Magyar Szó, 2007. november (64. évfolyam, 256-281. szám)
2007-11-01 / 256. szám
2 KÜLFÖLD külföld@magyarszo.co.yu RÖVIDEN ■ MOSZKVA Meghívás Oroszország mindössze 300-400 külföldi megfigyelőt hív meg a december 2-án tartandó parlamenti választásokra - közölte tegnap Moszkvában Igor Boriszov, a Központi Választási Bizottság (CIK) tagja, miután több szervezet már hetek óta reklamálta a meghívásokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választási megfigyelői tevékenység példátlan korlátozásával vádolta meg Moszkvát azt követően, hogy 70 fő néhány napos megfigyelői feladatra szóló meghívást kapott. (MTI) ■ MADRID Rehabilitálás A spanyol parlament alsóháza történelmi jelentőségű törvényjavaslatot szavazott meg tegnap az 1936— 39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozatainak rehabilitálásáról. A Történelmi emlékezetről szóló törvény többek között törvénytelennek minősíti a francóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget teremtve az ítéletek felülvizsgálatára és az áldozatok rehabilitálására. A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szenátusi szavazás azonban csak formalitásnak tekinthető. (MTI/AFP/APA/AP) ■ MADRID Negyvenezer év Közel 40 ezer évi börtönbüntetést szabott ki a madridi bíróság tegnap a 2004 márciusában vonatok ellen végrehajtott merényletek három fő vádlottjának. A bíróság ugyanakkor felmentette a 2004. március 11-én a spanyol főváros főpályaudvarán elkövetett, 191 halálos áldozattal és 1841 sebesülttel járó merényletek egyik feltételezett szervezőjét, Oszmán Rabéit, aki „Egyiptomi Mohamed” néven vált ismertté. Az Olaszországban elfogott Rabéi egy milánói bíróságon várta az ítélet kihirdetését. (MTI/AFP/ANSA) ■ PÁRIZS Fizetésemelés A franciák normálisnak tartják, hogy a köztársasági elnök annyit keressen, mint a miniszterelnök - jelentette ki tegnap Claude Guéant, a francia elnöki hivatal vezetője, miután a nemzetgyűlés előző este megszavazta Nicolas Sarkozy államfő jelenlegi bruttó 8300 eurós fizetésének 19 300 euróra való emelését. A 140 százalékos emeléssel párhuzamosan a képviselők jóváhagyták az Elyséepalota éves költségvetésének megháromszorozását. .Az előző államfő, Jacques Chirac elnöki honoráriumát nyugdíján felül vette fel, az új államfő, Sarkozy fizetése az államtitkári fizetéseknek a fele volt. Az ellenzék nem jelent meg a szavazáson, de a baloldali képviselők a nemzetgyűlés folyosóján a sajtó képviselői előtt fejezték ki nemtetszésüket az intézkedéssel kapcsolatban. (MTI) ■ LONDON Még harminc év Nagy-Britannia előtt még harminc évnyi terrorellenes harc áll - mondta tegnap megjelent nyilatkozatában a brit kormány biztonsági ügyekért felelős minisztere, aki szerint a muszlim fiatalokat gyakran „náci és kommunista” módszerekre emlékeztető módon irányítják a szélsőség felé. Lord Alan West nemrég még azt mondta: a terrorfenyegetés leküzdése 10-15 évet is igénybe vehet. (MTI) Szerbia támogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát Magyarország számára elfogadhatatlan a vajdasági magyar települések etnikai összetételének további rombolása - Vuk Jeremic szerb külügyminiszter budapesti tárgyalásai Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítéséről és Kosovo státusáról is tárgyalt Göncz Kinga magyar és Vuk Jeremic szerb külügyminiszter tegnap Budapesten. A magyar diplomácia vezetője a megbeszélés után újságírók előtt elmondta: Magyarország számára továbbra is rendkívül fontos a Nyugat- Balkán stabilitása és a kormány elkötelezett a térség országainak európai közeledése iránt. Göncz Kinga felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország álláspontja Kosovo kérdésében régóta ismert és világos. Hozzátette: bízik abban, hogy a tárgyalófelek maximálisan kihasználják az időt december 10-ig. Fontos lehetőségnek tartjuk ezt az időszakot és reméljük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata lezárja a kérdést - jelentette ki a magyar külügyminiszter. Mint elhangzott, Magyarország a régiók stabilitása szempontjából nagyon fontosnak tartja a kisebbségi jogok garanciáját. Vuk Jeremic hangsúlyozta: a kosovói kérdés jelentősen kitolhatja a nyugat-balkáni államok európai integrációját és ezt mindenképpen el kellene kerülni. Véleménye szerint Kosovo státusának rendezése csak konszenzusos megoldással valósulhat meg, amelyben tiszteletben tartják az érintettek álláspontját és egymást is. A