Magyar Szó, 2003. augusztus (60. évfolyam, 180-205. szám)
2003-08-01 / 180. szám
2003. augusztus 1., péntek Levonult az özönvíz Kecskeméten. Szerdán már el tudták nyelni a kecskeméti csatornák a városra zúduló esővizet. A csapadék mennyisége a havi átlag háromszorosa volt, az özönvíz pincéket árasztott el, és megbénította a közlekedést. Az elöntött aluljárót szerda reggelre tisztították meg I. Az Európai Kisebbségvédelmi Egyezmény (Strasbourg, 1995) szavatolja a nemzeti kisebbségi közösségek számára a határon átívelő akadálymentes kapcsolattartást a tudomány, a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás szintjén, gazdasági, családi és személyi szinten az anyaországi intézményekkel, gazdasági és társadalmi szervezetekkel, személyekkel, családokkal. Az Európai Kisebbségvédelmi Egyezmény Magyarországra is érvényes. Magyarország küszöbönálló EU-s tagságának elérésétől (amit a határon túli magyarok, úgy gondolom, egyértelműen mindenkor és messzemenően támogattak és ma is támogatnak azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a tagságot Magyarország már korábban is kiérdemelte, Magyarországot kötelezi majd a schengeni egyezmény is. A schengeni egyezmény lényege, hogy a teljes jogú tagországok belső viszonyai tekintetében preferenciákat nyújt, mégpedig a személyek, azaz a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása tekintetében, addig a tagságot el nem nyert országok irányában korlátozásokat, többek között ezeknek az állampolgárai számára a teljes jogú tagországok területére való beutazás alkalmával vízumkényszert irányoz elő. Az utóbbi egyezmény nem tesz kivételt a kisebbségek javára. Kisebbségi vonatkozásban a két említett egyezmény szöges ellentétben áll. Ha Magyarország részéről nem történne megfelelő intézkedés, akár egy szegedi könyvvásárlás - ne említsük az oly fontos területeket, mint a tudományos, kulturális stb. együttműkö (i.) dés, kapcsolattartás - beutazási vízum kiváltását igényelné. Szlovákia és ezzel együtt a szlovákiai magyarok Magyarországgal egyidőben lesznek az EU teljes jogú tagjai. Ezt megelőzően Szlovákia Magyarországgal egyidőben nyerte el a kilencvenes évek közepén a társult tagországi státust. Ami azt jelentette egyúttal, hogy állampolgárai nem voltak európai vízumkényszer alatt. Ugyanez vonatkozik Romániára is, kivéve a teljes jogú európai csatlakozást, mivel Románia is ugyanezen időszaktól kezdődően EU-s társult tagország, úgyhogy azóta a román állampolgárok sincsenek vízumkényszer alatt európai országokba való beutazáskor. Ismeretes, hogy sem Ukrajna, sem Horvátország, sem Szerbia, ahol jelentős magyar nemzeti kisebbségi közösségek élnek, egyelőre nem tartoznak a társult tagországok körébe, azaz jelöltségük különböző szinten van, teljes jogú tagságuk pedig még esetenként igencsak távolinak tűnik. A schengeni vízumkényszer tehát több százezer határon túli magyart fog érinteni. Érinteni fogja természetesen a többségi állampolgárokat is, a magtárokat azonban annál jobban, mert otthoni kisebbségi hátrányok mellett megnehezül a létüket érintő anyaországi kapcsolattartás. Sem Magyarországnak, sem határon túli nemzetrészeinek nem érdeke, hogy vízumfüggöny jöjjön létre. A magyarországi kormányzat többszöri beutazásra szóló (egytől ötéves tartamú hatállyal) vízum kiadását helyezi kilátásba az érintett határon túli magyar közösségek tagjai számára. Ez a vízum azonban csupán a Magyarország területére való beutazást biztosítaná. Ez tehát nem lenne ún. schengeni vízum, amely más európai országba is lehetővé tenné a beutazást, habár Magyarország jogosult lesz a schengeni vízumok kiadására is. Valójában azonban nem tudjuk, mikor és milyen vízumok lesznek, mennyiben lesz majd az ígért vízumkiadás