Magyar Szó, 1993. április (50. évfolyam, 88-115. szám)
1993-04-01 / 88. szám
2 KÜLPOLITIKA Az új francia miniszterelnök személye és a kormány összetétele, valamint az olaszországi fergeteges politikai botrány némileg háttérbe szorította a világsajtóban a boszniai helyzetet. Az olaszországi korrupciós botrány politikai válságot okozott, s ezzel a brit lapok, akárcsak a többi vezető újság, részletesen foglalkozik. A Daily Telegraph beszámol arról, hogy a vizsgálatok immár Brüszszelre is átterjedtek, miután európai bizottsági irodájának ablakából kiugorva öngyilkosságot követett el egy olasz földművelésügyi illetékes, aki ellen a dohányiparral kapcsolatos nagyszabású csalás ügyében indítottak vizsgálatot. A Times idézi Scalfaro olasz köztársasági elnök kijelentését, aki elvetette a katonai államcsíny lehetőségét Olaszországban. A lap szerint Amato miniszterelnök kormánya a végét járja, miután lemondott a pénzügyminiszter is. Hasonlóképpen látja a problémát az Independent is, amely hozzáteszi, Giuliano Amato könyörgött az elnöknek, találjon erősebb kormányt Az új francia kormány is vizsgálat tárgya a brit sajtóban. A The Guardian szerint a keményvonalas Alain Jouppé kinevezése külügyminiszterré valószínűvé teszi a konfliktust az új kormány és Francois Mitterrand elnök között A Financial Times arról számol be, hogy az egyik gaulle-ista tanácsadó javasolta egy nemzetbiztonsági tanács felállítását, amelyben a szocialista elnök és az új konzervatív kormány közösen irányítaná az ország védelmi és külpolitikáját. A Daily Telegraph szerint egyensúly létezik a koalíció két fő pártja között, a Times viszont a miniszteri tárcákkal kapcsolatos huzavonákról vél tudni és konfliktust jósol az Európai Közösséggel kapcsolatos kérdésekben. Az Independent azonban erről a témáról azt írja, az új francia kormányban való gaulle-ista túlsúly ellenére senki sem számít Franciaország Európa- politikájának drasztikus változására vagy a kereskedelmi vagy a honvédelmi politika radikális módosulatára. Még mindig téma az oroszországi helyzet. Jelcint tanácsadói arra kérik, halassza el a tervezett népszavazást, mert az elnök és a parlament által meghirdetett külön népszavazás újabb lépést jelenthet az ország szétesése felé. A Times úgy véli, a liberálisok attól félnek, hogy az elégedetlen, illetve apátiába süllyedt választópolgár esetleg otthon marad, különösen ha két egymással ellentétes célú népszavazást rendeznek. A Financial Times azonban úgy véli, hogy Jelcin megtartatja a népszavazást, miközben tovább folyik majd a féktelen hatalmi harc. Jelcin elnök lehangoló dilemmák előtt áll, írja a Daily Telegraph. Ő olyan ember, aki veszélyhelyzetekben szárnyakat kap, de fásultan végzi az ország kormányzásával elkerülhetetlenül együtt járó politikai aprómunkát. A Biztonsági Tanács kedden határozatot hozott a Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában állomásozó kéksisakosok mandátumának meghosszabbításáról. A DPA német távirati iroda a következő összefoglalót sugározta a témáról: Egyelőre senki sem tudja, hogy a béketervet biztosító ENSZ- csapatok milyen szerepet fognak játszani a volt Jugoszlávia területén. A BT határozata egyhangúlag született meg, s ennek értelmében a huszonháromezer főnyi ENSZ-kontingens további három hónapra szóló mandátumot kap. Ily módon gyakorlatilag megkerülték a politikai döntést, amikor február közepén az az elhatározás született, hogy mindössze négy hét hosszabbítás jöhet szóba. A 815. számú határozat meghozatala után alig egy hónappal kimondják, hogy a BT az események tükrében fogja megvizsgálni az ENSZ-erők megbízatásának kérdését. Az „események tükrében” kifejezés a Vance-Owen-béketerv eredményeit jelenti. Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár egy jelentésben erről a következőképpen ír: most már a három fél közül egy, tudniillik a boszniai szerb nem írta alá az ország tartományokra osztásának tervét és a belső berendezésről szóló okmányokat. Ha ők is elfogadnák, a helyzet gyökeresen megváltozna. A muzulmánok vezetője, a bosnyák államfő, Alija Izetbegovic csak a múlt héten mutatott hajlandóságot a dokumentum aláírására, miután Washingtonban és más nyugati országok fővárosaiban garanciákat kapott az ENSZ-csapatok létszámának jelentős megnövelésére. E garanciákat nyilvánosan sohasem részletezték, de sejteni lehet, hogy legalább megduplázásáról van szó, de az sincs kizárva, hogy megháromszorozásáról, mert enélkül a terv realizálása elképzelhetetlen. Horvátországban 13 400 ENSZ- katona teljesít jelenleg szolgálatot, Boszniában 9200, Macedóniában 760 állomásoztatását tervezik. Radovan Karadžić, a boszniai szerbek vezére kijelentette: maradéktalanul elveti a Vance-Owen-terv koncepcióját. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár tájékoztatta a világszervezetet arról is, hogy az elmúlt napokban nem sértették meg Bosznia fölött a repülési tilalmat. Ebből következően felesleges is lenne az immár régóta vitatott repülési tilalom erőszakos betartatásáról szóló határozat meghozatala. A fegyverszünet és a rászorulók ellátásának viszonylagos zavartalansága, nemkülönben a muzulmánok relatív zökkenőmentes evakuálása az ostromlott enklávékból az elmúlt napokban meglepő módon valósággá vált. A világszervezetben működő diplomaták hangsúlyozzák, ha a szerbek továbbra is ilyen tartózkodó magatartást tanúsítanak, akkor semmi sem indokolhatja a repülési tilalom erőszakos betartatását, a nyugati katonai beavatkozást, sőt a szankciók további megszigorítása sem lesz időszerű, amelyekkel a szerbeket a béketerv aláírására szerették volna rákényszeríteni. Az ENSZ tagországai számára valójában ez volna a legegyszerűbb megoldás. A békemiszszió 590 millió dollárba kerülne, de a megfelelő New York-i kasszában a tagországok ennek alig a felét fizették be. Ha ez a változat válik valóra, akkor a szerbek a béketerv aláírása nélkül meg fogják tartani a Boszniában bekebelezett területeket, és ha nem is formálisan, de facto a világ szentesítené az általuk végrehajtott etnikai tisztogatás tényét. A francia nemzetközi rádió, az RFI zágrábi tudósítója is foglalkozik a BT- határozattal, pontosabban annak helyi visszhangjával. Horvátországban, legalábbis az első reagálásokból ítélve, meglehetősen tartózkodóan és kételyekkel fogadták a New York-i rezolúciót. Mario Nobilo ENSZ- nagykövet szerint a legnagyobb fogyatékosság az, hogy az ENSZ béketervének realizálása során semmiféle dinamika nem következett be, ellenkezőleg: minden maradt a régiben. Reményének adott hangot, hogy a következő határozat rövidebb időn belül megszületik, mint ez, és az már dinamikusabb lesz, az ENSZ-erők aktívabb szerepet vállalnak majd. Ennek eredményeként a menekültek gyorsabban hazatérhetnek, és megvalósulhat a többi, a terv által kitűzött cél is. A tudósító a továbbiakban a horvátországi béketerv sorsát elemzi, s megállapítja, hogy az két részből áll: katonaiból és politikaiból. A két fél azonban csak az első rész iránt mutatott fogékonyságot, tehát az iránt, ki, honnan, hová és mikor vonuljon ki, miközben a politikai megoldás háttérbe szorult vagy egyáltalán figyelembe se vették. Most az FNSZ- ből üzenet érkezett: tervének mindkét részét egyaránt érvényesíteni kell. Tegnapra az FK megfigyelői tárgyalásokat hoztak tető alá a déli szektor szerb képviselői és a horvát kormány között. A téma nem „országos”, mert „csupán” a maslenicai híd körül folyt csatározásban foglyul ejtett katonák, valamint az elesettek holttestének kicseréléséről van szó. Mégis fontos ez, mert előrelépés a korábbi állapotokhoz képest. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Aláírás nélkül A DPA értékelése szerint a szerbek a béketerv elfogadása nélkül is megtartják az elfoglalt területeket Az olasz korrupciós botrány, az új francia kormány és az orosz belpolitikai helyzet némileg háttérbe szorította a boszniai fejleményeket Március 3. Sorszám 62. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 527,9851 529,5738 531,1625 OSZTRÁK SCHILLING 100 6563,5139 6583,2637 6603,0135 KANADAI DOLLÁR1 597,1953 598,9923 600,7893 FRANCIA FRANK 100 13607,7947 13648,7409 13689,6871 NÉMET MÁRKA 100 46182,9607 46321,9265 46460,8923 GÖRÖG DRACHMA 100 339,4425 340,4608 OLASZ LÍRA 100 46,6032 46,7434 46,8836 JAPÁN JEN 100 647,9622 649,9119 651,8616 HOLLAND GULDEN 100 41085,0724 41208,6985 41332,3246 SVÉD KORONA 100 9679,8404 9708,9673 9738,0942 SVÁJCI FRANK 100 50003,2310 50153,6921 50304,1532 ANGOL FONT1 1116,5378 1119,8975 1123,2572 USA-DOLLÁR1 747,7500 750,0000 752,2500 S BOJBOBAHCKA BAH KA A VAJDASÁGI BANK RT. ARANYPÉNZE IGAZI ÉRTÉK A német márka feketepiaci árfolyama: ' SZABADKÁN 26 000, ÚJVIDÉKEN 25 000-28 000 dinár. ' A forint 500 dinár. Magyar Szó A román prefektusok leváltását követeli az RMDSZ Hargita és Kovászna megyében A túlnyomórészt magyarlakta erdélyi Kovászna és Hargita megyék a román prefektusok nemrégen történt kinevezése miatti tiltakozás jeléül az RMDSZ és a helyi hatóságok április 1-jére, vagyis mára bejelentették a politikai harc és a polgári engedetlenség kezdetét, amíg le nem váltják a román prefektusokat és magyarokat nem neveznek ki helyükbe. Az RMDSZ e két megyei szervezete felszólította a Romániában élő magyarokat, az ország demokratikus erőit és a nemzetközi intézményeket, hogy nyújtsanak segítséget a magyar kisebbség igazságos harcának, amely az önrendelkezési jog elvén alapul. Hargita és Kovászna megyében a lakosság 84,6, illetve 75,2 százaléka magyar. Az államelnökség és a kormány kedden este erélyesen reagált a két megyéből bejelentett akciókra. A kormány közölte, hogy nincs szándékában visszavonni határozatát a prefektusok kinevezéséről. Ugyanakkor megállapította, hogy az RMDSZ követelése „nyílt beavatkozás az állam ügyeibe, ami nem tartozik illetékességükbe”. ___________________________________1993. áprlils 1., csütörtök ĆOSIĆ EURÓPÁBAN Időmérés hosszú távon Dobrica Ćosić államfő brüsszeli útját irodája azzal jelentette be, hogy az Európa Parlament külpolitikai bizottságában félórás beszédben előadja a jugoszláv válság valamennyi kiváltó okának elemzését, rámutatva a háború végzetes következményeire, majd pedig felkínálja a megoldást A brüsszeli meghívás ebben a pillanatban talán legkevésbé Nyugat-Európa figyelmességének és jóindulatának tulajdonítható, bár ezt semmiképpen sem lenne szabad lebecsülni, hanem mindenekelőtt annak a körülménynek, hogy a boszniai béketárgyalások egyre nehezebben mozdíthatók előre a boszniai kátyúban. A világra, de főleg Európára egyre nagyobb kölöncként nehezedik a jugoszláv válság, amely súlyos következményekkel fenyegető tartós góccá nőheti ki magát és minden pillanatban láncreakciót indíthat el, ha nem következik be radikális nemzetközi közbelépés. Az eddigi kísérletek e téren a tűzfészek elszigetelésének és befojtásának módszerét szorgalmazták, ami továbbra is irányadó maradt azzal a véglegesnek látszó eltökéltséggel, hogy a nemzetközi közösség minden további halogatás nélkül a háborút saját füstjébe és hamvába fojtja bele, mégpedig mindenekelőtt oly módon, hogy gazdaságilag és politikailag teljesen elszigeteli a szerb népet FARKASSZEMET NÉZ KÉT KONCEPCIÓ E lépést megelőzően kapott esélyt Dobrica Ćosić arra, hogy megkísérelje nemcsak a szerb fél állhatatosságát megtörni, hanem ezzel együtt a nemzetközi közösséget önnön tehetetlenségéből is kizökkenteni. Azzal ugyanis a Nyugaton tisztában vannak, hogy az elszigetelés csupán kényszerítő nyomásgyakorlás, amely a megoldást nem tartalmazza. Ellenkezőleg, a súlyos helyzetet további gazdasági és politikai nehézségekkel tetézheti, s elmélyítheti a válságot Ezért óhatatlanul az a benyomás, hogy a kilátásba helyezett szankciószigorítást a nemzetközi