Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)

2003-04-01 / 77. szám

2003. április 1., kedd A szocialisták elégedettek, a köz­vélemény valamennyivel többet várt - nagyjából így rögzíthet­jük az első reagálásokat. Tény, hogy a kormány vezető pártjának tisztújító kongresszusánál nehéz elképzelni fon­tosabb belpolitikai eseményt, ám azt is meg kell állapítani - miként ezt megte­szi Szerető Szabolcs a Magyar Nemzet mai számának kommentátoraként -, hogy a jelentős összejövetel „nem fogal­mazott meg markáns üzenetet a társa­dalom párton kívüli része számára”. Tárgyilagosan nézve a dolgokat, ez logikus is. Két győztes választás után, valamint az EU-csatlakozás előestéjén a Magyar Szocialista Párt csak a megúju­lás szándékát vállalta, de ezt ügyesen nem részletezte. Némi módosítással a „győztes csapat” haladhat tovább, a cél pedig ezúttal a kormányzati sikerek és a párt egységének felmutatása volt. Az MSZP közben némileg felfiatalodott, hiszen az elnökségből „kikerültek” az ötvenesek, Baja Ferenc, Keleti György és Nagy Sándor például, a veszprémi Mesterházy Attila pedig nem az ifjúsági kvóta, hanem saját jogon került be a testületbe, Mandur László fővárosi pártelnököt kiszorítva. Újságírók szá­mára csemegének kívánkozott, hogy az egyik alelnöki posztért Szekeres Imre ellenében a párt egy csoportosulása Szanyi Tibort is indítani próbálta, a földművelési tárca államtitkára azon­ban nem kapta meg a jelöléshez szük­séges szavazattámogatást. Ezek azonban az apróbbnak tűnő látszatjelenségek. A lényeges választó­­vonal annak mentén körvonalazódik, hogy a kormány, s az őt támogató MSZP a jövőben miként őrizheti meg hatalmát. Az elhangzott beszédekből pedig az sommázható, hogy miniszter­­elnökként Medgyessy Péter önálló ala­nya, s nem alárendeltje a hatalmi konstrukciónak, aki - pártonkívüliként - új szövetséget ajánlott fel az MSZP- nek a 2004-es európa parlamenti vá­lasztásokra, s a kormányzásra is a követ­kező ciklusra. Közben megjegyezvén: nem lehet intrikálni, keresztbe menni, mert aki „nem jön együtt”, az nem tesz eleget a baloldal 2006-os választási győ­zelméért. Főtanácsadójaként Gyur­­csány Ferenc a kongresszuson úgy fo­galmazott, hogy „lassan kirajzolódik egy új, modern baloldali néppárt poli­tikai talapzata, kibomlanak a részletei egy új politikai közösségnek, a köztár­saságnak, és lassan tudjuk, mit jelent a nemzeti közép, s mi a viszonya ennek a polgári balközéphez”. E gondolatmenet nyilván bonyo­lultnak tűnik, lényegét tekintve azon­ban arról van szó, hogy a Medgyessy­­kormány a bal- és a jobboldal közötti tanácstalan középréteget kívánja meg­szólaltatni, az MSZP viszont a szociálde­mokrácia elveinek meglengetésével próbálja leendő néppártját tömegesíte­­ni. Akárhogyan is vesszük, ez két kon­cepció, amely e pillanatban csak érin­tőlegesen érzékelteti a kormány és az MSZP viszonyát, a nyilvánvaló feszült­ség viszont ezúttal ellepleződött. És ezt az sem szépíthette, hogy Kovács László pártelnök egy tévéinterjú során már a „polgári baloldal” fogalmának beveze­tésére tett kísérletet. Nagy N. Péter a Népszabadság mai számának kommen­tátoraként a helyzetet úgy értékeli, hogy a szocialisták nem egyszerűen a kormányzás hátterét adják; a kormányé a közép, az ő dolguk ennek politikai megfogalmazása,­­ az MSZP számára pedig marad a korszerű baloldaliság ki­­teljesítése. Langyos és unalmas - sokan így mi­nősítették az MSZP hétvégi kongresszu­sát. Főként azok, akik látványos inci­densek után szimatoltak - ők a felszí­nen kutakodtak. Sokkal izgalmasabbak azonban azok a dilemmák, amelyeket a kongresszus ezúttal még „jegelt”, ám rövidesen az MSZP belső törésvonalai­ként jelentkezhetnek. ■ SINKOVITS Péter MSZP-KONGRESSZUS Az üzenet tolmácsolása Tudósítónktól Budapest, március 31. A tafio kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Nincs pénz az észak-erdélyi autópályára Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá finanszírozását, közölte a román miniszter Egyelőre várni kell az észak-erdélyi autó­pályával, mivel még nincs pénz a beruházás megvalósításához - közölte hétfői számában a Szabadság című kolozsvári napilap Miron