Magyar Szó, 2009. május (66. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-16 / 111. szám
2009. május 16., 17., szombat-vasárnap Hányan és hová? Van stratégia a visszatelepülők integrációjának segítéséhez, de a gyakorlatban nem érezni létezését Pásztor István: Nincs komoly politikai szándék ezeknek a kérdéseknek a rendezésére Az állam is csak találgat, hányan lehetnek azok, akiket érint a toloncegyezmény, akik előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek visszajönni Szerbiába. Egyes számítások szerint a külföldön illegálisan tartózkodók száma elérheti a 150 ezret is. Annyi bizonyos, hogy folyamatosan, még ha lassú tempóban is, de megkezdődött a visszatelepülés. Folyó év februárjának végén a kormány első- van Krkobabicnak a kabinetje, az ügyeket pedig a gadta a visszatérők integrációját segítő stratégiát, Menekültügyi Főbiztosság intézi. Helyi szinten , amely rámutat a gondokra, megoldást is javasol, szociális munkaközpont, az anyakönyvi hivatalok de nagyon úgy tűnik, ezek a megoldások, Szerbia az ügyek intézői, mai helyzetét figyelembe véve, utópisztikusak. ■ Hány ember tért vissza a toloncegyezmény - Az iroda, amelyet a belgrádi Nikola Tesla életbe lépése óta, és hány visszatérőre számít a Repülőtéren a visszatoloncoltak fogadására nyitotnak összesen csak meg, 2006-ban kezdte meg a munkáját, akkor - A toloncegyezmény életbe lépését követően, Szerbia és Montenegró Emberi és Kisebbségre- vagyis 2008. január elseje óta valamivel kevesebbei Minisztériumán belül. A kezdetekben a svéd mint ezer embert toloncoltak vissza, míg az önként nagykövetség támogatásával működött, 2007 márciusa óta a költségvetésből finanszírozzák. A toloncegyezménynyel összhangban az irodának rendkívül fontos szórá kellene döbbenni, hogy a király meztelen, ami azt jelenti, hogy azok mögött a mondatok mögött, amelyek elhangzottak körülbelül egy évvel ezelőtt az európai Szabadkáról, a Vajdaságról, Szerbiáról, azok az ötletek meghaltak repe van a viszszatérők integrációjának segítésében. A visszatoloncoltak a rendőrség kíséretében visszatérők száma, vagyis az EU országainak beérkeznek a repülőtérre, az iroda alkalmazottai rését önként teljesítőké ennek két vagy háromszopedig fogadják őket, azonosítják, illetve felírnak rála is lehet. A 2003-as egyezmény óta Szerbiába minden adatot az érkezőkről. A szakemberek 25-30 ezren tértek vissza. Azt nem lehet pontosan tájékoztatják az érintetteket jogi státusukról, az megmondani, hogy hányan térnek még vissza, de egészségügyi és szociális ellátásról, a gazdasági és több tízezer személyről beszélhetünk, oktatási lehetőségekről. Emellett pszichológiai segítséget is kapnak, de tájékoztatják őket a reintegrációs feltételekről is. Az iroda napi és havi jelentést készít a munkájáról, és arról értesíti a minisztériumot, valamint jelentést tesz a visszatért polgárok jogainak állapotáról és az integrációs bonyodalmakról is - magyarázta lapunknak Zoran Panjkovic, az Emberi és Kisebbségjogi Minisztérium tanácsadója. Mivel a visszatérő polgárok 70 százaléka roma, ezért az irodának van egy roma alkalmazottja, aki tökéletesen beszéli a roma nyelvet. A legnagyobb gondot mégis az okozza, hogy ezeknek a személyeknek a nagy része nem rendelkezik semmilyen hivatalos dokumentummal, anyakönyvi kivonattal, állampolgársági bizonylattal. Sokuknak útlevele sincs, így az egyetlen dokumentum, amely alapján