Magyar Ujság, 1874. április (8. évfolyam, 76-98. szám)
1874-04-22 / 91. szám
tásra várakozik. Valószínű, hogy itt ismét egy oly feltételről van szó, mely csak leleplezése alkalmával fog bámulatra ragadni s egyszersmind megdöbbenteni mindenkit. Várjunk csak, mi lesz még ebből. — A magyar delegáczió, a bizottságokba következő választást tett: megválasztottak : Külügyi bizottságba: Dániel Ernő, Dessewffy Aurél, Fáik Miksa, Haynald Lajos, Károlyi Sándor gr., Keglevich Béla gr., ifj. Pejachevich László gr., Péchi Manó gr., ifj. Szögyényi László, Tombor Iván, Zichy Viktor gr. Pénzügyi bizottságba: Bittó Kálmán, Horn Ede, Mrazovics Mrazovich Mátyás, Paukovich István, Prileszky Tádé, Rudics József, idősb Szögyényi László gróf, Wodianer Albert báró, Zichy Nándor gróf, Zsedény Ede. Tengerészeti bizottságba : Karácsonyi Guidó gr., Károlyi György gr., Kemény Gábor báró, Lészay Lajos, Szentpály Jenő, Toszt Gyula, Batthiányi Ferencz gr., Voncsina Iván. Hadügyi bizottságba: Andrássy Aladár gr., Bánó József, Beöthy Ákos, Bujanovich Sándor, Domahidy Ferencz, Dőry Lajos br., Ernuszt Sándor, Éber Nándor, Gyürky Ábrahám gr., Házmán Ferencz, Zloltán Ernő, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Horváth Mirkó, Keglevich István gr., Majthényi László br., Muzslay Sándor, Paczolay János, Pallavicini Ede őrgr., Pap Lajos, Pólya József, Pulszky Ágost, Szapáry István gr., Széll Kálmán, Ürményi Miksa, Wahrmann Mór, Wächter Frigyes, Wodiáner Béla, Hunyady Pál gr., Zichy-Ferraris Viktor gr. Gazdasági bizottságba: Kemény Gábor b., Wodianer Albert br., Zichy-Ferraris Viktor gr. Naplóbíráló bizottságba: Bittó Kálmán, Tombor Iván, Károlyi Sándor gr., Rudics József br., Polya József, Szapáry István gr. A 48-as párt a vidéken. A hajdu-böszörményi 48-as olvasókör 1874 ápril 12-én rendkivülileg tartott gyűlése jegyzőkönyvéből, miután az nagyobb terjedelmű, közöljük a lényeges részt, mely így szól határozati alakban: „E 48-as kör továbbá annak őszinte kijelentése mellett, hogy országgyűlési képviselőjének a két párt egyesülésére irányzott minden lépéseit s különösen hogy az alapul formulázott programmot tárgyalási alapul elfogadta; s midőn az egyezkedés részint félreértések, s talán némi siettetés miatt megszakasztva lett, s a testvérek, mint ellenek, akartak egymás ellenében szembeszállni, választói meghallgatásáig, sem egyik sem másik rész vitáiba nem bocsátkozott, teljesen helyesli: az egyezkedésnél továbbra is fenmaradandó kérdéseknél képviselőjét az alábbi elvek figyelembe tartására hívja fel.Az már, hogy a két párt egyesülését mint hazánk állami önállóságára czélirányosan törekvő útját körünk is őszintén óhajtja, mint szintén, hogy az egyezkedési alapul felvett programm nem új, hanem az egyesülők által a fő pontokban eddig is vallott elveknek rövid lényege, az előzmények után kérdést sem képezvén, azon itt felmerülő kérdésre nézve, hogy ezen programoinak a körben történt megbővítésen felüli, a lapokból látható módon ujóbbi megtoldása szükségességét helyesli-e ezen kör ? erre nézve minden lehető aggodalom eloszlatása s különösen az egyesülés teljes megnyugvása eszközölhetése tekintetéből, még e tételnek „az 1848-iki törvényekben fektetett alapon“ — hozzáadását kívánja. Azon kérdésre, hogy körünk eddigi 48-as czimét megkívánja-e tartani, nyilvánítjuk, hogy zászlónkat ugyan, melyen hazánk legnagyobb fiának, ama nagy szavai „törhet, de nem hajlik“ vezérelnek bennünket hazánk állami önállóságának kivivására, soha el nem hagyjuk; a czimek által azonban mágnási czimkórosok módjára elvakultak nem vagyunk, s az akár élet, akár közmegnyugvás adandotta czimet későbben elfogadjuk; addig a 48-at, mely alatt már nálunk az elvhű baloldalnak nagy része már eddig is sorakozott, megtartandónak vélvén.“ ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése ápril 21. Elnök : Perczel; jegyzők : Széll, Wächter, Beöthy, Szeniczey. Elnök kérvényeket mutat be Zaránd megyétől, Nagyváradtól, Eperjestől. Kérvényeket nyújtanak még be Radócza, Kissuth, Bobory, Tisza Kálmán, Lázár Ádám. Napirend : a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat. Majoros István. A jelen törvényjavaslattól sem vár többet, mint az igazságszolgáltatás eddigi reformjaitól. Kikel a bírói kinevezések ellen , s utal az ebből származott eredményekre. Kikel a törvényjavaslat ellen takarékossági szempontból is. Nem helyesli, hogy a díjszabás is az igazságügyminiszter tetszésére van bízva. Nem találja korszerűnek a javaslatot és így átalánosságban sem fogadja el. Pauler miniszter : A közjegyzői intézmény nem speciális, hanem európai intézmény, melyet Olaszország már a középkorban elfogadott s Francziaországban, Ausztriában, Bajorországban nagy sikerrel hozatott az be. Nem függ az össze más anyagi törvényekkel. Ez intézmény megállhat minden formák és viszonyok között, nem való, hogy a közvélemény ne kívánta volna a közjegyzői intézményt. A jogászgyűlések, sőt maga a ház, a IX-es bizottság is sürgette azt. (Helyeslés). Tagadja, hogy ez intézmény financziális terhekkel járna. A leendő terhek most is megvannak, csakhogy most drágábban és roszul szerkesztik e kívánt okmányokat. (Helyeslés.) Ha A IX-es bizottság* jelentése a 21-es bizottsághoz. (Folytatás.) Mindezen eredmények azonban csak azon esetben érhetők el, és csak úgy lesznek 1875-re biztosíthatók, ha az állami jövedelmeknek pontosabb befolyása biztosíttatik, és úgy törvényhozási úton, mint a közigazgatás körében mindazon rendszabályok és intézkedések létesíttetnek, amelyet az albizottság, mint a javaslatba hozott megtakarításoknak és jövedelmek fokozásának előfeltételeit e jelentésben egyenként megjelölt. Ezen intézkedések nagy fontosságú és megoldandó kérdések egész sorozatát foglalják magukban. Kétségtelen, hogy azok részletes elintézése és életbeléptetése nehézségek nélkül nem eszközölhető. Sok előmunkálat és nagy fontosságú javaslatok kidolgozása válik szükségessé, nagyfontosságú részletes intézkedések teendők,hogy a tervezett reformok életbe léptethetők legyenek.Az ezeken kívül az államkincstár iránti kötelességek szigorúbb és pontosabb teljesítése és így áldozatkészség az ország e nehéz viszonyai közt képezi a helyzet megjavításának első föltételét. És így csak minden tényezőnek jó akaratú és kitartó közreműködése és áldozatkészsége képesek csak biztosítani azon nagy célt, melyre törekszünk, és melyet azonban a legnagyobb erőfeszítések mellet is meg kell valósítanunk és és azért arra való törekvésben a nehézségektől visszariadni nem szabad, mert államháztartásunk bajait minden áron orvosolni kell, ha a hitel megszilárdításáról, az ország szellemi fejlődéséről és anyagi fölvirágzásáról, sőt államlétünk föltételeiről lemondani nem akarunk. Az albizottság a javaslatba hozott megtakarításoknál elment azon határig, ameddig az adott viszonyok közt a létező és rövid idő alatt le nem küzdhető nehézségek számbavétele mellett elmehetni vélt, s amíg egyfelől mindazon költségeket kiküszöbölni törekedett, amelyek ezen szempontból nélkülözhetőknek bizonyultak, javaslatában lehetőleg óvakodott olyan megtakarításokat kilátásba helyezni, melyek a fennálló körülmények között és a félre nem ismerhető nehézségek miatt csak az állami gépezet működésének megzavarásával vagy a létező intézmények fennállásának veszélyeztetésével vagy államgazdászati érdekek megsértése lennének csak kivihetők. A jövedelmek fokozásánál az albizottság javaslatában, habár egyenesen adófelemeléseket csak kis mértékben képeznek, az adófizetők áldozatkészségére számít ugyan, mert e nélkül az egyensúly