Magyar Szó, 1992. július (49. évfolyam, 178-208. szám)

1992-07-01 / 178. szám

1992. július 1., szerda Furcsa összjáték Az amerikai kormány tovább tervezi az esetleges beavatkozást Miközben a derűlátónak tűnő biz­tonsági tanácsi határozat nyomán 34 kéksisakos a szarajevói repülőtéren kitűzte a világszervezet lobogóját, George Bush kormánya tovább foly­tatta az előkészületeket arra az eset­re, ha ugyanannak a rezolúciónak a tartalék megoldására lesz szükség. Az ENSZ hétfőn délután eljutott arra a pontra, amikor - ha a jelenlegi megegyezés összeomlik - nem marad más hátra, mint felhatalmazni a tagál­lamokat katonai erő használatára. A múlt pénteki fehér házi döntés­sel összhangban az amerikai admi­nisztráció tisztségviselői hétfőn is nyil­vános célzásokat tettek, háttérbeszél­getések folyamán pedig ki is mond­ták, hogy az USA részt venne egy boszniai emberbaráti hadműveletben, ha a repülőtéri tűzszünet nem marad­na tartós. Egy magas rangú politikus kijelentette, hogy a Biztonsági Tanács ilyen irányú felhatalmazásit többé „nem lenne probléma” megszerezni. A stratégiai tanácskozások, úgy lát­szik, új ötleteket is csiholtak a katonai tervezők agyában. A Pentagon vezér­kari és az Európában állomásozó amerikai erők parancsnoksága más megközelítést alkalmazva úgy tartja, hogy a szarajevói repülőtér biztosítása nem elengedhetetlenül szükséges a humanitárius segély eljuttatásához. Elképzelések szerint a spliti kikötő­be futnának be a szállítmányok, ahon­nan ugyan kb. 250 kilométeres hegyi utakon kellene őket a helyszínre vin­ni, de az amerikaiak szerint ez köny­­nyebben megoldható, mint a repülő­tér elfoglalása. Az utóbbihoz mintegy 35 000 főnyi fegyveres alakulatának kellene a közvetlen közelben harcra készen állnia, míg egy teherautókon­voj sokkal kisebb erőkkel megvédhető a levegőből. Arról nem is beszélve, hogy a szerb csapatok minden vissza­vonulási manőver ellenére továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a szarajevói repülőteret (az­ USA katonai felderítő szolgálata szerint a távolabbi hegyek­ről is bármikor újra lőhetnek), míg a Splitből induló konvojok megtámadá­sához jelentős manővereket kellene végrehajtaniuk olyan terepen, ahol az eddigi ismeretek alapján nincsenek megerősített állásaik. - Ha akár egyetlen G141-es szállí­tógépet eltalál valaki a kifutópályán - magyarázta egy magas rangú ameri­kai tiszt - máris újra bezárhatjuk a re­pülőteret. De ha egy teherautót sike­rül lelőni a konvojból, a menetoszlop attól még vidámat­ halad tovább. A washingtoni és stuttgarti had­művelettervezők már olyan részlete­ket is kidolgoztak, hogy honnan ér­keznének Splitbe a teherautók, és hogy a Szarajevó felé vezető úton hol és milyen biztonsági ellenőrző ponto­kat állítanának fel. A spliti kikötő el­lenőrzése ezek szerint a források sze­rint nem jelentene különösebb gon­dot. A terveket tehát kidolgozták, de az amerikaiak még nem kezdték meg erőik összevonását a térségben. A VE flotta parancsnoki hajója, a Belknap például az olaszországi Gaeta kikötő­jében horgonyoz, kétnapi útra Split­­től. A Fehér Ház „várakozó álláspont­ra” helyezkedett a BT-határozat meg­hozatala után, mondta egy szóvivő, és reménykedik, hogy a szerb szabadcsa­patoknak a repülőtérről való „szimbo­likus kivonulása” nyomán a Szaraje­vót lövő tüzérségi ütegek is el fognak némulni. New Yorkban állomásozó amerikai diplomaták szerint a 761. számú rezo-(Washingtoni tudósítónktól) láció az ENSZ „utolsó kísérlete”, hogy békés úton biztosítsák a szerb irregu­­láris erők bizonyos fokú meghátrálá­sát. - Összejött a megfelelő nyomaték és készenlét arra, hogy fontolóra ve­gyük a fegyveres fellépés lehetőségét is - jellemezte az ENSZ-ben uralkodó hangulatot az USA egyik képviselője. A szerbek