veszélyben vannak a régi jogok, a régi értékek is. A svájci csoda alapjait megvető közvetlen demokrácia, (kon föderatív berendezés és semlegesség ugyanis a haladás kerékkötőjévé vált, akadályozza az Európába való integrálódást. Válaszút előtt áll az ország. Olyan ez, mint a 22-es csapdája. Ha ugyanis Svájc nem csatlakozik a határok nélküli Európához, az elszigetelődés veszélye fenyegeti, ha viszont csatlakozik, le kell mondania legszentebb dolgairól. A különbözőségeket oly nagy becsben tartó, hét évszázadot kiállt értékeiről. S akkor nem lesz többé fogalom. Más, mint a többi. SERER Lenke Népünnepély a legendás Rutlin Köztársasági státust követelnek Kosovónak Az albániai Republikánus Párt petíciója Az albániai Republikánus Párt az országban és az országon kívül olyan petíciót terjeszt, amely köztársasági státust követel Kosovónak. Kedden késő este az albániai televízió közölte, hogy a republikánusok felszólítják az albán népet, támogassa a tavaly július 7-én Kačanikban kihirdetett kosovói köztársaságot. A petíció követeli, hogy Albánia és a külföld ismerje el a kosovói köztársaságot, s a Jugoszláviában élő albánok önrendelkezési jogát, valamint azt, hogy Kosovóról vonják ki a szerb és jugoszláv megszálló alakulatokat, akadályozzák meg a csetnikalakulatok felfegyverzését és engedjék szabadon az összes kosovói albán foglyot. Kedden Triesztből újabb 403 albán állampolgár tért vissza az albániai Durres kikötőbe, ők még ez év márciusában szöktek át Olaszországba - jelentette az albán rádió. Olaszországból eddig mintegy 8000 menekültet küldtek vissza a 25 000-ből, ahányan az utóbbi hónapokban kivándoroltak Albániából. Az olasz hatóságok közölték, hogy az albán menekülteknek körülbelül a fele már munkába állt új hazájában. (Tanjug) 1991. augusztus 1csütörtök Imelda Marcos hazatérhet A Fülöp-szigeteki kormány döntése A Fülöp-szigetek kormánya úgy döntött, hogy engedélyezi Ferdinand Marcos néhai diktátor feleségének, Imelda asszonynak, hogy visszatérjen az országba. Imelda Marcos öt éve száműzetésben él az Egyesült Államokban. A diktátor holttestét azonban továbbra sem szállíthatja szülőföldjére. Külföldi hírügynökségek jelentése szerint ezt a hírt az elnöki palota titkára közölte, s azt is kilátásba helyezte, hogy az egykori diktátor felesége és három gyermeke ellen bűnvádi feljelentést tesznek az adófizetés elmulasztása miatt. (Tanjug)