Magyar Szó, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-01 / 126. szám
2005. június 1., szerda Van még esély közös államfőjelöltre Az SZDSZ elnöke nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy pártjának képviselői között lesz olyan, aki felmentést kér majd a hétfőn született, kötelező érvényű frakciódöntés alól, amely szerint nem vesznek részt az államfőválasztás parlamenti szavazásában. Kuncze Gábor erről a közszolgálati televízió reggeli műsorában beszélt tegnap - írja az MTI. Lehetnek olyan indokok általában egy-egy képviselő esetében, amelyeket a többiek akceptálnak, elfogadják, és ezért aztán engedélyt adnak neki, de ez nem automatikus. Az engedélyt - a frakciószabályzat szerint - egyenként kell azoknak megszerezniük, akik ezzel a lehetőséggel élni akarnak, és ha nem kapják meg az engedélyt, ennek ellenére másként szavaznak, annak következményei lesznek a későbbiekben - mondta a pártelnök a Nap-keltében. Kuncze Gábor közölte, hogy a felmentés a képviselőcsoport kétharmadának beleegyezésével adható meg, és eddig még nem kérte senki. Arra a kérdésre, hogy szerinte Mécs Imre, Béki Gabriella és Wekler Ferenc közül valaki kéri-e, hogy mégis voksolhasson az államfőválasztáson, a pártelnök úgy válaszolt: „Nem zárom ki a lehetőségét, hogy lesz olyan közöttük, aki kérni fogja.” A politikus hangsúlyozta, hogy van annak is jelentősége, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége képes egységes, fegyelmezett pártként viselkedni ebben a helyzetben, és lehet, hogy ez fontosabb szempont a politikában annál, hogy valaki az egyéni véleményét a párttól eltérően megfogalmazhassa. A pártelnök szerint a köztársaságielnök-választás első fordulója után a politikának még van mozgástere, és a liberális párt még nem adta fel azt a lehetőséget, hogy a koalíciós partnerrel közösen állítson államfőjelöltet. Én látom a feszültségeket a két párt között e tekintetben, de ebből csak annyi következik számomra, és gondolom az MSZP vezetése számára is, hogy ezt a problémát majd kezelni kell a hátralevő egy évben - mondta. A koalíció későbbi sorsát firtató kérdésre kijelentette, hogy ami a 2006-os választásokat illeti, végig az volt a terv, hogy a két párt külön-külön méreti meg magát, és aztán a választási eredmény és a programok döntik el, hogy a későbbiek során hogy lehet együttműködni. Elfogadták az ügynöktörvényt Burány: A Fidesznek van takargatnivalója A magyar parlament hétfőn 194 „igen” és 6 „nem” szavazattal, 129 tartózkodás mellett fogadta el az ügynöktörvény módosítását - írja az MTI. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításával - ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást - nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá válnak az ügynökakták. A törvény módosítását követően a megfigyelt és a harmadik személy minden vele kapcsolatba hozható személyes adatot, személyes találkozásokról, beszélgetésekről gyűjtött adatot megismerhet. A jövőben a levéltár honlapján mindenki számára hozzáférhetőek lesznek a dokumentumok. A szavazás után Burány Sándor, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ügynöktörvény módosítása egyelőre nem léphet hatályba, mert Lendvai Ildikó szocialista és Kuncze Gábor szabad demokrata frakcióvezető a köztársasági elnökhöz fordult levélben, hogy kérje a törvényjavaslat előzetes normakontrollját. A koalíciós pártok következetesen kiálltak az ügynökakták megismerése mellett, ezért támogatták az alkotmány módosítását és a zárszavazáson magát a törvényt is. Ezzel szemben a Fideszről lehullt az álarc. Kiderült, hogy csak szavakban támogatják a múlt megismerését, de nem támogatták az ehhez szükséges alkotmánymódosítást és a törvényjavaslatot sem. „Fehéren-feketén