Magyar Szó, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-01 / 126. szám

2005. június 1., szerda Van még esély közös államfőjelöltre Az SZDSZ elnöke nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy pártjának képviselői között lesz olyan, aki felmentést kér majd a hétfőn született, kötelező érvényű frak­ciódöntés alól, amely szerint nem vesz­nek részt az államfőválasztás parlamenti szavazásában. Kuncze Gábor erről a köz­­szolgálati televízió reggeli műsorában be­szélt tegnap - írja az MTI. Lehetnek olyan indokok általában egy-egy képviselő esetében, amelyeket a többiek akceptálnak, elfogadják, és ezért aztán engedélyt adnak neki, de ez nem automatikus. Az engedélyt - a frakciósza­bályzat szerint - egyenként kell azoknak megszerezniük, akik ezzel a lehetőséggel élni akarnak, és ha nem kapják meg az engedélyt, ennek ellenére másként sza­vaznak, annak következményei lesznek a későbbiekben - mondta a pártelnök a Nap-keltében. Kuncze Gábor közölte, hogy a fel­mentés a képviselőcsoport kétharmadá­nak beleegyezésével adható meg, és ed­dig még nem kérte senki. Arra a kérdésre, hogy szerinte Mécs Imre, Béki Gabriella és Wekler Ferenc közül valaki kéri-e, hogy mégis voksolhas­son az államfőválasztáson, a pártelnök úgy válaszolt: „Nem zárom ki a lehetősé­gét, hogy lesz olyan közöttük, aki kérni fogja.” A politikus hangsúlyozta, hogy van annak is jelentősége, hogy a Szabad De­mokraták Szövetsége képes egységes, fe­gyelmezett pártként viselkedni ebben a helyzetben, és lehet, hogy ez fontosabb szempont a politikában annál, hogy vala­ki az egyéni véleményét a párttól eltérő­en megfogalmazhassa. A pártelnök szerint a köztársaságiel­­nök-választás első fordulója után a politi­kának még van mozgástere, és a liberális párt még nem adta fel azt a lehetőséget, hogy a koalíciós partnerrel közösen állít­son államfőjelöltet. Én látom a feszültsé­geket a két párt között e tekintetben, de ebből csak annyi következik számomra, és gondolom az MSZP vezetése számára is, hogy ezt a problémát majd kezelni kell a hátralevő egy évben - mondta. A koalíció későbbi sorsát firtató kér­désre kijelentette, hogy ami a 2006-os vá­lasztásokat illeti, végig az volt a terv, hogy a két párt külön-külön méreti meg ma­gát, és aztán a választási eredmény és a programok döntik el, hogy a későbbiek során hogy lehet együttműködni. Elfogadták az ügynöktörvényt Burány: A Fidesznek van takargatnivalója A magyar parlament hétfőn 194 „igen” és 6 „nem” szavazattal, 129 tartózkodás mellett fogadta el az ügynöktörvény módosítását - írja az MTI. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambizton­­sági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításával - ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást - nemcsak az egykori megfigyeltek, hanem valamennyi állampolgár számára nyilvánossá válnak az ügynökakták. A törvény módo­sítását követően a megfigyelt és a harmadik személy minden vele kapcsolatba hozha­tó személyes adatot, személyes találkozásokról, beszélgetésekről gyűjtött adatot megis­merhet. A jövőben a levéltár honlapján mindenki számára hozzáférhetőek lesznek a dokumentumok. A szavazás után Burány Sándor, az MSZP országgyűlési képviselőcsoportjának frak­cióvezető-helyettese, közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az ügynöktörvény módosítása egyelőre nem léphet hatályba, mert Lendvai Ildikó szocialista és Kuncze Gábor szabad demokrata frakcióvezető a köztársasági elnökhöz fordult levélben, hogy kérje a törvényjavaslat előzetes normakontrollját. A koalíciós pártok következetesen kiálltak az ügynökakták megismerése mellett, ezért támogatták az alkotmány módosítását és a zárszavazáson magát a törvényt is. Ez­zel szemben a Fideszről lehullt az álarc. Kiderült, hogy csak szavakban támogatják a múlt