Magyar Szó, 2003. június (60. évfolyam, 128-152. szám)

2003-06-27 / 150. szám

2003. június 27., péntek A gazdaság pang, a munkanélküliség növekszik A helyzeten a privatizáció felgyorsítása segíthetne­ ­ A vajdasági vállalatok gazdálkodási eredményei tavaly jóval kedvezőbbek vol­tak, mint a 2001. évben. Összegezve azonban minden ágazatában stagnál a termelés, s ez a tendencia az idei év első négy hónapjában is folytatódik­­, jelen­tette ki tegnap Miodrag Vukotic tartomá­nyi gazdasági titkár a Tartományi Képvi­selőház gazdasági bizottságának ülésén. A gazdaság pangásának okait kutatva Slobodan Simic­ kifejtette, hogy a privati­zációt fel kell gyorsítani, mert megtörtén­het, hogy mire sor kerül majd rá, egyes vállalatokban nem marad semmi, mert mindent széthordanak. Szerinte egyes vállalatok magánosítását szándékosan ha­logatják. Nikola Simulak, a bizottság elnöke ki­fejtette, számos vállalatban a privatizáció az óriási adósság miatt nem indulhat be. Meg kell tehát hozni a csődeljárásról szó­ló törvényt, amelynek lényege, hogy a vál­lalatok előbb tehermentesüljenek adós­ságaik alól, s utána magánosítsák őket. Si­mulak hozzáfűzte, a hatalomnak szinte csődbe kell taszítania a vállalatokat, hogy agóniájuk mielőbb véget érjen. Simulak tisztában van azzal is, hogy az effajta nyo­másgyakorlás nem népszerű megoldás, s politikailag sem kifizetődő. Steve Bobic hiányolta a befektetések­ről szóló adatokat. Szerinte riasztó a hely­zet, mert a munkanélküliség elérte a 30 százalékot. Hozzáfűzte, a kívánatos évi 4- 5 százalékos gazdasági növekedés elérésé­hez évi mintegy 500 millió euró értékű befektetésre lenne szükség. Pásztor István tartományi privatizáci­ós titkár elmondta, a vajdasági vállalatok magánosításából 1,2 milliárd dinár folyt be a tartományi kasszába. A vállalatok új tulajdonosai jelentős befektetésekre kö­telezték magukat, pontosabban a tende­­res eladásokon 96,6, míg az aukciókon megvett cégek esetében 9,3 millió euró értékű beruházást vállaltak. Hozzáfűzte, hogy havonta Vajdaságban 80-130 válla­latot privatizálnak, ez a maximum. Stevan Marjanov hangsúlyozta, kifo­gásolható, hogy a magánosítás folyamán sokan munka nélkül maradnak, másrészt a Tartományi Fejlesztési Alap nem nyújt lehetőséget azon fiataloknak, akik vala­milyen vállalkozásba szeretnének kezde­ni, kölcsönöket csak azok kaphatnak, akiknek már van pénzük. Tegnap közzétették a behozatalra, il­letve a kivitelre vonatkozó adatokat is. Vajdaságban az idei év első négy hónapja alatt a behozatal értéke 678, míg a kivite­lé mindössze 311 millió dollárt tett ki. Borislav Babic ezzel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy a hazai termelést védel­mezni kell vagy a kivitel serkentésével, vagy pedig a behozatal vámokkal való ter­helésével. A legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a behozatalt nem korlátozzuk, s az importált termékek nem újraterme­lési anyagok. ■ V.A. Arcniv A privatizációt fel kell gyorsítani A BECSEI GRADSKO POZORISTE - VÁROSI SZÍNHÁZ PÁLYÁZATOT HIRDET a becsei Tito marsall u. 42. szám alatti moziterem tíz évre történő bérbeadására. Pályázati feltételek: - a moziterem felhasználásának programja és koncepciójavaslata - a létesítmény belső terének korszerűsítési javaslata - a Becejfilm egykori két vagy több dolgozójának foglalkoztatási javaslata. Jelentkezni az alábbi címre: Gradsko Pozoriste - Városi Színház, Becse, Tito mar­sall u. 14., legkésőbb e hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül. Mm&­ gazdasag@magyar-szo.co.yuGAZDASÁG 7 A kishegyesi határban az eddigi ada­tok szerint sajnos a pesszimista előrejelzé­sek bizonyultak helyénvalónak, hisz még a kéttonnás hektáronkénti hozamok sem igen valósultak meg, a hektáronkénti