Magyar Szó, 2008. augusztus (65. évfolyam, 176-201. szám)

2008-08-01 / 176. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo .com RÖVIDEN ■ MOSZKVA Energetikai kapcsolat A líbiai miniszterelnök tegnap Moszkvában megerősítette, hogy országa szorosabbra kívánja fűzni energetikai kapcsolatait Oroszország­gal. „Szeretnénk bővíteni a beruházási együttműködést Oroszország és Líbia között az olaj- és gázipari ágazat­ban” - mondta Bagdadi Mahmúdi kormányfő mielőtt megkezdte volna tárgyalásait vendéglátójával, Vlagyi­mir Putyinnal. A megbeszélések után Mahmúdi az orosz hírügynökségek jelentése szerint elmondta, hogy megvitatták az együttműködés lehetőségét egy líbiai atomerőmű felépítésében. Putyin pedig közölte: Líbia orosz fegyvereket is vásárolna. (MTI/Reuters) ■ ISZLÁMÁBÁD Lúgás Az Egyesült Államok megvádolta a legnagyobb pakisztáni hírszerző szervezetet, hogy az észak-pakisztá­ni törzsi területeken levő célpontok elleni amerikai rakétatámadások előtt figyelmeztetik az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózattal kapcsolatban álló ottani szélsőséges fegyverese­ket - közölte a pakisztáni védelmi miniszter. Ahmed Muhtar tegnap nyíltan beszélt a pakisztáni Geo tele­vízióban sugárzott interjúban arról, hogy az Egyesült Államok nem bízik a pakisztáni hadsereg kötelékébe tartozó belső hírszerző szolgálatban (ISI). „Úgy gondolják, hogy az isi­ben bizonyos szinten vannak egyes elemek, akik kiszivárogtatják az információkat (a fegyvereseknek), ha Pakisztánt tájékoztatják a célpon­tokról. A védelmi miniszter Washing­tonban nyilatkozott a televíziónak, ahova Juszuf Raza Gilani k­ormányfőt kísérte el bemutatkozó látogatására. (MTI/Reuters) ■ TEHERÁN Irán elutasít minden határidőt Irán elutasít mindenféle határidőt és már válaszolt a nagyhatalmak aján­latára-jelentette ki Manusher Motta­­ki iráni külügyminiszter tegnap. Teherán vitatott atomprogramjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal folytat tárgyalásokat. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképvi­selője június 14-én adott át Iránnak a hatok nevében egy gazdasági és poli­tikai együttműködésről szóló aján­latot az urándúsítás felfüggesztését követelve. A válaszadásra egy hóna­pos határidőt adtak, amelyet később augusztus 2-ig meghosszabbítottak. Irán július 4-én levélben megküldte válaszát, de Solana szerint az nem volt egyértelmű. (MTI/AFP) ■ KARTÚM Halálos ítéletek Egy szudáni különbíróság halál­ra ítélt tegnap tíz elfogott dárfúri lázadót, aki részt vett a főváros ellen május elején intézett támadásban. A különbíróságot azért állították fel, hogy ítélkezzék a támadásban elfogot­­tak, és a feltételezések szerint velük együttműködő személyek fölött. Kedden már nyolc másik embert halálra ítéltek. A támadást százak letartóztatása követte, s mintegy negy­ven esetben jutottak el a vádemelésig. Tegnap három fiatalt a fiatalkorúak bírósága elé küldtek tovább. Az ENSZ becslése szerint már mintegy 300 ezer ember vesztette életét a dárfúri konfliktusban, amelyben afrikai és arab törzsek harcolnak egymás ellen a szűkös természeti erőforrásokért. (MTI/AFP/AP) Mum Sió Karadzic magát védi Még nem nyilatkozik bűnösségéről­­ A boszniai Szerb Köztársaság volt elnökének első meghallgatása a hágai nemzetközi törvényszéken Folytatás az 1. oldalról Serge Brammertz, a hágai nemzet­közi törvényszék főügyésze megígérte, hogy a lehető leggyorsabban beterjeszti a törvényszéknek a népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnöket felsoroló, tizenegy vádpontból álló vádirat felfris­sített változatát, az utolsó szövegváltozat ugyanis még 2000-ből származik. A volt politikust elsősorban Szarajevó 43 hóna­pon át tartó, több mint tízezer halálos áldozatot követelő szerb ostroma, vala­mint a boszniai szerb erők által 1995-ben elfoglalt Srebrenicában lemészárolt közel nyolcezer bosnyák férfi és fiú halála miatt szeretnék felelősségre vonni. Karadzic közölte, hogy szeretné megkapni és tanulmányozni az új szövegváltozatot, s annak