Magyar Szó, 1996. november (53. évfolyam, 259-282. szám)
1996-11-01 / 259. szám
1996. november 1., péntek Pártos Gábor, az angol rádió kelet- és délkelet-európai szakértője kommentárban elemzi a küszöbönálló választásokat. November 3-án Szerbia és Montenegró lakossága a daytoni békemegállapodás óta most első ízben járul majd az urnák elé, hogy megválassza a szövetségi parlament és a helyi önkormányzatok képviselőit. Noha Milosevic szerb elnök közvetlen jövőjét nem érinti ez a választás, ennek kimenetele meghatározhatja a szerb államfő politikai jövőjét. A jugoszláv szövetségi választások - folytatja az elemző - nem bírnak különösebb nemzetközi jelentőséggel. A Szerbiából és Montenegróból álló föderális államszövetség törvényhozása elhanyagolható hatalommal rendelkezik, és annak elnöke csak tituláris befolyással bír. Az igazi hatalom birtokosa Slobodan Milosevic szerb államfő és mindazok, akik az ő szőkébb köréhez tartoznak. Noha most csak Montenegró lakossága szavaz az új szövetségi parlament összetételét illetően, annak eredménye befolyással lehet az ország belső fejlődésére. Ennek oka részben abban keresendő, hogy az immár második terminusának végéhez közeledő Milosevic szerb államfő az alkotmány szerint harmadízben nem jelöltetheti magát erre a tisztségre, és ezért valamiképpen újabb hatalmi bázisra kell szert tennie. Erre a legkézenfekvőbbnek egy valódi hatalmi jogkörökkel rendelkező szövetségi elnöki poszt tűnik, amihez azonban kétharmados többséggel elérendő alkotmánymódosításra van szükség. Ezt a többséget viszont csak a Szerbiai Szocialista Párt szövetségesei, így a Milosevic elnök felesége által vezetett Jugoszláv Baloldal néven szereplő tömörülés, illetve a montenegróiak Szocialisták Demokratikus Pártja révén érheti el a szerb államfő. Az előrejelzések szerint a szocialisták és szövetségeseik jól szerepelnek majd a választásokon. Ebben valószínűleg nagy szerepe lesz majd a többségében állami ellenőrzés alatt álló médiának, amely Miloševićet a balkáni béke megteremtőjeként és egyúttal a Jugoszláviával szembeni nemzetközi szankciók feloldását kivívó politikusként tünteti fel. Az ellenzéki választási tömörülés ugyanakkor valószínűleg a gazdasági problémák kezelésével és az elterjedt korrupcióval szembeni tiltakozó szavazatokra számíthat majd. Az ellenzék azonban megosztott. Gyöngeségének forrása, hogy soraiban a szerb nacionalizmus keményvonalas híveitől a jugoszláv háborút ellenző aktivistákig a politikai paletta legszélsőségesebb irányzatait találjuk. Helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a közelmúltban lemondott annak befolyásos vezetője, Dragoslav Avramovic, a Jugoszláv Nemzeti Bank egykori népszerű kormányzója. A jelekből tehát úgy tűnik: ha Milosevic elnöknek mégsem sikerül megszereznie az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget, még akkor is kellő befolyással rendelkezik majd ahhoz, hogy akár szövetségi államfőként, akár pedig szerb elnökként kezében tartsa a hatalmat. * * * Borisz Berezovszkijnak az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárhelyettesévé történt jelölésével újra elmélyült a válság az orosz parlament és Jelcin államelnöki hivatala között. A duma elnöke lemondásra szólította fel a Jelcin mellett működő hivatal vezetőjét, Anatolij Csubajszt, aki a felelős az ország egyik legbefolyásosabb üzletemberének kinevezéséért. Az elnök ugyanakkor felszólította politikai ellenfeleit, ne avatkozzanak bele a Kreml döntéseibe. Ettől a héttől mindenki azt várta, hogy végre elrendeződnek a parlament és az elnöki hivatal közötti nézeteltérések. A legfontosabb politikai