Magyar Szó, 1997. augusztus (54. évfolyam, 179-205. szám)
1997-08-01 / 179. szám
1997. augusztus 1., péntek Magyar Szó Izrael felfüggeszti a béketárgyalásokat Kemény válaszlépések a szerdai jeruzsálemi robbantásos merényletekre (Folytatás az 1. oldalról) Az izraeli hadsereg tegnap valamelyest enyhített a palesztin önkormányzatú területek zárlatán: 34 palesztin személynek - elsősorban politikusoknak, újságíróknak, ügyvédeknek engedélyezte, hogy beutazzanak Izraelbe. Az izraeli biztonsági erők tegnapra virradóra letartóztattak 28 palesztint, és azzal fenyegetőztek, hogy a szélsőségesek elfogása érdekében átlépik a palesztin területek határát. „A biztonsági erők meg fogják tenni, ami szükséges. Nem fogunk tiszteletben tartani semmilyen határvonalat. Az egész világ elismeri a kormányok jogát arra, hogy megvédjék állampolgáraikat” - mondta Dávid Bar Illan, az izraeli miniszterelnök legfőbb tanácsadója. Nabil Saat, a béketárgyalásokon résztvevő palesztin küldöttség vezetője azonban figyelmeztetett: az izraeli erők bevonulása „hadüzenetet jelentene” a palesztin önkormányzat számára. Saat közölte: a palesztin hatóságok készek együttműködni Izraellel, de előbb tudni szeretnék, hogy nem a palesztin területek újramegszállására készül-e? Dzsibril Radzsub, a Jordán nyugati partvidékének palesztin biztonsági vezetője elmondta, hogy a palesztin rendőrök senkit sem tartóztattak le a térségben. ARAFAT ELÍTÉLI A SZIGORÚ INTÉZKEDÉSEKET Jasszer Arafat palesztin elnök elítélte a jeruzsálemi merénylet után bevezetett izraeli biztonsági intézkedéseket, mondván: könnyen kudarcba fulladhat a békefolyamat. A palesztin hatóság „a békefolyamatot befagyasztó, a megállapodásokat megsértő” izraeli vezetést tette felelőssé a robbantásokért. Arafat kérte az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint a közel-keleti rendezésben érintett európai és ázsiai államokat, hogy szólítsák fel Izraelt a szigorú intézkedések feloldására. Abu Rudeina, a palesztin elnök szóvivője elmondta, hogy Arafat magához kérette az említett országok főkonzuljait, és „haladéktalan nemzetközi beavatkozást” sürgetett a „veszélyes izraeli kormánydöntések” végrehajtásának leállítására. Rudejna szerint a palesztin elnök kijelentette, hogy az intézkedések „a palesztinok elleni hadüzenettel”érnek fel. Mohammad Dahlan, a gázai palesztin biztonsági szolgálat vezetője úgy vélte, hogy az izraeli kormány hajthatatlan irányvonala teremtett olyan légkört, amely a robbantások elkövetésére sarkallta a szélsőségeseket. „Netanjahu politikája, a földfoglalások, a csalódottság és kiábrándultság állapotába hajszolta a palesztinokat. A PFSZ vezető tisztségviselői ismételten hangsúlyozták, hogy az izraeli telepítési politika robbanásveszélyes lépés volt. A Reuter értesülései szerint szerda éjjel a Jordán nyugati partvidékén három találkozót tartottak izraeli és PFSZ-biztonsági szakértők, hogy megvitassák a merénylet utáni biztonsági kérdéseket. Arafat elrendelte, hogy a palesztin biztonsági erők csapjanak le a merényletben való részvétellel gyanúsítható szélsőségesekre. MOSZKVÁT AGGASZTJA AZ ÚJABB TERRORAKCIÓ Oroszország „felháborodással és aggodalommal” fogadta az újabb - ártatlan emberek életét követelő - jeruzsálemi terrorakció hírét - jelentette ki tegnap moszkvai sajtóértekezletén az orosz külügyminisztérium szóvivője. Gennagyij Taraszov „embertelen és semmivel sem igazolható akciónak” minősítette a békés izraeli polgárok ellen elkövetett merényletet. Közölte, hogy Moszkva részvéttáviratot küldött az izraeli vezetésnek. Moszkva megítélése szerint a helyzet bonyolultsága ellenére nem szabad megengedni, hogy a fanatikusok a pattanásig kiélezzék a palesztin-izraeli