Magyar Szó, 1994. december (51. évfolyam, 261-285. szám)
1994-12-01 / 261. szám
2 KÜLPOLITIKA | j Rose Karadzicnál Radovan Karadzis, a boszniai ! szerbek vezetője tegnap Paléban tárgyalt Rose tábornokkal, a j Boszniában állomásozó kéksisák i j Ikosok parancsnokával. Az UNPROFOR szarajevói j I parancsnoksága közölte, hogy I j Rose malxírnok tegnap reggel nyilvánította ki, hogy tárgyalni szándékozik Karadzictval a Bihár térségében kialakult helyzetről, illetve az ENSZ tervéről, hogy fegyvermentesíti ezt a védett övezetet- A Tanjug megfogalmazása szerint megvitattak más időszerű kérdést is. Gáli szarajevói kudarca Karadzic nem volt hajlandó tárgyalni az ENSZ-főtitkárral Teljes kudarc, így értékelhető legrövidebben Gáli ENSZ-főtitkár szerdai szarajevói útja. Karadzic boszniai szerb vezető ugyanis nem volt hajlandó még szóba állni sem a békéltető tárgyalásokra érkező diplomatával Karadjic rossz szolgálatot tett népének elvetve a találkozót, jelentett ki Gáli látogatásának befejeztével meglepetésének és csalódottságának adva hangot. Az ENSZ- szóvick keserű nyilatkozata csak folytatta a gondolatot: Karadjic nem a főtitkárt alázta meg, hanem saját magát és saját népét. Magyarázatot fűzött ahhoz is, hogy Gáli miért nem ment az Izedbegovictyal folytatott tárgyalásokról Paléba. A világszervezet ugyanis csak egy boszniai hatalmat ismert, az pedig a szarajevói kormányzat. Ha pedig szerb területre ment volna, akkor az „a boszniai szerb állam” elismeréseként is értelmezhető lett volna. Miközben az Egyesült Államok tovább magyarázkodik, hogy az engedmények nem jelentenek változást a Bosznia politikában, s hogy semmi olyant nem tesznek, ami erősítené a szerb pozíciókat, Robert Dole amerikai republikánus szenátor Londonban ismételte meg a háborúval kapcsolatos állásfoglalását nem nagy elismerésre találva brit hivatalos körökben (sem). Szerinte fel kell oldani a fegyverembargót, hogy a muzulmánok maguk védekezhessenek, ha már senki sem segít rajtuk. Thatcher asszony egyetértve cégesek politikáját. A vaslady azonban erőteljes katonai beavatkozást is szorgalmazott a bihaci lakosság megvédése érdekében. A világsajtó hírmagyarázataiból ítélve a helyzetelet azők egyetértenek abban, hogy a Nyugat kapita-sái a Nagy-Szerbia előtt, csak még azt a megoldást kutatja, amivel kamuflálhatná a csúfos vereséget. Az összekötő csoport - így jelentette Ed Hurd brit külügyminiszter - mai brüsszeli ülésén tárgyalni fog a béketerv esetleges megváltoztatásáról. Karadzic pedig sietett bejelenteni, hogy a boszniai szerbek készek elfogadni a módosított prefektusait. Az amerikai-európai kínos Bosznia-vita folytatódik még ugyan, de már nyilvánvaló, hogy előkészületeket tettek az igazságos béke feláldozására a kényelmesebb béketeremtés érdekében. „Belgrádi diplomáciai körök” már azt is tudják, hogy az összekötő csoport jó ülésén dől el, hogy béke lesz vagy eszkalálás. De erről Milosevicék első kézből értesülnek, mert a hétvégére Belgrádba várják Christopher és Hurdöt. (Korábban Juppé és Hurd nevét emlegették.) Szerbiában úgy értékelik, hogy nemcsak a boszniai, hanem az egész délszláv válság a megoldás (értsd: a szerbek számára megfelelő megoldás) felé közeledik. Az amerikai politika „radikális módosulásából” következtetnek erre. A boszniai szerb erők közben tankdhigítő fegyverekkel lőnék Szarajevó belvárosát, Biharnál pedig nem lankadnak a véres harcok, de a frontvonalak az utóbbi egy-két napban nem mozdultak el. S. Dole és Thatcher asszony A NATO vége? (New Yorki tudósítónktól) A New York Times minapi számában Anthony Lewis „A NATO vége?” címmel bíráló hangú tikkét közölt a bihari események kapcsán. A