Magyar Szó, 2006. október (63. évfolyam, 229-254. szám)

2006-10-02 / 229. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo.co.yu §2 s 111 1 S ff& |ff li I.|" I I I I Í I H ^ B 3 | 1 | F * S £ g. K- » & "' f S 2 5 3 g 3 =■ CE« o~ S' Ed 2T S3 2 3- S' Jjp F —•* ^ ov ; B 2 £=\ oo ^ c í í 3 8.2 5 > r ? > ci J s RÖVIDEN tti tüfürt^itfítü uns ->tfr!}»iiH!l?{í|ff p f I nir.fíilPifíífsHÜÍí g|l8 ill#« sfg Sí ÍN f jf f s| S ' ! ? j-f f |:111! fi 11II Ilf. | |I N I ö &j?k:ly íl £ rs*.mrs a | í s S S o’ J. g’! S AT 3 S I“ 1:1 1'5- = | £ S. £ £: 3 o= P T3 rr8S.^; d 2 3 G 3 ^ B- ?T23-®S íi g? ■ t r s i ' f f í* i fi í i k ft „ T? F i?«* a. > § =i g" g. S’o.g-cg-S^.g-o.g-o 2* §a c 3 51 o> 3 i £' E“ o u> ^ J "í; n Kl jr p 2 w CJ"* 3 S -,3 Sí0*1 P i-S fe r i w •>! RI-oW S 5*11 K 3 £ F I 1Í ft si 11 ■ II If n il II« if r ^ st rrrtiiiill ti »«I 8- £ SVg-'g ~ | 8 ■“ £ ST« FF 8. =cS § £:“g J? 0-5 K sg p -b S -8, flh^s c'5S5ft^^ ^ ■ g® O a * Rajtaütések Húsznál több terrorista gyanús sze­mélyt öltek meg vagy fogtak el iraki és amerikai erők Irak különböző pontja­in az elmúlt napok rajtaütései során - közölte tegnap az arab országban ál­lomásozó amerikai erők parancsnok­sága. (MTI/AP) ■ CHUNGKING Buszbaleset Egy hídról a Csialing folyóba zu­hant egy autóbusz tegnap délután a délnyugat-kínai Csungkingban, har­minc ember halálát okozva. A zsúfolt busz átszakította a híd korlátját, és a harminc méter mélyen folyó Csialing­­ba zuhant. A halottakon kívül húsz sze­mély megsérült a balesetben, őket kór­házban kezelik-jelentette az Új Kína hírügynökség. Kína útjai a legveszélye­sebbek közé tartoznak a világon: a túl­zsúfolt járművek, a gondatlan vezetés és a rossz útviszonyok gyakori okozói halálos baleseteknek. Hivatalos ada­tok szerint az év első felében közel 42 ezren vesztették életüket a kínai uta­kon, a múlt év folyamán pedig száz­ezernél is többen. (MTI/AP/AFP) Ata Só Putyin Berijához hasonlítja a grúz vezetőket A grúziai csapatkivonás folytatására adott utasítást az orosz elnök A sztálinii terror és az 1930-as évek vé­­­jét koholt perek főszervezője, a szovjet-grúz Lavrentyij Berija politikai örököseiként bélyegezte meg az orosz elnök a grúz ve­zetőket, miután Grúziában kémkedés vád­jával két hónapra vizsgálati fogságba he­lyeztek négy orosz katonatisztet. Az orosz katonák „börtönbe vetése egyfajta jele Lavrentyij Pavlovi® Berija po­litikája jogutódlásának (Grúzián Hravfil és a nemzetközi porondon is” - mondta Vla­gyimir Putyin, amint az orosz nemzetbi­tonsági tanács állandó tagjait fogadta teg­nap Moszkva melletti rezidenciáján az NTV csatorna képsorai szerint. „Teljesen világos, hogy Oroszországot provokálni akarják, fájdalmasan belecsíp­ve... Akik ezt teszik, nyilvánvalóan azt fel­tételezik, hogy oroszellenes külpolitiká­juk megfelel a grúz nép érdekeinek. Nem gondolom, hogy ez így lenne. Ezek az em­berek azt hiszik, hogy külföldi támoga­tóik oltalma alatt kényelemben és bizton­ságban érezhetik magukat. De vajon így van-e ez valójában?” - tette fel a költői kér­dést Putyin, aki az Egyesült Államokra cél­zott Grú­zia'TO támogatójaként. A tanácsülés után az­ orosz elnök „az állami terrorizmus túszejtéssel járó cse­lekményeként” jellemezte a grúz vezető­ség lépéseit -jelentette az Interfax hírügy­nökség. A Grúziában állomásozó orosz csapa­tok tervszerű kivonásának folytatására adott utasítást tegnap Vlagyimir­ PutyinnE­g­rök az orosz védelmi minisztériumnak annak ellenére, hogy az utóbbi napokban súlyos feszültség alakult ki a két ország kö­zött négy orosz tiszt letartóztatása miatt­­jelentették az orosz hírügynökségek. Az elnök szóvivőjét, Alekszej Gromo­­vot idézve a hírügynökségek arról is be­számoltak, hogy Putyin a héten a legna­gyobb orosz pártok vezetőivel kíván kon­zultálni a grúziai helyzetről. Az orosz védelmi tárca előző nap kö­zölte, hogy felfüggesztette