Magyar Turista Élet, 1938 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1938-05-15 / 9. szám
A BÖRZSÖNYI HELYSÉGNEVEK EREDETE I. Örömmel olvastam, hogy a „Magyar Turista Élet" szerkesztősége Baj á a Ferenc tanár kezdeményezésére „Tudományos turistaság" címmel új rovatot nyitott, ami által bizonyára nagy hálára kötelezi azokat a turistákat, akik a természetjárás mellett történelmi, etimológiai és néprajzi kutatásokat is szeretnek végezni. Hosszú évekre terjedő turistáskodásom alatt már régóta kiterjesztettem figyelmemet az előbb említett szempotokra és miután évek óta Nógrádverőcén nyaralok, különösen jól ismerem a Vác és Szob között fekvő dunamenti községeket és a mögöttük elterülő börzsönyi hegyeket. Engedtessék meg tehát nekem, hogy az alábbiakban beszámoljak, az ebben a körben szerzett ismereteimről. Ebben a tekintetben nagy hasznomra szolgáltak a következő könyvek, amelyeket e célból tanulmány tárgyává tettem és pedig: 1. Egyik kiváló etnográfusunk, Tragor Ignác kormányfőtanácsos, a Váci Takarékpénztár elnökének és a Váci Múzeum megalapítójának Vác és környékének történelmi múltjáról és néprajzi viszonyairól írt könyve, amelynek címe: Váci érdekességek. 2. Ezen kívül van egy másik érdekes leírás is, amely nem annyira a dunamenti községekkel, mint inkább a Börzsöny-hegységgel és annak községeivel foglakozik. A medikusok turista társasága ugyanis, amely Diósjenő közelében a királyházai menedékházat alapította, a múlt évben egy érdekes évkönyvet adott ki, amelyben többek között sok figyelemreméltó adatot találunk a börzsönyi községek történelmi múltjára nézve is. 3. Igen hasznosnak találtam továbbá Virágh Rózsa nyelvésznek Szegeden kiadott Magyar helységnevek eredete című munkáját is, amelyben a szerző a magyar helységnévkutatás eredményeiről ad igen érdekes beszámolót.Mielőtt azonban a tárgyra áttérnék, őszintén be kell vallanom, hogy az elnevezések ismertetésével kapcsolatban kissé túlzottnak tartom a „tudományos“ jelzőt. Ennek oka az, hogy — amint az olvasó látni fogja — az egyes helyek nevének eredetét ma már, — 1000 esztendő távlatában, alig lehet apodiktikus határozottsággal megállapítani. Majdnem mindegyik elnevezésre többféle megoldás található, aszerint, amint a kutató valamely személynévből vagy pedig a hely földrajzi megjelöléséből indul ki magyarázata kapcsán. Az egész eljárás tehát inkább nevezhető érdekesnek, mint tudományosnak. II. Ezeknek előrebocsátása után a következőket közölhetem a szóbanforgó vidék egyes helyeinek elnevezéséről: VÁC. A börzsönyi hegyvidék tulajdonképpen Vácnál kezdődik. Ha a Nagyszált akarjuk megközelíteni, legcélszerűbb, ha Vácról indulunk ki. Ez a kies város a Duna mellett fekszik és talán kevesen tudják, hogy ez a körülmény a város nevében is kifejezésre jut. A vidék őslakói tudvalevőleg szlávok voltak és a szláv letelepülés idejében Vácot „Woda- Cin“-nek nevezték. Woda szlávul „víz ”” Woda-Cin összetétel pedig „víz mellett fekvő várost“ jelent. A régi szlávok ugyanis „cin“ szócskával fejezték ki a városi települést. Pl.: Trencin, amiből azután később Trencsén lett. A Wodacinből formálták a németek a „Waitzen" elnevezést, amiből azután a magyaros hangzású Vác lett. Van azonban egy másik emélet is, amelynek értelmében a Vác szó a szláv Vaclav szóvéynév rövidítése: NÓGRÁDVERŐCE. E szó kettős összetételéből az első részt elhagyhatjuk, miután ezt Balás professzor az előbb említett cikkében már igen helyesen analizálta, amikor megállapította azt, hogy „Nógrád" a szláv Novigradnak, azaz „Ujvárnak“ felel meg. A Verőce szóra nézve azonban a helyzet a következő: Nemcsak Magyarországon, hanem az elcsatolt területen, a régi Szlavóniában is volt egy Verőce nevű község, amelyet a horvátok Viroviticának neveztek. A Virovitica szót etimológiai alapon vizsgálva, azt találjuk, hogy ez a szó tulajdonképen két részből áll. Az első rész „Virov“ (Vrchov) annyit jelent, mint „magas“, a hozzá ragasztott „itica szócska, kisebb települést jelent, éppúgy mint az előbb említett „cin“ képző városi települést. A Virovitica szó tehát egy magas helyen fekvő község megjelölésére szolgál. Magyarul Magasfalunak lehetne nevezni. Ebből a Virovitica (Vrchovce) szóból formálták a magyarok a Verőce nevet. A nógrád megyei Verőce régebben tényleg hegyoldalon feküdt és a lakosság csak később húzódott le a Duna mellé, amikor a gróf Széchenyi István által kezdeményezett folyamszabályozási munkák folytán Nógrádverőce dunamenti partvidéke területileg lényegesen gya TURISTA ÉS FELSZERELÉSEK ALPIN A LEGJOBB HÁTIZSÁKOK SZEGESCIPŐK SPORTRUHÁK KULACSOK AL. FŰZÖK AL. EDÉNYEK THERMOSOK legolcsóbban és legnagyobb választékban SPORTÁRUHÁZAINKBAN SKABA ÉS PLÖKLEPEST VL. VILMOS CSÁSZÁR ÚT 33. és a FIÓKÜZLETBEN IV., VÁCI.UCCA 40. SÁTRAK KÖTELEK CSÁKÁNYOK HÁGÓVASAK mftGvaR turejTa ©üst 13