Magyar Szó, 2013. július (70. évfolyam, 149-175. szám)

2013-07-01 / 149. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.com Mtivufic Spiegel: Az NSA az Európai Uniót is kifürkészi Viviane Reding: Partnerek között nem szokás a spionkodás Az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehall­gatja, kifürkészi az Európai Unió tiszt­ségviselőt - állítja legfrissebb számában a Der Spiegel. A német hírmagazin ezt olyan titkos dokumentumokra alapozza, amelyeket az ügynökség korábbi munka­társa, Edward Snowden vitt magával, s amelyekbe betekintést nyertek a Der Spiegel munkatársai. Egy 2010. szeptemberi keltezésű irat­ból kitűnik, hogy az NSA „poloskákat” telepített a EU washingtoni, illetve New York-i ENSZ-képviseletének irodáiba, emellett behatolt az európai integrációs szervezet belső számítógépes hálózatá­ba is. Ezáltal az amerikai ügynököknek lehetőségük nyílt beszélgetések lehall­gatására, valamint dokumentumok és számítógépes üzenetek (e-mail) olva­sására. Az idézett dokumentum kifeje­zetten „támadási célpontként” említi az európaiakat. A hírmagazin szerint az NSA mint­egy öt évvel ezelőtt az EU brüsszeli központjában is lehallgatást kezdemé­nyezett. A helyi biztonsági apparátus embereinek akkoriban feltűnt számos sikertelen telefonhívás, amelyeknek célpontja a Justus Lipsius Házban (a miniszterek tanácsának épületében) lévő távkarbantartó berendezés volt. A hívó fél „nyoma” a brüsszel-evere- i NATO-központba vezetett, ahol egy idegenektől elzárt helyiségben az NSA emberei „dolgoztak”. Tegnap az Európai Bizottság egyik szóvivője közölte, hogy az Európai Unió tájékoztatást vár Washingtontól az ügyben. Elmondta, hogy az unió illetékesei mind Brüsszelben, mind Washingtonban felvették a kapcsolatot az amerikai hatóságokkal, amelyek azt ígérték, hogy ellenőrzik az értesülések valóságtartalmát, és azt közölni fogják az unióval. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke teljes körű tisztázást és sürgős tájékoztatást követelt Washingtontól. A politikust a nyilatkozata szerint mélységes aggodalommal töltik el a német hírma­gazin megdöbbentő állításai. „Ha az állí­tások igaznak bizonyulnak, az rendkívül komoly ügy, és súlyos következményei lesznek az EU-USA viszonyra nézve” - fogalmazott, és a parlament nevében az Egyesült Államoktól teljes körű tisztázást, sürgős tájékoztatást követelt. Viviane Reding, az alapvető jogok európai biztosa szerint „a partnerek nem szoktak kémkedni egymás ellen, s nem lehet tárgyalni egy nagy transzat­lanti piacról, ha a legenyhébb gyanú is felmerül, hogy a partnereink lehallgatják az európai fél irodáit”. A Der Spiegel arra is kitért, hogy Németország a kémkedés kiemelt célpontja volt. Minden hónapban félmil­­liárd üzenetet és beszélgetést figyelt meg az amerikai fél az országban. Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter „elképzelhetet­lennek” minősítette, hogy az Egyesül Államok ellenségként tekint az európa­iakra. Ha a sajtó jelentése igaz, ez a dolog a hidegháborús ellenségek egymás elleni lépéseit idézi fel - mondta. Tegnap Franciaország is magyará­zatot kért Washingtontól. „Franciaor­szág ma magyarázatot kért az amerikai hatóságoktól a Der Spiegel által közölt információk ügyében, amelyek szerint a Nemzetbiztonság Ügynökség kémke­dett az Európai Unió intézményeiben” - olvasható Laurent Fabius külügymi­niszter közleményében. „Ha az állítások bebizonyosodnának, azok teljesen elfogadhatatlanok lenné­nek” - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője. Fabius hozzátette: „Azt várjuk az amerikai hatóságoktól, hogy a lehe­tő legrövidebb időn belül oszlassák el a jogos aggodalmakat.” (MTI/dpa) Látványos és nagyszabású rendez­vényekkel és programokkal ünnepelte meg Horvátország az uniós csatlako­zást. A fővárosban, Zágrábban tartot­ták a központi ünnepséget, amelyre száznál több külföldi vezető politikust is meghívtak. A 4,4 millió lakosú ország­ban azonban sokan nem örültek az uniós csatlakozásnak. A volt (titói) Jugoszláviát 1991-ben elhagyó - majd a függetlenségéért véres háborúját megvívó - Horvátország hétfő­től, vagyis 2013. július 1-jétől