Magyar Szó, 2003. április (60. évfolyam, 77-102. szám)
2003-04-01 / 77. szám
2003. április 1., kedd A szocialisták elégedettek, a közvélemény valamennyivel többet várt - nagyjából így rögzíthetjük az első reagálásokat. Tény, hogy a kormány vezető pártjának tisztújító kongresszusánál nehéz elképzelni fontosabb belpolitikai eseményt, ám azt is meg kell állapítani - miként ezt megteszi Szerető Szabolcs a Magyar Nemzet mai számának kommentátoraként -, hogy a jelentős összejövetel „nem fogalmazott meg markáns üzenetet a társadalom párton kívüli része számára”. Tárgyilagosan nézve a dolgokat, ez logikus is. Két győztes választás után, valamint az EU-csatlakozás előestéjén a Magyar Szocialista Párt csak a megújulás szándékát vállalta, de ezt ügyesen nem részletezte. Némi módosítással a „győztes csapat” haladhat tovább, a cél pedig ezúttal a kormányzati sikerek és a párt egységének felmutatása volt. Az MSZP közben némileg felfiatalodott, hiszen az elnökségből „kikerültek” az ötvenesek, Baja Ferenc, Keleti György és Nagy Sándor például, a veszprémi Mesterházy Attila pedig nem az ifjúsági kvóta, hanem saját jogon került be a testületbe, Mandur László fővárosi pártelnököt kiszorítva. Újságírók számára csemegének kívánkozott, hogy az egyik alelnöki posztért Szekeres Imre ellenében a párt egy csoportosulása Szanyi Tibort is indítani próbálta, a földművelési tárca államtitkára azonban nem kapta meg a jelöléshez szükséges szavazattámogatást. Ezek azonban az apróbbnak tűnő látszatjelenségek. A lényeges választóvonal annak mentén körvonalazódik, hogy a kormány, s az őt támogató MSZP a jövőben miként őrizheti meg hatalmát. Az elhangzott beszédekből pedig az sommázható, hogy miniszterelnökként Medgyessy Péter önálló alanya, s nem alárendeltje a hatalmi konstrukciónak, aki - pártonkívüliként - új szövetséget ajánlott fel az MSZP- nek a 2004-es európa parlamenti választásokra, s a kormányzásra is a következő ciklusra. Közben megjegyezvén: nem lehet intrikálni, keresztbe menni, mert aki „nem jön együtt”, az nem tesz eleget a baloldal 2006-os választási győzelméért. Főtanácsadójaként Gyurcsány Ferenc a kongresszuson úgy fogalmazott, hogy „lassan kirajzolódik egy új, modern baloldali néppárt politikai talapzata, kibomlanak a részletei egy új politikai közösségnek, a köztársaságnak, és lassan tudjuk, mit jelent a nemzeti közép, s mi a viszonya ennek a polgári balközéphez”. E gondolatmenet nyilván bonyolultnak tűnik, lényegét tekintve azonban arról van szó, hogy a Medgyessykormány a bal- és a jobboldal közötti tanácstalan középréteget kívánja megszólaltatni, az MSZP viszont a szociáldemokrácia elveinek meglengetésével próbálja leendő néppártját tömegesíteni. Akárhogyan is vesszük, ez két koncepció, amely e pillanatban csak érintőlegesen érzékelteti a kormány és az MSZP viszonyát, a nyilvánvaló feszültség viszont ezúttal ellepleződött. És ezt az sem szépíthette, hogy Kovács László pártelnök egy tévéinterjú során már a „polgári baloldal” fogalmának bevezetésére tett kísérletet. Nagy N. Péter a Népszabadság mai számának kommentátoraként a helyzetet úgy értékeli, hogy a szocialisták nem egyszerűen a kormányzás hátterét adják; a kormányé a közép, az ő dolguk ennek politikai megfogalmazása, az MSZP számára pedig marad a korszerű baloldaliság kiteljesítése. Langyos és unalmas - sokan így minősítették az MSZP hétvégi kongresszusát. Főként azok, akik látványos incidensek után szimatoltak - ők a felszínen kutakodtak. Sokkal izgalmasabbak azonban azok a dilemmák, amelyeket a kongresszus ezúttal még „jegelt”, ám rövidesen az MSZP belső törésvonalaiként jelentkezhetnek. ■ SINKOVITS Péter MSZP-KONGRESSZUS Az üzenet tolmácsolása Tudósítónktól Budapest, március 31. A tafio kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Nincs pénz az észak-erdélyi autópályára Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá finanszírozását, közölte a román miniszter Egyelőre várni kell az észak-erdélyi autópályával, mivel még nincs pénz a beruházás megvalósításához - közölte hétfői