Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-01 / 203. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com RÖVIDEN ■ AMSZTERDAM Gyanús jemenieket tartóztattak le A holland hatóságok terrorizmus gyanúja miatt elrendelték két, az Egyesült Államokból Amszterdamba érkezett jemeni férfi letartóztatását -jelentette be tegnap az ügyész­ség. A két férfit azzal gyanúsítják, hogy terrorcselekményre szőttek összeesküvést. Hivatalos vádeme­lés a következő napokban várható ellenük - közölte egy ügyészségi szóvivő a sajtóval Amszterdamban. Korábbi, hivatalosan még meg nem erősített hírek szerint csomagjaikban „álbombákat” - folyadékot tartalmazó műanyag palackhoz szigetelőszalaggal rögzített mobiltelefonokat és órákat­­ szállítottak, amivel minden bizony­nyal a biztonsági rendszert kívánták tesztelni. (MTI/Reuters/AFP/AP) ■ RÓMA Milliárdos kérelem Évente legkevesebb 5 milliárd eurót követelt az Európai Uniótól Moammer el-Kadhafi líbiai elnök az illegális bevándorlás megfékezésére. A Silvio Berlusconi miniszterelnök meghívására Rómában tartózkodó líbiai elnök egy hétfő esti rendezvé­nyen azt hangoztatta: Európa érdeke, hogy eleget tegyen követelésének. „Máskülönben Európa maga is máso­dik Afrika lehet” - fogalmazott a líbi­ai elnök, aki szerint országa egyfajta „csapóajtó” lehet a nem kívánatos bevándorlók előtt. Kadhafi az olasz­líbiai barátsági megállapodás aláírásá­nak második évfordulója alkalmából érkezett Rómába. (MTI/dpa) ■ MEXIKÓVÁROS Nagy fogás A mexikói rendőrség letartóztatta az ország egyik leghírhedtebb kábí­tószer-kereskedőjét - vált ismertté tegnap Mexikóvárosban. Hivatalos közlés szerint a 37 éves Edgar Valdez - akit az alvilág csak Barbie néven emlegetett - még hétfőn került rendőrkézre. A hatóságok kábító­szer-kereskedelem, valamint drog­­kartellhez való tartozás gyanújával 2002 óta üldözték őt. A letartózta­tás „nagy fogás” a Felipe Calderón államfő által a szervezett bűnözés, mindenekelőtt a drogbandák ellen indított harcban. Közben legalább nyolcan meghaltak, amikor helyi idő szerint kedden hajnalban Molo­­tov-koktéllal támadtak egy bárra Cancúnban, a Mexikó keleti részén fekvő turistaparadicsomban. A bár tulajdonosai állítólag nem engedtek a Zéták nevű drogkartell zsarolásá­nak, amely kétszer is megpróbált tőlük pénzt kicsikarni. A hatóságok szerint az egykori elitkommandósok által alapított Zéták felelősek azért a merényletért is, amelyet a múlt héten követtek el egy San Fernando köze­lében található tanyán. A kábítószer­kereskedők ott 72 emberrel végeztek. (MTI/AFP/REUTERS/AP) Húszéves a német állami Lassan halad a Balkán egység helyreállítása Minden tizedik nyugatnémet visszaállítaná a berlini falat Nem csatlakozási szerződés, hanem valódi egyesülési szerződés köttetett húsz évvel ezelőtt, amely jogi keretet adott a német állami egység helyreállításának - hangoztatta tegnap a szövetségi belügy­miniszter Berlinben. Thomas de Maiziere „politikai és közigazgatási mesterműnek” nevezte a viszonylag rövid előkészületek és tárgya­lások nyomán megszületett szerződést, amelynek alapján az NDK öt tartománya 1990. október 3-án csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz. A belügymi­niszter, aki húsz évvel ezelőtt tagja volt a dokumentumot kidolgozó NSZK-delegá­­ciónak, ugyanakkor kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, vajon helyes volt-e a teljes nyugatnémet jogrendszert azonnal kiterjeszteni a keleti tartományokra. A nevezetes szerződés, amely véget vetett Németország több mint négy évti­zeden át tartó megosztottságának, lehe­tővé tette a nyugatnémet jog- és szociális rendszer alkalmazását az NDK területén. Azt, hogy az NDK-ból csak kevés dolog „mentődött át” az egységes német állam­ba, sokan ma is sajnálják. De Maiziere belügyminiszter azon az állami ünnepségen mondott beszédet, amelyet a kormány rendezett az NSZK és az NDK közötti egyesülési szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából. A megemlékezés színhelye az Unter den Linden sugárút elején található Kron­prinzenpalais (Trónörökösi palota) volt, ahol 1990. augusztus 31-én Wolfgang Schäuble nyugatnémet belügyminiszter és Günther Krause keletnémet állam­titkár aláírta a nevezetes okmányt. Az ünnepségen megjelent Angela Merkel kancellár is. Hivatalos számítások szerint a német egység megvalósulása a mai napig 1,6 billió euróba került, ennek túlnyomó részét a szociális szférában eszközölt juttatások teszik ki. A nyugatnémetek harmada úgy érzi, hogy személyesen veszített a német egyesítéssel, 11 százalékuk egyenesen visszaállítaná a berlini falat. Mindez a fal leomlása 20. évfordulója alkalmából készített ,2010-es társadalompoliti­kai jelentésében olvasható, amelyben a németek véleményére és érzéseire kérdeztek rá. A tanulmány szerint az ország keleti részében öt százalékkal többen (42 száza­lék) vélik úgy, hogy nyertek az egyesítés­sel, mint a nyugatnémetek, akiknek csak 37 százaléka érzi így. (MTI/dpa) Lelőttek négy izraelit a megszállt Ciszjordániában Agyonlőttek tegnap négy izraelit a megszállt palesztin területen, Ciszjordá­niában -jelentette be a rendőrség és a mentőszolgálat. A két férfi és két nő egy gépkocsiban utazott Hebron környékén, amikor egy palesztin fegyveres tüzet nyitott rájuk a rendőrség szerint. Hebronban mintegy ötszáz zsidó telepes él több mint százezer palesztin között, alaposan mege­rődített lakhelyén. A tervek szerint a héten újra közvetlen béketárgyalást kezd az izraeli és a palesztin fél, és elképzelhető, hogy szélsőséges erők megpróbálják megakadályozni ezt. Benjá­min Netanjahu jobboldali izraeli minisz­terelnök éppen úton van Washingtonba. Elindulása előtt kijelentette, hogy Izrael biztonsági érdekeinek megvédése lesz a fő célja a tárgyalásokon. „Igazi rendezést szeretnék” - mondta, hozzátéve, hogy „az igaz béke nem csak egy rövid szünet a háborúk és terrortámadások között”. Barack Obama amerikai elnök azt szeretné, ha egy éven belül megkötnék a békét. A tegnapi támadás előtt viszonylag hosszú nyugalom volt Ciszjordániában. A legutóbbi halálos palesztin terrorakció júniusban volt, akkor egy izraeli rendőr vesztette életét, szintén Hebron térsé­gében. (MTI/AP/Reuters/AFP) Tüntetések, előállítások Moszkvában és Szentpéterváron Moszkvában tegnap ismét tüntet­ni próbált az ellenzék az alkotmány gyülekezési szabadságot garantáló 31. cikkelye mellett, de a rendőrök már az első percekben előállították a nevesebb résztvevőket. Összesen hetven embert állítottak elő. Az ellenzékiek egy ideje, s egyre növekvő számban, minden 31 napos hónap utolsó napján kivonulnak a moszkvai Triumfalnaja térre, ruháju­kon „Stratégia 31” feliratú jelvénnyel, de a tüntetőket minden alkalommal szét­zavarják, s a héten le is zárták a teret, állítólag felújítás miatt. A moszkvai tüntetésen részt szándéko­zott venni Ljudmila Alekszejeva, a Moszk­vai Helsinki Csoport 82 éves vezetője is, mégpedig az Európai Parlament emberi jogi albizottsága elnökének a kíséretében, és a testület további három képviselője is készült a térre. Alekszejeva azonban nem tudott eljutni a metrókijárattól a térre, mert körülvették a rendőrök, és az Euró­pai Parlament képviselőivel sem tudott találkozni, ezért visszafordult. Szentpéterváron szintén tüntetés volt a Nyevszkij sugárúton lévő Gosztyinij Dvor áruháznál, de a megmozdulást hamar feloszlatták a rendőrök. (MTI) 2010. szeptember L, szerda Európa felé Szlovéniai tudósítónktól A Balkán országaiban a politikai átalakulás igen lassan halad, ezért a különböző régiókat gyakorlatiasan kell kezelni, a gazdasági, infrastrukturális, energetikai együttműködésen keresztül kell a politikai vezetésre hatni - vélekedett Vojko Volk, Szlovénia horvátországi nagykövete a hétfőn este zárult bledi stratégiai fórumon, hozzátéve, hogy meglátása szerint sokkal könnyebb az ex-YU térség államai között a vasút- és villanyhálózatot összekötni, a sportot és a szerencsejátékokat „egy fedél alá hozni”, mintsem a politikusokat építő párbeszédre rávenni. A balkáni államok együttműködési távlatait taglaló kerekasztalon való felszóla­lásában Patrik