ismereté­ben, az augusztus 29-re kitűzött újabb meghallgatáson terjeszti elő kifogásait. Amennyiben erről nem nyilatkozik, a törvényszék automatikusan úgy tekinti, hogy ártatlannak vallotta magát. Karadzic a meghallgatás elején az eljárási szabályoknak megfelelően jegyzőkönyvbe mondta nevét, születési helyét és idejét. Az őrizetbe vétele ideje­kor érvényes lakcímét illetően „hivatalos lakcímként” feleségének a kelet-boszni­ai Paléban lévő háza címét adta meg, „nem hivatalos lakcímként” pedig azt a belgrádi utcát nevezte meg, ahol a szerb hatóságok által július 21-én bejelentett őrizetbe vétele előtt Dragan Dabic álné­ven lakott. Karadzic felhánytorgatta, hogy szerinte törvénytelenül vették őrizetbe Belgrádban. Közölte, hogy három napra elrabolták (Karadzic korábban azt állítot­ta, hogy nem július 21-én, hanem 18-án fogták el­, s számos szabálytalanság övezi hágai kiadatását is. Egyúttal felemlegette a Richard Holbrooke egykori amerikai diplomatával, a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodás fő kovácsával az egyezmény aláírásakor kötött állítóla­gos megállapodását. Ennek értelmében Karadzicnak el kell tűnnie „a közéletből/ sőt még az irodalmi életből is”, „cserébe az Egyesült Államok teljesíti kötelessé­gét". A Karadzic család által többször emlegetett, a volt politikusnak gyakor­latilag a hágai felelősségre vonás alól mentességet szavatoló állítólagos egyez­séget Holbrooke már többször cáfolta. Karadzic közölte azt is, hogy félti az életét, mondván: „ha Holbrooke a halálát kívánja és sajnálja, hogy a hágai nemzetközi törvényszék nem szabhat ki halálbüntetést, szeretné tudni, hogy Holbrooke keze elér-e hozzá”. Svetozar Vujacic, Karadzic belgrádi ügyvédje a szerb fővárosban közölte, hogy védence éhségsztrájkot kezd, ha nem engedik meg számára, hogy maga lássa el saját védelmét. FELKÉSZÜLT A LETARTÓZTATÁSRA Fel volt készülve rá Radovan Karadzic, hogy letartóztatják - nyilatkozott tegnap a háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb vezető testvére az Izvesztyija orosz napilapban. Luka Karadzic elmondása szerint a hágai nemzetközi törvényszéknek kiadott fivére ártatlannak fogja vallani magát és számít az orosz diplomácia támogatására. „Fel volt készülve esetleges letartóz­tatására, és úgy gondolja, hogy minden rendben lesz. Számít az orosz diplo­mácia segítségére” - fogalmazott Luka Karadzic. Ugyanakkor hozzátette: test­vére arra számított, hogy csak később, hat hónapon belül fogják majd el. Luka Karadzic szerint letartóztatásakor testvérétől lefoglaltak egy számítógépet és ötven, a védekezéséhez összegyűjtött dokumentumokat tartalmazó CD-lemezt. Azt azonban - mint állította - senki sem tudja, ki tartóztatta le. Oroszország szerb belügynek minősítette Karadzic letartóztatá­sát. Emellett a múlt héten a moszkvai külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy pártatlan eljárást kell lefolytatni Karadzic ellen. A minisztérium elfogultnak nevezte a törvényszéket, és annak bezárását szor­galmazta. Luka Karadzic arról is beszélt: Radovan Karadzic ki fogja jelen­teni, hogy nem, ismeri el a törvényszéket, és ártatlannak fogja vallani magát. (MTI/AFP/AP/ Reuters) Beta/AP Karadzicot bevezetik a tárgyalóterembe Az izraeli külügyminiszter még az idén békét kötne a palesztinokkal Beta/AP Az izraeli külügyminiszter azt hangoz­tatta tegnap, hogy a belpolitikai bizony­talanság ellenére továbbra is törekszik, hogy még az idén megszülessen a béke­­szerződés a palesztinokkal. Cipi Livni New Yorkban találkozott az ENSZ főtitkárával, és ekkor mondta tudósítóknak, hogy továbbra is igyekez­nek megkötni a legfontosabb kérdéseket hosszú távon rendező szerződést. A kétségek azért merültek fel, mert a tárgyalások mellett elkötelezett Ehud Oimert miniszterelnök bejelentette távo­zását a kormány éléről. A palesztinok vezetője, Mahmúd Abbász elnök kijelentette, hogy Izrael mindegyik miniszterelnökével együtt fog dolgozni Olmert szeptemberi lemondása után. (MTI/Reuters/AFP) Cipi Livni 