játékosoknak az volt a hivataluk - állapítja meg a BBC kommentárjában, hogy elsimítsák a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti problémás kérdéseket, és viszonylagos politikai stabilitást hozzanak létre Jelcin elnök szívműtétje előtt. Borisz Berezovszkij kinevezésével viszont erre a stabilitásra nem sok remény maradt. Az orosz duma elnöke,Gennagyij Szeleznyov ugyanis kijelentette, nem hajlandó leülni egy asztalhoz az üzletember jelöléséért felelős Csubajszszal. Szeleznyov éles reakciója elsősorban azzal magyarázható, hogy Berezovszkij a legfontosabb orosz tévécsatorna elnöke és többségi résztulajdonosa. Szeleznyov kommunista, a közszolgálati tévé viszont az elnökválasztás során nem rejtette véka alá, hogy Borisz Jelcint részesíti előnyben kommunista riválisával szemben. Szeleznyov az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Berezovszkij oroszellenes információs puccsot hajtott végre. Oroszországban ezenkívül az a nézet is nagy visszhangra talált, hogy Berezovszkij becsületes úton nem juthatott akkora vagyonhoz, mint amilyenre szert tett. Őt tartják az ország egyik leggazdagabb emberének, és megfigyelők szerint valószínű, hogy üzleti akciói csak nyertek a kormánnyal kialakított jó kapcsolatokból. A korrupciós vádakat viszont eddig nem sikerült bizonyítani. Az újonnan kirobbant vita hátterében valószínűleg az áll, hogy az elnökválasztás óta Jelcin elnök politikai tanácsadói köre alaposan megváltozott. A keményvonalasokat sorra menesztették, olyannyira, hogy Jelcin még a régi kommunista időkből megmaradt barátait is a Kremlen kívüli pozíciókba helyezte. Ezeknek a keményvonalasoknak a helyét olyan fiatal politikusok vették át, mint az ország privatizációs programjáért felelős energikus közgazdász, Anatolij Csubajsz. Csubajsz óriási politikai befolyásra tett szert, de más fiatalok is képviseltetik magukat a Kremlben. Ott van például Jelcin elnök lánya, Tatjana Djacsenko, akinek a színfalak mögött igen fontos szerep jut. Berezovszkij ugyan az 50 évével nem számít fiatalnak, ennek ellenére tökéletesen megtestesíti az új orosz üzletembert, akitől a volt szovjet iskola tagjai olyannyira rettegnek. Berezovszkij kinevezése mintegy szimbolizálja az orosz társadalom reformját, nem véletlen hát, hogy az orosz vezetés régi vágású politikusai minden erővel meg akarják akadályozni megjelenését a Kremlben. * * * Amerikai lapok az időszerű albániai politikai helyzetet elemezve megállapítják, hogy Berisha, a jelenlegi elnök, az egykori kommunista, jelenleg a Demokrata Párt vezetője, lényegében egypártrendszert vezetett be. Állaha tulajdonban maradt az egyetlen tévéállomás és a rádió. Független politikusok és újságírók zaklatásnak vannak kitéve, legkarizmatikusabb ellenfelét általános vélemény szerint koholt vádak alapján vetették börtönbe. A májusi választásokat Berisha pártjának csalásai jellemezték. A csalás ellen tiltakozó tömeget gumibottal oszlatták szét. Washington májusban kezdte felemelni szavát, és az alapvető reformok és az új alkotmány bevezetésére sürgette Tiranát. . Albánia Európa legszegényebb országa, s Berisha elnök elkeseredett erőfeszítéseket tesz, hogy jó kapcsolatokat teremtsen Amerikával. Az amerikai lapok szerint Washingtonnak ügyelnie kell, hogy Berisha ezeket a jó kapcsolatokat kiérdemelje. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Milošević új hatalmi bázist keres Magyar Szó Harcok Kelet-Zaire-ban Menekültdráma az afrikai országban A zaire-i hadsereg egységei és a lázadó zaire-i tuszik, a banyamulengék, illetve az őket támogató ruandai alakulatok aknavetőkkel és géppuskákkal lőtték egymás állásait tegnap Gamna város környékén. A ruandai határ közelében fekvő zaire-i városból szemtanúk közlése szerint menekültek ezrei indultak útnak, hogy új menedéket keressenek maguknak, jelenti az MTI. A Zaire területére behatolt ruandai katonai egységek, miután szerdán elfoglalták a Kivu-tó déli partján fekvő Bukavu városát, megtámadták Gomát, de a zaire-i katonák visszaverték a támadást. A gomai körzetben több menekülttábor található megközelítőleg 750 ezer ruandai hutu lakóval, s magában a városban különböző nemzetközi segélyszervezetek több mint 100 munkatársa tevékenykedik. A nemzetközi segélyszervezetek megkezdték az előkészületeket arra, hogy a Goma környékén létesített menekülttáborokat részlegesen, esetleg teljesen kiürítsék. A tervek szerint a térségben összezsúfolódott több százezer embert szárazföldi úton menekítik át Ruandába. BRÜSSZEL.Az Európai Unió jövő kedden Dublinban rendkívüli miniszteri ülést tart, amelynek egyetlen témája az lesz, hogyan tud a tizenöt ország segíteni a kelet-zaire-i összecsapások több százezer polgári áldozatán. Az ülést, amelyen az EU humanitárius vagy európai ügyekben illetékes miniszterek részvételével tartanak meg, a belga kormány kérésére hívták össze. KÜLPOLITIKA 3 Összefogás a hazatérésért Muzulmán, szerb és horvát menekültek együttes követelést intéztek a két bosznia-hercegovinai entitás hatóságaihoz IFOR: aggasztó méreteket ölt a házrombolás (Folytatás az 1. oldalról) Noha Bosznia-Hercegovina elnöksége eddigi ülésén bejelentette, hogy politikailag világosabb helyzetet teremt, s hamarosan létrehozza a közös intézményeket, a terepen a helyzet egyre drámaibb. Az IFOR adatai szerint október 21- étől napjainkig 170 muzulmán házat romboltak le a két entitás közötti határsávban, a muzulmán-horvát föderáció területén csak Drvarban 40 üres házat felrobbantottak. Alija Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai elnökség elnöke is bírálta a szerb és a horvát hatóságokat a házrobbantások és a menekültek hazatérésének meggátolása miatt. Úgy vélem, nem tettek meg mindent az esztelen cselekedetek meghiúsítása érdekében, s ez veszélyezteti Bosznia-Hercegovina biztonságát, megnehezíti a menekültek és a kitelepítettek hazatérését, áll a levélben, amelyet az elnökség legutóbbi, október 29-i szarajevói ülésén Izetbegović átnyújtott Krešimir Zubaknak és Momčilo Krajišniknak. A levél megemlítette, hogy október 21-étől kezdve Donja Mahalában, Avdiáben, Jurcikában és más falvakban több mint 170 bosnyák házat felrobbantottak, a Drvarnál levő Lješkovica faluban pedig több mint 40 üres szerb házat romboltak le. Tiltakozom e cselekedetek miatt, s kérem az elnökséget, hogy ítélje el az elhagyott házak megsemmisítését, erélyes vizsgálatot követelek, a bűncselekmények elkövetőinek üldözését, írta Izetbegovic, Zubaknak és Krajišniknak. Ismét kiéleződött a helyzet Mostarban is. Martin Garrod, az Európai Unió mostari megbízottja személyesen Krešimir Zubakhoz, a muzulmán-horvát föderáció elnökéhez fordult, s felhívta a figyelmet a muzulmán házak felrobbantására, muzulmánok elűzésére a felosztott város nyugati, horvát részében. E jelenségek a városban mindennapossá váltak. Mindössze egy nap alatt öt robbantás történt Nyugat-Mostarban, figyelmeztetett Garrod. Hozzáfűzte, hogy ismert azoknak a neve, akik muzulmánokat űztek el otthonukból, ennek ellenére eddig senkit sem tartóztattak le. A házfoglalók a különleges rendőrség vagy a rendőrség egyenruháját viselik, s e személyek a félelem légkörét teremtették meg a horvátok ellenőrizte városrészben, hangsúlyozta az EU megbízottja. Kérte Zubakot, hogy sürgősen segítsen a feszült helyzet mielőbbi csillapítása érdekében. Megemlítette azt is, hogy incidensek történtek a muzulmánlakta Kelet- Mostarban is, ám súlyos kilengések a horvát részre jellemzőek. Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának hivatala e héten felkérte a boszniai vezetőket, hogy sürgősen interveniáljanak, gátolják meg a leszámolásokat, amelyek szítják a feszültséget több tíz városban, faluban, ahol fennáll a súlyosabb incidens kirobbanásának veszélye. (Beta, Tanjug) Izetbegovic tiltakozik A háromtagú elnökség elnöke szerint a boszniai szerbek parlamentjének alakuló ülésén elhangzott ünnepi nyilatkozatok ellentétben álltak a daytoni megállapodás szellemével Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnöke Momcilo Krajišniknak címzett tiltakozó levelében aggodalmának adott hangot a miatt a mód miatt, ahogyan az ünnepélyes nyilatkozatok elhangzottak a boszniai szerbek parlamentjének alakuló ülésén, jelentette a Szarajevói Rádió. A békeszerződés és Bosznia-Hercegovina alkotmányának értelmében a Szerb Köztársaság nem önálló alakulat, hanem Bosznia-Hercegovina alkotmányos entitása, ezért hangsúlyozni kívánom, hogy az 1991. évi népszámlálás adatai szerint a szerb entitás mostani területe polgárainak csaknem fele nem pravoszláv vallású volt, szögezte le Izetbegovic levelében, amelyet kedden küldött el Krajišniknak, tartalmát azonban csak tegnap hozták nyilvánosságra. A közös elnökség elnöke emlékeztetett arra, hogy a szerb entitás területén a parlamenti választások eredménye szerint népakarat révén a parlamentbe került 18 bosnyák, 1 horvát is, s rajtuk kívül néhány szerb parlamenti képviselő sem kívánt felesküdni a díszülésen, amely nem volt mentes a vallási elemektől. Tiltakozom az ilyen eljárás ellen, mert ellentétben áll a daytoni megállapodással, Bosznia-Hercegovina alkotmányával, a demokrácia elveivel, annak az államnak a jellegével, amelynek élén állunk mint az elnökség tagjai, írta Izetbegovic Krajišniknak címzett levelében. (Beta) KELET-SZLAVÓNIA Szervezett temetőlátogatások ENSZ-szóvivő sajtótájékoztatója A halottak napja alkalmából mintegy 2000 horvátot várnak Kelet- Szlavóniába - közölte Belgrádban Susan Manuel, az ENSZ szóvivője. Ennyien még sosem látogatták szeretteik sírját a háború kitörése, 1991 óta. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a horvát menekülteket horvát autóbuszokon és az ENSZ kíséretével szállítják a térség 25 temetőjéhez e nagy katolikus ünnepen. A terv szerint a menekültek csak egy órát töltenek a síroknál, majd elhagyják a térséget, egykori otthonaikat nem látogathatják meg. Mari nem tudta megmondani, melyeről van szó, de hozzátette, hogy . UITAES döntése szerint a vukovári és az iloki temetők nem szerepelnek a programban, hogy elkerüljék a feszültséget. A horvát kérvény beérkezése után a szerbek azzal a követeléssel fordultak az UNTAES-hez, tegye lehetővé a Horvátország más területein levő temetők meglátogatását, és az ENSZ ezt meg is kísérli, noha nincs illetékességében, hogy Kelet-Szlavónián kívül szavatolja bárki biztonságát. Mindenesetre Manuel közölte, hogy a szerbek első csoportja november 2-án mehet temetőlátogatásra. Az ENSZ szóvivője elmondta, hogy az UNTAES a múlt héten konstatálta: jelentősen megnövekedett a Kelet- Szlavóniából Jugoszláviába költöző szerb családok száma, de „nem tudják, hogy tartós kitelepülésről van-e szó”. Naponta a térségből 10-15 szerb család távozik, közölte Marwan Elkhoury, az UNHCR szóvivője. Folytatódik a horvát okmányok kiadása a térségben, de a 20 000 kérvényező közül eddig még csak 8000-en kaptak valamiféle horvát okmányt. (Beta)