Magyar Vasutas, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-01 / 1. szám
1962. JANUÁR 1. Nem véletlen, hogy Szilveszter éjjelén nagy keletjük van a szerencsemalacoknak, a négylevelű lóheréknek, sőt, még a kormos képű kéményseprőknek is. Tudjuk, mindez babona, hóbort. De mi van mögöttük? Semmi azonkívül, hogy mindenki szerencsésen szeretné kezdeni■ az új esztendőt és boldogan élni az egész új évben. Így akarjuk ezt most, 1962 küszöbén is. — Persze, nemcsak várunk a szerencsére, de szorgos munkánkkal magunk alakítjuk, formáljuk szebbé az életünket. Mind hosszabb lejáratúak lesznek terveink, nemcsak az országosak, hanem az egyéniek is. Egyéves terveink pedig éppen most készülnek, s erősen fogadkozunk, hogy amit tervezünk, azt meg is valósítjuk. Sok vasutas dolgozóval beszélgettünk egyéni terveikről és megkérdeztük, mit várnak az új esztendőtől. Körkérdésünkre adott válaszaikat mutatjuk be az alábbiakban azok számára, akik esetleg nem tudnak önállóan tervezni. Rendszeres színházlátogatást Radványi Tibor forgalmi szolgálattevő Miskolc Tiszai vitaudvar. — Az új esztendőben megkezdik pályaudvarunk átépítését. E munka segítésében én is szeretném megállni a helyem. Tervezem, hogy családi házunkba bevezetem a vizet és átépítem a fürdőszobát. Az udvarban örökzöld növényekkel szép kertet szeretnék létesíteni. Feleségemmel már elhatároztuk, hogy 1962-ben kislányunkat is magunkkal visszük családi üdülésre. Azt is szilárdan elhatároztuk, hogy havonta legalább egyszer színházba megyünk Budapesten, vagy Miskolcon. Remélem, sikerül majd megvalósítani ezeket, a nem túlzott terveinket. Jobb beosztást Simon Franciska jegyvizsgáló, a Keleti pályaudvar dolgozója így válaszolt a címben szereplő kérdésre: — Elég nehéz beosztásom van. Rendszerint délután kezdem a szolgálatot és másnap reggel végzek, vagy este kezdem és csak másnap délben érek haza, így sokat kell éjszakázni. Havonta tíz éjszakát sem tölthetek otthon. Szeretném, ha az új esztendőben kedvezőbb beosztásom lenne. Ezenkívül van még egy óhajom: társbérletben lakom, s szeretném, ha 1962- ben a társbérlőim is többet takarítanának, jobban szeretnék a tisztaságot. Aldunai utazást Kiss János a miskolci járműjavító vezetője: — Vállalatunk jól áll, hiszen december 22-én teljesítettük a tervet. Túlteljesítésképpen mig 50 kocsi fővizsgát és') középjavítást elkészítünk, hogy sikerrel zárjuk az óévet. Mint vállalatvezető azt várom, hogy az új évben is sikeresen dolgozzunk, mint magánembernek csak az a kívánságom, hogy a feleségemmel aldunai hajóútra mehessek a nyáron. „Bútorra gyűjtünk“ Szerbin Józsefné irodavezető, miskolci fiatalasszony. Szeptemberben volt az esküvője. — Most a szüleimnél lakunk, de szükségünk lenne nagyobb lakásra. Ezért pénzt kell gyűjtenünk jövőre, hogy bútort vehessünk, ha sikerül nagyobb lakáshoz jutnunk. Férjem tervezi, hogy az új esztendőben tovább tanul. Remélem, ez is sikerülni fog. Baleset nélkül Andó János motorvezető a Déli műszaknál. Tapasztalt vasutas: 10 évig vezetett gőzmozdonyt, 13 éve motorvonatot. — Két különböző dolgot zárok az új esztendőtől — mondta. — Szeretnék baleset Körkérdés a jövőről, nélkül dolgozni 1962-ben is. Ez számomra a legfontosabb. Magánéletemben nem valami örvendetes esemény előtt állok. El akarok válni a feleségemtől, mert nem értjük meg egymást. Több megértést az utasoktól Pogány Györgyné személypénztáros Kazincbarcika állomáson. — Elég nagy nálunk a személyforgalom. Az utasok Lugosi József vonatvezetővel, aki érdemes vasutas és kiváló dolgozó, Szuhakálló— Mucsony állomáson beszélgettünk a jövőről. — Az új esztendő folyamán, pontosan április 16-án lesz 25 éve, hogy a vasúthoz kerültem. Jó egészségben szeretném megünnepelni ezt a jubileumot. Nagy gyermekeim