Magyar Szó, 2014. május (71. évfolyam, 99-123. szám)

2014-05-03 / 99. szám

WM KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mim Sió 2014. május 3., 4., szombat-vasárnap UKRÁN VÁLSÁG Szlovjanszkot „megtisztították" a sza­kadároktól Folytatás az 1. oldalról A hadműveletet irányító törzs ultimátumot adott a szlovjansz­­ki fegyvereseknek, hogy adják át az összes általuk fogva tartott túszt. Amennyiben ezt nem teszik meg, a hatóság maximális büntetési tételek kiszabását fogja kérni a bíróságoktól a fegy­veres csoportok vezetőire, és semmilyen enyhítő körülményt sem vesznek figyelembe. Egyúttal felszólították a fegyverese­ket, adják meg magukat, és adják át törvénytelenül szerzett fegyvereiket. Ha megadják magukat, és nem követtek el súlyos bűncselekményt, szavatolják a biztonságukat és közbenjárnak érdekükben az ügyészségnél. A Szlovjanszkba vezető összes utat lezárták, a város teljesen körbe van zárva. Pénteken Odesszában is összecsapások voltak. A mintegy másfél ezer, Kijev-párti felvonulót, nagyrészt a helyi focicsapat híveit botokkal, kövekkel, petárdákkal támadták meg sisakos oroszpártiak. A rendőrség szétválasztotta őket, de egy embert mellkasán ért egy halálos lövés. Oroszbarát fegyveresek helikopte­rek lelövéséről számoltak be Oroszbarát fegyveresek közlése szerint lelőtték a Szlovjanszk elleni hadműveletben részt vevő ukrán erők két helikopterét, s az egyik pilóta meghalt, a másikat foglyul ejtették. A szaka­­dárok előzőleg arról számoltak be, hogy az ukrán csapatok deszantegységek és páncélosok bevetésével kora reggel nagy erőkkel benyomultak a Donyeck megyei városba. Füstölögnek a szakadárok útszéli barikádjai.Turcsinov szavai szerint a hadműveletben eddig két ukrán katona veszítette életét, hét megsebesült, míg a másik oldalnak komolyabb veszteségei vannak... Sky.com Evakuálták a fogva tartott EBESZ-megfigyelőket Evakuálták a fogva tartott EBESZ-megfigyelőket a Szlov­­janszkban zajló harci cselekmények övezetéből - írta a Bild Zeitung pénteken, a város önjelölt szakadár polgármesterére hivatkozva. „Mindegyiküket biztonságos helyre vitték, a harci cselekmények zónáján kívülre” - idézte a német lap Vjacsesz­­lav Ponomarjovot. Moszkva a hadművelet azonnali beszüntetését követelte Moszkva a kelet-ukrajnai hadművelet azonnali beszünteté­sére szólította fel Kijevet. A külügy felháborodását fejezte ki a Szlovjanszknál megkezdett „megtorló hadművelet” miatt, és külön bírálta, hogy abba a szélsőséges Jobboldali Szek­tor „terroristáit” is bevonták. Moszkva határozottan követe­li a Nyugattól, hogy hagyjon fel az Ukrajnával kapcsolatos „romboló politikájával” és határolja el magát a kijevi hata­lomtól. Előzőleg Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztet­te Kijevet, hogy a békés rendezést célzó genfi megállapodás utolsó reményét is szétzúzza az oroszbarát erők ellen indított hadművelettel. Újra bevezették a sorkötelezettséget Kijev ismét bevezette az általános sorkötelezettséget. Olek­­szandr Turcsinov ügyvivő államfő csütörtökön írt alá a rende­letet „az állam védelmi képességének növelését szolgáló intéz­kedésekről”, amely - indoklása szerint - „az ország területi egységét fenyegető veszélyek és az Ukrajna belügyeibe való beavatkozás” miatt vált szükségessé. A sorkötelezettséget tavaly októberben szüntették meg. Akkor a hadsereg létszáma 168 ezer fő volt. A haderőreform szerint a létszámot öt év alatt 70 ezerre kellett volna csökkenteni. Az Aeroflot nem repülhet Donyeckbe és Harkivba Az ukrán hatóságok pénteki hatállyal egyoldalúan letiltották az orosz légitársaságok Donyeckbe és Harkivba közlekedő járatait - közölte a Roszaviacija, amely a nemzetközi légi­közlekedési egyezmények példátlan megsértésének minő­síti a döntést. Álláspontja szerint ez sérti az utasok jogait, és „humanitárius blokád” alá veszi a két ukrajnai várost. Az Aeroflot orosz légitársaság közölte, az utasok visszaválthatják már megvásárolt jegyeiket. (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) Purger