Magyar Szó, 2017. március (74. évfolyam, 48-74. szám)
2017-03-01 / 48. szám
2017. március 1., szerda Jitafic kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ 3 Jogerősen elmarasztalták a röszkei tömegzavargás vádlottjait A megafonos két év börtönbüntetést kapott, hat másik résztvevőt egy év két hónapra ítéltek A röszkei határátkelő„ostroma"2015. szeptember 16-án Elmarasztaló ítéletet hozott jogerősen a 2015 őszén a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjainak ügyében a Szegedi Törvényszék kedden. A bíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, négy évre kiutasítva őket Magyarország területéről. A hetedrendű vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - két év börtönbüntetést kapott a hat év kiutasítás mellett. A törvényszék döntésével enyhített a férfira első fokon kiszabott hároméves büntetésen. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottak egy év végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. A tömegzavargás résztvevői kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül - mások mellett - a vádlottak jogellenesen magyar területre léptek. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették. A másodfokú tárgyaláson egyedül a hetedrendű vádlott jelent meg, őt csuklyás, taktikai mellényt viselő fegyőr vezette elő. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint hat vádlott menekültügyi eljárását az elsőfokú ítélet óta megszüntették, mert ismeretlen helyre távoztak, ketten - ügyvédjük elmondása alapján - már Nyugat-Európában élnek. Csordás Gabriella ügyész a kitartó, durva, elhúzódó elkövetésre, a magyar jogszabályok folyamatos semmibevételére való tekintettel az első fokon kiszabott ítéletek súlyosítását indítványozta. Perbeszédében kitért arra is: az azóta történtek igazolták, miért van szükség a határt átlépők szigorú ellenőrzésére. Az ügyvédek a vádlottak felmentését, a büntetések enyhítését, illetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozták. Joó Attila tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az átkelőnél tömegzavargás alakult ki, a határt a rendőrök testpáncélban, könnygáz és vízágyú segítségével védték, így senkiben nem alakulhatott ki az a téves elképzelés, hogy a kapu erőszakos kinyitását követően jogszerűen magyar területre léphetnek. (MTI) Magyarországon nem lesz feltétel nélküli alapjövedelem Orbán Viktor: Önfinanszírozó rendszerre állt át az ország A magyar miniszterelnök szerint a következő években a 3-5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági bővülésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni. Orbán Viktor kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján kifejtette: „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”. 2017 és 2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni - hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni „a felívelő pályát” a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az Európai Unió részéről. Továbbá védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atomerőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel - mondta. Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésről szólva kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMFEU-kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány. Jelezte ugyanakkor, vitában áll Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a devizában kibocsátandó állampapírok ügyében. A miniszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön állampapírt. A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját, és tovább csökkentette az adókat - sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket. Kiemelte továbbá az újraiparosítást - rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre -, a mezőgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtését. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. „Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés”, de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve „ez egy teljességgel elképzelhetetlen program” - mondta a kormányfő. A további vállalásokat érintve szólt az energiaárak csökkenéséről - jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerőmű -, a kutatás-fejlesztési források bővítéséről és a demográfiai helyzet javulását segítő intézkedésekről. A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjá jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megművelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar. „Fontos az is, hogy a nagyság és a nagyság iránti vágy ne tűnjön el Magyarországról. Az olimpia ebből a szempontból is egy bordatöréssel ér fel” - mondta. A kormányfőt előadása után több témában is kérdezték a jelenlévők, például az országban tapasztalható munkaerőhiányról. Erre úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. Mint fogalmazott, nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos -jelentette ki, hozzátéve: „az ország működtetéséhez szükséges munkát - a vécépucolástól az atomtudósokig - nekünk kell elvégezni”, csak ennek az is része, hogy a vécépucolót is meg kell becsülni, emberszámba kell venni. (Forrás: MTI) MTI Orbán Viktor Kétszáz milliós támogatás testvértelepülési programokra Folytatás az 1. oldalról Potápi Árpád János elmondta: olyan önkormányzatok is pályázhatnak, amelyeknek még nincs testvértelepülési kapcsolatuk, de létrehoznának ilyet. Elsődleges szempont a magyar-magyar kapcsolatrendszer elmélyítése - jelezte. Hozzátette: az idén új elem, hogy megyei önkormányzatok is nyújthatnak be kérelmet. A vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet - ismertette. Az államtitkár megjegyezte: tavalyelőtt a keretösszeg 100 millió forint, tavaly 