Magyar Szó, 2014. szeptember (71. évfolyam, 202-227. szám)

2014-09-01 / 202. szám

Q KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Jltaft! RÖVIDEN McCartney is maradásra biztatja a skótokat Sir Paul McCartney (a képen) is csat­lakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amellyel a szórakoztatóipar, a sport és a tudomány legnagyobb nevei igyekez­nek rávenni a skótokat arra, hogy a szeptemberi népszavazáson voksolja­nak Skócia függetlenné válása ellen. A „Let’s Stay Together” (Maradjunk együtt!) elnevezésű kampányt a brit és a nemzetközi közélet olyan neves szemé­lyiségei indították útjára, akik nem szavazhatnak a szeptem­ber 18-ára meghirdetett referendumon, ám szívügyüknek érzik Nagy-Britannia felbomlásának megakadályozását. A skót választókhoz írt nyílt levél - amelyet két ismert brit történész, Dan Snow és Tom Holland fogalmazott - leszö­gezi, hogy Skóciát és Nagy-Britannia többi részét sokkal több dolog köti össze, mint amennyi elválasztja. Az aláírók tudatják, hogy milyen nagyra értékelik azt az állampolgársá­gi köteléket, amely őket Skócia népével összeköti, és remélik, hogy a skót választók e kötelék megújítására voksolnak. A nyílt levelet a zenei, tudományos és sportközélet legismer­tebb személyiségei közül aláírta Sir Mick Jagger, a Rolling Stones frontembere, David Gilmour, a Pink Floyd gitárosa, Michael Douglas hollywoodi filmsztár - akinek felesége, a walesi születésű Catherine Zeta-Jones brit állampolgár -, Helena Bonham-Carter és Judy Dench színésznő, Sir David Attenborough világhírű természetfilmes, Simon Cowell, a tehetségkutató műsorairól ismert, ugyancsak világhírű brit producer, valamint Stephen Hawking professzor, az elméleti fizika egyik legnagyobb kortárs gondolkodója. A kétszáznál több aláíróhoz csatlakozott most McCartney is. A Beatles volt basszusgitárosa és dalszerzője a Lets Stay Together kampányturnéjának liverpooli állomásán látta el kézjegyével a felhívást. Westsidetoday.com Izrael lelőtt egy drónt a Golán-fennsíkon Az izraeli hadsereg lelőtt a Golán-fennsíkon egy drónt, amely Szíriából érkezett izraeli területre - közölte tegnap a hadsereg. A pilóta nélküli gépet Patriot rakétával semmisí­tették meg. A hadsereg szóvivője szerint úgy tűnik, hogy a drón a szíriai kormányerőké volt, és véletlenül tévedhetett az izraeli légtérbe. A drón lelövése olyan helyen történt, amely­nek közelében a szíriai oldalon ádáz harcot vívnak egymás­sal a szíriai kormányerők és a lázadók. Az izraeli szóvivő azt nem közölte, hogy a drón felderítő gép volt-e csupán, vagy harci feladatra is alkalmas. Gázrobbanás miatt összedőlt egy ház Párizs­ közelében Gázrobbanás miatt összedőlt egy négyemeletes ház tegnap reggel a Párizs közeli Rosny-sous-Bois-ban. Ketten meghal­tak, négyen életveszélyesen megsérültek, és több mint tíz ember eltűnt. A balesetben egy 8 éves gyerek és egy 80 éves nő életét vesztette, a ház 11 lakóját, köztük öt gyermeket még mindig keresnek a romok alatt. Bernard Cazeneuve belügyminiszter azonnal a helyszínre sietett. „Feltehető­en gázszivárgás okozta a robbanást. Ugyanakkor szeret­nék óvatosságra inteni, mert jelenleg semmi biztosat nem tudunk a robbanás okáról” - mondta a miniszter. A prefek­tus megerősítette, hogy minden jel szerint gázrobbanás áll a tragédia hátterében. Az An-Nuszra elengedett öt libanoni katonát Szabadon engedett öt libanoni katonát az An-Nuszra Front - jelentette be tegnap a libanoni állami hírügynökség. A szíriai iszlamista lázadószervezet - amely kötődik az Al-Kaida terrorszervezethez - augusztus elején öt napig megszállva tartotta Arszal városát, amely a szíriai határ közelében van. Ez volt a szíriai belháború eddigi legsúlyosabb, külföldi terü­letre átcsapó harci cselekménye. A szervezet visszavonulása­kor túszként magával hurcolt libanoni katonákat és rendőrö­ket. Mind az öt szabadon engedett az iszlám vallás szunnita ágának hívője, csakúgy, mint