számában a Szabadság című kolozsvári napilap Miron Mitrea román közlekedési minisztert idézve. Miron Mitrea a hét végén Kolozsváron járt, ahol sajtóértekezletén bejelentette: az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó nyomvonalon elképzelt autópálya finanszírozását. - A 2,7 milliárd euróra tervezett projekt költségeit képtelenek vagyunk saját magunk fedezni. Egyelőre nem tudni, hogy milyen megoldást találunk. Egy biztos: az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Befektetési Bank nem fog pénzt adni - fogalmazott. Az észak-erdélyi autópálya terve a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére a romániai közlekedési infrastruktúra távlati fejlesztéséről szóló törvényben nemzeti prioritás rangjára emelkedett, s a román illetékesek korábban bejelentették, hogy az idén elkészül a beruházás megvalósíthatósági terve. Az Erdélyt átszelő autópálya azt követően lépett előre a romániai beruházási tervekben, hogy Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök megállapodott: a két ország közösen kér támogatást az Európai Uniótól a 4. európai közlekedési folyosó részét képező Budapest-Bukarest autópálya mihamarabbi megépítéséhez. A 4. európai közlekedési folyosó Erdély szélén - az Arad-Temesvár-Déva-Nagyszeben-Brassó útvonalon - köti majd össze a román-magyar határt Bukaresttel, s halad innen tovább a Fekete-tengeri Konstancáig. Kolozsváron Miron Mitrea közölte, hogy a leghamarabb az Arad-Konstanca autópálya épül meg, az idén a Bukarest-Brassó szakaszhoz kezdenek hozzá. Egy békés Európáról álmodtak Orbán Viktor beszéde a Fidesz tizenötödik születésnapján a Bibó Kollégiumban Orbán Viktor emlékezete szerint a Fidesz megalakulásakor az alapítók egy békés, hidegháború utáni Európáról álmodtak. Az exkormányfő ezt vasárnap a Fidesz tizenötödik születésnapi ünnepségén, a párt alakulásának helyszínén, a budapesti Bibó Kollégiumban mondta. Mint fogalmazott: ebben a reményben nem is csalatkoztak egészen az iraki háború kitörésének pillanatáig. Orbán Viktor szerint a kilencvenes évek elejétől a háború kitörésének időpontjáig Magyarország történelmének egyik legbiztonságosabb időszakát élte. - A magyar emberek nagyon régen érezhették magukat katonai értelemben is olyan biztonságban, mint az elmúlt tizenkét évben - szögezte le. A politikus szerint ez a békés időszak átadta a helyét egy nyílt, támadó, megelőző háborúnak. Ez a tény, véleménye szerint egy új világot tartogat mindenki számára. - Mindannyian érezzük annak kockázatát, hogy mi lesz egyszer, ha nemcsak a világ legerősebb hatalma gondolja úgy, hogy megelőző háborút van joga folytatni, hanem az oroszok, majd a kínaiak is így vélekednek - fogalmazott a politikus. Mint mondta, józan ésszel gondolkodva mindenki érezheti a változás előszelét Úgy ítélte meg, hogy a mai magyar fiataloknak éppen olyan gondolkodásbéli bátorságra van szükségük az elmondottak távlatainak belátásához, mint amilyen bátorság szükségeltetett, amikor 1988-ban az egypártrendszer helyett a szabad köztársaságról elmélkedtek a Fidesz alapítói. Orbán Viktor megfogalmazása szerint tizenöt évvel ezelőtt a Fidesz létrehozói nem éppen ilyennek képzelték el a tizenöt évvel későbbi Magyarországot. Ugyanakkor, mint mondta, nincs ok az elégedetlenségre, mert ma Magyarország nincsen rosszabb állapotban, mint amilyenben például a hatvanas években, a II. világháború után tizenöt évvel Németország volt. A kormány mögött hatékony párt áll Kovács László értékelte az MSZP hétvégi kongresszusát Az MSZP kongresszusa Kovács László pártelnök szerint hozzájárult ahhoz, hogy a kormány mögött egy erősebb, korszerűbb, még hatékonyabb párt álljon. Kovács László erről a Magyar Szocialista Párt (MSZP) kétnapos kongresszusát követő sajtótájékoztatón beszélt. Mint mondta, a szociáldemokrata értékrendet valló, az európai kultúra iránt elkötelezett párttal a nemzeti közép kormánya tíz hónapja sikeresen vezet az országot. A pártelnök összegzése szerint a tanácskozás fő témája a párt és a kormány viszonya volt. Kifejtette, hogy az MSZP