Magyar Szó, 2001. június (58. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-01 / 125. szám

2 KÜLPOLITIKA A NEMZETKÖZI FIGYELŐ A hónap végéig valakit ki kell szolgáltatni Hágának Az amerikaiak három feltételt szabtak Belgrádnak - Ha ezeket a JSZK nem teljesíti, akkor az USA nem vesz részt az adományozói konferencián - Egyes európai országok is a Hágával való együttműködést szabják a segélyezés feltételéül­­ Francia lap dicséri a hivatalos Belgrád politikáját SENSE hírügynökség értesülései szerint az ameri­kai kormányzat a napokban értesítette európai partnereit azokról a feltételekről, amelyek megva­lósításától függ az USA részvétele a JSZK részére rende­zendő adományozói konferencián. Brüsszeli diplomáciai források közölték, hogy a felté­telek a JSZK-ra vonatkoznak, a európaiaktól pedig a hiva­talos Washington elvárja, vessék latba befolyásukat Belg­­rádban teljesítésük érdekében. Természetesen csak ak­kor, ha szeretnék az amerikai részvételt a június 29-ére tervezett értekezleten. A jugoszláv kormánynak három amerikai feltételt kell teljesítenie. El kell fogadtatnia a parlamenttel a Hágával való együttműködésről szóló törvényt, majd pedig az em­lített határidőig ki kell szolgáltatni a nemzetközi törvény­széknek a jugoszláv területen tartózkodó vádlottak közül néhányat. Az USA nem pontosította, kinek az átadását kö­veteli, tehát nem tudni, hogy a JSZK-ban levő boszniai szerb vádlottakról avagy a hágai listán levő jugoszláv ál­lampolgárokról van-e szó (az ún. vukován hármas, Milose­vic és társai). A harmadik követelés értelmében a hivata­los Belgrádnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megkezdődjön Milosevic extradíciójának folyamata. Ezek szerint a volt jugoszláv és szerbiai elnököt nem kötelező június 29-éig elszállítani Hágába, de el kell in­dulni „a cél felé”. Az európaiak eltökéltek abban, hogy a donátori kon­ferenciát az említett napon megtartják, attól függetlenül, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e az összejövetelen. Ennek ellenére attól tartanak, hogy az amerikaiak távol­maradása esetén az összejövetel korántsem lesz olyan si­keres, mint ellenkező esetben lehetne. Félő, hogy egyes jelentős potenciális adományozók, például Kanada vagy Japán, az amerikai példát követve szintén távolmaradhat­nának. Az EU államai nem kötik feltételekhez részvételüket, de egyesek közülük a beígérendő összegek kiutalását a JSZK és a hágai törvényszék együtm­űködésének „valós előrehaladásától” teszik függővé. A Le Monde arról értesítette olvasóit, hogy Belgrád­­ban szövevényes vitára adott okot a Hágával való együtt­működést rendező jogszabály tervezete. A tekintélyes pá­rizsi lap hangsúlyozza, hogy a szerbiai belügyminiszter nemrég azzal vádolta meg a volt rezsimet, hogy felelős a Kosovóban elkövetett háborús bűnökért. Belgrád számára a legnehezebb az lesz, hogy elfogad­ja a hágai törvényszéket, és hogy beismerje, Milosevic re­­zsimje szándékosan követett el gaztetteket. A többi kér­désben a jugoszláv hatóságok több ízben is tanúbizonysá­gát tették jószándékuknak. Ez utóbbi elsősorban a dél-szerbiai ütközőövezetbeli magatartásra, a volt Jugoszlávia örökösödési tárgyalásaira, a Horvátországgal való határkérdés rendezésének készsé­gére, meg a kosovói választások előkészületeiben való részvételi szándékra vonatkozik. A nemzetközi közösség annak idején nagyon szerette volna az előrelépést vala­mennyi felsorolt témakörben - emlékeztet a Le Monde. CIVILEK BÁNTALMAZÁSA A The Daily Telegraph a macedóniai eseményekről írva beszámol arról, hogy a lázadók ellenőrzése alatt levő Lipkovo faluban több mint 12 ezer albán civil van. Nem hajlandóak elmenekülni a frontvonal közeléből, mivel félnek a macedón rendőrségtől. A helyi albán közösség vezetője szerint a rendőrség a közeli Matejcse falu evakuálása során vallatta és verte a ci­vileket. Elmondta azt is, hogy a napokban Lipkovóba ér­kezett menekültek közül mintegy száz sebesült volt. Azt állítja, a helyzet riasztó: nincs víz, élelem, gyógyszer, áram. „Ha Lipkovót is lőni kezdik, az katasztrófa lesz” - véli az albán vezető, aki úgy tudja, a környező települése­ken: Orizarban, Szlupcsanéban és Otlján további hétezer civil rekedt meg. A Financial Times közli, hogy a NATO és az EU nyo­mására a macedón államfő amnesztiát kínált fel a láza­dóknak. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Nyugat többé nem hiszi, lehetséges a béke megteremtése az olajág fel­kínálása nélkül. A szkopjei kormány azon igyekezete, hogy alkotmányos,, politikai és szociális reformokat vezes­sen be, többé nem elégséges. Az amnesztia ötlete egyrészt az egyre hevesebbé váló harcok következménye, másrészt pedig a pozitív dél-szer­biai tapasztalatoké. Az amerikaiak ugyanis úgy értékelik, a Presevo- völgyben jó eredményt hozott a közkegyelem kihirdetése a belgrádi hatóságok részéről. A NATO EURÓPAI RÉSZE EGYSÉGESEN SZEMBESZÁLLT BUSHSAL A brit kormányhoz közel álló The Guardian kommen­tátora szerint az európai szövetségesek összetartanak az amerikai rakétavédelmi program ellenzésében. Bush ki­zárólagos külpolitikája a NATO budapesti külügyminisz­teri értekezletén szembesült a realitással. Az európaiak hidegen fogadták Colin Powell kollégájuk javaslatait és érvelését. Powellnek odahaza be kell majd számolnia Dick Cha­­neynek, aki névlegesen csupán alelnök, de ténylegesen ő áll az USA élén. A másik kemény dió Donald Rumsfeld védelmi tárcavezető lesz. Chaney és Rumsfeld ugyanis meggyőzték Busht is ar­ról, hogy a szövetségesek azt fogják tenni, amit Washing­tonból elrendelnek nekik, méghozzá nemcsak a rakéta­védelem ügyében. Európa lassan, de biztosan közös kül- és védelmi poli­tikát alakít ki, ami Bush rátarti politikájának a következ­ménye - véli a londoni újság. (Márton) Macedón kormánycsapatok akcióba indulnak Észak-macedóniai albán menekültek Hum Sp 2001. június 1., péntek Már huzamosabb ideje tartanak az athéni diákzavargások. Képünk a rendőrség beavatkozását örökítette meg az egyetemek bejelentett átszervezése miatt tiltakozók ellen EU-KÖZÖS PÉNZ Újra mélyponton az euró Az euró egy százalékot vesztett érté­kéből a dollárhoz képest és 2 százalé­kot a jenhez képest csütörtökön, ismét idei mélypontra süllyedve, miután az Európai Központi Bank (EKB) és ja­pán illetékesek eloszlatták a piaci vára­kozást, hogy központi banki beavatko­zás fenyegetne. Az euró 85 cent alá esett, egészen 0,8462 dollárig, miután az EKB elnö­ke, Wim Duisenberg megerősítette, hogy a banknak nincs árfolyamcélja, és az euró árfolyama csak akkor okozna gondot, ha eltérítené az árakat az EKB inflációs céljától - de szerinte ilyen ki­látás nincs. Siokava Maszadzsuro japán pénzügyminiszter közben úgy nyilat­kozott, hogy „kis, napi ingadozások” nem indokolnak beavatkozást. A német Bundesbank elnöke, Ernst Welteke a múlt héten úgy vélte, hogy az euró gyengülése inflációs té­nyezővé vált, de Wim Duisenbergnek szemlátomást nem ez a véleménye. Az euró azért esik az utóbbi hetek­ben, mert lassul a gazdasági növekedés az eurózónában, miközben gyorsul az infláció, az EKB pedig sokáig késleke­dett a kamatcsökkentéssel, amely ösztö­nözhetné a növekedést. A késlekedést azzal indokolta, hogy a gazdasági lassu­lás nem veszélyes, az árstabilitás viszont mindennél fontosabb érdek. Május eleji kamatcsökkentése azután meglep­te a piacot, különösen az indoklásával, amely szerint múlik az inflációs veszély, viszont támogatni kell a gazdaságot. Ez a pálfordulás végül is inkább megijesz­tette a piacot, mintsem megnyugtatta, mert a befektetők a láthatónál na­gyobb gazdasági bajokra következtet­tek, miközben az infláció EKB jósolta lassulásának semmi jele. Wim Duisenberg csütörtökön azt mondta Bécsben, egy osztrál­ központi bank szervezte tanácskozáson, hogy az EKB politikája megfelelő a mostani kö­rülmények között. Meggyőződését nyilvánította, hogy az idén és jövőre az EKB becslésének felső határánál lesz a gazdasági növekedés az euróövezet­­ben. Megismételte, hogy az EKB-nak nincs árfolyamcélja. Áprilisban 2,9 százalékos volt az át­lagos infláció az euróövezetben tizen­két hónapra, a márciusi 2,6 százalék után. Az infláció már második éve nem esik a bank riadószáma, 2 száza­lék alá. Ennek ellenére Duisehberg ezt mondta: — Nem mondanám, hogy tévedtünk. Az emelkedést átmeneti tényezők okozzák: az euró tavalyi tar­tós és nagy leértékelődése, a megdrá­gult olaj, a különféle állatjárványok miatt növekvő élelmiszerárak és a közvetett adók év eleji emelése. Erős az a közérzet, hogy ezek a tényezők le­csengenek. Az inflációt felhajtó té­nyezők valóságos jelenségek, de átme­netiek. Fontosnak nevezte, hogy ezek az át­meneti tényezők nem okoznak másod­lagos hatásokat, például nem gyorsul a bérek emelkedése. Duisenberg a kamatpolitika másik pilléréről, a pénzellátásról is azt mond­ta, hogy körülbelül megfelel az EKB 4,5 százalékos célszámának. Az EKB szerdán a pénzellátás 4,7 százalékos bővülését jelentette áprilisról tavaly áprilishoz képest, a márciusi 4,6 száza­lékos tizenkét havi ütem után. Csütörtökön kora délután 0,8481 dollár volt az euró a londoni bankközi devizapiacon a reggeli 0,8515 dollár helyett. A pápa saját mellszobra előtt

Next