Magyar Szó, 2005. május (62. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-03 / 101. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo .co.yu Blair már 2002 júliusában döntött az iraki háborúról A Sunday Times szerint Bushsal megbeszélték, ha „megfelelő politikai összefüggésbe helyezik” a beavatkozást, a közvélemény támogatni fogja A brit kormányfő már 2002 júliusá­ban konkrét háborús terveket vitatott meg a hírszerzés és a hadsereg vezető tisztviselőivel, és a háború fő céljává az iraki rendszerváltást tette, jóllehet a kor­mány jogi főtanácsadója figyelmeztette, hogy ez törvénybe ütközik - írta a The Sunday Times a korabeli kormányülésről kiszivárgott titkos jegyzőkönyvből idézve. Tony Blair vasárnap cáfolta, hogy már 2002 nyarán konkrét döntés született volna az iraki háborúról. Tony Blair rendre cáfolja azokat a fel­vetéseket, hogy George Bush amerikai elnökkel már rég megegyezett az iraki háború megindításáról, mire a terveket a parlament és a közvélemény elé tárta vol­na. A vezető vasárnapi brit laphoz elju­tott, „szigorúan titkos” jelzésű iratok kö­zött azonban van egy külügyminisztériu­­mi tájékoztató, amely a hadsereg és a hír­szerzés vezetőinek bevonásával tartott 2002. júliusi kabinetülésre készült, és eszerint Blair már 2002 áprilisában azt mondta Bushnak, hogy Nagy-Britannia támogatni fogja az Egyesült Államok ka­tonai fellépését az iraki rendszerváltozás érdekében, mert Nagy-Britanniának és Amerikának „meg kell teremtenie azo­kat a feltételeket, amelyek igazolják a há­ború megindítását”. A 2002. júliusi kabi­netülésen Blair azt mondta: „megfelelő politikai összefüggésbe helyezve” a be­avatkozást, a közvélemény támogatni fog­ja a rendszerváltást. A kiszivárogtatott jegyzőkönyvekből kiderül az is, hogy Lord Goldsmith, a kormány jogi főtanácsadója nyolc hó­nappal a háború kezdete előtt figyelmez­tette Blairt: „nehéz lesz” jogilag megala­pozni a fegyveres intervenciót Jack Straw külügyminiszter a 2002 nya­rán tartott értekezleten annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a háború mel­lett szóló érvek „ritkásak”. Szaddám Hu­szein akkori iraki elnök nem fenyegeti szomszédait, tömegpusztító fegyverzeti ka­pacitása pedig kisebb, mint Iráné, Észak- Koreáé vagy Líbiáé - áll a The Sunday Timesban idézett titkos feljegyzésekben. A vasárnapi brit lap szerint az iratok „a brit kormány mélyéről” kerültek az új­sághoz, valószínűleg „kiábrándult kor­mányzati bennfentesek” jóvoltából, akik Blair szavahihetőségét próbálják kikez­deni. Blair vasárnap, a BBC heti politikai magazinműsorában nem cáfolta a 2002 nyári kabinetülésről szóló értesülést, azt azonban igen, hogy már akkor kiérlelt döntés született volna az iraki háborúról. Szerinte ezt az a tény is cáfolja, hogy a szövetségesek több hónappal később ter­jesztették az ENSZ elé az iraki kérdést, és a háború még hónapokkal ezután kezdő­dött. (MTI) Tony Blair miniszterelnök­­a képen éppen szörpöt választ) és Gordon Brown pénz­ügyminiszter tegnap a croydoni Ikea üzemben dolgozókkal reggelizett a kantinban. Aggodalomra nincs okuk, hisz három nappal a parlamenti választások előtt a Munkás­párt minden eddiginél nagyobb, 13 százalékpontos támogatottsági előnyre tett szert a konzervatívokkal szemben. Továbbra is életben vannak az Irak­ban elrabolt román újságírók - jelentette be hétfőn Konstancán Traian Basescu ro­mán államfő, ígéretet téve arra, hogy mindent megtesz a túszok épségben való hazatéréséért. Több napig tartó csend után ez az el­ső hír, amit a túszokról hallani lehetett Romániában. Nemcsak a politikusok és a foglyok hozzátartozói, az egész társada­lom aggodalommal figyelte, miként ala­kul ez az immár több mint egy hónapja tartó túszdráma. Utoljára április 26-án volt hír az elraboltakról. Akkor késő este az al-Dzsazíra katari műholdas televízió­ Az OPEC sok olajat ígér Az OPEC soros elnöke, Ahmed al Fahd al-Szabah sejk, kuvaiti olajmi­niszter tegnap úgy nyilatkozott, hogy az exportőr szervezet tíz kvótakötele­zett tagjának termelése jelenleg 29,7 millió hordó naponta, napi 2 millió hordóval több, mint a legutóbbi, márciusi OPEC-értekezlet idején, amikor napi 500 ezer hordóval csak napi 27,5 millió hordóra növelték az összkvótát. Úgy vélte, az olaj szabad­piaci ára hordónként 45-55 dollár