és a kormány azonos értékrendet, célokat, érdekeket képvisel, és a cél az, hogy a kabinet mögött és mellett erősebb, korszerűbb párt álljon. ■ II Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet: „magyar nemzet csak egy van, abba jobb és baloldal egyaránt beletartozik” A politikus hangsúlyozta: nem hisz abban, hogy a nemzeti kérdés pártkérdés. - Aki mégis így gondolja, az rosszat tesz az erdélyi magyarságnak is - tette hozzá. Markó Béla szerint a szülőföldön maradást gazdaságilag kell segíteni, amihez nagy segítséget nyújt az Erdélyt átszelő autópálya, a kedvezménytörvény, valamint az Európai Unió. - A kedvezménytörvény nem csodagyógyszer, de szükség van rá - mondta. Semmi sem állhat a bővítés útjába Günter Verheugen Budapesten Az Európai Bizottság bővítési biztosa szerint most már semmiféle nehézség nem állhat az EU jövő májusi bővítésének útjába. Günter Verheugen azután beszélt erről újságírók előtt, hogy hétfőn Budapesten tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel. A felek egyetértettek abban, hogy Európának közös hangot kell tudnia használni ahhoz, hogy a világpolitika jelentős tényezője legyen. Az elmúlt időszak tapasztalatai bebizonyították, hogy a koordináció nem elegendő. Hatékony közös kül- és biztonságpolitikára van szükség az EU-ban -jelentette ki Günter Verheugen az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltérésekre is utalva. Kovács László hangsúlyozta: a magyar kormány mindent megtesz az EU egysége és a közös kül- és biztonságpolitika érdekében. Rákóczira emlékeztek Koszorúzás a fejedelem születésének évfordulóján Borsiban II. Rákóczi Ferenc születésének 327. évfordulójáról emlékeztek meg vasárnap a szlovákiai Borsiban, a magyar és erdélyi fejedelem szülőházánál. A megmentésre váró borsi Rákóczi-kastély parkjában álló szobor előtt Hajdú Jenő, a Rákóczi Emléktársaság elnöke, Győrffy Csaba pozsonyi magyar nagykövet, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke és Pécsváradi Botond sárospataki pedagógus mondott beszédet, tudósított az MTI. A szobor talapzatán szlovákiai magyar, magyarországi magyar és ruszin szervezetek helyezték el koszorúikat. „Micsoda hibát követnénk el, ha kimaradnánk a bővítésből” Jeszenszky Géza Magyarország EU-csatlakozása mellett érvel Jeszenszky Géza mindent mérlegelve határozottan támogatja Magyarország EU-csatlakozását, szerinte óriási hátrányt jelentene, ha az ország esetleg nem lépne be az Unióba. Az Antall- és a Boross-kormány külügyminisztere az MTI-nek elmondta: bár Antall Józsefre egyre többen hivatkoznak, vannak bizonyos aggályai, hogy a néhai miniszterelnök üzeneteit sokan „nem emésztették meg”, és gondolatai nem hatoltak olyan mélyre, mint azt azok szerették volna, akik közel álltak hozzá. - Antall József külpolitikájában különös hangsúlyt kapott az euroatlanti kapcsolatrendszer, amelynek a NATO- és az EU-tagság fontos oszlopa - szögezte le. Hozzátette: elfeledkeznek Antall József örökségéről, alapvető üzeneteiről azok, akik azt mondják, dafke az EU-csatlakozás ellen szavaznak, mert nem szeretik a jelenlegi kormányt. Közölte, ha bevált volna az az ígéret, amelyet Magyarország 1990- ben kapott olyan vezető európai politikusoktól, mint Helmut Kohl akkori német kancellár, és amely reális esélyként vázolta fel a ‘90-es évek közepére a bővítést, akkor a csatlakozásból egyértelműbb előnyök származtak volna, mint most. Kitért arra, hogy a jelenlegi és a tíz évvel ezelőtti EU között alapvető különbség van. Szerinte a kételyek az egyértelmű lelkesedéshez képest nemcsak Magyarországon erősödtek fel, hanem az Unióban is, részben gazdasági megfontolásokból, részben irreális félelmekből adódóan. A volt külügyminiszter utalt arra, hogy a keleti munkavállalók özönétől, az uniós pénzügyi alapok túl nagy megterhelésétől tartanak az EU-ban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Unió rengeteget fejlődött, és az elmélyülő EU egészében jobb, mint a korábbi. Ennek fontos eleme, hogy a tagországok közelebb kerülnek egymáshoz, és nemcsak gazdasági unióról és