Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)
1995-03-01 / 49. szám
1995. március 1szerda Az UNPROFOR főhadiszállása maradhat Horvát alternatíva - Granic külügyminiszter lapinterjúja (Folytatás az 1. oldalról) Granić értékelése szerint Belgrád kitart álláspontja mellett, hogy egymás kölcsönös elismerése előtt Zágrábnak meg kell állapodnia Kninnel a szerbek státusáról. Granić emlékeztetett arra, hogy a Z-4 terv a szerbeket széles körű önkormányzattal ruházta fel. Nyilatkozatában Granic egyértelműen úgy fogalmazott, hogy Zágráb elégedetlen az előbbi tervvel, kedvezőnek nevezte azt, hogy az okmány elismerte Horvátország területi integritását. ZÁGRÁB: Franjo Tudman horvát és Demirel török elnök hétfőn este Zágrábban tárgyalt a volt Jugoszláviában, elsősorban Bosznia- Hercegovinában kialakult helyzetről és Zágráb döntéséről, hogy kiutasítja az UNPROFOR-t. Tudman a megbeszélés után azt nyilatkozta, hogy Horvátország nem kívánja háborúval megoldani -szavaival élve - a megszállt területek kérdését, az UNPROFOR megbízatásának felmondásával a békés megoldás kutatásának felgyorsítására törekedett. A horvát területek további megszállása az UNPROFOR mostani megbízatásával háborúval lett volna egyenlő, s ezt nem tűrhettük el, állította Tudman. Közlése szerint a török államfő megértést tanúsított Zágráb álláspontja iránt. Hozzáfűzte, hogy Horvátország a nemzetközi közösséggel esetleg új megállapodást köthet nem a békeerők megbízatásának meghosszabbításáról, hanem arról, hogy valamilyen különleges nemzetközi erők állomásozzanak Horvátország és Szerbia határán. Horvátország beleegyezne nemzetközi megfigyelők jelenlétébe, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megállapítsák, ki támogatja a békés megoldást, s ki provokálja a háborút, fejtegette Tudman. (Tanjug) Muzulmán offenzíva Travniknál Rasim Delic: Magasabb szinten a harci készültség Travniktól északnyugatra a szerb falvakból 350 szerb elmenekült a muzulmán offenzíva elől - közölte tegnap Szarajevóban Chris Janowski, az UNHCR szóvivője. A menekültek - főleg nők, gyerekek és idős emberek a Vlatiéról a szerb kézen levő Skender Vakufba érkeztek. Az UNHCR adatai szerint a továbbra is jönnek a menekültek a múlt hete kezdődött muzulmán offenzíva hatására. Az offenzíva sokat árt a különben is ingatag tűzszünetnek, közben a szarajevói katonai hatóságok egyre gyakrabban hansúlyozzák, hogy egységei készek a végső győzelemért harcolni. Az AP híre szerint Rasim Delic tábornok, a bosnyák erők parancsnoka tegnap kijelentette, hogy csapatai sokkal jobb harci készültségben vannak, mint két hónappal ezelőtt, amikor - szerinte - kezdeményező szerepük volt a boszniai hadszíntéren. Delic hozzátette, hogy akcióba lépnek, amint a szarajevói kormány úgy dönt, hogy felfüggeszti a január 1-jén kötött tűzszüneti megállapodást. (Tanjug) . „Az Osztrák Államszerződés nem évült el Douglas Hurd brit külügyminiszter nyilatkozata Douglas Hurd brit külügyminiszter nem örvendeztette meg osztrák vendéglátóit hétfői bécsi látogatásakor, mert szembeszállt a javaslattal, hogy az Osztrák Államszerződést elévültté kell nyilvánítani. Az államszerződés 1955-ből származik, történelmi okmány és felesleges elévültté nyilvánítani - fogalmazott diplomatikusan Hurd. Ausztria az utóbbi hónapokban „csendes diplomáciával” igyekszik elérni, hogy a második világháborút megnyert hatalmak maguk javasolják az államszerződés elévültté