Magyar Szó, 2009. július (66. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-01 / 150. szám

2 KÜLFÖLD külföldimagy­arszo.com RÖVIDEN ■ BRÜSSZEL Újabb fejezet Megkezdték tegnap Brüsszelben az adózási kérdésekkel foglalkozó fejezet átvilágítását Törökország és az Európai Unió csatlakozási tárgya­lásain. A harmincötből ez a tizenegye­dik fejezet, amelyben a tárgyalások megkezdődnek, jóllehet Ankara már negyedik éve tárgyal az unió­val. Egemen Bagis, az uniós ügyek­kel foglalkozó török államminiszter mindazonáltal bízik abban, hogy még az idén újabb témákban kezdődhet meg az egyeztetés. Törökország együtt kezdte meg csatlakozási tárgya­lásait Horvátországgal, de utóbbihoz képest az EU-val folytatott megbeszé­lései jóval lassabban haladnak. Míg Zágráb a várakozások szerint legké­sőbb a következő évtized elején csat­lakozhat az unióhoz, Ankarának erre még jó néhány évig aligha van esélye, több uniós politikus is megkérdőjelezi Törökország demokratikus jogálla­mi berendezkedésének szilárdságát, néhányan pedig azt is, hogy a több­ségében muszlim­ vallású, területileg nagyobbrészt Ázsiában található országnak ténylegesen helye lenne az európai nemzetek uniójában. A szakmai nehézségeket pedig az mutatja, hogy Ankara eddig mindösz­­sze egyetlen fejezetet tudott lezárni a csatlakozási tárgyalásokon. (MTI) A MI NSZK Amnesztia Aljakszandr Lukasenko fehér­orosz elnök tegnap megkegyelmezett Emanuel Zeltser amerikai ügyvéd­nek, akit 2008 augusztusában Fehér­oroszországban háromévi börtönre ítéltek egyebek között kémkedés miatt - közölte Paval Logkij, az elnöki hivatal sajtóosztályának veze­tője. A Londonból érkező Emanuel Zeltsert munkatársával a minszki repülőtéren vették őrizetbe 2008. március 12-én, a két ország közötti diplomáciai háború kellős közepén. A fehérorosz biztonsági szolgálat, a KGB hamis okmányok birtoklásával, kábítószer-kereskedelemmel és üzle­ti célú kémkedéssel vádolta meg az ügyvédet. Zeltser a Szovjetunióból vándorolt ki az Egyesült Államokba, ügyvéd lett, szakterülete a korrup­ció és a pénzmosás. A Bank of New Yorkot is beperelte pénzmosás címén. (MTI/AFP) ■ LONDON Nem lesz kötelező a személyi igazolvány Nem teszik kötelezővé Nagy- Britanniában a 2012-ben beveze­tendő biometrikus személyi igazol­ványok kiváltását - közölte tegnap Alan Johnson brit belügyminiszter. A brit kormány eredetileg kötele­ző jelleggel akarta visszaállítani a személyi igazolványt, így a tegna­pi bejelentés jelentős elmozdulást jelent a kezdeti törekvésekhez képest. A kormány szerint a bank­kártya méretű igazolványok segít­hetik a terrorizmus és a személyi adatokkal való visszaélés megelő­zését. Az­ arcképpel ellátott kártyán személyes adatok és ujjlenyomat is szerepel majd. A személyi igazol­vány bírálói túl magasnak tartják a bevezetésére fordítandó több mint 5 milliárd fontot, és attól is tarta­nak, hogy az igazolványok sértik a szabadságjogokat. Azoknak a munkavállalóknak, akik az Euró­pai Unión kívülről érkeznek Nagy- Britanniába, a kormány továbbra is kötelezővé akarja tenni a személyi igazolvány kiváltását. (MTI/AP) Mimiit Irakban az amerikai hadsereg kivonult a városokból Díszszemle Bagdadban - A lakosság megünnepli a szuverenitás napját Látványos díszszemlével ünnepelték Bagdadban, az iraki kormány székhelyét is magában foglaló zöld zónában, hogy az amerikai haderő a tervek szerint tegnap éjfélig kiürítette az iraki városok­ban levő támaszpontjait. Gyalogos katonák meneteltek, kezükben nemzeti lobogókkal, harckocsik és csapatszállító járművek vonultak fel. A kivonulási menetrend szerint az amerikai katonáknak éjfélig vissza kellett térniük vidéki támaszpontjaikra. Elég közel maradnak azonban ahhoz, hogy szükség esetén visszatérjenek a településekre. Núri al-Máliki kormányfő a nemzeti szuverenitás napjának nyilvánította június 30-át, és ez alkalommal az állami televízi­óban mondott beszédében bírálta azokat a kétkedőket, akik szerint az amerikaiak távozásával a településekről az irakiak nem lesznek képesek szavatolni saját biztonságukat. Ez utóbbiak ezzel a hamis ürüggyel a terroristákat hatalmaznák fel arra, hogy civileket öljenek meg - muta­tott rá a miniszterelnök. Az irakiak már hétfőn ünneplésbe kezdtek, ami abban