Magyar Vasutas, 1964 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1964-04-03 / 7. szám

2 Új váltótisztító berendezés A váltók, kitérők tisztítása havazás, hófúvás esetén jobbára a pályamunkások feladata. Van ugyan néhány hótakarító gépünk, de a váltók, kitérők tisztítása ma még kézi erővel történik. Néhány évvel ezelőtt kísérletképpen Ferencváros állomáson egy elektromos energiával működő váltómelegítő berendezést helyeztek üzembe. A berendezés — amely azóta is üzembiztosan működik — nagy energiafogyasztása és magas költsége miatt nagy számban nem alkalmazható. Kísérletek folynak a Nyugati pályaudvaron egy jóval kisebb üzemeltetési költséget igénylő, gázlánggal üzemeltetett váltómelegítő berendezés megfelelő típusának kialakítására. Az elmúlt hetekben két darab, az eddig alkalmazott váltó- és kitérőtisztító berendezéseknél korszerűbb berendezés látott napvilágot. Az új gépeket az építési és pályafenntartási szakosztály és a Pestvidéki Gépgyár műszaki kollektívája konstruálta. A nagy teljesítményű gépek rövid idő alatt képesek megtisztítani egy-egy állomás váltóit, keresztezéseit a hótól, a jégtől. A berendezést egy vagon homlokgerendájára erősítették. Ugyancsak a kocsin helyezték el az üzemanyagtartályt, valamint a kezelőfülkét a megfelelő műszerekkel, berendezéssel. A gépet egy ember irányítja, kis teljesítményű Diesel-mozdony mozgatja, illetve vontathatja egyik állomásról a másikra. A gép kezelője és a mozdony személyzete között rádiótelefon-összeköttetés van. Az új berendezés munka közbeni haladási sebessége 2— 4 km/óra. A felhasznált üzemanyag égéstermékeit hasznosítja a kitérők hótól és jégtől való megtisztítására. Az égéstermékek 300—350 fok hőmérséklettel távoznak a berendezésből. Az erre a célra kiképzett terelőcsatorna segítségével a váltókon, kitérőkön levő havat nagy erővel kifújja, szükség esetén a jeget megolvasztja, a keletkező vizet elpárologtatja. A távozó égéstermékek nyomása és hőmérséklete szabályozható. Az első műszaki és üzempróbára Ferencvárosban került sor. Az eredmény kielégítette a szakembereket Az ínl tírisú gép főként rendezőpályaudvarok nagy számú és gyakran használt kitérőinek, líráinak megtisztítására nagyszerűen alkalmas. Az új váltótisztító berendezés 173 nap társadalmi munka Pécs állomás szocialista brigádjainak 327 tagja 173 napi társadalmi munkát vállalt 1964-re. A brigád tagok közül 20 általános, 8 középiskolába, 1 egyetemre iratkozik be. Szakvizsga megszerzését 18 dolgozó vállalta. Számos szocialista brigádtag kapcsolódik be az olvasómozgalomba. A vállalásokban jó példát mutattak a szakszervezet aktivistái. Zomi Lajos Pécs Ötszáz vasutas készül a Thália Színházba A Thália Színház nagy sikerrel játssza Saul Kevittnek, a kiváló amerikai írónak Parancsra tettem című drámáját. A darab cselekménye 1865-ben, az Egyesült Államok washingtoni bírósági épületében játszódik. A detektívregények izgalmával Vetekedő, de azoknál íróilag sokkal színvonalasabb dráma mindkét része a bírósági tárgyalást követi. A szakszervezet budapesti bizottsága mellett működő kulturális bizottság ehhez a kitűnő darabhoz mozgósította a nagyobb budapesti szolgálati helyek dolgozóit. Április 11-én este, mintegy 500 budapesti vasutas és hozzátartozója tekinti meg az előadást. MAGYAR VASUTAS Ésszerűbb anyagvonatokat! Alsóörs állomáson láttam, hogy Csopak felől betolt egy hosszú anyagvonat. A kocsik nagy része Ky és Kan sorozatú volt. Ezek oladala magas, ajtajuk csak egy van, s emiatt kézi erővel nagyon nehéz és hosszadalmas a kirakásuk. Az anyagvonat nem sokáig állhat a vonalon, ezért jobb lenne, ha alacsonyabb oldalú és több ajtós kocsikba raknék az ilyen szállítmányokét.'