vannak. Leányom rövidesen gyógyszerész technikusi oklevelet szerez, a fiamrerendszerint az utolsó pillanatban érkeznek és a pénztár előtt nagyon türelmetlenek. Az új esztendőben több megértést, türelmet várok az utasoktól. Férjemmel, aki az ormosi bányaüzem statisztikusa, elhatároztuk, hogy 1962-ben veszünk egy szép televíziót, mert ez a két gyermekünk számára is sok örömet jelent majd. Ezenkívül még azt szeretném, ha kisfiamat felvennék végre a lakásunk közelében levő óvodába ü gyésznek készül. Azt kívánom, hogy 1962-ben is jól tanuljanak. Egyébként különleges vásárlási terveink nincsenek, csak a régi vezetékes rádiót szeretném új rádióra kicserélni. Íme, ahány ember, annyiféle terv, remény, várakozás az új esztendő felé. Szavaikban a bizakodás hangja cseng, s velük együtt kívánjuk: legyen békés, boldog évünk 1962. Lőrincz János Új rádiót MAGYAR VASUTAS Hogyan segíti a Heves megyei bizottság az alapszervezeti választások előkészítését A szakszervezeti választásokat a SZOT Elnöksége 1960. április 27-i határozatának szellemében kell végeznünk. El kell érnünk tehát, hogy a választásokkal növekedjék a vezetés színvonala, hatékonyabbá váljon a szakszervezeti munka, növekedjék a társadalmi aktívák száma. Kibővített aktívahálózattal Hogy megyénk területén a választások során érvényt szerezzünk a határozatnak, alapos körültekintéssel fogtunk hozzá az előkészítéshez. A választások lebonyolítására munkatervet készítettünk, amely részletesen felöleli a tennivalókat. Az aktívahálózatot kibővítettük. Olyanokat kértünk fel segítségre, akik jártasak a szakszervezeti munkában, a választások előkészítésében, lebonyolításában. A kibővített megyei bizottsági ülésre — amelyen a választásokkal kapcsolatos teendőket beszéltük meg — meghívtuk az aktívákat is. Ezen az ülésen vitattuk meg a választások idején sorra kerülő összevonásokat is. Az összevonásokkal az a célunk, hogy a szakszervezeti bizottságok létszámának csökkentésével több segítséget adhassunk az alapszervezeteknek. A legalkalmasabb vezetők megválasztásával erősödjenek a helyi szervek politikailagés gazdaságilag egyaránt. Ma a vezetőszervek legfontosabb feladata, hogy a felsőbb szervek határozatainak a végrehajtását szervezzék és a határozatból adódóan megszabják saját területükre a feladatokat. Ahhoz, hogy a határozatokat helyesen tudják szervezni, jól képzett vezetőkre, káderekre van szükség. A rendszeres kádernevelés mellett a választások idején előtérbe kerül a vezetésre legalkalmasabb káderek kiválasztása. A káderképzés Megyebizottságunk a káderek továbbképzésére és a választásra való felkészülés érdekében háromhetes szb-titkári iskolát szervezett 30 fővel. A tanfolyam eredményessége máris érezhető tevékenységükben. Fontos kérdés-ként kezeltük a reszortfelelősök oktatását is. Több esti tanfolyamot szerveztünk azzal a céllal, hogy a reszortfelelősök megismerjék feladatkörüket és tudják irányítani azok ellátását. Hogy alapszervezeteink alaposan felkészülhessenek a választásokra, szb-titkári értekezleten részletesen megtárgyaltuk a tennivalókat. Külön hívtuk össze azoknak az alapszervezeteknek a titkárait, ahol a választások során összevonásokat eszközlünk, és külön azokat, ahol összevonások nem lesznek. A szakszervezeti bizottságoknak megküldtük a megyei bizottság választási munkatervét, hogy az annak alapján elkészített munkatervükben részletesen szabják meg a tennivalókat. Az szb-k munkatervét megkapták a megyei bizottság részéről kijelölt patronálok is. Ezek birtokában hathatósabb segítséget tudnak nyújtani, jobban tudják ellenőrizni a határidők betartását. A megyei bizottság minden tagja két alapszervezetet patronál. Jut tehát idejük közreműködni a bizalmi, a műhelybizottsági, valamint a szakszervezeti bizottsági