Magyar Szó, 2005. május (62. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-03 / 101. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo .co.yu Blair már 2002 júliusában döntött az iraki háborúról A Sunday Times szerint Bushsal megbeszélték, ha „megfelelő politikai összefüggésbe helyezik” a beavatkozást, a közvélemény támogatni fogja A brit kormányfő már 2002 júliusában konkrét háborús terveket vitatott meg a hírszerzés és a hadsereg vezető tisztviselőivel, és a háború fő céljává az iraki rendszerváltást tette, jóllehet a kormány jogi főtanácsadója figyelmeztette, hogy ez törvénybe ütközik - írta a The Sunday Times a korabeli kormányülésről kiszivárgott titkos jegyzőkönyvből idézve. Tony Blair vasárnap cáfolta, hogy már 2002 nyarán konkrét döntés született volna az iraki háborúról. Tony Blair rendre cáfolja azokat a felvetéseket, hogy George Bush amerikai elnökkel már rég megegyezett az iraki háború megindításáról, mire a terveket a parlament és a közvélemény elé tárta volna. A vezető vasárnapi brit laphoz eljutott, „szigorúan titkos” jelzésű iratok között azonban van egy külügyminisztériumi tájékoztató, amely a hadsereg és a hírszerzés vezetőinek bevonásával tartott 2002. júliusi kabinetülésre készült, és eszerint Blair már 2002 áprilisában azt mondta Bushnak, hogy Nagy-Britannia támogatni fogja az Egyesült Államok katonai fellépését az iraki rendszerváltozás érdekében, mert Nagy-Britanniának és Amerikának „meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek igazolják a háború megindítását”. A 2002. júliusi kabinetülésen Blair azt mondta: „megfelelő politikai összefüggésbe helyezve” a beavatkozást, a közvélemény támogatni fogja a rendszerváltást. A kiszivárogtatott jegyzőkönyvekből kiderül az is, hogy Lord Goldsmith, a kormány jogi főtanácsadója nyolc hónappal a háború kezdete előtt figyelmeztette Blairt: „nehéz lesz” jogilag megalapozni a fegyveres intervenciót Jack Straw külügyminiszter a 2002 nyarán tartott értekezleten annak a véleményének adott hangot, hogy a háború mellett szóló érvek „ritkásak”. Szaddám Huszein akkori iraki elnök nem fenyegeti szomszédait, tömegpusztító fegyverzeti kapacitása pedig kisebb, mint Iráné, Észak- Koreáé vagy Líbiáé - áll a The Sunday Timesban idézett titkos feljegyzésekben. A vasárnapi brit lap szerint az iratok „a brit kormány mélyéről” kerültek az újsághoz, valószínűleg „kiábrándult kormányzati bennfentesek” jóvoltából, akik Blair szavahihetőségét próbálják kikezdeni. Blair vasárnap, a BBC heti politikai magazinműsorában nem cáfolta a 2002 nyári kabinetülésről szóló értesülést, azt azonban igen, hogy már akkor kiérlelt döntés született volna az iraki háborúról. Szerinte ezt az a tény is cáfolja, hogy a szövetségesek több hónappal később terjesztették az ENSZ elé az iraki kérdést, és a háború még hónapokkal ezután kezdődött. (MTI) Tony Blair miniszterelnöka képen éppen szörpöt választ) és Gordon Brown pénzügyminiszter tegnap a croydoni Ikea üzemben dolgozókkal reggelizett a kantinban. Aggodalomra nincs okuk, hisz három nappal a parlamenti választások előtt a Munkáspárt minden eddiginél nagyobb, 13 százalékpontos támogatottsági előnyre tett szert a konzervatívokkal szemben. Továbbra is életben vannak az Irakban elrabolt román újságírók - jelentette be hétfőn Konstancán Traian Basescu román államfő, ígéretet téve arra, hogy mindent megtesz a túszok épségben való hazatéréséért. Több napig tartó csend után ez az első hír, amit a túszokról hallani lehetett Romániában. Nemcsak a politikusok és a foglyok hozzátartozói, az egész társadalom aggodalommal figyelte, miként alakul ez az immár több mint egy hónapja tartó túszdráma. Utoljára április 26-án volt hír az elraboltakról. Akkor késő este az al-Dzsazíra katari műholdas televízió Az OPEC sok olajat ígér Az OPEC soros elnöke, Ahmed al Fahd al-Szabah sejk, kuvaiti olajminiszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy az exportőr szervezet tíz kvótakötelezett tagjának termelése jelenleg 29,7 millió hordó naponta, napi 2 millió hordóval több, mint a legutóbbi, márciusi OPEC-értekezlet idején, amikor napi 500 ezer hordóval csak napi 27,5 millió hordóra növelték az összkvótát. Úgy vélte, az olaj szabadpiaci ára hordónként 