Magyar Szó, 2002. július (59. évfolyam, 153-177. szám)

2002-07-03 / 153. szám

2 KÜLPOLITIKA ,A kedvezménytörvényt módosítani kell” Bálint-Pataki József HTMH-elnök interjúja a kolozsvári Szabadságnak A velencei bizottság tavaly októ­berben megfogalmazott javasla­tai után senki számára nem volt titok, hogy a kedvezménytör­vényt valamilyen formában mó­dosítani kell - jelentette ki Bá­lint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának el­nöke a Szabadság című kolozs­vári lapnak adott interjújában. A lap tegnapi számában megjelent interjúban a HTMH elnöke emlékezte­tett arra, hogy a tavaly júniusban elfo­gadott törvény végrehajtási utasításai­nak kidolgozásakor már figyelembe vették a velencei bizottság ajánlásait, így némi ellentmondás van a törvény és a végrehajtási rendelkezések között.­­ A magyar és román miniszterel­nök tavaly decemberben aláírt megál­lapodása bizonyos pontokon ugyan­csak felülbírálta a törvényt — tette hoz­zá. Elmondta, hogy az Orbán-kormány már az idén márciusban foglalkozott a törvény módosításának kérdésével, el­készítette a javaslatot, s el is juttatta a határon túli szervezetekhez. Bálint-Pataki szerint a magyar par­lamenti pártok feltehetőleg azért érte­sültek erről a módosítási javaslatról utólag, a sajtóból, mert az Orbán-kor­mány „valószínűleg később kívánt egyeztetni velük”. A HTMH elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyarok kép­viselőinek fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hivatott eldönte­ni, miként módosítható úgy a törvény, hogy megfeleljen eredeti céljának, és ezzel egyidőben eleget tegyen Európa és a szomszédos országok elvárásainak. Bálint-Pataki úgy vélte, hogy nem beszélhetünk külön európai elvárások­ról, az európai intézmények azt kíván­ják, hogy a törvény ne okozzon feszült­séget az egyes szomszédos országokkal. - Abban a pillanatban, amint a tör­vény olyan tartalmú lesz, hogy ma­gyar-román, illetve magyar-szlovák vi­szonylatban nem okoz feszültséget, Eu­rópának is megfelel majd - fogalma­zott. A HTMH elnöke szerint van lehető­ség arra, hogy kétoldalú megállapodá­sokkal szüntessék meg a még létező fe­szültségeket - Mind Romániával, mind Szlováki­ával alapszerződésünk van. Az államkö­zi kapcsolatokban a vitás kérdések me­goldásának intézményes formája az alapszerződésnek köszönhetően létre­jött kisebbségi vegyes bizottság. Ennek keretében - azt hiszem - van esély és lehetőség a megegyezésre - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország EU-csat­­lakozása után bizonyos pontokon érte­lemszerűen további változtatások lesz­nek szükségesek. FRUNDA GYÖRGY A JÜRGENS­­JELENTÉSRŐL A magyar kedvezménytörvényről készített Jürgensjelentés három konk­rét kérdésben vitatta a jogszabályt a jogfilozófiai megközelítésen túl - kö­zölte Frunda György, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség szenátora a Népújság című marosvásárhelyi lappal. Frunda szenátor, aki az Európa Ta­nács jogi bizottságának tagja, a lap ked­di számában megjelent interjújában el­mondta: a holland raportőr az „egy nemzet - egy állam” jogi doktrína alap­­ján jutott arra a következtetésre, hogy hatályon kívül kellene helyezni a ma­gyar kedvezménytörvényt. Jürgens az említett doktrína alap­­ján úgy vélekedett, hogy a határmódo­sítási szándék is rejtve lehet a törvény­ben. A vitatott jogfilozófiai megközelíté­sen túl a jelentés három törvénycikket kifogásolt. Frunda György szenátor szerint ezeket a törvénycikkeket kell módosítani. A vitatott cikkelyek egyike a hozzá­tartozói igazolvány. Az RMDSZ-szená­­tor szerint ez a fogalom