Magyar Szó, 2004. január (61. évfolyam, 1-24. szám)
2004-01-30 / 23. szám
2004. január 30., péntek A Szabadság híd felújítása mit sem érne, ha vele párhuzamosan nem állítanák helyre a megrongált alagutat is. A polgármester elégedettséggel szól arról, hogy a dán Cowi vállalatban már készül az alagút felújítási terve, mely remélhetőleg április végére elkészül. Újvidék vezetősége a köztársasági külgazdasági minisztériummal együttesen számos európai alapítványnál pályázott az anyagiak megszerzésére, mely számítások szerint 4,5-5 millió euró körül mozog. A munkálatok nem csupán az alagút helyreállítását jelentik, hanem a megrongálódott megvilágítás, a szellőmreállítását is. Ezután következnek az alagútba vezető utak javításai 5,2 kilométer hosszúságban, valamint az újvidéki oldalon a Népfront utca útkereszteződésétől a 13-as számmal jelzett hídlábig terjedő szakasz helyreállítása következik, és ugyanerre a sorsra vár a híd szerémségi oldalán az alagútba vezető úttest is. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a megpályázott összeget jóváhagyják, és az Európai Unió költségén a kitűzött határidőre helyreállítják a hidat, az alagutat és a hídra vezető útszakaszokat is. ■ Kép és szöveg: KOCSI Zoltán tetés és a trafóállomás hely- A Falom vasművekből ezer tonna acélelem érkezik A munkálatok az ütemterv szerint haladnak Szkopje egyik nevezetessége, a Kalevár megtervezett öltözékükkel, hanem valami egészen mással. Valamennyien, a parlamentbe beválasztott nyolcvankét képviselő közül nyolcvanegyen egyforma fehér alapú, kék mintás pólót viseltek a zakó vagy a kosztümkabát alatt, amelyről Vojislav Seselj csetnikvajda mosolygott le ránk, s alatta ez a felirat állt: Seselj szerb hős. Kicsit furcsának tűnt ez az öltözék, mert akadtak olyanok, akik felvették magukra a fehér inget és a hozzá illő nyakkendőt, s ennek a tetejére húzták fel az említett pólót. Kissé vásári jelleget kölcsönzött nekik ez a viselet. A radikálisok vezetője, Tomislav Nikolic csak ezt az említett pólót viselte az öltönye alatt. Természetesen a radikálisok elnökjelölt asszonya, Gordana Lazic is ugyanezt a csinos öltözéket választotta. A korábbi parlamenti összetétel legnépszerűbb képviselői közül ismét ott volt a Szerb Képviselőház volt elnök asszonya Natasa Miclc, aki elegáns feketébe öltözött, de ezúttal frizurája a szokottnál ziláltabb volt, és a sminkje sem volt annyira tökéletes, mint korábban. Az alelnök asszony, Gordana Comic ugyanabban a kosztümben volt, amelyet a parlament feloszlatásakor viselt, különösen szűkszavú volt, s a tőle megszokott kedvesség is hiányzott belőle. A kisebbségi újságírók körében legkedveltebb volt Ispánovics István, a szünetben egymás után álltak sorba a tájékoztatási eszközök képviselői, hogy interjút készítsenek vele. Ispánovics mosolygósan, szívélyesen, készségesen állt a rendelkezésünkre, ő is az üzletemberek kedvenc öltözékét, a szürke öltönyt választotta erre az alkalomra. Eleganciájával kitűnt még a jelenlegi privatizációs miniszAr újságírókat leginkább a munkafeltételek bosszantották, nemcsak az, hogy az ülésterem mellett korlátozták a szabad mozgásukat, hanem az is, hogy az újságírószobában reggel 10-től 13 óráig nem volt se fűtés, se áram. Vajon a képviselőházi szolgálat ennek tudatában, hogyan készült e roppant fontos ülés megtartására, a szükséges feltételek biztosítására. ■ VARJÚ Márta ter, Aleksandar Vlahovic is, aki a politikusoktól megszokott sötétkék öltönyt viselt, bordó nyakkendővel. Sétálgatott az újságírók között és szívesen vette, ha bármit is megkérdeztek tőle. Új frizura, új öltöny, új koalíció. Vuk Draskovic és Velja Ilic A legnépszerűbb az újságírók között A sötét szál karcsúsít Gondosan megtervezett megjelenés. Dragán Marsicanin és Vojislav Kostunica MxmSn kozelkep@magyarszo.co.yu KÖZELKÉP 11 A csantavéri általános iskolát Petőfi Sándor-emlékszoborral tüntette ki a Magyar Kultúra Napján Budapesten a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a történelmi hagyományok - különösen az 1848/49-es emlékek - ápolásáért. Ezt a díjat nemcsak az iskolánk érdemelte ki, hanem a falu is. A helyi Bartók Béla Művelődési Egyesülettel karöltve szervezzük meg a 48-as forradalom emlékének ünnepi műsorát. Ennek nagy hagyománya van, ugyanis az 1848/49-es szabadságharc idején Perczel Mór egy ideig Csantavéren tartózkodott, itt egyesítette a hadtestét, innen indult a délvidéki hadjáratra. Egy tábori kórház is létezett a falunkban, Szabó Ágoston sebész és Kiss Ferenc honvédorvos felügyelete alatt. Kiss Ferenc itt maradt a faluban, itt dolgozott ötven éven keresztül. Az ő sírját ápoljuk, közösen koszorúzzuk. Ezen kívül Csantavéren az elesett szabadságharcosok emlékét egy fekete gránittábla őrzi a temetőben - amely dr. Vékony László kezdeményezésére, Szedlár Rudolf tervei alapján készült 2000 júniusában -, ezt minden évben szintén