Magyar Szó, 2007. augusztus (64. évfolyam, 177-203. szám)

2007-08-01 / 177. szám

2007. augusztus 1., szerda Nagy eredmény: két magyar összehajolt Sikeres volt-e a Markó-Tőkés találkozó?­­ A válasz egy vagy több hónap múlva derül ki Szerkesztőségi hírösszefoglaló Nemrégiben még példálózhattunk a felvidéki magyar összefogással, de már az is igencsak lazulni tűnik. Kárpátalján bizonytalan a két magyar szervezet együttműködése, miként nálunk is a kiépülés a négy között (Eltekintve a számtalan kezdeményezéstől.) Romániában hasonlóképp éle­sek a viszonyok, s emiatt nagy jelentőségű, hogy a legnagyobb külhoni magyar közösségben leült tárgyalni a két vezető. Az eredmény? Pár­beszéd címmel a Krónika írja: Felszállt hát a fehér füst, több hónapos egyeztetési huzavona után hétfőn Ko­lozsváron létrejött a Markó Béla és Tő­kés László közötti találkozó. Az ilyenkor aktuális számvetést végző krónikásból először is az a megjegyzés kívánkozik ki, miszerint hűen tükrözi az erdélyi magyar érdekképviselet jelenlegi állapotát, hogy a közösség sorsára alapvető befolyással bíró két politikai-közéleti személyiség ke­rek féléves huzavona után volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni egymással. Egészséges politikai közegben az RMDSZ és az EMNT elnöke legutóbbi, december 28-i, marosvásárhelyi megbe­szélése óta a hétfői legalább a hatodik kellett volna legyen, amelyen a felek nem az együttműködéshez támasztott feltétel­csomagokat tartalmazó mappát cserélik ki, hanem azt veszik számba, mi valósult meg a közös megállapodás útján elindí­tott cselekvési tervből. Vagy megbeszé­lik, hol és milyen formában kell ráerősí­teni az európai parlamenti választásokat megelőző kampányban, hogy ne legyen magyarok lakta vidék Romániában, aho­vá ne jusson el az összmagyar EP-jelölt­­lista híve. Ehhez képest - az ellenzék tava­lyi javaslata ellenére - most még min­dig csak a pártlistánál és a független jelöltnél, no meg a párbeszéd folytatá­sának kölcsönös igényénél tartunk. Az újdonság mindössze abban áll, hogy az RMDSZ és a Tőkés mögött felsorakozó szervezetek meghatározták a nemzeti összefogáshoz szükséges közös nevező sarokszámait. Történelmi távlatokban persze hat hónap nem sok idő, pláne, ha a felek a következő hetekben képe­sek lesznek konkrétan is felvázolni az együttműködés kereteit. Minderre a Markó- és Tőkés-féle igénylista egy­aránt alkalmasnak tűnik, annál is inkább, mert a két csomag bizonyos elemei fe­dik egymást. Az RMDSZ által kitűzött közös nemzeti célokat, valamint az el­lenzék által előterjesztett nemzeti ösz­­szefogás programját azonban csak igazi párbeszéddel, kompromisszumkészség­gel lehet konkrét eredményeket felmu­tató stratégiává összekovácsolni. Pár­beszéd ehhez még nem elég. Az Új Magyar Szó - a lapunkban tegnap közölt hivatalos információk mellett - arról is beszámol, hogy Mar­kó Béla szűk körben elismerte, tisztá­ban vannak azzal, hogy az RMDSZ-sza­­vazók közül sokan kényszerűségből, az erdélyi magyarság politikai képviselete iránt érzett felelősségből szavaznak az RMDSZ-re, nem azért, mert feltétlenül szimpatizálnak vele. „Ma már van élet az RMDSZ-en kí­vül” - mondta. „Sokkal őszintébb vagy, mint szoktál lenni!” - válaszolt az elnök­nek Tőkés László, majd részletezni kezd­te elvárásaikat. „A közpénzek elosztását depolitizálni kell. Negatív diszkriminá­cióval sújtjátok azokat a szervezeteket, amelyek nem sorakoztak fel mellettetek. Az SZKT unalmas, előre megrendezett” - sorolta kifogásaikat. Markó egyetértett abban, hogy hosz­­szabb távú tárgyalások során a püspök által felvetett radikálisabb kérdésekről is tárgyalás induljon. