Magyar Szó, 1992. július (49. évfolyam, 178-208. szám)

1992-07-01 / 178. szám

2 KÜLPOLITIKA A szarajevói repülőtér meg­nyitása az első biztató jel a he­ves háborúzás hónapjai után - állapították meg tegnap a kül­földi tájékoztatási eszközök. Megjegyezték azonban, hogy a repülőtér biztonságát egyelőre csak harminc-egynéhány kék­sisakos szavatolja, és odavár­ják az UNPROFOR ezer kana­dai katonáját erősítésként. A vezető hírügynökségek idézik Mackenzie tábornokot, az UNPRO­FOR vezérkari főnökét, aki kijelen­tette, hogy a földet ért francia teher­­gépet addig nem rakják ki, „amíg nem leszünk biztosak abban, hogy a humanitárius szervezetek egyenran­gú elosztási rendszert tudnak bizto­sítani, hogy a lakosság megkapja a segélyt”. A Reuter közölte, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága és más humanitárius szervezetek segíteni fognak a műveletben, „hogy minden fél meggyőződhessen róla, hogy a szállítmányban nincs fegyver”. „Ha előbb kezdjük meg a kirako­dást, mielőtt felállítják a megfelelő rendszert, amely szavatolni fogja a humanitárius ügynökségek objekti­vitását, azzal fognak vádolni ben­nünket, hogy fegyvert osztunk” - nyilatkozta Mackenzie tábornok. Az AFP rámutatott a szerb tüzér­ség repülőtérről való kivonásának ne­hézségeire. Az akciót már hétfőn be kellett volna fejezni, MacKenzie-nek pedig tegnap délelőtt még tárgyalnia kellett a szerb féllel, hogy „a maradék problémákat rendezzék”, hangsú­lyozta a francia hírügynökség. Az Associated Press a Pentagon egy meg nem nevezett tisztjére hi­vatkozva közölte, hogy az amerikai fegyveres erők készültségben van­nak, és 24 vagy 48 órán belül csatla­­kozni tudnak a nemzetközi erőkhöz, ha az ENSZ védelmet kér a szaraje­vói repülőtér számára. Az Amerika Hangja tegnap reg­geli szerb nyelvű műsorában idézte Margaret Tutchlert, a State Depart­ment szóvivőjét, hogy „minden fél­nek teljes mértékben együtt kell működnie az ENSZ-szel, hogy létre­hozzák a fegyverszünetet”. .Aggoda­lommal vettük a híreket, amelyek szerint horvátországi katonai egysé­gek tevékenykednek Boszniában” - mondta T­utchler. A moszkvai Krasznaja Zvezda sze­rint a szerb erők beváltották ígéretü­ket, és átadták a szarajevói repülőte­ret az ENSZ erőinek, ugyanakkor azonban a bosznia-hercegovinai kor­mányhoz hű erők bővítik akcióikat, ami újabb kiéleződéshez vezethet. „Kék deszant Szarajevóban” cím­mel közölte a varsói Trybuna a but­­miri repülőtér megnyitásának hírét, és hozzátette, hogy a Biztonsági Ta­nács „figyelmeztette a hadviselő fe­leket, hogy ha nem tartják tisztelet­ben a tűzszünetet, a világszervezet nem tartja kizártnak más eszközök bevetését, hogy eljuttassa a humani­tárius segélyt Szarajevó és a környék lakosságához”. A Magyar Hírlap Mitterrand francia elnök küldetésének eredmé­nyeként könyveli el a szarajevói re­pülőtér megnyitását. „Szarajevóban békesség van, amihez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár külön figyelmeztette mindkét felet.” A budapesti Népszabadság sze­rint „Mitterrand áttörte a Szarajevó körüli gyűrűt, és átjárást biztosított az életet hozó konvojoknak, az átjá­rón pedig becsúszhat a béke is”. A török sajtó a bosznia-hercego­vinai háborúban fordulatot jelentő eseménynek minősítette a szarajevói repülőtér megnyitását. „Szarajevó lélegezni kezdett, mert a repülőtér az ENSZ erőinek felügyelete alá ke­rült az éhínség és járványveszély két hónapja után” - írja például a Mil­­liyet. A szintén török Gumhuriyet Nikola Koljevicot, a Bosznia-herce­govinai Szerb Köztársaság elnökségi tagját idézte, aki szerint „a repülőte­ret csak a humanitárius segély miatt adták át az ENSZ-nek”. A kínai Hszinhua hírügynökség közölte, hogy a Biztonsági Tanács elrendelte: sürgősen telepítsenek to­vábbi