45-55 dollár között ingadozik a közeljövőben, de az OPEC-tagok tudomásul veszik az alacsonyabb árat. Előzőleg az OPEC főtitkára is majdnem 30 millió hordóra becsülte a termelést, és hozzátette, hogy az rövidesen eléri a napi 30 millió hordót. Azt mondta, a több termelést a második félévben várt keresletnövekedés fedezésére, a fogyasztói tartalékképzés elősegítésére szánják. Szakmai becslések szerint az OPEC átlagos termelése napi 30,4 millió hordó volt áprilisban, újabb 25 éves csúcson, napi 700 ezer hordóval több a márciusi átlagnál. (MTI/Reuters) * Ennek a románok tól átvett képeket lehetett látni az egyik román kereskedelmi adón. A képernyőn az elrabolt újságírók közül Sorin Miscoci narancsszínű kezeslábasban, a másik kettő, Marie-Jeanne Ion és Ovidiu Ohanesian utcai ruhában volt. Mindannyian megviseltek. Másnap járt le az emberrablók által a román hatóságokhoz intézett ultimátum újabb határideje. A terroristák ugyanis túszaik kivégzését helyezték kilátásba, ha Románia nem vonja ki Irakból 863 katonáját. Román kormányzati politikusok már korábban értésre adták, hogy nem hajlandók engedni a követelésnek. Kérték viszont a túszejtőket, hogy hosszabbítsák meg ismét a határidőt a tárgyalások folytatása érdekében. Attól a pillanattól a nyilvánosság semmit sem tudott arról, hogy a háttérben folyik-e egyáltalán valamilyen tárgyalás. A médiahírekben folyamatosan csak azt lehetett hallani, hogy az emberrablók még nem adtak választ a román hatóságok kérésére. AUSZTRÁLIA NEM ENGED AZ IRAKI TÚSZSZEDŐKNEK... az ország külpolitikáját nem diktálhatják terroristák - jelentette ki tegnap John Howard ausztrál kormányfő, így reagálva egy ausztrál állampolgárt fogva tartó iraki lázadó csoport ultimátumára. A 63 éves Douglas Wood elrablói az ausztrál, az amerikai és a brit katonai egységeknek Irakból való kivonását követelik. Az üzletember, aki 1992 óta az Egyesült Államokban él és amerikai felesége van, az Irakot megszálló amerikai hadseregnek végzett különböző szolgáltatásokat. A terroristák a Sky News brit televíziónak küldtek egy filmfelvételt, amelyen Wood a földön ült két csuklyás, fegyveres férfi között és az életéért könyörgött. A felvételen látható volt az emberrablást vállaló szervezet, az Iraki Mudzsahedek Súra Tanácsának fele. Legalább 16 polgár meghalt és több tucat megsebesült a tegnapi bagdadi merényletekben. A reggeli órákban Bagdad központjában négy személy meghalt, tízen megsebesültek egy autóbomba robbanása következtében (a felvétel a robbantás színhelyén készült). Egy másik támadásban, amelyet negyedórával korábban követtek el, az iraki rendőrség különleges egységei egyik parancsnokának két testőre sebesült meg. A Bagdadtól 80 kilométerre északra fekvő Háliszban ismeretlen fegyveresek lelőttek egy rendőrt... 2005. május 3., kedd Felrobbant egy afganisztáni lőszerraktár Legalább harmincan meghaltak Felrobbant egy fegyver- és lőszerraktár tegnap Afganisztán északi részén, legkevesebb 28 ember halálát és több mint hetven személy sérülését okozva - közölte a kabuli belügyminisztérium szóvivője. A fegyverekre és egyéb hadianyagokra a Baglán tartománybeli Basgah faluban, Kabultól mintegy 120 kilométerre északra bukkantak a hatóságok - mondta Lutfallah Mesál szóvivő, hozzátéve, hogy a hatalmas robbanás oka egyelőre ismeretlen. Beszámolója szerint a raktár körül minden romba dőlt, s a falu távolabbi részein is sok építmény, köztük a mecset és hat ház, megrongálódott. „Gyermekek és nők is vannak az áldozatok között” - tette hozzá. A raktár egy helyi milíciaparancsnoké volt A fegyverek a parancsnok háza alatti bunkerben voltak elrejtve, bizonyára a kormány által az ENSZ kezdeményezésére 2003-ban kezdett fegyverbegyűjtési kampány végrehajtói elől. Fazluddín Ajjár tartományi rendőrfőnök szerint a készlet már régóta ott lehetett. Afganisztán tele van régi fegyverekkel, jelentős részüket még a szovjet megszálló erők elleni, ‘80-as évekbeli harcok óta tárolják. Az évek folyamán számos robbanás történt afganisztáni hadianyagraktárakban, de a hétfői követelte a legtöbb áldozatot. A belügyi szóvivő közlése szerint a sérültekkel kórházba siettek, de több állapota súlyos, néhányan még feltehetőleg a romok alatt vannak, így a halottak száma