Magyar Szó, 2001. június (58. évfolyam, 125-150. szám)

2001-06-01 / 125. szám

2001. június 1., péntek Washington, május 31. Két héttel azután, hogy az ameri­kai elnök egyik 19 éves lányát az aus­­tini bíróság hatórás alkoholellenes oktatásra, nyolcórás közszolgálatra és 51,25 dolláros bírságra ítélte, Jen­na Bush ismét szembekerült a tör­vénnyel. Texas fővárosának rendőr­sége szerda éjjel telefonhívást kapott egy közkedvelt éjjeli mulatóból, és amikor a rendőrök a helyszínre ér­keztek, azt a tájékoztatást kapuik, hogy Jenna ikertestvérének, Barba­rának a társágában egy harmadik személynek az érvényes igazolványá­val próbált meg szeszes italt rendel­ni. Az Egyesült Államokban ismeret­len a nagykorúsági fogalom, ami minden jogi területet egyszerre fed­ne. Noha a szavazáshoz szükséges korhatár az országban mindenütt 18 év, az egyes szövetségi államok ma­guk állapítják meg a járművezetői engedélyhez, a dohányzáshoz, a sze­szesital-fogyasztáshoz, a bírósági eljá­rásokhoz és más cselekményekhez szükséges életkort. A legtöbb állam­ban, így Texasban is, 21 évesnél fia­talabb személy nem vásárolhat semmilyen alkoholtartalmú készít­ményt. A törvény megszegése miatt nemcsak a kihágás elkövetőjét, ha­nem a vendéglősöket és boltosokat is büntetik, ezért nem ritkaság, hogy a pincérek és üzleti eladók maguk hívják a rendőrséget, mihelyt tiltott próbálkozást észlelnek. Az austini rendőrség közleménye szerint nem világos, hogy a másik Bush lány, Bar­bara milyen szerepet játszott az egészben. Mivel a telefonhíváson kí­vül más szemtanú nem jelentkezett, a rohamkocsival kiszálló rendőrök csak jegyzőkönyvet vettek fel, de nem tartóztatták le az­ állítólagos tör­vénysértőket. Jennának a korábbi ki­hágása miatt azonban vizsgálatot in­dítottak az ügyben, aminek alapján később döntik el, hogy vádat emel­nek-e az elnök egyik vagy mindkét lánya ellen. Ha vádat emelnek, és az be is igazolódik, akkor a lányokra 500 dolláros pénzbírság, újabb alko­holellenes oktatás, és 8-12 órás köz­­szolgálati büntetés vár, valamint ve­zetői engedélyüket 30 napra bevon­hatják, függetlenül attól, hogy nem járművezetéssel kapcsolatos volt a ki­hágás. Scott McClellan, a Fehér Ház he­lyettes szóvivője nem volt hajlandó részletekbe menően foglalkozni a történtekkel. „Ha a lányok magáné­letében történt eseményről van szó, akkor az csakis a családra tartozik” - mondta a sajtófelelős. Nyilvánvaló azonban, hogy George Busht kelle­metlenül érintette a dolog, mert amikor az eset kiderült, a Fehér Ház azonnal telefonált a nyugati parton tartózkodó elnöknek, aki hosszabb magánbeszélgetést folytatott lányai­val. Bush még a tavalyi elnökválasztá­si hadjárat elején elismerte, hogy negyvenéves koráig „hosszú és nehéz küzdelme volt” az alkohollal, de - nyilvános bevallása szerint - a negy­venedik születésnapján megfogadta, hogy felhagy az ivással. A novemberi szavazás előtt néhány nappal derült csak ki, hogy fiatal korában Busht le is tartóztatták egyszer ittas állapot­ban való kocsivezetés miatt, és csak apjának, a már akkor is tekintélyes politikusnak és szenátor nagyapjá­nak a befolyása nyomán sikerült az egész ügyet töröltetnie a rendőrségi jegyzőkönyvekből. Bush elutasította, hogy nyilvánosan kommentálja a ké­sőn kipattant múltbeli esetet, és az nem hatott ki a választások eredmé­nyeire. Ismeretes, hogy Laura Bush, az elnök felesége a nyolcvanas évek elején Texasban közúti balesetet okozott, amelyben egy személy éle­tét vesztette. Az amerikai nyilvánosság ilyen előzmények után és miatt figyel oda fokozottabban a Bush család tagjai­nak alkoholproblémáira. Jenna egyébként a Texasi Egyetemen első­éves hallgató, ikertestvére pedig ap­jának és nagyapjának a volt egyete­mére, a Yale-re jár. PURGER Tibor AZ ALKOHOL CSÁBÍTÁSA A Bush lányok újabb kihágása Jenna két héttel a korábbi ítélet után ismét megpróbált szeszes italt