vált hivata­losan az Európai Unió 28. tagállamává. Csatlakozási kérelmét a horvát kormány 2003-ban adta át Brüsszel­nek, s az ország 2004-ben kapta meg a tagjelölti státust. A tagfelvételi tárgyalá­sok 2005-ben kezdődtek, s 2011 nyarán zárultak, a csatlakozási szerződést Zágráb és Brüsszel még ugyanabban az évben alá is írta. A teljes jogú tagsághoz Horvátország­nak át kellett vennie, vagyis saját jogrend­jébe kellett illesztenie az EU hatalmas és átfogó - összesen 35 téma(fejezet) köré csoportosított - előírásait, amelyek a tagállamokra, valamint magán- és jogi személyekre vonatkozó jogok, kötele­zettségek és gyakorlat összessége. EU- tagként Horvátországnak (és mindegyik leendő új tagállamnak) teljesítenie kell azokat a kötelezettségeket és feltételeket, amelyeket a 35 témafejezet előír. Ezek a fejezetek szabályozzák a mezőgazdaság, a pénzügyek, a környezetvédelem, az okta­­a­­tás és egyéb területek - uniós normák­­ szerinti - működését. “ Bár még csak most csatlakozott a közösséghez, Horvátország már koráb­ban jelezte, hogy mielőbb szeretné beve­zetni az EU közös valutáját, az eurót. Erre a honátoknak alighanem még éveket kell várniuk. Addig rendbe kell tenniük a gazdaságukat és pénzügyeiket, valamint teljesíteniük kell az euró átvé­telének szigorú kritériumait. A horvát gazdaság évek óta recesszió­­val, magas munkanélküliséggel és súlyos költségvetési problémákkal küszködik. Az EU-t 2009 óta sújtó hitelválság alaposan megtépázta a horvát gazdaságot is, hiszen régóta ezer szállal kötődik a közösséghez, jelentősen visszaestek a horvátországi beruházások és az export is hanyatlott. Ezért a csatlakozás kedvező hatásai a gazdaságban alighanem csak hosszabb távon éreztetik majd hatásukat. A lakosság jó része nem lelkesedik túlzottan az EU-ért. Az ingadozók és a tagságot ellenzők azzal érvelnek, hogy Brüsszel túl nagy beleszólást kap a horvát belügyekbe. Sokan áremelésektől tarta­nak, mások meg azzal riogatnak, hogy a külföldiek kezébe kerül az ország, s a helyzet rosszabb lesz, mint a csatlakozás előtt volt. A közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek mindössze 53 százaléka helyesli a csatlakozást. A kétkedőktől elté­rően ők előnyösebbnek tartják a tagsá­got, mint a kívülmaradást. Szerintük a horvát EU-tagság jobb közigazgatást és igazságszolgáltatást hozhat, és arról is meg vannak győződve, hogy EU-költség­­vetésből sokkal több támogatás jut hazai fejlesztésekre, mint korábban. Ebben nem is tévednek, hiszen a 2012 és 2014 között Horvátország által felhasználható (brüsszeli szakkifejezéssel: lehívható) EU- források összértéke 11,7 milliárd euró. Ezt az összeget azonban csak akkor kaphatja meg az ország, ha saját zsebéből is biztosítja az előírt önrészt. A horvát tagfelvétel után alighanem hosszú bővítési szünet következik, és a tagjelölteknek ki kell várniuk, hogy az EU rendezze és megerősítse saját sora­it, különben nem tud megfelelni sem a házon belüli, sem az új globális kihívá­soknak. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Horvátországot vélhetően Szerbia követheti az EU-ban. Szerbia legkésőbb 2014 januárjában kezdheti meg a csatla­kozási tárgyalásokat Brüsszellel, amelyek akár tíz évig is eltarthatnak. A 28 országból álló uniós közösség­nek jelenleg öt tagjelöltje van: Török­ország, Montenegró, Izland, Macedónia és Szerbia. Albániát, Bosznia-Hercegovi­nát és Koszovót is várja az EU. Ezek az országok lehetséges tagjelöltek, csatla­kozásuk csak a (nagyon) távoli jövőben várható.­ ­ SZABÓ József Nem mindenki ünnepelt Horvátországgal huszonnyolc tagúra bővült az EU Országszerte követelik az egyiptomi elnök lemondását A Mohamed Murszi egyiptomi elnök iszlamista kormányával szemben állók ezrével utaztak tegnap vidékről Kairóba, hogy csatlakozzanak a tüntetésekhez a Muzulmán Testvériség támogatta Murszi hivatalba lépésének első évfordulóján -jelentette a youma hírportál. A főváros központi Tahrír terén kora délutánra már több ezren gyűltek össze és néztek farkasszemet az államfő híve­ivel, s követelték az elnök lemondását. Murszi hívei - szintén több ezren - már péntek óta ülődemonstrációt