Mitrea román közlekedési minisztert idézve. Miron Mitrea a hét végén Kolozsváron járt, ahol sajtóértekezletén bejelentette: az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a Nagyvá­­rad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár­­-Brassó nyomvonalon elképzelt autópálya fi­nanszírozását. - A 2,7 milliárd euróra terve­zett projekt költségeit képtelenek vagyunk saját magunk fedezni. Egyelőre nem tudni, hogy milyen megoldást találunk. Egy biztos: az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Befektetési Bank nem fog pénzt adni - fogalmazott. Az észak-erdé­lyi autópálya terve a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség kezdeményezésére a ro­mániai közlekedési infrastruktúra távlati fej­lesztéséről szóló törvényben nemzeti priori­tás rangjára emelkedett, s a román illetéke­sek korábban bejelentették, hogy az idén el­készül a beruházás megvalósíthatósági terve. Az Erdélyt átszelő autópálya azt követően lé­pett előre a romániai beruházási tervekben, hogy Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök megállapo­dott: a két ország közösen kér támogatást az Európai Uniótól a 4. európai közlekedési fo­lyosó részét képező Budapest-Bukarest autó­pálya mihamarabbi megépítéséhez. A 4. eu­rópai közlekedési folyosó Erdély szélén - az Arad-Temesvár-Déva-Nagyszeben-Brassó útvonalon - köti majd össze a román-ma­gyar határt Bukaresttel, s halad innen tovább a Fekete-tengeri Konstancáig. Kolozsváron Miron Mitrea közölte, hogy a leghamarabb az Arad-Konstanca autópá­lya épül meg, az idén a Bukarest-Brassó sza­kaszhoz kezdenek hozzá. Egy békés Európáról álmodtak Orbán Viktor beszéde a Fidesz tizenötödik születésnapján a Bibó Kollégiumban Orbán Viktor emlékezete szerint a Fidesz megalakulásakor az alapítók egy békés, hidegháború utáni Európáról álmodtak. Az ex­­kormányfő ezt vasárnap a Fidesz tizenötödik születésnapi ünnepsé­gén, a párt alakulásának helyszínén, a budapesti Bibó Kollégium­ban mondta. Mint fogalmazott: ebben a reményben nem is csalat­koztak egészen az iraki háború kitörésének pillanatáig. Orbán Vik­tor szerint a kilencvenes évek elejétől a háború kitörésének idő­pontjáig Magyarország történelmének egyik legbiztonságosabb idő­szakát élte. - A magyar emberek nagyon régen érezhették magukat katonai értelemben is olyan biztonságban, mint az elmúlt tizenkét évben - szögezte le. A politikus szerint ez a békés időszak átadta a helyét egy nyílt, támadó, megelőző háborúnak. Ez a tény, véleménye szerint egy új világot tartogat mindenki számára. - Mindannyian érezzük annak kockázatát, hogy mi lesz egyszer, ha nemcsak a világ legerősebb hatalma gondolja úgy, hogy megelőző há­borút van joga folytatni, hanem az oroszok, majd a kínaiak is így véle­kednek - fogalmazott a politikus. Mint mondta, józan ésszel gondol­kodva mindenki érezheti a változás előszelét Úgy ítélte meg, hogy a mai magyar fiataloknak éppen olyan gondolkodásbéli bátorságra van szükségük az elmondottak távlatainak belátásához, mint amilyen bátor­ság szükségeltetett, amikor 1988-ban az egypártrendszer helyett a sza­bad köztársaságról elmélkedtek a Fidesz alapítói. Orbán Viktor megfo­galmazása szerint tizenöt évvel ezelőtt a Fidesz létrehozói nem éppen ilyennek képzelték el a tizenöt évvel későbbi Magyarországot. Ugyanak­kor, mint mondta, nincs ok az­ elégedetlenségre, mert ma Magyaror­szág nincsen rosszabb állapotban, mint amilyenben például a hatvanas években, a II. világháború után tizenöt évvel Németország volt. A kormány mögött hatékony párt áll Kovács László értékelte az MSZP hétvégi kongresszusát Az MSZP kongresszusa Kovács László pártelnök szerint hozzájárult ahhoz, hogy a kormány mögött egy erősebb, korszerűbb, még hatékonyabb párt álljon. Kovács László erről a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kétnapos kongresszusát követő sajtótájékoztatón beszélt. Mint mondta, a szociáldemokrata értékrendet valló, az eu­rópai kultúra iránt elkötelezett párttal a nemzeti közép kormánya tíz hónapja sikere­sen vezet az országot. A pártelnök összegzé­se szerint a tanácskozás fő témája a párt és a kormány viszonya volt. Kifejtette, hogy az