kapcsolatokat, eltiporják a békekezdeményezéseket és károkat okozzanak az izraeliek és a palesztinok valós érdekeinek. Románia, Kína és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) tegnap elítélte a szerdai nyugat-jeruzsálemi kettős merényletet, amelyben 15 ember vesztette életét, és több mint százötvenen megsebesültek. (MTI) Brit vétó horvát kölcsönre Ismételt figyelmeztetések Zágrábnak Robin Cook brit külügyminiszter közölte Zágrábbal, hogy Nagy-Britannia megvétózta a Nemzetközi Valutaalap szándékát, hogy kölcsönt folyósít Horvátországnak. London felrótta Horvátországnak, hogy nem hajtja végre a daytoni megállapodást. A vállalatok magánosítására és Kelet-Szlavónia újjépítésére szánt kölcsön folyósításának elnapolása meglepte a zágrábi vezetőséget. A londoni The Times szerint a pénz megvonása a Nyugat összehangolt politikájának része, hogy rákényszerítsék a daytoni megállapodás aláíróit az okmány maradéktalan alkalmazására. Az előbbi londoni lap közlése szerint Franjo Tuđman kifejezte készségét, hogy Horvátország szorosabban együttműködik az Európai Unióval. Cook azt válaszolta, hogy Zag(FoNet-telefotó) Milan Kovačević, a prijedori községi végrehajtó tanács egykori elnöke (a képen) ártatlannak vallotta magát szerdán Hágában a délszláv háborús bűncselekményekkel foglalkozó nemzetközi törvényszék előtt. Kovacevicet, aki foglalkozására nézve orvos, tömeggyilkosságban való részvétellel vádolják. „Nem vagyok bűnös, és remélem, hogy isten segedelmével ez a bíróság sem talál majd engem bűnösnek” - mondta Kovacevic a bírósági meghallgatáson. Kovačevićet július 10-én tartóztatták le egy meglepetésszerű akcióban a NATO boszniai erői és még azon a napon Hágába szállították. Az 56 esztendős Kovacevic röviddel később agyvérzést szenvedett és egészségi állapota miatt csak most tudta a bíróság kihallgatni rá, még nem teljesítette az európai mércéket a demokrácia, az emberi jogok tekintetében, s ezért nem valószínű, hogy Horvátországot hamarosan befogadják az európai államok közösségébe. Horvátországot aggasztja, hogy a nyugati szövetségesek hamarosan megkísérlik a területén elfogni a háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket, ahogyan azt Boszniában tették, szögezte le a The Times. ZÁGRÁB. Cook szerdán Zágrábban a horvát hatóságoknak azt is a tudomására adta, hogy a nemzetközi közösség türelme véges, ami a daytoni békeszerződés vontatott alkalmazását illeti. Cook előtérbe helyezte, hogy a nemzetközi pénzintézetekhez való csatlakozást függővé tették a menekültek hazatérésében elért előrehaladástól és a sajtószabadság szavatolásától. A nemzetközi közösség türelmét próbára tette a daytoni békeszerződés lassú érvényesítése, mondta Cook újságíróknak Franjo Tudmannal és Mate Granic külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. A brit miniszter szerint legfontosabb az előrehaladás a szerb menekültek hazatérésének engedélyezésében és a háborús bűnösök kiadásában a hágai nemzetközi törvényszéknek. (Beta, AFP) Martic bujkál? Milan Martic, a krajinai szerbek volt elnöke elköltözött Banjalukából, közvetlenül az SFOR-nak július 10-én Prijedorban végrehajtott akciója után, írta tegnapi számában a Dnevni telegraf belgrádi újság a boszniai szerb hatóságok meg nem nevezett forrására hivatkozva. E forrás szerint Martic naponta változtatja tartózkodási helyét, többnyire a Szerb Köztársaság keleti részén bujkál biztonsági szolgálatához tartozó kisebb számú személy állandó felügyelete alatt. A Dnevni telegraf azt írta, hogy Martic belgrádi barátai azt állítják, hogy Martic már egy hete Szerbiában tartózkodik. Krajina bukása után, 1995 augusztusában Banjalukára költözött. A városból való távozása