Magyar Vasutas, 1961 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1961-01-01 / 1. szám
1961. JANUÁR 1. A túlzott magabiztosság drága árat követelhet Biztosítóberendezéssel fel nem szerelt állomásokon gyakran megtörténik, hogy az egyszemélyes vágányút beállítására és ellenőrzés megtartására felhatalmazott dolgozó — mint az november 1-én Dávod megálló-rakodóhelyen történt — arra illetéktelen személyre bízza a vágányút beállítását. A helytelenül álló váltón a vonat foglalt vágányra járt. Gyakori balesetet, vagy ve■zélyeztetést eredményez az, ha a váltóőr a vágányút . Ő állításakor valamelyik válót nem a helyes irányba áldja. A lezárás után tévedését sem veszi észre, mert a válózár kulcsokat a lezárási tábázattal sem egyezteti le. A mulasztást azzal is tetézi, hogy a vágányút beállítás bejelentésekor nem a kézbentartott váltózár kulcsokról jelenti be az őrizetében levő lezárt váltók kulcsainak számát és felét, hanem önmaga munkájában teljesen megbízva a lezárási táblázat adatainak ,MAGYAR VASUTAS Lehet-e könnyíteni a váltó- és vágányút ellenőrzés szabályain? Az utóbbi időben helytelen váltó- és vágányút beállítás, valamint ellenőrzés elmulasztás miatt aránytalanul sok baleset és veszélyeztetés történt. Október 9-én váltóellenőrzés elmulasztásával négy esetben veszélyeztették a vonatközlekedés biztonságát. Novemberben a közlekedő vonatok balesetei és a veszélyeztetési esetek 42,2 százaléka váltó- és vágányút-ellenőrzés gondatlan és szabálytalan megtartásából származott. Biztosítóberendezéssel felszerelt állomásokon az alábbi hibák ismétlődnek: A váltókezelő vonóvezetékes központi állítású váltóknál a vágányút beállításakor a használhatóságról nem győződik meg, próbaállítást nem végez, s az előzetesen történt váltófelvágást nem veszi észre. Ennek következtében a vonat lezárt vágányút mellett nem a kijelölt szabad, hanem egy másik, esetleg foglalt vágányra jár be, mint az november 14-én Nagymaros állomáson a 146. sz. személyvonatnál történt. Ilyen esetben megtörténhet az is, hogy a váltó csúcssíne nem záródik és a vonat lezárt vágányút mellett, de a megnyitott váltón kisiklik. Két embernél valószínűtlenebb a tévedés Előfordul, hogy a berendezés a vágányút lezárását nem teszi lehetővé — mondjuk a helytelen vágányon érkező vonatnál. Ilyenkor a váltót állító dolgozón kívül a váltók helyes beállításáról az állomási végrehajtási utasításban kijelölt másik dolgozónak is meg kell győződnie. A vágányút helytelen beállítása és az ellenőrzés gondatlan megtartása következtében a vonat nem a kilótt, hanem foglalt vágányra jár, mint november 5-én Öttevény állomáson. Komárom állomáson meglett volna az a lehetőség, hogy a helytelen vágányon érkező vonat bejáratának biztosítására a kijárati vágányutat lezárják. A vágányzári rendeletben is intézkedtek, a váltókezelő november 23-án mégis mulasztást követett el, s a váltó helytelen állását csak a vonat odaérkezésekor vette észre. Felelőtlenül közvetlenül a vonat előtt akarta a váltót átállítani. A váltó átállítása azonban a vonat alatt történt, minek következtében két kocsi kisiklott. Egyes dolgozók a biztosító berendezés által nyújtott biztonságot nem értékelik. A biztosított vágányúton át behaladó vonat vágányútját néhány tizedmásodpercnyi előny érdekében mesterségesen, a kényszerfeloldó működtetésével feloldják és így módot adnak arra, hogy a következő menet részére történő vágányút beállítással a behaladó