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról elmond­ta: „Ez pontosan az, amit mi is akarunk.” Az EMNT részéről elhangzó vélemény szerint történelmi esély van a partnerkap­csolat kialakítására. Hatalom- és munka­­megosztásban kell gondolkozni. Elhang­zott: „kezdjük meg a dialógust, majd szűkebb körben dolgozzuk ki alaposan.” „Jól ismerjük egymást. Tudjuk, hogy számos kérdésben másképp gondolko­zunk, de azt is tudjuk, hogy vannak alap­vető célok, amikben egyetértünk. Példá­ul abban, hogy szükségesek a különböző autonómiaformák. Az anyanyelvi okta­tás területén és annak intézményei tekin­tetében is jelentős változás szükséges. Erdély infrastrukturális fejlesztésének szükségességében is hasonlóan gondol­kodunk. Véleményem szerint ez elegen­dő alapot biztosít az együttműködéshez, a tárgyaláshoz mindenképpen. De szó sincs arról, hogy elfelejtenénk a nézetkü­lönbségeket” - fejtegette Markó. „Túltettük magunkat mindazon, ami elválaszt. Ezt a nemzeti érdek diktálja. Ma­tematikai kényszer is közreműködik eb­ben. De mindennél fontosabb, hogy az er­délyi magyarság erős EU-s képviselethez jusson. Hajlok arra, hogy egy nemzeti lis­tát állítsunk össze az RMDSZ logója alatt, mert jogilag csak ez lehetséges” - szögez­te le Tőkés, akivel egyetértett a szövetség elnöke is, aki úgy fogalmazott: „Minden esély megvan arra, hogy megegyezzünk.” A Magyar Hírlap munkatársának tu­dósítása szerint Tőkés elmondta, ő nem független, hanem egyéni jelölt az euró­pai parlamenti választásokra, és a szük­ség követelte meg, hogy ezt elvállalja. Hozzátette, legszívesebben nemzeti lis­tát látna az RMDSZ logója alatt, és hang­súlyozta, hogy az őt támogató 137 ezer aláírás bizonyítja, hogy az RMDSZ nem képviseli a teljes romániai magyarságot. Egyben az erdélyi magyar politikai rend­szerváltást sürgette. Erre vonatkozóan Markó kifejtette, a rendszerváltás jól-rosszul, de lezajlott már Romániában, ezért inkább szemlé­letváltásra lenne szükség a jövőben. Jól­lehet mind az RMDSZ, mind az EMNT úgy érzi, egyedül is be tudná juttatni je­löltjét az Európai Parlamentbe, de min­dennél fontosabbnak tartja a magyarság céljainak megvalósítását, és ezért nem kí­ván kockáztatni. Új Magyar Szó Óvatosan, ha kisebbségi az ügy! Matina Hedvig esete a belügyekbe való beavatkozás lehet? Magyarország a korábban is kifej­tett álláspontját képviseli a nyitrai diák­lány, Matina Hedvig ügyében - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Bu­dapesten, a külképviselet-vezetők kon­ferenciája kapcsán tartott sajtóértekezle­ten. Magyarország elvi álláspontja végig ugyanaz volt Matina Hedvig ügyében - válaszolta arra a kérdésre, tervezi-e az elmúlt napok fejleményeit figyelembe véve, hogy határozottabban lép fel a kér­désben. Gyurcsány megismételte: Ma­gyarországnak tartózkodnia kell attól, hogy beavatkozzon egy másik állam igaz­ságszolgáltatásának ügyeibe egy konkrét bűneset vagy annak gyanúja esetén. A Fidesz gyorsan reagált a miniszter­­elnök állításaira, közte Matina Hedvig ügyére. Az ellenzéki párt szóvivője, Szí­jártó Péter kijelentette: a Magyar Köz­társaság mindenkori miniszterelnökének alkotmányban is rögzített kötelessége, hogy határozottan és bátran kiálljon a határon túli magyarokért. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc „gyáva módon nem is állt ki Matina Hedvigért, még Magyar­­országon is hazudott” az ezzel kapcsola­tos fellépéséről. A fideszes politikus sze­rint ha változatlan a kormány álláspontja ebben az ügyben, „az végképp rossz hír, mert ez azt jelenti, hogy a történetek el­lenére sem hajlandó a kormány fellépni határozottan a megvert magyar lány ügy­ében” - közölte a Magyar Hírlap. A Magyar Nemzet írása szerint a mi­niszterelnök a sajtóértekezletet megelő­ző beszédében hangsúlyozta: akkor is tárgyalni kell a szlovákokkal, ha Matina Hedvignek igaza volt. Ismert: Gyurcsány álláspontja a Ma­tina Hedvig-ügyben akkor derült ki, amikor a szlovák kormányszóvivő meg­hazudtolta. A magyar kormányfő június közepén úgy nyilatkozott az MTI-nek a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követően, hogy Matina Hedvig ügyét ő a plenáris ülé­sen is felvetette. A Magyar Nemzet tu­dósítójának viszont Silvia Glendova, a pozsonyi kormány szóvivője úgy nyilat­kozott, hogy Matina Hedvigről csupán a két kormányfő négyszemközti megbe­szélésén esett szó, amikor Fico megkö­szönte Gyurcsány elhatárolódását azon magyar politikusok nyilatkozataitól, akik azzal vádolták Szlovákiát, hogy po­litikai ügyet csinál az esetből. Gyurcsány mindezt annak ellenére tette, hogy Németh Zsolt, az Országgyű­lés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Szabó Vilmos, a testület szocialista al­­elnöke májusban közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy független, politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást kérnek Szlovákiától a Matina Hedviggel történtek kapcsán. M­agyarország kormányának tar­tózkodnia kell attól, hogy be­avatkozzék egy másik állam igaz­ságszolgáltatásának ügyeibe egy konkrét bűneset miatt. Ezt jelentette ki Gyurcsány Ferenc a külképviselet-vezetők budapes­ti konferenciája után. A konkrét bűnese­tet mindenki ismeri: egy magyar lányt megvertek a Felvidéken, és az ügy jelen­legi állása szerint nem dőlt meg a felté­telezés, hogy Malina Hedviget azért érte bántódás, mert anyanyelvén mert beszél­ni Szlovákia felségterületén. A magyar kormány hűvös távolság­­tartása egyeseknek akár a jogszerűség mintapéldáját is jelentheti. Hiszen az igazságszolgáltatás a jogállamban még a saját ország kormányától is független - vajon milyen alapon árthatná bele ma­gát akkor a budapesti vezetés. Továbbá: csak nem fogjuk a magyar-szlovák ál­lamközi viszonyt egyetlen személy há­nyattatása miatt megmérgezni? Úgy véljük, hogy ez a logika minden eresztékében recseg és ropog. ÁLLÁSPONT Szégyen Elsősorban fájdalommal állapíthatjuk meg, hogy a határon túli magyarok védel­mének hatásfoka - ha a gyurcsányi alap­állásból indulunk ki - ma rosszabb, mint a pártállami rendszer alkonyán, a nyolcva­nas évek végén. Akkor ugyanis az MSZMP vezető külpolitikusa - Szűrös Mátyásnak hívták - kijelentette, hogy a Ceausescu­­rendszer nyomása alatt magyarságukban sértett emberek nálunk oltalmat nyernek. Ettől kezdve a zöldhatáron idemenekült embereket már nem toloncolták vissza. Azok is, akik odahaza maradtak, megtud­hatták, hogy van egy anyaország, amely nem marad teljesen közömbös, amikor bántják őket. Nagyot fordult a világ azóta. Most magyarországiak, romániaiak, szlová­kiaiak mind uniós állampolgárok va­gyunk. Valamennyiünk anyanyelve az Európai Unió hivatalos nyelve. Ha akármelyik ország területén e nyelvek használatáért fizikai vagy erkölcsi sére­lem ér egy uniós polgárt, az felháborító törvénytelenség. És megengedhetetlen, hogy annak az országnak a hatóságai, amelynek felségterületén az esemény megtörtént, az áldozatot akarják bűnös­nek beállítani. Ilyesmiért uniós fórumokhoz kell fordulni, és egész más hangsúlyt kap­na a fellépés, ha ezt nem egy civil szer­vezet, hanem a magyar kormány ten­né meg. Szó sincs arról, hogy ez a szlovák igazságszolgáltatás befolyásolása volna. Matina Hedvig