MSZP és a kormány azonos értékrendet, cé­lokat, érdekeket képvisel, és a cél az, hogy a kabinet mögött és mellett erősebb, korsze­rűbb párt álljon. ■ II Markó Béla, a Romániai Magyarok De­mokratikus Szövetsége (RMDSZ) elnöke be­szédében arra hívta fel a figyelmet: „magyar nemzet csak egy van, abba jobb és baloldal egyaránt beletartozik” A politikus hangsú­lyozta: nem hisz abban, hogy a nemzeti kér­dés pártkérdés. - Aki mégis így gondolja, az rosszat tesz az erdélyi magyarságnak is - tet­te hozzá. Markó Béla szerint a szülőföldön maradást gazdaságilag kell segíteni, amihez nagy segítséget nyújt az Erdélyt átszelő autó­pálya, a kedvezménytörvény, valamint az Eu­rópai Unió. - A kedvezménytörvény nem csodagyógyszer, de szükség van rá - mond­ta. Semmi sem állhat a bővítés útjába Günter Verheugen Budapesten Az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint most már semmifé­le nehézség nem állhat az EU jövő májusi bővítésének útjába. Günter Verheugen azután be­szélt erről újságírók előtt, hogy hétfőn Budapesten tárgyalt Ko­vács László külügyminiszterrel. A felek egyetértettek abban, hogy Európának közös hangot kell tudnia használni ahhoz, hogy a világpolitika jelentős tényezője legyen.­­ Az elmúlt időszak tapasztala­tai bebizonyították, hogy a koordi­náció nem elegendő. Hatékony közös kül- és biztonságpolitikára van szükség az EU-ban -jelentette ki Günter Verheugen az iraki há­borúval kapcsolatos nézeteltéré­sekre is utalva. Kovács László hangsúlyozta: a magyar kormány mindent megtesz az EU egysége és a közös kül- és biztonságpolitika érdekében. Rákóczira emlékeztek Koszorúzás a fejedelem születésének évfordulóján Borsiban II. Rákóczi Ferenc születésének 327. évfordulójáról emlékeztek meg vasárnap a szlovákiai Borsiban, a ma­gyar és erdélyi fejedelem szülőházá­nál. A megmentésre váró borsi Rákó­­czi-kastély parkjában álló szobor előtt Hajdú Jenő, a Rákóczi Emléktársaság elnöke, Győrffy Csaba pozsonyi ma­gyar nagykövet, Duray Miklós, a Ma­gyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyve­zető alelnöke és Pécsváradi Botond sá­rospataki pedagógus mondott beszé­det, tudósított az MTI. A szobor talapzatán szlovákiai ma­gyar, magyarországi magyar és ruszin szervezetek helyezték el koszorúikat. „Micsoda hibát követnénk el, ha kimaradnánk a bővítésből” Jeszenszky Géza Magyarország EU-csatlakozása mellett érvel Jeszenszky Géza mindent mérlegelve határozottan tá­mogatja Magyarország EU-csatlakozását, szerinte óriási hát­rányt jelentene, ha az ország esetleg nem lépne be az Uni­óba. Az Antall- és a Boross-kormány külügyminisztere az MTI-nek elmondta: bár Antall Józsefre egyre többen hivat­koznak, vannak bizonyos aggályai, hogy a néhai miniszter­­elnök üzeneteit sokan „nem emésztették meg”, és gondo­latai nem hatoltak olyan mélyre, mint azt azok szerették volna, akik közel álltak hozzá. - Antall József külpolitikájában különös hangsúlyt ka­pott az euroatlanti kapcsolatrendszer, amelynek a NATO- és az EU-tagság fontos oszlopa - szögezte le. Hozzátette: el­feledkeznek Antall József örökségéről, alapvető üzenetei­ről azok, akik azt mondják, dafke az EU-csatlakozás ellen szavaznak, mert nem szeretik a jelenlegi kormányt. Közöl­te, ha bevált volna az az ígéret, amelyet Magyarország 1990- ben kapott olyan vezető európai politikusoktól, mint Hel­mut Kohl akkori német kancellár, és amely reális esélyként vázolta fel a ‘90-es évek közepére a bővítést, akkor a csatla­kozásból egyértelműbb előnyök származtak volna, mint most. Kitért arra, hogy a jelenlegi és a tíz évvel ezelőtti EU kö­zött alapvető különbség van. Szerinte a kételyek az egyér­telmű lelkesedéshez képest nemcsak Magyarországon erő­södtek fel, hanem az Unióban is, részben gazdasági meg­fontolásokból, részben irreális félelmekből adódóan. A volt külügyminiszter utalt arra, hogy a keleti munka­­vállalók özönétől, az uniós pénzügyi alapok túl nagy meg­terhelésétől tartanak az EU-ban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Unió rengeteget fejlődött, és az elmélyülő EU egé­szében jobb, mint a korábbi. Ennek fontos eleme, hogy a tagországok közelebb kerülnek egymáshoz, és nemcsak