Vlačič szlovén közlekedésügyi miniszter a pozitív példákat emelte ki, mondván, hogy a brdói kezdeményezés keretében máris jó együttműködés tapasztalható Szlovénia, Horvátország és Szerbia között, különösen a vasúti közle­kedés terén. Kevésbé derűlátó légkörben zajlott a balkáni államok közti bizalomerősítés kérdé­sét taglaló munkacsoport értekezlete. Gordan Jandrokovic horvát és Sven Alkalaj, bosznia-hercegovinai külügyminiszter, valamint Besim Beqaj, az uniós integrációval megbízott koszovói miniszter egyként tette fel a retorikai kérdést, vajon mennyire hisz a Balkán Európának és - fordítva -, mennyi bizalmat táplál valójában az EU a Balkán irányába? Beqaj eközben elpanaszolta, hogy Prishtina ugyan normalizálni igyekszik Belgráddal való kapcsolatait, de a szerb fél ezt lépten-nyomon akadályozza, ami nyilvánvalóan nem a regionális együttműködés fokozását szolgálja. Egyetértve vele, Daniel Server, az amerikai békeintézet (USIP) alelnöke azt mondta, Szerbia pillanatnyilag két, egymást kizáró célt „hajszol”, csatlakozni szeretne az EU- hoz, ugyanakkor Koszovó és Bosznia irányába táplált területi igényeiről sem mond le. Belgrád nyilvánvalóan nincs tisztában a realitásokkal. Jobban tenné, ha a területi aspirációiról letenne és kizárólag az uniós közeledés ütemének felgyorsításán fáradoz­na. Szerinte Brüsszelnek is határozottabban kellene fellépnie Belgráddal szemben, erőteljesebben segíteni, az engedékenység politikája ugyanis nem járt sikerrel. A két balkáni témát feldolgozó kerekasztalon elhangzottakat tömörítve, összegzés­ként elmondható, a balkáni országok uniós csatlakozása - Horvátország kivételével - hosszú folyamatnak ígérkezik, a térségben kulcsszerepet betöltő Szerbia nélkül pedig a tartós béke és stabilitás nem érhető el. . . MÜHAm!,.VUKAS ROMÁK KIUTASÍTÁSA Brüsszelben bizonygatta igazát a francia kormány Nem sértett európai uniós jogszabályt Franciaország a területén ideiglenesen letelepedett, külföldi állampolgárságú romák csoportjainak kitoloncolásá­val - hangoztatta tegnap Brüsszelben Eric Besson bevándorlásügyi miniszter és Pierre Lellouche, az európai uniós ügyekkel foglalkozó francia államtitkár. A kormányilletékesek az Európai Bizottság két tagjával, Viviane Reding alapjogi és Cecilia Malmström belügyi felelőssel találkoztak egy rögtönzött szeminárium keretében. Lellouche megbeszélést folytatott európai parlamenti képviselők egy csoportjával is. Ezen Göncz Kinga (MSZP) egyebek között arra hívta fel a figyelmüket, hogy a francia hatósá­gok által használt nyelvezet és megkö­zelítés veszélyes, ráadásul modellként szolgálhat más EU-tagországok számára is. (MTI) A pakisztáni árvíz levonul, a kihívások maradnak Még elárasztott két várost, de már levonulóban van a pakisztáni árvíz, a kihívások azonban maradnak: továbbra is súlyos gondot okoz a segélyszállítmányok eljuttatása a rászoruló mintegy nyolcmillió emberhez. Megkezdődött az öt hete tartó árvíz levonulása az északnyugati hegyvidéki terü­letek felől az Arab-tenger felé, de a helyzet még súlyos a déli Szindh tartományban, ahol két várost is elárasztott a keddre virradó éjjel: Háre Dzsamálit és Dzsátit. A katasztrófa mértéke komoly kétségeket ébresztett az atomfegyverrel rendel­kező Pakisztán stabilitásában, amelyet amúgy is kikezdtek az al-Kaida és a tálibok merényletei és a gazdasági problémák. A külföld több százmillió dollárnyi segítséget ajánlott fel, még az ősellenség India is bejelentette kedden, hogy ötről 25 millió dollárra növeli támogatását. A hatóságoknak meg kell birkózniuk a sok millió ember élelmezésével, fedelet kell nyújtaniuk a hajléktalanná váltaknak, és orvosi segítséget nyújtani a rászorulók hatalmas tömegének. A külföld és az ENSZ támogatása kezdetben vontatott volt, ugyanis nem volt világos a vízkár mértéke. A leginkább érintett területeket most is nehezen érik el a hadsereg helikopterei vagy a köz- és vízi utakon érkező segítség - még mindig milliók vannak, akik alig vagy egyáltalán nem jutottak támogatáshoz. (MTI/AP/Reuters) Beta/AP

Next