tartanak Kairó egy keleti negyedében, nem messze az elnöki palotától. Az idézett portál szerint a tegnap késő délutánra tervezett fő demonst­ráció helyszínét, a Tahrír teret és a környező utcákat már reggel fémrá­csokkal és homokzsákokkal zárták körül. A súlyos zavargásoktól tartó hadsereg és a rendőrség országszerte megerősítette a nagy fontosságú léte­sítmények védelmét. Az erőszakcselekményektől félve sokan nem mentek be dolgozni a tegnapi munkanapon, és előző nap külföldiek ezrei hagyták el az egyiptomi fővárost. A Tahrír téren kívül az elnöki palota előtt is várható Murszi távozását követelő tüntetés tegnap délután, és az ország más tartományaiban is terveztek tilta­kozó akciókat. Az iszlamista Muzulmán Testvériség elutasítja az elnök lemondására irányuló követelést. A Tamarod (Lázadás) nevű tiltakozó mozgalom - saját adatai szerint - az elmúlt hónapokban több mint 22 millió aláírást gyűjtött össze Murszi ellen. (MTI/dpa/AFP/AP/Reuters) 2013. július 1., hétfő Netanjahu: Izrael kész megkezdeni a béketárgyalásokat Rámalláh és Jeruzsálem borúlátó, Kerry bizakodó az egyeztetések újabb fordulója után és a 67-es háború előtti határvonalak tárgyalási alapként való elismerését. Izrael hangsúlyozta az az ország számára létfontosságú biztonsági szempontokat is. Kerry még Jeruzsálembe érkezése előtt kijelentette, hogy nem kíván határ­időket szabni a tárgyalások újrakezdésé­hez, de az ENSZ Közgyűlés szeptemberi, a Közel-Kelettel foglalkozó ülése előtt előrelépést szeretne elérni. Mind Jeru­zsálemben, mind Washingtonban attól tartanak, hogy a palesztinok a tárgya­lások helyett egyre inkább a nemzetkö­zi szervezetekben kiharcolt lépésektől várják helyzetük rendezését. (MTI) John Kerry amerikai külügymi­niszter a Mahmúd Abbász palesztin elnökkel folytatott tegnapi tárgyalásai végeztével eredményesnek nevezte az elmúlt napokban az ő közvetítésével lezajlott közel-keleti megbeszéléseket - írta tegnap az izraeli Jediót Ahronot című napilap hírportálja, a ynet. „Nagyon pozitív, fontos megbeszélé­seink voltak az utóbbi napokban. Valódi előrelépés történt, de még dolgoznunk kell néhány ügyön” - mondta Kerry Rámalláhban, miután két napon belül harmadszor tárgyalt Abbásszal. Ugyanakkor Száeb Erekat palesztin főtárgyaló szerint az egyezség nélkül le­zárult maratoni párbeszédek „nem is hoztak áttörést” a 2010-ben elakadt CQ palesztin-izraeli békefolyamat megújí­tásában. Előzőleg, szombaton éjjel, az Ammán, Rámalláh és Jeruzsálem között ingázó amerikai diplomata hat órán át, hajnali négyig tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki a tegna­pi kormányülés kezdetén kijelentette: „Izrael késlekedés nélkül kész megkez­deni a feltétel nélküli béketárgyaláso­kat.” Azt is kijelentette, hogy „bármilyen megegyezést érnénk el, azt a nép elé kell vinni jóváhagyás végett”. Izrael Kerry ötödik közel-keleti útján is elutasította a palesztinok tárgyalási feltételeit, az építkezések leállítását az 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában, palesztin foglyok szabadon engedését U J Netanjahu: Izrael késlekedés nélkül kész megkezdeni a feltétel nélküli béketárgyalásokat Beta/AP Szlovákokat vettek őrizetbe Iránban Irán tegnap megerősítette, hogy szlovák állampolgárokat vettek őrizetbe az országban, s azzal vádolják őket, hogy „nem megfelelően viselkedtek”, és hogy „nem konvencionális felszereléssel” rendelkeztek. Abbász Aragcsi, a külügyminisztérium szóvivője az ISNA hírügynökség szerint azt mondta, hogy „ezek a személyek turis­taként, turistavízummal utaztak be Iránba, de nem megfelelően viselkedtek, s nem konvencionális felszerelés volt a birtokukban. Megsértették az iszlám köztársaság törvényeit, emiatt őrizetbe vették őket. Jogi eljárás indult ellenük". A Sme című szlovák napilap internetes oldalán pénteken azt jelentette, hogy kémkedés gyanújával öt vagy hat slovák állampolgárt vettek őrizetbe Iránban. Az újság szerint a szlovákok május végén utaztak Iránba, és három héttel ezelőtt vették őket őrizetbe. Az a gyanú merült fel ellenük, hogy sárkányrepülés közben katonai létesítményeket fényképeztek. (MTI/AFP/AP/Hszinhua)

Next