Magyar Szó, 2017. március (74. évfolyam, 48-74. szám)

2017-03-01 / 48. szám

2017. március 1., szerda Jitafic kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ 3 Jogerősen elmarasztalták a röszkei tömegzavargás vádlottjait A megafonos két év börtönbüntetést kapott, hat másik résztvevőt egy év két hónapra ítéltek A röszkei határátkelő„ostroma"2015. szeptember 16-án Elmarasztaló ítéletet hozott jogerősen a 2015 őszén a röszkei közúti átkelőnél történt tömegzavargás miatt indult per vádlottjainak ügyében a Szegedi Törvényszék kedden. A bíróság tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésének bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Hat férfit egy év két hónap börtönbüntetéssel sújtott a bíróság, négy évre kiutasítva őket Magyarország területéről. A hetedrendű vádlott - aki az átkelőnél megafonon keresztül is beszélt a tömeghez - két év börtönbün­tetést kapott a hat év kiutasítás mellett. A törvényszék döntésével enyhített a férfira első fokon kiszabott hároméves büntetésen. Az ügy rossz egészségi állapotú vádlottak egy év végrehajtásában felfüg­gesztett börtönbüntetésre ítélték. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felso­rakozott rendőröket. A tömegzavargás résztvevői kidöntötték a határt védő kaput, amelyen keresztül - mások mellett - a vádlottak jogellene­sen magyar területre léptek. Őket a rendőrök kiemelték a tömegből, majd őrizetbe vették. A másodfokú tárgyaláson egyedül a hetedrendű vádlott jelent meg, őt csuklyás, taktikai mellényt viselő fegyőr vezette elő. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint hat vádlott menekültügyi eljárását az elsőfokú ítélet óta megszüntették, mert ismeretlen helyre távoztak, ketten - ügyvédjük elmondása alapján - már Nyugat-Euró­­pában élnek. Csordás Gabriella ügyész a kitartó, durva, elhúzódó elkövetésre, a magyar jogszabályok folyamatos semmibevételére való tekintettel az első fokon kiszabott ítéletek súlyosítását indítványozta. Perbeszédében kitért arra is: az azóta történtek igazolták, miért van szükség a határt átlépők szigorú ellenőrzésére. Az ügyvédek a vádlottak felmentését, a büntetések enyhítését, illetve az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozták. Joó Attila tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, az átke­lőnél tömegzavargás alakult ki, a határt a rendőrök testpáncélban, könny­gáz és vízágyú segítségével védték, így senkiben nem alakulhatott ki az a téves elképzelés, hogy a kapu erőszakos kinyitását követően jogszerűen magyar területre léphetnek. (MTI) Magyarországon nem lesz feltétel nélküli alapjövedelem Orbán Viktor: Önfinanszírozó rendszerre állt át az ország A magyar­ miniszterelnök szerint a követ­kező években a 3-5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági bővülésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tarto­mányt kell elérni. Orbán Viktor kedden a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara (MKIK) Budapesten rendezett gazdasági évnyitóján kifejtette: „azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk”. 2017 és 2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővü­lése a 3-5 százalékos sávban legyen. Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordu­latot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növe­kedési tartományt kell elérni - hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni „a felívelő pályát” a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támoga­tásokat érik az Európai Unió részéről. Továbbá védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atom­erőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel - mondta. Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-keze­lésről szólva kifejtette: önfinanszírozó rend­szerre állt át az ország, visszafizettük az IMF­­EU-kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány. Jelezte ugyan­akkor, vitában áll Varga Mihály nemzetgaz­dasági miniszterrel a devizában kibocsátan­dó állampapírok ügyében. A miniszterelnök ugyanis azon az állásponton van, hogy ha nem muszáj, ne bocsássanak ki devizában és külföldön állampapírt. A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját, és tovább csökkentette az adókat - sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlá­tozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket. Kiemelte továbbá az újraiparosítást - rámu­tatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonat­kozó kísérletre -, a mezőgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremté­sét. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavég­zés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképze­léseket. „Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés”, de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekint­ve „ez egy teljességgel elképzelhetetlen program” - mondta a kormányfő. A további vállalásokat érintve szólt az ener­giaárak csökkenéséről - jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerőmű -, a kutatás-fejlesztési források bővítéséről és a demográfiai helyzet javulását segítő intézkedésekről. A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország „felértékeléséhez” meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert „a túl nagy keveredés bajjá jár”, ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy „tiszta, zöld ország”, vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megművelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar. „Fontos az is, hogy a nagyság és a nagyság iránti vágy ne tűnjön el Magyarországról. Az olimpia ebből a szempontból is egy bordatö­réssel ér fel” - mondta. A kormányfőt előadása után több témában is kérdezték a jelenlévők, például az országban tapasztalható munkaerőhiányról. Erre úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, megha­tározott ideig szóló munkavállalást támogat. Mint fogalmazott, nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos -jelentette ki, hozzátéve: „az ország működte­téséhez szükséges munkát - a vécépucolástól az atomtudósokig - nekünk kell elvégezni”, csak ennek az is része, hogy a vécépucolót is meg kell becsülni, emberszámba kell venni. (Forrás: MTI) MTI Orbán Viktor Kétszáz milliós támogatás testvér­települési programokra Folytatás az 1. oldalról Potápi Árpád János elmondta: olyan önkormányzatok is pályázhat­nak, amelyeknek még nincs testvér­települési kapcsolatuk, de létrehoz­nának ilyet. Elsődleges szempont a magyar-magyar kapcsolatrendszer elmélyítése - jelezte. Hozzátette: az idén új elem, hogy megyei önkormányzatok is nyújthatnak be kérelmet. A vissza nem térítendő támo­gatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet - ismer­tette. Az államtitkár megjegyezte: tavalyelőtt a keretösszeg 100 millió forint, tavaly 150 millió forint volt, amelyet az idén további 50 millió­val növeltek meg. A megvalósítási időszak 2017. május 1-jétől 2018. április 30- áig tart, a benyújtási határidő: március 31., 14 óra. Az államtit­kár a megvalósult programok­ra példaként hozta előző évben a testvértelepülések találkozóját Győrasszonyfalván, határon átíve­lő fúvószene-jubileumi testvér­települési találkozót és fúvószenei fesztivált Téten, a XVIII. Kukori­cafesztivált Bábolnán és testvér­települési kulturális gyermektá­bort Zalakomárban. Kitért arra is, hogy tavaly 440 pályázat érkezett, ebből 40 száza­lék nyert, azaz 189 önkormányzat kapott támogatást, ezek között külhoni programok is vannak, így összesen 440-450 határon túli magyar önkormányzat kapcsolód­hatott be a programokba. Az idén ez a szám elérheti az ötszáz határon túli önkormányza­tot - jelezte. (MTI) RÖVIDEN MTI A keresztényüldözés nem üldözés? Az ENSZ egyik legfontosabb felada­ta az emberi jogok védelme, az egyik legfontosabb intéz­ménye az Emberi Jogi Tanács (EJC), de nagyon fontos, hogy egyik ország Szijjártó Péter és Joaquin Alexander Maza se használhassa egy Martellt, az Emberi Jogi Tanács elnöke másikkal szem­ben a nyomásgya­korlás eszközéül az emberi jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanács 34. ülésszakán kedden Genfben elmondott felszólalásában. Nagyon fontos, hogy egyik országot se lehessen az embe­ri jogokra hivatkozva túszul ejteni, amikor pusztán államközi vitákról van szó - mondta a miniszter. Úgy vélte, hogy továbbra is él a vitágban az emberi jogok túlpolitizálása, de ez minden­képpen aláássa az emberi