szövetséget gyenge kezű, megalkuvó, haszontalan intézménynek nevez, amely ,az áldozatot és az agresszort egyformán kezelik. Lewis „végzetes tévedésnek” ítélte meg Budi volt amerikai elnök több mint három évvel ezelőtti döntését, amikor a jugoszláv hadsereg Horvátország elleni támadását európai belügyiek kezelte. A NATO Amerika nélkül tehetetlen. A kezdeti passzivitás tehát az egész katonai tömb alapjait rendítette meg. Az európaiak pedig ahelyett, hogy ellenálltak volna az agressziónak, az ENSZ békefenntartó tevékenységében bíztak akkor, amikor már régen nem volt béke. „Ez kezdettől fogva reménytelen lépés volt". A cikkíró úgy véli: itt az ideje, hogy Amerika megkérdezze, minek tartunk fenn csapatokat Európában, ha az európaiaknak „nincs gyomruk” hozzá, hogy Ratko Mladic bandáját megállítsák. Clinton elnök budapesti útjára árnyékot vetnek a boszniai események, vélik washingtoni kormánykörökben. Az elmúlt napok történései lehetetlen-né teszik, hogy az Egyesült Államok ki-s álljon a NATO bővítéséért, sietve az IEBEÉ szerepének megerősítéséért. Warren Christopher amerikai külügyminiszter cáfolta, hogy bármiféle krízisről lehetne beszélni a NATO-ban a boszniai események kapcsán, de egyidejűleg hozzátette: nem bízhatunk többet az európai szövetségesekben és haderejükben, hogy meg tudják állítani a háborút. Szerinte diplomáciai lépésekre van szükség, kényszeríteni ke Szerbiát, hogy az ellenőrzése alatt tartott területek egyharmadát feladja. Washington ennek ellenében hozzájárulna ahhoz, hogy politikai kapcsolat létesülhessen Szerbia és a boszniai szerbek között. Ez egy „Nagyobb Szerbiához” vezetne, de ennek előfeltétele a béke. William Perry amerikai hadügyminiszter a CNN tidevmóárvaságnak úgy nyilatkozott, hogy egyfelől nem változott a washingtoni álláspont, másfelől viszont nem elleneznék Szerbia és a boszniai szerbek szövetségét, ha az egy béketerv részeként kielégíti a feleket. Anthony Laker nemzetbiztonsági tanácsadó Sven Al- karaj bosnyák nagykövetnek kifejtette: az Egyesült Államok álláspontja mindig az volt, hogy a háborúban álló felek egymás között állapodjanak meg arról, hogyan vethetnek véget az ellenségeskedésnek. V ftrttRHT A balkáni nagy asztalnál ülő országok közül Görögország az asztalfőn megkezdte a morzsák és a falatok osztogatását. Természetesen mindezért ellenszolgáltatást kér, mármint azt, hogy ki-ki vonja vissza a hellénizmust sértő cselekedeteit. Albánia nemzeti ünnepének előestéjén az államfő rendeletével hatan is kaptak kegyelmet, de büntetésük egyharmadát eltörölte a bebörtönzött elítélteknek — köztük az Omonía görög művelődési egyesület álamellenes cselekedet miatt 3—5 évi büntetésre elítélt 5 tagjának —, s a görög kormány ezt szomszédjától méltányos cselekedetnek illte meg. Ezért az Európai Unió visszavonta vétóját Albániával szemben, amely most megkaphatja a számára oly fontos 15 millió ECU segélyt, a 35 milliós összeg első fele, h a maradékot is megszerezheti, ha továbbra is „méltányosan” viselkedik, így Görögország szépen megzsarolta magát az Európai Uniót is, noha annak miniszterei nemegyszer figyelmeztették, hogy a szomszédaival való viszonyát ne internatonalizálja. Törökországgal (egyelőre) elásta a csatabárdot a parti felségvizek bővítésével kapcsolatban. Kedden lemondott a török külügyminiszter, Mumtaz Soysal, akit valószínűleg azért áldozott fid miniszterelnöke, hogy országa - persze Görögország beleegyezésével - beléphessen az európai vámunióba, és hogy megkaphassa az EU-tól a fejlesztési hiteleket. Athén most a macedón kérdésre koncentrál. Megkezdte az amerikai humanitárius segélyként Macedóniának szánt kukorica kirakodását és