Magyar Szó, 2011. április (68. évfolyam, 75-98. szám)

2011-04-13 / 85. szám

6 GAZDASÁG gazdasag@magyarszo.com istafia Kegyelmi idő az adósoknak Stojan Stamenkovic: Rövid távon a polgárok járnak a legjobban A hitelek átütemezéséről szóló múlt heti kormányprogramot tegnaptól fogva alkalmazhatják a pénzintézetek, a híresz­telésekkel ellentétben ennek semmi akadálya, jelentette ki Dejan Soskic, a Szerb Nemzeti Bank (SZNB) vezetője azokra a spekulációkra reagálva, hogy a központi bank egyelőre még adós maradt bizonyos előírások meghozata­lával, amik gátolják a kormányintézkedés életbe léptetését a bankok részéről. Ki nyerhet igazán ezzel az intézke­déssel? Első hallásra úgy tűnhet, hogy mindenki, a gondoskodó atya szerepét játszó kormány titkon szavazatokat regél­het, az adósságban fulladozó kölcsönfel­vevők egy kis kegyelmi időt kaphatnak, de állítólag a bankok sem járnak rosszul, éppen ezért a döntés meghozatalának a késleltetésére a pénzintézeteknek nem lehet semmi okuk. - Rövid távon az átütemezés érin­tettjeinek mindegyike, a Szerb Nemzeti Bank, a kormány, a bankok, a vállalatok egyaránt a hasznát láthatják ennek az intézkedésnek, rövid távon a legjobban valószínűleg mégis a polgárok járnak majd - állapította meg tegnap Stojan Stamenkovic a belgrádi székhelyű Gazdasági Intézet munkatársa. A gazdasági szakértő szerint a hitelek két évre szóló átütemezéséből legkisebb nyeresége a szerb központi banknak lehet, a kormány rövid távú politikai haszonra számíthat, lélegzethez juthat­nak viszont a polgárok, akik már nem képesek törleszteni a hiteleiket. A bankok viszont, szavai szerint, kettős nyereséget könyvelhetnek majd el, nagyobb kamato­kat számolhatnak majd fel, s javíthatnak a hiteltörlesztési mutatóikon. ÚJ HITELTÖRLESZTÉSI FELTÉTELEK A Szerb Nemzeti Bank új hiteltörlesz­tési feltételek megállapításával kívánja rugalmasabbá tenni a hitelezési folya­matot. Megszűnik az a rendelet, amely szerint az hitelfelvevő jövedelmének maximálisan 30 százalékát terhelheti a havi visszafizetési kötelezettség (illetve 50 százalékát, ha lakáshitelről van szó). Ezentúl a fogyasztói kosárhoz kötik, hogy mekkora törlesztési részletet szabhatnak meg a pénzintézetek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a család egy tagjára számí­tott fogyasztói kosár értékét levonják a havi jövedelemből, s a fennmaradó rész egészében a hiteltörlesztésre fordítha­tó, bár a bankok nem kötelezhetők arra, hogy erre a maximális összegre szerződ­jenek le az ügyfeleikkel. Az új szabály óvatosságra int, a hitel­­felvevő polgároknak érdemes meggon­dolniuk, hogy belemennek-e abba, hogy egész fizetésüket a kölcsön visszafizetésé­re különítsék el, bár ettől a lehetőségtől valószínűleg a bankok is elzárkóznak majd. Ugyanígy a hitel átütemezéséről szóló döntést is érdemes lesz megfontol­niuk, hiszen a visszafizetési idő kétéves meghosszabbítás során a hitel alapössze­ge ugyan ugyanaz marad, ám magasabb kamatot kell majd azért fizetniük. ■ L.A Salamoni döntés született volna, ami egyaránt jó a bankoknak, a kormánynak és a várhatóan ismét sorba álló polgároknak? Dávid Csilla Az átütemezés feltételei - A maximális türelmi idő 24 hónap, vagy ennél kevesebb, amelynek az időtar­tama alatt fölmentést nyer a hitel alapösszegének a fizetése alól. - 3 évnél rövidebb ideig tartó hitelek esetében a türelmi idő a hátramaradt törlesztési idő felénél nem lehet hosszabb. - A türelmi idő alatt az ügyfél köteles fizetni a kamatokat, azok viszont nem kötelesek, akik munka nélkül maradtak. - Türelmi idő felhasználása nélkül lehetőség nyílik a hiteltörlesztési határidő kitolására legföljebb 24 hónapra. - Lehetőség az adósság részleges leírására a készpénz- és a fogyasztói hitelek­nél - Nem megengedett a további hitelfelvétel azok számára, akik 90 napnál többet késnek a türelmi idő alatt a kamattörlesztéssel. Kiváltságok helyett munkát kérnek Nagybecskereken megtartották