a terrorszervezet. Az An-Nusz­ra továbbra is fogva tart libanoni katonákat és rendőröket. (Forrás: MTI/AP/Hszinhua) Beta/AP Folytatás az 1. oldalról Ukrajna visszaadta a területén elfogott orosz deszantosokat, cserébe Moszkva a dél-orosz­országi Rosztovi területre menekült 63 ukrán katonát átadta az ukrán hatóságoknak - jelentet­te az orosz sajtó tegnap. Alekszej Rogozin vezér­őrnagy, az orosz hadsereg légideszantos csapa­tainak parancsnokhelyettese az éjszaka közölte, hogy minden Ukrajna területén feltartóztatott orosz deszantos visszatért Oroszországba. A harckocsikból, páncélozott járművekből és katonai teherautókból álló konvoj hétfőn reggel hatolt be Oroszországból Ukrajnába, de az ukrán hadműveletben részt vevő erők feltartóztatták a­ menetoszlopot, és elfogtak tíz orosz deszantost. A vezérőrnagy később arról is beszámolt, hogy a délnyugat-oroszországi Nyehotyejevka határátkelőnél átadták az ukrán hatóságoknak azokat az ukrán katonákat, akik szerdán a szakadárokkal vívott harc során átme­nekültek a határon és menedéket kértek. Őket a dél-oroszországi Rosztovi területen helyezték el egy ideiglenes táborban. Rogozin szerint az orosz deszantosok vissza­térését célzó tárgyalások nagyon nehezek voltak, „de győzött a józan ész” és sikerült megegyezni­ük az ukránokkal. Hangsúlyozta: „Nem hagy­juk magukra a mieinket.” Elfogadhatatlannak tartotta, hogy olyan hosszú ideig tartották fogva 10 katonájukat Ukrajnában, s ráadásul Kijev­­be szállították őket. Szerinte a deszantosokat nagyon megviselte az eset, és pszichológusok segítségére szorulnak. Az orosz védelmi minisztérium kedden azt közölte, hogy a légi szállítású csapatok 98- as hadosztálya 331. ezredének katonái a múlt hétfőn véletlenül lépték át az orosz-ukrán határ kijelöletlen szakaszát. Az orosz deszantosok kihallgatásáról közzétett videofelvételek szerint ugyanakkor az egység tagjai úgy tudták, hogy gyakorlatra vezényelték őket az ukrán határ menti térségbe, és sejtelmük sem volt arról, hogy eközben századuk átlépte az orosz-ukrán határt. Egyikük viszont kizártnak tartotta, hogy egy egész század „eltévedt” volna. Időközben az önhatalmúlag kikiáltott, úgy­nevezett donyecki népköztársaság vezetésének tájékoztatása szerint a délkelet-ukrajnai felke­lők tegnapra virradó éjszaka 223 ukrán katonát és nemzeti gárdistát adtak át az ukrán kormány­erőknek. A délkelet-ukrajnai Sztaronobejevo te­lepülés környékén 198 ukrán katonát fegyvereztek le. (Forrás: MTI/Ria Novosztyi/Reuters/AFP) UKRÁN VÁLSÁG Putyin felvetette egy új állam létrehozását Délkelet-Ukrajnában Az orosz elnök szerint a válság rendezésének időpontja Kijev politikai akaratától függ - Kijev hatvanhárom katonájáért visszaadta Moszkvának az orosz deszantosokat Beta/AP/Channel 5 A most szabadon engedett orosz deszantosok egy csoportja egy korábbi ukrán tv-felvételen Szabó József A júliusi kudarc után az EU állam- és kormányfői megvá­lasztották a közösség legfonto­sabb döntéshozó testületének, az Európai Tanácsnak (ET) a követ­kező állandó elnökét. A hét végén Brüsszelben tartott rendkívüli EU-csúcson Donald Tusk lengyel miniszterelnökre esett a választás, aki Herman Van Rompuyt váltja fel a tisztségben. Varsóban kitörő örömmel fogadták a hírt. A brüsszeli találkozó résztvevői döntöttek az unió kül- és bizton­ságpolitikai főképviselőjéről is. A posztot (öt évig) Federica Moghe­­rini olasz külügyminiszter tölthe­ti be. A diplomáciában viszonylag tapasztalatlan, olasz szocialista politikus Catherine Ashton utód­ja lesz. A lengyel kormányt 2007 óta vezető Tusk háromszorosan is ellentéte Mogherininek: nemcsak férfi és jobboldali, hanem ráadásul kelet-európai is. Mogherini az új tisztséggel az unió kormányának tartott Európai Bizottság (EB) alel­nöki posztját is megszerezte. Az EB élén már korábban megtörtént a csere. A májusban megtartott európai parlamenti választások után jó másfél hónap­pal Jean-Claude