vonat alatt aláváltsanak. Így történt ez november 25-én Kőbánya-teher pályaudvaron is, ismeretében emlékezetből, valótlan adatokat jelent, Így történt ez november 23-án Makón, és november 25-én Devecser állomáson. Ugyanilyen sorozatos mulasztást követnek el azokon a szolgálati helyeken, ahol vezetőváltóőr, vonatmenesztő térfelvigyázó, vagy térfelvigyázó is teljesít szolgálatot. Megbíznak a váltóőr munkájában és a váltóőrrel együttesen nem egyeztetik a behozott kulcsokat a lezárási táblázattal. Emiatt történt vonatveszélyeztetés november 10-én Győr és november 20-án Záhony állomáson. A váltóellenőrzés gondatlan megtartása miatt november 26-án Bp.—Ferencvárosban baleset, november 11-én Püspökladányban, 13-án pedig Mátészalka állomáson veszélyeztetés történt. Ercsi állomáson november 29-én csak a szolgálati hely ablakából tartottak vágányellenőrzést, jóllehet az ívviszonyok miatt a vágány nem volt áttekinthető. Az érvényben álló szabályok szerint ilyenkor tényleges bejárással kell a vágányút ellenőrzést megtartani, hát annak felvetése is, hogy könnyítsenek a váltó- és vágányút ellenőrzés szabályán. Konrád József KPM I.VBO dolgozója Időben adják a rendelkezést A novemberi események keresztmetszete világosan megmutatta az előidéző okokat. Egyre azonban ezúton is fel kell hívni a dolgozók figyelmét. Minden munka normában meghatározott időt vesz igénybe. Ezért a vonat vágányútjának beállítására olyan időben kell utasítást adni, hogy az érdekelt dolgozók a vágányút beállításával és ellenőrzésével kapcsolatos munkát a vonatok megkésleltetése nélkül végrehajthassák. A megkésett intézkedés kapkodást von maga után. Ilyenkor a könnyelműen gondolkozó, elbizakodott dolgozó hajlamos elhanyagolni döntő fontosságú munkamozzanatot a lezárási táblázattal való kulcsegyeztetést, próbaállítást, vágányúti kalantyú elfektetést azért, hogy a késedelmet behozza. . A forgalmi utasításban a váltó- és vágányút ellenőrzés megtartására előírt egyszerű és könnyen érthető szabályok jók. Ezeken a szabályokon enyhíteni a biztonság érdekében nemcsak nem lehet, de nem is szabad. Helytelen te Ultrahanggal folyik a dieselmotorok hajtórúdjainak vizsgálata az Északi Járműjavítóban. Képünkön* Kovács Gyula mérnök vizsgálat közben (Simay István felv.) Éjfél van. A máskor hangos utcák most csendesek. Tompa harangszót görget a szél. A sötétbe bújt házak ablakai, mint távoli csillagok, ragyognak. Valami különös karácsonyi szelídség, csend borít mindent. Éles, fületbontó a jelzősípok hangja és az ütközők puffanása itt az állomáson. Imbolygó fények ... Kézilámpák lengenek... Az örök mozgó vasút katonái — éppen úgy, mint máskor — most is őrt állnak. Köztük járok. Nem panaszkodnak. Beleszoktak a mesterségbe. Azért itt-ott enyhe nosztalgiával emlegetik a családot, a gyermeket, a feleséget, az unokákat. A váltóőr ■— A napokban múlt huszonhét esztendeje, hogy roraszolgálatot teljesítek —• mondja Kovács János váltóőr és a messze múltban kalandoznak gondolatai. — Nem könnyű dolog. Bizony nem. Adácsról járok be hosszú évek óta. Sok karácsonyt töltöttem már szolgálatban. Amíg fiatalabb voltam — nehezebb volt elszakadni az asszonytól meg a gyerekektől. Ennyi év után beleszoktunk én is meg az asszony is. A gyerekek már kiröppentek. De... — cinkosan nevet, ott vannak az unokák! Négy betyár. Két fiú, két leány. Amikor szolgálatba indultam, kettő is belém csimpaszkodott. Ne menj nagyapa — mondták. Alig tudtam