megismerését, de nem támogatták az ehhez szükséges alkotmánymódosítást és a törvényjavaslatot sem. „Fehéren-feketén kiderült, kiknek van takargatnivalójuk” - ál­lapította meg közleményében Burány Sándor. Megszűnő vidéki iskolák Másról szól Magyarországon az oktatáspolitika, mint ami az iskolákban zajlik Ma egészen másról szól az oktatáspo­litika, mint ami az iskolákban zajlik - mondta a Nemzeti Konzultációs Tanács tagja hétfőn Kétsopronyban, a Fidesz ál­tal szervezett Békés megyei faluparla­mentet megelőző sajtótájékoztatón - közli az MTI. Hoffmann Rózsa hozzátette, hogy olyan törvények, olyan Nemzeti Alaptan­terv született az elmúlt időszakban, amely nagyrészt idegen attól a pedagógiai kul­túrától, amit az iskolák képviselnek. Az oktatáspolitikai szakértő szerint rá­adásul - miközben drasztikusan fogy a gyermekek száma - ésszerűtlenül komoly összegeket kivontak az oktatásügyből. Ennek következtében sorozatban megszűnnek az iskolák, az állások, és ál­landóvá vált a bizonytalanság, egyrészt az anyagi források hiánya, másrészt a gyako­ri oktatáspolitikai változások miatt - hangsúlyozta. A finanszírozási problémák Hoff­mann Rózsa szerint fokozottan sújtják a kistelepülések iskoláit. Szerinte azonban nincs igazuk az oktatásügy jelenlegi irá­nyítóinak, amikor azt mondják, hogy a kistelepülések iskolái rosszul teljesítik a feladatukat. Egy kutatási eredményre hivatkozva Hoffmann Rózsa kijelentette, hogy a kis­településeken a gyermekek már két vagy két és fél éves hátránnyal indulnak iskolá­ba, a nagyvárosokban kezdő társaikhoz képest. A kistelepülések iskolái azonban ezt a hátrányt egyáltalán nem növelik, ha­nem csökkentik - mondta. Szerinte azok a mérések, amelyek a gyermekeket 10-14 éves korban vizsgálják, azt mutatják, hogy a hátrány megmaradt, vagy kicsit csök­kent. „Ezt a megmaradó hátrányt - szö­gezte le - nem az iskolarendszer okozza, hanem olyan társadalmi, szociális és egyéb okai vannak, melyeket az iskola se­hol a világon nem képes orvosolni.” A sajtótájékoztató második részében Lengyel Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja agrárkabinetjének ve­zetője, a faluparlamentek eddigi tapasz­talatairól szólva kiemelte, hogy a falun élő emberek elidegenedtek a politikától. Joggal érzik azt, hogy nem róluk szól ez a történet, a politika úgy alakítja a ma­gyar falu sorsát, hogy az a magyar falu számára nem jó - tette hozzá. Mint mondta, a faluparlamenteken elhangzott javaslatokat később nemcsak konkrét törvénymódosító indítványok­ban fogja megfogalmazni a Fidesz, ha­nem olyan programot is készítenek, amit a magyar vidéknek a mindenkori kormá­nyon számon lehet és számon kell kérni. Mmffe­ldtekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Nem mondanak le a vidékről Vidékpolitikai munkacsoportot alakított az MSZP A vidéken élők helyzetét, szociális és gazdasági körülményeit javítaná az MSZP-frakció új vidékpolitikai koordi­nációs munkacsoportja, amelynek meg­alakulását hétfőn jelentették be a szer­vezet vezetői Budapesten - írja az MTI. Kezdeményezésünk egy párton be­lüli összefogás a vidékért, a tanyákért és majorságokért, a kistelepülések ér­dekében - mondta Kárpáti Zsuzsa, a testület vezetője. Hozzáfűzte, hogy a munkacsoport a koalíciós SZDSZ-szel is együttműködik az új javaslatok kidol­gozásában, de az ellenzéki politikusok közreműködésére is számítanak. A vidékfejlesztés számunkra nem csupán a mezőgazdaságot jelenti, mi szeretnénk érezhető eredményeket fel­mutatni többek között a lakhatási, a környezetvédelmi, az egészségügyi kér­désekben is - mondta a politikus. A tanyák és a majorságok „villamo­sítási feltérképezése” alkalmat ad arra is, hogy húsz év után először foglalkoz­zanak komolyabban a magyarországi tanyák helyzetével - emelte ki a mun­kacsoport egyik kezdeményezését Gé­­czi József