zökkenőmentes, mi lesz, ha tömegesen kell majd sorbaállni. Az ígéretek szerint a vízum nem lesz költséges. Sajnos, még akkor is, ha a költségek minimálisak lesznek, mégsem lesz költségmentes, hiszen számolni kell a vízumkiadás helyére való utazással, a várakozással stb. Valójában semmilyen konkrét információ nincs arról, hogyan lesz ez megszervezve. Nem csoda, hogy a vajdasági/délvidéki társadalmi és politikai szervezetek immáron nem a vízumot tartják igazi megoldásnak, és inkább előnyben részesítik a kettős állampolgárságot. A vajdasági magyarok nagy számban kérelmezték a magyarigazolványt. Nagy reményt fűztek hozzá. Vann ennek az igazolványnak a státustörvény eredeti megfogalmazása szerint egy szimbolikus jelentősége, a magyar nemzethez való tartozás. Ezt most már a törvény módosítása megtagadja. Csupán kedvezményekről van szó. A határon túli magyarok általában különböző okokból igen érzékenyek. Mert mindegyik közösségnek voltak az adott országban diszkriminációs periódusai. Nemkülönben a vajdasági magyarságnak, melynek feje fölött négy háború volt a délszláv (balkáni) háborúzás folyamán,amelyet ellenzett. Akik azt állítják, hogy a kettős állampolgárság átköltözést eredményez, nem mondanak igazat. Hiszen a legnagyobb megpróbáltatások idején csupán azok költöztek át, akik közvetlenül veszélyeztetettek voltak: azok, akiket ebbe az elvtelen háborúba kényszerítő eszközökkel behívtak. Voltak ugyan más típusú (gazdasági stb.) emigrációk is, de ezek nem voltak jellemzőek. Mindenesetre elmondható, hogy azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy újabb „vasfüggöny” lesz az, hacsak nem lesz korrekt ellensúlyozó intézkedés, ami elvándorlásra kényszeríthet. ■Dr. SZALMA József • Folytatjuk Kettős állampolgárság Európában és a határon kívüli magyarok KÁRPÁTALJA • Ukrántanár-képzés magyar iskolák számára Ősztől elindul a magyar ajkú ukrántanárok képzése a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák számára az Ungvári Nemzeti Egyetemen (UNE). A tavaly sikertelenül meghirdetett ukrán nyelvtanári szakon az új tanévben 14 diák kezdi meg tanulmányait - írta csütörtöki számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó közéleti lap. Az újság információi szerint a térség legrangosabb felsőoktatási intézményének számító ME 35 szakának valamelyikére felvételiző 280 magyar pályázó közül 82-en jártak sikerrel. Horváth András, a felvételi bizottság titkára a lapnak elmondta: fokozatosan nő az államnyelvet kiválóan ismerő és beszélő magyar felvételizők száma, ám a falusi középiskolákból érkező diákok nyelvtudása sokszor minimális. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy idővel a magyar egyetemisták döntő többsége felzárkózik ukrán évfolyamtársaihoz, és nagyon jól megállja a helyét - tette hozzá. Kárpátalján egyébként továbbra is gondot okoz az ukrán államnyelv 12 éve kezdődött oktatása a több mint száz magyar tannyelvű iskolában. Eddig nem sikerült ugyanis megoldani sem a szaktanárok képzését, sem pedig a tanulók és oktatók megfelelő tankönyvekkel, szótárakkal és módszertani irodalommal való ellátását. A K&H-ÜGY Kulcsár Attila az egyedüli gyanúsított Kulcsár Attila az egyedüli gyanúsított a magyarországi K&H Equities Rt.-nél történt milliárdos sikkasztással kapcsolatban, és nem terveznek újabb embereket gyanúsítottként kihallgatni - közölte tegnap az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóhelyettese. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feljelentést tett okirathamisítás miatt, mert Kulcsár Attila hamis dokumentumokkal igazolta iskolai végzettségét, a feljelentés iratait pedig az ügyhöz csatoltuk - tette hozzá Németh Lajos. Leszögezte: a K&H Equities brókercéggel kapcsolatos nyomozás jelenlegi szakaszában nem kíván a rendőrség tájékoztatást adni. Németh Lajos azt is elmondta, hogy a rendőrség nem folytat nyomozást az Inter-Európa Bankkal kapcsolatban. A brókert július 17-én fogták el az Kulcsár Attila osztrák hatóságok Bécsben a magyar rendőrség közreműködésével. A rendőrség korábbi közlése szerint a nyomozást nem késlelteti, hogy a Bécsben fogságban lévő Kulcsár Attila nem járult hozzá a gyorsított kiadatási eljárás alkalmazásához. •• Ötmilliárd forinttal támogatja az idén a magyar állam a határainkon túli magyar nyelvű oktatást Ebből Romániára három és fél milliárd jut, a többi más környező országokra (Ausztriát kivéve). A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján Medgyessy Péter azt mondta, a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti a külhoni magyarok kulturális és nyelvi identitásának megőrzését és egyúttal a szülőföldön való boldogulást. Kevesen gondolták végig, hogy jelen körülmények között ez a két dolog - a nyelvi identitás magyar iskoláztatással való megőrzése és a szülőföldön maradás gyakorlatilag kizárja egymást, írja a HVG. A csak magyar nyelvű oktatás Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában kétségtelenül segíti a magyar identitás megőrzését, de semmiképpen nem a szülőföldön való boldogulást. Képzeljük csak el, hogy egy magyarul kiválóan, de románul, szlovákul, szerbül csak gyengén beszélő közgazdász, mérnök, jogász vagy akár vízvezeték-szerelő hogyan boldogul az ország munkaerőpiacán. Ha már az általános iskolát is magyarul végzi, eleve behatárolja a saját lehetőségeit, mert már csak magyar nyelven folytathatja tanulmányait Mivel a magyar iskolákban csak kis óraszámban tanulják az adott ország hivatalos nyelvét, gyakorlatilag egynyelvű diákokat bocsátanak ki. Akik azután - ez a logikus következmény - előbb-utóbb elhagyják a szülőföldjüket, s az anyaországban próbálnak szerencsét. A hivatalos magyar kisebbségpolitika egyszer már óriási öngólt rúgott, amikor jelentős összegekkel támogatta a határainkon túli magyarok itthoni oktatását. Ezek a fiatalok általában nem mentek vissza szülőhazájukba, többségük ma már magyar állampolgár. Amikor a kormányzat észbe kapott, és csökkentette, illetve megszüntette a támogatásokat, már késő volt A kitaposott úton ösztöndíj nélkül is tovább áramlanak az anyaországba a határokon túli magyar fiatalok, most is mintegy hatezer erdélyi közép- és főiskolás tanul Magyarországon. A külhoni magyarok otthon tartása, képzettségi szintjének emelése helyett tökéletes „brain draint”, azaz agyelszívást hajtottunk végre éppen azok kárára, akiken segíteni akartunk. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Míg a magyar nyelvű sajtó hangzatosan üdvözölte a Sapientia Egyetem egyházi, értelmiségi, érdekképviseleti összefogással létrehozott új oktatási intézményét, az egyik erdélyi önkormányzati képviselő csendesen megjegyezte: most már van hol tanulnunk, de nincs hol dolgoznunk. Nem árt tudni: az erdélyi értelmiségiek 70-80 százaléka külföldön vállal munkát. Még nagyobb baj, hogy a határainkon túli felsőoktatási intézmények jelentős része humán beállítottságú, Orbán Viktor szavaival élve „a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést szolgálja”, miközben kevés a valódi munkapiacra felkészítő képzés. Sajnos ezek az intézmények a minőségi követelményeknek sem mindig képesek megfelelni. A szlovákiai Révkomáromi Egyetem, amely pedagógiai, közgazdasági és teológiai karokat indított, még mindig nem kapott hivatalos működési engedélyt arra hivatkozva, hogy nincs elég tudományos fokozattal rendelkező tanára. A soknyelvű Európában egyébként is anakronizmus egynyelvűségre törekedni. Ahogy például Finnországban mindenki beszél finnül és a finnek közül