vásárolni - A Fe­hér Ház szerint magánügyről van szó (Tudósítónktól) (FoNet/AP-telefotó) Kétszázezren tüntettek Algírban tegnap délután „Kabília elnyomása el­len.” Az AFP helyszíni tudósítója beszámolt arról, hogy a Szocialista Erők Frontja nevű párt felhívására az utcára vonult tömeg kormányelle­nes jelszavakat skandált, Buteflika elnök, valamint a túlságosan nagy ha­talommal rendelkező tábornokok távozását követelte, továbbá a sajtósza­badság visszaállítását és egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását sür­gette. A tömegmegmozdulás hívei Hoszin Aii Ahmedet, a Szocialista Erők Frontjának vezetőjét éltették. A párt legerősebb bázisa éppen Kabí­­liában van. Az északkeleti tartományban berberek élnek, akik az ország­ban a legnagyobb kisebbséget alkotják. A francia hírügynökség délutáni jelentése szerint a tüntetők és a kivezényelt rendfenntartó erők között összecsapások törtek ki. A képen: a kabíliai Tizi Uzuban is volt tüntetés Bűncselekménynek minősül a „szellemi manipulálás” Szigorú szektaellenes törvényt hozott a francia nemzetgyűlés Egyedülállóan szigorú törvényt fogadott el a francia nemzetgyű­lés a szekták illegális tevékenysé­gének korlátozásáról és visszaélé­seik büntetőjogi kezeléséről. Az új jogszabály értelmében a jövő­ben bírósági ítélet alapján felosz­latható minden olyan szektás mozgalom, amely korlátozza a ta­gok személyiségi jogait, törvény­be ütköző orvosi gyakorlatot űz, illetve hazug és félrevezető pro­pagandát fejt ki. A sz­ektaellenes törvény felsorolja azokat a jogi eszközöket, amelyeket „hátrányos helyzettel való visszaélés” eseteiben kell alkalmazni az illegális eszközökkel élő szekták ellen, háromé­vi elzárást, valamint 2,5 millió frankos pénzbüntetést helyez kilátásba a tett elkövetőivel szemben. Az új szabályozás bűncselekmény­nek minősíti a „szellemi manipulá­lást”, amellyel „tudatlan vagy képessé­geinek korlátozott birtokában lévő sze­mélyeket” - kiskorúakat, szellemi fo­gyatékosokat, fizikai vagy lelki kény­szernek kitett embereket - „olyan cse­lekményekre késztetnek, melyek sú­lyos hátrányt okoznak számukra, illet­ve eltanácsolják őket olyan lépésektől, amelyekkel ezek a károk kivédhetők lennének”. Marylise Lebranciy igazságügy-mi­niszter a személyi szabadságjogok vé­delme szempontjából ítélte jelentős döntésnek a törvény megszületését. Jean-Pierre Brard, a nemzetgyűlés szektaügyi specialistája nemzetközi jogi szabályozást sürgetett a szektás szerveződések ellen. A törvényt indok­ló beszédében kíméletlen keménység­gel ostorozta „a spiritualitás és ezote­­rizmus leple alatt virágzó szervezete­ket, melyeknek egyedüli célja, hogy hatalmat és pénzt szerezzenek”. A francia szcientológia egyház, az új szabályozás első számú célpontja, „kivételes törvényként” bélyegezte meg a jogszabályt. (MTI) Шс/arSió KÜLPOLITIKA 3 Szkopje államalkotó népnek ismeri el az albán kisebbséget? Alkotmánymódosítást jelentett be Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnök - Borisz Trajkovszki államfő részleges amnesztiát kínált a felkelőknek (Folytatás az 1. oldalról) Az UCK-felkelők és a macedón biz­tonsági erők hónapok óta csatáztak. A szkopjei kormánykoalíció létét fenye­gető válságot csak az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai fő­megbízottja segítségével sikerült elhá­rítani. Javier Solana kedd esti közvetí­tése nyomán érvénytelenítették azt az együttműködési megállapodást, ame­lyet a nemzeti egységkormányban részt vevő két albán párt vezetői kötöt­tek az UCK politikai képviselőjével. Mindamellett a macedóniai albán Demokratikus Felvirágzás Pártjának (PDP) frakcióvezetője, Naser Ziberi azt mondta, hogy az érvénytelenítés­ről szóló nyilatkozatok az EU „beállítá­sát” tükrözik, és a PDP tartja magát az UCK-val kötött megállapodáshoz. A macedóniai albánok Nemzeti Felszabadítási Hadserege elutasította tegnap azt a részleges amnesztiát, amelyet egy Borisz Trajkovszki elnök­höz közel álló forrás vetett fel az alap lehetőségként.