nyilvánítását, de Párizsban, Londonban és Moszkvában nemleges választ kapott. Az államszerződés annak idején tízévi megszállás után visszaadta Ausztriának a szuverenitását azzal a feltétellel, hogy tartósan semleges maradjon és garantálja a nemzeti kisebbségek jogait. Az államszerződés formálisan ma is korlátozza Ausztria szuverenitását, ezért igyekeznek az osztrákok „a történelembe küldeni”, ahogyan ez alkalommal Thomas Klestil államfő kijelentette: Ausztria január 1 -je óta az Európai Unió tagja, február 10-én pedig aláírta a békepartnerségre vonatkozó NATO-programot. Hamarosan megfigyelői státust kap az EU katonai szervezetében, a Nyugat- európai Unióban. A katonai szövetségekkel való együttműködés ellentétben áll Ausztria kötelezettségével, hogy tartósan semleges legyen, de az államszerződést aláírt hatalmak igen rugalmasan tekintenek erre a kérdésre. (Tanjug) Zsirinovszkij szövetséget kínál Szaddamnak Hetvenhat emberéletet követelt a zakói autóbomba merénylete. Szaddam Husszein, Irak elnöke hétfőn fogadta az orosz küldöttséget, amelyet Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges nacionalista Liberális Demokrata Párt elnöke vezetett. Zsirinovszkij azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy a tárgyaláson feltétel nélkül támogatta Irak népét és követelését, hogy helyezzék hatályon kívül a nemzetközi szankciókat. A nacionalista pártvezér azt állította, hogy Oroszországnak egyoldalúan fel kell oldania a büntetőintézkedéseket. Szerinte a Nyugat megkísérli összeveszíteni a muzulmánokat és a pravoszláv keresztényeket. Javasolta Szaddam Husszeinnak, hogy hozzák létre a pravoszláv keresztények és a muzulmánok szövetségét a Nyugat terjeszkedése elleni harcban. Hozzáfűzte, hogy az elképzelést az iraki elnök támogatta. Zsirinovszkij úgy ítélte meg, hogy Oroszország nem tekinti ellenségének déli muzulmán szomszédait, Csecsenföldön azok ellen harcolnak, akik el akarták rabolni az évszázados orosz terület egy részét. Zsirinovszkij hétfőn tárgyalt Tarik Aziz miniszterlnök-helyettessel is. Az orosz küldöttség tagjai gazdasági és katonai személyiségek. Látogatást tettek több minisztériumban. Más jelentés szerint a kurdok ellenőrzése alatt álló Zaka iraki határ menti városban elkövetett autóbomba merényletben 76-an életüket vesztették, több tízen megsebesültek. Az autóbomba nagy forgalmú piacon robbant. (Tanjug) Magyar Szó A fegyverek erejével nem teremthető meg a béke Pavle Bulatovic és Andrej Kozirjev megbeszélése a jugoszláv válsághelyzetről Jugoszlávia és Oroszország szorgalmazza a konfliktus békés megoldását, és ellenzi a katonai eszközökkel való rendezést a volt Jugoszlávia területén, jelentette ki tegnap Andrej Kozirjev külügyminiszter a Pavle Bulatovic jugoszláv véderőminiszterrel folytatott megbeszélésen. A két miniszter kizárólag a volt Jugoszlávia területén kialakult válsággal és megoldásának lehetőségével foglalkozott. Az orosz diplomáciai vezető előtérbe helyezte, hogy hazája nagy jelentőséget tulajdonít a JSZK-val való kapcsolatoknak. Kozirjev emlékeztetett arra, hogy nemrégiben tárgyalt Slobodan Milošević szerbiai elnökkel, s megbeszélését építőjellegűnek nyilvánította, amely a béke elérését szolgálta. Az orosz miniszter úgy értékelte, hogy távlatok nyíltak az összekötő csoport tevékenysége, a konfliktus átfogó megoldása és az utódállamok kölcsönös elismerése előtt. Szerinte különösen jelentős, hogy a jugoszláv vezetőség