Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)

2003-04-01 / 77. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo.co.yu Folytatás az 1. oldalról Geoff Hoon szerint a szövetségesek fi­gyelemre méltó eredményeket értek el eddig, egyes alakulataik 80 kilométerre vannak Bagdadtól, Irak déli részét „zöm­mel” ellenőrzésük alatt tartják, jóllehet maradtak ellenállási gócok. Az egyik ilyen fő gócot, a dél-iraki Bászrát - csaknem 20 órás ütközet után - a brit királyi tengerészgyalogság tegnapra gyakorlatilag bekerítette, elfoglalva a stratégiai nagyváros legnagyobb déli elő­városát, ahol különösen heves volt az elle­nállás. Bászrát Hoon a hadműveletek kezdetén „katonai szempontból nem túl jelentősnek” minősítette, később azon­ban kiderült, hogy a második legnagyobb városban jelentős kormányhű iraki milí­cia állomásozik, amely megakadályoz minden kísérletet a segélyek bejuttatásá­ra, és lövi a menekülni próbáló lakossá­got. A brit tengerészgyalogosok tegnapi londoni közlés szerint reggelre elfoglal­ták a várostól másfél kilométerre lévő Abu el-Kaszib iraki erősséget, és több száz iraki katonát ejtettek foglyul. Bászrától északra 17 iraki T-55-ös harckocsit, hét páncélozott csapatszállí­tót és több tüzérségi állást semmisített meg a brit légierő. Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter vi­szont mielőbbi távozást ajánlott a koalíci­ós erőknek, ha nem akarnak „egy nagy si­vatagi temetőbe kerülni”. Bagdadi sajtó­­értekezletén Szabri gyarmatosítóknak ne­vezte a koalíciós erőket, amelyek „fel akarják darabolni Irakot”. Hozzátette: az iraki nép „holokausztot” készít elő az amerikaiak és a britek számára. Közlése szerint „immár több mint ötezer arab ön­kéntes érkezett Irakba, hogy segítsen megvédeni az arabok és a muzulmánok becsületét”. Ugyanakkor a Bagdadot nem támoga­tó arab kormányzatokat azzal vádolta, hogy „tőrt döfnek Irak hátába”, jóllehet Irak az összes eddigi háborúban támogat­ta az érintett arab országokat „a cionis­ták” elleni háborúikban. Egyúttal Izraelt az Irak elleni amerikai agresszió mögött álló „fő felbujtónak” nevezte, és azt mondta, hogy Izrael az „agresszió fő ha­szonélvezője is”. Tegnapi brit sajtóértesülés szerint két brit szolgálatmegtagadót hazaküldtek az iraki hadszíntérről. Esetükben jogi vita kezd kibontakozni Londonban arról, hogy hadbíróság elé állíthatók-e, vagy a fegyveres harcot lelkiismereti okból meg­tagadóknak tekintendők-e. A The Daily Telegraph beszámolója szerint a hadsereg 16. légi szállítású dandárjának két katoná­ja azért tagadta meg a részvételt az iraki hadműveletekben, mert attól tart, hogy a konfliktusnak sok civil áldozata lehet. Egy harci repülőgép tegnap két raké­tát lőtt ki az egyik bagdadi elnöki palotá­ra. Ez az első eset, hogy fényes nappal érte csapás az elnöki palotaegyüttest. A tegnapi bombatámadások következtében meghalt hat civil, s több tucatnyian meg­sérültek. Bagdadtól 100 kilométernyire délre, Imám Ajjúb város közelében legkevesebb egy amerikai katona elesett. Az amerikai erők tüzérséggel lőtték a városban lévő iraki fegyvereseket, akik aknavetőkkel és vállról indítható rakétákkal válaszoltak. Délebbre a 3. amerikai gyalogos hadosztály egységei bekerítették a Bag­dadtól 160 kilométernyire elterülő Nedzsefet, a síiták szent városát, amely­nek határában