Magyar Szó, 2006. október (63. évfolyam, 229-254. szám)
2006-10-02 / 229. szám
2006. október 2., hétfő ISMÉT GYÁSZOL A MAGYAR MŰVELŐDÉSI KÖZÉLET Elhunyt Sütő András Hosszan tartó betegség után szeptember 30-án Budapesten elhunyt Sütő András Kossuth-díjas író, az erdélyi és a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, lapszerkesztő, közéleti személyiség. Sütő András a mezőségi Pusztakamaráson (Camarasu, Románia) született 1927. június 17-én. Tanulóéveit a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban és a kolozsvári Móricz Zsigmond Népi Kollégiumban töltötte. Már diákkorában riportokat írt a kolozsvári Világosságnak. 1948-tól a Falvak Népe (1952-től Faltak Dolgozó Népe) című hetilapnál dolgozott, 1950-től főszerkesztőként. 1954-ben a marosvásárhelyi Igaz Szó című irodalmi folyóirathoz került, 1971-ben a helyi Új Élet főszerkesztője lett 1989 augusztusáig. Tevékenyen részt vett a kulturális és politikai közéletben, 1973-1981 között a Román írószövetség alelnöke volt. 1948-ban Hajnali győzelem című első novellájával szinte berobbant a romániai magyar irodalom élvonalába. Már kezdeti műveiben jó ember- és valóságismeret birtokában, ízes humorral adott képet az erdélyi paraszti életről. A Félrejáró Salamon című kisregénye (1956), valamint a Pompás Gedeon című színműve (1968) összetettebb ábrázolásmód felé mutat és felveti a személyiség és a hatalom összeütközésének problematikáját. Esszéregénye, az Anyám könnyű álmot ígér (1970) szociográfusi hitelességű lírai vallomás a mezőségi Pusztakamarás, családja és a nemzetiségi lét múltjáról, gondjairól és reményeiről, a megmaradásról. A lírai remekmű lenyűgöző nyelvi és szemléleti gazdagságával túllépte a nemzetiségi régiót, magára vonta a nemzeti közfigyelmet. Drámaíróként 1975-ben debütált, ekkor mutatták be a kolozsvári Állami Magyar Színházban az Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját. Ezt történelmi drámák követik: Csillag a máglyán (1976), Káin és Ábel (1978), A szuzai mennyegző (1981), melynek kiadása után Romániában egy évtizednyi hallgatásra ítélték, írói munkásságában külön fejezet a magyar nyelv ápolására tanító esszék sorozata. 1977-ben tette közzé visszaemlékezéseinek gyűjteményét Engedjétek hozzám jönni a szavakat címmel. A Nagyenyedi fügevirág című esszéje (1978) szintén az anyanyelv és a közösségi összetartozás megőrzésének értékét hangsúlyozza. Az 1970-es évek ún. úti tűnődései, esszéi után a nyolcvanas években újabb esszégyűjteménye jelent meg, Az idő markában. A Sikaszói fenyőforgácsok kötetben cikkeit, A lőtt lábú madárban jegyzeteit gyűjtötte egybe. 1987-ben adták ki az Advent a Hargitán című színdarabját, amelyet hosszú ideig játszottak magyar színpadon is, míg Álomkommandó című drámája a magyar színikritikusok díját kapta az 1987-1988-as évadban. 1990-ben megjelent Omló egek alatt című kötetében azokra az elődökre, „égtartó emberekre” emlékezik vissza, akik a szellem erejével próbálták megtartani a romániai magyar kisebbség puszta létét. További ismertebb művei a kilencvenes évekből: Sárkány alszik veled (beszélgetések könyve), Szemet szóért (dokumentumok, naplójegyzetek), Csipkerózsika ébresztése (arcképvázlatok, esszék), Az ugató madár (dráma), Heródes napjai (naplójegyzetek), Balkáni gerle (színmű és napló). 2001-ben jelent meg Erdélyi változatlanságok címmel publicisztikai írásainak és interjúinak gyűjteménye. Ugyanebben az évben adták ki a Kalandok könyve, egy évvel később pedig az Erdélyország mit vétettem? című, esszéket, beszélgetéseket tartalmazó köteteket. Sütő András emberi tartásból nem hagyta el romániai szülőhelyét, példamutatásával erre biztatta a romániai magyarokat is. Műveiben és magánéletében ugyanazt az igazságot hirdette: az Erdélyben élő nemzetiségek csak békében, egymást kölcsönösen gazdagítva és segítve érhetnek el eredményeket. Mindenféle ellenségeskedés, a nacionalizmus és nemzeti felsőbbrendűség bármely megnyilvánulása árt az egyénnek és a közösségnek, az országnak ugyanúgy, mint Európának. Bátran vállalta nemzetisége sorsváltozásainak kimondását, aktív szerepet vállalt az 1989. decemberi romániai fordulat idején. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szerveinek megalakulásakor a Maros megyei bizottság elnökévé, illetve tiszteletbeli elnökévé választották. (E tisztségéről 1996 szeptemberében lemondott.) 