150 millió forint volt, amelyet az idén további 50 millióval növeltek meg. A megvalósítási időszak 2017. május 1-jétől 2018. április 30- áig tart, a benyújtási határidő: március 31., 14 óra. Az államtitkár a megvalósult programokra példaként hozta előző évben a testvértelepülések találkozóját Győrasszonyfalván, határon átívelő fúvószene-jubileumi testvértelepülési találkozót és fúvószenei fesztivált Téten, a XVIII. Kukoricafesztivált Bábolnán és testvértelepülési kulturális gyermektábort Zalakomárban. Kitért arra is, hogy tavaly 440 pályázat érkezett, ebből 40 százalék nyert, azaz 189 önkormányzat kapott támogatást, ezek között külhoni programok is vannak, így összesen 440-450 határon túli magyar önkormányzat kapcsolódhatott be a programokba. Az idén ez a szám elérheti az ötszáz határon túli önkormányzatot - jelezte. (MTI) RÖVIDEN MTI A keresztényüldözés nem üldözés? Az ENSZ egyik legfontosabb feladata az emberi jogok védelme, az egyik legfontosabb intézménye az Emberi Jogi Tanács (EJC), de nagyon fontos, hogy egyik ország Szijjártó Péter és Joaquin Alexander Maza se használhassa egy Martellt, az Emberi Jogi Tanács elnöke másikkal szemben a nyomásgyakorlás eszközéül az emberi jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanács 34. ülésszakán kedden Genfben elmondott felszólalásában. Nagyon fontos, hogy egyik országot se lehessen az emberi jogokra hivatkozva túszul ejteni, amikor pusztán államközi vitákról van szó - mondta a miniszter. Úgy vélte, hogy továbbra is él a vitágban az emberi jogok túlpolitizálása, de ez mindenképpen aláássa az emberi jogokért folyó küzdelem hitelességét. Szijjártó Péter felszólalásban három témáról beszélt: napjaink keresztényüldözéséről, a menekültkérdésről és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Nagyon veszélyes tendenciának nevezte, hogy növekszik a kereszténygyűlölet a világban. Ismét megemlítette azt a statisztikai adatot, miszerint a vallási hitéért megölt minden öt emberből négy keresztény a világban. „A világ sok táján szörnyű bűncselekményeket követnek el keresztény közösségek ellen. Több tíz- vagy százezer embert űznek el otthonukból, és vannak olyan keresztény közösségek, amelyeket teljesen meg is semmisítenek Ezek közül jól ismertek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet rémtettei, de nyomon követjük, hogy milyen más veszélyeknek vannak kitéve a közel-keleti és a tágabb térségben élő keresztény közösségek” - mondta. Valamilyen okból a világ, különösen a nyugati világ a kereszténygyűlölet kérdését nagyon képmutatóan közelíti meg. Ez egy olyan hamis kontextust alakít ki, mintha a kereszténygyűlölet volna a legenyhébb a hátrányos megkülönböztetés különböző formái közül. „Ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ha megnézzük a nemzetközi szervezetek erre vonatkozó nynatkozatait, akkor alig találjuk meg bennük azt, hogy a keresztény közösségek védelmét fent kell tartani. Általában csak arról beszélünk, hogy meg kell védeni a különböző vallási közösségeket, de arról nem, hogy a keresztényeket ezt a megközelítést meg kell változtatni. Komolyan kell venni a keresztény közösségek védelmét az egész világon” - mondta. Ezekből kifolyólag Magyarország két dolgot javasol: először is fel kell szólítani a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy ne hagyjon büntetlenül egyetlen olyan bűncselekményt sem, amelyet keresztények ellen követnek el bárhol a világon. Véget kell vetni a kettős mérce alkalmazásának. Másodszor: a nemzetközi közösségnek biztosítania kell a közel-keleti keresztény közösségek jogát arra, hogy visszatérjenek otthonukba, amint véget ér ott a konfliktus, amely elől elmenekültek, és a területet teljesen felszabadítják .Az a szomorú tapasztalatunk, hogy az elűzött keresztény közösségek nem tudnak visszatérni otthonukba, és biztonsági okokból nem is hagyják ezt nekik még akkor sem, ha hazájukat már felszabadították. Ezért azt javasoljuk, hogy ezekben a térségekben alakítsanak ki adminisztratív zónákat, ahol garantált e közösségek számára a biztonság és a szabadság. A legészszerűbb az volna, ha ezeket a zónákat erős ENSZ-jelenléttel védenék” - vélte Szijjártó Péter. (Forrás: MTI) MAROSVÁSÁRHELYI ISKOLAÜGY Nem fogadhat új diákokat a katolikus gimnázium A tanfelügyelőség utasítása értelmében nem fogadhatja az elemi iskolába beiratkozók dossziéit a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium - írta keddi számában a Vásárhelyi Hírlap. Amint a marosvásárhelyi napnap közölte: a tanfelügyelőség honlapján megjelent listán szerepel ugyan a Római Katolikus Gimnázium, de nincsen megjelölve, hogy mely utcákban lakó gyermekeknek kellene ide iratkozniuk. Ehelyett az a megjegyzés szerepel, hogy ez a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba beiratkozókat a 2017/2018-as tanévre. Már hétfőn több szülő jelentkezett a szükséges iratcsomóval, de kénytelenek voltak elutasítani őket. Tegnap napirend előtti felszólalásban tájékoztatta a román parlament alsóházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki jogállamban nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy Marosvásárhelyen a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit. „A vádhatóság dolga az igazság kiderítése, tanúk beidézése, de megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyerekeik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellemben nevelő oktatási intézményt választottak. Egy olyan iskolát, amelyet az iskolahálózatban meghirdettek, a tanfelügyelőség és a minisztérium is engedélyezett” - jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte: „számos jel mutat arra, hogy az iskola puszta léte is zavar egyeseket”. (Forrás: MTI)