2008. augusztus 1., péntek Sérelmezés A román államfő tegnap sérel­mezte az olasz hatóságok némely eljárását azok ellen a román állam­polgárok ellen, akik itáliai nagyvá­rosok peremkerületeiben nomád táborokban élnek. Traian Basescu az olasz kormány­fővel tartott római sajtóértekezletén úgy vélte: Románia állampolgárai az Európai Unió teljes jogú polgá­rai, vagyis őket is megilletik azok a jogok, amelyek az unió bármely lakosát. Silvio Berlusconi válaszában viszont azt hangoztatta: a románok ellenőrzése során alkalmazott eljárá­sok, mint például ujjlenyomatvétel, az EU-ban általánosan elfogadott gyakorlatnak számítanak. A román elnök tegnap érkezett az olasz fővárosba, és programja első pontjaként meglátogatott egy római illegális tábort, ahol román (túlnyomórészt roma) bevándorlók élnek. Ezt követően tárgyalt Berlus­­conival. . A két fél egyetértett abban, hogy a Róma, Nápoly és Milánó körüli viskótelepeken élő románok, főként roma származásúak problémájára mielőbb közösen megoldást kell találni. Ezek a nomád táborok ugyanis potenciális melegágyai lehetnek a bűnözésnek, és ez megle­hetősen aggasztja az olasz társadal­mat. (MTI/ANSA/AFP/AP) Bush jelentős haladást lát Irakban Az arab országban csökken az erőszakos cselekmények száma George Bush amerikai elnök szerint az amerikai erőknek és iraki szövetsége­seiknek jelentős haladást sikerült elérni­ük a hat éve tartó iraki háborúban. Általában véve megjavult az arab ország belbiztonsági helyzete, és ez való­színűleg lehetővé fogja tenni az Irakban állomásozó amerikai erők létszámának további csökkentését - mondta tegnap a Fehér Házban, tv-állomások által is közvetített beszédében. Kijelentette: az iraki erőszak szintje most a legalacsonyabb 2004 tavasza óta. A biztonsági helyzet javulása szerinte részint annak köszönhető, hogy kormá­nya felduzzasztotta a múlt évben az Irakban állomásozó amerikai csapatok létszámát, részint pedig annak, hogy javult az iraki fegyveres erők hadrafog­hatósága. Tartósnak látszik az elért ered­mény, de David Petraeus tábornok, az Irakban állomásozó amerikai erők főparancsnoka és Ryan Crocker, az Egyesült Államok bagdadi nagykövete szerint még visszafordítható a javulás tendenciája, még veszélybe kerülhet­nek az elért eredmények - mondta az amerikai elnök, várra számít, hogy „további csökkenté­seket lehet majd végrehajtani az amerikai harcoló alakulatok létszámában, amint a feltételek megengedik”. (Jelenleg mint­egy 147 ezer amerikai katona szolgál Irakban.) Bush bejelentette: tegnaptól hatályos az az utasítás, amelynek értel­mében 15-ről 12 hónapra csökkentik az Irakba vezényelt amerikai katonák ottani szolgálati idejét. Az elnök közlése szerint jól haladnak az amerikai és az iraki kormány tárgya­lásai az amerikai fegyveres erők tartós iraki jelenlétét jogilag lehetővé tévő egyezményről. BAGDAD: - Az Irak elleni 2003-as invázió óta az idén júliusban volt a legki­sebb az amerikai veszteség: 11-en haltak meg - közölte az amerikai védelmi minisz­térium tegnap internetes honlapján. Irakban május óta egyre inkább csökken az erőszakos cselekmények száma. Ugyanakkor a független icasualties. org portál 12 amerikai haláláról számolt be, de belevett egy Irakba vezényelt, de az Egyesült Államokban balesetben meghalt katonát is. Már május is rekordot jelentett, mert abban hónapban 19 amerikai katona halt meg Irakban, júniusban viszont 29-re emelkedett az amerikai áldozatok száma. A Pentagon hivatalos honlapja, a defenselink.mil 4128-ra teszi az invázió óta elesett amerikaiak számát, beleszá­mítva három olyan Irakban meghalt alkalmazottját, akik „nem ellenséges cselekmény” áldozatai lettek. Az amerikai hadsereg számára a leggyilkosabb iraki hónap 2004 novem­bere volt, amikor 137 katona halt meg, 2008 májusa előtt pedig 2004 február­jában volt a legkevesebb veszteség, 20 halottal. (MTI/AP/AFP/dpa) Amerikai katona terrorista cselekmények elkövetésével gyanúsított iraki őrizetesekkel________________________________________ Beta/AP

Next