kiderült, kiknek van takargatnivalójuk” - állapította meg közleményében Burány Sándor. Megszűnő vidéki iskolák Másról szól Magyarországon az oktatáspolitika, mint ami az iskolákban zajlik Ma egészen másról szól az oktatáspolitika, mint ami az iskolákban zajlik - mondta a Nemzeti Konzultációs Tanács tagja hétfőn Kétsopronyban, a Fidesz által szervezett Békés megyei faluparlamentet megelőző sajtótájékoztatón - közli az MTI. Hoffmann Rózsa hozzátette, hogy olyan törvények, olyan Nemzeti Alaptanterv született az elmúlt időszakban, amely nagyrészt idegen attól a pedagógiai kultúrától, amit az iskolák képviselnek. Az oktatáspolitikai szakértő szerint ráadásul - miközben drasztikusan fogy a gyermekek száma - ésszerűtlenül komoly összegeket kivontak az oktatásügyből. Ennek következtében sorozatban megszűnnek az iskolák, az állások, és állandóvá vált a bizonytalanság, egyrészt az anyagi források hiánya, másrészt a gyakori oktatáspolitikai változások miatt - hangsúlyozta. A finanszírozási problémák Hoffmann Rózsa szerint fokozottan sújtják a kistelepülések iskoláit. Szerinte azonban nincs igazuk az oktatásügy jelenlegi irányítóinak, amikor azt mondják, hogy a kistelepülések iskolái rosszul teljesítik a feladatukat. Egy kutatási eredményre hivatkozva Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a kistelepüléseken a gyermekek már két vagy két és fél éves hátránnyal indulnak iskolába, a nagyvárosokban kezdő társaikhoz képest. A kistelepülések iskolái azonban ezt a hátrányt egyáltalán nem növelik, hanem csökkentik - mondta. Szerinte azok a mérések, amelyek a gyermekeket 10-14 éves korban vizsgálják, azt mutatják, hogy a hátrány megmaradt, vagy kicsit csökkent. „Ezt a megmaradó hátrányt - szögezte le - nem az iskolarendszer okozza, hanem olyan társadalmi, szociális és egyéb okai vannak, melyeket az iskola sehol a világon nem képes orvosolni.” A sajtótájékoztató második részében Lengyel Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja agrárkabinetjének vezetője, a faluparlamentek eddigi tapasztalatairól szólva kiemelte, hogy a falun élő emberek elidegenedtek a politikától. Joggal érzik azt, hogy nem róluk szól ez a történet, a politika úgy alakítja a magyar falu sorsát, hogy az a magyar falu számára nem jó - tette hozzá. Mint mondta, a faluparlamenteken elhangzott javaslatokat később nemcsak konkrét törvénymódosító indítványokban fogja megfogalmazni a Fidesz, hanem olyan programot is készítenek, amit a magyar vidéknek a mindenkori kormányon számon lehet és számon kell kérni. Mmffeldtekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Nem mondanak le a vidékről Vidékpolitikai munkacsoportot alakított az MSZP A vidéken élők helyzetét, szociális és gazdasági körülményeit javítaná az MSZP-frakció új vidékpolitikai koordinációs munkacsoportja, amelynek megalakulását hétfőn jelentették be a szervezet vezetői Budapesten - írja az MTI. Kezdeményezésünk egy párton belüli összefogás a vidékért, a tanyákért és majorságokért, a kistelepülések érdekében - mondta Kárpáti Zsuzsa, a testület vezetője. Hozzáfűzte, hogy a munkacsoport a koalíciós SZDSZ-szel is együttműködik az új javaslatok kidolgozásában, de az ellenzéki politikusok közreműködésére is számítanak. A vidékfejlesztés számunkra nem csupán a mezőgazdaságot jelenti, mi szeretnénk érezhető eredményeket felmutatni többek között a lakhatási, a környezetvédelmi, az egészségügyi kérdésekben is - mondta a politikus. A tanyák és a majorságok „villamosítási feltérképezése” alkalmat ad arra is, hogy húsz év után először foglalkozzanak komolyabban a magyarországi tanyák helyzetével - emelte ki a munkacsoport egyik kezdeményezését Géczi József Alajos, a kormány vidékpolitikai tanácsadó testületének vezetője. Majd