Magyar Szó, 2010. január (67. évfolyam, 1-23. szám)

2010-01-04 / 1. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ ZÁGRÁB Sanader visszatér Ivo Sanader egykori horvát kor­mányfő tegnap bejelentette, hogy ezen­túl tevékenyebb szerepet vállal pártjá­ban, a kormányzó konzervatív Horvát Demokratikus Közösségben (HDZ), amely egy hete leszerepelt az elnök­­választáson. Sanader zágrábi sajtóér­tekezletén azzal indokolta döntését, hogy hiba volt tavaly júliusban távoznia a kormány és a HDZ éléről. Andrija Hebrang, a HDZ elnökjelöltje a harma­dik helyen végzett az elnökválasztás december 27-i első fordulójában, így nem jutott be a január 10-i második fordulóba. Ez volt a HDZ legrosszabb országos választási szereplése a párt 1989-es megalapítása óta - hangsú­lyozta Sanader. (MTI/Reuters/AFP) ■ KAMPALA Újévi ajándék Az ugandai hadsereg megölte a legbrutálisabbnak tartott afrikai lázadócsoport egyik főparancsnokát - jelentette be tegnap egy katonai szóvivő Kampalában. Bok Abudema parancsnokra a szomszédos Közép­afrikai Köztársaság déli részén csaptak le, ahová a magukat az Úr Ellenállá­si Hadseregének (LRA) nevező láza­dók az utóbbi időkben kiterjesztet­ték működésüket, akárcsak a Kongói Demokratikus Köztársaság északke­leti csücskére. „Abudema halála újévi ajándék Uganda számára” - mondta a szóvivő, aki azonban az akció részlete­iről csak annyit közölt, hogy a hírhedt parancsnok pénteken egymagában esett el. Uganda és a Kongói Demok­ratikus Köztársaság csapatai, szudáni támogatással, egy évvel ezelőtt közös hadjáratot indítottak az Úr Ellenál­lási Hadseregének felmorzsolására. Az akcióval azonban csak korlátozott sikereket értek el, és vezérüket, Joseph Konyt sem sikerült kézre keríteni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint az LRA 2008 szeptembere és 2009 júniusa között 1300 embert ölt meg a három országban, s „rendszere­sen és általánosan” megsérti az emberi jogokat. (MTI/AP/AFP) ■ RIJÁD Palesztinközi megbékélés előkészítése Szaúd-Arábiába érkezett tegnap a Hamász radikális palesztin szer­vezet damaszkuszi száműzetésben élő vezetője, hogy Rijád segítségével tárgyalásokat folytasson a palesztin­közi megbékélésről. Háled Mesaal a szaúdi diplomácia vezetőjével, Szaúd el-Fejszál herceggel tartott találkozója után emlékeztetett arra, hogy hiva­talosan Egyiptom közvetít a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamász és fő politikai riválisa, a Ciszjordá­­niát irányító, mérsékelt világi Fatah mozgalom között a palesztin nemze­ti megbékélés érdekében. Mesaal azt állította, hogy nagy előrelépés történt a közvetítők részvételével zajló tárgya­lásokon. Mint közölte, már a nemzeti megbékélési megállapodás előkészí­tésének végső szakaszánál tartanak. (MTI/AP/Reuters/AFP) ■ RÓMA Megfélemlítés Pokolgép robbant egy dél-olaszor­szági bírósági épületnél, ahol a helyi maffia után folyik nyomozás - közölték tegnap a római hatóságok. A robba­nás súlyosan megrongálta a Reggio di Calabria-i bíróság bejáratát, de szemé­lyi sérülést nem okozott. Piero Grasso ügyész ezzel kapcsolatban elmondta, hogy minden bizonnyal a N'drangheta nevű helyi bűnszövetkezet adott paran­csot a hajnali merényletre. A cél felte­hetően a nyomozásban részt vevők megfélemlítése volt. (MTI/AP) Mimitó Pakisztánból Jemenbe menekül az al-Kaida Az arab államra és Szomáliára összpontosít Washington és London Meggyengült az al-Kaida terrorhá­lózat Pakisztánban, és emberei kényte­lenek onnan