Magyar Szó, 2002. július (59. évfolyam, 153-177. szám)
2002-07-03 / 153. szám
2 KÜLPOLITIKA ,A kedvezménytörvényt módosítani kell” Bálint-Pataki József HTMH-elnök interjúja a kolozsvári Szabadságnak A velencei bizottság tavaly októberben megfogalmazott javaslatai után senki számára nem volt titok, hogy a kedvezménytörvényt valamilyen formában módosítani kell - jelentette ki Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Szabadság című kolozsvári lapnak adott interjújában. A lap tegnapi számában megjelent interjúban a HTMH elnöke emlékeztetett arra, hogy a tavaly júniusban elfogadott törvény végrehajtási utasításainak kidolgozásakor már figyelembe vették a velencei bizottság ajánlásait, így némi ellentmondás van a törvény és a végrehajtási rendelkezések között. A magyar és román miniszterelnök tavaly decemberben aláírt megállapodása bizonyos pontokon ugyancsak felülbírálta a törvényt — tette hozzá. Elmondta, hogy az Orbán-kormány már az idén márciusban foglalkozott a törvény módosításának kérdésével, elkészítette a javaslatot, s el is juttatta a határon túli szervezetekhez. Bálint-Pataki szerint a magyar parlamenti pártok feltehetőleg azért értesültek erről a módosítási javaslatról utólag, a sajtóból, mert az Orbán-kormány „valószínűleg később kívánt egyeztetni velük”. A HTMH elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyarok képviselőinek fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) hivatott eldönteni, miként módosítható úgy a törvény, hogy megfeleljen eredeti céljának, és ezzel egyidőben eleget tegyen Európa és a szomszédos országok elvárásainak. Bálint-Pataki úgy vélte, hogy nem beszélhetünk külön európai elvárásokról, az európai intézmények azt kívánják, hogy a törvény ne okozzon feszültséget az egyes szomszédos országokkal. - Abban a pillanatban, amint a törvény olyan tartalmú lesz, hogy magyar-román, illetve magyar-szlovák viszonylatban nem okoz feszültséget, Európának is megfelel majd - fogalmazott. A HTMH elnöke szerint van lehetőség arra, hogy kétoldalú megállapodásokkal szüntessék meg a még létező feszültségeket - Mind Romániával, mind Szlovákiával alapszerződésünk van. Az államközi kapcsolatokban a vitás kérdések megoldásának intézményes formája az alapszerződésnek köszönhetően létrejött kisebbségi vegyes bizottság. Ennek keretében - azt hiszem - van esély és lehetőség a megegyezésre - mondta, hozzátéve, hogy Magyarország EU-csatlakozása után bizonyos pontokon értelemszerűen további változtatások lesznek szükségesek. FRUNDA GYÖRGY A JÜRGENSJELENTÉSRŐL A magyar kedvezménytörvényről készített Jürgensjelentés három konkrét kérdésben vitatta a jogszabályt a jogfilozófiai megközelítésen túl - közölte Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátora a Népújság című marosvásárhelyi lappal. Frunda szenátor, aki az Európa Tanács jogi bizottságának tagja, a lap keddi számában megjelent interjújában elmondta: a holland raportőr az „egy nemzet - egy állam” jogi doktrína alapján jutott arra a következtetésre, hogy hatályon kívül kellene helyezni a magyar kedvezménytörvényt. Jürgens az említett doktrína alapján úgy vélekedett, hogy a határmódosítási szándék is rejtve lehet a törvényben. A vitatott jogfilozófiai megközelítésen túl a jelentés három törvénycikket kifogásolt. Frunda György szenátor szerint ezeket a törvénycikkeket kell módosítani. A vitatott cikkelyek egyike a hozzátartozói igazolvány. Az RMDSZ-szenátor szerint ez a fogalom jogi szempontból ismeretlen, megvesztegetésíze lehet, ezért javasolta, hogy