Magyar Szó, 1996. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-03 / 1. szám

1996. január 3., szerda Drágulásokkal érkezett az új év Göncz és Horn: Biztató jelek reményével távolodva a válság mélypontjától - A Balkánon ki védi majd a magyar katonákat? - Elhárult a közvetlen árvízveszély (Tudósítónktól) Budapest, január 2. Élre kerülhetnek a jó hírek: a mozdonyvezetők elálltak a kilátásba helyezett sztrájktól, így Magyaror­szágon az új esztendő első napjai­ban zavartalan volt a közlekedés. A hirtelen jött hideg miatt megszűnt a folyók utánpótlása, ily módon a Tisza felső szakaszán egyelőre feles­legessé vált a közvetlen árvízveszély felügyelete, s a jelentések arról szá­molnak be, hogy a Körösök 158 ki­lométeres szakaszán is folyamatos az apadás. Múlóban az influenza­­járvány is, ilyen tünetekkel egyre kevesebben keresik fel a kórháza­kat. A családi költségvetést viszont újabb veszélyek fenyegetik. A ben­zin ára 11 forinttal, a gázolajé pe­dig 9 forinttal növekedett, így pél­dául a Mólnál a 98-as oktánszámú benzin ezentúl 121,90 forintba ke­rül. A Budapesti Közlekedési Válla­lat január 1-jétől átlagosan 39 szá­zalékkal emelte menetjegyeinek árát, az egyszeri utazásra érvényes jegy immár 50 forintba kerül. A tá­volsági autóbuszutazás is drágul, át­lagosan 22 százalékkal, a vonatje­gyekért pedig 18 százalékkal kell többet fizetni. A posta az év első hó­napjától szolgáltatásaiért átlagosan 20 százalékkal kér többet, a gyógy­szerek esetében a növekedés 25 szá­zalékos. Az égetett szesz és a ciga­retta átlagosan 15 százalékkal drá­gult. Hétszáz órányi vita a parla­mentben. A statisztikusok kiszámí­tották, az Országgyűlésben 1995- ben a vitának ennyi időt szenteltek a honatyák, azaz fejenként átlago­san 109 percet. Összesen öt és fél ezer felszólalás hangzott el a T. Házban, de nem minden döntés hozott osztatlan sikert. A magyar vasút történetében - 1904 óta - pél­dátlan hosszúságúra sikeredett ta­valy a MÁV dolgozóinak sztrájkja, amely 84 órán át tartott. Évszáza­dos távlatban először éltek a mun­kabeszüntetés jogával a Magyar Vil­lamos Művek alkalmazottai, vala­mint a pedagógusok. Demonstráci­ókat szerveztek a közalkalmazottak, valamint az egészségügyben dolgo­zók is. Az ország legfelelősebb vezetői azonban bizakodóak. Göncz Árpád államfő ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, sikerült elejét venni az összeomlásnak, csökkent a fizeté­­simérleg-hiánya, a költségvetés de­ficitje úgyszintén, növekedett vi­szont a valutatartalék és a tőkebeá­ramlás, s az utolsó negyedévben a privatizációból is több folyt be, mint az elmúlt öt év alatt összesen. Egy­szersmind mintha életerőre kapna a mezőgazdaság is. Horn Gyula mi­niszterelnök szerint az ország túlju­tott a gazdasági válság mélypont­ján. A privatizációból befolyt több­letbevételt egyrészt a költségvetés mérsékelésére kell fordítani, célsze­rű lenne azonban ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése, valamint a közigazgatási reform támogatása is. Horn leszögezte: a mostani poli­tika eredményének 1997-re be kell érnie. Amennyiben a kormány lé­pésről lépésre javít a helyzeten, a baloldal a következő választások után is meghatározó erő marad az országban. Az országgyűlési határozatok a döntőek, így nyilatkozott Keleti György honvédelmi