. Bognár Károly Tapolca Hatvanezer forint újítási díj A szegedi igazgatóság területén dolgozó szolgálati helyekről tavaly 706 újítási javaslatot nyújtottak be, 12,3 százalékkal kevesebbet, mint 1962- ben. Növekedett viszont a megvalósításra elfogadott javaslatok száma, összesen 242 újítást tartottak alkalmasnak a bevezetésre, míg tavalyelőtt csak 215 javaslat volt ilyen. Az újítások révén 300 ezer forint megtakarítást értek el, az újítók 60 ezer forint újítási díjban részesültek. Sziládi Sándor Szeged „Mentesítjük a túlterhelt rendezőket“ SZENTLŐRINCI LÁTOGATÁS A pécsi fővonal fontos elágazási pontja Szentlőrinc állomás: itt találkozik a fővonallal a barcsi és a sellyei vonal. Szentlőrinc kis község. Nincs se bányája, se ipari üzeme, az állomás mégis sok irányvonatot indít. — Igazgatóságunk feladataiból annyi rendezési munkát vállalunk, amennyit csak tudunk — mondotta látogatásunkkor Csapó József állomásfőnök. — Ezzel mentesítjük az amúgy is túlterhelt rendezőpályaudvarokat, elsősorban Dombóvárt. Tavaly mintegy 100 000 kocsit rendeztünk. — Hány irányvonatot indítanak havonta? — Szükség szerint. Januárban például 76, februárban 36 rendezéssel képzett irányvonatot indítottunk Dombóvárra, Ferencvárosba és Dunaújvárosra. Március első dekádjában 27-et menesztettünk — válaszolta az állomásfőnök. Hajnalig nincs megállás Szentlőrincen a nagy forgalom délután kezdődik. 16 órától hajnalig nincs megállás. Nagyharsány hól, Szigetvár felől és Pécsről egymás után érkeznek a tehervonatok. Hozzák az etegyet, a munkát a szentlőrinci kocsirendezőknek. Legtöbb tennivalót a nagyharsányi kővonatokrendezése jelent, mert ezeket a rakodás helyén nem tudják rendezni. Látogatásunkkor is fürgén dolgozott a „retor”. (Így becézik a szentlőrinciek az M. 31-es tolatómozdonyukat.) A Szigetvárról érkezett, élőállattal és konzervvel rakott kocsikból, valamint a tolatás tehervonatokkal hozzott „sürgős” vagonokból éppen megkezdték az 1951-es számú ferencvárosi gyorstehervonat összeállítását. — Sok munkát ad nekünk ez a gyorsteher — hallottuk Tóth Jenő tolatásvezetőtől, akivel a rendezés alatt álló kocsisor mellett találkoztunk. — ■A leadási állomások pontos sorrendjében kell összeállítani a kocsikat, hogy útközben csak a legrövidebb ideig kelljen állnia a szerelvénynek. Gyorsan haladtak a munkával. Ütőképes törzsgárda alakult ki Szentlőrincán. Főként estnek köszönhető, hogy a tavalyi tervet — ha nem is sokkal —, de az élüzemszint fölött teljesítették. ,,Jól érzem itt magam" Az állomáson nincs létszámhiány. Azok is visszajönnek, akik egy-két éve elmentek. S aki idejön, előbb-utóbb gyökeret ereszt a vasútnál. Pauli Géza fiatal váltókezelő az egyik erdőgazdaságnál próbált szerencsét, amikor egy évvel ezelőtt megvált a vasúttól. Most visszajött, mert a váltókezelő tornyot, ahol szolgált és munkatársait, akikkel jóban-rosszban együtt volt, nem tudta elfelejteni. Találkoztunk a kocsirendező zászlót lobogtató 26 éves Ulmer Józseffel is, aki mielőtt a vasúthoz jött, havonta váltogatta munkahelyeit. Munkakönyvét már tucatnyi bejegyzés tarkítja. Most úgy látszik, megállapodott — Érdekel ez a munka és jól érzem magam a brigádban — mondta. — Meguntam a vándorlást. Felkerestük