Magyar Szó, 2002. május (59. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 101. szám

2002. május 3., péntek Május 15-én lesz a parlament alakuló ülése Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök megbeszélése a parlamenti pártok elnökeivel Higgadt és megfontolt hangnemet kért a parlamenti munkában és a poli­tikai közbeszédben Mádl Ferenc ma­gyar köztársasági elnök az új or­szággyűlésbe bekerült pártok elnökei­től azon a tegnapi megbeszélésen, amelyen május 15-ére hívta össze az új törvényhozás alakuló ülését - derül ki abból a közleményből, amelyet az el­nöki sajtóiroda juttatott el az MTI-nek a találkozóról. Az államfő az országgyűlés alakuló ülésének időpontjáról, illetve az ülés előkészítésére irányuló tárgyalások ütemezéséről és az ezzel kapcsolatos teendőkről tanácskozott a pártvezetők­kel. „A pártelnökökkel folytatott kon­zultációt követően, velük egyetértés­ben Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. május 15-e 14 órára hívja össze az országgyűlés alakuló ülését” - áll a kommünikében. A közlés szerint a találkozón az ál­lamfő bejelentette: a választások orszá­gosan összesített és hivatalos eredmé­nyének kihirdetését követően az or­szággyűlésbe jutott pártok elnökeivel kü­lön-külön is megbeszéléseket kíván folytatni; mindezt annak érdekében te­szi, hogy a miniszterelnök személyére vonatkozóan a megfelelő időben (leg­korábban az országgyűlés alakuló ülé­sén) megalapozott javaslatot tudjon tenni. A tájékoztatás szerint a megbeszélés végén a köztársasági elnök arra kérte a pártok vezetőit, tegyenek meg min­dent azért, hogy ismét a higgadt és megfontolt, a kampányretorikát ma­gunk mögött hagyó hangnem uralja a parlamenti munkát és a politikai pár­beszédet. Megítélése szerint ez az állampolgá­rok elvárása, és reményei szerint a po­litikai élet szereplőinek igénye is. Megmarad a kedvezménytörvény Felelősségvállalás tizenötmillió magyarért - MSZP-képviselő nyilatkozata a következő magyar kormány feladatairól - Határon túli magyar szervezetek vezető politikusainak fóruma Nagyváradon A következő magyar kormány 15 millió magyarért vállalja a törődést és a felelősséget, mivel ez a felelős­ség történelmi, akkor is, ha Med­­gyessy Péter közjogilag 10 millió magyar miniszterelnöke lesz - je­lentette ki Nagyváradon Szabó Vil­mos, a Magyar Szocialista Párt kép­viselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke. Szabó azon a fórumon vett részt, amelyet a Romániai Magyar Demokra­ta Szövetség Bihar megyei szervezete rendezett szerda este a nagyváradi Va­­radinum ünnepségek keretében a ha­táron túli magyar szervezetek vezető politikusai részére. A fórumon Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Józsa László, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség alelnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Mézes Rudolf, a sz­lovákiai Magyar Koalíció Pártja orszá­gos tanácsának tagja és Szabó Vilmos válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A határon túli magyar szervezetek vezetői egységesen az anyaország eddi­gi politikájának folytonosságát és kiszé­lesítését várják az új magyar kormány­tól. Egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani a magyar-magyar párbe­széd kialakult alapelveit és intézmény­­rendszerét. Azt remélik, hogy az új kormány és a felelős magyar pártok konszenzusra jutnak a határon túli ma­gyarság kérdésében. Véleményük szerint az