Magyar Szó, 2005. október (62. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-01 / 231. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­szo.co.yu Mim­fle 2005. október 1., 2., szombat-vasárnap A Visegrádi Csoport változásokat sürget az EU-ban Az Európai Uniónak szüksége van a változásra, s a négy visegrádi országnak közösen, egymást támogatva arra kell tö­rekednie, hogy leküzdjék a jelenlegi kor­látozásokat, és az unió egyenjogú tagjaivá váljanak - állapították meg a visegrádi or­szágok köztársasági elnökei a dél-lengyel­országi Wislában pénteken tartott talál­kozójukon. Sólyom László magyar, Václav Klaus cseh, Ivan Gašparovič szlovák és Aleksan­der Kwasniewski lengyel államfő elsősor­ban az EU-tagság első évének tapasztala­tait és az unió fejlődésének irányát vitatta meg a wislai Felső Kastélyban. A négy ve­zető különösen nagy figyelmet szentelt az unióhoz tavaly májusban csatlakozott tíz új tagállamot érintő korlátozásoknak, például az uniós szabadságjogok egyikét, a szabad munkavállalást illetően. A találkozó után tartott sajtótájékozta­tón Sólyom László azt mondta, hogy a Vi­segrádi Csoportnak három aktuális fel­adata van az Európai Unión belül. Csomó­pontként szolgálhat a további EU-bővítés számára, képes fenntartani az emberi jo­gok iránti érzékenységet, valamint meg tudja értetni az unió más részeiben, főleg a nyugat-európai országokban a kisebbsé­gi jogok kérdését és történelmi körülmé­nyeit. A magyar államfő eredménynek tartja, hogy az eddig nagyon hangsúlyos ukrán, orosz és fehérorosz kérdés mellett kellő súlyt kapott a Balkán kérdése. Sólyom egyetértett kollégáival abban is, hogy nagyon fontos a visegrádi orszá­gok közötti együttműködést a politikai elit, az államfők, miniszterelnökök, mi­niszterek szintjéről a társadalomra kiter­jeszteni. A Visegrádi Csoport soros elnök­ségét jelenleg betöltő Magyarország egyik elsődleges feladatáról van itt szó, arról, hogy erősíteni kell a visegrádi iden­titást, polgárközelbe kell hozni a régiós együttműködést, ki kell azt terjeszteni a civil társadalomra, az önkormányzatokra, a helyi közösségekre. (MTI) Beta/B A találkozó előtt gyermekek között pózol a visegrádi négyes, balról jobbra: Sólyom László, Václav Klaus, Aleksander Kwasniewski és Ivan Gašparovič Több mint százhúsz áldozatot követelt a Damrey Több mint 120 halálos áldozatot szedett a Damrey tájfun és az általa kiváltott áradások. Vietnamban az áldozatok többsé­gét az áradás követelte, sokan ugyanis megfulladtak, miután a tájfunt kísérő heves esőzés okozta árvíz elsodorta őket. Az egyik északi tartományban 51 embert sodort el az ár. A Fülöp-szi­­getekről kiindult forgószél előbb Kí­nára, majd Vietnamra csapott le, on­nan pedig nyugat felé távozott. A legújabb jelentések szerint Thaiföl­­dön kilenc, Kínában huszonöt, a Fü­­löp-szigeteken tizenhat halálos áldo­zatot követelt (MTI/Reuters) Legkevesebb tizenegyen meghaltak egy lengyel buszbalesetben Legkevesebb tizenegyen életüket vesztették pénteken, amikor Lengyelor­szág északkeleti részén teherautóval üt­között egy autóbusz. A busz, amely zarán­dokokat vitt Bialystokból Czestochowa zarándokhelyre, az ütközés következté­ben kigyulladt. A tűzoltók szerint elkép­zelhető, hogy még több holttestet talál­nak, ha alaposabban átvizsgálják a kiégett járművet. A beszámolók szerint két sze­mélyautó nem tudott idejében fékezni, és belerohant a balesetet szenvedett jár­művekbe. (MTI/dpa) A szerencsétlenség színhelye iszonyú látványt nyújt Beta/AP Surabayában ezrek mozgalmas