vámközösségről van már szó, hanem az értékek alapján egységesen fellépni képes intézményről. - Erősebb, gazdagabb, nagyobb Unióba lépünk be - szögezte le. Jeszenszky Géza a csatlakozási szerződés kapcsán elmondta: egy ötezer oldalas dokumentumot az átlagemberek számára is közérthetően összefoglalni szinte lehetetlen. Úgy vélte, hogy a mai világban az emberek pillanatnyi benyomások, szimpátiák és sugallt vélemények alapján döntik el, mit válasszanak. Szerinte az EU-csatlakozási referendum ügyében is ez tapasztalható: kevesen szavaznak majd úgy, hogy igazán elmélyülten tanulmányozták volna a kérdést. A volt külügyminiszter közölte, hogy az utca embere számára elsősorban azt kellene egyértelművé tenni, „micsoda hibát követnénk el, ha kimaradnánk a bővítésből”. Egyben hiányolta az érdemi vitát a tagságot támogató és ellenző erők, szervezetek között, mondván, nem jó, ha az állampolgár „egyirányú agymosást kap”. Ettől függetlenül Jeszenszky Géza 50 százalék feletti részvételre és az igen szavazatok 60-70 százalékos arányára számít az április 12-i referendumon. A senki földjén, gazdaságilag gyenge államoknak kiszolgáltatottan, politikailag pedig a többi kimaradóval egy csoportba kerülni végzetes lenne - fogalmazott Jeszenszky Géza. Utalt arra is, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban jelentős magyar közösség él, és megbocsáthatatlan lenne, ha ezek az országok taggá válnának, az anyaország viszont nem. A volt külügyi vezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország 13 éve dolgozik azon, hogy bekerüljön a szervezetbe, és sok áldozatot vállalt ennek érdekében. Bár az EU különböző pénzügyi alapjain keresztül komoly támogatást nyújtott a térség országainak, közben nagyon sokat profitált abból, hogy ezek az országok megnyitották előtte piacukat - mondta. Hozzáfűzte: Magyarország sok pénzt, energiát és szellemi kapacitást fektetett a csatlakozás ügyébe, ami után csak most jön az igazi „ellenszolgáltatás”. Jeszenszky Géza úgy látja, a csatlakozásnak biztosan lesznek vesztesei is, különösen rövid távon, hosszú távon azonban erősödik az ország gazdasága. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi bővítések során sok viszonylag szegény és Magyarországnál több tekintetben elmaradottabb ország vált taggá, például Portugália. - Még a munkanélküli is profitál abból, ha egy országban sok a befektetés és gazdasági növekedés van, mert akkor jó esélye van arra, hogy előbb-utóbb állást talál - vélte Jeszenszky Géza. Mint mondta, viszonylag kevés társadalmi csoport lesz rövid távon a tagság kárvallottja, a mezőgazdaságban dolgozók azonban komoly problémákkal nézhetnek szembe, amire fel kellene készíteni őket. Kiemelte: a jelenlegi kormánynak mások a preferenciái, mint az előzőnek, és ennek alapján inkább a nagyobb üzemek lehetnek a csatlakozás haszonélvezői, mintsem a kisebb gazdaságok. - Nem tudok róla, hogy lépések történtek volna a szerkezetváltás előkészítésére a mezőgazdaságban - fűzte hozzá. A volt diplomáciai vezető a csatlakozás szemszögéből kulcskérdésnek tartja a középosztály, valamint a kis- és középvállalkozói réteg erősítését is, hiszen - mint mondta - azok alkotják a demokrácia gerincét. A csatlakozási megállapodás kapcsán megjegyezte: reméli, hogy Magyarország nem kötött rossz alkut. A volt külügyminiszter szerint a jelenlegi kormány más területek védelmére helyezte a hangsúlyt a csatlakozási tárgyalásokon, mint elődje. - Ilyen szempontból vannak aggályaim, de nem tudom igazán megítélni, jobbak-e a lengyelek által elért eredmények -jelentette ki. Arra a kérdésre, hogy kapott-e felkérést a kormánytól az április 16-ai athéni aláírási ceremónián való részvételre, elmondta: ilyen megkeresés még nem érkezett. Hozzátette: ha lesz ilyen felkérés, értékelni fogja a gesztust, annál inkább, mivel pontosan kilenc éve, 1994. április 1-jén éppen Athénban ő nyújtotta be Magyarország felvételi kérelmét. Ennek ellenére nem biztos, hogy elmenne, mert elfoglalt ember, mindenképpen egyeztetne a kérdésről kollégáival, barátaival.