­A nem végleges jelleg­gel, vélhetőleg a reagálást szondázó szándékkal felvetett ajánlat szerint azok részesülhetnének amnesztiában a fegyveres albán nacionalista UCK tagjai közül, akiket a hatóságok nem gyanúsítanak súlyos bűncselekmé­nyekkel. Az AFP pristinai irodája adott je­lentést az UCK elutasító reagálásáról, a fegyveres szervezet „vezérkarától” nyert telefonos információ alapján. Az UCK-vezérkar szóvivője egyúttal azt is közölte: értesültek arról a szándékról, hogy Szkopje esetleg hajlandó lenne módosítani a macedón alkotmányt, több jogot adva az albán kisebbség­nek. Az UCK jó irányba tett lépésnek tartja ezt, de kevesli a felajánlott vál­toztatásokat. A szervezet kitart amel­lett, hogy minden követelésének telje­sülnie kell. Ezek közül is a legfonto­sabb, hogy vonják be az UCK-t a mace­dóniai albánok jövőjéről folytatott tár­gyalásokba — hangsúlyozta az albán szóvivő. Szkopje eddig minden idevágó nyi­latkozatban kizárta, hogy szóba eresz­kedjék „a terroristákkal”. Tegnap alábbhagyott a fegyveres harc a macedóniai hadsereg és az al­bán fegyveresek között, de így is szár­mazott haláleset az ellenségeskedés­ből. Egy macedón katona meghalt, kettő pedig súlyosan megsebesült, mert gépjárművük aknára futott az or­szág északnyugati részén fekvő Tanu­­sevci falu közelében - közölte a szkop­jei védelmi minisztérium. Az előző napok leghevesebb harca­inak színtere, a Szkopjétól 20 kilomé­ternyire északkeletre fekvő Matejcse település a tegnapra virradó éjszakán még aknagránátok robajától és fegy­verropogástól volt hangos, de napköz­ben csend honolt a faluban és határá­ban. A kicsivel északabbra fekvő Sz­­lupcsane falu térségéből napközben is szórványos lövöldözés és tüzérségi tűz zaja hallatszott. Szerdán sem nyílt alkalom a har­cok térségébe szorult, s egyre inkább nélkülöző polgári lakosok kitelepíté­sére. A harcoló felek egymást vádolták a kitelepítés akadályozásával. A kormány vádja szerint az albán szélsőségesek élő pajzsként használják fel a harcok térségében rekedt mint­egy nyolcezer polgári lakost,­ezért nem engedik őket biztonságos helyre távozni. A gerillák azzal replikáznak, hogy a túlnyomórészt albán nemzeti­ségű polgári lakosság fél a macedón katonáktól, azért nem mozdul a helyé­ről. Korábban olyan állítások hangzot­tak el albán részről, hogy az ország északi részeiből korábban távozott al­bán polgári lakosság egyes csoportjait bántalmazták a hadsereg katonái. (MTI) Huszonegymillió euró a kosovói választásokra Az EBESZ állandó tanácsának a döntése - Az átmeneti adminisztratív tanács tagjainak látogatása (Folytatás az 1. oldalról) Az EBESZ állandó tanácsának ülé­sén jelen voltak Rada Trajkovic, Ibra­him Rugová, Ramush Haradinaj és Hashim Thaqi, a kosovói átmeneti ad­minisztratív tanács tagjai is. „Az EBESZ tagállamainak nagyköveteihez fordul­tunk, és ismertettük velük saját meglá­tásainkat a Kosovóban uralkodó idő­szerű helyzetről”, mondta Rada Traj­kovic az újságíróknak adott nyilatkoza­tában az állandó tanács ülése után. Emlékeztetett arra, hogy a szerb közös­ség szempontjából a szabad és becsüle­tes választások megtartásának előfelté­tele Kosovóban a biztonsági helyzet ja­vítása a szerbek számára, a szerb mene­kültek visszatérése, és az eltűnt szemé­lyek kérdésének megoldása. „A KFOR és az UNMIK­ bevonulása óta Kosovó­­ból elűztek 250 ezer szerbet, 1300-at meggyilkoltak, 1300-at elraboltak, és ezeket a folyamatokat még mindig nem állították meg. Követeljük ezért a biztonság helyreállítását a szerb közös­ség számára, mindazok visszatérését, akik vissza szeretnének jönni, és az el­rabolt személyek sorsának megoldá­sát”, hangsúlyozta. Hozzáfűzte, hogy a szerb közösség megkezdi a választópolgárok nyilván­tartásba vételét már a feltételek