jogi szempont­ból ismeretlen, megvesztegetésíze le­het, ezért javasolta, hogy töröljék. A másik vitatott pont a területenkí­vüliség kérdése volt. Jürgens olvasatá­ban a magyarigazolvány egyfajta sze­mélyi igazolványt jelent. Frunda figyel­meztette, hogy ez nemzetiségi igazol­vány, amely azt igazolja, hogy tulajdo­nosa a magyar nemzet része, és birto­kában olyan kedvezményekre jogosult, amelyek nemzeti önazonosságának megőrzését és a szülőföldön való meg­maradását segítik elő. Vitát váltott ki végül a munkaválla­lási jogról szóló cikkely is. Frunda sze­rint kevesen élnek vele (eddig 40 sze­mély kért a magyarigazolvány alapján munkavállalási engedélyt), s ezt a kér­dést kormányközi egyezménnyel meg lehet oldani. Frunda elmondta, hogy a vitában az az álláspont kerekedett felül: a hol­land raportőr nem teljesítette mara­déktalanul feladatát. Nem vizsgálta meg például, hogy az Európa Tanács tagországaiban mennyiben tartják tisz­teletben a kisebbségi jogokat. Nem lá­togatott el Romániába, s nem elemez­te a magyar és a román kormányfő ta­valy decemberben aláírt egyetértési nyilatkozatát. Az Európa Tanács jogi és emberjo­gi bizottsága a parlamenti közgyűlés őszi ülésszakán fog visszatérni a kérdés­re. MÉG EBBEN A HÓNAPBAN SZAKÉRTŐI SZINTEN ÖSSZEÜL A MAGYAR­SZLOVÁK KISEBBSÉGI VEGYES BIZOTTSÁG Magyarország kész arra, hogy a le­hető leghamarabb, még ebben a hó­napban szakértői szinten, a magyar-sz­lovák kisebbségi vegyes bizottság kere­tei között tárgyalásokat folytasson a kedvezménytörvény végrehajtásáról - mondta Tóth Tamás, magyar külügyi szóvivő tegnapi, budapesti tájékoztató­ján, az MTI érdeklődésére. A külügyi szóvivő kérdésre válaszol­va kifejtette: Magyarország olyan me­goldásra törekszik a kedvezménytör­vény alkalmazása ügyében, amely érvé­nyesíti a jogszabály eredeti céljait, fi­gyelembe veszi a velencei bizottság je­lentését, és elfogadható Szlovákia, vala­mint a szlovákiai magyarság számára is. (MTI) AZ OROSZ ATOM-TENGERALATTJÁRÓ ELSÜLLYEDÉSE Szivárgó torpedó-üzemanyag okozta a tragédiát A balesetet vizsgáló bizottság zárójelentése A 2000 augusztusában szeren­csétlenül járt orosz atom-tenge­ralattjáró katasztrófáját az okozta, hogy az egyik torpedó­ból szivárgott az üzemanyag, felrobbant, majd ettől egy má­sodik, végzetes robbanás is tör­tént, és a tenger mélyére süly­­lyedt a jármű. Ezt állapította meg a balesetet vizs­gáló bizottság hétfőn kiadott záróje­lentésében. Ilja Klebanov orosz tudo­mányos, technológiai és ipari minisz­ter, a testület elnöke közölte: akkor ju­tottak erre a következtetésre, amikor a múlt hónapban a Barents-tenger mé­lyéről felhozták a 65-76 Cet ti­pusú tor­pedó rekeszének a vizsgálat szempont­jából fontos darabjait. „A torpedó-üze­manyag (hidrogén-peroxid) bizonyos összetevőinek termikus robbanása okozta a katasztrófát. Az első robbanás által kiváltott második detonáció szét­repítette a Kurszk fegyverzetének egy részét, és ekkor semmisült meg a ten­geralattjáró. A kormánybizottság min­den tagja egyetért ezekkel a megállapí­tásokkal” - jelentette ki Klebanov az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. A zárójelentést továbbítják a leg­főbb ügyésznek, aki a bizottsági vizsgá­lattól függetlenül folytat egy másik nyomozást. Bár ezt hivatalosan nem közölték, mégis egyértelműen a Kurszk kataszt­rófájával összefüggésben Vlagyimir Pu­­tyin orosz elnök tavaly menesztette a szerencsétlenül járt atom-tengeralatt­járó „gazdája”, az Északi Flotta szinte teljes vezetését és a haditengerészet több magas rangú elöljáróját is. Az ugyanis bizonyosnak látszik, hogy