Magyar Szó, 1996. február (53. évfolyam, 26-50. szám)
1996-02-01 / 26. szám
1996. február 1., csütörtök Összehangolni az autonómiatörekvéseket A kárpát-medencei magyar kisebbség folyamatossá váló tanácskozása A szegedi önkormányzat jóvoltából a múlt héten folytatódott az a magyar kisebbségi autonómiatanácskozás, amelyet októberben kezdtek a Magyarország határain kívül élő magyarok. Ezúttal Kárpátalja, Románia és a Felvidék egyegy, Vajdaság pedig két párttal képviseltette magát. Megvitatták az RMDSZ és a VMSZ önkormányzati koncepcióit, s emellett tárgyaltak még a kárpát- medencei magyarság nemzeti stratégiájának kidolgozásáról és kerekasztal-értekezletet tartottak az anyaország szerepéről és a vele szembeni elvárásokról. A VMDK képviseletében dr. Sepsey Csaba és Rudsik Gábor vett részt a tanácskozáson, amelybe utóbb kapcsolódott be Ágoston András elnök is. A VMSZ-t Fegeresi Sándor ügyvezető alelnök és Bálint Antal alelnök képviselte. A VMDK képviselőinek utólagos beszámolója szerint rendkívül hasznos volt a tanácskozás annak az önkormányzatnak a tervezetéről, amelyet az erdélyi és az egész romániai magyarság számára készített az RMDSZ, s amelyről dr. Csapó József szenátor, a szerző szólt társszerzőinek jelenlétében. A tervezet területi és személyi elvű autonómiát irányoz elő. Ez utóbbi azokból az elvekből indul ki, amelyek a VMDK autonómiakoncepciójának alapjait is képezik. Négy alapelvről van szó, éspedig a magyarság saját maga válassza meg vezetőségét, az pedig intézkedjen az oktatás, a művelődés és a tájékoztatás kérdéseiben, s ehhez szükséges, hogy rendelkezzen a forrásértékű pénzzel (arányosan azzal, amit a magyarok befizetnek adó formájában), s végül nemzetközi garanciákat kell biztosítani. Az RMDSZ a fent említett három létfontosságú kérdés mellett külön kiemeli a nyelvhasználat biztosítását és a szociális gondoskodást. A VMSZ koncepciójával kapcsolatban a VMDK-nak még nem volt álláspontja, de tüzetesen tanulmányozni fogja. Ezért a VMDK képviselői azt tartották a legfontosabbnak, hogy a többiek mondják el véleményüket. Szerintük több lényeges észrevétel hangzott el elsősorban az RMDSZ részéről, nevezetesen, hogy hiányolja az egyik leglényegesebb követelményt, azt, hogy a magyarok maguk válasszák meg vezetőségeiket általános, közvetlen és titkos szavazással. Másrészt nagyon szorosnak tartották a VMSZ által előirányozott határidőt, és nem értették meg, hogy a VMSZ az összmagyarságban gondolkodik, holott Vajdaságban két párt is létezik. Közülük a VMDK mérettetett meg választásokon, s felvetődik a kérdés, milyen legitimitása van a VMSZ-nek? A VMSZ képviselőinek beszámolója szerint ez a párt ismertette a vajdasági magyarok önkormányzatának kiépítésére vonatkozó tervezetét, erre több észrevételt tettek a résztvevők. Elsősorban az RMDSZ nevében dr. Csapó József szenátor foglalkozott vele behatóbban, s rámutatott, hogy az ENSZ 1992. évi nyilatkozata mellett, amely a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak előmozdítását és védelmét szorgalmazza, hivatkozni kell még az Európai Unió, továbbá az Európa Tanács ajánlásaira is stb. Észrevétel hangzott el a rövid határidőre, továbbá arra vonatkozólag, hogy a VMSZ egy létező, de átalakulásra szoruló körzet önkormányzatára alapozza az elképzeléseit, valamint a politikai tanács ilyetén való fenntartása is csak rövid távon lehetséges. A VMSZ-ben úgy vélik, hogy hasznos volt a tanácskozás. A két vajdasági magyar párt képviselői emellett egybehangzóan beszámoltak arról, hogy a résztvevők egyetértettek abban, folytatni kell törekvéseiket a közép-európai népcsoportok fóruma keretében, s a végső cél a kárpát-medencei mag nemzeti stratégiájának hija. Rámutattak, hogy az anyaországnak nincs ilyen stratégiája, holott a határon túli magyarok közképviseletével kapcsolatban egységes fellépésre van szükség. Márpedig - hallottuk a VMDK küldöttségének tagjaitól - a jelenlegi magyar kormány fel sem vállalta és nem képviseli a Magyarország határain túli magyarság autonómiatörekvéseit. VALIHORA