Magyar Szó, 2007. október (64. évfolyam, 229-255. szám)

2007-10-01 / 229. szám

2 KÜI.FÖL­D kulfold@mag­ir­s .1­­o.yu RÖVIDEN ■ BANJALUKA Elhunyt Milan Jelié Szívrohamban, ötvenegyéves korában, tegnap elhunyt Milan Jelié, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, erősítette meg a Beta hírügynökség­nek a Független Szociáldemokraták Pártjának egyik magasrangú tisztségvi­selője. Jelié a Független Szociáldemok­raták Pártjának jelöltjeként győzött a 2006. október elsején megtartott­­elnökválasztáson. (Beta) ■ PEKING Feltételes megállapodást Feltételes megállapodás született tegnap a pekingi hatoldalú tárgya­lásokon az észak-koreai nukleá­ris programok felszámolásáról. Az amerikai küldöttségvezető­ szerint a dokumentum egészen az év végé­ig szólóan, részletesen felvázolja a teendőket. A tárgyalási fordulót két napra felfüggesztették, hogy addig a hat érdekelt kormány - az észak- és dél-koreai, a japán, a kínai, az orosz és az amerikai - tanulmányozhassa és jóváhagyhassa a megállapodást. (MTI/AP/Reuters/AFP) ■ GÁZA Tűzszüneti javaslat A Hamász kész a tűzszünetre Izraellel, bizonyos feltételek mellett -jelentette ki az iszlamista szervezet egyik illetékese tegnap. A Hamász „ezúttal kész a tűzszünetre” - mond­ta Mohammed Avád egy, a Gázai övezetben kormányon lévő radiká­lis szervezethez közel álló internetes hírportálnak, megismételve a Hamász közelmúltbeli felhívásait. Az Izrael állam létezési jogát el nem ismerő Hamász júniusban erőszakkal magá­hoz ragadta a hatalmat az övezetben, a terület azóta elszigetelődött a külvilág­tól. Egy izraeli kormányszóvivő „csel­nek” nevezte a javaslatot. A szóvivő szerint a Hamász csak időt akar nyerni a javaslattal az újraszerveződésre és az újbóli felfegyverkezésre. (MTI/AP) ■ MEXIKÓVÁROS Lecsapott a Lorenzo Öt halott, temérdek megrongált lakóház, elárasztott utcák 167 város­ban és kisebb településen, valamint számos földcsuszamlás a hegyekben - ez a Lorenzo hurrikán pusztításá­nak előzetes mérlege Mexikóban. Az áradások miatt 24 ezren voltak átmeneti szállásokon még vegáznap is, két nappal azután, hogy a forgószél lecsapott a közép-amerikai ország­ra. Összesen 130 ezer személynek kellett elővigyázatosságból elhagy­nia otthonát a veszélyeztetett terüle­teken. Az ítéletidő következményeit szombaton több szomszédos szövetsé­gi államban is érezni lehetett Mexikó középső részén, de Mexikóvárosban is. (MTI/dpa/AP) ■ ISZTAMBUL Kurd rajtaütés Kurd lázadók rajtaütésben megöl­tek a kormány alkalmazásában álló hét polgárőrt és öt civilt szombaton Török­ország délkelet részén - közölték helyi tisztségviselők tegnap. Az automata fegyverekkel felszerelkezett lázadók - katonai illetékesek szerint a szepa­­ratista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai­­ megállítottak egy minibuszt Sírnak tartományban, nem messze az iraki határtól, kiparancsolták a benne ülőket, és tüzet nyitottak rájuk. Egyes értesülések szerint a lemészárolt hét polgárőr részt vett abban a szeptem­ber közepén végrehajtott akcióban, amelyben végeztek a PKK egyik magas rangú vezetőjével. (MTI/AP/Reuters) Parlamenti választások Ukrajnában Rendben lezajlott, de a java még csak most következik Tudósítónktól Különösebb incidens nélkül zajlot­tak tegnap az előrehozott parlamenti választások Európa Földrajzilag második legnagyobb országában. Kétszázhuszonöt választókerület­ben 34 ezer szavazókörzetben 37,5 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatta le vasárnap voksát az előreho­zott parlamenti választásokon Ukrajná­ban. A legesélyesebb pártok vezetői és az ország államfője már a reggeli órákban leadta voksát. Viktor Juscsenko elnök a választásokat megelőzően, szomba­ton este televíziós üzenetben fordult a több mint 47 milliós ország lakossá­gához. Igazságos és szabad választást ígért. Egyúttal bizodalmát fejezte ki, hogy a választás nyomán demokrati­kus, az ország nemzeti érdekeit hatéko­nyan képviselni tudó koalíciós kormány alakulhat. A választás napján azt mond­ta: az előrehozott választások az egyedü­li módja a stabilitás visszaállítására. A jelenlegi miniszterelnök, Viktor Janukovics, a győzelemre legesélyesebb Régiók Pártjának elnöke és listavezetője feleségével együtt kereste fel az egyik kijevi szavazókörzetet. Rögtönzött sajtó­­tájékoztatóján kijelentette: biztos