előtt eladta a városközpontban azt a házat, ahol addig tartózkodott. (Beta) Krajisnik meghívta Paléba a hágai nyomozókat A bosnyák elnökség szerb tagja szerint a helyszínen kellene tisztázni a Karadžić ellen felhozott vádakat Momčilo Krajišnik, Bosznia-Hercegovina Elnökségének szerb tagja szerdán meghívta a hágai nemzetközi törvényszék nyomozóit Paléba, hogy hallgassák ki a népirtással vádolt Radovan Karadžićot, a boszniai szerbek volt vezetőjét. Meggyőződésem, hogy Karadžić úr a nyomozók rendelkezésére fog állni, hogy állítólagos felelőssége tárgyilagosan tisztázódjon, mondta Krajišnik az AP távirati irodának adott interjújában. Ha Karadnc elutasítaná az igazság kiderítésének ilyen módját, akkor nem élvezné a szerb nép támogatását, ezért ő nem is fog elzárkózni, fejtegette Krajisnik. Az AP értékelése szerint nem valószínű, hogy a hágai törvényszék képviselői elfogadják a javaslatot. A hírügynökség hozzáfűzte, hogy a hágai törvényszék elegendő bizonyítékkal rendelkezik Karađžić ellen. HÁGA. Graham Blewitt, a hágai ügyész helyettese tegnap a Bétának azt nyilatkozta, egyelőre semmit sem mondhat Krajišnik elképzeléséről. Hozzáfűzte, hogy a hírt olvasták a sajtóban, hivatalosan azonban semmit sem kaptak. Ha hivatalos meghívás érkezik, akkor hivatalos választ adunk, mondta az ügyészhelyettes. (Beta) KÜLPOLITIKA 3 Brüsszeli figyelmeztetés Miloševićnek Az Európai Unió követeli a jugoszláv hatóságoktól és az elnöktől: nézzen szembe a politikai és gazdasági kihívásokkal A szerbiai törvényhozás eltávolítja az országot a demokratizálódástól (Folytatás az 1. oldalról) Ma különösen fontos hangsúlyozni az olyan politika veszélyeit, amely degradálja a politikai légkört, ellehetetleníti a gazdasági állapotokat és elmérgesíti a kosovói és a sandfaki helyzetet, vélekedik az EU. „A JSZK alternatíva előtt áll: választhatja a demokrácia útját, amely a gazdasági megújhodáshoz és a nemzetközi közösséghez való csatlakozáshoz vezet, de választhatja a konfrontálódást is annak minden gazdasági és szociális, elsősorban kedvezőtlen következményével a lakosságra nézve” - állt az EU üzenetében. Az Európai Unió ezért elvárja a jugoszláv hatóságoktól, hogy tiszteletben tartsák a vállalt kötelezettségüket, elfogadják az EBESZ megfigyelőbizottságát nemcsak a választások, hanem a kampány idején is, és hogy szavatolják a szólás- és médiaszabadságot. Az EU minden ellenzéki politikai tömörüléstől azt kéri, hogy teljes erővel vegyen részt a választási hadjáratban és vállalja a politikai felelősséget. Csakis a demokratikus intézmények funkcionálása járulhat hozzá a JSZK belső problémáinak rendezéséhez és biztosíthatja a stabilitást az országban és a térségben. Az EU szemszögéből az emberi és kisebbségi jogok a legfontosabbak, ezért szorgalmazza a tárgyalásokat és követeli az erőszak bármely formájának mellőzését, elsősorban Kosovóban. Az EU apellál minden jugoszláviai politikai erőre, hogy törekedjen a JSZK érdemi integrálására a nemzetközi közösségbe. „Jugoszláviának fel kell újítania gazdaságát. A nemzetközi közösség hajlandó részt venni ezekben a törekvésekben, és együttműködést vár el a JSZK-tól az ehhez szükséges feltételek megteremtésének érdekében” - áll a közleményben. (Beta) Zágrábi tiltakozás a zimonyi horvátok megfélemlítése miatt Hidajet Biščević horvát külügyminiszter-helyettes tegnap a JSZK-ban élő horvát polgárok egyre gyakoribb megfélemlítése miatt éles hangú tiltakozást intézett Veljko Kneževićhez, Jugoszlávia zágrábi ügyvivőjéhez. A zágrábi külügyminisztérium közleménye szerint Biščević tiltakozott a Jugoszláviában, főleg a Zimonyban élő horvátok megfélemlítésének és kilakoltatásának egyre gyakoribb esetei miatt. E