bejegyezhetők, az az útiokmány, amelyet a kitoloncoló ország tölt ki. Az állam folyó év februárjában elfogadta a visszatérők reintegrációját . A visszatérő polgárok hová tudnak lefelemegcélzó stratégiát, és akcióterv is társul ehhez epedni? Lehet-e arról számot vezetni, hogy hová Ez a stratégia definiálja az összes reintegrációs térnek vissza a folyamatban részt vevő intézményt, meghatározza - Előre nem lehet tudni, hogy ezek az emberek azoknak a kötelezettségeit, és a feladatokat, amek az ország mely részére térnek majd vissza, mertlyeket véghez kell vinni a visszatérők integrációs ez az ő személyes választásuktól függ. Az esetek folyamatában. A stratégia végrehajtásának elsőd többségében ez minden bizonnyal az ország azon jeges szerve a Menekültek Főbiztossága, amely területe lesz, ahonnan azelőtt elmentek, kevesebb együttműködik a különböző minisztériumokkal esetben pedig azok a területek, amelyeket gazda(a belüggyel, a munka és szociális ügyivel, az jogi vagy szociális szempont miatt választanak inegészségügyivel, oktatásival). Azok a testületek i kább - magyarázta Panjkovic, amelyek a minisztériumok, helyi önkormányzatok A stratégia kiemeli azt a problémát is, ami a munkáját koordinálják majd, az az Integrációs visszatérők letelepedése esetében felmerülhet. Tanács és a Stratégia alkalmazását követő cső- mégpedig a lakhatási nehézségeket. Ezeknek a polport. A helyi önkormányzatok kulcsfontosságú gázoknak nagy része ugyanis a szürkegazdaságban szerepet játszanak az integráció folyamatában, dolgozik, nincs bevételük, munkát Szerbiában pe- Ezért a stratégiában szereplő lépések nagy része dig aligha találhatnak, így azoknak, akiknek nincs az önkormányzatoknak és helyi állami szerveknek ingatlanjuk vagy családtagjuk, ahova költözhetnényújt segítséget, hogy az integráció minél sikerenek, nincs lehetőségük. Ezért a kormány elkészítettebb legyen. Állami szinten az Integrációs Tanács te a szociális lakhatásról szóló törvény tervezetét, és az illetékes, valamint a kormány alelnökének, Jo azt átadta a parlamentnek még tavaly júniusban, azt azonban a mai napig nem fogadták el. Vagyis jelenség között annak függvényében, hogy hogyan megoldás állami szinten nincs, bonyolódnak. Ugyanis az, amit ellenőrizni lehet, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség illetve ami ellen erőteljesen fel lehet lépni, az az alelnöke a stratégia készítése közben is hangsúlyoz- lám által generált folyamat. Ami ellen én erőteljes, részt szeretnének vállalni annak megírásában, sem tudok mondatot megfogalmazni az az, hogy az Erre azonban nem kerülhetett sor, állam szándékosan, tervszerűen telepítse be ezeket - Mint minden egyéb mással kapcsolatban, az embereket. Van egy másik jelenség is, amikor amivel kapcsolatban azt ambicionáltuk, hogy elezek az emberek a szabad lakhatási hely megvátogadásuk előtt, vagy a kialakításuk folyamatában rasztásából kifolyólag egyenként, családostól beszidepillantást nyerjünk, itt sem volt lehetőség. A továrogva telepednek le egy-egy városban, faluban, láncegyezménnyel kapcsolatban hosszú hallgatás Erről nagyon nehéz mondatokat is megfogalmazok, úgy tűnt, mintha ez a probléma egy általunk is, ugyanakkor tudom, hogy ez jelenség. Még akkitalált probléma lett volna. De úgy gondolom, kor is, ha kisszámú emberről van szó, hihetetlen hogy ennek mind komolyabb aktualitása van, feszültségeket okoz egy-egy