Magyar Szó, 1996. november (53. évfolyam, 259-282. szám)

1996-11-01 / 259. szám

1996. november 1., péntek Pártos Gábor, az angol rádió kelet- és délkelet-európai szakér­tője kommentárban elemzi a kü­szöbönálló választásokat. November 3-án Szerbia és Montenegró lakossága a daytoni békemegállapodás óta most első ízben járul majd az urnák elé, hogy megválassza a szövetségi parlament és a helyi önkormány­zatok képviselőit. Noha Milosevic szerb elnök közvetlen jövőjét nem érinti ez a választás, ennek kimenetele meg­határozhatja a szerb államfő poli­tikai jövőjét. A jugoszláv szövetségi választá­sok - folytatja az elemző - nem bírnak különösebb nemzetközi je­lentőséggel. A Szerbiából és Mon­tenegróból álló föderális államszö­vetség törvényhozása elhanyagol­ható hatalommal rendelkezik, és annak elnöke csak tituláris befo­lyással bír. Az igazi hatalom birto­kosa Slobodan Milosevic szerb ál­lamfő és mindazok, akik az ő sző­kébb köréhez tartoznak. Noha most csak Montenegró lakossága szavaz az új szövetségi parlament összetételét illetően, annak ered­ménye befolyással lehet az ország belső fejlődésére. Ennek oka részben abban kere­sendő, hogy az immár második terminusának végéhez közeledő Milosevic szerb államfő az alkot­mány szerint harmadízben nem jelöltetheti magát erre a tisztségre, és ezért valamiképpen újabb ha­talmi bázisra kell szert tennie. Erre a legkézenfekvőbbnek egy valódi hatalmi jogkörökkel ren­delkező szövetségi elnöki poszt tű­nik, amihez azonban kétharmados többséggel elérendő alkotmány­­módosításra van szükség. Ezt a többséget viszont csak a Szerbiai Szocialista Párt szövetségesei, így a Milosevic elnök felesége által veze­tett Jugoszláv Baloldal néven sze­replő tömörülés, illetve a monte­­negróiak Szocialisták Demokrati­kus Pártja révén érheti el a szerb államfő. Az előrejelzések szerint a szo­cialisták és szövetségeseik jól sze­repelnek majd a választásokon. Ebben valószínűleg nagy szerepe lesz majd a többségében állami ellenőrzés alatt álló médiának, amely Miloševićet a balkáni béke megteremtőjeként és egyúttal a Jugoszláviával szembeni nemzet­közi szankciók feloldását kivívó politikusként tünteti fel. Az ellenzéki választási tömörü­lés ugyanakkor valószínűleg a gaz­­dasági problémák kezelésével és az elterjedt korrupcióval szembeni tiltakozó szavazatokra számíthat majd.­­ Az ellenzék azonban megosz­tott. Gyöngeségének forrása, hogy soraiban a szerb nacionalizmus keményvonalas híveitől a jugo­szláv háborút ellenző aktivistákig a politikai paletta legszélsősége­sebb irányzatait találjuk. Helyzetét tovább súlyosbítja, hogy a közelmúltban lemondott annak befolyásos vezetője, Dra­­goslav Avramovic, a Jugoszláv Nemzeti Bank egykori népszerű kormányzója. A jelekből tehát úgy tűnik: ha Milosevic elnöknek mégsem sikerül megszereznie az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget, még ak­kor is kellő befolyással rendelke­zik majd ahhoz, hogy akár szövet­ségi államfőként, akár pedig szerb elnökként kezében tartsa a hatal­mat. * * * Borisz Berezovszkijnak az orosz nemzetbiztonsági tanács tit­kárhelyettesévé történt jelölésével újra elmélyült a válság az orosz parlament és Jelcin államelnöki hivatala között. A duma elnöke le­mondásra szólította fel a Jelcin mellett működő hivatal vezetőjét, Anatolij Csubajszt, aki a felelős az ország egyik legbefolyásosabb üz­letemberének kinevezéséért. Az elnök ugyanakkor felszólí­totta politikai ellenfeleit, ne avat­kozzanak bele a Kreml döntései­be. Ettől a héttől mindenki azt vár­ta, hogy végre elrendeződnek a parlament és az elnöki hivatal kö­zötti nézeteltérések. A legfonto­sabb politikai játékosoknak az volt a hivataluk - állapítja