új, rugalmasabb hozzáál­lását több diplomata is Mitterrand vil­lámlátogatásának tulajdonította. Egy magas rangú washingtoni politikai stratéga kijelentette, hogy a francia el­nök bátor gesztusa „hatékony üzene­tet” küldött a szerb köztársaság felé, azt sugallva, hogy legközelebbi nyuga­ti szövetségesének is elege van. Más amerikai kormányképviselő­ket viszont irritált a „francia csel”, és azt hangsúlyozzák, hogy a szerbek már korábban is jelét adták annak, hogy át fogják engedni a repülőteret az ENSZ képviselőinek. A Washington Post első kommen­tárja Mitterrand látogatását egyszerre „a változások jelképének és élesztőjé­nek” nevezte­. A Biztonsági Tanács újabb határozatát nem tartja túl erős­nek, de abban reménykedik, hogy elegendő időt biztosít majd a diplo­máciai párbeszéd megkezdéséhez. Ezt a reményt az is alátámasztja (nem világos, hogy a lap szerint ez előfeltétele-e a békés rendezésnek), hogy „a boszniai béke legelítélendőbb aláásója (Horvátország a második), Szerbia, talán éppen be is fejezte a te­rületrablást”. Sajnálatos dolog, hogy ennyi áldo­zatot követelt, mire a Nyugat többé képtelen volt elfordítani a fejét, és módot találni a legégbekiáltóbb go­noszságok csillapítására, szögezi le a kommentár, de már ezért a békés in­tervencióért is hálásak lehetünk. A politikai kérdések szövevényével vi­szont csak most kerül szembe a világ. Három héttel ezelőtt a State De­partment szóvivője azt mondta, hogy az amerikai kormánynak „tiszta a lel­kiismerete”, mert minden tőle telhe­tőt megtett a szarajevói gyilkolás meg­akadályozásáért. A legújabb fejlemé­nyek azt mutatták, hogy marad­t még tennivaló, hogy már korábban többet is lehetett volna tenni - akár egy fur­csa, versenyfutásos nemzetközi összjá­­tékkal. PURGER Tibor Carrington hamarosan Szarajevóban A Jugoszlávia-konferencia elnöklője megpróbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a hadviselő feleket (Folytatás az 1. oldalról) Kosovóval kapcsolatban a brit dip­lomata közölte, hogy az albánoktól kérni fogja, mondjanak le független államuk követeléséről. Indítványozni fogja nekik, hogy tárgyaljanak az olyan önkormányzati státusról, ami­lyennel a Krajinában és a Szlavóniá­ban élő szerbeket ruházzák fel. A horvátországi szerb területek jö­vőjével kapcsolatban lord Carrington nem leplezte aggodalmát, hogy ki­újulhatnak az összecsapások, mivel Horvátország egyre agresszívebb ma­g­­a­tartást tanúsít, s 12 hónap elteltével­­ akarja utasítani az ENSZ békefenn­tartó erőit, amelyek feladata éppen a szerb lakosság védelme e területeken. Lord Carringtonnak közvetlen se­gítséget nyújt a brit diplomácia, amely a következő hat hónapban az Európai Közösség külpolitikáját irányítja majd. Hurd brit külügyminiszter júli­us derekán Szkopjéba, Szarajevóba, Belgrádba és Zágrábba utazik, s tár­gyalni fog a válság békés, politikai rendezésének lehetőségéről. A diplo­máciai vezető már megalakította a Ju­goszláviával és a Balkánnal foglalkozó szakértők csoportját, amely tanácsok­kal látja el. (­ anyug) Magyar Szó Mitterrand második virtusa (Washingtoni tudósítónktól) Történelmi értékű grand geste (kivételes gesztus), vagy egyszerűen csak trés showbiz (látványos mu­tatvány) volt-e a mitterrand-i ki­rándulás - ki-ki döntse el tetszése szerint. Azt azonban tudni kell, hogy az effajta frontlátogatás nem áll példa nélkül. Kilenc évvel ezelőtt, 1983 októ­berében, egy nappal a 300 ameri­kai meg francia, „békecsinálás” céljából odavezényelt katona bejrú­ti lemészárlása után ugyanez tör­tént. Francois Mitterrand, mit sem törődve a veszéllyel, villámlátoga­tást tett a libanoni pokolban! Jim Hoagland amerikai publi­cistának akkor azt mondta, hogy biztonságának legjobb őre a megle­petésszerű cselekvés. „Ha kiszámít­hatatlan