és Szerbia elnöke támogatja az összekötő csoport tervét, ez a szankciók eltörlésének legfontosabb előfeltétele. Kozirjev úgy ítélte meg, hogy az összekötő csoport és a Biztonsági Tanács nem teljesítette egészében a rá háruló feladatokat. A Tanjug tudósítója szerint a szankciók megszüntetésére célzott. Belgrád a békés megoldás legfontosabb tényezője, s Jugoszlávia és Oroszország egyetért abban, hogy a konfliktus csak békés úton rendezhető, fejtegette Kozirjev. Bulatovic a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy nem kell túlértékelni Jugoszlávia és Slobodan Milošević elnök szerepét a válság megoldásában, ha csak tőlük függne a béke, akkor már régen elérték volna. Bulatovic aggodalmának adott hangot, hogy vannak más okok, amelyek miatt a büntetőintézkedéseket még nem függesztették fel. Szerinte Jugoszlávia támogatja a boszniai konfliktus igazságos politikai rendezését, azt, amely az e köztársaságban élő mindhárom nép számára igazságos. Ha a szankciók kérdését összefüggésbe hozzák a szakadár köztársaságok elismerésével, akkor visszakanyarodunk a volt Jugoszlávia felbomlasztásának idején felmerült kezdeti kérdésekre, vélte Bulatovic. A véderőminiszter a megbeszélések után jugoszláv tudósítóknak azt nyilatkozta, hogy Kozirjevel véleményt cserélt a volt Jugoszlávia, elsősorban a Bosznia területén kialakult helyzetről. Bulatovic tegnap tárgyalt az orosz parlament mindkét házának elnökével, Ivan Ribkinnel és Vlagyimir Sumejkóval. Tegnap este Bulatovic és Pavel Gracsov orosz véderőminiszter aláírta a katonai együttműködésről szóló szerződést, amely a szankciók eltörlése után lép hatályba. (Tanjug) Miltiadesz Milosevicnál Slobodan Milošević, Szerbia elnöke tegnap fogadta Miltiadesz Evert, a görög Új Demokrácia párt elnökét. Elsősorban a volt Jugoszlávia területén kialakult válság békés megoldásának lehetőségét vitatták meg. Szó volt a végleges stabil béke lehetőségéről is, közölte az elnök kabinetirodája. Úgy ítélték meg, hogy a térségben a békére és stabilitásra való törekvés kizárja a politikai nyomásgyakorlás módszerét és a válságban érintett felek iránti nem egyenrangú viszonyulást a nemzetközi közösség részéről. A közlemény szerint a szankciók állítják a legnagyobb akadályt a békefolyamat sikere elé. (Tanjug) KÜLPOLITIKA 3 Oroszországnak Európában a helye Klaus Kinkel német külügyminiszter ellenzi Moszkva elszigetelését Klaus Kinkel német külügyminiszter tegnap síkraszállt azért, hogy Oroszországot bevonják az új európai biztonságpolitikába. Ugyanakkor azonban Moszkvának mielőbb fel kell hagynia az emberi jogok megszegésével Csecsenföldön és az FBESZ elvezet megsértésével - hangsúlyozta Kinkel. Éppen a csecsenföldi események alapján szemlélteti a bonni kormány, mennyire fontos, hogy Oroszország helyet kapjon az új európai biztonsági struktúrában. „Oroszországnak kétmillió katonája van és a világ második atomhatalma” - figyelmeztetett a német külügyminiszter és hozzátette, hogy alaptalan Moszkva aggodalma az esetleges elszigeteléstől. Oroszország ezt az aggodalmát azzal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a NATO a kelet- és közép-európai országok felvételére készül. A német külügyminiszter állítása szerint a NATO a Varsói Szerződés elleni védelem céljából alakult, de nem irányul Oroszország és más országok ellen. Kinkel szerint a nyugati katonai szövetség az új európai biztonsági struktúrák magva. A NATO tagországai