ENSZ-erőket a szarajevói re­pülőtérre, s hozzáfűzte, hogy a hatá­rozatban „más intézkedésekről” is szó van Butmir biztosítása céljából. Ezzel kapcsolatban idézték Kína ENSZ-beli nagykövetét, aki elmond­ta, hogy Kína rászavaz a határozatra, és a „más intézkedések” keretében nincs kizárva a katonai erő bevetése sem. A német sajtó tegnap még min­dig Mitterrand francia elnök szara­jevói látogatásával foglalkozott. Az a vélemény alakult ki, hogy ez a láto­gatás „figyelmeztetés Belgrádnak”, illetve „támogatás Bonn- nak”. A berlini Die Tageszeitung meg­állapította, hogy „Mitterrand hóna­pok óta tiltakozott ellene, hogy a szerbekben lássa az egyetlen felelőst..., Szarajevóban pedig kije­lentette, hogy nem lehet ugyanazt a mércét alkalmazni azokra, akik lövik a várost, és a lakosságra, amely szen­ved a lövetéstől. Ez magától értető­dik, de nem egy kabinetben hang­zott el, hanem a helyszínen, az áldo­zatok között... Melyik Kohl vagy Kinkel repülne el Szarajevóba?” A düsseldorfi Handelsblatt véle­ménye szerint „Mitterrand fagyosan kezelte a szerbeket, akiket Francia­­ország évtizedeken át támogatott”, és „ez a feltűnő gesztus fordulópon­tot jelent Franciaország százéves bal­káni politikájában”. Ugyanakkor azonban: „Ez konkrét jel Bushnak is. Németországnak tudomására kell hozni, hogy Jugoszláviával kapcsola­tos politikájában nincs egyedül. Ez Bonn és Párizs sorainak tömörítése a jugoszláviai kérdésben.” A bonni Die Welt nem tudja megbocsátani Mitterrand-nak, hogy Splitben nem találkozott Tudman­­nal, és hogy kijelentette: „Franciaor­szág igen nagyra értékeli a Szerbiá­val és a szerbekkel való hagyomá­nyos barátságot”, sőt „éppen ez a hagyományos barátság jogosítja fel arra, hogy ne értsen egyet azzal, amit a szerbek egy csoportja mű­vel”. Tehát a Die Welt pontosan az el­lenkezőjét látja, mint a többiek, sőt azt jósolja, hogy „Mitterrand Szara­jevóban is bukni fog, mint akkor”. Ez az „akkor” 1989 végén volt, ami­kor a francia elnök szintén váratla­nul Berlinbe repült, és a lap kom­mentátorának meggyőződése szerint a megreformált keletnémet vezető­séget támogatta nemcsak Bonn, ha­nem a német újraegyesülés politiká­jával szemben is. A Die Tageszeitung azonban úgy véli, hogy „Mitterrand egy pillanat­ra megmutatta, hogy a politika és az erkölcs nem szükségszerűen tartozik külön kategóriába. Tegnap reggel a csapatok megkezdték kivonulásukat a szarajevói repülőtérről". A világsajtó figyelmét még min­dig foglalkoztatja a Vid­napi belgrá­di tömeggyűlés. A moszkvai kormányhoz közel ál­ló Izvesztyija terjedelmes cikket kö­zölt az első oldalon „Grandiózus tö­meggyűlés Belgrádban” címmel, amelyben 100 ezerre becsülte a lét­számot. Részletesen ismertette a re­­zsimváltásra vonatkozó ellenzéki kö­veteléseket és a felszólalók beszédét. A lengyel Gazeta Wyborcza a tüntetők képviselőit idézve közölte, hogy Milosevic elnök egyetértett a kerekasztal megszervezésével, és még azzal is, hogy elnöki megbízatá­sát verifikálja referendumon vagy újabb választásokon. A lap szerint Szerbia ellenzéke attól tart, hogy az elnök csak időt akar nyerni, és le­mondását követeli. A Zyczie Warszawy tudósítója a Szerb Megújhodási Mozgalom szék­helyén megtudta, hogy a szervezők kizárják az erőszak alkalmazását és nem akarják provokálni a rendőrsé­get. „Azt akarjuk, hogy a kommu­nisták maguk adják át a hatalmat” - mondták az SZMM- ben és azt állí­tották, hogy az elnök az oka a jugo­szláviai válság elmérgesedésének. A lengyel újság közölte még, hogy Sándor herceg a belgrádi NIN hetilap körkérdésének ered­ménye szerint a polgárok 17 szá­zalékának a bizalmát élvezi csu­pán, aminek elsősorban az az oka, hogy nagyon rosszul beszéli az anyanyelvét. NEMZETKÖZI FIGYELŐ Az első biztató jel Külföldi reagálások a szarajevói repülőtér megnyitására június 30. Sorszám 106. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR 1 226,9231 227,6059 228,2887 OSZTRÁK SCHILLING 100 2831,6663 28401869 2848,7075 KANADAI DOLLÁR 1 255,6148 254,0856 254,8502, FRANCIA FRANK 100 5931,2269 5949,0741 5966,9213 NÉMET MÁRKA 100 19940,0000 20000,0000 20060,0000 GÖRÖG DRACHMA 100­­­164,4358 164,9291 OLASZ LÍRA 100 26,3772 26,4566 26,5360 JAPÁN JEN 100 242,3016 243,0307 243,7598 HOLLAND GULDEN 100 17694,6197 17747,8633 17801,1069 SVÉD KORONA 100 5518,5093 5535,1146 5551,7199 SVÁJCI FRANK 100 22089,6728 22156,1412 22222,6096 ANGOL FONT 1 577,9351 579,6741 581,4131 USA-DOLLÁR 1 304,0643 304,9792 305,8941 V ----­ A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 1600, ÚJVIDÉKEN 1550 dinár. A forint 29­ 30 dinár. ÚJDONSÁG! A VAJDASÁGI BANK főképviseletet nyitott Belgrádban, a Nikola Palé tér 5. szám alatt Magyar Szó 1992. július 1., szerda Nemsokára vízumkényszer a szerbiai polgároknak Franz Löschnak osztrák belügyminiszter bejelentése „Mi az, hogy „Jugoszlávia”?” (Tudósítónktól) Bécs, június 30. Ausztria a menekültek elhelyezésé­ben lehetőségeinek határára jutott, je­lentette ki Franz Löschnak osztrák belügyminiszter a Kuriernak. Bécsbe naponta 150-200 menekült érkezik, és már mindössze 300 szabad hely van. Ezek szerint Ausztria két nap múlva nem fogadhat már több mene­kültet. Löschnak kijelentette, hogy ezek után szembe kell majd szegülni a szer­­bekkel, akik megítélése szerinte kiuta­sítják az embereket. Ez vízumkény­szert jelentene minden polgárnak, aki szerbiai útlevéllel rendelkezik. Azt nem részletezte, hogy pontosan me­lyik napon lép életbe ez a rendelet. Peter Kostelka osztrák államtitkár a minap Ljubljanában megtartott har­madik menekültügyi konferencián ki­jelentette, hogyha minden európai polgár annyit áldozott volna a mene­kültekre, mint amennyit az osztrákok, akkor ma 14 milliárd schilling állna rendelkezésükre. Ausztria eddig 850 millió schillingt fordított rájuk és 45 ezrüket fogadta be. Janez Dmovšek szlovén miniszter­­elnök véleménye szerint Szerbiának az­zal, hogy több mint százezer embert kerget el, két célja van: etnikailag tiszta szerb területeket akar teremteni, vala­mint destabilizálni szándékozza a befo­gadó országokat. A Kurier címoldalán csupán azt fű­zi hozzá mindehhez: „Mi az, hogy „Jugoszlávia”?, és mindjárt meg is ad­ja a választ: „Ma már nem több, mint Szerbia és Crna Gora, az egykori köz­társaságok, amelyek Jugoszlávia nevét akarják továbbvinni a jogutódlás igé­nyével, „ezenkívül Szerbiához még Vajdaság és Kosovo tartományok tar­toznak, ahol a nem szerb lakosságot - a magyarokat és az albánokat - el­nyomják, és ahol előbb-utóbb, leg­alábbis Kosovóban, szintén az önálló­ságért fognak küzdeni.” A Kurier megjegyzi, hogy Ausztria nem ismeri el ezt az új „Jugoszláviát”, lo­gikus tehát, hogy e „jugoszláv” útlevél tulajdonosainak vízum kell - amit vagy megadnak, vagy nem. ÁCS FEHÉR Magda AFRIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ DAKARBAN Szegénység és eladósodás Súlyos gondokkal küszködik a fekete kontinens Mintegy harminc ország vezetőjé­nek részvételével Dakarban hétfőn este megkeződött az Afrikai Egységszerve­zet (az AESZ) szokásos évi találkozója, amelynek élére Abdou Diouf szenegáli elnököt választották meg. A háromnapos találkozón az afri­kai országok vezetőinek elsősorban meg kell vitatniuk a dél-afrikai állapo­tokat, a szegénység és a 270 milliárd dolláros adósság sújtotta kontinens gazdasági integrálódásának problé­máit és a regionális viszályokat, ame­lyek miatt különleges testületet fog­nak alakítani, belátható időn belül pe­dig saját békeerőket is. Az AESZ csúcstalálkozóján vendég­ként jelen van Butrosz Gáli