vagy - tette hozzá, - hol a kockázat!?” A balkáni válságot már több éve az jellemzi, hogy szinte senki sem képes kiszámíthatatlan lépést húzni. Ilyen szituációban pedig a legfőbb kalkulátor van helyzeti előnyben, aki a lavinát elindítot­ta, de előzőleg volt ideje végig­gondolni, milyen béklyók nehezí­tik potenciális ellenségeinek cse­lekvési szabadságát. Warren Zimmermann, az USA utolsó jugoszláviai nagykövete mondta hazarendelése után, hogy az ottani konfliktusok rendezéséhez a véletlen tényező közrejátszását is remélni kell. A balkáni diplomácia az ilyen „nagy játszmáknak” a szöges ellen­téte. Mindent előre átgondolni, megfontolni - sőt biztosítani, cse­lekvés csak utána következhet. Ennyit lehet leszűrni abból, aho­gyan a State Department működik, legyen szó akár a globális jelentősé­gű közel-keleti válságról, akár a dél­szláv testvérháborúkról. A névtelen­ség pajzsa mögüli információ-kiszi­várogtatás diplomáciája lehet, hogy bizonyos problémák biztonságos ke­zelésében hatékony, de keveset törő­dik a szavazati joggal nem rendelke­ző áldozatok számával. A már említett Jim Hoagland szerint Jim Baker legénysége szá­mára a jugoszláv ügy tulajdonkép­pen mediális kérdés, amely az ame­rikai közvéleménnyel való viszony szempontjából sokkal fontosabb, mint a nemzetközi béke helyreállí­tásának oldaláról. Mitterrand második virtusa - legyen az mutatvány vagy fatalisz­tikus vakmerőség - Ferenc Ferdi­­nánd szarajevói meggyilkolásának napján (!) olyan fölényes húzásnak tűnik, amely messze túlmutat az aprólékos, hajszálhasogató angol­szász európai és diplomáciai pró­bálkozásokon. És remekbe szabott ellenpéldája a II. világháborús francia ellenállási mozgalomról szóló komikus filmbeli példáknak. Számunkra még fontosabb, hogy bebizonyította: a semmittevé­sen és a barbár háborún kívül vannak még más, hatékonyságot és bátorságot követelő cselekvési lehe­tőségek is. KÜLPOLITIKA 3 Nambiar: Javult a helyzet Kedvező értékelés Mitterrand látogatásáról - A gyűlölködés gátolja a kéksisakosokat­­ Az ENSZ békefenntartó erői parancsnokának nyilatkozata (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Francois Mitterrand-nak, Francia­­ország elnökének szarajevói látogatá­sa rendkívül fontos, jelentette ki teg­nap a Tanjugnak adott nyilatkozatá­ban Satish Nambiar, az UNPROFOR parancsnoka. Hangsúlyozta, hogy az államfő látogatása javított a helyzeten, a BT elfogadta az­ újabb határozatot, amellyel kiterjesztette a békefenntartó erők tevékenységét a szarajevói repü­lőtér működésének és biztonságának szavatolására. Ismertette, hogy MacKenzie tábor­nok tegnap megkezdte a katonai megfigyelők beosztását a boszniai El­nökség ellenőrzése alatt álló lőállások­­ra, ugyanezt már tegnapelőtt elérték a szerb fél hadállásainál. A megfigye­lők ellenőrizni fogják a nehézfegyver­zet eltávolítását. Megfigyelőink figyelemmel kísérik majd, ki sérti meg a fegyverszünetet, s ezentúl az egyik fél sem vádolhatja a másikat a megállapodás megsértésé­vel, hangsúlyozta Nambiar. Emlékezte­tett arra, hogy a harcok miatt tegnap­előtt MacKenzie nem kezdhette meg rendkívül fontos feladatának teljesíté­sét, a BT határozata után az UNPRO­FOR mindent megtehet, hogy köny­­nyítsen a város lakóinak helyzetén. Elutasította, hogy az esetleges kül­földi katonai beavatkozással lenne összefüggésben, hogy a békeerők fő­parancsnokságát Belgrádból Zágráb­ba telepítették át. Szerinte a beavatko­zás az újságírói találgatás terméke. Megkérték, fűzzön kommentárt ma­gas rangú nyugati tisztségviselők kije­lentéséhez, amelyek az intervenció le­hetőségét nem zárták ki. Nambiai kérdéssel válaszolt, vajon valaki is ki­jelentette-e, hogy lesz intervenció? Leszögezte, hogy a világon senkinek sem érdeke, hogy katonailag