miniszter, amikor a horvát-bosnyák határra készülő magyar műszaki alakulat védelme felől kérdezték. A bizton­ságot a brit erőknek kellene szava­tolniuk, NATO-szakemberek sze­rint azonban a magyar kontingens lesz a leggyengébben felfegyver­zett az IFOR-erők között, s szük­ség lenne páncélozott harcjármű­vekre. A kételyeket eloszlató alka­lomként kínálkozik William Perry, az amerikai védelmi miniszter lá­togatása, aki John Shalikashvili tá­bornok, vezérkari főnök társasá­gában Kaposváron és Taszáron felkeresi a Boszniába tartó ameri­kai katonákat is. A tervek szerint Bill Clinton elnök január második felében érkezik a háború tépázta balkáni térségbe, Magyarország érintésével. SINKOVITS Péter Magyar Szó A féktelen ünneplés áldozatai A szilveszterezés fekete krónikája Szilveszter éjszakáján világszerte sokan áldozatul estek a féktelen ün­neplésnek, elsősorban petárdák, világító rakéták és más pirotechnikai eszközök robbanása következtében. Olaszországban hárman vesztet­ték életüket, közöttük egy 16 hóna­pos gyermek Nápolyban. Több pe­tárdát lenyelt, s mérgezés okozta a halálát. A belügyminisztérium köz­leménye szerint több mint 900-an sebesültek meg petárda és más ha­sonló eszköz robbanásának követ­keztében. A Rómától délre levő Ri­­eti tartományban egy 9 éves kislány az utcán halt meg, miután egy pe­tárda fején találta. A Fülöp-szigeteken nyolcan éle­tüket vesztették, több százan megse­besültek a lövöldözés és a robbantá­sok következtében. Közúti balestek­ben az újévi ünnepek alatt a szigete­ken a sebesültek száma elérte a 800- at. Moszkvában két részeg ember megfagyott az utcán, kórházba 25 személyt szállítottak fagy okozta se­bek miatt, mert szilveszter éjszaká­ján az orosz fővárosban mínusz 25 fokot mértek. Valamennyi agyonfa­gyott áldozat holtrészeg volt. Hollandiában két fiatal életét vesztette, amikor felrobbant kezük­ben a petárda. Amszterdamban egy 21 éves egyetemi hallgató életét vesztette, mert lecsúszott a háztető­ről, ahonnan petárdát akart dobni. Boston amerikai városban egy fiatalember autójával az utcán ün­neplő embercsportba rohant. Hu­szonegyen megsérültek, közülük nyolcat szállítottak kórházba csont­töréssel. Buenos Airesban 300-an kerül­tek kórházba petárda és hasonló szerkezet robbanásának következté­ben. Közülük hárman súlyosan megsebesültek. Jó néhányan szem­sérülést szenvedtek. Kína déli részén 19-en vesztették életüket, több mint 30-an megsebe­sültek egy­ gyár üdülőjében kitört tűzben. E gyár fenyőfadíszeket állí­tott elő. A tűz okát még nem derí­tették ki. A németek is vidám hangulatban búcsúztak az óévtől, ezerszám rob­bantották a rakétákat, lőtték ki a vi­lágító rakétákat, csak Berlinben 1200 tűzesethez riasztották a tűzol­tókat. Egyre gyakrabban keletkezik tűz Németországban olyan házakban, ahol boszniai menekülteket és ko­­sovói emigránsokat szállásoltak el. Szilveszter éjszakáján Bajorország­ban leégett egy épület, amelyben 29 boszniai menekültet helyeztek el. Senki sem sérült meg. Feltételezik, hogy gyújtogatás történt, mivel a tűz előtt a rendőrségnek két névte­len személy telefonált. Szilveszter éjszakáján hozzávető­leg 300 fegyenc fellázadt a heilbron­­ni börtönben. Tömeges verekedés tört ki a németek és a törökök kö­zött Reklinhausen utcáin. Görögország útjain a