eddig elért eredményeket, a kedvezménytörvényt, a határon túli magyaroknak nyújtott támogatás rendszerét meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni. Szabó Vilmos leszögezte, hogy az új magyar kormány támogatni kívánja az 1990 óta elért összes eredményt, az el­múlt 12 évben kialakult támogatási rendszereket. - Fejlesztésben és nem visszafejlesz­tésben gondolkodunk - szögezte le. Külön hangsúlyozta, hogy az oktatási és kulturális támogatás mellett nagy fi­gyelmet fognak fordítani a gazdasági együttműködésre, a határon túli ma­gyar közösségek gazdasági helyzetének fejlesztésére, erősítésére. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁ­ÉRT) formájában intézményesült ma­gyar-magyar párbeszéddel kapcsolat­ban emlékeztetett arra, hogy ez a for­ma az MSZP és az SZDSZ első koalíci­ós kormánya alatt kezdődött, a folya­mat a most távozó kormány ideje alatt teljesedett ki. Mint mondta, a magyar kormány továbbra is a határon túli magyar kö­zösségek legitim szervezeteinek legi­tim vezetőivel fog tárgyalni, és nem Budapesten döntik majd el, hogy ki képviselje a határon túliakat a MÁÉRT- ben. Határozottan leszögezte, hogy a leendő kormány nem kíván beleszólni a határon túli szervezetek belső életé­be. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy megmarad a kedvezménytörvény. Ez a törvény szerepelni fog a kormányprog­ramban. Mint mondta, a szomszédos orszá­gok kormányaival tovább kell tárgyal­ni. Folytatni kell a tárgyalásokat Szlová­kiával és tárgyalni kell Romániával is, hiszen a törvény végrehajtásáról kötött magyar—román kormányfői egyetér­tési nyilatkozat irányelveket tartalmazó dokumentum, amely kimondja, hogy hat hónap elteltével áttekintik a ta­pasztalatokat. Ha szükség lesz változtatásokra, az új kormány csak pozitív értelmű változ­tatásokat tud elképzelni. „Kevesebbet nem, csak többet adhat majd a tör­vény” -jelentette ki, utalva arra, hogy a kedvezménytörvény keretébe kerül­hetnek olyan kérdések, amelyek más megállapodásokban szerepelnek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényt össze kell hangolni más létező törvényekkel, nemzetközi megállapo­dásokkal.­­ Noha az első száz nap kor­mányprogramja elsősorban belpoliti­kai kérdésekre vonatkozik, Med­­gyessy Péter már jelezte, hogy minél hamarabb konzultálni kíván a hatá­ron túli magyarok szervezeteivel. Már az első száz nap alatt érezhető lesz, hogy az új kormány szándéka a hatá­ron túli magyarok támogatása - szö­gezte le. (MTI) Magyar Sió KÜLPOLITIKA 3 Arafat visszakapta mozgásszabadságát Az izraeli csapatok feloldották a rámalláhi főhadiszállás blokádját - A palesztin elnök ismét elkötelezte magát a békefolyamat mellett Az izraeli csapatok szerda este feloldották a Jasszer Arafat pa­lesztin elnök rámalláhi főhadi­szállása köré vont ostromgyűrűt. Elvonulásukat nem sokkal azt követően kezdték meg, hogy az épületből a jerikói börtönbe szállították azt a hat palesztint, akinek kiadását Izrael követelte. Helyszíni beszámolók szerint az iz­raeliek elvonulása után mintegy 200 palesztin fegyveres jelent meg a főha­diszállás körül. Ezt követően palesztin buldózerek megkezdték az izraeli út­­torlaszok eltakarítását. A boldog pa­lesztinok örömükben a levegőbe lövöl­döztek, és a győzelem­­ jelét mutogat­ták. Lehetővé tették azt is, hogy újságí­rók is felkereshessék a környéket. A hat palesztint - köztük Rehavam Zeévi izraeli idegenforgalmi miniszter