Magyar Szó, 2010. szeptember (67. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-01 / 203. szám
2010. szeptember 1., szerda Megvan a megoldás? A magyar föld (még?) nem eladó! Dzurinda nem tartja normálisnak a magyar állampolgárság a parlamenti pártok egyetértenek, de Brüsszelben kell kilobbizni a külföldiekre vonatkozó tilalmat tömeges megítélését Jövő májustól bárki szabadon adhat-vehet termőföldet Magyarországon, ha az Európai Bizottság nem járul hozzá az ezt tiltó magyar derogációs kérelemhez. Az ügy egyelőre kétesélyes. Elérhető cél a külföldiek kitiltása még legalább három évre a magyar földpiacról, de hatásos lobbitevékenységre van szükség az egyébként a kereskedelmi korlátoktól irtózó uniós döntéshozók meggyőzéséhez - ez a Hírszerző által megkérdezett, „tűzközeli” források véleménye. Magyarországon - és többnyire egész Közép-Kelet-Európában - a csatlakozás óta eddig eltelt hat évben nem közeledtek a földárak a nyugat-európai átlaghoz, így máig fennáll a veszélye annak, hogy egy piacnyitás gyorsan a külföldi földtulajdonosok tömeges megjelenésével járna, amit a magyar bal- és jobboldal ugyanúgy elutasít. Más kérdés, hogy vannak közgazdászok, akik szerint éppen ez, a fizetőképes kereslet hiánya gátolja meg a föld felértékelődését. Raskó György agrárközgazdász a nyáron egyenesen arról beszélt a Világgazdaságnak, hogy a földvásárlási moratórium fenntartása valójában az agrármunkanélküliséget teszi tartóssá, ugyanis azok a magyar tulajdonú nagygazdaságok, amelyek ma a moratórium első számú kedvezményezettjei, kevés embert foglalkoztatnak, ráadásul jobbára jóval alacsonyabb a termelékenységük is versenytársaiknál. Mindez azonban a támogatások asszimetriája miatt is van, Glattfelder Béla szerint. A Fidesz mezőgazdasági ügyekben jártas EP-képviselője azt mondta a Hírszerzőnek: a derogáció meghosszabbításáról szóló vitába bele kellene foglalni ennek az egyenlőtlenségnek a megszüntetését is. A csatlakozási tárgyalások idején ugyanis a nyugati gazdák az olcsón termelő keletiektől féltek, ezért alakult ki a mostani rendszer, amely szerint a régi tagállamok termelői az újaknak jutó támogatások többszörösét vehetik fel. A tárgyalások finisében, 2004-ben az EU döntéshozói sikerrel játszották ki egymás ellen különböző egyéb kedvezmények ígéretével a közép-európai államokat, így simán lenyomták a torkunkon az egyenlőtlen gyakorlatot. Glattfelder szerint elsősorban a kormány dolga a lobbizás a bizottságnál, de a képviselő biztos benne, hogy már zajlanak a háttértárgyalások, és az esélyeink sem rosszak a sikerre, főleg, hogy nem vagyunk egyedül a derogáció fenntartása iránti igényünkkel. „Be kell mutatnunk a földárak közti különbséget, és ezzel hatásosan lehet majd érvelni a belső piacért felelős biztos előtt” - mondta a képviselő. A földkérdés ugyanis jogilag nem a mezőgazdasági biztoshoz tartozik. Bár a belső piac tekintetében az EU rigorózusan korlátlóbontó szokott lenni, Glattfelder szerint biztató, hogy Michel Barnier uniós biztos korábban mezőgazdasági miniszter is volt hazájában, így talán van affinitása a magyar érvekre. Ebben bízik Tabajdi Csaba is, az MSZP euro-honatyája azonban úgy látja, a kormány késlekedik a lobbizással. „Az egész ügyben egyelőre annyi történt Magyarország részéről, hogy még Gráf József írt egy levelet az Európai Bizottságnak, amiben a derogáció fenntartását kérte. Tudomásom szerint ezen kívül eddig semmilyen jelzést nem küldtünk Brüsszelbe, pedig már régen lobbiznunk kellene. Azt sem értem, a kormány miért nem tájékoztatja a magyar EP-képviselőket az álláspontjáról, azt hiszem, talán mi is tudnánk segíteni az ügyben” - mondta. Nincsenek rossz esélyeink a derogáció meghosszabbítására - vélekedett egy, a bizottság működését közelről ismerő, de neve elhallgatását kérő brüsszeli forrás. Ő szintén a földárak közti különbséget látja a leghatásosabb érvnek, de úgy vélte, közösen kellene fellépni az érintett tagállamoknak, már csak azért is, mert könnyen elképzelhető, hogy a piacnyitásban érdekelt országok (Ausztria, Hollandia, Dánia és Franciaország) is koordinálják majd lépéseiket. Glattfelder Béla ugyanakkor azt mondta erre, „semmi jelét nem látja” egy formálódó „piacnyitó lobbinak” az ügyben. Tabajdi Csaba viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába próbál Budapest, mondjuk Pozsonnyal és Varsóval szövetkezni, jogilag úgyis minden ország esetében külön vizsgálják majd a hosszabbítás feltételeit. A már idézett VG-cikkben egyébként Raskó György esélytelennek látta a derogáció meghosszabbítását, mert szerinte közgazdasági érveket nem tudunk felhozni mellette, legfeljebb politikaiakat. Glattfelder Béla szerint ebben az esetben „kénytelenek lennénk egyéb adminisztratív eszközökkel” kívül tartani a külföldi vevőket (értsd: nemzeti szintű jogszabályokkal ellehetetleníteni a földvásárlást, erre szoktak többéves igazolt helyben lakást, magyar nyelvvizsgát és hasonlókat emlegetni), mert a magyar parlament pártjai között konszenzus van a derogáció szükségességéről. Persze lehet, hogy ezt ebben a ciklusban így sem ússza meg a parlament: az újabb derogáció ugyanis már csak három évre szól majd, és egyelőre nyoma sincs annak, hogy 2014-ig jelentős drágulás következne be a földpiacon. Vagyis akkor kezdődhet minden elölről. (Hírszerző) Mikulás Dzurinda szlovákniszter szerint küszöbön áll a kettős állampolgárság problémájának megoldása. - Hetek óta intenzív kommunikációt folytatok Daniel Lipšic belügyminiszterrel. Az az érzésem, hogy megtaláltuk a megoldást. Nem fogok róla beszélni, nehogy rosszat tegyek - mondta a külügyi tárca vezetője, aki szerint a javaslathoz az egész kormánykoalíció támogatására szükség van. - Valószínű, hogy rövid időn belül megszületik a szlovák reakció. Fontosnak tartom, hogy ne büntessünk szlovák állampolgárokat. Olyanokat, akik legitim módon kérik a kettős állampolgárságot Csehországban, Kanadában, Ausztráliában, mert régóta ott élnek. Népiesen szólva úgy mondanám, hogy mindenkinek a saját portája előtt kell sepregetnie - mondta a külügyminiszter. Magyarországgal kapcsolatban Dzurinda elmondta, nem tartja jónak a kettős állampolgárság tömeges megítélését. Nem normális szituáció, mikor tömegesen ítélik meg a kettős állampolgárságot anélkül, hogy tartós kapcsolat állna fenn az egyén és az állam között, melynek állampolgárságáért folyamodik. Milyen kettős állampolgárságról beszélünk olyan személyek esetében, amikor valaki 51 éve Szlovákiában él, és nem is akar elmenni innen, közben pedig magyar állampolgárságot kap. Milyen rendszer ez? - méltatlankodott Dzurinda. A külügyminiszter szerint Magyarország nemcsak Szlovákiával, hanem Ukrajnával kapcsolatban is rossz döntést hozott, de helytelennek tartja a romániai kettős állampolgárságról szóló törvényt is. Ha ezt az elvet kiterjesztem, akkor Olaszország olasz állampolgárságot adhat az Ausztriában élő olaszoknak. És ha az egész EU-ra kiterjesztjük, akkor hogyan fog festeni az, ha Spanyolország kettős állampolgárságot ad a mexikóiaknak vagy a kubaiaknak? - vetette fel Dzurinda. Szerinte tehát nem csupán magyarszlovák kétoldalú problémáról van szó, hiszen a magyar jogszabály az Európai Uniót is érinti, mivel EU-polgársághoz jutnak az Unió határain túl élők is. Erről Dzurinda már konzultációkat folytatott osztrák kollégájával is. (Új Szó/Felvidék Ma) Veszélyben a független sajtó Példátlan nyomásgyakorlásra panaszkodik a romániai magyar szervezete A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint a romániai politikai hatalom soha nem tapasztalt nyomást gyakorol a sajtóra, és felkéri a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait, hogy a kormányban és a parlamentben álljanak ki a sajtó védelmében - olvasható a szakmai szervezet nyílt levelében. Júliustól módosították az adótörvényt úgy, hogy nemcsak az állandó munkaviszonnyal rendelkezőknek, hanem a különböző szerződésekkel foglalkoztatottaknak is társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük jövedelmük után. Ez az intézkedés a művészek és az egyetemi oktatók mellett az újságírók jelentős hányadát is érinti. A szervezet szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a gazdasági válság hatására csökkent a médiavállalkozások reklámbevétele. Hozzáteszik, hogy nemzetbiztonsági okokra vagy a közszereplők személyiségi jogaira hivatkozva korlátozó - esetenként megfélemlítő - paragrafusokat készül