Magyar Turista Élet, 1938 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1938-05-15 / 9. szám

A BÖRZSÖNYI HELYSÉGNEVEK EREDETE I. Örömmel olvastam, hogy a „Magyar Turista Élet" szer­kesztősége B­a­j á a Ferenc tanár kezdeményezésére „Tudo­mányos turistaság" címmel új rovatot nyitott, ami által bizo­nyára nagy hálára kötelezi azokat a turistákat, akik a ter­mészetjárás mellett történelmi, etimológiai és néprajzi kutatásokat is szeretnek végezni. Hosszú évekre terjedő turistáskodásom alatt már régóta ki­terjesztettem figyelmemet az előbb említett szempotokra és miután évek óta Nógrádverőcén nyaralok, különösen jól isme­rem a Vác és Szob között fekvő dunamenti községeket és a mögöttük elterülő börzsönyi hegyeket. Engedtessék meg tehát nekem, hogy az alábbiakban beszámoljak, az ebben a körben szerzett ismereteimről. Ebben a tekintetben nagy hasznomra szolgáltak a kö­vetkező könyvek, amelyeket e célból tanulmány tárgyává tettem és pedig: 1. Egyik kiváló etnográfusunk, Tragor Ignác kormányfőtanácsos, a Váci Takarékpénztár elnökének és a Váci Múzeum megalapítójának Vác és környékének tör­ténelmi múltjáról és néprajzi viszonyairól írt könyve, amely­nek címe: Váci érdekességek. 2. Ezen kívül van egy másik érdekes leírás is, amely nem annyira a dunamenti községekkel, mint inkább a Börzsöny-hegységgel és annak községeivel foglakozik. A medikusok turista tár­sasága ugyanis, amely Diósjenő közelében a királyházai menedékházat alapította, a múlt évben egy érdekes é­v­­könyvet adott ki, amelyben többek között sok figyelem­reméltó adatot találunk a börzsönyi községek történelmi múltjára nézve is. 3. Igen hasznosnak találtam továbbá V­i­­r­á­g­h Rózsa nyelvésznek Szegeden kiadott Magyar helységnevek eredete című munkáját is, amelyben a szerző a magyar helységnévkutatás eredményeiről ad igen érdekes beszámolót.Mielőtt azonban a tárgyra áttérnék, őszintén be kell vallanom, hogy az elnevezések ismertetésével kapcsolatban kissé túlzottnak tartom a „tudományos“ jelzőt. Ennek oka az, hogy — amint az olvasó látni fogja — az egyes helyek nevének eredetét ma már, — 1000 esztendő távlatában, alig lehet apodiktikus határozottsággal megállapítani. Majdnem mindegyik elnevezésre többféle megoldás található, aszerint, amint a kutató valamely személynévből vagy pedig a hely földrajzi megjelöléséből indul ki magyarázata kap­csán. Az egész eljárás tehát inkább nevezhető érdekes­nek, mint tudományosnak. II. Ezeknek előreb­ocsátása után a következőket közölhetem a szóbanforg­ó vidék egyes helyeinek elnevezéséről: VÁC. A börzsönyi hegyvidék tulajdonképpen Vácnál kezdődik. Ha a Nagyszált akarjuk megközelíteni, legcélszerűbb, ha Vácról indulunk ki. Ez a kies város a Duna mellett fek­szik és talán kevesen tudják, hogy ez a körülmény a város nevében is kifejezésre jut. A vidék őslakói tudvalevőleg szlávok voltak és a szláv letelepülés idejében Vácot „Woda- Cin“-nek nevezték. Woda szlávul „víz ”” Woda-Ci­n össze­tétel pedig „víz mellett fekvő várost“ jelent. A régi szlávok ugyanis „cin“ szócskával fejezték ki a városi települést. Pl.: Tren­cin, amiből azután később Trencsén lett. A Wodacinből formálták a németek a „Waitzen" elnevezést, amiből azután a magyaros hangzású Vác lett. Van azonban egy másik em­­élet is, amelynek értelmében a Vác szó a szláv Vaclav szóvéynév rövidítése: NÓGRÁDVERŐCE. E szó kettős összetételéből az első részt elhagyhatjuk, miután ezt Balás professzor az előbb említett cikkében már igen helyesen analizálta, amikor megállapította azt, hogy „Nógrád" a szláv Novigradnak, azaz „Uj­várnak“ felel meg. A Verőce szóra nézve azonban a helyzet a következő: Nemcsak Magyarországon, hanem az elcsatolt terüle­ten, a régi Szlavóniában is volt egy Verőce nevű község, amelyet a horvátok Viroviticának neveztek. A Virovitica szót etimológiai alapon vizsgálva, azt találjuk, hogy ez a szó tulajdonképen két részből áll. Az első rész „Virov“ (Vrchov) annyit jelent, mint „magas“, a hozzá ragasztott „itica szócska, kisebb települést jelent, éppúgy mint az előbb említett „cin“ képző városi települést. A Virovitica szó tehát egy magas helyen fekvő község megjelölésére szolgál. Ma­gyarul Magasfalunak lehetne nevezni. Ebből a Viro­vitica (Vrchovce) szóból formálták a magyarok a Verőce nevet. A nógrád megyei Verőce régebben tényleg hegyolda­lon feküdt és a lakosság csak később húzódott le a Duna mellé, amikor a gróf Széchenyi István által kezdemé­nyezett folyamszabályozási munkák folytán Nógrádverőce dunamenti partvidéke területileg lényegesen g­y­a­ T­U­RISTA ÉS FELSZERELÉSEK ALPIN A LEGJOBB HÁTIZSÁKOK SZEGESCIPŐK SPORTRUHÁK KULACSOK AL. FŰZÖK AL. EDÉNYEK THERMOSOK legolcsóbban és legnagyobb választékban SPORTÁRUHÁZAINKBAN SKABA ÉS PLÖKL­EPEST VL. VILMOS CSÁSZÁR­ ÚT 33. és a FIÓKÜZLETBEN IV., VÁCI.UCCA 40. SÁTRAK KÖTELEK CSÁKÁNYOK HÁGÓVASAK mftGvaR turejTa ©üst 13

Next