pártja sikerében, s abban is, hogy újra a Régi­ók Pártja lesz a legnagyobb kormány­erő. Hozzátette, bármely pragmatikus erővel kész koalícióra lépni. Vasárnap késő délutánig különösebb incidensről nem érkezett hír. Kisebb provokációkról lehetett csak hallani. A legtöbb problémát a hibásan össze­állított névjegyzékek okozták. Ugyan­akkor a Donyeck megyei Mariupolban vasárnapra virradóra az egyik szavazó­körzet helyiségében holtak találtak egy, a szavazólapokra vigyázó biztonsági őrt. Az első feltétele­zések szerint önke­zűleg vetett véget életének. A tegnapi parla­menti választások lebonyolítását egyéb­ként országszerte 70 ezer rendőr vigyáz­ta. 17 országból, 24 nemzetközi szerve­zet képviseletében több mint három­ezer megfigyelő érkezett Ukrajnába, ahol helyi idő szerint reggel hattól este tízig élhettek a polgárok alkotmányos joguk­kal. Közép-európai idő szerint 15 óra 30 percig a választásra jogosultak valamivel több mint 43 száza­léka járult az urnákhoz, ami előrevetí­tette, hogy az előrehozott választások mindenképp érvényesek lesznek. Lapzártánkkor egy időben a legki­sebb részvételi arány a magyarok által is sűrűn lakott Kárpátalján volt tapasz­talható. A hivatalos végeredményt a központi választási bizottság hétfőre ígéri, de két közvélemény-kutató cég már a szavazóhelyiségek zárása után közvetlenül exit-pollt ígért. Mindeneset­re politológusok egybehangzó vélemé­nye szerint az igazi küzdelem még csak most következik, ugyanis aligha fogja könnyen tudomásul venni a vereséget bármely jelentős politikai erő. ■ DUNDA György Délkelet-európai kihívások Az EBESZ parlamenti közgyűlésének őszi ülésszaka Portorožban Az idén a szlovéniai Portorožban tart­ják meg az Európai Biztonsági és Együt­­tűködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakát. A szom­bati kezdésen France Cukjati szlovén parlamenti elnök megnyitó beszédében kiemelte, hogy az idei ülésszak napirend­je rendkívül időszerű mind az EBESZ, mind pedig Szlovénia számára, amely az Európai Unió soros elnökeként jövő­re kiemelt fontosságú kérdésként keze­li a Nyugat-Balkánt. Az ülésszak témái között szerepel ugyanis a decentralizáció és az önkormányzatok a délkelet-európai országokban, továbbá a regionális ener­getikai együttműködés jövője, valamint az oktatás és a biztonság kapcsolata. France Cukjati a továbbiakban rámu­tatott arra, hogy az EBESZ az átfogó biztonsági koncepcióra alapozza tevé­kenységét. Délkelet-Európa esetében ez a béke, a gazdaságfejlesztés és a demok­ratikus intézmények erősítését jelenti. Hozzátette: „A nyugat-balkáni országok tízévi háborúskodás és instabilitás után egy új helyzet előtt állnak, történelmük során talán először követik ugyanazt a politikai ideológiát, először alkalmazzák a többpárti pluralizmust, a parlamenti demokráciát, az emberi jogok tisztelet­ben tartását, a joguralmat, akárcsak a piacgazdaságot, s talán először tűztek ki közös külpolitikai stratégiai célt, az euroatlanti integrációt.” Goran Lennmarker, az EBESZ parla­menti közgyűlésének elnöke szintén úgy értékelte, hogy Délkelet-Európa kivé­teles változások előtt áll, s emlékez­tetett arra, hogy még mindig megol­datlan a kosovói rendezés kérdése, bár szerinte Kosovóra fényes jövő vár. Josep Borell, az EBESZ elnöklőjének különkiküldöttje emlékeztetett arra, hogy a parlamenteknek soha sem volt nagyobb befolyásuk a nemzetközi poli­tikára mint jelenleg, s ugyanez vonat­kozik az EBESZ parlamenti közgyűlésé­re is, amely elsősorban az emberi jogok érvényesítése érdekében léphet fel ered­ményesen. Kiemelte a kosovói misszió jelentőségét, s elmondta, hogy az EBESZ ugyan semleges álláspontot képvisel a dél-szerbiai tartomány jövőbeni státu­sa meghatározásának kérdésben, de ez nem jelenti azt, hogy ne vállalna szere­pet ennek a kérdésnek a megoldásában. Tegnap a regionális együttműködésről jövőjéről vitáztak többek között az ener­getikai biztonság szempontjából. A mai zárónapon az ülésszak a parla­menti közgyűlés földközi-tengeri fóru­mának keretében folytatja és fejezi be munkáját. ■ Seniha MUHAREMI-VUKAS Békefenntartók halála Darfúrban Legkevesebb tizenkét katona vesztette életét az Afrikai Unió (AU) békefenntartó alakulatának egyik dárfúri támaszpontját ért támadásban - közölte tegnap a szudáni fővárosban az AU képviselője. A harcok­ban