amennyiben a Kurszk nem a szüksé­gesnél több fegyverrel fut ki a végzetes hadgyakorlatra, akkor elkerülhető lett volna a tengeralattjáró teljes pusztulá­sa és az is, hogy a fedélzetén tartózko­dó mind a 118 tengerész meghaljon. A Kurszk a katasztrófa idején az orosz ha­ditengerészet egyik legmodernebb tengeralattjárója volt PINOCHET-ÜGY A legfelső bíróság végleg lezárta A chilei legfelső bíróság hétfőn vég­leg lezárta a többrendbeli gyilkossággal és emberrablással vádolt Augusto Pi­nochet egykori diktátor elleni eljárást Az öt bíróból álló illetékes bírósági kamara 4:1 arányban úgy szavazott, hogy bizonyítékok hiányában beszün­tetik az eljárást - közölte Carlos Mene­­ses bírósági titkár az AFP szerint. Az ítélettel a legfelsőbb bíróság megerősí­tette a santiagói fellebbviteli bíróság 2001. július 9-i határozatát, amelyben az felfüggesztette az eljárást arra hivat­kozva, hogy a volt diktátornál a „tébo­­lyodottság” jeleit állapították meg. A vád szerint Pinochet adta az uta­sításokat annak a katonai különít­ménynek, az úgynevezett Halálkom­mandónak, amely a tábornokot hata­lomra segítő 1973. szeptember 11-i ál­lamcsínyt követő hetekben bűncselek­ményeket követett el Chilében. Magyarul 2002. július 3., szerda A Vatikán szerb újságírók küldöttségét látta vendégül Ismerkedés a katolikus egyház legfontosabb intézményeivel A Keresztények Egysége Pápai Ta­nácsának meghívására június 26-a és július 1 je között a Vatikánban tett hi­vatalos látogatást a szerb saj­tó hattagú újságírócsoportja. A látogatás ötlete Walter Kasper május eleji jugoszláviai útja során merült fel. Az újságírók megismerkedhettek a vatikáni dikasztériumok többségének munkájával, elbeszélgethettek és kér­déseket tehettek fel egy-egy tanács munkájával kapcsolatban. A látogatás azt a célt szolgálta, hogy a média em­berei, akiknek figyelemre méltó szere­pe van a közvélemény formálásában, jobban megismerjék a katolikus egy­ház legfontosabb intézményeit. A láto­gatás alkalmával többször is kifejezésre jutott a meggyőződés, hogy az egyhá­zak egymáshoz való közeledésének egyik alapfeltétele egymás kölcsönös megismerése, egyszersmind a külön­böző előítéletek leküzdése az egyházak körein belül. Kasper bíboros az újságírók tisztele­tére adott búcsúvacsorán, amelyen je­len volt Darko Atanackovic, Jugoszlá­via szentszéki nagykövete is, többek kö­zött kiemelte, hogy történelmi ese­ményről van szó, mert első ízben tesz­nek hivatalos látogatást szerb újságírók a Vatikánban, de meleg szavakkal em­lékezett meg arról a fogadtatásról is, amelyben Szerbiában részesítették. A búcsúvacsora részvevői Tévedésből lakodalmasokat bombáztak az amerikaiak Legkevesebb negyven halott az afganisztáni Uruzgán tartományban Még a legújabb hírekből sem derül ki pontosan, hányan vesz­tették életüket hétfő hajnalban az afganisztáni Uruzgán tarto­mányban, ahol amerikai harci repülőgépek egy lakodalom résztvevőire szórtak le bombá­kat. Egy AC-130-as és egy B-52-es gép hétfő hónalban bombázott Uruzgán tartományban, Kandahártól mintegy 200 kilométerre északkeletre. Egy he­lyi tisztségviselő közölte, hogy a térség egyik falujában, Deh-Ravudban negy­ven embert temettek el, köztük nőket és gyermekeket. Bombázások voltak a tartomány más részein is, ott szintén le­hettek áldozatok. Ennek felderítésére az illetékesek máris embereket küldtek a különböző helyszínekre. A Reuters által idézett tisztségviselő közölte, hogy amerikai repülőgépek három hónap­­pal ezelőtt már bombázták ugyanezt a térséget, akkor harmincan vesztették életüket Az afgán védelmi minisztérium ille­tékese