ENSZ-fő­titkár, Federico Mayor, az UNESCO főigazgatója és Jasszer Arafat palesz­tin vezető. Abdou Diouf, aki az elnöki tisztsé­gen Ibrahim Babangida nigériai tá­bornok utódja, a találkozó megnyitá­sakor kiemelte, hogy támogatni kell Afrika demokratizálási folyamatát, és sürgősen meg kell oldani a fekete kontinens déli országaiban dúló ellen­téteket, valamint a regionális viszályo­kat. Diouf, aki 1985-ben is ennek a pánafrikai szervezetnek az elnöke volt, síkraszállt azért, hogy fűzzék szo­rosabbra az arab-afrikai, valamint az Iszlám Értekezlettel való kapcsolato­kat. A csúcs a Boudiaf algériai elnök meggyilkolása miatti gyász hangulatá­ban kezdődött. Megállapították, hogy egész Afrika szolidáris az algériai nép­pel és azt kívánja, hogy őrizze meg egységét és harmóniáját. (Tanjug) Elfogták Boudiaf gyilkosát Az első hírektől eltérően az algériai elnök merénylőjét nem lőtték le a testőrök Boudiaf algériai elnök gyilkosát letartóztatták, és a nyomozás fog fényt deríteni arra, hogy kik a megrendelői és bűnrészesei az algériai nép biztonsága, stabili­tása, egysége és jövője elleni merényletnek - áll Algéria álla­mi bizottságának a nyilatkozatá­ban, amelyet beolvastak a televí­zióban. A merénylő nevét azon­ban nem árulták el. Algéria legmagasabb rangú vezető­sége, amely szünet nélkül ülésezik, felszólította a polgárokat, hogy őriz­zék meg hidegvérüket és nyugalmu­kat, és biztosította őket afelől, szilárd elhatározása, hogy „megőrzi az ország tekintélyét és sürgősen biztonsági in­tézkedéseket tesz”, ahogyan a helyzet megköveteli. Az első hírek szerint Boudiaf elnök merénylőjét a helyszínen megölték. Valószínű, hogy ezt a hírt szándéko­san terjesztették el, hogy könnyebben nyomára jussanak a merénylő bűntár­sainak, mert feltételezik, hogy a me­rénylet nem egy ember műve. Mohamed Boudiaf elnök temetése szerdán lesz, de még nem közölték, hol. Valószínű, hogy az államfőt Algír­ban helyezik örök nyugalomra. Az algériai tévé tegnapelőtt este többször is sugározta a gyilkosság megrázó felvételét. Boudiaf elnö­köt az annabai művelődési otthon­ban mondott beszéd közben ölték meg. Több neves politikus és párt el­ítélte az államfő meggyilkolását, ami­re még nem volt példa Algéria törté­netében. Ahmed Ben Bella első el­nök „az algériai forradalom szimbó­lumainak egyike elleni bűntettnek" nevezte a gyilkosságot, mert Boudiaf „az országhoz és a nemzeti elvekhez való ragaszkodás megtestesítője” volt. Az állami bizottság és a biztonsági tanács rendkívüli üléséről közlemény várható. Algírból jelentették, hogy az elnök meggyilkolását követő lövöldö­zésben Annabában vagy harminc sze­mély megsebesült, közülük többen sú­lyosan. (Tanjug) Vízumkényszer a JSZK polgárainak A Benelux államok - Hollandia, Belgium, Luxemburg - mától kezd­ve vízumkényszert vezetnek be a JSZK polgárainak, áll Hollandia belgrádi nagykövetségének a Tan­­jughoz eljuttatott jegyzékében. E határozattal felfüggesztették a JSZSZK és a Benelux államok kö­zött 1969-ben a vízumkényszer megszüntetéséről szóló megállapo­dást. Egyelőre ismeretlen támadók teg­nap Szidón libanoni kikötővárosban megölték Anvar Madi alezredest (a képen), a palesztin Al Fatah dél-liba­noni fegyveres erőinek parancsno­kát -jelentette a libanoni rádió. Ez nem az első támadás a palesztinok kiemelkedő vezetői ellen Dél-Liba­­nonban az utóbbi hónapokban. A pa­lesztin sorokból érkező vádak ellené­re, hogy Izrael áll a merényletek hát­terében, az említett rádió kommen­tárja szerint a palesztin körökön be­lüli - radikális, szélsőséges és iszlám frakciók közötti - leszámolásról van szó, amelyek elutasítják a jelenlegi közel-keleti békefolyamatot, és szem­beszegültek a békülékeny, tárgyalá­sokra és kompromisszumokra hajló frakciókkal (AP telefotó)

Next