Magyar Szó, 2009. május (66. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-16 / 111. szám

2009. május 16., 17., szombat-vasárnap Hányan és hová? Van stratégia a visszatelepülők integrációjának segítéséhez, de a gyakorlatban nem érezni létezését­­ Pásztor István: Nincs ko­moly politikai szándék ezeknek a kérdéseknek a rendezésére Az állam is csak találgat, hányan lehetnek azok, akiket érint a toloncegyezmény, akik előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek visszajönni Szerbiába. Egyes számítások sze­rint a külföldön illegálisan tartózkodók száma elérheti a 150 ezret is. Annyi bizonyos, hogy folyamatosan, még ha lassú tempóban is, de megkezdődött a visszatelepülés. Folyó év februárjának végén a kormány első- van Krkobabicnak a kabinetje, az ügyeket pedig a gadta a visszatérők integrációját segítő stratégiát, Menekültügyi Főbiztosság intézi. Helyi szinten , amely rámutat a gondokra, megoldást is javasol, szociális munkaközpont, az anyakönyvi hivatalok de nagyon úgy tűnik, ezek a megoldások, Szerbia az ügyek intézői, mai helyzetét figyelembe véve, utópisztikusak. ■ Hány ember tért vissza a toloncegyezmény - Az iroda, amelyet a belgrádi Nikola Tesla életbe lépése óta, és hány visszatérőre számít a­ Repülőtéren a visszatoloncoltak fogadására nyitot­­nak összesen c­sak meg, 2006-ban kezdte meg a munkáját, akkor - A toloncegyezmény életbe lépését követően, Szerbia és Montenegró Emberi és Kisebbségre- vagyis 2008. január elseje óta valamivel kevesebb­ei Minisztériumán belül. A kezdetekben a svéd mint ezer embert toloncoltak vissza, míg az önként nagykövetség tá­­mogatásával működött, 2007 márciusa óta a költségvetésből finanszírozzák. A toloncegyezmény­­nyel összhangban az irodának rend­kívül fontos szó­rá kellene döbbenni, hogy a király meztelen, ami azt jelenti, hogy azok mögött a mondatok mögött, amelyek elhangzottak körülbelül egy évvel ezelőtt az európai Sza­badkáról, a Vajdaságról, Szerbiá­ról, azok az ötletek meghaltak repe van a visz­­szatérők integrá­ciójának segíté­sében. A visszatoloncoltak a rendőrség kíséretében visszatérők száma, vagyis az EU országainak be­érkeznek a repülőtérre, az iroda alkalmazottai rését önként teljesítőké ennek két vagy háromszo­pedig fogadják őket, azonosítják, illetve felírnak rála is lehet. A 2003-as egyezmény óta Szerbiába minden adatot az érkezőkről. A szakemberek 25-30 ezren tértek vissza. Azt nem lehet pontosan tájékoztatják az érintetteket jogi státusukról, az megmondani, hogy hányan térnek még vissza, de egészségügyi és szociális ellátásról, a gazdasági és több tízezer személyről beszélhetünk, oktatási lehetőségekről. Emel­lett pszichológiai segítséget is kapnak, de tájékoztatják őket a reintegrációs feltételekről is. Az iroda napi és havi jelentést készít a munkájáról, és arról értesíti a minisztériumot, vala­mint jelentést tesz a visszatért polgárok jogainak állapotáról és az integrációs bonyodalmak­ról is - magyarázta lapunknak Zoran Panjkovic, az Emberi és Kisebbségjogi Minisztérium ta­nácsadója. Mivel a visszatérő polgárok 70 százaléka roma, ezért az irodának van egy roma alkal­mazottja, aki tökéletesen beszéli a roma nyelvet. A legnagyobb gondot mégis az okozza, hogy ezeknek a személyeknek a nagy része nem rendelkezik semmi­lyen hivatalos dokumentum­mal, anyakönyvi kivonattal, állampolgársági bizonylattal. Sokuknak útlevele sincs, így az egyetlen dokumentum, amely alapján bejegyezhetők, az az útiokmány, amelyet a kitolonco­ló ország tölt ki.