Alajos, a kormány vidékpoli­tikai tanácsadó testületének vezetője. Majd hozzátette, hogy a munkacso­porttal erős vidéki lobbyt szervezünk a parlamentben. Legszegényebbek sínylik meg Több százezer rászoruló családot ér­het veszteség, ha a kormány bevezeti a családtámogatási rendszer átalakítását - jelentette ki Áder János, a Fidesz frakció­­vezetője, tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus hangsúlyozta, hogy az új rendelkezések a legszegényebb családo­kat, a legszegényebb sorban élő gyerme­keket érintik hátrányosan: a minimálbér­ből élő vagy a fizikai dolgozók átlagjöve­­delmével rendelkező egykeresős családo­kat és a munkajövedelemmel rendelkező nagycsaládosokat. Hozzátette: a kormánynak fél éve van, hogy belássa, nem jól számolt, ami­kor a családtámogatási rendszer átalakí­tását tervezte. A Fidesz számításai szerint ugyanis kiderült, hogy a kormány nem vette figyelembe a 13. havi családi pótlék és rendszeres gyermekvédelmi támoga­tás egy hónapra eső részét és az inflációt sem - közli az MTI. Áder János azt mondta, hogy a rend­szer nem igazságos, hiszen Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök vagy Kóka János gazdasági miniszter gyermekei után ugyanannyi családi pótlék jár, mint egy minimálbérből élő vagy munkanélküli családban nevelkedő gyermek után. Áder János hangsúlyozta: ha az új rendelkezéseket január elsején bevezet­nék, „akkor nagyobb botrány lenne, mint az érettségi körül volt”. Ígéretet tett, hogy ebben az esetben, ha polgári kormány alakul 2006 tavaszán, akkor visszaadják mindazt, amit Gyurcsány Fe­renc elvesz a családoktól. Áder János Valós igény a rekecsini iskola Böjté Csaba: A csángókat érzelmileg is meg kell nyernünk A Hám János Napok alkalmából a ka­tolikus iskolaközpont vendége volt a hét végén Böjté Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke - írja a Romániai Magyar Szó. A találkozó a székesegyházban ünnepi szentmisével kezdődött. Adamkó István iskolaigazgató köszöntője után Schönberger Jenő püs­pök imádkozott, majd Böjte atya igehir­detésében Szent Ferenc példáját idézte fel, aki mindenét megosztotta a szegé­nyekkel. Az ebből adódó üzenet nagyon is nyilvánvaló: ha van bennünk kellő alá­zat, megfogjuk Isten kezét, miként Szent Ferenc tette, akkor van jövőnk, és megol­dást találunk az erdélyi magyarság és a moldvai csángóság gondjaira. Örömét fe­jezte ki, hogy Mircea Miclea oktatási mi­niszter és Kötő József kisebbségügyi ál­lamtitkár aláírta a dévai Téglás Gábor is­kolacsoport létrehozásával kapcsolatos rendeletet, az iskola 2005 őszén kezdi el működését. Az előzetes megállapodás ér­telmében a tanulók az iskolában kapott elméleti oktatást a Szent Ferenc Alapít­vány által működtetett műhelyekben szakmai képzéssel egészítik ki. A Beke­­csinben épülő csángó iskolával kapcsolat­ban úgy vélekedett, hogy valós igényt elé­gít ki, hisz máris ismert: az őszön 400-zal többen akarnak Csángóföldön magyarul tanulni, mint a most befejeződő tanév­ben. Böjte atya szerint csak politikai okok akadályozhatják az építkezést, halaszthat­ják el az iskola működésének megkezdé­sét. De bízik abban, hogy ilyen akadály sem lesz, mert az RMDSZ teszi a dolgát, amit egyébként az is jelzett, hogy az alap­kőletételnél ott volt és beszédet mondott a megye prefektusa is. Azt is fontosnak tartja, hogy a csángó­kat érzelmileg jobban hozzákapcsoljuk a magyarsághoz, ebben nagy szerepe lehet a magyarul tartott misének. Böjte atya Törvénycsomag a foglalkoztatás növelésére A versenyszférában a stabil, bejelen­tett foglalkoztatás növelését, az ehhez szükséges feltételek megteremtését szol­gálja az a négy törvénymódosító javaslat, amely a magyar kormány Száz lépés prog­ramjának első lépéseit is jelenti - mond­ta expozéjában a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter tegnap a parla­mentben -­rja az MTI. Csizmár Gábor többek között szólt ar­ról, hogy a munkanélküliek ellátásának helyébe az álláskeresési támogatás lép, és az - ösztönzési céllal - az állástalanság el­ső hónapjaiban biztosít a mainál érzékel­hetően magasabb keresetarányos jöve­delmet. Álláskeresési támogatásként ál­láskeresési járadék és segély megállapítá­sára is lehetőség lesz. A javaslat szerint já­radékot - legfeljebb 270 napig - az kap­hat, aki a megelőző négy évben legalább egy esztendeig munkaviszonyban volt. A járadék összege az első szakaszban a ko­rábbi átlagkereset 60 százaléka lenne, a folyósítás második szakaszában pedig a minimálbér 60 százaléka. A mezőgazda­­sági idénymunka legalizálása érdekében a munkaadó a jövőben 90 napig foglal­koztathat egybefüggően munkavállalót alkalmi munkavállalási könyvvel, azaz a havi 15 napos korlát esetükben nem ér­vényesülne - hangsúlyozta Csizmár Gá­bor. A javaslat szerint egy éven belül 60 napig „harmadik országbeli" külföldi is végezhet mezőgazdasági szezonális mun­kát. A felnőttképzési támogatást a letele­pedési engedéllyel, tartózkodási enge­déllyel rendelkező EU-állampolgárokra, valamint a határon túli magyarokra is ki­terjesztik. A tervek szerint ez a rendszer október 1-jén indul, a versenyszférára vonatkozó prémiumévek 2006. december 31-éig lépnek be a programba. A miniszter leszögezte: a kormány a törvényjavaslatok előkészítése során szé­les körű társadalmi és szakmai egyezte­tést folytatott, és a szociális partnerek tá­mogatásukról biztosították a javaslatcso­magot. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács néhány javaslatát nem tudták figyelembe venni. Tiszta lappal? Körömi Attila független országgyűlési képviselő szerint Sólyom László, az Alkot­mánybíróság volt elnöke, a testület költ­ségvetéséből vetetett magának házat 1998-ban, ezért arra kéri, ne induljon az államfőválasztáson - közli az MTI. Én azt kérem Sólyom Lászlótól, hogy vonja vissza a jelölés elfogadását, illetve azt kérem a Fidesztől, hogy vonja vissza Sólyom László jelölésére való fölajánlko­­zását - mondta Körömi Attila budapesti sajtótájékoztatóján. A képviselő elmondta, hogy 1998-ban több sajtóhír is megjelent Sólyom László lakásügyéről. Az elnök úr 1998-ban lakást vásároltatott magának az Alkotmánybíró­ság költségvetéséből, ezt a teljes ülés tájé­koztatásának mellőzésével tette - jelen­tette ki a politikus, aki korábban a Fidesz­­frakció tagja volt, jelenleg a Jobbik Ma­gyarország Mozgalom pécsi elnöke. Mint mondta, minderre egy 1994-es kormány­­rendelet teremtett jogalapot, amelyet a Boross-kabinet fogadott el ügyvivő kor­mányként, így az alkotmánysértő volt. A rendelkezést 2000-ben hatályon kívül he­lyezték - fűzte hozzá. Körömi Attila szerint ez az eset Sólyom László morális kérdésekben való megszó­lalási lehetőségét akadályozza és korlátoz­za. Sólyom László közleményében - ezt a sajtótájékoztató helyszínén adták át az új­ságíróknak - visszautasította, hogy erköl­csileg kifogásolható lenne az Alkotmány­­bíróság volt elnökét a törvény szerint meg­illető szolgálati lakás igénybevétele. Az Országgyűlés ezt a jogot 1997-ben az első öt „közjogi tisztségviselőnek” egyaránt megadta, majd 2000-ben gazda­sági okokból csökkentették a tisztségek lejárta utáni juttatásokat, vagyis azóta csu­pán a volt államfőnek jár a lakáshasznála­ti jog - tartalmazza a közlemény. Másként megfogalmazva: a lakás, amelyben lakom, nem az enyém. Halá­lom után a lakással az Alkotmánybíróság rendelkezik. A rosszindulatú híresztelés­sel szemben nem házat vettem magam­nak, hanem egy háromlakásos társasház­ban, kilencvenhét négyzetméter lakóte­rületű, állami lakást használok. Ezt tiszta lelkiismerettel vállalom. Saját lakásunkat nagycsaládos gyermekemnek adtam - áll Sólyom László közleményében.

Next