választásoknál egyaránt. Reméljük a sikert Nagy gondot fordítottunk a választások sikeres előkészítése érdekében a decemberi taggyűlésekre. A patronulok részt vettek az előkészítésben, ott voltak a taggyűléseken. Ezeken már megválasztották a jelölő bizottságok tagjait, akiknek az lesz a feladatuk, hogy a tagság között tevékeny felvilágosító munkát fejtsenek ki az irányban, hogy a legképzettebb, legrátermettebb, a legmegbecsültebb elvtársak kerüljenek funkcióba. Hogy a jelölő bizottságok is helyesen töltsék be szerepüket, január elején összehívjuk őket egy értekezletre, ahol részletesen megtárgyaljuk a teendőiket. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy szakszervezeti bizottságaink eredményesen foglalkoznak a választások előkészítésével. Gondot fordítanak a munkaterveikben foglaltak végrehajtására. Az aktivitást értékelve úgy véljük, hogy megyénkben zökkenőmentesen fog lezajlani a szakszervezeti választás. Rékasi István, a Heves megyei bizottság titkára HÉTKÖZNAPI GONDOK FERENCVÁROSBAN Kicsit nyersen, ridegen mondta az állomásfőnök, aki szégyelli is, fáj is neki, de nem titkolhatja és nem is akarja titkolni. „ Több árut kell szállítanunk, több vonatot kell indítanunk, mint az előző években, gyorsabban kellene dolgoznunk, de valahogy nem úgy megy, ahogy szeretnénk. Udvarhelyi István Ferencváros állomási főnöke nem kertel, ő maga mond el mindent. — Nem tudjuk gyorsan rendezni a vonatokat. Lassítja a munkát a sok befutó szerelvény. Apámtól tanultam meg, aki mozdonyfűtő volt, és famíliámtól, amelynek majdnem minden tagja vasutas, hogy Ferencváros vasúti csomópont a vasúti közlekedés lüktető szíve, amely minden percben új és új szerelvényekkel táplálja a közlekedés szerteágazó érhálózatát. Nagyon fontos, hogy jól működjék ez a szív, mert dobbanását érzi Sopron, Záhony, Nagykanizsa, Szeged, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Ózd, Dorog és az egész ország. ★ Mi az oka annak, hogy Ferencváros vasúti csomópont „hullámvölgyben” van? Vannak, akik munkaerőhiányra hivatkoznak. Azt mondják, nyáron még csak könnyebb volt a helyzet. Ha hiányoztak a kocsirendezők, a sarusok, a vonatkísérők, vagy mások, beálltak a csatasorba azok, akik pihenni térhettek volna. Most sokkal nehezebb a helyzet. Este köd terpeszkedik a pályaudvarra, nehezebben gurulnak a kocsik, több dolga van mindenkinek. Stiegelmayer elvtárs, a fűtőház helyettes főnöke is közbeszól. — Nálunk is ez a helyzet. A nyáron kiképeztünk 45 fűtőt segédmozdonyvezetőnek, mégis személyzeti gondunk van. Bizonyos fokig az is problémát okoz, hogy rengetegen járnak be vidékről. Márpedig őket nehezebb a másodpercre beosztott szolgálati rendbe bekapcsolni. De nem sokat segítenek a vidéki nagyállomások sem. Rendezetlenül küldik a vonatokat. Gyakran olyan szerelvényt is szét kell „szedni”, amelyet irányvonatként lehetne továbbítani. •K — A többletmunka, kétségtelen, sok nehézséggel jár — kapcsolódott a beszélgetésbe Élsek György, a csomóponti pártbizottság titkára. — Igaz, a jövőben sokkal bátrabban kell hozzányúlni az új megoldásokhoz, amit a tudomány kínál nekünk. De az is igaz, hogy első az ember. Itt szinte megforrósodnak a mondatok: — Az alapszervezetekben szinte naponta tárgyalják a munka problémáit. Egy-egy taggyűlés lassan már valóságos termelési tanácskozássá válik. Naponta érkezik „alulról” javaslat egy-egy részletkérdés megoldására. A vezetőségválasztó taggyűléseken, a kommunisták aktívaértekezletein is a munkáról esett a legtöbb szó. Egy félórát idéztem a szakszervezeti bizottság irodájában. Ez alatt gyakran kopogtak. Milyen ügyben? Segély, lakás, családi és munkaügyben egyaránt. A dolgozók bizalommal kopognak a szakszervezeti bizottság irodájának ajtaján, mert ott minden ügyben eljárnak, s