utcában, iskolában, ugyanis az egyezményt be kell tartani. Nekem közösségben. Valóban itt kulturális, értékrendugyanaz az álláspontom, mint amit régebben fő-beli, nyelvbeli, szokásbeli és szociális különbségeklyamatosan hangsúlyoztam. Abban vagyunk érde- vannak. És akkor, amikor ezeknek az embereknek kellek, hogy ezek az emberek, mindent figyelembe az integrációjáról beszélünk, elsősorban a roma véve ugyan, de oda kerüljenek vissza, ahonnan népességről, akkor tudni kell azt, hogy ez egy elindultak. Ha pedig oda nem kerülhetnek vissza, olyan európai jellegű probléma, egy olyan próbákkor az állam biztosítson nekik olyan helyet, ahol téma, amit máról holnapra nem lehet megoldani, de nem lehet szőnyeg alá söpörni sem. Nehezen tud az ember elfogadható magyarázatot megfogalmazni akkor, hogyha a közvetlen környezetében, kitapintható közelségben vannak ezek a jelenségek. ■ Helyi szinten orvosolhatóak ezek a felmerülő gondok? - Helyi szinten az állami szerveknek kellene hatékonyan végezni a munkájukat. Gondolok itt a felügyelőségekre, rendőrségre. Egy kis közösség nem tud tenni annak az érdekében, hogy ez az integrációs folyamat hatékonyan bonyolódjon, és azt látom, hogy ezzel kapcsolatban az államnak is komoly problémái vannak. Nagyon sokat kell dolgozni a különbségek leküzdésén, ami úgy gondolom, hogy generációs kérdés. Lát lehetőséget arra, hogy állami szinten a gyakorlatban is sor kerüljön valódi kezdeményezésekre ezeknek a problémáknak a megoldása érdekében? Verbális szinten elképzelhetőnek tartom, hogy egy-egy kormánytag részéről ezzel kapcsolatban megfogalmazásra kerül valami. Viszont az életben biztosan belátható időn belül nem lesz az égvilágon semmi. Azért, mert a mai belpolitika nem fogékony a másság vonatkozásában. Ez a kérdés a másságról szól. Itt a másság nem csak a többség és az adott kisebbségi közösség között jelenik meg, hanem az adott kisebbségi közösség és az ott élő más kisebbség vonatkozásában is. Pillanatnyilag a szerb belpolitika nem fogékony a másság iránt, ezt bizonyítja mindaz, ami a decentralizáció kérdésével, a nemzeti tanácsok kérdésével és még sorolhatnám a példákat, történik. Rá kellene döbbenni, hogy a király meztelen, ami azt jelenti, hogy azok mögött a mondatok mögött, amelyek elhangzottak körülbelül egy évvel ezelőtt az európai Szabadkáról, a Vajdaságról, Szerbiáról, azok az ötletek meghaltak. Az elmúlt egy év azt bizonyította, és ennek a kérdésnek a kezelése is azt fogja bizonyítani, hogy nincs ezzel kapcsolatban komoly politikai szándék. ■ TÓMÓ Margaréta A 2003-as egyezmény óta Szerbiába 25-30 ezren tértek vissza. Azt nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan térnek még vissza, de több tízezer személyről beszélhetünk, úgy tudnak letelepedni, hogy a meglévő nemzetiségi arányokat nem bontják meg. Most is hangsúlyozom, akkor is, hogyha emiatt támadások érnek, hogy a hasonló jelenségek következményeit a 90-es években láttuk, illetve azoknak a hosszú távú lecsapódását ma is észlelhetjük a városainkban. Azok ugyanis a lakosság arányainak megváltozása miatt jelentősen megváltoztak maguk is. ■ A stratégia azonban nem definiálja konkrétan ezeket a nehézségeket, amelyeket Ön említ. A legvonzóbb városok a visszatelepülők számára mégis Szabadka, Újvidék és Belgrád. Tudom, hogy ez a kormányprogram szintjén nem definiált, és itt különbséget kell tenni a két Molnár Edvárd Mjomrízó HÉTVÉGE 19