szerb külügyminiszter úgy látja, hogy a konszenzus elérése nagyon időigényes dolog, de csak az ilyen döntés szavatolhatja a békét és a fejlődést. Ez az európai út - fogalmazott. A belgrádi diplomácia vezetője egyetértett azzal, hogy a megoldást az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell szentesítenie. A megbeszélésen mindkét külügyminiszter szorgalmazta a kapcsolatok további elmélyítését. Vuk Jeremic szerint az együttműködést sokban segítheti, hogy Szerbiában szép számmal élnek magyarok, Magyarországon pedig szerbek. Ezt a tényezőt az előnyünkre kell fordítani - hangoztatta a szerb külügyminiszter. Göncz Kinga tájékoztatása szerint a találkozón szóba került az esetlegesen Európából Szerbiába visszatelepülők kérdése is. A klasszikusan békés és nagyon jó együttélést megbolygathatja, ha sokan visszatelepülnek, akik korábban nem ott éltek - szögezte le Göncz Kinga. A szerb külügyminiszter korábban kijelentette, hogy kompromisszumos megoldást kell találni Kosovo ügyében, mert ellenkező esetben problémák sokasága áraszthatja el az egész Balkánt. Vuk Jeremic, a Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnökével folytatott megbeszélésen azt is bejelentette, hogy Szerbia tázogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát. Németh Zsolt erről azt mondta: nagy öröm, hogy Szerbia nyitott ebben a kérdésben, de emellett a vajdasági magyarok is nyitottak erre, a magyar társadalom többsége is támogatta a kettős állampolgárságot a 2004. december 5-i népszavazáson, így most már egyedül csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek kellene támogatnia az ügyet, amely azért is sürgető, mert a vajdasági magyaroknak december 20-a, Magyarország schengeni csatlakozása után 35 eurót kell majd fizetniük minden egyes határátlépésnél. A külügyi bizottság fideszes elnöke Schengenről szólva arról is beszélt, hogy a horvátországihoz hasonló díjmentes vízumrendszert kellene bevezetni Szerbia esetében is december 20-a után, hogy az országnak Kosovo ügye mellett ne kelljen egy „schengeni sokkot” is elszenvednie. Németh Zsolt a menekültproblémáról szólva kijelentette: elfogadhatatlan Magyarország számára, hogy a vajdasági magyar települések etnikai összetételét tovább rombolja a menekülteknek a betelepítése. Az MTI kérdésre hozzátette: Szerbiának nemzetközi kötelezettsége van ennek megakadályozására, hiszen az etnikai összetétel megváltoztatásának tilalma európai norma. Szerbiának meg kell találnia a megfelelő eszközt ebben az ügyben - hangsúlyozta. Vuk Jeremic ugyanakkor azt mondta: ha a menekültek érkeznek és ők szabad emberek, akkor ott telepednek le, ahol akarnak, és ha a Vajdaságot választják, akkor nincs törvényes eszköz arra, hogy ezt meg lehessen akadályozni. (MTI) Beta/AP Belgrád elutasítja a nyugati kifogásokat „Ha egyes országok kifogásolják, hogy a szerb kormány illetékesei határozottan kiállnak a daytoni megállapodás és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata mellett és ezeknek az okmányoknak a betartását szorgalmazva egyazon mondatban említik azokat, nem pedig külön-külön, akkor mi elutasítjuk ezeket a kifogásokat - jelentette ki tegnap Belgrádban Aleksandar Popovic bányaipari és energetikai miniszter. Szavai szerint a szerb kormány egyként támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság kormányfőjét és a szerb entitás intézményeit, hogy a daytoni megállapodással összhangban a boszniai Szerb Köztársaság fennmaradjon. „Szerbia a daytoni megállapodás egyik aláírója, ilyenként a szerb kormány határozottan kiáll a daytoni megállapodás és a BT 1244. számú határozata tiszteletben tartása mellett, mert úgy véli, nagyon veszélyes lenne, ha az erőpolitika révén kikényszerített megoldással eltörölnék az 1244-es határozatot és a daytoni megállapodást” - nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Popovic. Stephen Wordsworth, Nagy-Britannia belgrádi nagykövete közben magyarázattal szolgált, mi váltotta ki azt, hogy hazája, valamint az amerikai, francia, német és olasz diplomáciai képviselet tagjai kedden tiltakozó jegyzéket adjanak át Vuk Jeremic külügyminiszternek. Mint mondotta, azzal nem értenek egyet, ahogyan Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban Miroslav Lajcak, boszniai főképviselő intézkedéseit tolmácsolták, azok ugyanis nem veszélyeztetik a szerb entitást. „Szerbiához hasonlóan mi is a boszniai Szerb Köztársaság fennmaradását támogatjuk, ahogyan az a daytoni megállapodásban szerepel is” - mondta a brit nagykövet, hozzátéve, hogy fenntartásaikat nem minősítené tiltakozó jegyzéknek. Wordsworth hozzátette még, hogy Kosovo egészen más kérdés, és hazája az összekötő csoport tagjaként a közvetítői hármas erőfeszítéseit támogatja. .