karácsonyi és az újévi ünnepek alatt több mint 200 súlyosabb baleset történt, 49-en vesztették életüket, több mint 300- an megsérültek. Nagy-Britanniában a hagyo­mány szerint otthon és az utcán kö­szöntötték az új évet. A statisztikai adatok szerint a korábbi évekhez vi­szonyítva most jóval többen szilvesz­tereztek éttermekben, a túlnyomó többség azonban otthon maradt. A londoni Trafalgar téren százezren búcsúztatták az óesztendőt. Néhá­nyan túlzásba vitték az ünneplést, s közülük 21-et előállítottak. Edin­burghban rendezték meg a legna­gyobb szabású nyilvános szilveszte­­rezést, az utcákat hozzávetőlegesen 300 ezren özönlötték el. (Tanjug) SOKASODNAK A MÉRFÖLDKÖVEK Egyre gyorsabban forog a világ? Meddig viselhető el nagyobb megrázkódtatás nélkül az események és pénzpiacok felpörgése­­ Kaliforniában újév napján még a föld is rengett (Tudósítónktól) Washington, január 2. Az új esztendő küszöbén és a má­sodik évezred alkonyán egyes komoly szakértők fejüket csóválva harangoz­zák be a „harmadik amerikai birodal­mat”, és egyre vészjóslóbban mutogat­nak az élet legkülönbözőbb területein mérföldkövet jelentő események fel­­gyorsulására: attól tartanak, hogy a nagy „fejlődés” - pontosabban: a vál­tozások minden eddiginél nagyobb gyorsulása­­ meglepetésszerűen ki­csúszhat az ellenőrzés alól. Példákért nem kell messzire men­ni. A harmadik amerikai birodalom állítólag éppen a Balkánon mutatko­zik meg, ahol az USA „csatlós államai­nak legújabb köre keletkezett”, túlfe­szítve a közel-keleti gyűrűt, ahol az „európai (első) és az ázsiai (második) birodalomról való lemondás óta” az amerikai érdekek összpontosulnak. Ezek a politológusok-történészek nem mulasztják el megjegyezni azt sem, hogy a Balkánt a második((?) világhá­borúig tulajdonképpen a Közel- Kelet részeként tartották számon Ameriká­ban, az ottomán birodalom hagyaté­kaként... De egészen más szférákban is nyugtalanítók a dolgok. A legfonto­sabb tőzsdei mutatószám, a Dow Jo­nes index (amely a részvényárak ala­kulását tükrözi) az óévben két álom­határt is túlszárnyalt, és laikusoknak keveset mondó mutatószámai az egy évvel ezelőtti 3843- ról a múlt pénteki 5117-re ugrottak. Az index növekedé­se elméletileg egészséges piacot kelle­ne hogy jelentsen, de senki sem biztos abban, hogy milyen hosszú ideig lehet elviselni ezt a mégiscsak meredek emelkedőt. A közgazdászok abban sem képe­sek megegyezni, hogy ha Clinton el­nöknek és a republikánus törvényho­zók vezéreinek sikerül megegyezniük a szövetségi költségvetési hiány 7 éven belüli megszüntetésében, akkor az a dollár árfolyamát növelni vagy csökkenteni fogja. A józan ész az előb­bit diktálja, történelmi példák viszont éppen az utóbbi irányába mutatnak. Az Egyesült Államokat 1996-ban lépve természetesen az idei elnökvá­lasztás izgatja legjobban, nemcsak azért, mert a jelenlegi négyéves meg­bízatási időszak közepén a Fehér Há­zat uraló Demokrata Párt a kong­resszusban minden korábbinál na­gyobb vereséget szenvedett, hanem azért is, mert az idén novemberben megválasztandó amerikai elnök az or­szágot - és a világot - 2000-be fogja vezetni, és ennek mégiscsak több mint szimbolikus jelentősége van. A republikánus többség egy éve alatt Clinton kénytelen volt elővenni vétó­tollát, de savanyú kompromisz­­szumokra is