töröljék. A másik vitatott pont a területenkívüliség kérdése volt. Jürgens olvasatában a magyarigazolvány egyfajta személyi igazolványt jelent. Frunda figyelmeztette, hogy ez nemzetiségi igazolvány, amely azt igazolja, hogy tulajdonosa a magyar nemzet része, és birtokában olyan kedvezményekre jogosult, amelyek nemzeti önazonosságának megőrzését és a szülőföldön való megmaradását segítik elő. Vitát váltott ki végül a munkavállalási jogról szóló cikkely is. Frunda szerint kevesen élnek vele (eddig 40 személy kért a magyarigazolvány alapján munkavállalási engedélyt), s ezt a kérdést kormányközi egyezménnyel meg lehet oldani. Frunda elmondta, hogy a vitában az az álláspont kerekedett felül: a holland raportőr nem teljesítette maradéktalanul feladatát. Nem vizsgálta meg például, hogy az Európa Tanács tagországaiban mennyiben tartják tiszteletben a kisebbségi jogokat. Nem látogatott el Romániába, s nem elemezte a magyar és a román kormányfő tavaly decemberben aláírt egyetértési nyilatkozatát. Az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottsága a parlamenti közgyűlés őszi ülésszakán fog visszatérni a kérdésre. MÉG EBBEN A HÓNAPBAN SZAKÉRTŐI SZINTEN ÖSSZEÜL A MAGYARSZLOVÁK KISEBBSÉGI VEGYES BIZOTTSÁG Magyarország kész arra, hogy a lehető leghamarabb, még ebben a hónapban szakértői szinten, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretei között tárgyalásokat folytasson a kedvezménytörvény végrehajtásáról - mondta Tóth Tamás, magyar külügyi szóvivő tegnapi, budapesti tájékoztatóján, az MTI érdeklődésére. A külügyi szóvivő kérdésre válaszolva kifejtette: Magyarország olyan megoldásra törekszik a kedvezménytörvény alkalmazása ügyében, amely érvényesíti a jogszabály eredeti céljait, figyelembe veszi a velencei bizottság jelentését, és elfogadható Szlovákia, valamint a szlovákiai magyarság számára is. (MTI) AZ OROSZ ATOM-TENGERALATTJÁRÓ ELSÜLLYEDÉSE Szivárgó torpedó-üzemanyag okozta a tragédiát A balesetet vizsgáló bizottság zárójelentése A 2000 augusztusában szerencsétlenül járt orosz atom-tengeralattjáró katasztrófáját az okozta, hogy az egyik torpedóból szivárgott az üzemanyag, felrobbant, majd ettől egy második, végzetes robbanás is történt, és a tenger mélyére sülylyedt a jármű. Ezt állapította meg a balesetet vizsgáló bizottság hétfőn kiadott zárójelentésében. Ilja Klebanov orosz tudományos, technológiai és ipari miniszter, a testület elnöke közölte: akkor jutottak erre a következtetésre, amikor a múlt hónapban a Barents-tenger mélyéről felhozták a 65-76 Cet tipusú torpedó rekeszének a vizsgálat szempontjából fontos darabjait. „A torpedó-üzemanyag (hidrogén-peroxid) bizonyos összetevőinek termikus robbanása okozta a katasztrófát. Az első robbanás által kiváltott második detonáció szétrepítette a Kurszk fegyverzetének egy részét, és ekkor semmisült meg a tengeralattjáró. A kormánybizottság minden tagja egyetért ezekkel a megállapításokkal” - jelentette ki Klebanov az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva. A zárójelentést továbbítják a legfőbb ügyésznek, aki a bizottsági vizsgálattól függetlenül folytat egy másik nyomozást. Bár ezt hivatalosan nem közölték, mégis egyértelműen a Kurszk katasztrófájával összefüggésben Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly menesztette a szerencsétlenül járt atom-tengeralattjáró „gazdája”, az Északi Flotta szinte teljes vezetését és a haditengerészet több magas rangú elöljáróját is. Az ugyanis bizonyosnak látszik, hogy amennyiben a Kurszk nem a szükségesnél több