Magyar Szó, 2018. január (75. évfolyam, 1-24. szám)
2018-01-03 / 1. szám
KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.ro him RÖVIDEN A Kneszet kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását Az izraeli parlament kedden egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását. A lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről. A törvénymódosítás megtiltja a kormánynak, hogy a 120 fős törvényhozásban 80 képviselő támogatása nélkül átadják Jeruzsálem bármelyik területét. A törvény szimbolikus jellegű, mert egyszerű többséggel módosítani lehet. A Kneszet igen feszült helyzetben hozta meg döntését, miután Donald Trump amerikai elnök december elején Jeruzsálemet Izrael fővárososaként ismerte el és közölte, hogy az Egyesült Államok oda költözteti nagykövetségét Tel-Avivból. A bejelentés óriási tiltakozást váltott ki a palesztinokból, akik Jeruzsálem keleti részét szeretnék megtenni leendő államuk székhelyének. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szerint az új törvény felér a palesztin néphez intézett hadüzenettel. (MTI/AP/Reuters) Trump a volt FBI-igazgató elleni fellépést sürgeti Donald Trump amerikai elnök James Comey volt FBI-igazgató elleni fellépésre sürgette az igazságügyi minisztériumot, és börtönbüntetést javasolt Hillary Clinton volt elnökjelölt munkatársnőjének. Trump, aki az ünnepek után, keddtől már ismét Washingtonban tartózkodik. Twitter-bejegyzésben foglalkozott James Comeyval, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) általa még tavaly nájusban elbocsátott igazgatójával és Huma Abedinnel, Hillary Clinton volt demokrata párti elnökjelölt legszorosabb munkatársnőjével. Az ünnepek alatt hozta nyilvánosságra a külügyminisztérium, hogy bizalmas kormányzati információkat tartalmazó elektronikus leveleket találtak Abedin elvált férjének számítógépén. Trump erre az információra reagálva sugalmazta Abedin börtönbe juttatását. „A csalárd Hillary Clinton legfontosabb munkatársát, Huma Abedint azzal vádolják, hogy figyelmen kívül hagyta az alapvető biztonsági előírásokat. Titkosított jelszavakat juttatott külföldi ügynökök kezére. Emlékszünk a tengeralattjárón lévő tengerészekről készült fotóra. Börtönbe vele! Vajon a mély államot képviselő igazságügyi minisztériumnak kell végre cselekednie? Mint Comeyval és a többiekkel kapcsolatban?” - fogalmazott bejegyzésében Trump. „Mély államnak” az amerikai közbeszédben azt a vélelmezett hálózatot nevezik, amely többnyire Barack Obama volt elnök munkatársaiból és befolyásos demokrata párti személyiségekből áll, és a feltételezések szerint azon munkálkodik, hogy akadályozza, de legalábbis nehezítse a jelenlegi kormányzat munkáját. (MTI) Hatvannál is többen versenghetnek Putyinnal az elnöki székért Hatvannégy jelöltaspiráns jelentette be, hogy indulni kíván az elnökválasztáson Oroszországban - jelentette be Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke kedden Moszkvában. Pamfilova szerint a bizottsághoz benyújtott dokumentumok alapján 21 párt- és 43 független jelölt kíván megmérkőzni az elnöki tisztségért. A jelölés határideje a választási törvény alapján hétfőn járt le. A független jelölt-aspiránsoknak - ilyen minőségben pályázik az újraválasztásra az abszolút esélyesnek tartott Vlagyimir Putyin elnök is - január 7-ig kell beterjeszteniük a választási bizottsághoz a jelöltségüket támogató gyűlések határozatát. A pártok esetében a határidő január 12-e. A független aspiránsok hivatalos elnökjelöltté minősítéséhez 300 ezer támogatói aláírás szükséges. A parlamenti pártok mentesülnek az aláírásgyűjtés kötelezettsége alól, a parlamenten kívüli pártoknak 100 ezer támogató aláírást kell igazolniuk. Az orosz legfelsőbb bíróság szombaton helybenhagyta a Központi Választási Bizottságnak azt a döntését, hogy Alekszej Navalnij ellenzéki politikus nem indulhat a 2018. március 18- ra kitűzött oroszországi elnökválasztáson. A választási bizottság arra hivatkozva utasította el a 41 éves politikus bejegyzési eljárásának megkezdését, hogy gazdasági bűncselekmény miatt 2017-ben próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ezért tíz évig nem indulhat jelöltként választásokon. (MTI) Keresztényekre támadtak Nigériában Ismeretlen fegyveresek 17 hívővel végeztek az