beavat­kozzon Belgrádban. Reményének adott hangot, hogy Zágráb után a pa­rancsnokság Szarajevóban székelhet. Értékelve a békeerők eddigi telje­sítményét Horvátországban, a tábor­nok felhívta a figyelmet két nagy gondra. Először is a bizalmatlanság, a gyanakvás, az ellenségeskedés, sőt a gyűlölet megnehezíti a küldetés telje­sítését. Hozzáfűzte, aggasztják a terro­rista kísérletek, a nem szerb kisebbsé­gi csoportok megfélemlítése az ENSZ védelme alatt álló keleti és déli övezet­ben. Ismertette, hogy a Biztonsági Ta­nács megvitatja az úgynevezett rózsa­szín foltok problémáját. Hozzáfűzte, mind horvát, mind szerb részről ezek­ben az övezetekben provokációk tör­ténnek, s emiatt az UNPROFOR erői nem foglalhatják el állásaikat az északi és a déli övezetben. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a rózsaszín foltok nem állnak az UNPROFOR védelme alatt, s ez nagy gondot okoz. Nambiar tábornok kijelentette, megérti az e te­rületeken élő szerbek aggodalmát, ám be kell látniuk, hogy együtt kell élni­ük. Nem áll szándékunkban visszavo­nulni, kutatni fogjuk a megoldást, amíg nem tárjuk fel, s meggyőződé­sünk, hogy erre törekszenek a szem­ben álló felek is, mondta a tábornok. Végezetül leszögezte, hogy a béke­küldetés annyira lesz eredményes, amilyen mértékben a szemben álló felek tiszteletben tartják a megállapo­dást. IZETBEGOVIĆ: KARADŽIĆNAK VÉRES A KEZE, NEM TÁRGYALUNK VELE Még nem veszítettük el a reményt, hogy a három nép békésen egymás mellett élhet, jelentette ki­­Alija Izetbe­govic, Bosznia Elnökségének elnöke a Der Spiegel hamburgi hírmagazinnak adott nyilatkozatában. Ezt azzal tá­masztotta alá, hogy a területi véde­lemben a muzulmánokkal és a horvá­­tokkal együtt szerbek is harcolnak. Arra a kérdésre válaszolva, tárgyal­­hat-e egyáltalán Radovan Ka­­radzictyal, kijelentette, hogy semmi­lyen feltételekkel, Karadžićnak véres a keze, háborús bűnös, felelősség ter­heli több tízezer boszniai haláláért. Az újságíró megjegyzésére, hogy Bosznia-Hercegovina nemrégiben ka­tonai paktumot kötött Horvátország­gal, s arra a kérdésre, vajon ez az el­lentámadás kezdetét jelenti-e, Izetbe­govic azt válaszolta, hogy korai még a katonai szövetségről szólni, csupán te­lefonbeszélgetést folytatott Tuđman­­nal arról, hogy Horvátország segítsé­get nyújt a szerb agresszió elleni harc­hoz. Azt állította, hogy a Boszniában harcoló összes alakulat a szarajevói fő­parancsnokság ellenőrzése alatt áll. Hozzáfűzte, hogy a hercegovinai hor­vát alakulatok a boszniai hadsereg ré­szei, azt azonban nem zárta ki, hogy fegyver érkezett Horvátországból. Több német újság helyszíni jelen­tése szerint azonban Mostar kizárólag a horvátok kezében van, horvát dinár van forgalomban, csak horvát zászló látható, bosnyák nem. Izetbegovic megismételte, hogy el­lenzi Bosznia kantonizálását, mert ez faji elkülönítéshez vezetne. Úgy ítélte meg, hogy Milošević kezében futnak össze a szálak, s parancsának engedel­meskedik a jugoszláv hadsereg. Úgy ítélte meg, ha megbukna Milosevic rendszere, gyorsabban befejeződne a háború Boszniában. Dobrica Ćosić megválasztásához nem fűz nagy re­ményt, ellenkezőleg, Izetbegovic attól tart, hogy folytatni fogja a Milošević­­féle politikát, csak más módon. Sze­rinte a világ előbb-utóbb meg fogja érteni, hogy be kell avatkoznia, Euró­pának és Amerikának végre meg kell értenie, hogy nem Bosznia, hanem a nyugati civilizáció védelméről van szó. AZ EURÓPA TANÁCS PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE Visszavonták Jugoszlávia különleges vendégstátusát Szlovéniának nagy esélyei vannak, hogy teljes jogú tagságot nyerjen - Antall József magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy az emberi jogi és kisebbségi kérdések nem lehetnek egy ország