helyreállítása egyátalában nem is képzelhető, de úgy a jövedelmek fokozásánál, mint az uj jövedelmi forrásoknál az ország anyagi ereje az adóképességnek kímélését tartotta szem előtt s leginkább azon törekedett, hogy a létező jövedelmi források körében a visszaélések megelőzésére és a törvény kijátszásának meggátlására irányzott intézkedések által igyekezzék az állam jövedelmeit szaporítani. Az albizottság által javaslatba hozott intézkedések folytán a közelebbi három év mérlegei így alakulnának : Rendes kiadások: 202.478,906 202.301,437 204.310,192 „ bevételek: 212.947,166 216.673,996 220.392,196 Fölösleg: 10.468,261 14.314,499 16.167,797 *Rendes kiadások 24.776,306 19.242,916 18.189,026 „ bevételek: 5.723,124 5.122,081 5.111,581 Hiány: 19.053,916 14.120,835 13.077,445 Összes hiány: 8.585,655 , felesleg: 201,724 3.090,352 Ezen eredményt azonban mindenekelőtt két körülmény módosítja, amit a minisztérium előterjesztései figyelmen kívül hagytak. A rendkívüli bevételek között fölvetettek azon összegek is, melyek az eladásra kijelölt és 1874 és 1875-ben eladandó államjószág részletek eladási árából előreláthatólag befolynak. Az 1873. év végén kötött 76*, milliós kölcsönről szóló törvény rendeletei szerint az államjószágok eladásából befolyó összegek ezen kölcsön fedezésére fordítandók, így 1875-re 1.454,683 frt, 1876- ra 1.075,434 frt. 1877- re 1.106,872 frt lesz a kölcsön törlesztése czéljából képezendő alap javára írandó azon bevételek közül, amelyeket a minisztérium költségvetési tervezetekbe mint rendkívüli bevételi formákat fölvett. Ezen kívül a földadó cataster kiigazításáról szóló jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak végrehajtása a következő költségeket okozza a közelebbi években: 1875. 2.500,000 frtot 1876. 1.135,000 , 1877. 2.160,000 . Ezen két rendbeli összegekkel tehát romlanak a mérlegek: 1875 1876 1877 Ezeken kívül volt hiány . . . . . . 8.585,665 fölösleg: __________210,724 3.090,352 Ezeken kivül államjavak eladásából fölvett összeg leütése mellett 1.454,683 1.075,434 1.106,372 és a cataster költségeivel .................... 2.500,000 1.135,000 2.160,450Összes hiány: 12.539,599 2.008,710 176,473 Megjegyzendő azonban, hogy ezen hiányokban tisztán beruházásokra és pedig a Dunaszabályozás, a Margitszigeti híd, a Ferencz-csatorna költségeire, a fiumei kikötő építésére, vasútépítési költségekre, tehát oly kiadásokra, melyek rendezett háztartásban sem szoktak a rendes bevételekből fedeztetni, 1875 1876 1877foglaltatik . . 6.584,000 2.800,000 3 300,000 Ezen kivül tehát a hiány tenne . . . 5.955,599 1876 és 1877-ben pedig hiány nem lenne sőt a következő feleslegek származnának: 791,290 3,123,590 Mielőtt az albizottság a még fönmaradandó hiányra nézve előadná véleményét, föl kell említenie, hogy az 1874 évben az utolsó évek nagy közgazdasági csapásai miatt a bevételeknek még oly mérvben való befolyására sem lehet biztosan számítani, mint azt az 1874 évi előirányzat, a mely pedig a bevételekre nézve is tetemesen leszállittatott, kilátásba helyezte. (Folytat, követk.) *) Megtartva az eddigi felosztást, melyet a költségvetés öszszeállításáról lesz szó sok irányban módosítani kell, a mennyiben a rendkívüli kiadások mindazon tételei áthelyezendők az állandó kiadások közé, a melyek gyümölcsöző befektetést nem képeznek s teljesen átmeneti költségek. MAGYAR ÚJSÁG 1874. ÁPRILIS 22. a pörök számát nem apasztjuk, szaporítani kell a bírói személyzetet és igy a költséget. Hogy hiányok lehetnek e javaslatban, meglehet, de ezeket ki lehet igazítani. Nemzetiségi szempontból is megtámadták e javaslatot. Ő tagadja, hogy e törvény a nemzetiségi törvényt megsértené, sőt fentartja azt. A közjegyzők tekintélyét ő a hitelesség, a végrehajthatóság és bírói méltóságban keresi. A