négy gyilkosát - Izrael eredetileg a zsi­dó állam bírósága elé kívánta állítani. Amerikai közvetítésre azonban elfo­gadta, hogy a foglyokat amerikai és brit őrök felügyelete alá helyezzék, és ennek fejébe feloldja a blokádot. Ez szerda este megtörtént: a palesztinokat amerikai terepjárókon a jerikói bör­tönbe szállították. Jasszer Arafat ismét elkötelezte ma­gát a békefolyamat mellett. A palesztin elnök ugyanakkor a második világhá­borús sztálingrádi csatához hasonlítot­ta a dzseníni menekülttáborban tör­ténteket. Rámalláhban hívei ünnepelték a palesztin vezetőt, aki egy hónapi zárlat után nyerte vissza mozgásszabadságát. Arafat amerikai televíziós állomá­soknak nyilatkozva megerősítette: el­kötelezett híve a békefolyamatnak, és soha nem felejti el az 1995-ben meggyilkolt Jichak Rabin izraeli mi­niszterelnökkel megkötött megállapo­dást. A palesztin elnök az ABC televíziós csatornának nyilatkozva elmondta: az izraeli katonák közvetlenül a főhadi­szállása körüli zárlat megszüntetése előtt felrobbantottak három épületet, köztük a palesztin nemzeti gárda főha­diszállását. Arafat elítélte az izraeli hadsereg barbár akcióit és kijelentette, hogy ezekért - akárcsak Rabin néhai miniszterelnök haláláért - a fanatikus csoportokat terheli a felelősség. Hang­súlyozta: arra kéri az egész világot, hogy cselekedjék gyorsan e bűncselek­mények megfékezése érdekében. (Hírösszefoglaló ) A CNN hírtelevízióban elhangzott nyilatkozatában Arafat a dzseníni me­nekülttáborban történteket a hatvan évvel/-/előtti, 600 ezer áldozatot köve­telő sztálingrádi csatához hasonlította. Elmondta, hogy személyesen fel akarja keresni Dzsenínt, Betlehemet, hogy sa­ját szemével lássa az izraeli hadsereg ciszjordániai akcióinak következmé­nyeit. Hozzátette, hogy közeli tervei között nem szerepel külföldi utazás. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teg­nap hajnalban nyolcórányi pihenőidő­re megszakította vitáját arról, hogy mi­lyen választ adjon Kofi Annan ENSZ- főtitkárnak, aki jelezte: egy napon be­l betlehemi tűzpárbaj elfogadhatat­lan „az arabok, a muzulmánok, a ke­resztények, az ENSZ, az Egyesült Álla­mok és Oroszország számára egya­ránt”. Az izraeli katonák „terroristák, nácik és rasszisták” - fakadt ki Ara­fat, amikor először jelent meg az újsá­gírók előtt a főhadiszállása köré vont izraeli blokád feloldása után Jól fel szándékozik oszlatni azt a vizsgá­lóbizottságot, amelyet a dzseníni pa­lesztin menekülttábor izraeli megtá­madása során lezajlott véres esemé­nyek kivizsgálására hozott létre. A palesztinok azzal vádolják az izra­eli hadsereget, hogy civilek százait mé­szárolta le a dzseníni táborban, amely április 3-12-e között heves harcok szín­tere volt. A Human Rights Watch, amelynek szakértői egy héten át vizsgálódtak a dzseníni táborban, talált az izraeli ka­tonák által elkövetett háborús bűncse­lekményekre utaló bizonyítékokat, de nem tudta megerősíteni a civilek lemé­szárlására vonatkozó palesztin állításo­kat. Az emberjogi szervezet 52 palesz­tin halálos áldozatról adott számot, köztük 22 civilről. Sok civilt szándéko­san öltek meg, vagy azért vesztették életüket, mert élő pajzsként használták őket. A Ciszjordániában több palesztin településre behatoló izraeli katonák tegnapra virradóra tizenöt palesztint tartóztattak le. Izraeli katonák lőfegyvereikkel megöltek egy férfit, három másikat pedig megsebesítettek tegnap a Szü­letés