tegnap délelőtt össze­csaptak a Köztársasági Gárda erőivel. A mostani az első jelentős közvetlen összecsapás a szövetségesek és a gárda egységei között. Nedzsefben és az iraki fővárostól 300 kilométernyire délkeletre fekvő Szamává­­ban vasárnap megölték az iraki félkato­nai alakulatok mintegy száz harcosát és csaknem ötvenet elfogtak. Amerikai tengerészgyalogosok vegyi fegyverek elleni védőfelszereléseket talál­tak az ostromlott Násziríjában. All. gya­logos hadosztály szombaton több mint 300 védőöltözetet és gázálarcot, valamint mustárgáz elleni atropininjekciót foglalt le egy épületben - közölte tegnap az amerikai középső parancsnokság katari támaszpontján. Az amerikai katonák ezenkívül sugármentesítéshez használha­tó két járműre és egyéb anyagokra buk­kantak. Az iraki katonai parancsnokság közle­ményében, amelyet az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség idézett, azt állította, hogy különleges egységeik két páncélost és 9 szállító harcjárművet semmisítettek meg, továbbá 5 helikoptert lőttek le. (Helyszínt és időpontot nem tüntettek fel.) A bejelentés szerint a Köztársasági Gárda egységei a Baasz Párt fegyveresei segítségével támadásokat intéztek az el­lenséges erők ellen Nedzsef és Bászra vá­rosoknál, és komoly veszteségeket okoz­tak élő erőben az amerikai-brit csapatok­nak. MÁSODIK ÖBÖLHÁBORÚ A szövetségesek elhalasztották Bagdad ostromát? Eddig nyolcezer iraki foglyot ejtettek az inváziós erők­­ A britek bekerítették Bászrát Beat/AP Brit tankok Bászra előtt Bagdad fenyegetőzik Asz-Szahaf tájékoztatási miniszter sajtótájékoztatója Az iraki tájékoztatási miniszter azt állítja, hogy az iraki csa­patok 43 amerikai és brit katonát öltek meg az utóbbi 36 óra leforgása alatt. Muhammad Szaid asz-Szahaf azzal fenyegette meg az amerikai-brit csapatokat, hogy éjjel-nappal támadni fogják őket. - Úgy döntöttünk, hogy (az amerikai és a brit katonák) nem alhatnak többé -jelentette ki a miniszter Bagdadban tar­tott sajtótájékoztatóján tegnap. Azt állította, hogy az iraki erők négy Apache típusú heli­koptert, két Predator típusú pilóta nélküli kémrepülőt, tizen­három harckocsit, nyolc csapatszállító járművet és hat páncé­lozott járművet semmisítettek meg az utóbbi másfél nap alatt. Emellett iraki csapatok lerombolták az amerikai-brit erők egyik állását, és többet körülfogtak a Bagdadtól mintegy 350 kilométerre délre fekvő Nászinja város közelében.­­ Nászinja és (a Bagdadtól mintegy 150 kilométerre délre fekvő) Dívánja között a szövetséges erők fedezékeket építet­tek ki, harckocsikat és szállító járműveket helyeztek el ben­nük. Embereink rábukkantak ezekre a fedezékekre, és hár­mat vagy négyet most ostromolnak - mondta. Hozzátette, hogy vasárnap teljesen szétrombolták az egyik fedezéket, amelyben négy szállító jármű, három harckocsi és fegyverek voltak. Azt nem közölte, hogy pontosan hol volt ez a fedezék. A háború diplomáciai eszközökkel történő lezárását firta­tó kérdésre asz-Szahaf kijelentette, hogy az a helyes diplomá­cia, ha „megtaláljuk és a csatamezőn megöljük őket” (az amerikai és brit katonákat). Hangsúlyozta: nagy elégedett­séggel tölti el, hogy keresztül tudták húzni az inváziós erők terveit. „George Bush amerikai elnök bukása közeleg” - han­goztatta. Az Európai Unió tegnap hivatalosan át­vette a NATO-tól