díjszabály és jegyzők számának meghatározását illetőleg azt állítja, hogy az utóbbi statisztikai adatoktól függ, melyek most vonatnak be. A díjszabály alapelvei meg vannak szabva, de a díjak nem, mert még nincs tapasztalás ez irányban. Három év múlva fogja ezt a miniszter benyújtani. Egyébiránt minden javítást elfogad , fölkéri a hiányok pótlását s a törvényjavaslat általános elfogadását. Elnök szavazást kérvén : a törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. A 2-ik §-nál Kapp E. módosítványt nyújt be , miszerint „az állam hivatalos nyelve német (Derültség) és az illető vidéken használt nyelvekből“ stb. szaratnék a 4-ik sorba. Bósan Mihály más módosítványt kíván ehelyett u. in. eme szavak közbeszórását: „az illető közjegyzői kerületben használt nyelvet.“ Bones Döme : pártolja Bésan módosítványát. Hedry Ernő egyik módosítványt sem helyesli. Itt átalános qualificatióról van szó t. i. minő qualificatióval bírjon a közjegyző nem egyes vidékekre, hanem az egész államra nézve. Szólásra még többen lévén feljegyezve a tárgyalás holnap 10 órakor fog folytattatni. KÜLFÖLD Szemle: Spanyolországból a tegnap érkezett hírek szerint a republikánusok elfogták Vich mellett a carlista főhadvezér, Saballs törzskarát, maga pedig átszökött a franczia határon. Legújabb hír szerint Serrano 25,000 emberrel és 50 ágyúval megtámadandja legközelebb a carlistákat. A Concha tbk. alatt eddig 8000 ember van egyesítve. Bilbao város még mindig tartja magát. A carlisták kezdik lassanként elhagyogatni az eddigi bevehetetlennek híresztelt San Pedro de Abantot s új erődítvényekbe húzódnak visszafelé. Egy Párison át érkezett carlista távirat szerint don Carlos f. hó 16-án következőleg alakította meg kormányát: Elio hadügyminiszter, Vinalet tengernagy külügyminiszter, Purial bel- és pénzügy. Közelebb csatát várnak. A „Gazeta“ jelenti. Az ütegek megint megkezdték a tüzelést a carlisták ellen. Az „Eis. Journ.“ szerint, Serrano és don Carlos között a következő pontozatok felett folytak az általunk többször jelzett alkudozások. 1. A spanyol nép felhivatik ez egyezkedés aláírásától számítva 20 nap alatt, hogy szavazás útján nyilatkozzék a legitim monarchia visszaállítása felett. 2. Ha a nép többsége e visszaállítás mellett szavaz, akkor don Carlos elfoglalja a spanyol trónt, miután kötelezte magát, hogy a hadsereg tisztjeit továbbra is megtartja eddigi rangjaikban s minden politikai vétségre és kihágásra teljes amnestiát ad. 3. Ha pedig a nép a monarchiai restauratió ellen nyilatkozik, a Serrano tanagygyűlélén levő kormány kötelezi magát, hogy a carlista tiszteket eddigi rangjukban meghagyja és a polgárháború folyama alatt elkövetett politikai vétségekre teljes amnestiát ad. 4. Azon esetben, ha a monarchia helyreállítása nem sikerül, a Serrano által képviselt kormány kötelezi magát, hogy don Carlosnak élethossziglani pensiót, vagy civillistát fizet, melynek mennyiségét aztán a szerződők később megállapítandják. Don Carlos viszont kötelezi magát, hogy folyton külföldön fog élni és lábát soha spanyol földre nem teendi. E javaslatokkal szemben carlista részről azon ajánlat létetett, hogy a carlisták által meghódított országrészek : a baszk tartományok, Navarra, Arragonia, Catalonia és a régi Valencia királyság egy része hagyassák meg egy külön ország gyanánt don Carlosnak VII. Károly név alatt, Spanyolország többi része pedig csináljon, amit akar. Svájczban vasárnap, ápril 19-én ment végbe a népszavazás az alkotmány-revisió felett, s mint a táviratilag jelzett szavazatok számából kitűnik, a nép részvétele az urnáknál igen élénk és nagy volt. A revisió mellett szavazott eddigi tudósítások szerint 280,000 svájczi polgár, s ugyanily értelemben ütött ki valamennyi rendi szavazat is (13 kivételével), — ellene szavazott