fegyverrel fut ki a végzetes hadgyakorlatra, akkor elkerülhető lett volna a tengeralattjáró teljes pusztulása és az is, hogy a fedélzetén tartózkodó mind a 118 tengerész meghaljon. A Kurszk a katasztrófa idején az orosz haditengerészet egyik legmodernebb tengeralattjárója volt PINOCHET-ÜGY A legfelső bíróság végleg lezárta A chilei legfelső bíróság hétfőn végleg lezárta a többrendbeli gyilkossággal és emberrablással vádolt Augusto Pinochet egykori diktátor elleni eljárást Az öt bíróból álló illetékes bírósági kamara 4:1 arányban úgy szavazott, hogy bizonyítékok hiányában beszüntetik az eljárást - közölte Carlos Meneses bírósági titkár az AFP szerint. Az ítélettel a legfelsőbb bíróság megerősítette a santiagói fellebbviteli bíróság 2001. július 9-i határozatát, amelyben az felfüggesztette az eljárást arra hivatkozva, hogy a volt diktátornál a „tébolyodottság” jeleit állapították meg. A vád szerint Pinochet adta az utasításokat annak a katonai különítménynek, az úgynevezett Halálkommandónak, amely a tábornokot hatalomra segítő 1973. szeptember 11-i államcsínyt követő hetekben bűncselekményeket követett el Chilében. Magyarul 2002. július 3., szerda A Vatikán szerb újságírók küldöttségét látta vendégül Ismerkedés a katolikus egyház legfontosabb intézményeivel A Keresztények Egysége Pápai Tanácsának meghívására június 26-a és július 1 je között a Vatikánban tett hivatalos látogatást a szerb sajtó hattagú újságírócsoportja. A látogatás ötlete Walter Kasper május eleji jugoszláviai útja során merült fel. Az újságírók megismerkedhettek a vatikáni dikasztériumok többségének munkájával, elbeszélgethettek és kérdéseket tehettek fel egy-egy tanács munkájával kapcsolatban. A látogatás azt a célt szolgálta, hogy a média emberei, akiknek figyelemre méltó szerepe van a közvélemény formálásában, jobban megismerjék a katolikus egyház legfontosabb intézményeit. A látogatás alkalmával többször is kifejezésre jutott a meggyőződés, hogy az egyházak egymáshoz való közeledésének egyik alapfeltétele egymás kölcsönös megismerése, egyszersmind a különböző előítéletek leküzdése az egyházak körein belül. Kasper bíboros az újságírók tiszteletére adott búcsúvacsorán, amelyen jelen volt Darko Atanackovic, Jugoszlávia szentszéki nagykövete is, többek között kiemelte, hogy történelmi eseményről van szó, mert első ízben tesznek hivatalos látogatást szerb újságírók a Vatikánban, de meleg szavakkal emlékezett meg arról a fogadtatásról is, amelyben Szerbiában részesítették. A búcsúvacsora részvevői Tévedésből lakodalmasokat bombáztak az amerikaiak Legkevesebb negyven halott az afganisztáni Uruzgán tartományban Még a legújabb hírekből sem derül ki pontosan, hányan vesztették életüket hétfő hajnalban az afganisztáni Uruzgán tartományban, ahol amerikai harci repülőgépek egy lakodalom résztvevőire szórtak le bombákat. Egy AC-130-as és egy B-52-es gép hétfő hónalban bombázott Uruzgán tartományban, Kandahártól mintegy 200 kilométerre északkeletre. Egy helyi tisztségviselő közölte, hogy a térség egyik falujában, Deh-Ravudban negyven embert temettek el, köztük nőket és gyermekeket. Bombázások voltak a tartomány más részein is, ott szintén lehettek áldozatok. Ennek felderítésére az illetékesek máris embereket küldtek a különböző helyszínekre. A Reuters által idézett tisztségviselő közölte, hogy amerikai repülőgépek három hónappal ezelőtt már bombázták ugyanezt a térséget, akkor harmincan vesztették életüket Az afgán védelmi minisztérium illetékese szerint a bombázásnak harminc áldozata