ügyében az ottani rend­őrség tesz úgy, mintha nyomozna. És főként a rendőrség egymásnak ellent­mondó nyilatkozatai akadályozták meg, hogy a csaknem egy éve történt esemé­nyekre fény derüljön. A rendőrség te­vékenységéért pedig a pozsonyi kor­mány felel. Az a pozsonyi kormány, amelyet még meg sem próbál jobb belátásra bír­ni a budapesti hatalom. Szégyen. ■ (Magyar Hírlap) Mxymna kitekintő®magyar-szo.co.yu KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ SERDÜLŐK ÉS POLITIKA Orbán s a Balaton A 12-15 évesek 64 százaléka tud­ta megnevezni a miniszterelnököt; a köztársasági elnök nevét a 8-12 éve­sek közül csak minden negyedik, a 12-15 évesek közül pedig minden második diák ismerte. A megkérde­zettek közül voltak, akik úgy hitték, hogy a fiatalok, illetve a vallásos em­berek jelentik az ellenzéket. Orbán Viktor a legismertebb név a politi­kusok között, de akadt, aki egysze­rűen csak kordonbontóként ismerte. Gyurcsány Ferenc is ismert, a gye­rekek egy része ugyanakkor őt vagy gazdag üzletemberként vagy volt KISZ-vezetőként nevezte meg. A megkérdezett gyermekek csu­pán tíz százaléka tudott ötnél több me­gyei nevezetességet felsorolni, ebből is a Balaton az első, majd a Tesco, a Pla­­za, a Krokodil Zoo, az Európa Park ke­rült a listára, de ezeket is megelőzik az élményfü­rdők. Iskolájuk névadójáról 26 százalékuk semmit nem tudott. Ezek derültek ki egy felmérés­ből, amelynek keretében kétezer, 8- 15 éves somogyi diákot faggatott egy főiskolai tanár. ■ MINISZTERVÁLTÁS Ismét RMDSZ-es Traian Basescu román államfő ki­nevezte Winkler Gyulát, az RMDSZ által javasolt új informatikai és táv­közlési minisztert - közölte az MTI. Winkler elődjét, Nagy Zsoltot Ba­sescu azért függesztette fel tisztség­éből, mert büntetőjogi vizsgálat in­dult ellene egy korrupciós ügyben. Az RMDSZ szerint alaptalanul vádolják Nagy Zsoltot, aki mindig is tagadta a korrupciós vádakat. Winkler eddig külkereskedelmi államtitkári tisztséget, korábban pe­dig, szintén Tariceanu miniszterel­nök kabinetjében, megbízott keres­kedelmi miniszteri posztot töltött be. Winklert azt követően javasolta az RMDSZ, hogy lejárt Nagy Zsolt fel­függesztésének határideje. Winkler egyik legfontosabb célki­tűzésének nevezte azt, hogy minél na­gyobb arányban hívják le a Románi­ának 2007 és 2013 között biztosított uniós pénzeket. Másik terve, hogy 2008 végéig megduplázza a jelenleg félmilliárd dollárra tehető román in­formációs technológiai exportot. ■ SZLOVÁKIA Cenzúra a tévében? A szlovák televízió több munkatár­sa vádolta meg cenzúrázással a köz­­szolgálati csatornát. Szerintük az STV a kormány elvárásaihoz igazodik, ezért többen önként vagy kényszerűen tá­voztak. Az STV egyik ismert riporte­rét, Eugen Kordát azután rúgták ki az év elején, hogy oknyomozó riportfilm­ben igyekezett feltárni a Nyitrán meg­vert magyar egyetemista, Matina Hed­vig esetének körülményeit. Hasonlóképpen távozott a közte­levízióból Stefan Hríb, egy éjszakai beszélgetőműsor vezetője, aki rend­szerint kényes kérdéseket firtatott műsoraiban, s aki a tévétől való távo­zása után annak a Tyzden című heti­lapnak lett a főszerkesztője, amelynek hasábjain a Hedvig-ügyben fordula­tot körvonalazó írások jelentek meg. Az ő kirúgásukat követően töb­ben is távoztak a híradó szerkesztő­ségéből, az utóbbi hetekben pedig más tévések is otthagyták a híradót. Döntéseiket azzal indokolták, hogy szerintük a szerkesztőségvezetők be­avatkoznak a kormány munkájával kapcsolatos tudósításokba. Az STV elnöke azonban csak „belső kommu­nikációs zavarról” beszélt, és tagadta a politikai nyomás vádját.

Next