István Budapest, január 31. Hosszabb távra meghatározni az ország sorsát. Ez a szándék és megállapítás kristályosodott ki az MSZP képviselőcsoportja kétnapos ülése nyomán. A szocialisták úgy vélik, az idei esztendő döntőnek ígérkezik. Célul tűzték ki új, demokratikus alkotmány, valamint új választójogi és önkormányzati törvény elfogadását, hasonlóképpen átalakításra szorul a bankrendszer és a pénzügyi intézményrendszer. A frakció szerint az idén áttörés következhet be a gazdaság teljesítőképességében, ehhez azonban az elvonások csökkentésére is szükség van. Az elképzelések szerint 1996-ban és a rákövetkező esztendőben sor kerül az egészségügy, a nyugdíjellátás, a szociális juttatások, valamint az oktatás és az önkormányzatok új finanszírozási rendszerének bevezetésére, de a kellő dokumentumok meghozatalát szükségszerűen társadalmi vitának kell megelőznie. A szocialista párt az elkövetkező időszakban lényeges javulást vár a gazdaságpolitika munkahelyteremtést ösztönző törekvéseitől is. Az MSZP parlamenti képviselői egyébként ismét Szekeres Imrét választották meg a frakció vezetőjévé, aki a kiegyensúlyozott politizálás folytatása mellett szállt síkra. Zágráb, Stockholm, Budapest. Az elkövetkező napokban ezek lesznek Horn Gyula úti állomásai. Mint már hírül adtuk, a magyar miniszterelnök a hét végén Zágrábban folytat megbeszéléseket, majd meglátogatja a NATO békefenntartó rendezésében részt vállaló, már Okučaniba érkezett magyar katonákat. A kormányfő útja ezt követően Stockholmba vezet. A magyar-svéd gazdasági együttműködési tárgyalások időpontja február 6-a és 7-e, miután a Wallenberg- csoporttal való előkészületi megbeszélések lezárultak. Amennyiben megállapodás születik, az a magyar gazdaságnak egymilliárd dollár bevételt jelentene. A tavalyi esztendőben egyébként a Svédországba irányuló magyar kivitel hozzávetőlegesen 120 millió dollárt tett ki. Két nappal később már Budapest lesz a színhelye a „Magyarország 2000” elnevezésű rendezvénynek, amelyre Horn Gyula a világ 25 országában élő magyar származású személyiségeit hívta meg. A szervezők mintegy 200 olyan részvevővel számolnak, akik itteni partnereikkel véleményt cserélnek Magyarország esélyeiről és a társadalmi-gazdasági modernizáció kilátásairól. A találkozón többek között jelen lesz Tom Lantos, Habsburg Ottó, Sütő András és Paul Lendvay is. Bemutatkozott az új tulajdonos. A minap ugyanis a Hírlapkiadó Részvénytársaság és a Scriptum Részvénytársaság (ez utóbbi a Postabank és a Duna Holding közös sajtóholdingja) aláírta az adásvételi szerződést a Magyar Nemzet című napilap ügyében. Ennek nyomán látogatott el a szerkesztőségbe Németh Péter vezérigazgató, aki arra a kérdésre, hogy a tulajdonosváltozás kapcsán lesznek-e változások a lap életében, a következő választ adta: A Magyar Nemzetet továbbra is ugyanebben a szellemben, ugyanazzal a vezetéssel, ugyanaz a kollektíva készíti, és Tóth Gábor marad a főszerkesztő. Némi változás azonban mégis lesz: a rangos, patinás lap mögé a sajtóholding jóvoltából olyan kiadói, hirdetésszervezői és terjesztői háttérapparátus kerül, amely az újságírókat minden értelemben felszabadítja, a „jövőben azzal kell foglalkozniuk, ami a dolguk - mondta a vezérigazgató -, az írással és a lapkészítéssel, s nem egyébbel, mint például lapjuk menedzselésével”. Tegyük még hozzá, a Postabank 51 százalékban, a Duna Holding pedig 49 százalékban tulajdonosa az egyre terebélyesedő sajtóbirodalomnak. Az egyik legnagyobb magyarországi sajtócsoport tulajdonában immár 34 napi- és hetilap, folyóirat, rádió- és tévéstúdió van (ők finanszírozzák például az Eurosport minap elindult magyar adását is). SINKOVITS Péter AZ MSZP SZERINT Döntő év lesz az idei Egy miniszterelnök programjai - Változatlan szellemiség és vezetés a Magyar Nemzetnél (Tudósítónktól) Az influenza áldozatai Eddig 93 halálos áldozata van Magyarországon az influenzajárványnak. Elsősorban idős személyekről van szó, akiknél szövődmények léptek fel. A legtöbb megyében a járvány visszahúzódóban van, de még mindig aggasztóan sok tizenöt éven aluli gyermek betegszik meg. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 CSERNOMIRGYIN AMERIKAI LÁTOGATÁSA UTÁN Clinton bízik az orosz reformokban Jelcin szociális intézkedései választási manővernek tűnnek Az USA újabb kereskedelmi megoldásokkal is hozzájárul Moszkva helyzetének javításához (Folytatás az 1. oldalról) Mint ismeretes, a decemberi alsóházi választásokon a kommunisták jelentős sikereket értek el, és Jelcin elnök most - alig 5 hónappal a júniusra kitűzött elnökválasztás előtt - kénytelen valamilyen módon válaszolni szociális követeléseikre, illetve a hírek szerint Oroszországban ismét romló szociális helyzet kihívásaira. Csernomirgyin washingtoni bejelentése szerint Jelcin február 15-én fontos bejelentést tesz majd, ami várhatóan kilátásba helyezi a nyugdíjak és más szociális kiadások jelentős növelését. Amerikai megfigyelők szerint azonban ezek egyszerű papírparancsok lesznek, amelyeknek semmiféle valós hátterük nincs az orosz gazdaság teljesítőképességében. Clinton elnök szerint a Világbankban és a Nemzetközi Valutaalapban lehetővé kell tenni, hogy Moszkva folyamatosan használhassa a majd 9 milliárd dolláros hitel- és segélycsomagot, aminek részleteiben 1992 és 1995 között állapodtak meg. Amerikai megfigyelők hozzáfűzik, hogy a hitelek legnagyobb részéről éppen a nemrég menesztett Anatolij Csubajsz tárgyalt a nemzetközi pénzintézetek vezetőivel. Az amerikai kormányzat azonban aláhúzta: nem a személyiségek a fontosak, hanem az orosz kormányzat általános irányvétele és gyakorlati döntései. Ezt kicsit mindkét irányba szánhatták Washingtonban, hiszen az elmúlt években, a berlini fal leomlása óta, George Bush és Bill Clinton diplomáciáját folyamatosan azzal bírálták Amerikában, hogy túlzottan összpontosítja támogatását és figyelmét az éppen hatalmon levő egyénekre, amivel azt kockáztatja, hogy egy váratlan választási eredmény után hoppon marad és kicsúszik a kezéből az orosz vezetéssel - és végső soron a katonai apparátus ellenőrzőivel fenntartott jó kapcsolat is. Csernomirgyin amerikai látogatása előtt éppen az utóbbi bírálatok erősödtek fel leginkább: egyes szakértők szerint például erősen kételkedni lehet abban, hogy az USA és az Orosz Föderáció között megkötött több milliárd dollár értékű szerződést, amelynek keretében az amerikai kormány az orosz rakétafegyverekből kiszerelt dúsított urániumot vásárol, és azt saját, magánkézben levő atomerőműveinek adja el. Moszkva egészen egyszerűen kijátssza, és még véletlenül sem „hadi” urániumot szállít, hanem titkos tartalékokból vagy lelőhelyekről származó, sokkal kevésbé dúsított üzemanyagot. Ezt a kérdést a szakértők szerint egyelőre nem lehet eldönteni, mivel az Oroszországból érkező nukleáris üzemanyag már nem a fegyverekhez szükséges dúsított állapotban van - ahogyan azt az eredeti szerződés felvázolta -, hanem még az oroszok átalakítják és úgy szállítják ki. Genfben tárgyalások folynak ennek a kérdésnek a megoldására. Csernomirgyin háromnapos látogatása alatt több olyan megállapodás született, amellyel az USA még jobban hozzájárul az orosz kormány helyzetének erősítéséhez. Az űrhajózási együttműködés területén például Moszkva nagyobb piaclehetőséget kap a kereskedelmi kilövések számának növelésére - ami közvetlen hasznot hoz a Kreml konyhájára. Az orosz űrprogram fenntartását pedig úgy teszik lehetővé az amerikaiak, hogy saját űrrepülőgépeikkel fognak utánpótlást szállítani az orosz Mir űrállomásnak, amire Moszkvának nincs pénze. PURGER Tibor Idővel csatlakozni Szerbiához A boszniai szerbek elégedettek lehetnek a daytoni megállapodással - Krajisnik parlamenti elnök nyilatkozata Karadžić. A katonaság és a rendőrség nem követett el háborús bűntetteket Momcilo Krajisnik, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke kijelentette, hogy a boszniai szerbek elégedettek lehetnek a daytoni megállapodással nemcsak azért, mert véget vetett a háborúnak, hanem mert megkapták Bosznia-Hercegovina területének majdnem 50 százalékát. A