szállítását. De mivel nincsenek speciális vagonjai, klasszikus tehervagonokba ömleszti a gabonát, amely ilyen ütemben több mint két hónap alatt jut a rendeltetési helyére, mivel Görögország nem ismeri el a macedón vasutak nemzetközi kódeezését, a MÉ-t, holott 70 speciális vagon vár bebocsátásra a határon, nem beszélve arról, hogy az USA csak a macedón határig űzeti a szállítást, a többi költséget ilyenformán Athénnek kel viselnie! Hátra van még a budapesti EBEÉ-csúcsértekezlet, amelyen a görög küldöttség állítólag nem vétózza meg Macedónia felvételét, de tartózkodik a szavazástól, így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Ez azonban csak diplomáciai körökben keringő suttogás tárgya, majd Budapesten eldől, hogy valóban tartózkodik-e. A PASOK közgyűlésén úgy döntöttek, hogy Papandreu kormányfő nem pályázik az állami posztra. Ehhez ugyanis pártoktól független politikus szükséges. Az igazi ok, legalábbis az ellenzéki lapok szerint, hogy a parlamentben a szavazás első körében nem kapná meg a szükséges többséget, és mert egészségi állapota nagyon megromlott. A PASOKon belül megromlottak a viszonyok, már két hete erről cikkeznek az athéni lapok, és tulajdonképpen ennek az eredménye a szomszédos országokkal szembeni politika pálfordulása. Az ellenzék és a párton kívüli tekintélyes hazafiak is követelik, hogy a kormány változtasson bel- és külpolitikai irányvonalán, ellenkező esetben tavaszra, a köztársasági elnökválasztáskor meg kel tartani az előrehozott, parlamenti választásokat is. SZEGEDI Mária Morzsák és falatok Magyar Szó A FORDULAT NEM JELENT VÁLTOZÁST Az USA magyarázkodik Amerikának vállalnia kell nemzetközi kötelezettségeit és vezető szerepét — állítják ugyanazok, akik mossák kezeiket a boszniai agresszióval szembeni meghátrálás miatt (Folytatás az 1. oldalról) Lake nemzetbiztonsági főtanácsadó még eggyel növelte a kormánytisztségviselők eddigi nagyszámú, egymásnak ellentmondó nyilatkozatait. Bírálta ugyanis a hazai politikai színtér olyan erőit, amelyek - felbátorodva a választási eredményeken - az amerikai önelszigetelődés újabb stratégiáját hirdetik. Lake kifejtette, az USA iién nincs olyan helyzetben, hogy befolyásolhassa a boszniai háború kimenetelét, figyelmeztetett azonban arra is, nemzetközileg Amerika kizárólag akkor maradhat eredményes, akkor szavatolhatja határain belül a biztonságot, ha vállalja nemzetközi kötelezettségét és vezető szerepét. Beszédének címe is ellentmondások Szerepvállalási kötelezettség. Azt állította, hogy a Szarajevót sújtó fegyverszállítási tilalom egyoldalú feloldása nemcsak súlyos hiba lenne, hanem azt jelentené, hogy az Egyesült Államok mossa kezeit a bosnyák problémával kapcsolatban. Noha az amerikai megfigyelők többsége nem ért egyet azzal, hogy a kormányzat legújabb álláspontja gyakorlatilag azt jelenti, hogy nagy engedményeket tettek annak a félnek, amelyet az USA a harcok kezdete óta agresszornak bélyegzett meg, Anthony Lake nyomatékosan hangsúlyozta, hogy meghátrálásról szó sincs, Washington csupán a módszeren igazít, hogy szavatolja a békét a Balkánon. ZÁGRÁB HÁBORÚVAL FENYEGET Gojko Sulak, Horvátország véderőminisztere kedden Washingtonban figyelmeztette Amerikát, ha Bihar elesik, akkor Zágráb háborúba léphet a szerbek ellen. Horvátország beavatkozással való fenyegetőzése még inkább bonyolítja a helyzetet abban az időszakban, amikor az amerikai kormányzat megkísérli megmagyarázni a boszniai háború iránti politikájának nagyméretű módosítását, amikor nem kis ellentmondás észlelhető a kormányzat magas rangú képviselőinek egyidejűleg elhangzó nyilatkozataiban. Az utóbbi zavart kelt a közvéleményben, bírálatok