közösség szívesebben elkerülné, minthogy vállalja a felelősséget a helyzet rosszabbodásáért Mennyire talált ehhez támpontokat Dobrica Vasic terjedelmes felolvasásában, az a következőkben rövidesen kiderül. Az itteni közvélemény számára azonban az előadás nem tartalmazott új mondanivalót, s a korábbról hangoztatott általános elvek és megfogalmazások nem nyújtottak olyan konkrétumokat, amelyek alapján biztos kézzel lehetne hozzányúlni a jugoszláv válság egészéhez. Mi több, a jugoszláv államfő szándékosan-e vagy sem, a jugoszláv és a balkáni térség radikális állami-politikai átkomponálásának felvetésével, akár békés úton is, olyan messzemenő következményekkel járó folyamat megnyitását helyezte előtérbe, amely megfékezhetetlenül kilépne e térségből és a dominóelmélet alapján a keletről nyugati irányban kontinenseken söpörne végig. Ez már koncepció kérdése, s nem kisebb ambíciójú, mint a világ (egy részének) átrendezési szándéka, amely, mint elhangzott, a politikai akaratot veszi támpontul. Koncepcióként az elhangzó néhány mondat kétségkívül nyílt kihívást jelent Európa, s a nyugati világ számára, mivel a lappangó vagy visszafojtott nemzeti, vallási, feji ellentétek valamilyen formában sok helyen jelen vannak, az utóbbi időben pedig egyre gyakrabban feltörnek a felszínre is. Úgy tűnik, jelenleg a (nemzetközi) tőke képviseli azt az erőt, amely útját állhatja egy ilyen folyamatnak vagy legalábbis fékezheti azt, ugyanis mellőzve a szubjektivitást, a nemzeti, vallási, feji kizárólagosságot, saját törvényszerűségei szerint működve lép át határokon, integrál vagy dezintegrál, s uralkodik nemzetek, fejek, hívők és ateisták felett Leegyszerűítve ugyan, de hasonlóképpen rövidre fogva, a Dobrica Ćosić által kifejtett koncepciónak ez lenne alternatívája. Az elmúlt fél évben az azóta már elfelejtett Milan Panié igyekezett volna ennek teret szorítani. Mennyire mutatkoztak iránta fogékonynak az itteni tényezők, azt éppen Milan Panic esete beszédesen példázza. A nemzetközi közösséget azonban nagyon is pragmatikus célok vezérlik, ezért az elkövetkező napokban nyilván a jugoszláv államfő Boszniával kapcsolatosan kifejtett képlete kerül előtérbe. Mellesleg ez sem tartalmaz lényegesen új elemeket: három nemzeti közösség konföderációs államát kell létrehozni, nemzetközileg szavatolt emberi és polgári jogokkal, amelyekbe a menekültek és a széttelepítettek szabadon visszatérhetnek. A demilitarizált államalakulat területi integritását a JSZK-nak és Horvátországnak tiszteletben kell tartania, összegezte Vosic elnök. Willy Claes belga külügyminiszterrel folytatott tárgyalása már egészen közvetlenül konkrét volt, és arra szorítkozott, hogy vendéglátója világosan tudtára adta, Szerbiának és Crna Gorának, de ezzel a boszniai szerbeknek is a szankciók szigorításával kell számolniuk. Dobrica Gosic a zsákutcából való résnyi kiutat azzal igyekezet megteremteni, hogy felvetette a Radovan Karadzic boszniai szerb vezető által hetekkel ezelőtt a térképek elfogadásával kapcsolatosan tett 80:20 százalékos javaslatát. Lényege az, hogy Karadzicék a Vance-Owenféle területi felosztási javaslat 80 százalékát hajlandónak mutatkoztak azonnal aláírni, a fennamradt 20 százalékról pedig tárgyalásokat kívánnak folytatni a muzulmánokkal és a horvátokkal A megegyezésig a vitás területeket az ENSZ védnöksége alá akarják helyezni. A két genfi társelnök ezt az elképzelést korábban kitartóan elutasította, először is azért, mert egy ilyen engedmény mellett a muzulmánokat nem lehetett volna betörni, másrészt a tárgyalások érdemi menetének irányítását átengedték volna a szerb félnek. A muzulmánok aláírása után azonban Radovan Karadzic kitartó elutasításával és a két társelnök ezzel szemben kinyilvánított hajthatatlanságával olyan helyzet állt elő, amelyből csak közösen tudnak kikecmeregni. Ezért mutatkozik most az utolsó szalmaszálnak a fenti képlet a