a macedóniai békefenn­tartás műveletét. Háromszázhúsz katona és nyolcvan civil kezdte meg tevékenységét az EU által kijelölt parancsnok, a francia Pier­re Maral dandártábornok vezénylete alatt a balkáni országban, amelynek belpolitikai helyzete jelentős mértékben stabilizálódott a szláv többség és az albán kisebbség 2001- ben lezajlott fegyveres harcai óta. Egyelőre hat hónapra tervezik az EU Concordia fedőnevű békefenntartó műve­letét. Ez az első önálló szerepvállalás az EU újonnan létrehozott katonai struktúráján belül. A macedóniai küldetés lesz a próbá­ja annak, hogy az EU képes lesz-e a jövő­ben önálló békefenntartó műveleteket el­látni az Egyesült Államok és a NATO köz­­vetlen részvétele nélkül — írta jelentésében az AP amerikai hírügynökség. Ha Macedóniában sikeres lesz az EU önálló katonai, békefenntartó művelete, akkor a tervek szerint Boszniában is átveszi jövőre a NATO-tól a békefenntartást. Az a művelet sokkal nagyobb erőket követel meg, mint a macedóniai. A távolabbi tervekben hatvanezer fős, gyorsan bevethető válságkezelő, illetve hu­manitárius feladatokat ellátó EU-erő létre­hozása a cél. George Robertson NATO-főtitkár a bé­kefenntartó küldetés átadásának szkopjei ünnepségén teljes sikerként méltatta az észak-atlanti szövetség most befejeződött macedóniai misszióját. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője az átadási ünnepségen hangoz­tatta, hogy az Európai Unió szorosabbra fűzi kapcsolatait Macedóniával. MACEDÓNIAI BÉKEFENNTARTÁS Az EU váltotta fel a NATO-t Mim Sió 2003. április 1., kedd Az első lépés az EU-tagság felé Folytatás az 1. oldalról Szerbia-Montenegró parlamenti kül­döttsége, amelyet Dragoljub Mic­unovic házelnök vezet, tegnap utazott el Stras­­bourgba, ahol megkezdődött az ET Par­lamenti Közgyűlésének rendes tavaszi ülésszaka, amelyen az államközösséget hivatalosan is felveszik a tagságba. „Az ET statútumának ratifikálásával sikeresen le­zárult az ET-tagságunk­ körüli hosszú hu­zavona. Ez történelmi lépés, mert ezzel a lépéssel az európai integrációt választ­juk” -nyilatkozta Mic­unovic a parlament ülése után. A törvény értelmében a szervezetben való évi tagdíj 700 000 euró. Szer­­bia-Montenegrónak az idei évre csök­kentik a tagdíjat, mert az évből valamivel több mint három hónap telik el tagságá­nak kezdetéig. A szövetségi parlament tegnap becikkelyezte az államközösség és az Európa Tanács közötti megállapodás kereteit is, ami megnyitja a lehetőséget a további segélyek és hitelek számára kü­lönböző területeken. „Ez az első lépés afelé, hogy megkezdődjön csatlakozá­sunk az EU-hoz, s ez nem lesz egy rövid folyamat” - mondta Mic­unovic. STRASBOURG.­­ Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tegnap délután kezdődött tavaszi ülésszakán sürgősség­gel tűzte napirendre az iraki konfliktus témáját, és 45. tagállamként felveszi a szervezetbe Szerbia-Montenegrót. Peter Schieder, az emberi jogok és a demokrácia érvényesülésére felügyelő páneurópai szervezet parlamenti közgyű­lésének megnyitása alkalmából Stras­­bourgban tartott saj­tóértekezletén öröm­mel tájékoztatott arról, hogy Szerbia-Mon­tenegró a kapcsolataikat rendező alkotmá­nyos charta elfogadásával és ratifikálásával teljesítette a közgyűlés által felvételükhöz támasztott előfeltételeket. Emlékeztetett arra, hogy Zoran