között ingadozik a közeljövőben, de az OPEC-tagok tudomásul veszik az alacsonyabb árat. Előzőleg az OPEC főtitkára is majdnem 30 millió hordóra becsülte a termelést, és hozzátette, hogy az rö­videsen eléri a napi 30 millió hordót. Azt mondta, a több termelést a máso­dik félévben várt keresletnövekedés fedezésére, a fogyasztói tartalékkép­zés elősegítésére szánják. Szakmai becslések szerint az OPEC átlagos termelése napi 30,4 millió hordó volt áprilisban, újabb 25 éves csúcson, napi 700 ezer hordóval több a márciusi átlagnál. (MTI/Reuters) * Ennek a románok­ tól átvett képeket lehetett látni az egyik román kereskedelmi adón. A képernyőn az elrabolt újságírók közül Sorin Miscoci narancsszínű kezeslábasban, a másik ket­tő, Marie-Jeanne Ion és Ovidiu Ohanesi­­an utcai ruhában volt. Mindannyian meg­viseltek. Másnap járt le az emberrablók által a román hatóságokhoz intézett ulti­mátum újabb határideje. A terroristák ugyanis túszaik kivégzését helyezték kilá­tásba, ha Románia nem vonja ki Irakból 863 katonáját. Román kormányzati politikusok már korábban értésre adták, hogy nem haj­landók engedni a követelésnek. Kérték viszont a túszejtőket, hogy hosszabbítsák meg ismét a határidőt a tárgyalások foly­tatása érdekében. Attól a pillanattól a nyilvánosság semmit sem tudott arról, hogy a háttérben folyik-e egyáltalán vala­milyen tárgyalás. A médiahírekben folya­matosan csak azt lehetett hallani, hogy az emberrablók még nem adtak választ a ro­mán hatóságok kérésére. AUSZTRÁLIA NEM ENGED AZ IRA­KI TÚSZSZEDŐKNEK... az ország kül­politikáját nem diktálhatják terroristák - jelentette ki tegnap John Howard auszt­rál kormányfő, így reagálva egy ausztrál állampolgárt fogva tartó iraki lázadó cso­port ultimátumára. A 63 éves Douglas Wood elrablói az ausztrál, az amerikai és a brit katonai egységeknek Irakból való kivonását követelik. Az üzletember, aki 1992 óta az Egyesült Államokban él és amerikai felesége van, az Irakot megszál­ló amerikai hadseregnek végzett külön­böző szolgáltatásokat. A terroristák a Sky News brit televíziónak küldtek egy film­felvételt, amelyen Wood a földön ült két csuklyás, fegyveres férfi között és az életé­ért könyörgött. A felvételen látható volt az emberrablást vállaló szervezet, az Iraki Mudzsahedek Súra Tanácsának fele. Legalább 16 polgár meghalt és több tucat megsebesült a tegnapi bagdadi merénylet­ekben. A reggeli órákban Bagdad központjában négy személy meghalt, tízen megsebe­sültek egy autóbomba robbanása következtében (a felvétel a robbantás színhelyén ké­szült). Egy másik támadásban, amelyet negyedórával korábban követtek el, az iraki rendőrség különleges egységei egyik parancsnokának két testőre sebesült meg. A Bag­dadtól 80 kilométerre északra fekvő Háliszban ismeretlen fegyveresek lelőttek egy rendőrt... 2005. május 3., kedd Felrobbant egy afganisztáni lőszerraktár Legalább harmincan meghaltak Felrobbant egy fegyver- és lőszerraktár tegnap Afganisztán északi részén, leg­kevesebb 28 ember halálát és több mint hetven személy sérülését okozva - közöl­te a kabuli belügyminisztérium szóvivője. A fegyverekre és egyéb hadianyagokra a Baglán tartománybeli Basgah faluban, Kabultól mintegy 120 kilométerre északra bukkantak a hatóságok - mondta Lut­­fallah Mesál szóvivő, hozzátéve, hogy a hatalmas robbanás oka egyelőre ismeret­len. Beszámolója szerint a raktár körül minden romba dőlt, s a falu távolabbi ré­szein is sok építmény, köztük a mecset és hat ház, megrongálódott. „Gyermekek és nők is vannak az áldozatok között” - tette hozzá. A raktár egy helyi milíciaparancsnoké volt A fegyverek a parancsnok háza alat­ti bunkerben voltak elrejtve, bizonyára a kormány által az ENSZ kezdeményezésé­re 2003-ban kezdett fegyverbegyűjtési kampány végrehajtói elől. Fazluddín Ajjár tartományi rendőrfőnök szerint a készlet már régóta ott lehetett. Afganisztán tele van régi fegyverekkel, jelentős részüket még a szovjet megszálló erők elleni, ‘80-as évekbeli harcok óta tárolják. Az évek folyamán számos robbanás történt afganisztáni hadianyagraktárakban, de a hétfői követelte a legtöbb áldozatot. A belügyi szóvivő közlése szerint a sérül­tekkel kórházba siettek, de több állapota súlyos, néhányan még feltehetőleg a ro­mok alatt vannak, így a halottak száma valószínűleg