tüntetését váltotta ki az indonéz elnök üzemanyagár­emelési bejelentése. Nos, ugrálhatnak napestig a tűzön át, a benzin mától fogva drágább Hat délvidéki követelés Négytagú küldöttség számolt be az EBESZ értekezletén a délvidéki magyar kisebbség helyzetéről A Varsóban szeptember 19-étől 30- áig ülésezett Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) 27-én a kisebbségekről tárgyalt, s erre a Magya­rok Világszövetségének jóvoltából egy négytagú délvidéki küldöttség is elju­tott: Rácz Szabó László delegációvezető, az MVSZ elnökségi tagja, dr. Szalma Jó­zsef jogtudós, egyetemi tanár és Matus­­ka Márton, a második világháború vé­gén, a Délvidéken elkövetett magyarir­tás kutatója. A negyedik tag Székely Ár­pád, az Amerikai Magyarok Országos Szövetségének tagja volt, és a küldöttség munkájának sikere érdekében lobbi­zott. A konferencián Rácz Szabó László felolvasta a csoport angolra fordított je­lentését, amely a délvidéki magyarság szá­mára két fontos ügyről szólt. Előbb pél­dákkal illusztrálta a magyarellenes cselek­ményeket, majd hat pontba foglalva az EBESZ elé tárta, mit követel az itteni ma­gyarság azokkal a tömegmészárlásokkal összefüggésben, amelyek a második világ­háború végén zajlottak le Tito alakuló Ju­goszláviájában. A jelenleg folyó magyarverések, vala­mint az igazságügyi, rendőri és más ható­sági szervek kisebbségellenes magatartá­sának példáiból a dokumentum csupán néhányat szemléltet, hiszen a szöveg is­mertetésére csupán öt perc állt minden­kinek a rendelkezésére. A dokumentum­ban az EBESZ segítségét kérték a magya­rok elleni zaklatások, verések és uszítások megszüntetéséhez. A II. világháborús vérengzésekkel kapcsolatban hat pontba foglalva nyújtot­ták át követeléseiket. ■ Melyek ezek a követelések? - kér­deztük Matuska Mártontól. - A szerb állam hozza nyilvánosságra a vérengzésre vonatkozó dokumentu­mokat, támogassa az események kutatá­sát, segítse a kutatókat az áldozatok név­sorának feltárásában, engedélyezze és segítse az ismert tömegsírok feltárását, azok méltó megjelölését, fejezze ki rész­vétét a történtek miatt, az ENSZ okmá­nyai szellemében hatálytalanítsa a kol­lektív bűnösségre vonatkozó rendelete­ket, és kártalanítsa az ártatlanul megká­­rosítottakat! A küldöttség több példány­ban szétosztotta a vérengzésekről szóló, A megtorlás napjai című angol (Retalia­tion), német (Die Rache der Serben) és francia (Represailles) nyelven kiadott füzeteket. ■ A vajdasági küldöttségen kívül jelen volt-e más küldöttség is erről a vidékről? -Jelen volt és felszólalt a szlovák, a ro­mán és a szerb küldöttség. Valamennyien arról beszéltek, hogy milyen példásan rendezett országokban a kisebbségek, köztük a magyarok helyzete. Ha az MVSZ nem lett volna jelen, ez az értekezlet anélkül múlt volna el, hogy egyetlen szó is esett volna a délvidéki magyarság valós helyzetéről. ■ Volt-e a küldöttségnek bárminemű követelése, kérése az anyaország felé? - Kértük a Varsóban jelen levő anya­országi küldöttség tagjait, hogy a jövőben segítsenek a hasonló ülésekre való előké­születek során. Nekünk a vízumok be­szerzése is nagy gond, nemkülönben a küldetés vállalásával járó kiadások, ame­lyeket ezúttal az MVSZ fedezett. Sajnos csak az indulás előtti napokban derült ki, hogy állja a költségeket, így kapkodva kel­lett összeállítani a küldöttséget s elkészí­teni a beterjesztendő dokumentumokat. Talán mondani sem kell, hogy egy ilyen értekezleten lenne mit mondaniuk a sz­lovákiai, az erdélyi és a kárpátaljai magya­rok nemkormányzati szervezeteinek és szerveinek is. Az EBESZ konferenciáján talán el lehetne mondani a magyar auto­nómiával kapcsolatos gondolatainkat és gondjainkat. ■ (néz) Vérfürdő Baladban Legalább 99 halálos áldozata és 124 sebesültje van a baladi robbantásos merényle­teknek. A Bagdadtól 80 kilométerre északra fekvő, túlnyomórészt síiták lakta város­ban, mely jelentős amerikai légitámaszpontnak ad otthont, csütörtökön szinte egyide­jűleg robbant fel három pokolgép. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy összehangolt akcióról volt szó. Mindhárom esetben öngyilkos merénylő követte el a véres tettet, s mindegyik esetben autóba rejtett robbanószerkezet okozta a pusztítást. Pénteken reggel Hillában is robbantásos merénylet történt, az autóbomba mint­egy harminc embert sebesített meg. (MTI/AFP) Beta/AP A baladi piactér a robbanás után Szexrabszolgákat mentettek ki egy birminghami bordélyból 19 lányt hoztak ki; a szalont üzemeltető öt személyt őrizetbe vették. A rendőrség, amely több hete figyelte a házat, a pénteki sajtótájékoztatón kö­zölte: a most kimenekített nőket Nagy- Britanniába érkezésük után megtévesztő munkaajánlatokkal csalták a bordélyba, és ott elvették személyi okmányaikat. Éj­szakánként egyikük sem hagyhatta el a szalont, nappal pedig egy közeli házba zárták be őket. A magát szaunaként és masszázsszalonként hirdető ház hátsó kertjében árammal töltött kerítés akadá­lyozta esetleges menekülésüket. A bor­délyban összesen tíz országból voltak lá­nyok, zömmel Kelet-Európából, de akadt köztük török és olasz is. Nem részletez­ték, hogy a kelet-európai kényszerprosti­tuáltak mely országokból valók, de a BBC úgy értesült, hogy lengyelek és lettek van­nak közöttük. Az Amnesty International szóvivője az eset után felszólította a brit hatóságokat, hogy a rendszeresen alkalmazott gyakor­lattal ellentétben ne toloncolják ki illegá­lis bevándorlókként a bordélyból kiszaba­dított lányokat, mert azzal csak azt érik el, hogy újra visszakerülnek a nemzetkö­zi emberkereskedelembe. (MTI) Szexrabszolgaságra kényszerített, zömmel kelet-európai lányokat mentett ki a rendőrség pénteken a közép-angliai nagyváros egy „masszázsszalonjából”. A birminghami rendőrség beszámolója sze­rint a hajnali rajtaütés során, amelyben ötven rendőr vett részt, az intézményből „Csak” 2­7,4 millió áldozattól tartanak A WHO elhatárolódott a várt influenzajárvány 150 milliós halálos megbetegedéseinek becslésétől Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) pénteken elhatárolódott a szerve­zet egyik magas rangú tisztségviselőjének a várt világméretű madárinfluenza-járvány 150 millió lehetséges halálos áldozatára vonatkozó becslésétől, és ehelyett 2­7,4 milli­óra teszi az áldozatok „ésszerűen” megjósolható számát. A WHO David Nabarrónak, a madárinfluenza elleni küzdelem összehangolásával megbízott ENSZ-kooordinátornak a kijelentésétől határolódott el, Nabarro ugyanis kinevezésének csütörtöki bejelentése után közölte: attól tartanak, hogy­ bármelyik pil­lanatban kitörhet egy újabb világméretű járvány. Feltehetően annak a vírusnak a mu­tánsa idézi majd elő, amely jelenleg az ázsiai madárinfluenza-járványt okozza. Nabar­ro a majdani járvány halálos áldozatainak számát 5 és 150 millió közé jósolta”. Becslése nagy sajtóvisszhangot kapott, mivel az általa közölt felső, 150 milliós ha­tár háromszorosa az eddigi legpusztítóbb világméretű influenzajárványnak, az 1918—1919-es spanyolnáthának, amely mintegy 50 millió ember halálát okozta. (MTI/Reuters)

Next