hangzottak el, s nagymértékben megnehezíti a Fehér Ház felkészülését a NATO minisztereinek küszöbönálló brüszszeli értekezletére és az EBEÉ budapesti csúcstalálkozójára. Nem teljesen világos, vajon Clinton elnök miért mondott le a boszniai szerbek elleni fenyegetőzésről, ezzel a harcoknak kíván véget vetni vagy elfogadja a béketervet. Susak miniszter a The New York Timesnak adott nyilatkozatában köszölte, hogy Zágráb már tíz nappal ezelőtt felkészült a beavatkozásra, s kár, hogy nem élt az alkalommal, hogy helyreállítsa a törvényes rendet Krajinában, mert erre ürügyet szolgáltattak maguk a szerbek a Bihac körüli harcokban való részvételükkel és a nemzetközi határ megsértésével. A horvát véderőminiszter megjegyezte, az amerikaiak akkor is és most is ellenezték Zágráb hadba lépését. Clinton kormányzatának képviselői megerősítették, hogy a Gojko Sudak háborúval fenyegetőzött a Perry titkárral folytatott megbeszélésen is, Washingtonban azonban emlékeztetnek arra, hogy Zágráb már korábban is kilátásba helyezte, hogy háborúval szabadítja fel területeit, ám ez rendszerint puszta fenyegetőzésnek bizonyult. Az Egyesült Államok szemmel láthatólag csak annak a félnek a fenyegetéseivel hajlandó komolyan törődni, amelyik sokszorosan demonstrálja, hogy semmibe veszi a nemzetközi közösség szándékát és politikáját, és amelyik nem riad vissza a legkegyetlenebb katonai módszerektől sem, hogy akaratát — a nála hatalmasabbak érdektelenségének következetében - rákényszerítse szomszédaira, az ENSZ-re és a NATO-ra. FRIAGER Tibor 1994. december 2., péntek EBEÉ/d a Hiltonban 7 Fejtő Ferenc a pécsi tudományegyetem díszdoktora lett Kezdjük egy jellemző MTI-hírrel: Nem változik a postahivatalok szokásos nyitvatartása december 5- én és 6-án, az EBEÉ budapesti konferenciája idején, azzal azonban számolni kell, hogy a postákon vagy az utcai postaládákban feladott küldemények továbbítása némileg késik az átlagoshoz képest. A magyar főváros teljes egészében a vendégek fogadásának lázában ég, a polgárok pedig azon tanakodnak, hogyan találják majd fel magukat, hiszen a város nagy területén szünetel a közlekedés, hétfőn és kedden viszont a metrón bárki ingyen utazhat A közlekedési nehézségeket enyhítendő a TV Teletext adása (a 461. oldalon) folyamatosan közli, mely útvonalakon engedélye(Budapesti tudósítónktól) tett a járműforgalom. Az viszont már bizonyos, hogy a budapesti Hilton Hotel lesz a helyszíne az EBEÉ- csúcs alkalmából hétfőn Horn Gyula miniszterelnök által adott díszebédnek, amelyre 73 delegációvezetőt köztük Clinton amerikai és Jelcm orosz elnököt is várják. Összesen 128 vendég lesz jelen, a négyfogásos - nemzetközi jellegű, enyhén magyaros ízű — ebéd felszolgálását 70 perc alatt kel lebonyolítani. A Hilton igazgatója az előkóstoló biztonsági emberek számát nem kívánta elárulni Jóval nagyobb csend övezi a világ legrégebbi és ma legnagyobb nemzetközi politikai szervezetének, a Szocialista Internacionalénak ma kezdődő budapesti plenáris tanácskodását. A konferenciát Horn Gyula, illetve Pierre Mauroy, a szervezet elnöke nyitja meg. A kétnapos értekezleten a világ valamennyi kontinenséről több mint száz szocialista, szociáldemokrata és munkáspárt képviselteti magát. Fejtő Ferenc Párizsban élő magyar származású politológus, történész, irodalmár és újságíró egykori iskolájának, a pécsi tudományegyetemnek a díszdoktora lett. A Doctor honoris causa címet igazoló diplomát a tegnapi avatóünnepségen Barakonyi Károly rektor adta át a nyolcvanöt éves Fejtő Ferencnek, aki a délszláv válság okairól és következményeiről rendezett nemzetközi konferencia előadójaként érkezett Pécsre. SINKOVItS Péter