holnap összeülő boszniai szerb parlament számára, hogy legalább a nemzeti érdekektől nem tágító magatartás, de a konstruktív együttműködés látszatát is megtartsa. Hasonló helyzetben lévén a nemzetközi közösség, nyilván maga is bizonyos feltételek mellett hajlandó most vár megkapaszkodni a javaslat adta lehetőségekben, amire nemcsak lord David Owen, hanem Warren Chrisopher amerikai államtitkár legutóbbi kijelentései is utalnak. Ez az apró rés csupán arra lenne jó és elegendő, hogy a tárgyalások formálisan ne kerüljenek teljesen zsákutcába, ami a szankciók szigorításának esélyét alighanem ezúttal már nem zárná ki végérvényesen. FELMERÜLT-E DILEMMA? Erre a lépésre felette szüksége van a jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok elvet valló közvetítőknek, nehogy időközben kiröppenjen markukból a madárka a muzulmánok beleegyezésével. Közben lankadatlanul folynak a bűvészmutatvánnyal felérő legnagyobb erőfeszítések minden szinten, hogy érdemi eredménynek legyen elkönyvelhető a keservesen kicsikart tárgyalásokat nyitva tartó legkisebb jóindulat is. Eközben sokszor olyan helyzetek adódhatnak, amelyek nemcsak a szemben álló, hanem a közvetítő felekre is bumerágként üthetnek vissza. Mert mi fogja igazolni például Philippe Morillon tábornokot és az UNPROFORt egy esetleges olyan váddal szemben, hogy nem vett-e részt az etnikai tisztogatásban azzal, hogy a muzulmán területnek számító Tuzlából távozni kívánó - kényszerülő - szerbeknek igyekezett segítségére lenni elhatározásuk végrehajtásában tisztán emberbaráti meggondolásból? Továbbá a Vance-Owen kettős nem ösztönözte-e az etnikai tisztogatást a saját készítésű térképek bemutatásával, ha tudjuk, hogy Közép-Boszniában például a hánátok és a muzulmánok leszámolására éppen azt követően került sor? Eddig nemegyszer bebizonyosodott már, hogy az itteni események irányítói számára nem mérvadók a közvetítők mércéi sem logikájuk. Márpedig a nemzetközi közösség egyre eltökéltebbnek és egységesebbnek látszik abban, hogy ha szükséges, akár további megszorításokkal is, de kicsikarja azt a minimumot, ami a fegyverszünetet és a rövid távú rendezés esélyét - illúzióját - nyúlhatja. Ebben az ügyben járt Emilio Colombo olasz külügyminiszter különkövete, Bruno Bottas Dobrica Vosicnál és Slobodan Miloševićnél, hogy mindkettőjükkel érthetően közölje a külföld követeléseit. Willy Claes belga külügyminiszter ezt négyszemközt közölte Dobrica Vosic államfővel. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes pedig eljött Belgrádba és Paléba, hogy nyíltan tudassa az érintettekkel, lényegében Oroszország sincs más állásponton, mint a Nyugat Hisz-e azonban valaki is a Vance- Owen-terv megvalósíthatóságában? A NATO egyik vezető tábornoka már nyilatkozott. A tervet nem látja katonailag megvalósíthatónak. Bízik-e netán valaki is abban, hogy az elüldözött és elmenekült muzulmánok, szerbek és horvátok valaha is tömegesen vissza fognak térni lerombolt, felperzselt, kirabolt, eltulajdonított otthonaikba, és ott folytassák, ahol a háború előtt abbahagyták, vagy új életet kezdjenek, feledve a megaláztatásokat, a kínokat, a fájdalmat? Nincs az ENSZ-nek az a katonasága, amely Dobrica Vosic és más aktuális muzulmán, horvát politikusok fogadkozása mellett ezt szavatolni tudná. Némi kozmetikával maradnak tehát az etnikailag megtisztított területek, amelyek közigazgatásilag és államilag lassan megszerveződnek, s elkezdik élni mindennapjaikat A valóság részeivé válva a térségbeli viszonyok meghatározóiként a dialektika logikájával fogják megkövetelni a balkáni térség radikális állami-politikai átkomponálását, amit Dobrica Vosic a minap jövőbelátóan az Európa Parlament képviselőinek felvázolt Eközben egyesek azon fognak álmélkodni, hogyan nem jutott már korábban is eszükbe, hogy egyesítsék a szétforgácsolt horvát illetve a szétszórt különálló szerb területeket - államokat ERDÉLYI Károly