az állomás raktárát is. Közúti járművet nehéz megközelíteni. Tengelyig érő sárban évtekelnek a fogatok és a teherautók. Szükséges, hogy mielőbb rendbehozzák. Tankó József, a szakszervezeti bizottság titkára átmenesztő raktárnok. Kérte, tolmácsolják néhány szociális problémájukat. Az áruraktárban például nincs vízvezeték, bár a raktár faláig már elvezették a vízcsövet. WC nincs a raktárban. Régóta kérik az állomás dolgozói, hogy létesítsenek részükre egy kis fürdőt két zuhannyal. A kocsirendezőknek és a raktári munkásoknak, különösen nyáron nagy szükségük lenne erre. Szentlőrinc állomás dolgozói becsülettel helytállnak a munkában, méltán megérdemlik a segítséget (Lőrincz) A legfőbb cél és nevelés Társadalmi bírósági tárgyaláson Pécsett A vonatkísérők zsúfolásig megtöltötték március 21-én délelőtt Pécs állomás oktatótermét, amely ez alkalommal „tárgyalóteremmé” alakult át. A társadalmi bíróság — dr. Nyíri Sándor oktatótiszt, Markó Lajos vonatvezető, Bagoly Dezső jegyvizsgáló — elfoglalta helyét a dobogón levő asztal mellett. „Nem az első eset nálam" — A társadalmi bíróság tárgyalását megnyitom — mondotta az elnöklő dr. Nyíri Sándor, majd arról szólt, hogy a társadalmi bíróság ezúttal első ízben ült össze Pécs állomáson, hogy megtárgyalja Sümegi György ellenőr, vonatvezető ügyét. A tényállás röviden így hangzott: Sümegi György február 8-án ittasan jött szolgálatba a 6406-os vonathoz. Nem az első eset, hogy szolgálatban szeszesitalt fogyasztott. Elsőnek a vádlott kapott szót. — Nagyon meg voltam fázva — mondotta Sümegi. — Szolgálatba lépés előtt ezért mentem be az állomáson levő bisztróba. Csak egy pohár forralt bort ittam. Belátom, helytelen volt. Nem az első eset nálam ... önként jelentkeztem elvonókúrára. Azt szeretném, hogy ezzel a Sümegi-ügy végleg lekerüljön a napirendről. Más mondanivalóm nincs. Ezután a tanúk meghallgatása következett. — Alig állt a lábán, amikor szolgálatra jelentkezett — vallotta Andics Nándor segédvezénylő. — Többet ivott, nem egy pohárral. Ha józan, nincs vele baj, de ha pénzt érez a zsebében, nem tudja elkerülni az italt. — Ittassága miatt nekem is foglalkoznom kellett vele, amikor a raktárban dolgozott — mondotta Sólyomvári János kereskedelmi állomásfőnökhelyettes. — Egyszer hazaküldtem emiatt, utána úgy, ahogy tartotta magát... Bár akkor is berúgott, amikor az ittasság miatti fegyelmi büntetését töltötte. — Ki kíván szólni az ügyhöz? — kérdezte az elnök a hallgatósághoz fordulva. — Sokat utaztam együtt vele. Soha nem volt ittas — mondotta Rattinger Ilona szakszervezeti bizalmi. — Megígérte, nekem is, hogy többé nem fordul vele elő ilyen eset. Kérem a tisztelt társadalmi bíróságot, hozzon nevelő hatású határozatot. Szomorú, hogy ilyen eset előfordul a vasútnál. Magunkat is vádolom azért, hogy idáig jutott Sümegi György. Senkinek sem jutott eszébe eddig, hogy foglalkozzon vele. Mihály József és Mezei Kálmán vonatkísérők is védelmükbe vették Sümegi Györgyöt. A felelősök — szerintük —, akik nem törődtek vele. Az elnök erre felmutatta Sümegi szolgálati táblázatát. Négyszer kapott már büntetést ittasság miatt. — Hibáztatható a vezetés? — kérdezte az elnök. — Láthatják, sokat foglalkoztak vele. Nem küldték el, hittek fogadkozásainak. 