Juncker vette át az EB irányítását. Az új összetételű EP pedig már Juncker megválasztása előtt megalakult; a testület elnöke (öt évre) ismét a német szociálde­mokrata Martin Schulz lett. Bár a szombati uniós csúcs napirendjén nem szerepelt, a részt­vevők szóba hozták az EU-biztosok („miniszterek”) kiválasztását is. A munka már gőzerővel folyik, de a kijelölésük (ami Juncker feladata) még eltart egy ideig. A véglegesí­tett névsor alighanem szeptember első felében készül el. Az új Európai Bizottság pedig várhatóan novem­ber elsején lép hivatalba. Az uniós vezetők Brüsszel­ben találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, akinek megerő­sítették, hogy támogatják hazá­ját az Oroszországgal kialakult konfliktusban. Porosenko szerint a szakadár kelet-ukrajnai terüle­teken már „teljes körű háború” dúl. Ezért ő az Oroszország elleni szankciók szigorítását javasolta az EU vezetőinek. Az ukrán válsággal kapcsolat­ban (Brüsszelben) „nagyszabá­sú katonai érintettséggel” vádolt Oroszország újabb uniós bünte­tőintézkedéseket kockáztat. Az EB ugyanis - a harcok okozta egyre veszélyesebb kelet-ukrajnai állapo­tok miatt - a következő hét napban meghatározza a Moszkvával szem­ben elrendelhető új szankciókat. Angela Merkel német kancellár nem hagyott kétséget afelől, hogy a büntetőintézkedéseket akár már egy hét alatt bevezetik, ha napo­kon belül nem javul a terepen a helyzet. Az ET élére való megválasztása után Donald Tusk is azt hangoz­tatta, hogy az EU-nak bátran, ésszerűen és egységesen, de egy közös állásponthoz ragaszkodva kell cselekednie az ukrán válság ügyében. José Manuel Barroso, korábbi EB-elnök pedig arra figyel­meztetett: Kelet-Ukrajnában már háború dúl, de a válságot nem lehet megoldani katonai eszközökkel. Tusk irányítja az EU-t Brüsszel egy héten belül új szankciókkal sújthatja Oroszországot Beta/AP Donald Tusk, Herman Van Rompuy és Federica Mogherini 2014. szeptember 1., hétfő DONALD TUSK-PORTRÉ Merkel bizalmasa Donald Tusk lengyel kormányfő 1957. április 22-én született Gdanskban. Szülei Danzig szabad város állampolgárai voltak, s mindketten kasub (pomerániai szláv népcsoport) származásúak. Nagyapját, Józefet a háború alatt német állampolgárként besorozták a náci hadseregbe, ő azonban tíz nap után dezertált, és csatlako­zott a lengyel erőkhöz. Donald Tusk a Gdanski Egyetemen történészdiplomát szer­zett. A Polgári Platform megalakulása előtt a Liberális Demok­rata Kongresszus és a Szabadság Unió tagja volt. 2001-től kezdve a lengyel Polgári Platform elnöke. 2001 és 2005 között a lengyel parlament, a Szejm számos házelnökhelyettesének egyike volt. A Polgári Platform 2005-ben már jelölte az akkori elnökválasztáson, és szoros küzdelemben a második fordulóban maradt alul Lech Kaczynskivel szemben. Pártja a szavazatok 41,39 százalékának megszerzésével győzött a 2007. október 21-én tartott előre hozott választásokon. 2007. november 9-én Kaczynski hivatalosan is megbízta a kormányalakítással. Egy héttel később megalakította kormányát, amelynek 2007. november 24-én a Szejm bizalmat szavazott. A lengyel rendszerváltás óta az első miniszterelnök, akit újraválasztottak, a 2011. októberi választások után ismét ő lett a kormányfő. Tusk nagy tisztelője Ronald Reagan néhai amerikai elnöknek és Margaret Thatcher volt brit kormányfőnek. Lengyelországban nagy híve Lech Walesának, a kommunizmus elleni küzdelem élhar­cosának. Tusk egyike azoknak, akik az ukrajnai helyzettel kapcso­latban úgy vélik: a történtekért Oroszországnak határozott választ kell adni. Az orosz „beavatkozásra” válaszul kiállt amellett, hogy hatékony szankciókkal sújtsák Moszkvát. Nős, két gyermek, egy fiú és egy lány apja. Jól beszél németül, angol nyelvtudása azonban nem tökéletes. Megígérte, hogy elmélyíti angol tudását, mire átveszi új hivatalát. A lengyel politikust Merkel legfontosabb bizalmasának tartják Európában. (Forrás: MTI)

Next