megkoszorúzzuk - hallottuk Szedlár Erikától, a csantavéri iskola igazgatójától, aki történelem szakos tanár. ■ Nagyon fontos nevelési szempontból a hagyományok őrzése, ápolása, tiszteletben tartása. Az iskolában nagy tradíciója van a hagyományápolásnak. A történelemórákon már akkor is beszéltünk a diákoknak a magyar történelemről, amikor még nem igazán lehetett. A gyerekeink szép sikerrel vesznek részt a különböző honismereti versenyeken, történelmi vetélkedőkön. De a néphagyományok ápolásához tartozik az is, hogy minden évben jártuk a falut a betlehemesekkel, hogy már az óvodásaink népi játékokat, népi mondókákat tanulnak, csuhéznak, mézeskalácsot készítettek karácsony előtt. ■ A történelemtanításban milyen új lehetőségeket, új kapukat nyitott meg az oktatási reform? -Az eddiginél nagyobb szabadságot kapnak a tanárok. Nagyon hasznosnak tartom, hogy mi, magyar ajkú történelemtanárok összeültünk Nagy Tibornak, az MNT oktatási bizottsága elnökének - egyébként történelem szakos kollégánknak - a vezetésével, s javaslatot tettünk a hetedikes tantervnek arra a szabadon alakítható részére, amelyben a magyar történelmet tanulják a diákok. ■ Hogyan lehet a történelmet megszerettetni? - Nagyon sokat kell a gyerekeknek mesélni róla, még véletlenül sem szabad a száraz tényekre korlátozódni. Sokan megijednek a sok-sok évszámtól, holott nagyon szépen, mesélve is meg lehet tanítani mindazt, ami fontos. Érdemes egy-egy rövidebb részletet felolvasni nekik a különböző kiadványokból, így esetleg kedvet kapnak ahhoz, hogy elovassák magát a művet. Sajnos, keveset olvasnak a gyerekek. Jó lenne minél több oktató CD-t beszerezni, hisz a film, a számítógép sokkal jobban megragadja a figyelmüket. ■ Nehéz „megmozgatni” a csantavéri gyerekeket. Nagyon büszkék vagyunk a gyerekeink jó magaviseletére, s úgy érzem, sokkal könnyebb „megmozdítani” őket, mint sok esetben nagyvárosi társaikat. Az iskolában is igyekszünk különböző szabadidős aktivitásokat is szervezni a számukra, ugyanakkor a Bartók Béla Művelődési Egyesületben és a Mendicus Művelődési Központban szintén valóban szép számban bekapcsolódnak a különböző hagyományápoló tevékenységekbe. Több honismereti, hagyományőrző táborban veszünk részt Magyarországon, s gyerekeink nagyon szép eredményeket érnek el a különböző vetélkedőkön. ■ Milyen az iskola és a falu kapcsolata? - Igyekszünk minden szinten együttműködni. A falu lakossága tudja, ez a mi iskolánk, ahova a mi gyerekeink járnak, s elsősorban a falu lakosságának kell összefognia az érdekében. Tény az, hogy a szülőkre mindig lehet számítani. Pénzzel ugyan nem tudnak támogatni bennünket, de nagyon sok munkaakciót szervezünk, amelyre nagyon készségesen az édesanyák, édesapák is eljönnek, segítenek. ■ A legnagyobb problémát nem tudják orvosolni, hisz olyan pavilonban vannak a tantermek, amelyeket valamikor, 30 éve Indiába szántak szállítani. Mint hallottuk, olyan terem is van, ahol kemény hidegek esetén 10-12 fok körül van a hőmérséklet. Az, hogy több pavilonban folyik a tanítás, összetetté teszi a munka megszervezését és a létesítmények karbantartását is. Ezeket az objektumokat nem a mi éghajlatunkhoz tervezték, nincs szigetelésük, az elavult tetők folyamatosan beáznak, a pavilonok végében levő tantermeket nagy hidegek esetén képtelenség felmelegíteni. Nagyon komoly összeg kellene hozzá, de a helyi járulék lejárt, s nem tudunk eszközöket társítani az ADF amerikai alapítvánnyal sem. A község minden tőle telhetőt megtesz, de csak kisebb javításokra futja - magyarázta Szedlár Erika. Mint megjegyezte, nincs még egy olyan aulájuk sem, ahol nagyobb ünnepségeket tudnának tartani, pedig az óvodásokkal együtt összesen 1100 tanítványuk van. Nemrégiben elkészült egy gyönyörű játszótér az ADF amerikai alapítvány segítségével az iskolaudvaron, ennek folytatásaként pedig tervbe vettük egy olyan többfunkciós pálya kialakítását, ahol kosárlabdázhatnak, röplabdázhatnak, focizhatnak a gyerekek, sőt, jó idő esetén még rendezvényeket is tarthatunk. Szintén az ADF- fel karöltve, a falu segítségével a tornatermet is szeretnénk rendbetenni, amelyet szintén megevett az idő vasfoga - mondja az iskola igazgatónője, aki büszkéig említi, hogy diákjaik milyen szépen helytállnak a különböző tanulmányi versenyeken, a középiskolai felvételi vizsgán, kollégái tényleg színes lélekkel dolgoznak. -Váratlanul ért ez a nagyon megtisztelő díj bennünket, de nagyon sok ember munkájának köszönhetően kaptuk meg: azoknak a pedagógusoknak, népművelőknek is komoly érdeme van ebben, akik az elmúlt évtizedekben itt tevékenykedtek, mindazoknak a csantavérieknek, akik valamit letettek a kultúra asztalára - hallottuk Szedlár Erikától. MIHÁLYI Katalin ■ A NAP INTERJÚJA ■ Hagyományápolásért Petőfi-szobor A csantavéri iskola is a magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány kitüntetettjei között van Szedlár Erika