meg a BBC kommentárjában­­, hogy elsimít­sák a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti problémás kérdé­seket, és viszonylagos politikai sta­bilitást hozzanak létre Jelcin elnök szívműtétje előtt. Borisz Berezovszkij kinevezésé­vel viszont erre a stabilitásra nem sok remény maradt. Az orosz du­ma elnöke,­Gennagyij Szeleznyov ugyanis kijelentette, nem hajlan­dó leülni egy asztalhoz az üzlet­ember jelöléséért felelős Csubajsz­­szal. Szeleznyov éles reakciója el­sősorban azzal magyarázható, hogy Berezovszkij a legfontosabb orosz tévécsatorna elnöke és több­ségi résztulajdonosa. Szeleznyov kommunista, a közszolgálati tévé viszont az elnökválasztás során nem rejtette véka alá, hogy Borisz Jelcint részesíti előnyben kommu­nista riválisával szemben. Szeleznyov az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek ezzel kapcsolat­ban úgy nyilatkozott, hogy Bere­zovszkij oroszellenes információs puccsot hajtott végre. Oroszországban ezenkívül az a nézet is nagy visszhangra talált, hogy Berezovszkij becsületes úton nem juthatott akkora vagyonhoz, mint amilyenre szert tett. Őt tart­ják az ország egyik leggazdagabb emberének, és megfigyelők sze­rint valószínű, hogy üzleti akciói csak nyertek a kormánnyal kiala­kított jó kapcsolatokból. A korrup­ciós vádakat viszont eddig nem si­került bizonyítani. Az újonnan kirobbant vita hát­terében valószínűleg az áll, hogy az elnökválasztás óta Jelcin elnök politikai tanácsadói köre alaposan megváltozott. A keményvonalaso­kat sorra menesztették, olyannyi­ra, hogy Jelcin még a régi kom­munista időkből megmaradt bará­tait is a Kremlen kívüli pozíciókba helyezte. Ezeknek a keményvona­lasoknak a helyét olyan fiatal poli­tikusok vették át, mint az ország privatizációs programjáért felelős energikus közgazdász, Anatolij Csubajsz. Csubajsz óriási politikai befolyásra tett szert, de más fiata­lok is képviseltetik magukat a Kremlben. Ott van például Jelcin elnök lánya, Tatjana Djacsenko, akinek a színfalak mögött igen fontos szerep jut. Berezovszkij ugyan az 50 évével nem számít fiatalnak, ennek ellenére tökélete­sen megtestesíti az új orosz üzlet­embert, akitől a volt szovjet iskola tagjai olyannyira rettegnek. Bere­zovszkij kinevezése mintegy szim­bolizálja az orosz társadalom re­formját, nem véletlen hát, hogy­ az orosz vezetés régi vágású politiku­sai minden erővel meg akarják akadályozni megjelenését a Kremlben. * * * Amerikai lapok az időszerű al­bániai­ politikai helyzetet elemezve megállapítják, hogy Berisha, a je­lenlegi elnök, az egykori kommu­nista, jelenleg a Demokrata Párt vezetője, lényegében egypárt­­rendszert vezetett be. Állaha tulaj­donban maradt az egyetlen tévé­állomás és a rádió. Független poli­tikusok és újságírók zaklatásnak vannak kitéve, legkarizmatikusabb ellenfelét általános vélemény sze­rint koholt vádak alapján vetették börtönbe. A májusi választásokat Berisha pártjának csalásai jelle­mezték. A csalás ellen tiltakozó tö­meget gumibottal oszlatták szét. Washington májusban kezdte felemelni szavát, és az alapvető re­formok és az új alkotmány beveze­tésére sürgette Tiranát. . Albánia Európa legszegényebb országa, s Berisha elnök elkesere­dett erőfeszítéseket tesz, hogy jó kapcsolatokat teremtsen Ameriká­val. Az amerikai lapok szerint Washingtonnak ügyelnie kell, hogy Berisha ezeket a jó kapcsola­tokat kiérdemelje. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Milošević új hatalmi bázist keres Magyar Szó Harcok Kelet-Zaire-ban Menekültdráma az afrikai országban A zaire-i hadsereg egységei és a lá­zadó zaire-i tuszik, a banyamulengék, illetve az őket támogató ruandai ala­kulatok aknavetőkkel és géppuskák­kal lőtték egymás állásait tegnap Ga­mna város környékén. A ruandai határ közelében fekvő zaire-i városból szem­tanúk közlése szerint menekültek ez­rei indultak útnak, hogy új menedé­ket keressenek maguknak, jelenti az MTI. A Zaire területére behatolt ruan­dai katonai egységek, miután szer­dán elfoglalták a Kivu-tó déli partján fekvő Bukavu városát, megtámadták Gomát, de a zaire-i katonák vissza­verték a támadást. A gomai körzet­ben több menekülttábor található megközelítőleg 750 ezer ruandai hu­­tu lakóval, s magában a városban kü­lönböző nemzetközi segélyszerveze­tek több mint 100 munkatársa tevé­kenykedik. A nemzetközi segélyszervezetek megkezdték az előkészületeket arra, hogy a Goma környékén létesített me­­nekülttáborokat részlegesen, esetleg teljesen kiürítsék. A tervek szerint a térségben összezsúfolódott több száz­ezer embert szárazföldi úton menekí­tik át Ruandába. BRÜSSZEL.­Az Európai Unió jö­vő kedden Dublinban rendkívüli mi­niszteri ülést tart, amelynek egyetlen témája az lesz, hogyan tud a tizenöt ország segíteni a kelet-zaire-i összecsa­pások több százezer polgári áldoza­tán. Az ülést, amelyen az EU humani­tárius vagy európai ügyekben illeté­kes miniszterek részvételével tartanak meg, a belga kormány kérésére hívták össze. KÜLPOLITIKA 3 Összefogás a hazatérésért Muzulmán, szerb és horvát menekültek együttes követelést intéztek a két bosznia-hercegovinai entitás hatóságaihoz­­ IFOR: aggasztó méreteket ölt a házrombolás (Folytatás az 1. oldalról) Noha Bosznia-Hercegovina elnök­sége eddigi ülésén bejelentette, hogy politikailag világosabb helyzetet te­remt, s hamarosan létrehozza a közös intézményeket, a terepen a helyzet egyre drámaibb. Az IFOR adatai szerint október 21- étől napjainkig 170 muzulmán házat romboltak le a két entitás közötti ha­társávban, a muzulmán-horvát föde­ráció területén csak Drvarban 40 üres házat felrobbantottak. Alija Izetbegovic, a bosznia-herce­govinai elnökség elnöke is bírálta a szerb és a horvát hatóságokat a ház­robbantások és a menekültek hazaté­résének meggátolása miatt. Úgy vé­lem, nem tettek meg mindent az esz­telen cselekedetek meghiúsítása érde­kében, s ez veszélyezteti Bosznia-Her­­cegovina biztonságát, megnehezíti a menekültek és a kitelepítettek hazaté­rését, áll a levélben, amelyet az elnök­ség legutóbbi, október 29-i szarajevói ülésén Izetbegović átnyújtott Kreši­­mir Zubaknak és Momčilo Krajišnik­­nak. A levél megemlítette, hogy október 21-étől kezdve Donja Mahalában, Av­­diáben, J­urci­kában és más falvakban több mint 170 bosnyák házat felrob­bantottak, a Drvarnál levő Lješkovica faluban pedig több mint 40 üres szerb házat romboltak le. Tiltakozom e cselekedetek miatt, s kérem az elnökséget, hogy ítélje el az elhagyott házak megsemmisítését, erélyes vizsgálatot követelek, a bűn­­cselekmények elkövetőinek üldözését, írta Izetbegovic, Zubaknak és Krajiš­­niknak. Ismét kiéleződött a helyzet Mos­tarban is. Martin Garrod, az Európai Unió mostari megbízottja személye­sen Krešimir Zubakhoz, a muzulmán­­-h­orvát föderáció elnökéhez fordult, s felhívta a figyelmet a muzulmán há­zak felrobbantására, muzulmánok el­űzésére a felosztott város nyugati, horvát részében. E jelenségek a város­ban mindennapossá váltak. Mindössze egy nap alatt öt rob­bantás történt Nyugat-Mostarban, fi­gyelmeztetett Garrod. Hozzáfűzte, hogy ismert azoknak a neve, akik mu­zulmánokat űztek el otthonukból, en­nek ellenére eddig senkit sem tartóz­tattak le. A házfoglalók a különleges rendőrség vagy a rendőrség egyenru­háját viselik, s e személyek a félelem légkörét teremtették meg a horvátok ellenőrizte városrészben, hangsúlyoz­ta az EU megbízottja. Kérte Zubakot, hogy sürgősen segítsen