lehet. A tragikus eset körülményeiről a minisztériumban elmondták, hogy a pastu lakodalom vendégei a szokásoknak megfelelően a levegőbe lövöldöztek, s az amerikai gépek ezután támadták meg őket. A történtek kivizsgálásába az amerikaiak is bekapcsolódtak. Hivatalos források beszámoltak arról, hogy az amerikaiak az elmúlt napokban nagyobb hadműveletet hajtottak végre. Afgán katonákkal együttműködve házról házra jártak a térség falvaiban Omár mellá és más tálib vezetők után kutatva. Amerikai katonai források kétségbe vonják, hogy az Uruzgán tartományban történt téves és végzetes bombázás előtt a lakodalmi vigasság résztvevői a levegőbe lövöldöztek volna. Az Afganisztánban állomásozó amerikai egységek szóvivője úgy vélekedett, hogy nem gyakori a lövöldözés az esküvőkön. Az ilyen lövöldözések véletlenszerűek, nincs célpontjuk. Hétfőn este a repülőgépeken tartózkodók úgy érezték, hogy őket vették célba a fegyverekkel. LONDON. A tekintélyes konzervatív The Daily Telegraph tegnapi értesülése szerint a Blair-kormány magas rangú képviselői egyre inkább csalódottságuknak adnak hangot amiatt, ahogy az Egyesült Államok az Oszama bin Laden, illetve az általa irányított terrorszervezet, az al-Kaida tagjai utáni hajtóvadászatot folytatja. Az idézett tisztségviselők nem értenek egyet „az előbb lövünk, azután kérdezünk” politikával, amely szerintük csakis a terrorizmus támogatását növeli, és megnehezíti a szaúdi milliomos és híveinek üldözését. A britek több évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek Afganisztánban, s tudják azt, hogy az erő alkalmazása ellentétes hatást vált ki, s erősíti az al-Kaida iránti rokonszenvet” - idézte az újság a londoni kormány meg nem nevezett képviselőit. Brit politikai és sajtókörökben nem kímélik Washingtont a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) megalakulásával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt sem. A London és Washington közötti külpolitikai nézetkülönbségek ugyanakkor érezhetően kényelmetlenek Tony Blair kormánya számára. (MTI) „Az USA demokratikus rendszereket rombol le” Isabel Allende chilei írónő bírálja az Egyesült Államokat Isabel Allende chilei írónő bírálta az Egyesült Államokat, mert „demokratikus rendszereket rombolt le Chilében és az egész világon”, és „diktátorok karjaiba hajszolt népeket". Ez is egyfajta terrorizmus - mondta a svájci Sonntagszeitung című lapnak adott interjúban. - A nevükön kell nevezni a dolgokat Nem értek egyet azzal, hogy csak azt minősítsék terrorizmusnak, amit más csinál, de azt ne, amit az amerikaiak tesznek - jelentette ki a katonai puccsal megdöntött egykori chilei elnök, Salvador Allende lánya. Isabel Allende bírálta George Bush amerikai elnök „jellegzetesen macho” politikáját a Közel-Keleten, mert szerinte nyilvánvaló, hogy nem hozott semmiféle megoldást, hanem éppen ellenkezőleg, még több konfliktushoz és erőszakhoz vezetett. „A történelem olyan korszakába érkeztünk, amelyben már nem lehet erőszakos eszközökkel megoldani a konfliktusokat, mert fennáll a veszélye, hogy mindannyian megsemmisülünk egy háború esetén. A párbeszédre kell gondolni megoldásként, és Bush nem ezt teszi” - mondta. Allende nemcsak a férfiakat bírálta „macho” politikájuk miatt, hanem azokat a nőket is, aki a példájukat követik. Köztük említette Condoleezza Rice-t, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki szerinte a washingtoni kormány legkeményebb köreit képviseli. „Úgy gondolkodik, mint egy férfi, nem pedig úgy, mint egy nő” — vélekedett az írónő.