szabadulni tőlük. Csak úgy sikerült, hogy az elrejtett szaloncukorból — a nagymama tudta nélkül — lekenyereztem a kis zsarnokokat. A távirászna Most, hogy a zenitről elfordultak az óramutatók, elcsendesedtek a Siemens- és a távírógépek is. Vilcsekné és Szemerédiné karácsonyfát díszítenek a távírdában. Cserépbe rögzített kicsiny, de formás fácskát. Jó szívvel, közköltségen vásárolt szaloncukor, színes díszek és gyertyák varázsolnak ünnepi hangulatot. Néhány cigaretta, egy-egy csokoládé is jut a belépő vasutasoknak — aszszony kézből, együttérző barátsággal. Szemerédiné a közszeretetnek örvendő „Dunás” most hallgatag. Vilcsekné kapcsolódott be a beszélgetésbe, miközben öltözteti a jószagú fenyőt. Tíz éve vasutas. Maga gazdája. Egyedül él, megelégedett. A kisleánya, Anikó a kaposvári vasutasintézetben tanul. Jeles tanuló, büszkesége anyjának és az intézetnek. Államunk viseli gondját. — Tegnap jött meg — mondja. — Persze, jobb lenne vele együtt, de így is jó. Holnapra adtam randevút a Télapónak. Szép sárga cipőt, kis nadrágot, sok csokoládét, alvóbabát és kifestő könyvet rendeltem nála. Hogy én mit kapok? Én sem panaszkodom. Nekem a legnagyobb ajándék, hogy itthon van a kislányom. A kocsivizsgáló Diesel mozdony kürtje hasít a csendbe. Egy szerelvényt tolnak be. Amint megáll, máris koppannak az ellenőrző kalapácsok és villognak a szerelvény mellett a nagyfényű karbidlámpák. A vizsgálólakatosok közül Túri Ferencet állítottam meg. Nem gyerekember. Harminc esztendeje vasutas. Azóta kopogtatja a kocsi csapágyakat, kerekeket. — Mindent meg lehet szokni. Persze jobb lenne otthon, de így is elmegy — mondja. — Az ajándékozás izgalmain jóval karácsony előtt túlestünk a feleségemmel... Néhány évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy autót veszünk. Öszszegyűlt a pénz és megvettük. Az asszony is dolgozik, a fiam is. Sikerült kapnunk egy remek kékszínű és engedelmes Skodát. Úgy terveztük, hogy holnap Egerben ebédelünk. Lassanként bejárjuk az országot. Hol én, hol a fiam vezet. Az asszony csak ittas, de ő is szerelmese a kocsinak. Most pamutból oroszlánt kötöget — tudja, oda hátra az ablakba. Ezt tartogatja számomra meglepetésnek. Tovább megy, egyre távolabb koppan a kalapács. Ma éjjel munkával ünnepel a szakszervezeti bizalmi. Kovács István, a kétgyermekes váltóőr, Molnár a hatgyermekes vonatátvevő, a még legény Mizsák Jenő műhelybizottsági elnök, rendelkező forgalmi szolgálattevő, mozdonyvezetők, fűtők, kocsirendezők, sarusok és sokan mások, akik hivatásként választották az éjt nappalt jelentő nehéz, de mégis szép vasutas szolgálatot. — S — Vasutas karácsony ÁRVA DARU ÁLL MAGÁBAN... 1955-ben Kaposvár állomás részére egy öttonnás mozgódaru érkezett. A Ganz-gyár munkásai a rakodóra szerelték, miután a pályafenntartás elkészítette a futópályát. A gépalkatrészek azóta is a rakodó mellett foglalják a helyet. A villamosberendezések a raktárhelyiséget szűkítik. A daru csaknem hat év óta áll kihasználatlanul. Említésre méltó az is, hogy villamos alkatrészeinek egy részét időközben felsőbb rendeletre ide-oda széthordták. Számtalan kérésünk után ismételten kérjük az illetékeseket, vigyék el sürgősen Kaposvárról a máshol bizonyára nagyon hiányzó darut. Dőry János Kaposvár JÓL KEZDIK AZ ÖTÉVES TERVET Ó év végén, új esztendő küszöbén az ember szívesen ad számot az elvégzett munkáról és terveket készít a jövőre. Surman Imre SZB-titkár jogos büszkeséggel beszélt