valószínűleg növekedik. (MTI/AP/Reuters/AFP) Japán nem találja közvetlen fenyegetésnek az észak-koreai rakétakísérletet Nem jelent közvetlen fenyegetést a japán nemzetbiztonságra az a rakéta, amelyet a jelentések szerint, előző nap indítottak Észak-Korea keleti partvidékéről a Japán-tengerre - közölte tegnap a japán védelmi minisztérium. Japánnak még meg kell bizonyosodnia a rakétakísérlet tényéről, ám vélhetően egy nagyon rövid hatótávolságú rakétáról van szó, amely nem nevezhető közvetlenül fenyegetőnek a japán biztonságra nézve - mondta a nemzetvédelmi ügynökség szóvivője. Az amerikai hadsereg előző nap tájékoztatta Japánt, hogy Észak-Korea vasárnap reggel feltehetően rövid hatótávolságú rakétát indított a Koreai-félsziget és Japán között található Japán-tengerre. A japán NHK televízió szerint az indítást a Koreai-félsziget keleti partjáról hajthatták végre egy száz kilométeres hatótávolságú rakétával. A Kyodo japán hírügynökség meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a tokiói kormány szerint föld-tenger vagy kis hatótávolságú ballisztikus rakétáról lehet szó. Észak-Korea már többször hajtott végre rakétakísérletet rövid hatótávolságú rakétákkal, legutóbb 2003 márciusában, Ro Mu Hjon dél-koreai elnök beiktatásakor. 1998-ban élénk nyugtalanságot váltott ki Tokióban, hogy a kommunista ország átlott egy nagy hatótávolságú rakétát Japán felett. Az észak-koreai nukleáris programról szóló nemzetközi tárgyalások csaknem egy éve elakadtak, ez feszült légkört teremtett Phenjan körül. Andrew Card fehér házi stábfőnök előző nap úgy nyilatkozott, hogy Phenjan esetleg elrettentésnek szánja ezeket a kísérleteket, vagy csak fel akarja magára hívni a figyelmet. (MTI/Reuters/AFP) Nincs egyetértés az EU és Japán között... ...a Kína elleni fegyverembargó és a fúziós reaktor ügyében A Kínát sújtó fegyverszállítási tilalom európai feloldásának tervével kapcsolatos aggodalmait jelezte Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő a EU-t csúcsszinten képviselő tárgyalópartnereivel Luxembourgban folytatott tegnapi találkozóján, míg a nemzetközi kísérleti atomreaktor tervével kapcsolatban azt adta értésre, hogy Tokió is szeretne mielőbb dönteni a kérdésben. Koidzumi a rendszeressé tett EU-Japán csúcstalálkozó keretében folytatott megbeszélésen megismételte, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Tokió is attól tart, az embargó feloldása bizonytalanabbá tenné a helyzetet Kína és szomszédjai övezetében. Jean-Claude Juncker, s az EU soros féléves elnökségét június 30- áig betöltő Luxemburg kormányfője közös sajtótájékoztatójukon megismételte: amikor az EU végleges döntést hoz a kérdésben, figyelembe veszi a japán és az amerikai aggodalmakat. Semmiképpen nincs szó arról, hogy az EU a tilalom feloldását követően ellenőrizetlenül fegyvereket kezdene szállítani Kínába. A luxembourgi találkozó másik fontos napirendi pontja volt a világ áramtermelésének jövője szempontjából kulcsfontosságú kísérleti termonukleáris reaktor, az ITER felépítése. Ennek megindítását éppen az gátolja, hogy nincs megállapodás a helyszín kérdésében az EU és Japán között. Az ITER felépítése 30 év alatt 10 milliárd euróba kerül, ezért jött létre nemzetközi konzorcium az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Japán és Dél-Korea részvételével. A lehetőségek már két helyszínre szűkültek (egy dél-franciaországira és egy észak-japánira), de ezek között máig nem sikerült dönteni. Mint Koidzumi és Juncker szavaiból kiderült, a megegyezés a mostani találkozón sem jött létre, bár a japán kormányfő jelezte, hogy Tokió is mielőbb dűlőre szeretne jutni az ügyben. Az EU már korábban tudatta, türelme véges, és szükség esetén Japán nélkül is belevág az építésbe. (MTI) Halálfejes maszkkal álcázták és egy „bombába” állították, majd a berlini külügyminisztérium székháza elé vontatták a Szabadság szobor képmását a Greenpeace aktivistái, így követelve a teljes atomleszerelést és a nukleáris bombák Németországból való kitelepítését. A Greenpeaceakció egybeesik az 1970 óta hetedszer sorra kerülő, az atomfegyverek és a világ biztonságát taglaló tanácskozásra, melyet 190 ország képviselőinek jelenlétében az ENSZ New York-i székházában tartanak Beta/AP