a rokkantak első állásbörzéjét Várakozáson felüli volt az érdek­lődés a rokkantak első állásbörzéjén, amelyet tegnap a nagybecskereki Vojvo­dina szállodában tartottak meg. Kilenc helybeli munkáltató 15 munkahelyet kínált a hátrányos helyzetűek számára. A rendezvény szervezője a nagybecske­reki Rokkantak Szövetsége volt. Első értékelésük szerint az állásbörze jól sikerült, tekintettel arra, hogy kísérleti projektumról van szó. Ez volt egyben az első olyan munkaszerzési alkalom Vajdaságban, amelyet rokkantak számára szerveznek. Hasonló állásbörzék lesznek Újvidéken és Szabadkán is. Stevan Radisic, a nagybecskere­ki Rokkantak Szövetségének elnöke elmondta, hogy nyilván a tömeges­sége miatt kapta meg a rendezvény szervezésének a jogát Nagybecskerek. Közölte, hogy látogatást tesznek a város polgármesterénél, és azt kérik majd tőle, hogy az önkormányzat is biztosítson tíz­egynéhány munkahelyet a rokkantak számára. Mint mondta, a rokkantak nem kiváltságokat követelnek maguknak, hanem munkát, hogy dolgozhassanak és segítsenek a társadalom meg a családjuk helyzetén. Szerinte a munkáltatók sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy a rokkantak a megmaradt képességeiket megfelelő munkahelyeken hasznosíthat­ják, méghozzá magas szinten.­­ Sok esetben kiváló mesterekről vagy hivatalnokokról van szó, akik munkájuk során megbetegedtek, vagy megsérültek. A munkáltatók sokáig azt gondolták, hogy ezek az emberek nem is akarnak dolgozni, lelki vagy test bajuk miatt. Ez nem így van, amit már sok igazgató és cégtulajdonos is megerősíthet, nyilatkozta Stevan Radisic. Pero Knezevic, a Nemzeti Munka­­közvetítő Szolgálat nagybecskereki kirendeltségének ügyvezető igazgatója közölte, hogy tavaly májusa óta, amikor életbe lépett a rokkantak foglalkoztatását szabályozó törvény, Közép-Bánát terüle­tén hatvan rokkant jutott munkahelyhez. Felhívta a rokkantak figyelmét, hogy menjenek el az április 14-én Nagybecs­kereken megtartandó állásbörzére is. Közép-Bánátban a munkanélküli­ek száma megközelíti a 21 ezret, ebből több mint 13 ezren nagybecskerekiek. Ekkora számok mellett nem véletlen, hogy a fogyatékkal élők 80 százaléka munkanélküli. A körzetben 1300-an vannak. Szerbiában 100 ezer rokkant vár munkára, ami az összlakosságnak a 10 százaléka. Az országban hetvenkét szakosított vállalat van, amelyekben közel 26 ezer, különböző kategóriába sorolha­tó rokkant dolgozik. Vajdaság területén valamivel több, mint nyolcezer rokkant van munkaviszonyban. ■ K.J. Dávid Csilla NÉMETORSZÁG Jelentős német GDP-növekedés várható Az Európai Unió gazdasági motorja Németország a kelet-közép-európai országok legnagyobb felvevőpiaca, ezért számukra is létfontosságú, hogy miként alakulnak az ország gazdasági mutatói. A berlini Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) gazdaságkutató intézet szerint az idén 2,7 százalékkal nő a német hazai össztermék, a GDP, jövőre viszont lényegesen alacsonyabbra, 1,4 százalékra esik vissza ez az ütem. A német vállalatok az EKB legutóbbi kamatemelése ellenére is még viszonylag kedvező feltételekkel képesek hitelt felvenni beruházásaik finanszírozásához. A gazdasági fellendülés már a belső kereslettől is kap növekedési impulzuso­kat, a javuló foglalkoztatási helyzet kedvező hatással van a lakossági fogyasztás alakulására. A bértárgyalások jelenleg alacsony inflációs veszélyt jelentenek. „A már létrejött bérmegállapodások viszonylag alacsony emelést hoztak, ezért elenyésző nyomást gyakorolnak a bérköltségekre. Egy bér-ár­spirál kialakulására nincs kilátás” - mondta a DIW kuratóriumának elnöke, Bert Rurup. Jövőre azonban már nagyobb jelentőségre tehet szert a bérek emelkedése az infláció alakulásában. „A termelés és a termelékenység jelentős növekedésének köszönhetően 3 százalékig a vállalatok könnyedén el tudják viselni a bérek emelkedését.” A foglalkoztatási helyzet a DIW megítélése szerint is tovább javul