Dindic szerb miniszterel­nök meggyilkolását követően ő maga sze­mélyesen kezdeményezte az ET-tagálla­­mok kormányainál Szerbia-Montenegró felvételének felgyorsítását, s a pozitív válasz nyomán a balkáni köztársaság még ezen az ülésszakon teljes jogú tagjává válik a páne­urópai szervezetnek. Megjegyezte, hogy Szerbia-Montenegró felvétele nem a mi­niszterelnök tragikus halála, hanem a re­formfolyamat előrehaladásának eredmé­nye. kelet-boszniai Potocariban, a srebrenicai mészárlás áldozatainak emelt emlék­helyen tegnap sírba helyezték a vérengzésben meggyilkolt emberek első azo­nosított csoportjának, közel 600 muzulmánnak a földi maradványait. A teme­tésen mintegy 15 ezren vettek részt, számos nemzetközi szervezet, külföldi diplomata volt jelen. Sulejman Tihic, a boszniai államelnökség bosnyák tagja a temetésen azt hangoztatta, hogy a srebrenicai mészárlás és a boszniai háborúban történtek tisztázá­sa előfeltétele a tartós békének, a balkáni népek közötti kölcsönös bizalomnak és az államok közötti jó viszonynak. Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai fő­képviselője felolvasta Kofi Annan levelét, amelyben az ENSZ-főtitkár mély fájdalom­mal emlékezett meg a vérengzés áldozatairól. Annan szerint szavatolni kell, hogy ha­sonló bűncselekmények többé ne történhessenek, és a hágai nemzetközi törvényszék maradéktalanul fényt derítsen az igazságra. A temetés alatt a közel 1800 boszniai szerb rendőr, az SFOR katonái és az Európai Unió rendőrei ügyeltek a biztonságra. Boszniában gyásznapot tartottak tegnap. A Vöröskereszt adatai szerint Srebrenicában 7079 személynek -javarészt férfinak - veszett nyoma 1995 júliusában, miután a bosz­niai szerb hadsereg ostrom alá vette és elfoglalta az ENSZ védelme alatt álló várost. Eddig több mint ötezer áldozat holttestét hantolták ki a kelet-boszniai tömegsírokból, de a tetemek többsége még azonosításra vár. A képen: gyászoló hozzátartozók A Beta/AP HÁGAI NEMZETKÖZI TÖRVÉNYSZÉK Milosevic: Médiakampány folyik ellenem Slobodan Milosevic volt jugoszláv el­nök tegnap a hágai ENSZ-törvényszék előtt megvádolta a belgrádi hatóságokat, hogy „a törvénytelenség és terror viszo­nyai között páratlan médiakampányt folytatnak ” ellene és felesége, Mira Mar­kovic ellen, akit Ivan Stambolic néhai szerb elnök megöletésével gyanúsítanak. A láthatóan fáradt, nyúzott arcú Milo­sevic kijelentette: be akarja bizonyítani, hogy összefüggés van az úgynevezett há­gai nemzetközi törvényszék tevékenysége és a hétvégén a felesége, illetve ellene in­dított kampány között. „Ez nem jogi, hanem a médiában in­dított eljárás. Nem jöttek el megkérdezni engem (az ügyről), még csak kapcsolatba sem léptek velem” - mondta. A belgrádi hatóságok „tudják, hogy Belgrádban én voltam hatalmon, és nem a feleségem, de természetesen őt támadják, ami arról ta­núskodik, hogy az igazság egyáltalán sen­kit nem érdekel” - tette hozzá. Felesége védelmében elhangzott nyilatkozatát Richard May bíró félbeszakította, mond­ván: „vad vádaskodásai” nem tartoznak a tárgyhoz. A bíró ezután zárt tárgyalást rendelt el. A volt jugoszláv elnök 2002. február 12-e óta áll a hágai ENSZ-törvényszék előtt a horvátországi, boszniai és kosovói háborúban játszott szerepe miatt. Pere tegnap, kéthetes szünet után folytató­dott, mert Milosevic beteg volt.

Next