rákényszerült. Ország­szerte javában tart az adó- és költség­­vetés- nyesegetés: az előbbi a gazda­gok javára, az utóbbi természetesen a szegények kárára. A hullám egyik ta­laján a debreceni kalapos fia, George Pataki New York állam kormányzója lovagol, akinek háromrészes politikai krédója szerint a kormányzat leépíté­se­­és az adócsökkentés fellendíti a gazdasági tevékenységet, a börtön­­büntetések hosszabbítása elrettenti a bűnözőket és a szociális segély draszti­kus megnyirbálása munkára készteti a szegényeket. Politikai ellenfelei természetesen az ellenkezőjét tartják logikusnak. Szerintük a negyvenes évek óta nem látott „szegénységi költségvetés” tönk­reteszi a betegellátást, lázadást okoz a börtönökben és kétségbeesést az ele­settek között Az USA egyik legnépe­sebb szövetségi államának pénzügyi sorsa mindenesetre nem lesz jelenték­telen a novemberi elnökválasztásra - és így a világpolitikára nézve sem. Az amerikai jobboldal másik nagy vesszőparipája a bevándorlási kvóták jelentős megnyirbálása: szerintük az ország bajainak javát a külföldiek okozzák. Ezúttal azonban nemcsak a szokásos, az illegális bevándorlók el­leni intézkedésekről van szó (amelye­ket Clinton is támogat), hanem a legá­lisan Amerikába telepedők egy részé­nek visszatérítéséről, illetve az állandó letelepedési és munkaengedéllyel rendelkezők normális szociális és gaz­dasági jogainak soha nem látott eltör­léséről. Adót természetesen továbbra is fizethetnének, de annak hasznát legalább a következő nemzedékig nem élvezhetnék. Az újévezés „könnyebb oldalán" a New York-i Times téren 91 év után egy számítógépes fénygömb hullott alá éjfélkor az egyik felhőkarcolóról rekordszámú (félmillió) szilveszterező ünneplése közepette. A komputerizált tűzgömb nem volt gyorsabb kézzel le­­engedett elődjénél, de a számítógépes világ is újabb kalandokba bonyolódott az év fordulóján. A kongresszus nagyban tárgyalja a globális hálózatokon áramló informá­ció cenzúrázási lehetőségét, de az egyik vezető szolgáltató vállalat, a CompuServe, egy német bíróság ren­delkezésére, világszerte mind a 4 mil­lió tagja számára lehetetlenné tette bi­zonyos pornográfnak minősített kép- és hanganyagok lehívását Noha való­ban ízléstelen, sőt törvénytelen cselek­mények képi, illetve hangi megfelelő­jéről van szó, a szólásszabadság szó­szólói arra figyelmeztetnek, hogy a határt nem lehet majd megvonni: aki egy dologban akadályozza az informá­ció terjedését, az könnyen megteheti bármely más szférában is. A legújabb számítógépes alkalmazások erre egyébként kiváló műszaki lehetősége­ket teremtenek, és egyáltalán nem meglepő, ha pénzügyi vagy kormány­körök lépésről lépésre rekonstruál­hatják majd a nekik nem tetsző sze­mélyek múltját. Kaliforniában még a föld is belere­megett a változások újévébe - noha csak az ott többé-kevésbé megszokott kisebb földlökésekről volt szó. Remél­ni kell, hogy ezúttal sem egy még „rá­zósabb” év eljövetelét próbálta jelezni a Nyugat. PURGER Tibor Muzulmánok elrablása Az ENSZ képviselője megerősítette, a szerb ellenőrzés alatt álló városnegyedekben „tűntek el” a polgári személyek (Folytatás az 1. oldalról) Nekünk nem feladatunk vizsgála­tot végezni, azért vagyunk itt, hogy feltételeket teremtsünk, amelyek a jö­vőben meggátolják az ilyen esemé­nyeket, mondta Simon