a feszült hely­zet mielőbbi csillapítása érdekében. Megemlítette azt is, hogy incidensek történtek a muzulmánlakta Kelet- Mostarban is, ám súlyos kilengések a horvát részre jellemzőek. Carl Bildt, a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottjának hivatala e héten felkérte a boszniai vezetőket, hogy sürgősen interveniáljanak, gá­tolják meg a leszámolásokat, amelyek szítják a feszültséget több tíz városban, faluban, ahol fennáll a súlyosabb inci­dens kirobbanásának veszélye. (Beta, Tanjug) Izetbegovic tiltakozik A háromtagú elnökség elnöke szerint a boszniai szerbek parlamentjének alakuló ülésén elhangzott ünnepi nyilatkozatok ellentétben álltak a daytoni megállapodás szellemével Alija Izetbegovic, Bosznia-Herce­govina elnökségének elnöke Momcilo Krajišniknak címzett tiltakozó levelé­ben aggodalmának adott hangot a mi­att a mód miatt, ahogyan az ünnepé­lyes nyilatkozatok elhangzottak a bosz­niai szerbek parlamentjének alakuló ülésén, jelentette a Szarajevói Rádió. A békeszerződés és Bosznia-Herce­govina alkotmányának értelmében a Szerb Köztársaság nem önálló alaku­lat, hanem Bosznia-Hercegovina al­kotmányos entitása, ezért hangsúlyoz­ni kívánom, hogy az 1991. évi nép­­számlálás adatai szerint a szerb entitás mostani területe polgárainak csaknem fele nem pravoszláv vallású volt, szö­gezte le Izetbegovic levelében, amelyet kedden küldött el Krajišniknak, tartal­mát azonban csak tegnap hozták nyil­vánosságra. A közös elnökség elnöke emlékez­tetett arra, hogy a szerb entitás terüle­tén a parlamenti választások eredmé­nye szerint népakarat révén a parla­mentbe került 18 bosnyák, 1 horvát is, s rajtuk kívül néhány szerb parlamenti képviselő sem kívánt felesküdni a dísz­ülésen, amely nem volt mentes a val­lási elemektől. Tiltakozom az ilyen eljárás ellen, mert ellentétben áll a daytoni megál­lapodással, Bosznia-Hercegovina al­kotmányával, a demokrácia elveivel, annak az­ államnak a jellegével, amely­nek élén állunk mint az elnökség tag­jai, írta Izetbegovic Krajišniknak cím­zett levelében. (Beta) KELET-SZLAVÓNIA Szervezett temetőlátogatások ENSZ-szóvivő sajtótájékoztatója A halottak napja alkalmából mint­egy 2000 horvátot várnak Kelet- Szla­vóniába - közölte Belgrádban Susan Manuel, az ENSZ szóvivője. Ennyien még sosem látogatták szeretteik sírját a háború kitörése, 1991 óta. A sajtóér­tekezleten elhangzott, hogy a horvát menekülteket horvát autóbuszokon és az ENSZ kíséretével szállítják a térség 25 temetőjéhez e nagy katolikus ünne­pen. A terv szerint a menekültek csak egy órát töltenek a síroknál, majd el­hagyják a térséget, egykori otthonai­kat nem látogathatják meg. Mari nem tudta megmondani, mely­­­eről van szó, de hozzátet­te, hogy . UITAES döntése szerint a vukovári és az iloki temetők nem sze­repelnek a programban, hogy elkerül­jék a feszültséget. A horvát kérvény beérkezése után a szerbek azzal a követeléssel fordultak az UNTAES-hez, tegye lehetővé a Horvátország más területein levő te­metők meglátogatását, és az ENSZ ezt meg is kísérli, noha nincs illetékessé­gében, hogy Kelet-Szlavónián kívül szavatolja bárki biztonságát. Minden­esetre Manuel közölte, hogy a szerbek első csoportja november 2-án mehet temetőlátogatásra. Az ENSZ szóvivője elmondta, hogy az UNTAES a múlt héten konstatálta: jelentősen megnövekedett a Kelet- Szlavóniából Jugoszláviába költöző szerb családok száma, de „nem tudják, hogy tartós kitelepülésről van-e szó”. Naponta a térségből 10-15 szerb csa­lád távozik, közölte Marwan Elkhoury, az UNHCR szóvivője. Folytatódik a horvát okmányok ki­adása a térségben, de a 20 000 kérvé­nyező közül eddig még csak 8000-en kaptak valamiféle horvát okmányt. (Beta)

Next