Németország­ban, de a berlini kutatóintézet a többi nagy gazdaságkutatónál jóval visszafogot­tabb álláspontot képvisel ebben a kérdésben. A munkanélküliek száma 2011-ben 3,05 millióra, 2012-ben pedig 3,02 millióra csökken a DIW kutatói szerint. A többi nagy kutatóintézet közös tavaszi előrejelzésében az idei évre 2,89 milliós, 2012-re pedig 2,71 milliós munkanélküliséget helyezett kilátásba. A DIW előrejelzése általában is kevésbé optimista a nagy német gazdaság­­kutatók tavaszi előrejelzésénél, amelyek az idei évre általában 2,8 százalékos, 2012-re pedig 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak. Az energia drágulása miatt márciusban is tartotta két és fél éves csúcsát az infláció Németországban. A DIW egyelőre nem várja a német viszonylatban magasnak tekinthető infláció enyhülését. Márciusban 2,1 százalék volt az áremelkedés mértéke, ugyan­annyi mint februárban, ami két és fél éve a legmagasabb éves inflációnak számít Németországban. A német statisztikai hivatal kedden ismertetett adatai szerint a fogyasztói árak februárhoz hasonlóan márciusban is 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, havi szinten 0,5 százalék volt a drágulás. Ennél nagyobb mértékű áremelkedést az elmúlt tizenöt évben 2008 október­ben regisztráltak a statisztikusok, 2,6 százalékot. (MTI) OLAJÁR Az idén 107 dollár, jövőre 108 dollár Jövőre alig változik a kőolaj átlagára az ideihez képest a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) szerint, tavalyhoz viszonyítva azonban jelentős a növekedés. A szervezet hétfőn ismertetett Világ­­gazdasági kilátások (World Economic Outlook) címet viselő dokumentuma szerint a nyersolaj idei átlagára 107 dollár, jövőre 108 dollár lesz a tavalyi 79 dollár után. Az IMF azzal számol, hogy a globális napi olajkereslet 89 millió hordó körüli lesz, ami nagyjából megfelel a termelés szintjének. Az OPEC napi olajtermelése átlagosan 35,7 millió hordó körül alakul. A világ vezető olajtermelője, Oroszország a világ napi olajtermelésének várhatóan több mint 10 százalékát adja, napi 10,5 millió hordót termel. A dokumentum szerint különös aggodalmat kelt az egyes közel-keleti és észak-afri­kai országokban kialakult hely­zet, aminek egyik hatásaként a kőolaj ára a januári 95 dollárról március elejére 110 dollárra emelkedett, és fennáll a kocká­zata annak, hogy tovább nőhet. Jelenleg a kőolaj ára hordónként 108 dollárra esett vissza. Hétfőn még 113,45 dollár volt az ára az energiahordozónak. (MTI) 2011. április 13., szerda Orosz befektető mentheti meg a Saabot Továbbra sem készülnek autók a Saab egyetlen, svédországi összeszerelő üzemében, és csak akkor indul újra a termelés, ha sikerül pénzt szerezni. A megmentő egy orosz befektető lehet, aki a tervek szerint megvásárolja a Saab ingatlanait, amelyeket aztán a márka tulajdonosa visszabérel. A súlyos készpénzzavarba került tulajdonos, a holland Spyker hétfőn közölte, hogy tárgyalásokat kezdett a Saab-ingatlanok értékesítéséről és visszabérléséről egy pénzügyi társasággal, amelyet Vlagyimir Antonov orosz üzletember irányít. Antonov korábban a Spyker társtulajdonosa volt, az amerikai General Motors (GM) nyomására azonban kilépett a cégből. A GM csak így volt hajlandó eladni az évek óta veszteséges Saabot a holland vállalatnak. A követelés hátteréről nem nyilatkoznak az érintettek. Sajtóbeszámolók szerint a GM azért ragaszkodott Anto­nov távozásához, mert arról értesült az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségtől (CIA), hogy az üzletember kapcsolatban áll az orosz maffiával. A Spyker tavaly vette meg a Saabot a GM-től. Az új tulajdonos 400 millió euró hitelt kapott az Európai Fejlesztési Banktól (EIB), az autógyár helyzetét azonban nem sikerült stabilizálni. A termelés hetek óta akadozik a Saab trollhattani üzemében, mert rendezetlen számlák miatt több beszállító felfüggesztette az együttműködést a Spykerrel. (MTI)

Next