újévi misét követően Nigéria főként keresztények lakta, déli részén - mondta el Osi Olisa helyi tisztségviselő kedden. A támadók Rivers szövetségi állam Omoku nevű városában nyitottak tüzet a hétfői miséről távozó hívekre. „Mindenkire lőttek, aki csak mozgott, majd elmenekültek” - tette hozzá Olisa. A merénylet elkövetőjeként egyelőre senki sem jelentkezett, de a térségben tevékenykedik egy fegyveres csoport, amely túszokat ejt és embereket gyilkol. A szélsőségesek a foglyokért kért váltságdíjból tartják fenn magukat. Biztonsági tisztségviselők és helyi polgárőrök novemberben végeztek a csoport vezetőjével. A Niger deltájában gyakoriak az erőszakcselekmények, és több szélsőséges szervezet fogott fegyvert a nemzetközi vállalatok ellen, hogy részt követeljen az olajbevételekből. (MTI/AP/dpa) 2018. január 3., szerda Halálos áldozatok a kormányellenes tüntetéseken Iránban Hamenei ajatollah az ország ellenségeit okolja a tiltakozások miatt Folytatás az 1. oldalról A tüntetések kezdete óta először nyilatkozó Hamenei szerint Irán ellenségei összefogtak és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést. A politikai és vallási vezető nem pontosította, hogy kikre gondol, amikor az ellenségekről beszél. Ugyanakkor Ali Samhani, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát említette név szerint. „A szaúdiak meg fogják kapni Irán meglepetésszerű válaszát, és tudják, milyen komoly is lehet ez” - fenyegetett Samhani. Az ellenségek „csak az alkalomra várnak, hogy beszivárogjanak, és lecsapjanak az iráni népre” - hangsúlyozta Hamenei. „Csak a bátorság és az áldozatkészség szelleme, valamint az emberek hite állíthatja meg őket” - tette hozzá. Az iráni hatóságok külföldi - köztük amerikai és szaúdi - száműzetésben élő ellenforradalmi és ellenzéki csoportokat vádoltak az elégedetlenség szításával. Csak Teheránban 450 embert állítottak elő az elmúlt három napban. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték. Hosszein Zolfagari belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti. A félhivatalos Tasznim hírügynökség jelentése szerint Musza Gazanfarabádi, a Forradalmi Gárda nevű elitalakulat főparancsnoka azt mondta egy nyilatkozatában: az őrizetbe vett majd bűnösnek talált tüntetőket akár halálra is ítélhetik. Ilyen vád lehet a Muharabeh, vagyis az „Isten elleni hadakozás”, amely halállal büntethető Iránban. A vasárnapi tiltakozásokról beszámolva az iráni állami televízió felvételeket mutatott be több mint 50 városban okozott károkról, feldúlt bankfiókokról, betört kirakatokról, felborított autókról és egy feltehetően felgyújtott tűzoltóautóról. „Néhány tüntető megpróbálta elfoglalni a helyi rendőrkapitányságokat és laktanyákat, de a biztonsági erők ellenálltak” - hangzott el a híradásban. A közösségi médiában közzétett üzenetekben újabb tüntetésekre hívták az irániakat Teheránban és ötven másik városban. Donald Trump amerikai elnök újévi Twitter-üzenetében azt írta: Irán kudarcot kudarcra halmoz annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal - köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal -, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban. „A nagyszerű iráni népet évek óta elnyomják. Ez a nép hiányt szenved élelemből, és vágyik a szabadságra. Az iráni népet emberi jogaival együtt vagyonától is megfosztják” - fogalmazott az elnök. Az Európai Unió Iránt hétfőn arra szólította fel, hogy biztosítsa a tüntetéshez való jogot, illetve kezdjen párbeszédet a tüntetők követeléseiről. „Kapcsolatban állunk az iráni hatóságokkal, és elvárjuk, hogy garantálják a békés tüntetéshez és véleménynyilvánításhoz való jogot” - közölte hétfő este kiadott nyilatkozatában Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Boris Johnson brit külügyminiszter hétfőn szintén „értelmes vita” indítására szólította fel a teheráni rezsimet. Aggodalmát fejezte ki kedden a török külügyminisztérium is a szomszédos Iránban folyó erőszakos tüntetésekről érkező hírek miatt, és arra szólította fel a külföldi hatalmakat, hogy tartózkodjanak a beavatkozástól. Szeretnénk, ha minél előbb helyreállna a béke az országban, a józan ész kerekedne felül, és nem eszkalálódnának az események - áll a török külügyminisztérium közleményében. Hozzátették: tartózkodni kell az erőszaktól és a provokációtól, és fontos, hogy a külföldi országok ne avatkozzanak be. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/AP/Kyodo/APA/ANSA) AFP Irán legfelsőbb vezetője szerint Teherán ellenségei állnak a tüntetések mögött A Die Weltben a no-go zónákról Előbb-utóbb Németország is megtapasztalhatja az egyes svéd és franciaországi elővárosokban uralkodó állapotokat, ahogy azt a rendőrökkel szembeni szilveszter éjszakai erőszak fokozódásából sejteni lehet - írta kommentárjában kedden a Die Welt című országos német napilap. A berlini, brémai, dortmundi, lipcsei és stuttgarti incidensekről a Spiegel Online hírportál is beszámolt. Egyes svéd városok peremkerületeiben a bűnbandák írják a játékszabályokat, a rendőrök pedig hívatlan vendégnek számítanak, akiket kövekkel és Molotov-koktélokkal fogadnak, sőt álarcos banditák még az autóikat is eltulajdonítják - ecsetelte a helyzetet Rainer Haubrich, a Die Welt kommentátora. Svédországban mintegy 50 úgynevezett no-go zóna van, ahová nemcsak a rendőrök, de a tűzoltók és mentők sem mernek belépni. A kialakult helyzet miatt naponta átlagosan három rendőr hagyja ott hivatását, különösen a 40 év alattiak - írta a lap. A francia metropolisok külvárosaiban a rendőrség már képtelen szembeszegülni a brutális bűnözéssel és a mindennapos erőszakkal. A szerző Franciaországgal kapcsolatos állításai támasztotta alá a szintén a keddi Die Weltben megjelent hír, miszerint támadás érte két rendőrt a francia fővárostól keletre fekvő Champignysur-Marne nevű elővárosban, akiket amiatt riasztottak, mert több ember erőszakkal próbált meg bejutni egy szilveszteri buli helyszínére. Az egyik rendőrnek egy ökölcsapástól betört az orra, a földre került társát - egy rendőrnőt - pedig többen körbevették, és ütlegelték, rugdosták. A bántalmazásról videofelvételek is megjelentek a közösségi médiában. A két rendőrt, miután a helyszínre riasztott kollégáik kimenekítették őket, kórházba szállították. Frédéric Lagache, az Alliance rendőrszakszervezet helyettes vezetője a Le Figarónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek nevezte a rendőrök elleni támadásokat. „Évek óta kérjük az állam határozott fellépését. Most csak azért van szó erről a kérdésről, mert a Champignysur-Marne-i esetet videóra vették, de mi mindennap átéljük ezeket a helyzeteket. Franciaországban naponta nagyjából 15 rendőr sérül meg összetűzésekben” - hívta fel a figyelmet a szakszervezeti vezető. Szilveszter éjjel Franciaországban több mint ezer autót gyújtottak fel, és több mint 500 ember vettek őrizetbe a hatóságok. Országszerte 11 rendőr és csendőr sebesült meg különféle összetűzésekben - közölte a belügyminisztérium. (Forrás: MTI) Ferenc pápa békés jövőt kívánt mindenkinek Békés jövőt kívánt mindenkinek, közöttük a bevándorlóknak és a menekülteknek is 2018- ra Ferenc pápa. A bevándorlókról szólva, akik „készek életüket is kockáztatni”, hogy biztosítsák ezt a békés jövőt, „amely mindnyájunk joga”, a katolikus egyházfő újévnapi szentmiséjén hangsúlyozta: „ne oltsuk ki a reményt a szívükben, ne fojtsuk el a béke iránti várakozásukat”. A Szent Péter-bazilikában és a téren esőben összegyűlt mintegy negyvenezer hívő előtt Ferenc pápa békés új esztendőt kívánt mindenkinek, emlékeztetve, hogy az év első napján ünnepüik a béke világnapját is. Az elmúlt években bevándorlók százezrei keltek át a Földközi-tengeren Észak-Afrikából embercsempészek életveszélyes járművein. A pápa 2017-ben ellátogatott Mianmarba és Bangladesbe is, ahol a muszlim rohingja menekültek sorsa állt zarándokútja központjában, és bírálta Donald Trump amerikai elnök szándékát, hogy falat emel a mexikói határon a bevándorlók távol tartására. Hétfői szentbeszédében Ferenc pápa hangsúlyozta: mindenkinek gondoskodnia kell a lelkéről, egy percnyi csendet tartva minden nap, „hogy megőrizze a szabadságát a fogyasztói szemlélet banalitásának pusztításától, a kufárok harsogásától, az üres szavak áradatától, az üres fecsegések és hangos kiáltozások elborító hullámaitól”. A katolikus egyházfő leszögezte: „Fontos, hogy mindenki, a civil intézmények, közöttük az oktatási, az egészségügyi és az egyházi szervezetek békés jövőt biztosítsanak a menekülteknek, a bevándorlóknak, mindenkinek.” (MTI/AFP/AP/Reuters)