is - hála a kötelező iskolai nyelvóráknak - nagyon sokan svédül (emellett „természetesen” majd mindenki tud angolul), úgy a határainkon túli magyarságnak is a két-(három) nyelvűségre kellene törekednie. A kizárólag anyanyelvi oktatás helyett a közös vállalatok, a határ menti kereskedelmi és egyéb együttműködési formák támogatásával segíthetnének legtöbbet a magyar kormányok. A két-, illetve többnyelvűség itt igazán érték volna, amire valóban egzisztenciát lehetne alapozni. KÖLCSÖNVETT ÍRÁS: MEGHÖKKENTŐ ÁLLÁSPONT Magyar-magyar agyelszívás Atollt fit) kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Ez sem jó, az sem jó A kolozsvári Szabadság Orbánt marasztalja el a kettős állampolgársággal kapcsolatos kijelentése miatt A korábbi magyar kormány diplomáciai lépései és vezető politikusainak nyilatkozatai fényében érthetetlen az a bírálat, amelyet Orbán Viktor volt miniszterelnök fogalmazott meg a jelenlegi magyar kormány címére - írta csütörtöki számában a Szabadság című kolozsvári napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán Orbán Viktor kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - mondta a Fidesz-MPSZ elnöke. Tudjuk, hogy a mindenkori ellenzék dolga az éppen hatalmon lévő kormányt bírálni. Persze az sem ártana, ha a bíráló fél becsületesen hozzátenné: mit is tett annak idején, amikor hatalmon volt, a szóban forgó kérdés megoldása érdekében - írta a Szabadság munkatársa, aki csokorba gyűjtötte, hogy milyen kijelentéseket tettek a kettős állampolgárság kérdéséről az 1998-as választások után alakult magyar kormány illetékesei, köztük Orbán Viktor, Martonyi János volt külügyminiszter és Németh Zsolt, a Külügyminisztérium volt politikai államtitkára. Az 1998-ban hatalomra került új magyar kormány vezetői már kezdettől igyekeztek kihátrálni a csupán kampánycélokat szolgáló ügyből. Eleinte még erdélyi látogatásaik során azt nyilatkozták ugyan, hogy „a magyar kormány három közös bizottságot hozott létre a kettős állampolgárság kérdésének tanulmányozására”, de hamarosan kimondták: „a kettős állampolgárság bevezetése jelenleg egyetlen szomszédos országgal kapcsolatban sincs a magyar politika napirendjén” - írta a lap. A kommentár szerint a „kettős állampolgárság” helyét előbb a „különleges státus”, majd a „státusféleség”, illetve az „egyes kedvezmények" vette át, hogy a végül elkészült jogszabály csupán „a szomszédos államokban élő magyarokról” szóljon. Kormányzati pozícióból akkor a kettős állampolgárság gondolatát csak a Független Kisgazdapárt támogatta. 2001 májusában Orbán Viktor ugyan úgy nyilatkozott a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy nincs semmi elvi fenntartás és kifogás a magyar kormányon belül a kettős állampolgársággal szemben, de nem elsősorban Magyarországon múlik, hogy megadja-e a kettős állampolgárságot. Az a kérdés, hogy szolgálja-e ez a határon túli magyarok érdekét Jugoszláviában kifejezetten bátorítják a kettős állampolgárságot, és Magyarország is készen áll arra, hogy Jugoszláviával államközi szerződést kössön a kettős állampolgárságról - idézte a volt miniszterelnök akkori szavait a lap, hozzátéve: az elhangzottak ellenére az Orbán-Torgyán kabinet soha nem kezdeményezte a Jugoszláviával megkötendő szerződés kidolgozását. Ezért érthetetlen a tusnádfürdői Orbán-kijelentés, amely szemforgató módon hallgatta el azt a tényt, hogy amikor hatalmon volt, a Fidesz nem támogatta a kettős állampolgárság intézményének bevezetését. Most pedig a kiebrudalt egykori koalíciós partner retorikáját ügyes huszárvágással átvéve állítja, hogy a jelenlegi magyar kormány aljas módon viselkedik, mert nem akar kettős állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak - írta a kolozsvári Szabadság.