elfogadni a törvényhozás, miközben az Európai Unió és a nemzetközi joggyakorlat a sajtó védelmét ezek fölé helyezi. „Sajnálatos, hogy a kabinet egyes tagjai a sajtót teszik felelőssé az állami intézményekben kialakult káoszért, és visszaélve hatalmukkal, megfélemlítik az újságírókat” - olvasható a nyílt levélben. (MTI) Az MTI bukaresti irodájához hétfőn eljuttatott levelet Markó Béla RMDSZ-elnöknek és miniszterelnök-helyettesnek, valamint Kelemen Hunor kulturális miniszternek címezték. A dokumentum szerint a nyomásgyakorlás veszélybe sodorja a demokratikus jogállam egyik alappillérét, az állampolgárok hiteles, pártatlan tájékoztatáshoz való jogát, általában a sajtószabadságot. Karácsonyi Zsigmond, a romániai magyar újságírókat tömörítő szervezet elnöke által aláírt levél felidézi, hogy 2009-ben bevezették az átalányadót, amit minden vállalkozásnak fizetnie kell függetlenül attól, hogy nyereséges-e vagy sem. A levél emlékeztet arra is, hogy júliustól növelték a személyi jövedelmek adóterheit, s ezzel létbizonytalanságba, esetenként a csőd szélére taszították a független sajtót. A Székely Gárda és a HVIM az élen Mircea Du§a a szélsőségesség ellen A „revizionista, szeparatista és románellenes üzenetek" elutasítására szólított fel a bécsi döntés 70. évfordulója alkalmából Mircea Du§a Hargita megyei PSD-képviselő, a román képviselőház alelnöke. Du§a sajtónyilatkozatában románoknak, magyaroknak, politikusoknak, akadémikusoknak, a civil szervezetek és a sajtó képviselőinek címezte felszólítását, amellyel arra buzdít, hogy határozottan utasítsák el az ilyen jellegű diskurzusokat, amelyek, véleménye szerint, megrontják a román-magyar együttélést - tudósít az Agerpres. A képviselő szerint természetes, hogy minden polgár ismerje meg történelmét, de az már nem, hogy interetnikus gyűlöletre felszólító üzenetek jelenjenek meg. „Nem normális dolog, hogy a bécsi döntés aláírásának 70. évfordulóján olyan üzenetekkel találkozzunk, amelyek a románok és magyarok közötti gyűlöletkeltésre szolgálnak és szeparatizmusra törekednek” - fejtette ki a képviselő, külön kiemelve a Székely Gárda és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom akcióit, amelyek szerinte a trianoni határok eltörlését tűzték ki célul, és gyűlöletkeltésre szolgálnak. Duda szerint az ilyen célkitűzések „nem európai szemléletűek”. „Romániában teljes, az alkotmány által garantált véleménynyilvánítási szabadság van, de megengedhetetlen, hogy húsz év demokráciát követően neonáci jellegű gondolatok szülessenek újjá” - közölte egyebek mellett a PSD képviselője. (Székelyhon.ro) illatfio // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Legföljebb „potom” kétmillió Magyarországon hatályba lépett a közszférában a kétmilliós bérplafon Ma léptek életbe Magyarországon a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagnak azok a rendelkezései, amelyek a közszférában bevezetik a havi kétmillió forintos (megközelítőleg hétezer eurós) bérplafont. A közszféra munkavállalóinak havi munkabére az új szabályozás szerint az előző évi bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetőkre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények alkalmazottaira is. A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek. Az Európai Központi Bank (EKB) az Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását illetően a törvényjavaslat elfogadása előtt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve. Az EKB szerint a változtatások az MNB-elnök jelenlegi fizetéséhez képest megközelítőleg 75 százalékos csökkenést eredményeznek, és csökken az alelnökök, illetve Monetáris Tanács és a Felügyelő Bizottság tagjainak a jövedelme is. A frankfurti székhelyű pénzintézet úgy vélekedett, hogy a módosítás csak jövőbeni kinevezésekre vonatkozhat. Az MNB júliusban közzétett állásfoglalásában kijelentette: az MNB-törvény módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, mivel összeegyeztethetetlen az Európai Unió működéséről szóló szerződésben, illetve a jegybanktörvényben foglalt alapelvekkel, valamint teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az EKB-nak, mind az MNB-nek a törvénytervezetről kibocsátott véleményét. (MTI)