Tibor Washington, máj. 2. A Facebook magyar tagjainak egyre inkább globalizálódó ad-hoc vitáiban rendre felmerül a „messzi­ről jött” véleménnyel szemben a Csergő Zsuzsa... „kívülállók ne szóljanak bele” indu­lata. Teszik ezt elsősorban olyan megmondóemberek és magánsze­mélyek, akik a kétharmados hata­lom pártján állnak - annak ellenére, hogy éppen a jelenlegi kormányzat hívott meg egy-két millió embert arra, hogy (majdnem) teljes joggal beleszóljon Magyarország politikai viselt dolgaiba. A híveket azonban szemmel láthatólag legkevésbé sem zavarja ez a disszonancia. Az érvekkel és érvekből élő embe­rek szerencsére nem dőlnek be az ilyen letaglózó kizárási kísérletek­nek, hanem szabadon és gyakran jelentős türelmet tanúsítva fejtik ki véleményüket. Ilyen események eresz sorára került sor az elmúlt egy-két hétben az Egyesült Államok keleti partjain, Washingtontól New Yorkig és vissza, New Brunswicktól Prince­­tonig. Furcsa, de a fentiek alapján nem meglepő, hogy a magyarorszá­gi média milyen keveset foglalkozott ezekkel az eszmecserékkel. Kezdődött a sorozat a magyar adófizetők 15 millió dollárjából pénzelt washingtoni Magyaror­szág Kezdeményezések Alapítvány félnapos kerekasztal-értekezletével, amelyen két-két jobb-, illetve balolda­li gondolkodó elemezte az országgyű­lési választások új rendszerét és annak következményeit. Fellegi Tamás volt magyar miniszternek, az alapítvány vezetőjének a dicséretére váljon, hogy egyoldalú dicshimnuszok helyett valódi párbeszéd formájában oldotta meg a feladatot. A részvevők nem sok mindenben értettek ugyan egyet, de nem is az volt a legfontosabb, hanem az­­ otthon olyan vészesen elmaradó, sőt egyenesen kizárt (lásd a minisz­terelnöki tévévitától való elzárkózást az újraválasztásért küzdő jelölt részé­ről)­­ érdemi párbeszéd újrafelvétele. Két nappal később a Johns Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok karának keretében működő Transz­atlanti Kapcsolatok Intézete nyúj­tott fórumot Paul Lendvai bécsi Kelet-Európa-szakértőnek nézetei kifejtésére. New Yorkban a Nemzetiségi Kutatások Egyesülete (elnöke Cser­gő Zsuzsa, kolozsvári származású, Kanadában tanító kisebbségkutató) tartotta a múlt hétvégén 19.­­világkon­ferenciáját, amelyen minden koráb­binál több magyar kutató vett részt a Kárpát-medencéből. (A teljes tájé­koztatás kedvéért: e sorok írója is, aki a vajdasági autonómia és a szerbiai nemzeti tanácsok felhatalmazásai­nak megnyirbálásáról értekezett.) Az ott elhangzó tanulmányok sokasága miatt nem kristályosodhat ki semmi­lyen „közös” vélemény, ám számta­lan érdemi meglátás napvilágra kerül, amelyet jó lenne, ha a politikusok is megszívlelnének. Egy furcsa jelen­ségre azonban fel kell hívni a figyel­met a Columbia Egyetemen megtar­tott tanácskozással kapcsolatban: a­­ magyar kutatók fellépésének örven­detes gyakorodását sajnos nem követi a tágabb világ problémáinak tanulmányozására fordított hajlam. Miközben a más nemzetiségű társa­dalomtudósok jelentős érdeklődést mutatnak „magyar” és kelet-európai témák iránt, addig a magyarok első­sorban saját ügyes-bajos dolgaikkal foglalkoznak. Kántor Zoltán, a magyar kormány égisze alatt működő Nemzetpoliti­kai Kutatóintézet temesvári szárma­zású igazgatója a hét elején előadást tartott a New York közelében műkö­dő Rutgers Egyetemen is, ahol kis, de lelkes közönsége éles vitával köszön­te meg a külhoni választójognak és következményeinek korántsem propagandisztikus, hanem tárgyila­gos elemzését. Csütörtökön a Princeton Egye­temen - ahol a múlt héten a magyar politikai rendszer gyökeres átalaku­lásáról tárgyaltak amerikai, német és magyar kutatók - Jürgen Haber­mas, a talán legnagyobb élő filozófus beszélt az Európai Unió kiteljesítésé­ről. Habermas - a szolidaritás kategó­riájára építkezve - az európai népek közös, békés, értelmes jövőjének zálo­gát látja az unióban. A mai globalizált világban nem lehet többé bele nem szólni „egymás” dolgaiba.