temploma épületeinél Betle­hemben. A templomban tartózkodó szemtanúk szerint az épületeket ost­romgyűrűben tartó izraeli orvlövé­szek lőttek rájuk, az izraeli hadsereg szerint azonban tűzpárbaj tört ki a ka­tonák és az épületekben rekedt pa­lesztin fegyveresek között. A katonák beszámolója szerint öt fegyveres pa­lesztinra lőttek, aki az épületek udva­ráról lőtt rájuk, és négyet közülük el­találtak -jelentette a Reuters. Ariel Saron izraeli kormányfő a jövő héten esedékes washingtoni lá­togatásakor ismerteti új béketervét, valamint az Izrael és Ciszjordánia kö­zött létesítendő biztonsági zónákra vonatkozó elképzeléseit. Az ABC te­levíziónak szerdán este nyilatkozó iz­raeli miniszterelnök megerősítette, hogy ütközőzónát akar létrehozni a zsidó állam határai mentén, hogy megakadályozzák a terroristák beha­tolását az ország belsejébe. Elismer­te, hogy a terv költséges, ezért meg­valósításához az Egyesült Államok pénzügyi segítségét fogja kérni. Sa­ron elmondta, hogy Ciszjordánia egy részén izraeli katonák állomásoznak majd. A határ mentén húzódó keríté­sen biztonsági kapukat nyitnak, mű­szaki berendezéseket helyeznek el, hogy megakadályozzák fegyverek és robbanóanyagok becsempészését. A kormányfő szerint Izrael nem kívánja korlátozni a lakosság mozgását, de je­lezte, hogy ellenőrizni kívánják az embereket. (FoNet/AP-telefotó) Szövetségesek légicsapása Irakban (Folytatás az 1. oldalról) A mostani iraki bejelentés - mint az AFP megjegyezte - egybeesik azzal, hogy New Yorkban csütörtökön várha­tóan felújulnak a tárgyalások a nem­zetközi fegyverzetellenőrök Irakba tör­ténő visszatéréséről. Az ellenőrök 1998 decemberében távoztak a közel­­keleti országból; Bagdad azóta nem engedi vissza őket. Az Egyesült Álla­mok azzal vádolja Szaddám Huszein iraki elnököt, hogy tömegpusztító fegyverek birtokába akar jutni. Irak ta­gadja, hogy ilyen fegyverei lennének. A The New York Times című ame­rikai napilap múlt heti jelentése sze­rint az amerikai kormányzat terveket szövöget egy Irak elleni nagyszabású légi- és szárazföldi hadjáratról, amely­­lyel a jövő év elején megdöntené a bagdadi vezetést. ­ Feladta magát Sainovic és Gruban (Folytatás az 1. oldalról) BELGRÁD.­­ Tegnap reggel a belgrádi repülőtéren összegyűlt újságírók nem látták sem Sainovicot, sem Gru­ban­t, amint felszálltak a menetrend szerinti amszterdami já­ratra. Indulásukról a két vádlott ügyvédje tájékoztatta a saj­tót, és korábbi bejelentésekből is tudni lehetett, hogy mind­ketten a tegnap reggeli járattal repülnek Hágába. Sainovic volt Slobodan Milosevic egyik leghűségesebb bizalmi embere, s ő volt az összekötő a szövetségi kor­mány és az EBESZ-misszió között, amely az 1998-ban megkötött Milosevic-Holbrooke-egyezmény értelmében felügyelte a szerb biztonsági erők kivonását Kosovóból. Tagja volt az 1999 februárjában és márciusában megtar­tott rambouillet-i béketárgyalásokon részvevő jugoszláv küldöttségnek is. A Hágával való együttműködést szabályozó törvény sze­rint, ha a vádlottak önként adják fel magukat, akkor a ju­goszláv és a szerb kormány köteles kezeskedni értük a sza­badlábon való védekezésért. Tom­a Fila, Sainovic ügyvédje reményét fejezte ki, hogy védence néhány hónapon belül visszatér Hágából, miután megkapta Belgrád garanciáit, és sikerül megegyeznie Carla del Ponte hágai főügyésszel arról, hogy a per kezdetéig sza­badlábra helyezzék. Fila szerint egészen biztos, hogy a