Magyar Szó, 2003. június (60. évfolyam, 128-152. szám)
2003-06-27 / 150. szám
2003. június 27., péntek A gazdaság pang, a munkanélküliség növekszik A helyzeten a privatizáció felgyorsítása segíthetne A vajdasági vállalatok gazdálkodási eredményei tavaly jóval kedvezőbbek voltak, mint a 2001. évben. Összegezve azonban minden ágazatában stagnál a termelés, s ez a tendencia az idei év első négy hónapjában is folytatódik, jelentette ki tegnap Miodrag Vukotic tartományi gazdasági titkár a Tartományi Képviselőház gazdasági bizottságának ülésén. A gazdaság pangásának okait kutatva Slobodan Simic kifejtette, hogy a privatizációt fel kell gyorsítani, mert megtörténhet, hogy mire sor kerül majd rá, egyes vállalatokban nem marad semmi, mert mindent széthordanak. Szerinte egyes vállalatok magánosítását szándékosan halogatják. Nikola Simulak, a bizottság elnöke kifejtette, számos vállalatban a privatizáció az óriási adósság miatt nem indulhat be. Meg kell tehát hozni a csődeljárásról szóló törvényt, amelynek lényege, hogy a vállalatok előbb tehermentesüljenek adósságaik alól, s utána magánosítsák őket. Simulak hozzáfűzte, a hatalomnak szinte csődbe kell taszítania a vállalatokat, hogy agóniájuk mielőbb véget érjen. Simulak tisztában van azzal is, hogy az effajta nyomásgyakorlás nem népszerű megoldás, s politikailag sem kifizetődő. Steve Bobic hiányolta a befektetésekről szóló adatokat. Szerinte riasztó a helyzet, mert a munkanélküliség elérte a 30 százalékot. Hozzáfűzte, a kívánatos évi 4- 5 százalékos gazdasági növekedés eléréséhez évi mintegy 500 millió euró értékű befektetésre lenne szükség. Pásztor István tartományi privatizációs titkár elmondta, a vajdasági vállalatok magánosításából 1,2 milliárd dinár folyt be a tartományi kasszába. A vállalatok új tulajdonosai jelentős befektetésekre kötelezték magukat, pontosabban a tenderes eladásokon 96,6, míg az aukciókon megvett cégek esetében 9,3 millió euró értékű beruházást vállaltak. Hozzáfűzte, hogy havonta Vajdaságban 80-130 vállalatot privatizálnak, ez a maximum. Stevan Marjanov hangsúlyozta, kifogásolható, hogy a magánosítás folyamán sokan munka nélkül maradnak, másrészt a Tartományi Fejlesztési Alap nem nyújt lehetőséget azon fiataloknak, akik valamilyen vállalkozásba szeretnének kezdeni, kölcsönöket csak azok kaphatnak, akiknek már van pénzük. Tegnap közzétették a behozatalra, illetve a kivitelre vonatkozó adatokat is. Vajdaságban az idei év első négy hónapja alatt a behozatal értéke 678, míg a kivitelé mindössze 311 millió dollárt tett ki. Borislav Babic ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a hazai termelést védelmezni kell vagy a kivitel serkentésével, vagy pedig a behozatal vámokkal való terhelésével. A legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a behozatalt nem korlátozzuk, s az importált termékek nem újratermelési anyagok. ■ V.A. Arcniv A privatizációt fel kell gyorsítani A BECSEI GRADSKO POZORISTE - VÁROSI SZÍNHÁZ PÁLYÁZATOT HIRDET a becsei Tito marsall u. 42. szám alatti moziterem tíz évre történő bérbeadására. Pályázati feltételek: - a moziterem felhasználásának programja és koncepciójavaslata - a létesítmény belső terének korszerűsítési javaslata - a Becejfilm egykori két vagy több dolgozójának foglalkoztatási javaslata. Jelentkezni az alábbi címre: Gradsko Pozoriste - Városi Színház, Becse, Tito marsall u. 14., legkésőbb e hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül. Mm& gazdasag@magyar-szo.co.yuGAZDASÁG 7 A kishegyesi határban az eddigi adatok szerint sajnos a pesszimista előrejelzések bizonyultak helyénvalónak, hisz még a kéttonnás hektáronkénti hozamok sem igen valósultak meg, a hektáronkénti