­­ Az állam folyó év febru­árjában elfogadta a visszatérők reintegrációját . A visszatérő polgárok hová tudnak lefele­­megcélzó stratégiát, és akcióterv is társul ehhez e­pedni? Lehet-e arról számot vezetni, hogy hová Ez a stratégia definiálja az összes reintegrációs térnek vissza a folyamatban részt vevő intézményt, meghatározza - Előre nem lehet tudni, hogy ezek az emberek azoknak a kötelezettségeit, és a feladatokat, amek az ország mely részére térnek majd vissza, mert­lyeket véghez kell vinni a visszatérők integrációs ez az ő személyes választásuktól függ. Az esetek folyamatában. A stratégia végrehajtásának elsőd­ többségében ez minden bizonnyal az ország azon jeges szerve a Menekültek Főbiztossága, amely területe lesz, ahonnan azelőtt elmentek, kevesebb együttműködik a különböző minisztériumokkal esetben pedig azok a területek, amelyeket gazda­(a belüggyel, a munka és szociális ügyivel, az jogi vagy szociális szempont miatt választanak in­egészségügyivel, oktatásival). Azok a testületek i kább - magyarázta Panjkovic, amelyek a minisztériumok, helyi önkormányzatok A stratégia kiemeli azt a problémát is, ami a munkáját koordinálják majd, az az Integrációs visszatérők letelepedése esetében felmerülhet. Tanács és a Stratégia alkalmazását követő cső- mégpedig a lakhatási nehézségeket. Ezeknek a pol­­port. A helyi önkormányzatok kulcsfontosságú gázoknak nagy része ugyanis a szürkegazdaságban szerepet játszanak az integráció folyamatában, dolgozik, nincs bevételük, munkát Szerbiában pe- Ezért a stratégiában szereplő lépések nagy része dig aligha találhatnak, így azoknak, akiknek nincs az önkormányzatoknak és helyi állami szerveknek ingatlanjuk vagy családtagjuk, ahova költözhetné­­nyújt segítséget, hogy az integráció minél sikere­­nek, nincs lehetőségük. Ezért a kormány elkészítet­­tebb legyen. Állami szinten az Integrációs Tanács te a szociális lakhatásról szóló törvény tervezetét, és az illetékes, valamint a kormány alelnökének, Jo­ azt átadta a parlamentnek még tavaly júniusban, azt azonban a mai napig nem fogadták el. Vagyis jelenség között annak függvényében, hogy hogyan megoldás állami szinten nincs, bonyolódnak. Ugyanis az, amit ellenőrizni lehet, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség illetve ami ellen erőteljesen fel lehet lépni, az az al­elnöke a stratégia készítése közben is hangsúlyoz- lám által generált folyamat. Ami ellen én erőtelje­­s­, részt szeretnének vállalni annak megírásában, sem tudok mondatot megfogalmazni az az, hogy az Erre azonban nem kerülhetett sor, állam szándékosan, tervszerűen telepítse be ezeket - Mint minden egyéb mással kapcsolatban, az embereket. Van egy másik jelenség is, amikor amivel kapcsolatban azt ambicionáltuk, hogy el­­ezek az emberek a szabad lakhatási hely megvá­togadásuk előtt, vagy a kialakításuk folyamatában rasztásából kifolyólag egyenként, családostól beszi­depillantást nyerjünk, itt sem volt lehetőség. A to­­várogva telepednek le egy-egy városban, faluban, láncegyezménnyel kapcsolatban hosszú hallgatás Erről nagyon nehéz mondatokat is megfogalmaz­­ok­, úgy tűnt, mintha ez a probléma egy általunk is, ugyanakkor tudom, hogy ez jelenség. Még ak­kitalált probléma lett volna. De úgy gondolom, kor is, ha kisszámú emberről van szó, hihetetlen hogy ennek mind komolyabb aktualitása van, feszültségeket okoz egy-egy utcában, iskolában, ugyanis