hozzátette, hogy a munkacsoporttal erős vidéki lobbyt szervezünk a parlamentben. Legszegényebbek sínylik meg Több százezer rászoruló családot érhet veszteség, ha a kormány bevezeti a családtámogatási rendszer átalakítását - jelentette ki Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus hangsúlyozta, hogy az új rendelkezések a legszegényebb családokat, a legszegényebb sorban élő gyermekeket érintik hátrányosan: a minimálbérből élő vagy a fizikai dolgozók átlagjövedelmével rendelkező egykeresős családokat és a munkajövedelemmel rendelkező nagycsaládosokat. Hozzátette: a kormánynak fél éve van, hogy belássa, nem jól számolt, amikor a családtámogatási rendszer átalakítását tervezte. A Fidesz számításai szerint ugyanis kiderült, hogy a kormány nem vette figyelembe a 13. havi családi pótlék és rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy hónapra eső részét és az inflációt sem - közli az MTI. Áder János azt mondta, hogy a rendszer nem igazságos, hiszen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagy Kóka János gazdasági miniszter gyermekei után ugyanannyi családi pótlék jár, mint egy minimálbérből élő vagy munkanélküli családban nevelkedő gyermek után. Áder János hangsúlyozta: ha az új rendelkezéseket január elsején bevezetnék, „akkor nagyobb botrány lenne, mint az érettségi körül volt”. Ígéretet tett, hogy ebben az esetben, ha polgári kormány alakul 2006 tavaszán, akkor visszaadják mindazt, amit Gyurcsány Ferenc elvesz a családoktól. Áder János Valós igény a rekecsini iskola Böjté Csaba: A csángókat érzelmileg is meg kell nyernünk A Hám János Napok alkalmából a katolikus iskolaközpont vendége volt a hét végén Böjté Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke - írja a Romániai Magyar Szó. A találkozó a székesegyházban ünnepi szentmisével kezdődött. Adamkó István iskolaigazgató köszöntője után Schönberger Jenő püspök imádkozott, majd Böjte atya igehirdetésében Szent Ferenc példáját idézte fel, aki mindenét megosztotta a szegényekkel. Az ebből adódó üzenet nagyon is nyilvánvaló: ha van bennünk kellő alázat, megfogjuk Isten kezét, miként Szent Ferenc tette, akkor van jövőnk, és megoldást találunk az erdélyi magyarság és a moldvai csángóság gondjaira. Örömét fejezte ki, hogy Mircea Miclea oktatási miniszter és Kötő József kisebbségügyi államtitkár aláírta a dévai Téglás Gábor iskolacsoport létrehozásával kapcsolatos rendeletet, az iskola 2005 őszén kezdi el működését. Az előzetes megállapodás értelmében a tanulók az iskolában kapott elméleti oktatást a Szent Ferenc Alapítvány által működtetett műhelyekben szakmai képzéssel egészítik ki. A Bekecsinben épülő csángó iskolával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy valós igényt elégít ki, hisz máris ismert: az őszön 400-zal többen akarnak Csángóföldön magyarul tanulni, mint a most befejeződő tanévben. Böjte atya szerint csak politikai okok akadályozhatják az építkezést, halaszthatják el az iskola működésének megkezdését. De bízik abban, hogy ilyen akadály sem lesz, mert az RMDSZ teszi a dolgát, amit egyébként az is jelzett, hogy az alapkőletételnél ott volt és beszédet mondott a megye prefektusa is. Azt is fontosnak tartja, hogy a csángókat érzelmileg jobban hozzákapcsoljuk a magyarsághoz, ebben nagy szerepe lehet a magyarul tartott misének. Böjte atya Törvénycsomag a foglalkoztatás növelésére A versenyszférában a stabil, bejelentett foglalkoztatás növelését, az ehhez szükséges feltételek megteremtését szolgálja az a négy törvénymódosító javaslat, amely a magyar kormány Száz lépés programjának első lépéseit is jelenti - mondta expozéjában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter tegnap a parlamentben -rja az MTI. Csizmár Gábor többek