1600 forint italra Ezután felolvasta Sümegi feleségének az állomás szakszervezeti bizottságához küldött levelét, melyben a háromgyermekes anya kéri, hogy — mivel férje nem adja rendesen haza keresetét — fizetésének a törvényben előírt részét az ő kezéhez fizessék ki. Az utóbbi három hónapban 1600 forintot vont el a családjától, s abból is sokat italra költött, amit előbb hazaadott. Szombaton vásárolni ment, de semmit sem vitt haza, mert a pénzt elitta. Ilyen tények hallatára megváltozott a terem hangulata. Szót kért Virágh György is. — Hat éve én is elvonókúrán voltam — mondotta. — Úgy mentem oda, mintha az utolsó szalmaszálba kapaszkodnék. Használt nekem, mert azóta nem iszom. Azt ajánlom Sümegi Györgynek, hogy csak akkor menjen oda, ha őszintén akarja a gyógyulást. Az orvosok anélkül nem tudnak rajta segíteni. Több felszólaló olyan ítéletet kért, amely elősegíti, hogy a vádlott ismét józan életű dolgozó legyen. Rámutattak, hogy a nagy felelősséggel járó vasuttasmunka nem tűri az italozást. Hasson oda a bíróság, hogy megakadályozza Sümegi további italozását, de közvetlen munkatársai is vigyázzanak rá. „Nem engedhetjük, hogy a közösség elveszítsen egy értékes embert, márpedig Sümegi is ilyen, ha józan” — mondották. Amikor a társadalmi bíróság elvonult, hogy meghozza határozatát, élénk beszélgetés alakult ki a teremben. „Ha még egyszer inni akar, kiütjük kezéből a poharat!” — mondták többen is. Ám ezek a megjegyzések nemcsak Sümeginek szóltak, hanem annak a néhány „érdekeltnek” is, akivel még előadódik Pécs állomáson, hogy szolgálat közben megfeledkezik magáról, és a pohár fenekére néz... Az ítélet A társadalmi bíróság komoly figyelmeztetésben részesítette Sümegi Györgyöt. Megvonta tőle a várható üzemi jutalék 50 százalékát, egy évre kizárta mindenféle jutalmazásból, fizetésének 50 százalékát ezentúl felesége kezéhez kell kifizetni. Javasolták alacsonyabb munkakörbe való helyezését és kéréssel fordulnak az illetékes tanácsi szervhez, hogy kötelezzék elvonókúrán való részvételre. Még egy utolsó lehetőséget adott ezzel a társadalmi bíró✓ ság Sümegi Györgynek a javulásra. 1939 óta vasutas, már nem fiatal ember, súlyosan érintené az elbocsátás. Reméljük, él a lehetőséggel ... Lőrincz János 1964. Április 3. Hol vannak az ígért lakások? Több mint 10 éve működik a bérén tej szénosztályozó és a kiszolgáló pályaudvar. Az alapító okmányban a beruházást végző nehézipar 150 lakás építését vállalta a vasutasok részére. Időközben a tanács hatáskörébe kerültek az ipari beruházásokkal kapcsolatos lakásépítések is. Felépült Berente mellett a Sajó-völgy szocialista városa, Kazincbarcika is, de a vasutasoknak tett ígéret beváltásáról mindenki hallgat. Igaz, 1964-re a Kazincbarcikán épülő lakásokból 15 lakást ígértek a vasutasoknak, s úgy látszik, ezzel elintézettnek tekintik az ügyet. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni, hogy a vasút Berenten munkaerőhiánnyal küzdi, hiszen a dolgozók inkább ott helyezkednek el, ahol idővel lakáshoz is jutaik. Hábel György Miskolc Elbújtatott könyvtár Furcsán hangzik, de a Déli pályaudvaron levő szakszervezeti góckönyvtárat valósággal elbújtatták. A pályaudvar átrendezése után egy eldugott és távoleső padlásszobában kapott helyet. A helyiség nem fűthető és nem alkalmas a könyvcserék ellátására sem. Mezősi Miklós Budafok-Háros Nagyobb türelemmel, megértéssel bánjunk a cigánydolgozókkal A vasútnál mintegy 1500 cigány dolgozót tartanak nyilván. Ebből Miskolc környékén 280, Záhony térségében pedig 200 dolgozik. A többi megoszlik az ország különböző helyein. Legtöbben a pályafenntartásnál és mint rakodó munkások, a