katonáinak ki­vonását a két utolsó grúziai orosz támasz­pontról, amíg a biztonsági helyzet nem normalizálódik újra. Moszkva közben a hét végén orosz állampolgárokat mene­kített ki a grúz fővárosból, Tbilisziből, s hazarendelte Tbilisziben dolgozó diplo­matáinak döntő többségét is. Ezzel egy időben Gela Bezsuasvili grúz külügyminiszter azt állította, hogy Putyin szombaton Szocsiban fogadta a két Grú­ziától elszakadt régió, Abházia és Dél- Oszétia vezetőjét, Szergej Bagapsot és Eduard Kokojtit egy befektetési konferen­cia alkalmával. Oroszország pártfogolja a két régiót, s lakosságukat orosz útlevelek­kel látta el, de mind ez ideig nem ment el az elismerésükig -jegyezték meg meg­figyelők. Bezsuasvili azzal vádolta Oroszorszá­got, hogy nyomást akar kifejteni Grúziá­ra néhány hadihajójának a Fekete-ten­geren kezdett gyakorlatozásával is. Az orosz haditengerészet szerint viszont ezek a hadihajók a „Fekete-tengeri Harmónia” kihevítés.ű nemzetközi program kereté­ben téjesítenek feladatokat a központi és keleti vizeken a NATO-tag Törökország­gal tavaly kötött megállapodás alapján. Megfigyelők emlékeztettek: Grúzia Ukrajnával, Azerbajdzsánnal és Moldová­­val együtt (GUAM) elhatározta közös bé­kefenntartó­ rendőri erők létrehozását ab­ból a célból, hogy felváltsák az orosz bé­kefenntartókat az abháziai és dél-oszétiai­­"(akárcsak a karabahi és Dnyeszter men­ti­ konfliktusövezetben. Moszkva szerint a két térségben vérontás kezdődne, ha ki­vonnák az orosz békefenntartókat. (MTI/ Reuters) Távozó orosz alkalmaz­ásak a tbiliszi repülőtéren a.1 241 cc AUSZTRIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK Minimális baloldali győzelem Minimális baloldali győzelem született tegnap az ausztriai parlamenti választáso­kon, amelyeken az Alfred Gusenbauer ve­zette, eddig ellenzéki Osztrák Szociálde­mokrata Párt (SPÖ) végzett az élen, ke­vesebb mint 1 százalékos előnnyel az ed­dig kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) előtt. Az ORF közszolgálati televízió szerint a szociáldemokraták 35,8, míg a Wolfgang Schüssel kancellár vezette néppártiak 35,3 százalékos eredményt értek el. Az ATV szerint a szociáldemokraták 35,6, míg a néppártiak 35 százalékos eredményt ér­tek el. A belügyminisztérium szerint is a szociáldemokraták győztek 36,1 százalék­kal a 35,8 százalékos eredményt elért nép­pártiakkal szentben. Egy előrejelzést kivéve minden becs­lés szerint 5 párt jutott a parlamentbe, harmadik helyen a Jörg Haider által „el­hagyott” Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), majd mögötte a Zöldek, valamint a Hai­der alapította Szövetség Ausztria Jövőjé­ért (BZÖ) tömörülés. A 183 tagú képvi­selőházban 94 mandátum kell a többség­hez, a szociáldemokraták 69-72, a Zöldek pedig 19-20 mandátumra számíthatnak. Nagy a valószínűsége tehát, hogy e két párt nem tud kormányt alakítani, így egy­re valószínűbb a jobb- és a baloldal két nagy pártjának nagykoalíciója. (MTI) Jóval több állampolgár vett részt Bosz­nia-Hercegovinában a tegnap rende­zett parlamenti és elnökválasztáson, mint négy évvel ezelőtt. A kora dél­utáni statisztika tanúsága szerint a dé­li órákig a választásra jogosult 2,7 mil­lió személy közül mintegy 25 százalék adta le a szavazatát. Ez körülbelül 50 százalékkal több, mint a négy évvel ez­előtti választásokon följegyzett érték; akkor végül a jogosultaknak mindössze 54 százaléka járult az urnákhoz. Inci­densről, a szavazást megzavaró esemé­nyekről délutánig sehonnan sem kapott értesítést a központi választási bizott­ság. A központi választási bizottság teg­nap éjfél körüli időpontra ígérte az ál­lamelnökség választásának első ered­ményeit, a többi választási eredmény leghamarabb a mai napon várható, no­ha a szavazóhelyiségek már tegnap 19 órakor bezártak. (MTI/dpa) A képen: voksolás Banjalukán Beta/AP 2006. október 2., hétfő Beletörődés