­­ GLOBALIZÁLÓDÓ VITÁINKRÓL A beleszólás kizárhatatlansága Magyar és kelet-európai témájú tanácskozások sorozata az USA-ban MUNKATÁRSUNK JEGYZETE Queens Egyetem Jürgen Habermas... Leuveni Egyetem ... és Kántor Zoltán Amerikában, Európáról PT Szabó József Rosszindulatú vádaskodásnak tartja Gerry Adams, az egyik legismertebb északír politikus, hogy bűnrészességgel vádolják egy gyilkossági ügyben. Adams a legnagyobb északír katolikus párt, a kormányzó nacionalista Sinn Fein vezetőjeként a hét derekán önként jelentkezett a rendőrségen, hogy véglegesen tisztázza magát. A kihallgatásokon a 65 éves politikus mindvégig tagadta, hogy bármi köze lenne az 1972-es gyilkossághoz, amelynek áldozata Jean McConville volt. Az áldozat holtteste csak 2003-ban került elő. A 37 éves özvegyasszonyt, tízgyermekes anyát az észak-írországi IRA katolikus terrorszervezet emberei ölték meg, mert azt gondolták róla, hogy a brit titkosszolgálat besúgójaként több társukat elárulta. Sokkal később derült csak ki, hogy a nő soha nem adott információt IRA-tagokról se a brit rendőrségnek, se a titkosszolgálatnak. Az IRA évtizedekig harcolt az észak-írországi brit fennhatóság ellen, abban a hiszemben, hogy Nagy-Britanniát rákényszerítheti Észak-Írország feladására, elhagyására, s utána a terület egyesül Írországgal. Az IRA terrorista akcióiban több ezer ember vesztette életét, teljesen fölöslegesen, hiszen a célt nem sikerült elérni. Észak-Írország tovább­ra is brit fennhatóság alatt áll. A szembenállók 1998-ban kiegyeztek, az IRA letette a fegyvert. Észak-Írországban azonban a volt terror­szervezet politikai szárnyának tartott Sinn Fein az egyik meghatározó helyi erő. Sokan úgy vélik, hogy az IRA egyik magas rangú tisztségviselője (annak idején) épp Gerry Adams volt. Adams máig nem tisztázta, hogy milyen kapcsolata volt a terroristákkal. Sőt mindig is tagadta, hogy valaha tisztsé­get vállalt volna az IRA-ban. Az északír katolikus közösségben hősként tisztelt Adams azt is tagad­ja, hogy bármi köze lenne a terhére rótt bűncselekményhez, noha a brit hatóságok mindig is őt gyanúsították a tízgyermekes özvegyasszony, Jean McConville elrablásának és meggyilkolásának megszervezésével. Adams azt állítja, hogy rosszindulatú kampányt folytatnak ellene; McConville asszony­ság meggyilkolását ugyanakkor „gonosz és gyalázatos igazságtalanságnak” tartja. A gyilkosság felderítése az utóbbi hónapokban felgyorsult. Az üggyel kapcsolatban a hatóságok több volt IRA-tagot is őrizetbe vettek. Március­ban tartóztatták le a 77 éves Ivor Bellt. Ő az 1970-es években az IRA egyik vezetője volt, s gyilkosságban való bűnrészességgel vádolják. Tagad az északír hős Gerry Adams azt állítja, semmi köze Jean McConville meggyilkolásához SZÍRIAI POLGÁRHÁBORÚ A felkelők kivonulnak Homszból Csütörtökön légicsapást hajtott végre a kormányhadsereg Aleppó egyik ellenzéki ellenőrzésű negyedében. A támadásban egyes beszámolók szerint 33-an haltak meg, más források 44 áldozatot emlegetnek. Állítólag egy helikopter három hordóbombát dobott le Hilok negyed zsúfolt piacán. Előző nap egy hasonló csapásban tíz gyermek és nyolc felnőtt halt meg a város egyik iskolájában A szíriai felkelők Homszban tűzszünetet kötöttek a kormányerőkkel, és kivonulnak a csaknem két éve ostromolt, stratégiai jelentősé­gű városból - jelentették pénteken egybehang­zóan különféle források. A tűzszünet helyi idő szerint délben lépett hatályba, s azóta nem foly­nak összecsapások. A megállapodás értelmében harcosok ezrei távozhatnak északi irányban a fegyverükkel együtt a sokszor a forradalom fővárosának nevezett közép-szíriai településről. A harmadik legnagyobb szíriai város, Homsz stratégiai fontosságát az adja, hogy a tőle 130 kilométerre délre fekvő Damaszkuszi és Aleppó északi nagyvárost összekötő vonalon fekszik. A kormányerők győzelmének nagy propa­gandaértéke van Bassár el-Aszad szíriai államfő számára egy hónappal az elnökválasztás előtt - jegyzik meg a hírügynökségek. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/EFE/dpa) Beta/AP/AMC

Next