is megnyilvánult, hogy a különböző katonai járműveket virágok­kal és iraki zászlókkal borították be. Az iraki miniszterelnök hétfőn az­­ amerikai csapatok visszavonását győze­lemnek nevezte, hasonlóan ahhoz, ahogyan 1920-ban a brit gyarmatosítók ellen felkeltek és diadalmaskodtak az iraki törzsek. Irakban az elmúlt két hétben érez­hetően emelkedett az erőszakos cselek­mények száma. Elemzők is úgy látják, hogy az ázsiai országban marad a feszült légkör. Mától fogva viszont már 500 ezer iraki rendőrnek és 200 ezer katonának lesz a feladata, hogy óvja az ország biztonságát. Irakban hétfőn belehalt harci sérü­léseibe négy amerikai katona, akik a bagdadi többnemzetiségű erők hadosz­tályához tartoztak - jelentették be tegnap közleményben az amerikai erők. Irak 2003. márciusi megszállása óta 4321 amerikai katona halt meg az arab országban a harci veszteségeket nyilván­tartó icasualties.org független honlap adatai szerint. Mintegy huszonöt ember életét vesz­tette, több mint félszázan megsebesültek tegnap az észak-iraki Kirkukban, autóba rejtett pokolgép robbanása köve­tkez­­tében - közölte az iraki rendőrség. A merényletet egy zsúfolt piacnál követ­ték el. A robbantások és a külföldi erők elleni folytatódó támadások azokat a félelmeket látszanak igazolni, hogy az amerikai kivonulás után elszabadul Irak­ban az erőszak, az iraki biztonsági erők önmagukban képtelenek lesznek megfé­kezni azt. (MTI/Reuters/AFP/AP) Karadžić nem tartja magát háborús bűnösnek Nem tartja magát felelősnek Rado­van Karadžić, a boszniai szerbek egykori vezetője azokért a háborús bűntettekért, amelyekkel az ENSZ hágai székhelyű nemzetközi törvényszékének ügyészei vádolják. A tavaly elfogott Karadžić erről a törvényszéknek írott levelében foglal állást védőinek tegnapi bejelentése szerint. A boszniai szerb vezető mindeddig nem kívánt nyilatkozni arról, hogy bűnösnek tartja-e magát vagy sem, az ilyenkor szoká­sos szabályok szerint ezért eddig is úgy kezelték, hogy felelősségét nem ismeri el. Karadzic most értésre adta, hogy az ellene felhozott 11 vádpont (benne népir­tás) közül egyikben sem ismeri el bűnössé­gét. A hivatalosan a védelem nevében írt levél úgy fogalmaz, hogy „ha a törvényt tisztességesen alkalmazzák, és lehetővé válik, hogy a boszniai eseményekről kide­rüljön az igazság, Karadžić bízik abban, hogy a törvényszék nem fogja őt bűnösnek találni”. A most 64 éves Karadžićot az 1992— 1995-ös boszniai háború egyik fő felelősé­nek tartják, a vádpontok között szerepel a 8 ezer halálos áldozattal járó 1995-ös srebrenicai népirtásért viselt politikai felelősség is. HOLBROOKE 1996-BAN, A BOSZNIAI SZERBEK VEZETŐJÉ­NEK HÁGÁBAN A HELYE Richard Holbrooke 1996. július 21-én levélben értesítette Slobodan Miloševićet, Szerbia akkori elnökét, hogy az amerikai kormányzat szerint Radovan Karadžićnak - azt követően, hogy távozik a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáról - a hágai törvényszék előtt kellene megjelennie. Washington egykori balkáni főtár­gyalójának szóban forgó levelét tegnap hozták nyilvánosságra a hágai törvény­széken. A Karadžić-perhez csatolt amerikai „bizonyíték” azért lehet „perdöntő”, mert a népirtással és háborús bűnökkel vádolt Karadžić kezdettől fogva azt állít­ja, hogy Holbrooke mentelmi jogot ígért neki, ha önként visszavonul a politikai életből, és erre hivatkozva kérte, hogy függesszék fel az ellene folyó eljárást. Holbrooke levelével egyébként előzőleg a Karadžić védelmét ellátó ügyvédek is megismerkedhettek. Az amerikai diplomáciai átirat szerint - melyet a törvényszék szintén közzé­tett- Holbrooke valamivel korábban, 1996. július 19-én Milan Milutinovic akkori szerb külügyminiszterrel és Jovi­­ca Stanišić állambiztonsági főnökkel is közölte azt az amerikai álláspontot, hogy Radovan Karadžićnak és Ratko Mladic­­nak Hágában a helye. Stanišić közvetle­nül ez előtt tért vissza Paléból a Karadžić által aláírt dokumentummal, melyben írásban kötelezte magát, hogy lemond a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáról csakúgy, mint a pártelnöki funkcióról, és teljességében visszavonul a közéletből. Ez a diplomáciai átirat idézi Holb­rooke Milutinovicnak és Stanišićnek mondott szavait is, melyek szerint az