Amerikai hírszerzési szakértők ar­ra a következtetésre jutottak, hogy az Egyesült Államoknak „meg kell tanul­nia együtt élni” az iráni atombombá­val, mivel nincs elég értesülése a ka­tonai megoldáshoz - írta saját fonása­ira hivatkozva a The Sunday Times. A vezető brit tegnapi lap értesülé­se szerint „az amerikai hírszerzői kö­zösség” magas rangú operatív tagjai és külső szakértői minapi ttkos érte­kezletükön csaknem egyöntetűen azt állapították meg: nem sokat lehet ten­ni az ellen, hogy Irán szert tegyen a nukleáris fegyver összeállításához szükséges alkotórészekre. A tanácsko­záson elvetették az iráni fejlesztő lé­tesítmények elleni légitámadásokat, azzal az érvvel, hogy nincs meg a si­keres csapásokhoz szükséges mennyi­ségű hírszerzési adat. Az egyik idézett forrás, akinek a The Sunday Times szerint „ismeret­­anyaga van” az értekezleten elhangzot­takról, azt mondta: az Egyesült Álla­moknak csak hiányos értesülései van­nak az iráni fejlesztési program kiter­jedtségéről és helyszíneiről, és „ha meg is érkezne a parancs, hogy robbantsuk szét (a fejlesztő létesítményeket), nem tudnánk, hogyan kezdjünk hozzá”. A lapnak brit hírszerzési források megerősítették, hogy a katonai megol­dás lehetősége távolodóban van. Az egyik idézett, magas rangú brit illeté­kes szerint egyértelmű jelei vannak an­nak, hogy a Fehér Ház most már ma­ga is inkább a politikai megközelítés­re törekszik, a Pentagon pedig soha nem lelkesedett az Irán elleni katonai fellépés gondolatáért. (MTI) Befejeződött az izraeli hadsereg kivonulása Libanonból Befejeződött az izraeli hadsereg kivonása Libanonból tegnap hajnalban, a Hez­bollah libanoni síita szervezet fegyvereseivel vívott háborút lezáró ENSZ-határozat­­nak megfelelően - közölték izraeli források. „Most a libanoni kormány kezében van a felelősség Libanonért, és természete­sen az ENSZ-ében, így a Hezbollah minden tettéért Libanon a felelős” - szögezte le Cvika Golán őrnagy, az izraeli hadsereg szóvivője. Dán Haluc altábornagy, vezérkari főnök mindamellett tegnap a katonai rádióban nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ha a Hezbollah visszatér Dél-Libanonba, és megpróbálja újjáépíteni infrastruktúráját a ha­tártérségben, „azzal szemben fel fogunk lépni”. A 34 napos háborúban, amely azután tört ki, hogy a Hezbollah libanoni síita szervezet fegyveresei július 12-én megöltek három izraeli katonát, és kettőt elhur­coltak, mintegy 1200 libanoni - többségében polgári személy - és 157 izraeli halt meg. (MTI/Reuters/AP/AFP) Több száz Fatah-párti palesztin tüntető felgyújtotta tegnap a Hamász vezet­te palesztin kormány rámalláhi székházát. A tüntetők előbb kövekkel haji­­gálták az ablakokat, majd betörtek az épületbe, és kifosztották. Hivatalos aktákat és bútorokat hajigáltak ki az ablakokon, majd lángra lobbantották egy iroda berendezését az első emeleten. A tűz hamarosan átterjedt az egész eme­letre. Az vetett véget az épületben a randalírozásnak, hogy a sűrű füst miatt a fosztogatók kénytelenek voltak kimenekülni. Ezután lángba borítottak egy szomszédos, szintén kormányzati épületet is. Megostromolták és feldúlták a Hamász parlamenti csoportjának irodáit, majd megrohanták az oktatási mi­nisztériumot, és felgyújtották Nászer as-Sáer miniszter gépkocsiját. A rendőr­ség képtelen volt megakadályozni a pusztítást. Kevéssel korábban Hamász-mi­­líciák tagjai tűzpárbajt vívtak a Mahmúd Abbász vezette Fatah biztonsági erőivel Gáza városában. Legfrissebb hírek szerint öt ember vesztette életét, és hetvenen sebesültek meg a gázai összecsapásokban. A Fatah és a Hamász kölcsönösen egymást okolja az erőszakcselekményekért. Az ellenségeskedé­sek fellobbanása látható rémülettel töltötte el a polgárháborútól tartó civil la­kosságot. (MTI/AFP/AP) A képen: a Fatah biztonsági őrei és Hamász-mili­­cisták Gáza városában Beia/AP

Next