hozam 1,5-2 tonna között mozog, és csak jobb esetben éri el a 2,5 tonnát. Ilyen körülmények között, ha a termelő hitelbe vett akár magot, műtrágyát, üzemanyagot, s a hozam fejében tervezte az aratást is, valójában nem kap egyetlen kiló termést sem. A fentieket Kovács Károly, a kishegyesi Vojvodanka Földműves-szövetkezet agronómusa mondta, ecsetelve az aszálykárok következményeit a községben. Az agronómussal kiszámítottuk, hogy hektáronként a termelőnek, ha mindent hitelbe vásárolt, 575 kg búzát kell adnia a magbúzáért, 440 kg-ot a tejtrágyáért, ugyanennyit az alaptrágyáért, 225 kg-ot az üzemanyagért és 550 kg-ot a kombájnozásért. Ez összesen 2,5 tonna csak ezekre a költségekre. Ezen felül azonban számítani kell arra is, hogy a földművesek a termőterületek nagy részét bérlik, s a bérlet átlagban 1,4 tonna búza hektáronként. Ha mindehhez ezt is hozzáadjuk, nyilvánvaló, hogy alig akad földműves, akinek kifizetődött volna a búza termelése. Örülhet tehát az, aki nem vett fel sok kölcsönt, és nem művel sok földet bérben. Még egy dolgot szintén meg kell említeni. Azt, hogy az aszálykárok miatt a kishegyesi kombájnosok a feketicsiekhez és a topolyaiakhoz viszonyítva nem csökkentették szolgáltatási díjaikat (sőt, növelték is), és ez is hozzájárult a búzatermesztők elégedetlenségéhez. A tárgyilagosság érdekében meg kell állapítani, hogy a szövetkezeti szövetség még a télután úgy határozott, hogy az aratási díj szállítással együtt holdanként 2740 dinár. Feketicsen ezek a költségek meg sem közelítik ezt a szintet, Kishegyesen viszont jóval meghaladják. ■ P. I. KISHEGYESI ARATÁSI HELYZETKÉP A vártnál is kisebb hozam A földművesek nem tudják visszaadni a tartozást Archív A vártnál is gyengébben fizet a búza Lassan készül a Szabadság híd Marad a kitűzött határidő Valamennyi helyi médiumban számos, megbízhatatlan forrásból eredő információ kelt szárnyra az újvidéki Szabadság híd építése kapcsán. Ezeknek a találgatásoknak az elkerülése céljából az újvidéki Városfejlesztési Intézet közleményt adott ki, melyben időrendi sorrendben ismerteti a hídépítés fontosabb mozzanatait és a befejezésig hátramaradt teendőket. Mint ismeretes, hónapokkal ezelőtt az Európai Újjáépítési Ügynökség szervezésében megtartott nemzetközi árlejtésen a Szabadság híd újjáépítési munkálatainak jogát a német DSD Dilinger cég nyerte el 33,8 millió euróért, a munkálatok felügyeletével pedig a franciaországi Louis Berger vállalatot bízták meg. A szerződésben az áll, hogy a híd újjáépítésére 27 hónapot hagytak jóvá, vagyis 2004. december 2-ára tűzték ki a hídavatás napját, a munkálatokat pedig a külföldiekkel együtt a belgrádi PIM és a Smederevska Palanka-i Gosa vállalat végzi. A tervek szerint a munkálatokat még tavaly decemberben kellett volna megkezdeni, de a Városfejlesztési Intézet értesítése szerint a hiányzó hídelemek pótlásához szükséges szerkezetek projektumait csupán most fejezik be. Eddig felszedték a hídfő aszfaltrétegét és bekerítették a munkaterületet. Az újvidéki oldalon az egyik hídelem eltávolításának előkészületei folynak, a szerémségi parton pedig a daru talpazatát készítik. A Gosa részlegeibe eddig 3000 tonna acél érkezett, melyből az új hídelemek készülnek. Itt a munkálatok megkezdését július 1-jére tervezik. A hídszerkezet központi részének utólagos felülvizsgálata során észlelt elváltozások miatt a szerkezet újbóli beépítése lehetetlenné vált, így újabb 600 tonna acélszerkezetet kell elkészíteni, és a munkálatok menete is jelentősen lassul. Ennek ellenére sem a beruházó, sem a kivitelező nem hosszabbította meg a híd befejezésének határidejét. ikz Archív A tervek szerint az új híd 2004 decemberére készül el