áttelepülni olyan országok­ba, mint Jemen vagy Szomália - mondta tegnap a brit kormányfő. Gordon Brown a BBC televízió heti politikai magazin­­műsorának nyilatkozva kijelentette: sike­rült „szétszórni az al-Kaida szervezeteit” az Afganisztánnal határos dél-vazirisztáni térségben. Ez azzal a következménnyel jár, hogy máshol tűnnek fel terrorköz­pontok, de ezek már nem lesznek olyan erősek, mint amilyen az al-Kaida volt Pakisztánban és Afganisztánban - állí­totta Brown. A miniszterelnök közölte: „világszerte éberen kell figyelni” az olyan országokra, amelyekben az állam működésképtelen­né vált vagy a működésképtelenség felé tart, mert ezekben az országokban „nyílik mozgástér” a terrorszervezeteknek. Az elmúlt hetekben különösen Jemen került a nemzetközi figyelem középpont­jába, miután kiderült, hogy a december végi amerikai légi merényletkísérlet nigé­riai gyanúsítottja - aki előzőleg egy neves londoni egyetemen tanult - Jemenben került kapcsolatba szélsőségesekkel. A londoni miniszterelnöki hivatal újév napján bejelentette, hogy Gordon Brown nemzetközi konferenciát hívott össze e hónap végére Jemen ügyében. Brown az interjúban megerősítette, hogy rövid időn belül jelentősen megszigorítják a biztonsági ellenőrzést a brit repülőtere­ken. A kormányfő közölte: megkezdik az emberi test egészéről képet mutató átvilágító berendezések telepítését, a kézipoggyászokat robbanószer-részecs­kék észlelésére alkalmas eszközökkel vizsgálják meg, és az átszálló utasokat is biztonsági ellenőrzésnek vetik alá. Erősíti közös fellépését az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, hogy szem­beszálljon a Jemenből és Szomáliából kiinduló terroristafenyegetettséggel. Miután karácsonykor egy nigériai fiatalember megpróbált felrobbantani egy amerikai utasszállító repülőgépet. Barack Obama amerikai elnök és Gordon Brown brit kormányfő több alkalommal is tárgyalt telefonon a szükséges intéz­kedésekről. A brit miniszterelnöki hiva­tal tegnap kiadott közleménye szerint Obama és Brown megállapodott abban, hogy finanszírozza egy terrorelhárító rendőrségi egység felállítását Jemenben. Döntöttek arról is, hogy nagyobb támo­gatást nyújtanak a jemeni parti őrség­nek, amely reménytelen küzdelmet vív a Szomália és Jemen vizein hajók tucatjait elrabló kalózokkal. A két politikus egyet­értett abban, hogy a jelenleginél nagyobb és hatékonyabb békefenntartó erőre van szükség Szomáliában. Barack Obama szombaton nyíltan az al-Kaida nemzetközi terrorszerveze­tet vádolta meg azzal, hogy merényletet kísérelt meg a Delta-Northwest amerikai légitársaság Amszterdamból Detroitba tartó járata ellen. Az al-Kaida arab-félszi­­geti szárnya képezte ki és fegyverezte fel ugyanis a nigériai támadót. Az al-Kaida bizonyos jelek szerint terroristamerényletre készül a jemeni fővárosban, esetleg az ottani amerikai nagykövetség ellen - állította John Bren­nan, Barack Obama elnök terrorizmus­­ellenes főtanácsadója vasárnap a CNN hírtelevízióban. Brennan az „aktív al- Kaida-fenyegetéssel” indokolta az ameri­kai és a brit diplomáciai képviselet aznapi bezárását Szanaában. A főtanácsadó úgy becsülte, hogy az al-Kaida terrorhálózat több száz tagja tevékenykedik Jemenben. Hozzátette ugyanakkor: Washington a szóban forgó fenyegetés ellenére nem kíván a terrorizmus elleni globális küzde­­­­­lemben újabb frontot nyitni Jemenben.