szerint a bombázásnak harminc áldozata lehet. A tragikus eset körül­ményeiről a minisztériumban elmond­ták, hogy a pastu lakodalom vendégei a szokásoknak megfelelően a levegőbe lövöldöztek, s az amerikai gépek ezu­tán támadták meg őket. A történtek ki­vizsgálásába az amerikaiak is bekapcso­lódtak. Hivatalos források beszámoltak ar­ról, hogy az amerikaiak az elmúlt na­pokban nagyobb hadműveletet hajtot­tak végre. Afgán katonákkal együttmű­ködve házról házra jártak a térség fal­vaiban Omár mellá és más tálib veze­tők után kutatva. Amerikai katonai források kétségbe vonják, hogy az Uruzgán tartomány­ban történt téves és végzetes bombázás előtt a lakodalmi vigasság résztvevői a levegőbe lövöldöztek volna. Az Afganisztánban állomásozó amerikai egységek szóvivője úgy véle­kedett, hogy nem gyakori a lövöldözés az esküvőkön. Az ilyen lövöldözések véletlenszerűek, nincs célpontjuk. Hét­főn este a repülőgépeken tartózkodók úgy érezték, hogy őket vették célba a fegyverekkel. LONDON.­­ A tekintélyes konzer­vatív The Daily Telegraph tegnapi ér­tesülése szerint a Blair-kormány magas rangú képviselői egyre inkább csaló­dottságuknak adnak hangot amiatt, ahogy az Egyesült Államok az Oszama bin Laden, illetve az általa irányított terrorszervezet, az al-Kaida tagjai utáni hajtóvadászatot folytatja. Az idézett tisztségviselők nem értenek egyet „az előbb lövünk, azután kérdezünk” poli­tikával, amely szerintük csakis a terro­rizmus támogatását növeli, és megne­hezíti a szaúdi milliomos és híveinek üldözését. A britek több évtizedes ta­pasztalatokkal rendelkeznek Afganisz­tánban, s tudják azt, hogy az erő alkal­mazása ellentétes hatást vált ki, s erősí­ti az al-Kaida iránti rokonszenvet” - idézte az újság a londoni kormány meg nem nevezett képviselőit. Brit politikai és sajtókörökben nem kímélik Washingtont a hágai Nemzet­közi Büntetőbíróság (ICC) megalaku­lásával kapcsolatos elutasító álláspont­ja miatt sem. A London és Washington közötti külpolitikai nézetkülönbségek ugyanakkor érezhetően kényelmetle­nek Tony Blair kormánya számára. (MTI) „Az USA demokratikus rendszereket rombol le” Isabel Allende chilei írónő bírálja az Egyesült Államokat Isabel Allende chilei írónő bírálta az Egyesült Államokat, mert „demok­ratikus rendszereket rombolt le Chilé­ben és az egész világon”, és „diktátorok karjaiba hajszolt népeket". Ez is egyfaj­ta terrorizmus - mondta a svájci Sonn­tagszeitung című lapnak adott interjú­­ban. - A nevükön kell nevezni a dolgo­kat Nem értek egyet azzal, hogy csak azt minősítsék terrorizmusnak, amit más csinál, de azt ne, amit az amerika­iak tesznek - jelentette ki a katonai puccsal megdöntött egykori chilei el­nök, Salvador Allende lánya. Isabel Allende bírálta George Bush amerikai elnök „jellegzetesen macho” politikáját a Közel-Keleten, mert sze­rinte nyilvánvaló, hogy nem hozott semmiféle megoldást, hanem éppen ellenkezőleg, még több konfliktushoz és erőszakhoz vezetett. „A történelem olyan korszakába ér­keztünk, amelyben már nem lehet erő­szakos eszközökkel megoldani a konf­liktusokat, mert fennáll a veszélye, hogy mindannyian megsemmisülünk egy háború esetén. A párbeszédre kell gondolni megoldásként, és Bush nem ezt teszi” - mondta. Allende nemcsak a férfiakat bírálta „macho” politikájuk miatt, hanem azo­kat a nőket is, aki a példájukat követik. Köztük említette Condoleezza Rice-t, az Egyesült Államok elnökének nem­zetbiztonsági tanácsadóját, aki szerinte a washingtoni kormány legkeményebb köreit képviseli. „Úgy gondolkodik, mint egy férfi, nem pedig úgy, mint egy nő” — vélekedett az írónő.

Next