Magyar Szó, 2007. augusztus (64. évfolyam, 177-203. szám)
2007-08-01 / 177. szám
2007. augusztus 1., szerda Nagy eredmény: két magyar összehajolt Sikeres volt-e a Markó-Tőkés találkozó? A válasz egy vagy több hónap múlva derül ki Szerkesztőségi hírösszefoglaló Nemrégiben még példálózhattunk a felvidéki magyar összefogással, de már az is igencsak lazulni tűnik. Kárpátalján bizonytalan a két magyar szervezet együttműködése, miként nálunk is a kiépülés a négy között (Eltekintve a számtalan kezdeményezéstől.) Romániában hasonlóképp élesek a viszonyok, s emiatt nagy jelentőségű, hogy a legnagyobb külhoni magyar közösségben leült tárgyalni a két vezető. Az eredmény? Párbeszéd címmel a Krónika írja: Felszállt hát a fehér füst, több hónapos egyeztetési huzavona után hétfőn Kolozsváron létrejött a Markó Béla és Tőkés László közötti találkozó. Az ilyenkor aktuális számvetést végző krónikásból először is az a megjegyzés kívánkozik ki, miszerint hűen tükrözi az erdélyi magyar érdekképviselet jelenlegi állapotát, hogy a közösség sorsára alapvető befolyással bíró két politikai-közéleti személyiség kerek féléves huzavona után volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni egymással. Egészséges politikai közegben az RMDSZ és az EMNT elnöke legutóbbi, december 28-i, marosvásárhelyi megbeszélése óta a hétfői legalább a hatodik kellett volna legyen, amelyen a felek nem az együttműködéshez támasztott feltételcsomagokat tartalmazó mappát cserélik ki, hanem azt veszik számba, mi valósult meg a közös megállapodás útján elindított cselekvési tervből. Vagy megbeszélik, hol és milyen formában kell ráerősíteni az európai parlamenti választásokat megelőző kampányban, hogy ne legyen magyarok lakta vidék Romániában, ahová ne jusson el az összmagyar EP-jelöltlista híve. Ehhez képest - az ellenzék tavalyi javaslata ellenére - most még mindig csak a pártlistánál és a független jelöltnél, no meg a párbeszéd folytatásának kölcsönös igényénél tartunk. Az újdonság mindössze abban áll, hogy az RMDSZ és a Tőkés mögött felsorakozó szervezetek meghatározták a nemzeti összefogáshoz szükséges közös nevező sarokszámait. Történelmi távlatokban persze hat hónap nem sok idő, pláne, ha a felek a következő hetekben képesek lesznek konkrétan is felvázolni az együttműködés kereteit. Minderre a Markó- és Tőkés-féle igénylista egyaránt alkalmasnak tűnik, annál is inkább, mert a két csomag bizonyos elemei fedik egymást. Az RMDSZ által kitűzött közös nemzeti célokat, valamint az ellenzék által előterjesztett nemzeti öszszefogás programját azonban csak igazi párbeszéddel, kompromisszumkészséggel lehet konkrét eredményeket felmutató stratégiává összekovácsolni. Párbeszéd ehhez még nem elég. Az Új Magyar Szó - a lapunkban tegnap közölt hivatalos információk mellett - arról is beszámol, hogy Markó Béla szűk körben elismerte, tisztában vannak azzal, hogy az RMDSZ-szavazók közül sokan kényszerűségből, az erdélyi magyarság politikai képviselete iránt érzett felelősségből szavaznak az RMDSZ-re, nem azért, mert feltétlenül szimpatizálnak vele. „Ma már van élet az RMDSZ-en kívül” - mondta. „Sokkal őszintébb vagy, mint szoktál lenni!” - válaszolt az elnöknek Tőkés László, majd részletezni kezdte elvárásaikat. „A közpénzek elosztását depolitizálni kell. Negatív diszkriminációval sújtjátok azokat a szervezeteket, amelyek nem sorakoztak fel mellettetek. Az SZKT unalmas, előre megrendezett” - sorolta kifogásaikat. Markó egyetértett abban, hogy hoszszabb távú tárgyalások során a püspök által felvetett radikálisabb kérdésekről is tárgyalás induljon. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozásáról elmondta: „Ez pontosan az, amit mi is akarunk.” Az EMNT részéről elhangzó vélemény szerint történelmi esély van a partnerkapcsolat kialakítására. Hatalom- és munkamegosztásban kell gondolkozni. Elhangzott: „kezdjük meg a dialógust, majd szűkebb körben dolgozzuk ki alaposan.” „Jól ismerjük egymást. Tudjuk, hogy számos kérdésben másképp gondolkozunk, de azt is tudjuk, hogy vannak alapvető célok, amikben egyetértünk. Például abban, hogy szükségesek a különböző autonómiaformák. Az anyanyelvi oktatás területén és annak intézményei tekintetében is jelentős változás szükséges. Erdély infrastrukturális fejlesztésének szükségességében is hasonlóan gondolkodunk. Véleményem szerint ez elegendő alapot biztosít az együttműködéshez, a tárgyaláshoz mindenképpen. De szó sincs arról, hogy elfelejtenénk a nézetkülönbségeket” - fejtegette Markó. „Túltettük magunkat mindazon, ami elválaszt. Ezt a nemzeti érdek diktálja. Matematikai kényszer is közreműködik ebben. De mindennél fontosabb, hogy az erdélyi magyarság erős EU-s képviselethez jusson. Hajlok arra, hogy egy nemzeti listát állítsunk össze az RMDSZ logója alatt, mert jogilag csak ez lehetséges” - szögezte le Tőkés, akivel egyetértett a szövetség elnöke is, aki úgy fogalmazott: „Minden esély megvan arra, hogy megegyezzünk.” A Magyar Hírlap munkatársának tudósítása szerint Tőkés elmondta, ő nem független, hanem egyéni jelölt az európai parlamenti választásokra, és a szükség követelte meg, hogy ezt elvállalja. Hozzátette, legszívesebben nemzeti listát látna az RMDSZ logója alatt, és hangsúlyozta, hogy az őt támogató 137 ezer aláírás bizonyítja, hogy az RMDSZ nem képviseli a teljes romániai magyarságot. Egyben az erdélyi magyar politikai rendszerváltást sürgette. Erre vonatkozóan Markó kifejtette, a rendszerváltás jól-rosszul, de lezajlott már Romániában, ezért inkább szemléletváltásra lenne szükség a jövőben. Jóllehet mind az RMDSZ, mind az EMNT úgy érzi, egyedül is be tudná juttatni jelöltjét az Európai Parlamentbe, de mindennél fontosabbnak tartja a magyarság céljainak megvalósítását, és ezért nem kíván kockáztatni. Új Magyar Szó Óvatosan, ha kisebbségi az ügy! Matina Hedvig esete a belügyekbe való beavatkozás lehet? Magyarország a korábban is kifejtett álláspontját képviseli a nyitrai diáklány, Matina Hedvig ügyében - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Budapesten, a külképviselet-vezetők konferenciája kapcsán tartott sajtóértekezleten. Magyarország elvi álláspontja végig ugyanaz volt Matina Hedvig ügyében - válaszolta arra a kérdésre, tervezi-e az elmúlt napok fejleményeit figyelembe véve, hogy határozottabban lép fel a kérdésben. Gyurcsány megismételte: Magyarországnak tartózkodnia kell attól, hogy beavatkozzon egy másik állam igazságszolgáltatásának ügyeibe egy konkrét bűneset vagy annak gyanúja esetén. A Fidesz gyorsan reagált a miniszterelnök állításaira, közte Matina Hedvig ügyére. Az ellenzéki párt szóvivője, Szíjártó Péter kijelentette: a Magyar Köztársaság mindenkori miniszterelnökének alkotmányban is rögzített kötelessége, hogy határozottan és bátran kiálljon a határon túli magyarokért. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc „gyáva módon nem is állt ki Matina Hedvigért, még Magyarországon is hazudott” az ezzel kapcsolatos fellépéséről. A fideszes politikus szerint ha változatlan a kormány álláspontja ebben az ügyben, „az végképp rossz hír, mert ez azt jelenti, hogy a történetek ellenére sem hajlandó a kormány fellépni határozottan a megvert magyar lány ügyében” - közölte a Magyar Hírlap. A Magyar Nemzet írása szerint a miniszterelnök a sajtóértekezletet megelőző beszédében hangsúlyozta: akkor is tárgyalni kell a szlovákokkal, ha Matina Hedvignek igaza volt. Ismert: Gyurcsány álláspontja a Matina Hedvig-ügyben akkor derült ki, amikor a szlovák kormányszóvivő meghazudtolta. A magyar kormányfő június közepén úgy nyilatkozott az MTI-nek a Robert Fico szlovák miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követően, hogy Matina Hedvig ügyét ő a plenáris ülésen is felvetette. A Magyar Nemzet tudósítójának viszont Silvia Glendova, a pozsonyi kormány szóvivője úgy nyilatkozott, hogy Matina Hedvigről csupán a két kormányfő négyszemközti megbeszélésén esett szó, amikor Fico megköszönte Gyurcsány elhatárolódását azon magyar politikusok nyilatkozataitól, akik azzal vádolták Szlovákiát, hogy politikai ügyet csinál az esetből. Gyurcsány mindezt annak ellenére tette, hogy Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Szabó Vilmos, a testület szocialista alelnöke májusban közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy független, politikai befolyástól mentes igazságszolgáltatást kérnek Szlovákiától a Matina Hedviggel történtek kapcsán. Magyarország kormányának tartózkodnia kell attól, hogy beavatkozzék egy másik állam igazságszolgáltatásának ügyeibe egy konkrét bűneset miatt. Ezt jelentette ki Gyurcsány Ferenc a külképviselet-vezetők budapesti konferenciája után. A konkrét bűnesetet mindenki ismeri: egy magyar lányt megvertek a Felvidéken, és az ügy jelenlegi állása szerint nem dőlt meg a feltételezés, hogy Malina Hedviget azért érte bántódás, mert anyanyelvén mert beszélni Szlovákia felségterületén. A magyar kormány hűvös távolságtartása egyeseknek akár a jogszerűség mintapéldáját is jelentheti. Hiszen az igazságszolgáltatás a jogállamban még a saját ország kormányától is független - vajon milyen alapon árthatná bele magát akkor a budapesti vezetés. Továbbá: csak nem fogjuk a magyar-szlovák államközi viszonyt egyetlen személy hányattatása miatt megmérgezni? Úgy véljük, hogy ez a logika minden eresztékében recseg és ropog. ÁLLÁSPONT Szégyen Elsősorban fájdalommal állapíthatjuk meg, hogy a határon túli magyarok védelmének hatásfoka - ha a gyurcsányi alapállásból indulunk ki - ma rosszabb, mint a pártállami rendszer alkonyán, a nyolcvanas évek végén. Akkor ugyanis az MSZMP vezető külpolitikusa - Szűrös Mátyásnak hívták - kijelentette, hogy a Ceausescurendszer nyomása alatt magyarságukban sértett emberek nálunk oltalmat nyernek. Ettől kezdve a zöldhatáron idemenekült embereket már nem toloncolták vissza. Azok is, akik odahaza maradtak, megtudhatták, hogy van egy anyaország, amely nem marad teljesen közömbös, amikor bántják őket. Nagyot fordult a világ azóta. Most magyarországiak, romániaiak, szlovákiaiak mind uniós állampolgárok vagyunk. Valamennyiünk anyanyelve az Európai Unió hivatalos nyelve. Ha akármelyik ország területén e nyelvek használatáért fizikai vagy erkölcsi sérelem ér egy uniós polgárt, az felháborító törvénytelenség. És megengedhetetlen, hogy annak az országnak a hatóságai, amelynek felségterületén az esemény megtörtént, az áldozatot akarják bűnösnek beállítani. Ilyesmiért uniós fórumokhoz kell fordulni, és egész más hangsúlyt kapna a fellépés, ha ezt nem egy civil szervezet, hanem a magyar kormány tenné meg. Szó sincs arról, hogy ez a szlovák igazságszolgáltatás befolyásolása volna. Matina Hedvig