­­ Pár órával később Nagy-Britannia szanaai képviselete is bezárta kapuit. Ali Abdullah Száleit jemeni elnök felajánlotta országa további segítségét David Petraeus amerikai tábornok­nak az Egyesült Államok terrorellenes harcához -jelentette a CNN hírteleví­zió, amerikai kormánykörökre hivatkoz­va. Petraeus az Irakban és Afganisztán­ban harcoló amerikai erők irányítója. (MTI/Reuters/AFP) Az amerikaiak augusztusban beszüntetik a harcot Irakban Az Irakban állomásozó amerikai haderő parancsnoka arra számít, hogy az iraki parlamenti választások elhalasztása nem lassítja le a harcoló csapatok kivonását, a katonák a terveknek megfelelően augusztus végéig hazatérnek. Ray Odierno tábornok az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az általa kidolgozott menetrend nagyon rugalmas, már elké­szítésekor számított a választás időpontjának eltolódására. Irakban jelenleg mintegy 115 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot. Az idén január 16-áról március 7-ére halasztott választásig mintegy 15 ezer fő hagyja el az országot, majd az események fényében dönt arról a tábornok, hogy a terveknek megfelelően folytatódhat-e a csapatkivonás. Ha 60 nappal a parlamenti választás után Odierno tábornok úgy ítéli meg, hogy az országban stabil a helyzet, megkez­dődik a harcoló alakulatok hazavezénylése. Augusztus 31. után mintegy 50 ezer amerikai katona marad Irakban, de az ő megbízatásuk olyan feladatokra szól majd, mint például az iraki biztonsági erők kiképzése. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért van szükség százezer amerikai katona iraki jelenlétére a márciusi szavazás idején, miközben a biztonsági helyzet jelentősen javult, a tábornok kijelentette, hogy ez pszichológiai és fizikai támogatást is jelent Irak számára. (MTI/AP/ITAR-TASZSZ) Tilos fátyolban vizsgázni Egyiptomban Egyiptomban egy bíróság megtiltotta a diáklányoknak, hogy az egész arcukat elfedő fátylat használjanak az egyetemi vizsgákon. A közigazgatási bíróság tegnapi hatá­rozatával még nem zárult le véglegesen az ügy, mert az ilyen esetekben - akár­csak a kollégiumi hálótermekben való fátyolhasználat betiltása esetében is - több fellebbezési lehetőség van az észak-afrikai országban. Ez a kereset is több fórumot bejárt már október, vagyis az oktatási miniszter ilyen értelmű rendeletének kiadása óta a legutóbbi döntésig. A nikábnak nevezett ruhadarab vise­lése az iszlám tudósok többsége szerint nem vallási előírás, csupán egy ősi szokás, amely az iszlám megjelenése előtt az arab sivatagban élő törzsi, nomád társadal­makig nyúlik vissza. Eddig a vahhábita iszlám őskonzervatív formáját gyakorló Szaúd-Arábiában volt általános, de mosta­nában terjedni látszik az arab világ legné­pesebb országában, Egyiptomban is. Pár évtizede még Egyiptomban is miniszoknyában és ujjatlan felsőrészben jártak a diáklányok a kairói egyetemre. Ma a vallásos diákok többsége úgy véli, hogy a hajat befedő kendő használata elengedhetetlen, de az egész arcot eltaka­ró inkábé nem az. Hivatalosan a sárkendő sem kötelező a nőknek. (MTI/Reuters) 2010. január 4., hétfő Terrorelhárítás Az EU-tagállamok terrorelhárító szerveinek szoros együttműködését szeretné kialakítani a január else­jén hivatalba lépett spanyol uniós elnökség - olvasható hétvégi brü­sz­­szeli médiajelentésekben. Az El País című madridi lapra hi­vatkozó internetes hírportál-beszá­­molók szerint a spanyolok munka­­bizottságot kívánnak alakítani a terrorizmus elleni közdelem össze­­■ hangolására, s nyolc uniós tagállam - Belgium, Dánia, Franciaország,­­ Hollandia, Nagy-Britannia, Német­ország, Olaszország és Portugália - már jelezte, hogy kész megbízotta­kat küldeni egy ilyen bizottságba. A munkacsoportot azzal a céllal­­ hoznák létre, hogy közvetlen és gyors információcserét tegyen lehe­tővé a terroristákkal, illetve poten-­­ ciális célpontjaikkal kapcsolatban. ? Ennek szükségességét a beszámo­­óó­­rók szerint a karácsonyi terrorista­­merénylet-kísérlet tudatosította a hivatalba lépő spanyol EU-elnök­­ségben. Egy nigériai fiatalember a testére erősített robbanóelegyet vitt fel egy Amszterdamból Detroitba tartó repülőgépre, de az anyag nem robbant fel, csupán lángra kapott, és a kísérletet sikerült elfojtani. Egy spanyol belügyi tisztségvise­lő azzal indokolta a jobb együttmű­ködés igényét, hogy nincs értelme mindenkinek egyszerre ugyanazt az internetet pásztázni a terrorveszély után kutatva, sokkal hatékonyabb. Washington elutasítja az iráni ultimátumot Az Egyesült Államok nem fogadja el Irán ultimátumát a nukleáris fűtőanyag ügyében - közölte Mike Hammer, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvi­vője szombaton. Néhány órával korábban Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter bejelen­tette, hogy országa maga fog előállítani nukleáris fűtőanyagot, ha nem sikerül január végéig megállapodni a Nyugattal ebben az ügyben. A nyugati országoknak el kell dönte­niük, hogy hajlandóak-e eladni Teherán­nak vagy gyengén dúsított urániumért elcserélni a fűtőanyagot - mondta Motta­ki az állami televízióban, hozzátéve, hogy ezt „ultimátumnak” tekinthetik. „Egy hónapjuk van, hogy döntsenek, máskü­lönben Teherán maga fogja a szükséges szintre, 20 százalékosra dúsítani urán­készletét” - közölte, ha megosztják egymással a munkát, majd kicserélik egymással az elért eredményeket. (MTI) A NAÜ novemberben azt javasolta Iránnak, hogy szállítsa át Oroszország­ba 3,5 százalékos dúsítás­s uránkészlete csaknem 70 százalékát, ott azt 20 száza­lékosra dúsítanák, majd Franciaország­ban nukleáris fűtőelemekké alakítanák át, végül - csaknem egy év elteltével - visszaszállítanák Iránba, és egy kuta­tási célú atomreaktor működtetésére használhatnák. Teherán a 2009 végé­re kitűzött határidőig nem fogadta el az ajánlatot, hanem helyette azt javasolta, hogy a Nyugat adjon el neki fűtőanya­got, vagy iráni területen bonyolítsák le az uráncserét. Az urándúsítás kérdé­se évek óta vitatéma Irán és a nyugati országok között, amelyek azt gyanítják, hogy az iszlám köztársaság békés célú­nak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver kifejlesztésére törek­szik. (MTI/AP/AFP) C_­rt­­o CQ A rendkívül hideg időjárás miatt több mint harminc ember halt meg India északi részén - közölte a rendőrség tegnap. Legalább kéttucatnyi hajléktalan halálát okozta a hirtelen jött fagy szombaton Uttar Prades államban. A régióban a múlt hét óta már negyvenen meghaltak. Tavaly télen ebben az államban 151 ember vesztette életét a hideg miatt. A hatóságok a múlt héten takarót és tüze­lőt kezdtek osztogatni a hajléktalanoknak. Az államban további tíz ember halt meg szombaton két vasúti balesetben, amelyet a hideg idő miatt keletkezett köd idézett elő. Negyvenhét ember megsérült - tájékoztatott a rendőrség. India más északi területein, egyebek mellett Újdelhiben, a rossz látási viszonyok miatt légi járatok maradtak ki, illetve tucatnyi repülőgép késve indult. A helyzet tegnap valamelyest javult. (MTI/AP) A képen, melegen öltözött motorosok

Next