ho­zam 1,5-2 tonna között mozog, és csak jobb esetben éri el a 2,5 tonnát. Ilyen kö­rülmények között, ha a termelő hitelbe vett akár magot, műtrágyát, üzemanya­got, s a hozam fejében tervezte az aratást is, valójában nem kap egyetlen kiló ter­mést sem. A fentieket Kovács Károly, a kishegye­si Vojvodanka Földműves-szövetkezet ag­­ronómusa mondta, ecsetelve az aszályká­rok következményeit a községben. Az ag­ronómussal kiszámítottuk, hogy hektá­ronként a termelőnek, ha mindent hitel­be vásárolt, 575 kg búzát kell adnia a mag­búzáért, 440 kg-ot a tejtrágyáért, ugyan­ennyit az alaptrágyáért, 225 kg-ot az üzemanyagért és 550 kg-ot a kombájno­zásért. Ez összesen 2,5 tonna csak ezekre a költségekre. Ezen felül azonban számí­tani kell arra is, hogy a földművesek a ter­mőterületek nagy részét bérlik, s a bérlet átlagban 1,4 tonna búza hektáronként. Ha mindehhez ezt is hozzáadjuk, nyilván­való, hogy alig akad földműves, akinek ki­fizetődött volna a búza termelése. Örül­het tehát az, aki nem vett fel sok kölcsönt, és nem művel sok földet bérben. Még egy dolgot szintén meg kell em­líteni. Azt, hogy az aszálykárok miatt a kishegyesi kombájnosok a feketicsiekhez és a topolyaiakhoz viszonyítva nem csök­kentették szolgáltatási díjaikat (sőt, nö­velték is), és ez is hozzájárult a búzater­­mesztők elégedetlenségéhez. A tárgyila­gosság érdekében meg kell állapítani, hogy a szövetkezeti szövetség még a télu­tán úgy határozott, hogy az aratási díj szállítással együtt holdanként 2740 dinár. Feketicsen ezek a költségek meg sem kö­zelítik ezt a szintet, Kishegyesen viszont jóval meghaladják. ■ P. I. KISHEGYESI ARATÁSI HELYZETKÉP A vártnál is kisebb hozam A földművesek nem tudják visszaadni a tartozást Archív A vártnál is gyengébben fizet a búza Lassan készül a Szabadság híd Marad a kitűzött határidő Valamennyi helyi médiumban szá­mos, megbízhatatlan forrásból eredő in­formáció kelt szárnyra az újvidéki Sza­badság híd építése kapcsán. Ezeknek a találgatásoknak az elkerülése céljából az újvidéki Városfejlesztési Intézet közle­ményt adott ki, melyben időrendi sor­rendben ismerteti a hídépítés fontosabb mozzanatait és a befejezésig hátramaradt teendőket. Mint ismeretes, hónapokkal ezelőtt az Európai Újjáépítési Ügynökség szervezé­sében megtartott nemzetközi árlejtésen a Szabadság híd újjáépítési munkálatainak jogát a német DSD Dil­inger cég nyerte el 33,8 millió euróért, a munkálatok felü­gyeletével pedig a franciaországi Louis Berger vállalatot bízták meg. A szerződés­ben az áll, hogy a híd újjáépítésére 27 hó­napot hagytak jóvá, vagyis 2004. decem­ber 2-ára tűzték ki a hídavatás napját, a munkálatokat pedig a külföldiekkel együtt a belgrádi PIM és a Smederevska Palanka-i Gosa vállalat végzi. A tervek szerint a munkálatokat még tavaly decemberben kellett volna megkez­deni, de a Városfejlesztési Intézet értesíté­se szerint a hiányzó hídelemek pótlásához szükséges szerkezetek projektumait csu­pán most fejezik be. Eddig felszedték a hídfő aszfaltrétegét és bekerítették a mun­katerületet. Az újvidéki oldalon az egyik hídelem eltávolításának előkészületei foly­nak, a szerémségi parton pedig a daru tal­pazatát készítik. A Gosa részlegeibe eddig 3000 tonna acél érkezett, melyből az új hídelemek készülnek. Itt a munkálatok megkezdését július 1-jére tervezik. A hídszerkezet központi részének utólagos felülvizsgálata során észlelt el­változások miatt a szerkezet újbóli beépí­tése lehetetlenné vált, így újabb 600 ton­na acélszerkezetet kell elkészíteni, és a munkálatok menete is jelentősen lassul. Ennek ellenére sem a beruházó, sem a ki­vitelező nem hosszabbította meg a híd befejezésének határidejét. ikz Archív A tervek szerint az új híd 2004 decemberére készül el

Next