Haselock őr­nagy, a NATO szóvivője. Bosznia-Hercegovina sajtószolgá­lata Hasan Muratovic kabinetirodájá­ra hivatkozva közölte, hogy a bosnyák kormány rákényszerülhet az Ilidián áthaladó közlekedés megtiltására, amíg nem bocsátják szabadon a fog­lyokat, s amíg az IFOR nem szavatolja a biztonságos közlekedést. Ez hátravetné a daytoni megálla­podás alkalmazását, ám a szarajevói kormány nem lát más módot a hely­zet tisztázására, fejtegette a sajtóiroda. Bosznia-Hercegovina rádióállo­mása sugárzta a bosnyák hadsereg első hadtestének közleményét, mely szerint az IFOR-nak gondoskodnia kell az Ilidián, a Hadžićin, a Kiselja­­kon át és a Goraidéba vezető úton való közlekedés biztonságáról. E közlemény szerint a szarajevói polgárokat az átkelés során bántal­mazták, előállították. Az első hadtest figyelmeztette a bosnyák főváros polgárait, hogy ne használják az ilidiai, a hadžići és a ki­­seljaki utat. Az ENSZ polgári rendőrségének hivatalos személyisége tegnap meg­erősítette, hogy hét polgári személy­nek nyoma veszett a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló szarajevói vá­rosrészben. Közlése szerint négyen december 25-én, hárman pedig de­cember 27-én tűntek el. Hozzáfűzte, hogy a szerb helyi hatóságoktól teg­nap vártak adatokat a hét polgár sorsáról. A szerbek azt állították, nem tud­ják, hogy e polgárokat hol tartják fog­va, mondta a ENSZ képviselője. (Be­ta, AFP) A tartós megbékélés még várat magára (Folytatás az 1. oldalról) A véderőminiszter szerint an­nak ellenére, hogy a hadban álló felek eddig teljesítették a daytoni megállapodásban vállalt kötelezett­ségeiket, s hogy jól fogadták az IFOR előőrseit, a tartós együttmű­ködésre való tényleges készségük csak e hónapban fog kiderülni, amikor tárgyalásokba kezdenek a fegyverzet korlátozásáról és más kérdésekről. TASZÁR­­ William Perry tegnap délután az IFOR taszári (Magyaror­szág) logisztikai támaszpontjára, egy­hetes európai korújának második ál­lomáshelyére érkezett. Keleti György magyar véderőminiszter és Deák Já­nos hadseregparancsnok fogadta az amerikai védelmi minisztert és a kísé­retében levő John Shalikashvilit. Rö­vid megbeszélés után a vendégek ta­lálkoztak az amerikai katonákkal. (Be­ta, AFP, Reuter) KÜLPOLITIKA 3 Papandreut Amerikába viszik (Tudósítónktól) Szkopje, január 2. Andreasz Papandreut (76) az Egyesült Államokba szállítják további gyógykezelésre. Így döntött a görög kormányelnök családja, noha az or­vosok nagyon kockázatosnak tartják, mert kérdés, hogy a legyengült és mindenképpen csíramentes környe­zetet igénylő beteg kibírja-e az uta­zás fáradalmait. Az ellenzéki lapok szerint több okból szánták magukat erre a lépésre. Az egyik, hogy felszá­molják a sajtó nagy nyomását az or­vosi konzíliumra, az újságírók ugyanis a klinika kertjében felállítot­tak egy nagy alumíniumvázas sátrat, behúzták a telefon- és telexvonala­kat, villanyvezetékeket és itt működ­nek a szerkesztőségek kirendeltsé­gei. Az ellenzéki lapok szerint kívá­natos is volna, hogy Papandreut elvi­gyék valahova, mert 40 éves fele­sége, Dimitra, aki egyben a kabinet­­főnöke is, így távol kerülne Görögor­szágtól, és nem volna alkalma bele­szólni a PASZOK párt politikájába és a poszpapandreus korszak kialakítá­sába, valamint az elnök utódjának ki­jelölésébe. Sz. M.

Next