között szólt arról, hogy a munkanélküliek ellátásának helyébe az álláskeresési támogatás lép, és az - ösztönzési céllal - az állástalanság első hónapjaiban biztosít a mainál érzékelhetően magasabb keresetarányos jövedelmet. Álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék és segély megállapítására is lehetőség lesz. A javaslat szerint járadékot - legfeljebb 270 napig - az kaphat, aki a megelőző négy évben legalább egy esztendeig munkaviszonyban volt. A járadék összege az első szakaszban a korábbi átlagkereset 60 százaléka lenne, a folyósítás második szakaszában pedig a minimálbér 60 százaléka. A mezőgazdasági idénymunka legalizálása érdekében a munkaadó a jövőben 90 napig foglalkoztathat egybefüggően munkavállalót alkalmi munkavállalási könyvvel, azaz a havi 15 napos korlát esetükben nem érvényesülne - hangsúlyozta Csizmár Gábor. A javaslat szerint egy éven belül 60 napig „harmadik országbeli" külföldi is végezhet mezőgazdasági szezonális munkát. A felnőttképzési támogatást a letelepedési engedéllyel, tartózkodási engedéllyel rendelkező EU-állampolgárokra, valamint a határon túli magyarokra is kiterjesztik. A tervek szerint ez a rendszer október 1-jén indul, a versenyszférára vonatkozó prémiumévek 2006. december 31-éig lépnek be a programba. A miniszter leszögezte: a kormány a törvényjavaslatok előkészítése során széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést folytatott, és a szociális partnerek támogatásukról biztosították a javaslatcsomagot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács néhány javaslatát nem tudták figyelembe venni. Tiszta lappal? Körömi Attila független országgyűlési képviselő szerint Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke, a testület költségvetéséből vetetett magának házat 1998-ban, ezért arra kéri, ne induljon az államfőválasztáson - közli az MTI. Én azt kérem Sólyom Lászlótól, hogy vonja vissza a jelölés elfogadását, illetve azt kérem a Fidesztől, hogy vonja vissza Sólyom László jelölésére való fölajánlkozását - mondta Körömi Attila budapesti sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta, hogy 1998-ban több sajtóhír is megjelent Sólyom László lakásügyéről. Az elnök úr 1998-ban lakást vásároltatott magának az Alkotmánybíróság költségvetéséből, ezt a teljes ülés tájékoztatásának mellőzésével tette - jelentette ki a politikus, aki korábban a Fideszfrakció tagja volt, jelenleg a Jobbik Magyarország Mozgalom pécsi elnöke. Mint mondta, minderre egy 1994-es kormányrendelet teremtett jogalapot, amelyet a Boross-kabinet fogadott el ügyvivő kormányként, így az alkotmánysértő volt. A rendelkezést 2000-ben hatályon kívül helyezték - fűzte hozzá. Körömi Attila szerint ez az eset Sólyom László morális kérdésekben való megszólalási lehetőségét akadályozza és korlátozza. Sólyom László közleményében - ezt a sajtótájékoztató helyszínén adták át az újságíróknak - visszautasította, hogy erkölcsileg kifogásolható lenne az Alkotmánybíróság volt elnökét a törvény szerint megillető szolgálati lakás igénybevétele. Az Országgyűlés ezt a jogot 1997-ben az első öt „közjogi tisztségviselőnek” egyaránt megadta, majd 2000-ben gazdasági okokból csökkentették a tisztségek lejárta utáni juttatásokat, vagyis azóta csupán a volt államfőnek jár a lakáshasználati jog - tartalmazza a közlemény. Másként megfogalmazva: a lakás, amelyben lakom, nem az enyém. Halálom után a lakással az Alkotmánybíróság rendelkezik. A rosszindulatú híreszteléssel szemben nem házat vettem magamnak, hanem egy háromlakásos társasházban, kilencvenhét négyzetméter lakóterületű, állami lakást használok. Ezt tiszta lelkiismerettel vállalom. Saját lakásunkat nagycsaládos gyermekemnek adtam - áll Sólyom László közleményében.