1990. március 19-én a marosvásárhelyi RMDSZ-központ elleni vandál támadás során brutálisan bántalmazták, bordatörést szenvedett, fél szemére megvakult. Hosszú gyógykezelés után 1990. július 17-én tért haza Marosvásárhelyre. 1990. június 22-én a Magyarok Világszövetsége budapesti ülésén a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották, a tisztséget előbb 1991 decemberéig, majd 1992-1996 között ismét betöltötte. 1996- tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Sütő András egyetemes megbecsültségét jelzi, hogy 1979-ben Herder-díjjal tüntették ki, 1990-ben az Osztrák Pen Klub tiszteletbeli tagja lett. Magyarországon számos kitüntetéssel ismerték el munkásságát: 1992-ben Kossuth-díjat, 1996-ban Magyar Örökség díjat kapott, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2002-ben köztársasági elnöki Érdeméremmel, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. (MTI) Sütő András általafie kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 "niiMW—ninniimwi—nimiiMi———wii— TÍZÉVES A KUTATÓ DIÁKOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Találkozás a végtelen tudománnyal Pénteken Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián díszülésen ünnepelték meg a Kutató Diákok Országos Szövetségének tízéves fennállását. A mozgalom Csermely Péter professzornak köszönhetően 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy a tudományok iránt érdeklődő, tehetséges középiskolás diákokat kutatási lehetőséghez juttassa. Ennek köszönhetően a tíz év alatt ötezer diáknak nyílt lehetősége arra, hogy elismert kutató műhelyek munkáiba kapcsolódjon be és neves szakemberek segítségével önálló tudományos munkákat végezzen. A kutató diákok között nemcsak magyarországi fiatalok vannak, hanem nagyon sok erdélyi, felvidéki és vajdasági is. A mozgalom fejlődése közben különböző hasznos kezdeményezések is születtek, ilyen például a Kutató Tanárok Országos Szövetsége vagy az idén megalakult Egykori Kutató Diákok Mozgalma, az eKut. A díszülést Sólyom László köztársasági elnök, a Kutató Diákok Országos Szövetségének fővédnöke nyitotta meg. Köszöntőjében az elnök úr többek között arra mutatott rá, hogy ebben a mozgalomban valósul meg az ideális tanár-diák viszony, és hogy ez egy kitörés az iskola gépezetéből, hiszen itt tanár és diák együtt kutat és kölcsönösen segítik egymást. Folyton terebélyesedő, csodálatos, élő organizmusnak nevezte a mozgalmat, melyet nem a pénz és a manipuláció, hanem a kitörés, a tudásvágy, a felfedezés motivál. Hiller István oktatási és kulturális miniszter azt hangsúlyozta, hogy a magyarság aranytartaléka a tehetségben áll, és hogy miután megtörtént a felsőoktatás tömegesítése, a jövőben a színvonal emelésére kell törekedni. Ma négyszer annyi felsőoktatási hallgató van Magyarországon, mint a kilencvenes években. Vége van tehát a szükséges változások korának, a minőség ideje következik. A színvonal centrumú magyar felsőoktatásért kell síkraszállnunk, meg kell teremtenünk, illetve újra kell teremtenünk az elit képzést. Ez külföldön is így működik, az elit szót csak nálunk használják pejoratív értelemben. Csermely Péter, a mozgalom alapítója arról beszélt, milyen kihívásokat jelent egy kutatás, és mennyire fontos dolog ez egy középiskolás életében. - A fiatalok ebben a korban sokkal jobban keresik a veszélyeket, a kihívásokat, mint korábban bármikor. Ezeknek a kihívásoknak és veszélyeknek a szokványos esetei iskolai intőkhöz, megrovókhoz, alkoholfogyasztáshoz, balesetekhez, kábítószerhez, adott esetben bűncselekményekhez is elvezethetnek. Vajon tudunk-e más utat mutatni a kihívás megtalálására, a vetélkedésre? Miért jó út a kutatás, miért fogadható el? Azért, mert mikor a kutató diákok bekerülnek kutató laboratóriumba vagy műhelybe, valódi tudománnyal találkoznak, a valódi tudomány pedig végtelen. A tudományban nincsenek konkrét, csak újabb válaszok, melyek újabb kutatásra sarkallják az embert. Azaz, egy ismeretrobbanás alanya és kihívója és kivívója a kutató diák és ezzel folyamatos kihívásokat kell hogy megoldjon. A mozgalom a mentorok és tanárok révén az egyenlőségnek és a személyességnek is a mozgalma. Olyan kapcsolatok alakulnak itt ki, amelyek nem túl gyengék, mert akkor nem lennének elég hatékonyak, de ugyanakkor nem túl erősek, ugyanis akkor bebéklyózók lennének, nem engednének teret a kutató diák életmódban oly fontos szabadságnak. A diák az új közösségekbe, a kutató tanárok és