kereskedelmi szolgálatnál dolgoznak. A nagyobb szaktudást igénylő szolgálati ágaknál — a megfelelő iskolai végzettség és szakképzettség hiányában —, már jóval kevesebb cigány dolgozóval találkozunk. Több éves tapasztalat, hogy a vasúti szolgálatra jelentkező cigányok között meglehetősen nagy a fluktuáció. Sokan vannak köztük olyanok, akik néhány heti vagy hónapi munka után hátat fordítanak a vasútnak. Ugyanakkor érdekes az is, hogy az eltávozottak közül többen visszatérnek és gyökeret vernek a vasútnál. Türelemmel Természetesen sok függ a megértő, türelmes nevelőmunkától. Igen szép példáját mutatták a cigány származású dolgozókkal való foglalkozásnak Debrecen állomáson és a pécsi fűtőháznál. Debrecenben a mozgalmi szervek és a szakvonali vezetők segítségével az arra rátermettek közül többen szereztek szakvizsgát és utána jegyvizsgálói, segédraktároki és átmenesztői beosztást nyertek. A pécsi fűtőháznál pedig a segédkezelői és a fűtői vizsga megszerzésében nyújtottak segítséget a mozgalmi szervek. Ilyen és ehhez hasonló példákkal találkozni máshol is. Az ómiskolci pályafenntartási főnökségnél például 4 szocialista brigádtagként dolgozik. A megkülönböztetett bánásmóddal nincs különösebb probléma. A legnagyobb akadály az analfabétizmus és a minimális iskolai végzettség. Szakszervezeti bizottságaink sokat tesznek az analfabétizmus felszámolásáért. Erőfeszítéseik azonban nem minden esetben járnak eredménnyel. A budapesti építési főnökségnél a szakszervezeti bizottság javaslatára, az analfabéta cigány dolgozók mellé egy-egy patronálót állítottak, akik vállalták, hogy megtanítják őket a betűvetés, az írás-olvasás tudományára. Az ercsi pályamesteri szakaszon a vezetőség javaslatára szakszervezeti taggyűlésen úgy határoztak, hogy megveszik a könyveket, füzeteket és írószereket az analfabéta cigány dolgozók részére. Az elhatározást tett követte. A dolgozók segítségével egy évig tanultak, de ezt követően kiléptek a vasúttól. Szakszervezeti bizottságaink más szolgálati helyeken is évek óta foglalkoznak beiskolázásukkal. Eredményt azonban csak ott tudnak felmutatni, ahol már megszerették a munkát, beleilleszkedtek a közösségbe. A rendszeres politikai nevelőmunka hatására egyre több az olyan cigány dolgozó, akik szívesen vállalnak társadalmi munkát. A Miskolc-tiszai pályaudvaron és a budapesti épületfenntartási főnökségen szakszervezeti bizalmi funkcióban is találni közülük. Még több azoknak a száma, akik készségesen vállalnak szerepet kulturális rendezvényeken, főként zenekarokban. A környezet hatása Szakszervezeti szerveink hatékonyan foglalkoznak a cigány dolgozók egészségügyi szemléletének alakításával is- Jelentősebb eredményt elsősorban azoknál érnek el, akik munkásszállásokon laknak. A környezet és az ismeretterjesztő előadások hatására aránylag rövid idő alatt megszokják a munkásszálás rendjét, Összegezve megállapíthatjuk, hogy a vasútnál a felvilágosító munka eredményeként születtek eredmények a cigány dolgozók nevelését illetően. Legfőbb eredmény, hogy a nomád életmód helyett egyre többen illeszkednek be a vasút munkájába Türelmes, nevelőmunkával az általános műveltség színvonalának emelésében is előre lehet lépni. Ezt a munkát nem szabad kampányfeladatként tekinteni. Ha a cigány dolgozókkal minden szolgálati helyen emberségesen bánnak, ha többet törődnek nevelésükkel, taníttatásukkal, fokozottabb mértékben elősegíthetjük beilleszkedésüket társadalmunkba.