növekedik. (MTI/AP/Reu­­ters/AFP) Japán nem találja közvetlen fenyegetésnek az észak-koreai rakétakísérletet Nem jelent közvetlen fenyegetést a ja­pán nemzetbiztonságra az a rakéta, ame­lyet a jelentések szerint, előző nap indí­tottak Észak-Korea keleti partvidékéről a Japán-tengerre - közölte tegnap a japán védelmi minisztérium. Japánnak még meg kell bizonyosod­nia a rakétakísérlet tényéről, ám vélhető­en egy nagyon rövid hatótávolságú raké­táról van szó, amely nem nevezhető köz­vetlenül fenyegetőnek a japán biztonság­ra nézve - mondta a nemzetvédelmi ügy­nökség szóvivője. Az amerikai hadsereg előző nap tájé­koztatta Japánt, hogy Észak-Korea vasár­nap reggel feltehetően rövid hatótávolsá­gú rakétát indított a Koreai-félsziget és Japán között található Japán-tengerre. A japán NHK televízió szerint az indítást a Koreai-félsziget keleti partjáról hajthat­ták végre egy száz kilométeres hatótávol­ságú rakétával. A Kyodo japán hírügy­nökség meg nem nevezett kormányforrá­sokra hivatkozva azt jelentette, hogy a to­kiói kormány szerint föld-tenger vagy kis hatótávolságú ballisztikus rakétáról lehet szó.­ Észak-Korea már többször hajtott vég­re rakétakísérletet rövid hatótávolságú rakétákkal, legutóbb 2003 márciusában, Ro Mu Hjon dél-koreai elnök beiktatása­kor. 1998-ban élénk nyugtalanságot vál­tott ki Tokióban, hogy a kommunista or­szág átlott egy nagy hatótávolságú rakétát Japán felett. Az észak-koreai nukleáris programról szóló nemzetközi tárgyalások csaknem egy éve elakadtak, ez feszült légkört te­remtett Phenjan körül. Andrew Card fe­hér házi stábfőnök előző nap úgy nyilat­kozott, hogy Phenjan esetleg elrettentés­nek szánja ezeket a kísérleteket, vagy csak fel akarja magára hívni a figyelmet. (MTI/Reuters/AFP) Nincs egyetértés az EU és Japán között... ...a Kína elleni fegyverembargó és a fúziós reaktor ügyében A Kínát sújtó fegyverszállítási tilalom európai feloldásának tervével kapcsola­tos aggodalmait jelezte Koidzumi Dzsuni­­csiro japán kormányfő a EU-t csúcsszin­ten képviselő tárgyalópartnereivel Luxem­bourgban folytatott tegnapi találkozóján, míg a nemzetközi kísérleti atomreaktor tervével kapcsolatban azt adta értésre, hogy Tokió is szeretne mielőbb dönteni a kérdésben. Koidzumi a rendszeressé tett EU-Ja­­pán csúcstalálkozó keretében folytatott megbeszélésen megismételte, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan Tokió is attól tart, az embargó feloldása bizonyta­lanabbá tenné a helyzetet Kína és szom­­­­szédjai övezetében. Jean-Claude Juncker, s az EU soros féléves elnökségét június 30- á­ig betöltő Luxemburg kormányfője kö­zös sajtótájékoztatójukon megismételte: amikor az EU végleges döntést hoz a kér­désben, figyelembe veszi a japán és az amerikai aggodalmakat. Semmiképpen nincs szó arról, hogy az EU a tilalom fel­oldását követően ellenőrizetlenül fegyve­reket kezdene szállítani Kínába. A luxembourgi találkozó másik fon­tos napirendi pontja volt a világ áramter­melésének jövője szempontjából kulcs­­fontosságú kísérleti termonukleáris reak­tor, az ITER felépítése. Ennek megindí­tását éppen az gátolja, hogy nincs megál­lapodás a helyszín kérdésében az EU és Japán között. Az ITER felépítése 30 év alatt 10 milliárd euróba kerül, ezért jött létre nemzetközi konzorcium az EU, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Ja­pán és Dél-Korea részvételével. A lehető­ségek már két helyszínre szűkültek (egy dél-franciaországira és egy észak-japáni­­ra), de ezek között máig nem sikerült dönteni. Mint Koidzumi és Juncker sza­vaiból kiderült, a megegyezés a mostani találkozón sem jött létre, bár a japán kor­mányfő jelezte, hogy Tokió is mielőbb dűlőre szeretne jutni az ügyben. Az EU már korábban tudatta, türelme véges, és szükség esetén Japán nélkül is belevág az építésbe. (MTI) Halálfejes maszkkal álcázták és egy „bom­bába” állították, majd a berlini külügymi­nisztérium székháza elé vontatták a Sza­badság szobor képmását a Greenpeace aktivistái, így követelve a teljes atomle­szerelést és a nukleáris bombák Németor­szágból való kitelepítését. A Greenpeace­­akció egybeesik az 1970 óta hetedszer sorra kerülő, az atomfegyverek és a világ biztonságát taglaló tanácskozásra, melyet 190 ország képviselőinek jelenlétében az ENSZ New York-i székházában tartanak Beta/AP

Next