hírforrás szerint Mate Granic horvát külügyminiszter Milan Milutinovic jugoszláv diplomáciai vezetőhöz nemrég intézett levelében hangsúlyozta: az incidensek nem segítik elő a kölcsönös bizalom megteremtését, s megnehezítik a tárgyalásokat a határvidéken élő lakosság jogairól. (Beta) Három feltétel Miloševićnek Robert Cook brit külügyminiszter rádiónyilatkozata Robert Cook brit külügyminiszter szerdán közölte, hogy London együttműködik Slobodan Miloševictyel, amíg a JSZK elnöki tisztségét tölti be, ám az együttműködést három egyértelmű feltételhez köti. A diplomáciai vezető a B 92 rádióállomásnak adott nyilatkozatában leszögezte: Miloševićnek ügyelnie kell a daytoni megállapodás végrehajtására, meg kell értenie, hogy nem gyakorolhat döntő befolyást Paléra, továbbá feltételeket kell teremtenie a szabad és tisztességes választások megejtésére. Miloševićnek meg kell értenie, hogy ő a JSZK, nem pedig a szerb lakosság valamennyi rétegének az elnöke, ha azt kívánja, hogy elismerjük elnöki tisztségének törvényességét, akkor tudtára kell adnunk, szabad, tisztességes választások kellenek, s tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot is, fejtegette Cook. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia továbbra is nyomást gyakorol Miloševićre, hogy a háborús bűncselekményekkel vádolt személyeket adja ki a hágai nemzetközi törvényszéknek. Cook magyarázata szerint a volt Jugoszláviában tett látogatása során azért nem utazott Belgrádba, mert közölték vele, hogy Milosevic városon kívül szabadságon tartózkodik és nem fogadhatja a külügyminisztert. (Beta) Csigalassúsággal halad a békefolyamat Duncan Bullivant, a boszniai nemzetközi főmegbízott szóvivője követeli Karadžić befolyásának teljes kiküszöbölését A sintrai megállapodás aláírása óta igen csekély haladást értek el - értékelte tegnap Duncan Bullivant, a nemzetközi főmegbízott szóvivője. „Egyértelmű Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezér befolyása azokra a kérdésekre, amelyek a közös pénzre és az állampolgársági törvényre vonatkoznak” - mondta Bullivant és hozzátette, befolyását csakis úgy lehet elhárítani, ha „Karadžićot fizikailag elmozdítják a porondról”. Szerinte „a világ már belefáradt a békefolyamatból eredő kötelezettségek be nem tartásába azok részéről, akik azt állítják, hogy a népet képviselik”. Szinte egyáltalán nem tartják tiszteletben a sintrai folyamatot, mondta a szóvivő, majd kedvezően értékelte Alija Izetbegovicnak, Bosznia-Hercegovina Elnöksége elnöklőjének kezdeményezését, hogy vizsgálják felül a korrupciós vádakat. Tegnap volt a sintrai megállapodás aláírásának 60. napja, letelt tehát a határidő, ameddig megállapodást kellett volna kötni a polgári légiforgalomról, az államnál varsákról és útiokmányokról szóló törvényekről, mondta Bullivant. Zsákutcába jutott a daytoni megállapodás, ha már az amerikai kormányzat úgy döntött, hogy újra Richard Holbrooke-ot, a „kemény" tárgyalópartnert küldi Bosznia-Hercegovinába - írta tegnapi számában a szarajevói Dnevni avaz. A napilap szerint Holbrooke legutóbbi szarajevói látogatásakor megállapította, hogy a háborús bűnösök visszavonulóban vannak, és a „hágai ügyfelek” letartóztatásának sikeres kezdete után úgy tűnik, hogy a nemzetközi közösség nem bírja szusszal. Holbrooke és Robert Gelbard jugoszláviai különmegbízott a jövő hét derekán kezdi újabb balkáni körútját, amelynek során a bosnyák elnökség tagjaival, illetve Franjo Tudman horvát és Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel találkozik. „A Dayton utáni hazai dráma minden szereplőjének számolnia kell azzal, hogy Holbrooke kemény harcos és nehéz lesz vele boldogulni” - figyelmeztet a Dnevni avaz. (Beta)