podgoricai Istek nevű folyóiratnak adott interjúban Krajišnik elmondta, hogy ezt a területet „idővel oda lehet csatolni Szerbia és Crna Gora szerb államokhoz”, és a daytoni megállapodással a „muzulmánok és a horvátok a felének a felét kapták” - továbbította a Montena-fax. Krajisnik emlékeztetett arra, hogy egy ideig kezükben tartották Bosznia-Hercegovina területének 64, sőt 70 százalékát, és a terület jelentős részét azért vesztették el, „mert elmérgesedett a viszony a katonai parancsnokság és a politikai vezetőség között”. „A rosszul vezetett daytoni tárgyalások miatt e területek visszaszerzése helyett újabb 150 ezer menekültet kaptunk” - mondta Krajisnik, és hozzátette, hogy egy egységes komplexum helyett a szerbek „akkora határt kaptak, amilyet a kínai hadsereg sem tudna megvédeni”. A boszniai Szerb Köztársaság elrendelte a „gazdasági kapacitások” kihelyezését Szarajevó szerbek lakta részeiből, mert „ha úgy döntenek, hogy távoznak, a szerbeknek joguk van arra, hogy ne csak vagyonukat, de munkahelyüket is magukkal vigyék”. Krajišnik szerint Bosznia- Hercegovina nem létezik, és hamarosan szétesik, a szerbek pedig az unióban maradnak a „megfelelő pillanatig”, amikor eldöntik, hogy többé nem élnek együtt a többiekkel Bosznia- Hercegovinában. Akkor alakulna meg az „egységes szerb állam”, mondta Krajišnik és hozzátette, hogy „azt kockáztatva, hogy a Crna Gora-i testvérek zokon veszik" szeretné, ha az új államot Szerbiának vagy Szerb Államnak neveznék, mert „nem kell ragaszkodni semmiféle Jugoszláviához”. SZARAJEVÓ: Radovan Karadzic, a Szerb Köztársaság elnöke kijelentette, egészen bizonyos, hogy sem a hadsereg, sem a rendőrség soha nem követett el háborús bűntetteket. „Ha egyáltalán volt bűntény, az nem a konkrét politika eredménye volt, hanem egy polgárháborúban és a harcokban követték el, vagy bosszúból valamiért, ami a második világháborúban történt" - mondta Karadžić a WTN tévéállomásnak adott interjúban. „Készek vagyunk együttműködni a hágai törvényszékkel és kivizsgálni minden ügyet, amelyet a törvényszék a mi fennhatóságunk alatt álló területeken elkövetett háborús bűncselekményekről feltételez, ez az együttműködés lényegében már megvan” - mondta Karađžić. Hozzátette, hogy különös érdekük fűződik a törvényszékkel való együttműködéshez, mert „1993-ban Srebrenicán több mint 50 tömegsírt találtak, amelyekben szerbek vannak”. Úgy mutatkozott be, mint egy mélyen vallásos, a nemzetéhez és családjához ragaszkodó ember. Hozzátette, hogy ő maga, de a népe sem fogja megengedni, hogy az IFOR letartóztassa és kiadja Hágának. (Beta, AFP) A perszonális autonómia előnyei Francia ügyvivőhelyettes Ágostonnál Ágoston András tegnap Temerinben fogadta Jean-Louis Puig urat, Franciaország belgrádi ügyvivőjének helyettesét. A vajdasági magyarság autonómiatörekvéseivel összefüggésben a VMDK elnöke közölte, hogy a VMDK autonómiakoncepciója továbbra is az egyetlen modell, amely politikai autonómiát biztosíthat e népcsoportnak. A fokozatosság elvének alapján a VMDK először, ha kell, nemzetközi segítséggel, a perszonális autonómia intézményrendszerét kívánja elfogadtatni és létrehozni. Ez anyagi biztonságot és szakmai-politikai függetlenséget biztosít az oktatásban, művelődésben és a tájékoztatásban dolgozó magyar intelligenciának, a vajdasági magyarság egészének pedig lehetőséget arra, hogy maga válassza meg politikai vezetőit, s azok neki, ne pedig a szerb hatalomnak tartozzanak politikai felelősséggel. Egy kérdésre válaszolva Ágoston András kifejtette, hogy amennyiben a kosovói albánok önállóságra vonatkozó követelését a nemzetközi közösség nem támogatja, a legjobb megoldás az lenne, ha Kosovo külön föderális egységként kapcsolódhatna az új jugoszláv föderációhoz. A hármas föderáció tartós fennállását a nemzetközi közösségnek kell szavatolnia. A szerbiai ellenzékkel való együttműködésről Ágoston azt mondta, hogy az csak akkor valósulhat meg, ha az ellenzék az Európához való közeledés teljes programjával kíván rajtolni a soron következő választásokon.