hét katona sebesült meg becslések szerint, míg több mint félszáz eltűnt. Ez volt a legnagyobb és a legtöbb veszteséggel járó támadás az afrikai béke­­fenntartók ellen a szudáni válságövezet­ben három éve tartó missziójuk alatt. „A tábort teljesen lerombolták” - mondta Núraddín Mezni, a szudáni AU-csapatok szóvivője. Tájékoztatása szerint a támadás szombaton napnyug­takor, a ramadán havi böjtöt megtörő esti étkezés kezdetekor indult meg a Dárfúr tartomány déli részén fekvő Haszkanita városban lévő támaszpont ellen. Az össze­csapások még tartanak, ezért a veszte­ségmérleg sem végleges. A szóvivő sem az áldozatok állampolgárságával, sem a tábort megrohanó fegyveresek kilétével kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni. Az egyik magas rangú AU- békefenntartó tiszt neve elhallgatását kérve úgy nyilatkozott, hogy a Szudá­ni Felszabadítási Hadsereg (SLA) legke­vesebb ezer harcosa ostromolta meg a bázist. „A kormány és a lázadók közötti háború felőrli a középen álló békefenn­tartókat” - tette hozzá. (MTI/AFP/AP) 2007. október L, hétfő Kaszparov elnökjelölt A Másik Oroszország elnevezésű ellenzéki koalíció Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot választotta meg közös elnökjelöltjének. Kasz­parov a 498 leadott szavazat közül 379-et kapott meg. A koalíció a tegnapi kongres­szusán elhangzottak szerint indulni kíván a december 2-i választásokon, benyújtja jelölőlistáit, de azokat a központi választási bizottság való­színűleg nem veszi át. A szövetségi jelölő lista első három helyét Viktor Gerascsen­­ko, Oroszország központi bankjá­nak volt elnöke, Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok, az Egyesült Állampolgári Front vezetője, vala­mint Eduard Limonov, a koalíció egy további vezetője foglalja el. A Másik Oroszország különfé­le ellenzéki szervezetek koalíciója, amelynek egyetlen tagszervezete sincs bejegyezve politikai pártként, a választási törvény értelmében azonban a választásokon csakis poli­tikai pártok indulhatnak. A Másik Oroszország ennek ellenére teljes értékű választási kampányt kíván folytatni. Az 500 küldött részvételével tanácskozó kongresszus fő célja a közös elnökjelölt megválasztása volt. A lehetséges jelöltek listáján szerepelt Mihail Kaszjanov volt kormányfő is. A kongresszus helyszínén ezút­tal is tüntettek a Vlagyimir Putyin elnököt támogató parlamenti pártok fiataljai. Sőt: a tanácsko­zás kezdete előtt valaki röplapo­kat szórt szét, amelyeken a koalí­ció vezetőinek karikatúrái fölött a Londonban élő orosz milliárdosra célozva az állt: „Berezovszkij kitar­tottjai”. (MTI) Washington már nem gátolja Líbia BT-tagságát Az Egyesült Államok már nem gátolja, hogy Líbia az ENSZ Biztonsági Taná­csának nem állandó tagjai közé kerüljön - jelentette a világszervezet vezető tisztviselőire hivatkozva a Fox News tegnap. A hírtelevízió a washingtoni külpolitika „rendkívüli váltásaként” értékelte, hogy a Bush-kormány lehetővé teszi Líbia teljes diplomáciai „rehabilitációját” a világszervezetben. A nevezetes Lockerbie-tragédia, egy amerikai utasszállító repülőgép közel 300 áldozatot követelő felrobbantása óta az Egyesült Államok útját állta Líbia BT-tagsá­­gának. A repülőgép felrobbantásában Líbiának is szerepet tulajdonítottak. Líbia növekvő tekintélyére utal, hogy az Egyesült Államokban egy sor diplo­máciai és hírszerzési találkozót tartottak a héten amerikai és líbiai kormánytiszt­viselők között, kihasználva az ENSZ Közgyűlés ülésszakát. (MTI) A mianmari (burmai) ellenzéki mozgalom vezető személyiségével, Aung Szán Szú Csi asszonnyal találkozott tegnap Rangunban Ibrahim Gambari, az ENSZ különmegbízottja. A nigériai diplomata szombaton érkezett Mianmar új főváro­sába, Nagpyidawba, ahol diplomácia források szerint a junta egyes vezetőivel beszélt. Gambari, miután tárgyalt a mianmari fővárosban, Rangunba utazott, s a kormány vendégházában találkozott a Nobel-békedíjas, 62 éves ellenzéki vezetővel, aki az elmúlt 18 esztendő szinte egészét szabadságától megfoszt­va töltötte el. Rangunban tegnap viszonylagos nyugalom honolt, helyszíni jelentések szerint ez leginkább a több ezer fős katonai és rendőri jelenlétnek tudható be. Az éjszaka folyamán értesülések szerint több ellenzékit őrizetbe vettek. (MTI/AFP/AP/Reuters) A képen: katonák a ranguni utcán

Next