tudós társadalom közösségében egy ismeretrobbanás és ismerős robbanás, kapcsolatrobbanásnak is az alanya lesz. Ez is olyan viselkedésbeli, megfelelésbeli, közösségbe illeszkedésbeli kihívásokra ad terepet, amelynek megfelelni emberpróbáló dolog, és amelynek megfelelni kielégítheti azt az igényt, amelyet az agyfejlődés ebben az életkorban kíván. A díszülésen az idén magalakult Egykori Kutató Diákok Mozgalma, az ekut is bemutatkozott. Böde Csaba, a mozgalom főszervezője szerint az ekut kettős céllal alakult. Egyrészt, hogy a valamikori középiskolás kutató diákok körében kialakult barátságokat, ismeretségeket a fiatalok az egyetemi, főiskolai évek alatt, sőt később is fenntartsák, másrészt meg, hogy a tömegessé vált felsőoktatásban megtalálják a tehetségeket. Egy olyan közösséget szeretnénk alkotni, amik ezeknek a tehetséges embereknek ugyanúgy lehetőséget ad a kibontakozásra, mint a tehetséges középiskolások számára a kutató diák mozgalom biztosít. Célunk nem csak a volt kutató diákok tömörítése, hanem minden tehetséges embert szeretettel várunk. Az ünnepi tudományos ülésen a tíz év legjobb kutató diákjai és tanárai közül néhányan rövid előadással mutatkoztak be, de kutató diák életutakkal is megismerkedhettünk, valamint Révész Tamás 18 éves kutató diák hadtörténeti monográfiájának bemutatójára is sor került, végezetül pedig a kutató diák tudományos fotópályázat eredményhirdetése következett. ■ HORVÁTH Ágnes RÖVIDEN ■ ÖTVENHATOS DOLGOK Rossz párhuzam Boross Péter volt miniszterelnök szerint gyalázat összemosni az 1956-os forradalmat a napjainkban zajló demonstrációkkal. Úgy véli, egy idegen megszálló hatalom elleni szabadságharcot nem lehet egy lapon említeni a mostani kormányellenes demonstrációkkal: aki ezt megteszi, az „lejáratja '56 szellemét”. Oplatka András történész szerint sincs alapja a párhuzamnak, Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottságának elnöke ugyanakkor úgy véli, a kérdést az idő dönti majd el. A három '56-os szemtanút az MTI tudósítója a Budapesten zajló, a témával foglalkozó nemzetközi konferencián kérdezte. I ROMÁNIA-EU Kisebbségvédelem Az Európai Bizottság minapi jelentésben értékelte Románia európai uniós felkészültségét, s annak alapján javasolja az ország 2007. januárban történő csatlakozását az Európai Unióhoz. A dokumentum a megtett lépések tudomásul vételén túl számos problémát fogalmaz meg a politikai kritériumok teljesítése esetében. „A közlemény az Európai Unió történetében eddig páratlan szigorúsággal kívánja az ország fejlődését a csatlakozás után is nyomon követni" - jelentette ki Gál Kinga képviselő asszony, a Magyar Néppárti Delegáció témafelelőse. Hangsúlyozta: a kisebbségvédelem területén szerény előrelépés érzékelhető, ezért a további lépések nyomon követéséhez konkrét intézményt, a bécsi Rasszizmus és Idegengyűlölet Elleni Európai Megfigyelő Központot nevezi meg a bizottság, így továbbra is rendelkezésre állnak eszközök a kisebbségek érdekérvényesítésére. ■ FÜLEK Inkubátorház Három évvel az ötlet megszületése után Füleken átadták az inkubátorházat, a kezdő kisvállalkozóknak kedvezményesen helyet adó központot. Az egykori szolgáltatások házát alakították át erre a célra, s a háromszintes épület új arculatot kapott. Teljes kommunikációs hálózat áll rendelkezésükre a tetszetős és modern környezetben - az új Szó szerint ezt is bemutatták az átadás napján, amikor egyébként nemzetközi konferenciát rendeztek Vállalkozás határok nélkül címmel, csaknem kétszáz vendég részvételével, akik Salgótarjánból, Fülek testvértelepüléséről, Bátonterenyéből, Pozsonyból, Rimaszombatból és Losoncról érkeztek. Agócs József, Fülek polgármestere szerint a most átadott épületnek komoly jelentősége van, s remélhető, hogy abban sok vállalkozó jut majd hasznosítható információkhoz. ■ KASSA A nagy népszerűségnek örvendő kassai barangolások szeptembertől már nemcsak államnyelven, hanem magyarul is követhető - adja hírül az Új Szó. Ezt a városnéző sétát két éven keresztül Milan Kokun idegenvezető kezdeményezte: minden hónap első szombatján más útvonalon és más kijelölt céllal járták be az érdeklődők a belváros utcáit. A turnusok száma egyre nőtt, a magyarul beszélő lokálpatriótáké szintén, így ősztől beiktattak egy újabb csoportot a magyar érdeklődők számára. Ennek vezetője Balassa Zoltán történész lett, aki első alkalommal a kassai mozik témáját „járatta" végig.