az egyezményt be kell tartani. Nekem közösségben. Valóban itt kulturális, értékrend­ugyanaz az álláspontom, mint amit régebben fő-­beli, nyelvbeli, szokásbeli és szociális különbségek­lyamatosan hangsúlyoztam. Abban vagyunk érde- vannak. És akkor, amikor ezeknek az embereknek kellek, hogy ezek az emberek, mindent figyelembe az integrációjáról beszélünk, elsősorban a roma véve ugyan, de oda kerüljenek vissza, ahonnan népességről, akkor tudni kell azt, hogy ez egy elindultak. Ha pedig oda nem kerülhetnek vissza, olyan európai jellegű probléma, egy olyan prób­ákkor az állam biztosítson nekik olyan helyet, ahol téma, amit máról holnapra nem lehet megoldani, de nem lehet szőnyeg alá söpörni sem. Ne­hezen tud az ember elfogadható magya­rázatot megfogalmazni akkor, hogyha a közvetlen környezetében, kitapintható közelségben vannak ezek a jelenségek. ■ Helyi szinten orvosolhatóak ezek a felmerülő gondok? - Helyi szinten az állami szerveknek kellene hatékonyan végezni a munká­jukat. Gondolok itt a felügyelőségekre, rendőrségre. Egy kis közösség nem tud tenni annak az érdekében, hogy ez az integrációs folyamat hatékonyan bonyo­lódjon, és azt látom, hogy ezzel kapcso­latban az államnak is komoly problémái vannak. Nagyon sokat kell dolgozni a különbségek leküzdésén, ami úgy gon­dolom, hogy generációs kérdés.­­ Lát lehetőséget arra, hogy állami szinten a gyakorlatban is sor kerüljön valódi kezdeményezésekre ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében?­­ Verbális szinten elképzelhetőnek tartom, hogy egy-egy kormánytag részé­ről ezzel kapcsolatban megfogalmazásra kerül valami. Viszont az életben biztosan belátható időn belül nem lesz az égvilá­gon semmi. Azért, mert a mai belpolitika nem fogékony a másság vonatkozásában. Ez a kérdés a másságról szól. Itt a másság nem csak a többség és az adott kisebbségi közösség között jelenik meg, hanem az adott kisebbségi közösség és az ott élő más kisebb­ség vonatkozásában is. Pillanatnyilag a szerb belpo­litika nem fogékony a másság iránt, ezt bizonyítja mindaz, ami a decentralizáció kérdésével, a nemze­ti tanácsok kérdésével és még sorolhatnám a példákat, történik. Rá kellene döbbenni, hogy a király mezte­len, ami azt jelenti, hogy azok mögött a mondatok mögött, amelyek elhangzottak körülbelül egy évvel ezelőtt az európai Sza­badkáról, a Vajdaságról, Szerbiáról, azok az ötletek meghaltak. Az elmúlt egy év azt bizonyította, és ennek a kérdésnek a kezelése is azt fogja bizonyíta­ni, hogy nincs ezzel kapcsolatban komoly politikai szándék. ■ TÓMÓ Margaréta A 2003-as egyezmény óta Szerbiába 25-30 ezren tértek vissza. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan térnek még vissza, de több tízezer személyről beszélhetünk, úgy tudnak letelepedni, hogy a meglévő nemzeti­ségi arányokat nem bontják meg. Most is hangsú­lyozom, akkor is, hogyha emiatt támadások érnek, hogy a hasonló jelenségek következményeit a 90-es években láttuk, illetve azoknak a hosszú távú lecsapódását ma is észlelhetjük a városa­inkban. Azok ugyanis a lakosság arányainak megváltozása miatt je­lentősen megváltoztak maguk is. ■ A stratégia azon­ban nem definiálja konkrétan ezeket a nehézségeket, amelyeket Ön említ. A legvonzóbb városok a visszatelepülők számára mégis Szabadka, Újvidék és Belgrád.­­ Tudom, hogy ez a kormányprogram szintjén nem definiált, és itt különbséget kell tenni a két Molnár Edvárd Mjomrízó HÉTVÉGE 19

Next