Állandó kapcsolatban vagyunk a szerb kormánnyal. Akárcsak a boszniai Szerb Köztársaság esetében, ebben az ügyben is egyetlen érdekünk, hogy tartós és stabilitást szavatoló megoldás szülessék, hogy az uniós integráció folyamatai megkezdődhessenek” - mondta a brit diplomata, és a továbbiakban „nagyon komolynak” nevezte a bosznia-hercegovinai helyzetet. Egyúttal hazája azon elvárását hangsúlyozta, hogy a térség többi országával egyetemben Szerbia is segítsen a megoldáskeresésben. (Beta) 2007. november 1., csütörtök Mi lesz a vízumlottóval? Az amerikai vízumlottó-sorsolás jövőjét bizonytalanság fenyegeti, mivel a kongresszus megvonja a támogatást a programtól -jelentette az Amerika Hangja rádió tegnap. Az ingyenes zöld kártyák kisorsolásával 1995 óta félmillió bevándorló szerzett letelepedési és munkavállalási jogot az Egyesült Államokban. A washingtoni képviselőház után - nemzetbiztonsági megfontolások alapján - a szenátus is törvényjavaslatot fogadott el a program finanszírozásának megszüntetéséről. Az 1990-ben létrehozott vízumlottó program keretében az amerikai külügyminisztérium évente 50 ezer állandó letelepedésre jogosító zöld kártyát sorsol ki külföldieknek. A program célja az, hogy olyan országok lakosai is betelepülhessenek, amelyek csak kis számban vannak képviselve Amerikában. A vízumlottó világszerte nagy népszerűségnek örvend: tavaly 6,4 millióan jelentkeztek zöld kártyára, főleg Afrikából és Ázsiából. Azokból az országokból, ahonnan az előző öt évben több mint 50 ezren vándoroltak be, már nem lehet jelentkezni; idén 20 államból - közöttük Mexikóból, Indiából, Kínából és Oroszországból - nem fogadnak el jelentkezést. A washingtoni politikusok szerint azonban a program nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mivel hamis okmányokkal terroristák juthatnak az országba. Azok, akik egy jobb élet reményében amerikai zöld kártyához kívánnak jutni, még december 2-ig online jelentkezhetnek a 2009-es sorsolásra. (MTI) Alig értelmezhető határozat Boszniáról A Bosznia és Hercegovinát felügyelő nemzetközi testület tegnap megvédte ugyan a szerbek által hevesen támadott helyi főmegbízottját, de állásfoglalásában visszaigazolta a szerb panaszokat. A délnyugat-balkáni országot létrehozó daytoni békeszerződés végrehajtásának felügyeletére alakult, 55 országot tömörítő tanács (angol rövidítéssel PSC) kétnapos ülést tartott Szarajevóban, s támogatásáról biztosította Miroslav Lajcakot, aki nemzetközi megbízással teljhatalmú úrként felügyeli a két részből álló államot. A diplomata másfél hete olyan döntéseket hozott, amelyek felborítják a kényes boszniai politikai egyensúlyt, s lehetővé teszik, hogy a három államalkotó nép - szerbek, bosnyákok és horvátok - közül egy vagy kettő rákényszerítse akaratát a maradékra. Ez ellen tiltakoznak mindmáig nagyon hevesen a helyi, illetve a szerbiai szerbek, követelve a parlamenti és kormányzati munkát érintő határozatok visszavonását. Miroslav Lajcak a frissen kapott megerősítés birtokában tegnap határozottan kijelentette, hogy nem másítja meg döntését, amely miatt a szerbek a szarajevói állami intézményekből való kivonulással fenyegetőznek. Amennyiben nem fogadják el őket - a bosnyák-horvát föderáció irányítói már lelkesen mellettük szavaztak -, december 1-jével rendeletileg hatályba lépteti őket. A PSC állásfoglalása eközben kimondatlanul is igazolja fenntartásaikat. A dokumentum sürgeti, hogy valamennyi boszniai politikus hagyjon fel a boszniai államszerkezet alapjainak, s azok alkotórészeinek megkérdőjelezésével, márpedig a szerbek aggodalmainak egyik fő oka éppen az, hogy a helyi bosnyák vezetők rendszeresen felvetik a szerb entitás felszámolásának kérdését. A dokumentum a daytoni szerződés tiszteletben tartására buzdít anélkül, hogy megmondaná: sértik-e a nemzetközi főmegbízott intézkedései a megállapodást - mint a szerbek állítják -, vagy sem. Az 55 jelenlévő közül egyedül Oroszország képviselője fogalmazott meg külön álláspontot: rendkívül aggasztónak minősítette Miroslav Lajcak döntéseinek esetleges következményeit. (MTI) Béla/AP