Magyar Szó, 1992. július (49. évfolyam, 178-208. szám)
1992-07-01 / 178. szám
2 KÜLPOLITIKA A szarajevói repülőtér megnyitása az első biztató jel a heves háborúzás hónapjai után - állapították meg tegnap a külföldi tájékoztatási eszközök. Megjegyezték azonban, hogy a repülőtér biztonságát egyelőre csak harminc-egynéhány kéksisakos szavatolja, és odavárják az UNPROFOR ezer kanadai katonáját erősítésként. A vezető hírügynökségek idézik Mackenzie tábornokot, az UNPROFOR vezérkari főnökét, aki kijelentette, hogy a földet ért francia tehergépet addig nem rakják ki, „amíg nem leszünk biztosak abban, hogy a humanitárius szervezetek egyenrangú elosztási rendszert tudnak biztosítani, hogy a lakosság megkapja a segélyt”. A Reuter közölte, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága és más humanitárius szervezetek segíteni fognak a műveletben, „hogy minden fél meggyőződhessen róla, hogy a szállítmányban nincs fegyver”. „Ha előbb kezdjük meg a kirakodást, mielőtt felállítják a megfelelő rendszert, amely szavatolni fogja a humanitárius ügynökségek objektivitását, azzal fognak vádolni bennünket, hogy fegyvert osztunk” - nyilatkozta Mackenzie tábornok. Az AFP rámutatott a szerb tüzérség repülőtérről való kivonásának nehézségeire. Az akciót már hétfőn be kellett volna fejezni, MacKenzie-nek pedig tegnap délelőtt még tárgyalnia kellett a szerb féllel, hogy „a maradék problémákat rendezzék”, hangsúlyozta a francia hírügynökség. Az Associated Press a Pentagon egy meg nem nevezett tisztjére hivatkozva közölte, hogy az amerikai fegyveres erők készültségben vannak, és 24 vagy 48 órán belül csatlakozni tudnak a nemzetközi erőkhöz, ha az ENSZ védelmet kér a szarajevói repülőtér számára. Az Amerika Hangja tegnap reggeli szerb nyelvű műsorában idézte Margaret Tutchlert, a State Department szóvivőjét, hogy „minden félnek teljes mértékben együtt kell működnie az ENSZ-szel, hogy létrehozzák a fegyverszünetet”. .Aggodalommal vettük a híreket, amelyek szerint horvátországi katonai egységek tevékenykednek Boszniában” - mondta Tutchler. A moszkvai Krasznaja Zvezda szerint a szerb erők beváltották ígéretüket, és átadták a szarajevói repülőteret az ENSZ erőinek, ugyanakkor azonban a bosznia-hercegovinai kormányhoz hű erők bővítik akcióikat, ami újabb kiéleződéshez vezethet. „Kék deszant Szarajevóban” címmel közölte a varsói Trybuna a butmiri repülőtér megnyitásának hírét, és hozzátette, hogy a Biztonsági Tanács „figyelmeztette a hadviselő feleket, hogy ha nem tartják tiszteletben a tűzszünetet, a világszervezet nem tartja kizártnak más eszközök bevetését, hogy eljuttassa a humanitárius segélyt Szarajevó és a környék lakosságához”. A Magyar Hírlap Mitterrand francia elnök küldetésének eredményeként könyveli el a szarajevói repülőtér megnyitását. „Szarajevóban békesség van, amihez kétségtelenül hozzájárult az is, hogy Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár külön figyelmeztette mindkét felet.” A budapesti Népszabadság szerint „Mitterrand áttörte a Szarajevó körüli gyűrűt, és átjárást biztosított az életet hozó konvojoknak, az átjárón pedig becsúszhat a béke is”. A török sajtó a bosznia-hercegovinai háborúban fordulatot jelentő eseménynek minősítette a szarajevói repülőtér megnyitását. „Szarajevó lélegezni kezdett, mert a repülőtér az ENSZ erőinek felügyelete alá került az éhínség és járványveszély két hónapja után” - írja például a Milliyet. A szintén török Gumhuriyet Nikola Koljevicot, a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökségi tagját idézte, aki szerint „a repülőteret csak a humanitárius segély miatt adták át az ENSZ-nek”. A kínai Hszinhua hírügynökség közölte, hogy a Biztonsági Tanács elrendelte: sürgősen