tör­vényszék nem fog külön három pert folytatni Milosevic, Oj­­danic és Sainovic, illetve Milutinovic ellen, ezért nincs ok arra, hogy védence a börtönben várja meg az eljárás kezde­tét. Sainovic szerda este egy belgrádi rádiónak azt mondta: „tekintettel arra, hogy milyen helyzetben van az állam és a nép, úgy döntött, az egyetlen ésszerű lépés, ha válaszol a szö­vetségi kormány felhívására és Hágában tovább harcol az igazságért”. A vádlott szerint ez kötelessége elsősorban azok előtt, aki „életüket adták a haza védelméért”. A sajtószabadság napja Május 3-a a sajtószabadság napja, melyen világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg, vagy akiket munkájukban akadályoztak. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) 1991. évi javaslatára az ENSZ-közgyűlés 1993. december 20-án hozott 48/432. számú határozata nyilvánította ezt a napot a nemzetközi sajtószabadság nap­jává annak emlékére, hogy 1991. május 3-án tették közzé a „Windhoeki Nyi­latkozatot”. E dokumentumban az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. (A sajtó szabadságának, mint az embe­ri szabadságjogok egyik fontos pillérének a követelményeit és ajánlásait a Saj­tószabadság Chartája foglalja össze, melyet 1987-ben egy londoni világkonfe­rencián fogadtak el.) A sajtószabadságot és az újságírók érdekeit nemzetközi szervezetek is vé­dik, többek között a franciaországi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontieres) nevű, a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), a Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) és a Bizottság az Újságírók Vé­delmére (CPJ) elnevezésű szervezet. A legtöbb szervezet évente összesíti az újságírók ellen elkövetett erőszakra vonatkozó adatait. A különféle szerveze­tek által közölt adatok a számítás más-más szempontjai miatt eltérnek egy­mástól. A Riporterek Határok Nélkül összesítése szerint 2001-ben 31 újságíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben, s a világ különböző országaiban 489 tudósítót vettek őrizetbe, közülük a legtöbbet Burmában (18), Iránban (18) és Kínában (12) jelenleg is fogva tartanak. A Bizottság az Újságírók Védelmére (CPI) adatai szerint viszont 2001-ben 37 újságíró vesztette életét foglalkozásának gyakorlása közben, s az egy or­szágban meghalt újságírók száma tekintetében továbbra is Sierra Leone áll az élen. A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) éves jelentéséből az derült ki, hogy a ta­valyi évben 55 újságíró vesztette életét hivatása gyakorlása közben, és 101 új­ságírót börtönöztek be. A Nemzetközi Újságíró-szövetsége (IFJ) 103 olyan újságíróról számolt be, aki munkája végzése közben vesztette életét. 2002-ben az év eleje óta eltelt négy hónapban - szintén az IFJ adatai szerint - szerte a világon már 18 újsá­gíró esett áldozatául erőszaknak, közülük a legnagyobb visszhangot a Pakisz­tánban január 23-án elrabolt Daniel Pearl amerikai újságíró brutális meggyil­kolása váltotta ki. Az UNESCO az idén a sajtószabadság napja alkalmából Manilában szervezett programokat. Május 1-én és 2-án Média és terrorizmus címmel konferenciát tartottak, melynek fő témája, hogyan helyezi a média reflektorfénybe a terrorizmust mint politikai, ideológiai, vallási és katonai fegyvert, valamint a terrorizmus hatása a sajtóra és annak biztonságára. A me­gemlékezések másik fontos eseménye az UNESCO/Guillermo Cano Sajtó­­szabadság-díj átadása.

Next