és a békepartnerség programjához csatlakozott országok arra számítanak, hogy hamarosan az orosz kormány is aláírja a tárgyalásokon elért megállapodást. „Biztos, hogy Kelet- és Közép- Európa országai csatlakoznak a NATO- hoz, a kérdés csak az, hogy mikor és hogyan” - mondta a német külügyminiszter és hozzátette, hogy Oroszország ezt nem vétózhatja meg. Németország szerint helyénvaló és fontos, hogy Oroszországot bevonják a leendő tervekbe ahelyett, hogy elszigetelnék. Moszkvának folytatnia kell a reformok és szilárdítania a demokráciát, mondta Kinkel, és megállapította, hogy Németország Oroszország barátja és partnere szeretne maradni. (Tanjug) Dicstelen, de látványos kivonulás Teljes kudarccal végződött az ENSZ Szomáliai békehadművelete Több mint 2000 amerikai tengerészgyalogos és mintegy 200 olasz katona szállt partra tegnap reggel Mogadishunál, s ezzel megkezdődött az ENSZ-erők Közös Pajzs elnevezésű hadművelete - az ENSZ-erők Szomáliából való kivonása. A hírügynökségi jelentések szerint ők az előőrse a négy kilométer hosszú és másfél kilométer széles hídfőállásnak, amelyet a nap folyamán 14 000 amerikai, olasz, brit, francia és malajziai katona őrzött, hogy köztük visszavonuljon a 2400 pakisztáni és bangladesi kéksisakos, az eredetileg 38 000 főt számláló békehadsereg hátvédje. A hadművelet terv szerint alakul és igen látványos. Szomália indiai-óceáni partjainál az elmúlt két hónap alatt 33 amerikai és európai hadihajóból álló armada gyűlt össze. Van köztük anyahajó függőlegesen felszálló repülőgépekkel, különböző típusú harci és teherszállító helikopterekkel, különleges úszóalkalmatosság, tankok, ágyúk, páncélos csapatszállítók és csapatok vízi szállítására és mindenféle harci jármű, továbbá 14 000 katona nyolc ország hadseregéből. Ennek a hatalmas flottának az volt a feladata, hogy Mogadishu kikötőjéből és repülőteréről kimentse a 3000 pakisztáni és bangladesi kéksisakost, valamint az ENSZ és különböző humanitárius szervezetek hátramaradt mintegy százfőnyi polgári személyzetét. Az ENSZ békehadműveletének ily módon csúfos vége lett, először a világszervezet békeakcióinak történetében. E lépést szimbolikusan tegnap reggel tették meg, amikor Abu Szamah malajziai tábornok, a kéksisakosok Szomáliai parancsnoka és Victor Gheho ghanai diplomata, az ENSZ Szomáliai különmegbízottja megbízatását átadta Tony Zinno amerikai tábornoknak, a Közös Pajzs parancsnokának. A Szomáliai békehadművelet 1992. december 8-án kezdődött, amikor az amerikai tengerészgyalogosok vezetésével multinacionális haderő szállt partra Szomáliában, hogy véget vessen az etnikai csoportok közötti háborúnak, és lehetővé tegye a humanitárius segély szállítását az országba, amelyben Sziad Barre tábornok diktatúrájának megdöntése után a káosz és az éhínség 350 000 ember halálát okozta. Már 1993 márciusában az USA az akciót átengedte a világszervezetnek, miután bevonták frakciók közötti leszámolásokba, aminek következtében 18 amerikai katona és több mint 100 indiai és pakisztáni kéksisakos életét vesztette. A nagy sietve létrehozott ENSZ-erők sem jártak szerencsével, a háborúnak nem tudtak véget vetni és az éhező lakosságot sem sikerült megetetni. Az USA-nak és az ENSZ-nek a „Szomáliai kiruccanás” 3 milliárd dollárjába került, és csupán a Közös Pajzs 20 millió dollárt vesz ki az amerikai adófizetők zsebéből. (Tanjug) Amerikai tengerészgyalogosok Mogadishuban (Reuter telefotó)