belügye Budapest, június 30. Az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének ülésén, amely Budapesten tart, ma délelőtt úgy határoztak, hogy visszavonják Jugoszlávia különleges vendégstátusát. Jugoszlávia 1989 óta élvezte a megfigyelői pozíciót az Eu­rópa Tanácsban, de az országban be­következett helyzet miatt a közgyűlés úgy döntött, hogy kerüljön ki a ta­nácsból. Míg Jugoszláviától megvonták a megfigyelői jogot, ezt megadták Szlovéniának, amely az ülésszakon megfigyelőként vesz részt. Nagy esély van arra, hogy Szlovéniát felve­gyék teljes jogú tagként a tanácsba, erről holnap tárgyal Szlovénia képvi­selőivel Catherine Lalumiére, a ta­nács főtitkára. (Állandó tudósítónktól) A közgyűlés résztvevőit ma üdvö­zölte Antall József magyar miniszter­­elnök és beszédében elmondta, hogy megtiszteltetés Magyarország számá­ra, hogy „a korábbi kommunista tá­borból” éppen Magyarországon tartja meg ülését az Európa Tanács parla­menti közgyűlése. Beszédében kitért a térség, elsősorban Jugoszlávia vál­­­sághelyzetére is. Meggyőződése sze­rint Európának és a nemzetközi szer­vezeteknek a legnagyobb hibája eddig az volt, hogy a konfliktusokat megelő­ző, preventív politika helyett inkább követő politikát folytatott, hogy a vál­ságokra csak utólag reagált. Beszédé­ben arra ösztökélte a nyugati országo­kat, hogy a válságoknak preventív külpolitikával vágjon elébe, ne ha­gyatkozzék az évtizedekig folytatott követő magatartásra. Az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésének egyik legfontosabb témája az emberi jogi és kisebbségi kérdések. Antall József kiemelte, hogy ez a terü­let, az emberi jog és a nemzeti kisebb­ségek jogai nem lehetnek egy ország belügye, s azon meggyőződésének adott hangot, hogy a nemzetközi szer­vezeteknek az emberi jogi, a kisebbsé­gi és a nemzeti önrendelkezési kérdé­sek kapcsán szankcionális szerepet is be kell tölteniük. A magyar miniszterelnök szólt a kelet-európai térségben jelenleg ta­pasztalható csalódottságról és az ellen­őrizhetetlen hadseregek létéből adó­dó veszélyekről is. Figyelmeztetett ar­ra, hogy a közép-kelet-európai térség­ben még mindig kétesélyes az átala­kulás sorsa. Cs. Z. PÁRIZS DERŰLÁTÓ A francia külügyminisztérium be­jelentette, hogy holnap Rómában újabb megbeszélést tartanak a Nyu­gat-európai Unió (WEU) szakértői, s megvitatják a Jugoszlávia elleni eset­leges tengeri blokádot. Hivatalos pá­rizsi értékelés szerint a szarajevói re­pülőtér megnyitása jelentős szakasz a boszniai viszály megoldásában, s ez elsősorban Mitterrand elnök érde­me. Párizsban Mitterrand látogatásá­nak jelentőségét abban látják, hogy nem kellett katonai eszközökhöz nyúl­ni, amire állítólag hétfőn este a Biz­tonsági Tanács készen állt. Erre en­ged következtetni egy francia újság tegnapi cikke, amely részletesen is­mertette a repülőtér körüli szerb had­állások bombázásának tervét­ . Mitterrand látogatása elősegítette, hogy a BT újabb határozatot hozzon meg. Butrosz Gáli főtitkár bejelentése szerint tudott Mitterrand szarajevói látogatásának tervéről, s ott-tartózko­­dása teljes mértékben összhangban állt azokkal az emberbaráti célokkal, amelyeket az ENSZ kívánt elérni Sza­rajevóban. TÖRÖKORSZÁG KINEVEZTE NAGYKÖVETÉT Törökország előkészületeket tesz boszniai nagykövetségének megnyi­tására, s hamarosan ki is nevezik a követség vezetőjét. A külügyminisz­térium értékelése szerint az első nagykövetség megnyitása Szarajevó­ban serkentőleg hatna a többi or­szágra. A másik ankarai értesülés szerint Törökország hamarosan háromszáz tonna élelmiszert, gyógyszert és más segélyt küld Bosznia-Hercegoviná­nak. A török szállítógépek azonnal el­indulnak Szarajevó felé, amint ezt az ankarai kormány és a szarajevói repü­lőtér engedélyezi.

Next