az Északi Járműjavító ÜV. múlt évi eredményeiről, amikor az ó-év utolsó napjaiban ellátogattunk az üzembe. — Az elmúlt évben jól dolgoztunk — mondja. — Többek között 34 gőz-, 18 villany- és 27 dieselmozdony nagyjavítását, illetve futójavítását végeztük el terven felül. Munkánk eredménye megmutatkozik majd a nyereségrészesedés kifizetésénél is. A kifizetésre kerülő összeg pontos megállapítása természetesen még hátra van. Dolgozóink azonban eddig is számtalan eredményét láthatták munkájuknak. Vállalatunk 1960-ban bővítette, korszerűsítette Római-parti hétvégi üdülőnket és több új létesítmény szolgálja a dolgozók érdekeit. A vállalat intézkedési terve, amely a párt Központi Bizottsága határozatainak szellemében született, számtalan intézkedést tartalmaz a kulturált termelés biztosítása érdekében. Minden erőt a termelékenység növelésére Az 1961. évi feladatokról ezeket mondja Surmann elvtárs, miközben végigkísér bennünket az üzem hatalmas területén. — Az új év nagyobb tervfeladatait lényegében létszámemelés nélkül kívánjuk végrehajtani, ezért minden erőt a termelékenység emelésére fordítunk. Dolgozóink megértik és helyeslik ezt a törekvésünket. Az üzem területén nagyarányú építkezés folyik. A XV. osztály területén éppen ezekben a napokban fejezik be egy hatezer légköbméter kiterjedésű műhely építését. Itt találkoztunk Ambrus Józseffel, az osztály párttitkárával és Vörös László reszortvezetővel. — Ezt a műhelyt hat hét alatt építették dolgozóink jórészt társadalmi munkában a IX. osztály karbantartó komplexbrigádjának tervei alapján. A magas üvegtető alatt jól világított munkahelyen dolgozhatnak majd az emberek — mondja Ambrus József. A XV. osztály vezetőjének szobájában a kiszistákról hallunk dicsérő szavakat. — Az új műhely szerelő aknáját éppen az éjszaka ásták ki a fiatalok társadalmi munkában. Én magam is bentmaradtam velük — mondja Berta osztályvezető, miközben szemmel láthatóan büszke fiaira ... — Magam főztem részükre a feketekávét. Az új műhelyben januárban megkezdődhet a munka. Ez azt jelenti, hogy osztályunknak mintegy 30 százalékkal többet kell majd termelnie, mint eddig. A XIV. osztály dolgozói új ebédlőhelyiségüket mutatták büszkén az új megmunkáló gépek megtekintése után. Ecsedi Ernő osztályvezető nevéhez fűződik például a munkahelyeken felszerelt „önkiszolgáló” egészségügyi állomások tervezése és rendszeresítése. Átcsoportosítják a munkaerőt A VI. mozdonyjavító osztály dolgozóira hárul talán a legtöbb tennivaló az ötéves terv megindulásának első évében. Nekik mintegy 50 százalékkal kell több mozdonyt javítaniuk, mint 1960-ban, mert az ipar lemaradt a dieselmozdonyok gyártásával. Az improduktív munkaerők létszámát 28 fővel csökkentették az osztályon, de a kazánüzemet 15 fővel megerősítették. A fölösleges munkaerőt helyesen csoportosítják át. Segítséget jelent majd a VI. osztály dolgozóinak, hogy a mozdonysátrak javítását a XIV. osztály magára vállalja. A normairoda vezetője, Kalmár Lajos arról a munkáról beszél, amely az intézkedési terv végrehajtása során a csoport dolgozóira hárul. A teljesítmény növelhető — Az ó-év utolsó hónapjában a XVII. osztály revolvereszterga részlegénél elvégeztük a munkanap fényképezést, sőt már az adatokat is feldolgoztuk. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Szabó Béla normatechnológus is. Tapasztalatait így foglalja össze: — A XVII. osztály revolvereszterga részlegénél teljes egészében női dolgozókat alkalmazunk. Ezt a gépsort egyébként néhány hónapja — új gépek beállításával és régi gépek összevonásával hoztuk létre. A gépsor teljesítménye eddig soha nem emelkedett a 90 százalék fölé, ezért kezdtük itt a munkát. A munkanap fényképezése során a dolgozók igyekeztek segíteni bennünket. Természetesnek vették eljárásunkat, s ugyanúgy dolgoztak, mint máskor, így nemcsak azt sikerült megállapítanunk, hogy mennyiben függ a dolgozóktól a munkaidő kihasználása, hanem azt is például, hogy a gépek egy része nincs ellátva a szükséges szerszámokkal és hogy a munka jobb megszervezésével is 3 százalékkal növelhető a teljesítmény. Vizsgálatunk kimutatta, hogy a gépsoron 102,5 százalékot érhet el az átlag képességű dolgozó, ha javaslatainkat végrehajtják. A normálok munkája egyébként több hónapot vesz igénybe, hiszen nem kevesebb, mint 130 munkahelyen kell elvégezniük a munkanapfényképezést és az adatok feldolgozását. Az Északi Járműjavító TV dolgozói jól megalapozva, helyesen kezdik el az új évet a második ötéves terv megvalósítását. Kovács József A nők megállják a helyüket Szeged állomáson 120 dolgozó nőt tartanak nyilván. Akad közöttük állomásfőnökhelyettes, forgalmi szolgálattevő, távirász, raktárnok, hogy csak néhány példát említsünk. S ami a legörvendetesebb, a vezetőbeosztásokban is megállják a helyüket. Korom Fáimé például a legjobb forgalmi szolgálattevők közé tartozik. Jó munkájáért kiváló dolgozó jelvényt kapott. Az sem véletlen, hogy brigádja elnyerte a szocialista brigád címet. Fáradhatatlan, áldozatkész munkájáért László Károlynét, a szakszervezeti bizottság nőfelelősét is dicséret illeti. A tanulást illetően is eredményes tevékenységet fejtett ki a nők között. Ezenkívül számos jól sikerült rendezvény, köztük a nyugdíjasok búcsúztatásának a megszervezése is a nők nevéhez fűződik. Legutóbb a télapóünnepséget rendezték meg mintaszerűen a MÁV Petőfikultúrotthonban. Tótka Károly Új feladatok előtt áll az eszperantó-mozgalom , ha osztályának irányítása alá került. A Magyar Eszperantó Szövetség keretében működő , és újjászervezés alatt álló eszperantó mozgalom alkalmas arra, hogy terjesztésével a nemzetközi kapcsolatokat egyre jobban szélesítsük. Az eszperantó nyelv révén más népek megismerhetik hazánk politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális eredményeit és ismerhetünk meg mi is más országokat. E nemzetközi nyelv jelentős eszköze lehet a háborúra uszítók ellen folytatott békeharcnak is. A Magyar Eszperantó Szövetség a mozgalom előtt álló feladatokat csak úgy oldhatja meg eredményesen, ha számíthat a szervezett dolgozók erkölcsi és politikai támogatására, így a szövetség vasutas szakosztálya sem nélkülözheti szakszervezetünk támogatását. A vasutas szakosztály november 29-én, országos konferencián tárgyalta meg az elkövetkezendő feladatokat. A szakosztály vezetősége ismertette az elmúlt év munkáját valamint a jövő évi terveket. A feladat egy részét képezi az 1962-ben Budapesten rendezendő Nemzetközi Vasutas Eszperantó Szövetség 14. kongresszusának megszervezése. A kongresszus fölötti védnökséget Kossa István közlekedés- és postaügyi miniszter vállalta el. Sor kerül majd az érdekelt idegenforgalmi szervek bevonására is. Szakszervezetünk a lehetőséghez mérten segíti a konferencia előkészítését. Nemzetközi kapcsolataink fejlődése következtében a magyarországi eszperantó mozgalom a SZOT kultúrnevelési és agitációs propagan 3