telepítsenek további ENSZ-erőket a szarajevói repülőtérre, s hozzáfűzte, hogy a határozatban „más intézkedésekről” is szó van Butmir biztosítása céljából. Ezzel kapcsolatban idézték Kína ENSZ-beli nagykövetét, aki elmondta, hogy Kína rászavaz a határozatra, és a „más intézkedések” keretében nincs kizárva a katonai erő bevetése sem. A német sajtó tegnap még mindig Mitterrand francia elnök szarajevói látogatásával foglalkozott. Az a vélemény alakult ki, hogy ez a látogatás „figyelmeztetés Belgrádnak”, illetve „támogatás Bonn- nak”. A berlini Die Tageszeitung megállapította, hogy „Mitterrand hónapok óta tiltakozott ellene, hogy a szerbekben lássa az egyetlen felelőst..., Szarajevóban pedig kijelentette, hogy nem lehet ugyanazt a mércét alkalmazni azokra, akik lövik a várost, és a lakosságra, amely szenved a lövetéstől. Ez magától értetődik, de nem egy kabinetben hangzott el, hanem a helyszínen, az áldozatok között... Melyik Kohl vagy Kinkel repülne el Szarajevóba?” A düsseldorfi Handelsblatt véleménye szerint „Mitterrand fagyosan kezelte a szerbeket, akiket Franciaország évtizedeken át támogatott”, és „ez a feltűnő gesztus fordulópontot jelent Franciaország százéves balkáni politikájában”. Ugyanakkor azonban: „Ez konkrét jel Bushnak is. Németországnak tudomására kell hozni, hogy Jugoszláviával kapcsolatos politikájában nincs egyedül. Ez Bonn és Párizs sorainak tömörítése a jugoszláviai kérdésben.” A bonni Die Welt nem tudja megbocsátani Mitterrand-nak, hogy Splitben nem találkozott Tudmannal, és hogy kijelentette: „Franciaország igen nagyra értékeli a Szerbiával és a szerbekkel való hagyományos barátságot”, sőt „éppen ez a hagyományos barátság jogosítja fel arra, hogy ne értsen egyet azzal, amit a szerbek egy csoportja művel”. Tehát a Die Welt pontosan az ellenkezőjét látja, mint a többiek, sőt azt jósolja, hogy „Mitterrand Szarajevóban is bukni fog, mint akkor”. Ez az „akkor” 1989 végén volt, amikor a francia elnök szintén váratlanul Berlinbe repült, és a lap kommentátorának meggyőződése szerint a megreformált keletnémet vezetőséget támogatta nemcsak Bonn, hanem a német újraegyesülés politikájával szemben is. A Die Tageszeitung azonban úgy véli, hogy „Mitterrand egy pillanatra megmutatta, hogy a politika és az erkölcs nem szükségszerűen tartozik külön kategóriába. Tegnap reggel a csapatok megkezdték kivonulásukat a szarajevói repülőtérről". A világsajtó figyelmét még mindig foglalkoztatja a Vidnapi belgrádi tömeggyűlés. A moszkvai kormányhoz közel álló Izvesztyija terjedelmes cikket közölt az első oldalon „Grandiózus tömeggyűlés Belgrádban” címmel, amelyben 100 ezerre becsülte a létszámot. Részletesen ismertette a rezsimváltásra vonatkozó ellenzéki követeléseket és a felszólalók beszédét. A lengyel Gazeta Wyborcza a tüntetők képviselőit idézve közölte, hogy Milosevic elnök egyetértett a kerekasztal megszervezésével, és még azzal is, hogy elnöki megbízatását verifikálja referendumon vagy újabb választásokon. A lap szerint Szerbia ellenzéke attól tart, hogy az elnök csak időt akar nyerni, és lemondását követeli. A Zyczie Warszawy tudósítója a Szerb Megújhodási Mozgalom székhelyén megtudta, hogy a szervezők kizárják az erőszak alkalmazását és nem akarják provokálni a rendőrséget. „Azt akarjuk, hogy a kommunisták maguk adják át a hatalmat” - mondták az SZMM- ben és azt állították, hogy az elnök az oka a jugoszláviai válság elmérgesedésének. A lengyel újság közölte még, hogy Sándor herceg a belgrádi NIN hetilap körkérdésének eredménye szerint a polgárok 17 százalékának a bizalmát élvezi csupán, aminek elsősorban az az oka, hogy nagyon rosszul beszéli az anyanyelvét. NEMZETKÖZI FIGYELŐ Az első biztató jel Külföldi reagálások a szarajevói repülőtér megnyitására június 30. Sorszám 106. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR 1 226,9231 227,6059 228,2887 OSZTRÁK SCHILLING 100 2831,6663 28401869 2848,7075 KANADAI DOLLÁR 1 255,6148 254,0856 254,8502, FRANCIA FRANK 100 5931,2269 5949,0741 5966,9213 NÉMET MÁRKA 100 19940,0000 20000,0000 20060,0000 GÖRÖG DRACHMA 100164,4358 164,9291 OLASZ LÍRA 100 26,3772 26,4566 26,5360 JAPÁN JEN 100 242,3016 243,0307 243,7598 HOLLAND GULDEN 100 17694,6197 17747,8633 17801,1069 SVÉD KORONA 100 5518,5093 5535,1146 5551,7199 SVÁJCI FRANK 100 22089,6728 22156,1412 22222,6096 ANGOL FONT 1 577,9351 579,6741 581,4131 USA-DOLLÁR 1 304,0643 304,9792 305,8941 V ---- A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 1600, ÚJVIDÉKEN 1550 dinár. A forint 29 30 dinár. ÚJDONSÁG! A VAJDASÁGI BANK főképviseletet nyitott Belgrádban, a Nikola Palé tér 5. szám alatt Magyar Szó 1992. július 1., szerda Nemsokára vízumkényszer a szerbiai polgároknak Franz Löschnak osztrák belügyminiszter bejelentése „Mi az, hogy „Jugoszlávia”?” (Tudósítónktól) Bécs, június 30. Ausztria a menekültek elhelyezésében lehetőségeinek határára jutott, jelentette ki Franz Löschnak osztrák belügyminiszter a Kuriernak. Bécsbe naponta 150-200 menekült érkezik, és már mindössze 300 szabad hely van. Ezek szerint Ausztria két nap múlva nem fogadhat már több menekültet. Löschnak kijelentette, hogy ezek után szembe kell majd szegülni a szerbekkel, akik megítélése szerinte kiutasítják az embereket. Ez vízumkényszert jelentene minden polgárnak, aki szerbiai útlevéllel rendelkezik. Azt nem részletezte, hogy pontosan melyik napon lép életbe ez a rendelet. Peter Kostelka osztrák államtitkár a minap Ljubljanában megtartott harmadik menekültügyi konferencián kijelentette, hogyha minden európai polgár annyit áldozott volna a menekültekre, mint amennyit az osztrákok, akkor ma 14 milliárd schilling állna rendelkezésükre. Ausztria eddig 850 millió schillingt fordított rájuk és 45 ezrüket fogadta be. Janez Dmovšek szlovén miniszterelnök véleménye szerint Szerbiának azzal, hogy több mint százezer embert kerget el, két célja van: etnikailag tiszta szerb területeket akar teremteni, valamint destabilizálni szándékozza a befogadó országokat. A Kurier címoldalán csupán azt fűzi hozzá mindehhez: „Mi az, hogy „Jugoszlávia”?, és mindjárt meg is adja a választ: „Ma már nem több, mint Szerbia és Crna Gora, az egykori köztársaságok, amelyek Jugoszlávia nevét akarják továbbvinni a jogutódlás igényével, „ezenkívül Szerbiához még Vajdaság és Kosovo tartományok tartoznak, ahol a nem szerb lakosságot - a magyarokat és az albánokat - elnyomják, és ahol előbb-utóbb, legalábbis Kosovóban, szintén az önállóságért fognak küzdeni.” A Kurier megjegyzi, hogy Ausztria nem ismeri el ezt az új „Jugoszláviát”, logikus tehát, hogy e „jugoszláv” útlevél tulajdonosainak vízum kell - amit vagy megadnak, vagy nem. ÁCS FEHÉR Magda AFRIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ DAKARBAN Szegénység és eladósodás Súlyos gondokkal küszködik a fekete kontinens Mintegy harminc ország vezetőjének részvételével Dakarban hétfőn este megkeződött az Afrikai Egységszervezet (az AESZ) szokásos évi találkozója, amelynek élére Abdou Diouf szenegáli elnököt választották meg. A háromnapos találkozón az afrikai országok vezetőinek elsősorban meg kell vitatniuk a dél-afrikai állapotokat, a szegénység és a 270 milliárd dolláros adósság sújtotta kontinens gazdasági integrálódásának problémáit és a regionális viszályokat, amelyek miatt különleges testületet fognak alakítani, belátható időn belül pedig saját békeerőket is. Az AESZ csúcstalálkozóján vendégként jelen van Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár, Federico Mayor, az UNESCO főigazgatója és Jasszer Arafat palesztin vezető. Abdou Diouf, aki az elnöki tisztségen Ibrahim Babangida nigériai tábornok utódja, a találkozó megnyitásakor kiemelte, hogy támogatni kell Afrika demokratizálási folyamatát, és sürgősen meg kell oldani a fekete kontinens déli országaiban dúló ellentéteket, valamint a regionális viszályokat. Diouf, aki 1985-ben is ennek a pánafrikai szervezetnek az elnöke volt, síkraszállt azért, hogy fűzzék szorosabbra az arab-afrikai, valamint az Iszlám Értekezlettel való kapcsolatokat. A csúcs a Boudiaf algériai elnök meggyilkolása miatti gyász hangulatában kezdődött. Megállapították, hogy egész Afrika szolidáris az algériai néppel és azt kívánja, hogy őrizze meg egységét és harmóniáját. (Tanjug) Elfogták Boudiaf gyilkosát Az első hírektől eltérően az algériai elnök merénylőjét nem lőtték le a testőrök Boudiaf algériai elnök gyilkosát letartóztatták, és a nyomozás fog fényt deríteni arra, hogy kik a megrendelői és bűnrészesei az algériai nép biztonsága, stabilitása, egysége és jövője elleni merényletnek - áll Algéria állami bizottságának a nyilatkozatában, amelyet beolvastak a televízióban. A merénylő nevét azonban nem árulták el. Algéria legmagasabb rangú vezetősége, amely szünet nélkül ülésezik, felszólította a polgárokat, hogy őrizzék meg hidegvérüket és nyugalmukat, és biztosította őket afelől, szilárd elhatározása, hogy „megőrzi az ország tekintélyét és sürgősen biztonsági intézkedéseket tesz”, ahogyan a helyzet megköveteli. Az első hírek szerint Boudiaf elnök merénylőjét a helyszínen megölték. Valószínű, hogy ezt a hírt szándékosan terjesztették el, hogy könnyebben nyomára jussanak a merénylő bűntársainak, mert feltételezik, hogy a merénylet nem egy ember műve. Mohamed Boudiaf elnök temetése szerdán lesz, de még nem közölték, hol. Valószínű, hogy az államfőt Algírban helyezik örök nyugalomra. Az algériai tévé tegnapelőtt este többször is sugározta a gyilkosság megrázó felvételét. Boudiaf elnököt az annabai művelődési otthonban mondott beszéd közben ölték meg. Több neves politikus és párt elítélte az államfő meggyilkolását, amire még nem volt példa Algéria történetében. Ahmed Ben Bella első elnök „az algériai forradalom szimbólumainak egyike elleni bűntettnek" nevezte a gyilkosságot, mert Boudiaf „az országhoz és a nemzeti elvekhez való ragaszkodás megtestesítője” volt. Az állami bizottság és a biztonsági tanács rendkívüli üléséről közlemény várható. Algírból jelentették, hogy az elnök meggyilkolását követő lövöldözésben Annabában vagy harminc személy megsebesült, közülük többen súlyosan. (Tanjug) Vízumkényszer a JSZK polgárainak A Benelux államok - Hollandia, Belgium, Luxemburg - mától kezdve vízumkényszert vezetnek be a JSZK polgárainak, áll Hollandia belgrádi nagykövetségének a Tanjughoz eljuttatott jegyzékében. E határozattal felfüggesztették a JSZSZK és a Benelux államok között 1969-ben a vízumkényszer megszüntetéséről szóló megállapodást. Egyelőre ismeretlen támadók tegnap Szidón libanoni kikötővárosban megölték Anvar Madi alezredest (a képen), a palesztin Al Fatah dél-libanoni fegyveres erőinek parancsnokát -jelentette a libanoni rádió. Ez nem az első támadás a palesztinok kiemelkedő vezetői ellen Dél-Libanonban az utóbbi hónapokban. A palesztin sorokból érkező vádak ellenére, hogy Izrael áll a merényletek hátterében, az említett rádió kommentárja szerint a palesztin körökön belüli - radikális, szélsőséges és iszlám frakciók közötti - leszámolásról van szó, amelyek elutasítják a jelenlegi közel-keleti békefolyamatot, és szembeszegültek a békülékeny, tárgyalásokra és kompromisszumokra hajló frakciókkal (AP telefotó)