jogokért folyó küzdelem hitelességét. Szijjártó Péter felszólalásban három témáról beszélt: napja­ink keresztényüldözéséről, a menekültkérdésről és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáról. Nagyon veszélyes tendenciának nevezte, hogy növekszik a kereszténygyűlölet a világban. Ismét megemlítette azt a statisztikai adatot, miszerint a vallási hitéért megölt minden öt emberből négy keresztény a világban. „A világ sok táján szörnyű bűncselekményeket követnek el keresztény közösségek ellen. Több tíz- vagy százezer embert űznek el otthonukból, és vannak olyan keresztény közössé­gek, amelyeket teljesen meg is semmisítenek Ezek közül jól ismertek az Iszlám Állam dzsihadista szervezet rémtettei, de nyomon követjük, hogy milyen más veszélyeknek vannak kitéve a közel-keleti és a tágabb térségben élő keresztény közösségek” - mondta. Valamilyen okból a világ, különösen a nyugati világ a keresz­ténygyűlölet kérdését nagyon képmutatóan közelíti meg. Ez egy olyan hamis kontextust alakít ki, mintha a kereszténygyűlölet volna a legenyhébb a hátrányos megkülönböztetés különbö­ző formái közül. „Ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ha megnézzük a nemzetközi szervezetek erre vonatkozó nynat­­kozatait, akkor alig találjuk meg bennük azt, hogy a keresz­tény közösségek védelmét fent kell tartani. Általában csak arról beszélünk, hogy meg kell védeni a különböző vallási közössé­geket, de arról nem, hogy a keresztényeket ezt a megközelítést meg kell változtatni. Komolyan kell venni a keresztény közössé­gek védelmét az egész világon” - mondta. Ezekből kifolyólag Magyarország két dolgot javasol: először is fel kell szólítani a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy ne hagyjon büntetlenül egyetlen olyan bűncselekményt sem, amelyet keresztények ellen követnek el bárhol a világon. Véget kell vetni a kettős mérce alkalmazásának. Másodszor: a nemzet­közi közösségnek biztosítania kell a közel-keleti keresztény közösségek jogát arra, hogy visszatérjenek otthonukba, amint véget ér ott a konfliktus, amely elől elmenekültek, és a területet teljesen felszabadítják .Az a szomorú tapasztalatunk, hogy az elűzött keresztény közösségek nem tudnak visszatérni otthonukba, és biztonsági okokból nem is hagyják ezt nekik még akkor sem, ha hazáju­kat már felszabadították. Ezért azt javasoljuk, hogy ezekben a térségekben alakítsanak ki adminisztratív zónákat, ahol garantált e közösségek számára a biztonság és a szabadság. A legészszerűbb az volna, ha ezeket a zónákat erős ENSZ-jelen­­léttel védenék” - vélte Szijjártó Péter. (Forrás: MTI) MAROSVÁSÁRHELYI ISKOLAÜGY Nem fogadhat új diákokat a katolikus gimnázium A tanfelügyelőség utasítása értelmében nem fogadhatja az elemi iskolába beiratkozók dossziéit a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium - írta keddi számában a Vásárhelyi Hírlap. Amint a marosvásárhelyi napnap közölte: a tanfelügyelőség honlapján megjelent listán szerepel ugyan a Római Katolikus Gimnázium, de nincsen megjelölve, hogy mely utcákban lakó gyermekeknek kellene ide iratkozniuk. Ehelyett az a megjegy­zés szerepel, hogy ez a tanintézet nem fogadhat előkészítő osztályba beiratkozókat a 2017/2018-as tanévre. Már hétfőn több szülő jelentkezett a szükséges iratcsomóval, de kénytelenek voltak elutasítani őket. Tegnap napirend előtti felszólalásban tájékoztatta a román parlament alsóházát a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium ügyéről Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, aki jogállamban nehezen értelmezhetőnek nevezte, hogy Marosvásárhelyen a romániai korrupcióellenes ügyész­ség (DNA) egyenként hallgatja ki a római katolikus iskolában tanuló diákok szüleit. „A vádhatóság dolga az igazság kiderítése, tanúk beidézése, de megengedhetetlen a szülők zaklatása csak azért, mert gyere­keik számára egy egyházi szellemben működő, és e szellem­ben nevelő oktatási intézményt választottak. Egy olyan iskolát, amelyet az iskolahálózatban meghirdettek, a tanfelügyelőség és a minisztérium is engedélyezett” - jelentette ki Biró Zsolt. Úgy vélte: „számos jel mutat arra, hogy az iskola puszta léte is zavar egyeseket”. (Forrás: MTI)

Next