ha jogos kérésről van szó, nem restélnek magasabb fórumhoz fordulni. Nemcsak a dolgozók, hanem az állomásfőnök is joggal bízik a szakszervezeti bizottság mozgósító erejében. De talán hadd beszéljen Krémer Ferenc stb. titkár. — A műszakok között élénk a verseny — mondotta. — Az eredményeket tíznaponként értékeljük. Ilyenkor részletesen elemezzük, melyik műszak ért el jobb eredményt a menetrendszerűségben, az átlagos terhelésben, a kocsitartózkodás csökkentésében, a kocsik kihasználásában, melyik műszak hol tart az élüzem szint teljesítésében. Eligazítások idején a dolgozók azt is megtárgyalják, milyen intézkedéseket kell tenniök új sikerek eléréséért. Ferencvárosban nem talál a látogató beporosodott versenytáblákat. S ami a legörvendetesebb, a szocialista brigádok küzdenek az élvonalban, ötvennyolc ilyen brigád vizsgálja, elemzi, kutatja, hol van még tennivaló. Erre a versenyre valóban támaszkodhat a gazdasági vezetés. ★ Hogy mutathatna pár mozaikszem hű képet egy nagy pályaudvar dolgos hétköznapjáról. Legfeljebb nagy vonásokban felvázolhatja a gondokat-terveket. Egyet azonban tükrözhet és kell, hogy tükrözzön. Azok, akik ilyen lelkesen munkálkodnak, akik enynyire őszinték és bátrak — önmagukkal szemben is, és ennyi rajongással szeretik a „pályát”, azok nem maradhatnak sokáig hullámvölgyben. Horváth B. Jenő Festik a kalocsai állomást Népművészeti szempontból ritkaságszámba megy Kalocsa állomás felvételi épülete. Helyiségeinek falait kézi festésű virágok, minták díszítették. Most az állomás tatarozása során a kalocsai népművészeti ház ügyes pingáló asszonyai ismét feldíszítik a falakat a mezők virágaival. Az épületben megforduló utasok csodálattal nézik ezt a művészi munkát. Képünkön Vén Lajosné népművész festi a váróterem falát. 37 évi szolgálat után 1962. január 1-én megy nyugdíjba Hegyi János műszaki főfelügyelő, a Keleti futóház főnöke. Az óév utolsó napjait is a fűtőházban töltötte. Képünkön éppen a mozdonyfelvigyázók munkáját ellenőrzi. Kitüntetés, jutalmazás Az 1961. első felében végrehajtott normabrendezések alkalmából különösen eredményes munkát végző dolgozókat kitüntetésben, illetve jutalomban részesítették. A kitüntetettek és jutalmazottak névsora: Munka Érdemérem kitüntetést kapott: Kalmár Lajos m. vez. főellenőr Északi Jj. ÜV. Miniszteri elismerésben részesült: Darányi László m. felügy. Landler Jenő Jj. ÜV., Teszéri György m. tan. KPM 1/2. szakoszt., Peresztegi József főint. KPM 1/2. szakoszt. Pénzjutalomban részesült: Bálint László v. titkár KPM 1/7. szako., Csuti László főint. Dunakeszi Jj. ÜV., Csák László m. int. Szolnoki Jj. ÜV., Kapos Ferenc m. vez. főell. Szombathelyi Jj., ÜV., Kovács István vez. főell. Északi Jj. ÜV., Pálfi József m. ellenőr Székesfehérvári Jj. ÜV., Silye Barnabás m. főint. Miskolci Jj., ÜV., Rózsa Sándor főint. Záhony áll., Kiss Sándor m. felügy. Közp. Normairoda, Kövi József m. ellenőr Közp. Normairoda, Zombori Gyula m. int. Közp. Normairoda, Mester László m. int. Közp. Normairoda, Pesti Kálmán m. főint. MÁV Gépjavító ÜV., Szendrő Jánosné főkr. kéz. MÁV Fatelítő ÜV. i Kedvező mérleg Kedvező mérleggel zárja az óévet a békéscsabai pályafenntartási főnökség. A főnökség dolgozói az alépítményi munkáknál 100, a magas, a felépítményi, a híd és az iparvágány munkáknál 100,1 százalékos eredményt értek el. Ez a jó eredmény a megszilárdult munkafegyelem révén vált lehetővé. A műszaki vezetők közül Kuri Károly, Hortobágyi Ádám, Dénes József és Lengyel József végeztek különösen jó irányító munkát. Külön dicséretet érdemel munkájáért a békéscsabai VII. és VIli. szakasz, a sarkadi XII. és a mezőtúri II. szakasz, mert a legtöbbet adták a terv teljesítéséhez. Most a téli forgalom segítébén fáradoznak dolgozóink Boldizsár Gyula 3