ügyében az ottani rendőrség tesz úgy, mintha nyomozna. És főként a rendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatai akadályozták meg, hogy a csaknem egy éve történt eseményekre fény derüljön. A rendőrség tevékenységéért pedig a pozsonyi kormány felel. Az a pozsonyi kormány, amelyet még meg sem próbál jobb belátásra bírni a budapesti hatalom. Szégyen. ■ (Magyar Hírlap) Mxymna kitekintő®magyar-szo.co.yu KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ SERDÜLŐK ÉS POLITIKA Orbán s a Balaton A 12-15 évesek 64 százaléka tudta megnevezni a miniszterelnököt; a köztársasági elnök nevét a 8-12 évesek közül csak minden negyedik, a 12-15 évesek közül pedig minden második diák ismerte. A megkérdezettek közül voltak, akik úgy hitték, hogy a fiatalok, illetve a vallásos emberek jelentik az ellenzéket. Orbán Viktor a legismertebb név a politikusok között, de akadt, aki egyszerűen csak kordonbontóként ismerte. Gyurcsány Ferenc is ismert, a gyerekek egy része ugyanakkor őt vagy gazdag üzletemberként vagy volt KISZ-vezetőként nevezte meg. A megkérdezett gyermekek csupán tíz százaléka tudott ötnél több megyei nevezetességet felsorolni, ebből is a Balaton az első, majd a Tesco, a Plaza, a Krokodil Zoo, az Európa Park került a listára, de ezeket is megelőzik az élményfürdők. Iskolájuk névadójáról 26 százalékuk semmit nem tudott. Ezek derültek ki egy felmérésből, amelynek keretében kétezer, 8- 15 éves somogyi diákot faggatott egy főiskolai tanár. ■ MINISZTERVÁLTÁS Ismét RMDSZ-es Traian Basescu román államfő kinevezte Winkler Gyulát, az RMDSZ által javasolt új informatikai és távközlési minisztert - közölte az MTI. Winkler elődjét, Nagy Zsoltot Basescu azért függesztette fel tisztségéből, mert büntetőjogi vizsgálat indult ellene egy korrupciós ügyben. Az RMDSZ szerint alaptalanul vádolják Nagy Zsoltot, aki mindig is tagadta a korrupciós vádakat. Winkler eddig külkereskedelmi államtitkári tisztséget, korábban pedig, szintén Tariceanu miniszterelnök kabinetjében, megbízott kereskedelmi miniszteri posztot töltött be. Winklert azt követően javasolta az RMDSZ, hogy lejárt Nagy Zsolt felfüggesztésének határideje. Winkler egyik legfontosabb célkitűzésének nevezte azt, hogy minél nagyobb arányban hívják le a Romániának 2007 és 2013 között biztosított uniós pénzeket. Másik terve, hogy 2008 végéig megduplázza a jelenleg félmilliárd dollárra tehető román információs technológiai exportot. ■ SZLOVÁKIA Cenzúra a tévében? A szlovák televízió több munkatársa vádolta meg cenzúrázással a közszolgálati csatornát. Szerintük az STV a kormány elvárásaihoz igazodik, ezért többen önként vagy kényszerűen távoztak. Az STV egyik ismert riporterét, Eugen Kordát azután rúgták ki az év elején, hogy oknyomozó riportfilmben igyekezett feltárni a Nyitrán megvert magyar egyetemista, Matina Hedvig esetének körülményeit. Hasonlóképpen távozott a köztelevízióból Stefan Hríb, egy éjszakai beszélgetőműsor vezetője, aki rendszerint kényes kérdéseket firtatott műsoraiban, s aki a tévétől való távozása után annak a Tyzden című hetilapnak lett a főszerkesztője, amelynek hasábjain a Hedvig-ügyben fordulatot körvonalazó írások jelentek meg. Az ő kirúgásukat követően többen is távoztak a híradó szerkesztőségéből, az utóbbi hetekben pedig más tévések is otthagyták a híradót. Döntéseiket azzal indokolták, hogy szerintük a szerkesztőségvezetők beavatkoznak a kormány munkájával kapcsolatos tudósításokba. Az STV elnöke azonban csak „belső kommunikációs zavarról” beszélt, és tagadta a politikai nyomás vádját.