amerikai főtárgyaló kijelentette: „az USA kitart a mellett a meggyőződése mellett, hogy Karadžićnak és Mladicnak távoz­nia kell a politikai életből, el kell hagynia az országot, végső fokon pedig meg kell jelennie Hágában, ahol törvényes jogaikat szavatolják.” (MTI/Beta) 2009. július 1., szerda Veszélyben a világ vándorai Hátrányos megkülönböztetés, munkanélküliség, kitaszítottság és idegenellenes indulatok fenyegetik a válság miatt a munkát kereső beván­dorlókat, akiknek óriási szerepük volt a korábbi években a jómódú országok gazdaságának fellendítésében - áll a nemzetközi Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tegnap megjelent elemzésében. A legfejlettebb államokat tömö­rítő szervezet szerint a befogadó országok felelősséggel tartoznak a bevándorlók iránt. „A migráció nem csap, amelyet tetszés szerint lehet csavargatni” - áll a jelentésben, amely szerint a mostani válságot megelőző évtizedben az OECD-tagországokban a munkavállalók között igen jelentős volt a külföldiek aránya. Az Egye­sült Államokban például a válság előtti évtizedben a foglalkoztatás bővüléséhez 58 százalékban, Nagy- Britanniában 71 százalékban járult hozzá a külföldiek új alkalmazása, vagyis a külföldi dolgozók nélkül alig lehetett volna bővíteni a kapacitáso­kat, hiányuk erősen fékezte volna a gazdasági növekedést. Az 1930-as évek óta legmélyebb recesszió miatt a munkanélküli­ség a magasba szökik, jövőre az OECD-átlag elérheti a 10 száza­lékot. (MTI/AP) Kosovo a Világbank és az IMF tagja lett Kosovo hivatalosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tagja lett hétfőn. A csatlakozási megállapodást Fatmir Sejdiu kosovói államfő és Hashim Thaqi miniszterelnök Washingtonban, az amerikai külügyminisztériumban írta alá. A ceremóniát azért tartották Washingtonban, mert az amerikai kormány a leté­teményese az 1944-es Bretton Woods-i egyezményeknek, amelyekkel létrehozták a II. világháború utáni nemzetközi pénzügyi rendszert. Kosovo a Világbank és az IMF 186. tagállama, részvételi kvótája 91,5 millió dollárnak (0,027 százalék) felel meg. Eddig hatvan ország ismerte el Kosovót, amely 2008 februárjában hirdette ki egyoldalúan függetlenségét. Kosovónak óriási befektetésekre van szüksége, főleg az infrastruktúra - a közút- és energiahálózat, a vízellátás, továbbá az egészségügy­­ terén. Nagyjából 3 milliárd eurós segély érkezett az országba 1999 óta, vagyis attól kezdve, hogy a terület ENSZ-protektorátussá vált. Közben visszatért Kosovóba tegnap Agim Qeku volt miniszterelnök, akit múlt héten vettek őrizetbe Bulgáriában. Agim Qekut az Interpol által terjesztett szerb elfogatóparancs alapján vették őrizetbe múlt kedden a bolgár-macedón határon. Szerbia hivatalosan kérte Bulgáriától a volt kosovói miniszterelnök kiadását, de a bolgár hatóságok szabadon engedték a férfit. Ajekut a szerb hatóságok azzal vádolják, hogy 1999-ben közvetlenül részes volt 669 szerb és 18 más nemzetiségű, nem albán kosovói lakos meggyilkolásában. (MTI/Reuters/AP/AFP/ITAR-TASZSZ) Manuel Zelaya, Honduras elűzött elnöke holnap haza akar utazni José Miguel Insulza, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára kíséretében. Zelaya hétfőn Managuában jelentette be szándékát a latin-amerikai országok elnökei­vel tartott találkozón, amelyen megvitatták a hondurasi helyzetet. A bejelentés után pár órával Buenos Airesben nem hivatalosan közölték, hogy az AASZ főtitkárán kívül elkíséri Zelayát Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök és esetleg más latin-amerikai vezetők is. Honduras senki által el nem ismert új kormányának külügyminisztere viszont azzal reagált, hogy Insulza beléphet az országba, Zelaya azonban nem, és Insulza sem avatkozhat be a belügyekbe. Tegucigalpában azt állítják, hogy Zelaya ellen „körözés van kiadva a bűnei miatt”, és le fogják tartóztatni, ha beutazik. Hétfőn, a Zelaya elleni katonai államcsíny másnapján jelentősen romlott a helyzet Hondurasban. A fővárosban, Tegucigalpában az elnöki palotánál összecsaptak a megbukta­tott államfő hívei a rendfenntartó erőkkel, és sokan megsebesültek, civilek, katonák és rendőrök egyaránt. (MTI/Reuters/EFE) A képen: katona üldözi a megbuktatott elnök mellett tüntetőket Tegucigalpában

Next