teljesí­tése előtt is, a választásokon való rész­vételről pedig utólag dönt. Rada Traj­kovic ezenkívül hangsúlyozta, hogy azt az elvet, amelyet Dél-Szerbiában érvé­nyesítettek, Kosovóba is át kellene vin­ni. „Az ottani szerb közösséget is azok­nak kell védeniük, akikben a lakosság megbízik, hogy leállítsák a kitelepülést és megkezdődjön a menekültek vissza­térése. Ez egyben a JK visszatérését is jelenti, amit az 1244-es határozat is elő­irányoz”, magyarázta. Üdvözölte Branko Milinkovic­nak, a JSZK EBESZ-beli nagykövetének hatá­rozatát, hogy támogatják a kosovói vá­lasztások költségvetésének meghozata­lát. „Ilyen módon a kosovói szerbek és a hivatalos Belgrád jószándékukról tet­tek tanúbizonyságot, és Kosovo integ­rációja mellett szálltak síkra”, mondta. Rugova, Haradinaj és Thaqi síkra­­szállt az általános választások megtartá­sáért úgy értékelve, hogy ez Kosovo to­vábbi fejlődéséhez vezet. „Kosovó jövő­je a függetlenség, majd csatlakozás az Európai Unióhoz”, mondta Rugová. Rada Trajkovic nyilatkozatára válaszol­va azonban rámutatott, hogy a háború előtt Kosovóban mindössze mintegy 200 ezer szerb élt, a többi szerbiai ren­dőr, katona és adminisztratív hivatal­nok volt. Rada Trajkovic kivételével minden­ki megelégedéssel szólt a nemrég elfo­gadott, Kosovóra vonatkozó alkotmá­nyos keretről. „Az alkotmányos keret tulajdonképpen keret a függetlenség­hez, és nem esik benne szó a JSZK-val való kapcsolatokról. A szerb szakértők által beterjesztett módosítások közül egyet sem fogadtak el­ vagy csak telje­sen megváltoztatott formában fogad­ták el. Számunkra ez elfogadhatatlan”, mondta Rada Trajkovic. Hozzátette azonban, hogy mivel minden mérvadó nemzetközi intézmény elfogadta, nem marad más hátra, mint hogy a szerb közösség további biztonsági garanciá­kat követeljen. Daan Everts, az EBESZ kosovói missziójának vezetője, aki az állandó tanács előtt jelentést tett, rámutatott, hogy az alkotmányos keret szavatolja, hogy a Kosovóban élő kisebbségi kö­zöségek nemzeti érdekeit nem fogják ignorálni. Mint mondta, ez a doku­mentum előirányozza, hogy a 120 képviselői hely közül húsz a kisebbsé­geket illesse meg. Emellett a szerbek esetében úgy tervezték, hogy a válasz­tásokon elnyert képviselői helyeken kívül tíz mandátumot szavatoljanak számukra. „A választási folyamat meg­felelő mód a harmónia és demokrá­cia kialakítására Kosovóban”, mondta Everts. (Beta) Hétfajta menü a betérőknek A Kremlben immár ebédelhetnek is a turisták A moszkvai Kremlben tegnap kávé­zó-étterem nyílt a műemlékegyüttest fel­kereső turisták számára. A csaknem 200 főt befogadó vendéglátóipari léte­sítmény az állami Kreml-palotában, vagyis a volt kongresszusi palotában kapott helyet, az úgynevezett diplomáci­ai előcsarnokban. A kávézó-étteremben - amely csak akkor tart nyitva, amikor a Kreml is látogatható - hétfajta menü közül választhatnak a betérők 7-15 dol­lár közötti áron, ami egyáltalában nem számít drágának az orosz fővárosban. A kávézót megnyitva Vlagyimir Ko­­zsin, az elnöki adminisztráció gazdasá­gi hivatalának vezetője hangsúlyozta, hogy a maga nemében egyedülálló a lé­tesítmény. Eddig ugyanis csak zárt, in­tézményi étkeztetés volt a Kremlben -amely az orosz államfő rezidenciája -, illetve előadások idején a palotában. Kozsin szerint a vendéglátóipari egység működése a Kreml nagyobb nyitottsá­gát célzó politika megvalósulását is jel­zi, s mint közölte, további lépéseket is tesznek, kompromisszumokat keresnek, hogy „lebontsák a történelmileg kiala­kult, de már idejétmúlt korlátozáso­kat ”. Szergej Sztrigin, a Kreml katonai parancsnoka szerint a kávézó megnyi­tása biztonsági szempontból nem jelent számukra semmiféle gondot, amennyi­ben azonban a Kremlbe és a vendéglá­tóipari egységbe látogatók között akad olyan, aki felönt a garatra, annak „se­gítenek, hogy méltó módon távozhasson a Kremlből”.

Next