gazdasági unióról és vámközösségről van már szó, hanem az értékek alapján egységesen fellépni képes intézményről. - Erősebb, gazdagabb, nagyobb Unióba lépünk be - szögezte le. Jeszenszky Géza a csatlakozási szerződés kapcsán el­mondta: egy ötezer oldalas dokumentumot az átlagembe­rek számára is közérthetően összefoglalni szinte lehetet­len. Úgy vélte, hogy a mai világban az emberek pillanatnyi benyomások, szimpátiák és sugallt vélemények alapján döntik el, mit válasszanak. Szerinte az EU-csatlakozási refe­rendum ügyében is ez tapasztalható: kevesen szavaznak majd úgy, hogy igazán elmélyül­ten tanulmányozták volna a kérdést. A volt külügyminiszter közölte, hogy az utca embe­re számára elsősorban azt kellene egyértelművé tenni, „mi­csoda hibát követnénk el, ha kimaradnánk a bővítésből”. Egyben hiányolta az érdemi vitát a tagságot támogató és el­lenző erők, szervezetek között, mondván, nem jó, ha az ál­lampolgár „egyirányú agymosást kap”. Ettől függetlenül Je­szenszky Géza 50 százalék feletti részvételre és az igen sza­vazatok 60-70 százalékos arányára számít az április 12-i re­ferendumon.­­ A senki földjén, gazdaságilag gyenge államoknak ki­szolgáltatottan, politikailag pedig a többi kimaradóval egy csoportba kerülni végzetes lenne - fogalmazott Jeszenszky Géza. Utalt arra is, hogy a Magyarországgal szomszédos orszá­gokban jelentős magyar közösség él, és megbocsáthatatlan lenne, ha ezek az országok taggá válnának, az anyaország viszont nem. A volt külügyi vezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország 13 éve dolgozik azon, hogy bekerüljön a szervezetbe, és sok áldozatot vállalt ennek érdekében.­­ Bár az EU különböző pénzügyi alapjain keresztül ko­moly támogatást nyújtott a térség országainak, közben na­gyon sokat profitált abból, hogy ezek az országok megnyi­tották előtte piacukat - mondta. Hozzáfűzte: Magyarország sok pénzt, energiát és szelle­mi kapacitást fektetett a csatlakozás ügyébe, ami után csak most jön az igazi „ellenszolgáltatás”. Jeszenszky Géza úgy látja, a csatlakozásnak biztosan lesznek vesztesei is, különö­sen rövid távon, hosszú távon azonban erősödik az ország gazdasága. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi bővítések so­rán sok viszonylag szegény és Magyar­­országnál több tekintetben elmaradot­tabb ország vált taggá, például Portugália. - Még a munkanélküli is profitál abból, ha egy ország­ban sok a befektetés és gazdasági növekedés van, mert ak­kor jó esélye van arra, hogy előbb-utóbb állást talál - vélte Jeszenszky Géza. Mint mondta, viszonylag kevés társadalmi csoport lesz rövid távon a tagság kárvallottja, a mezőgazdaságban dol­gozók azonban komoly problémákkal nézhetnek szembe, amire fel kellene készíteni őket. Kiemelte: a jelenlegi kor­mánynak mások a preferenciái, mint az előzőnek, és ennek alapján inkább a nagyobb üzemek lehetnek a csatlakozás haszonélvezői, mintsem a kisebb gazdaságok. - Nem tudok róla, hogy lépések történtek volna a szer­kezetváltás előkészítésére a mezőgazdaságban - fűzte hoz­zá. A volt diplomáciai vezető a csatlakozás szemszögéből kulcskérdésnek tartja a középosztály, valamint a kis- és kö­zépvállalkozói réteg erősítését is, hiszen - mint mondta - azok alkotják a demokrácia gerincét. A csatlakozási megál­lapodás kapcsán megjegyezte: reméli, hogy Magyarország nem kötött rossz alkut. A volt külügyminiszter szerint a je­lenlegi kormány más területek védelmére helyezte a hang­súlyt a csatlakozási tárgyalásokon, mint elődje. - Ilyen szempontból vannak aggályaim, de nem tudom igazán megítélni, jobbak-e a lengyelek által elért eredmé­nyek -jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy kapott-e felkérést a kormánytól az április 16-ai athéni aláírási ceremónián való részvételre, elmondta: ilyen megkeresés még nem érkezett. Hozzátet­te: ha lesz ilyen felkérés, értékelni fogja a gesztust, annál inkább, mivel pontosan kilenc éve, 1994. április 1-jén ép­pen Athénban ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérel­mét. Ennek ellenére nem biztos, hogy elmenne, mert el­foglalt ember, mindenképpen egyeztetne a kérdésről kol­légáival, barátaival.

Next