Magyar Vasutas, 1971 (15. évfolyam, 1-24. szám)
1971-01-03 / 1. szám
4 1970. december 19. Mérföldkő a vasút villamosításában Tizenkét nappal a határidő előtt átadták rendeltetésének a debrecen—nyíregyházi villamosított vonalszakaszt A fennállásának 125 éves jubileuma előtt álló magyar vasút történetében jelentős dátum 1970. december 19. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter ezen a napon adta át rendeltetésének a záhonyi nemzetközi fővonal utolsó villamosított szakaszát, a Debrecen—Nyíregyháza közötti vonalszakaszt. Köztudott, hogy Magyarország a Kandó-féle fázisváltós rendszer bevezetésével a vasút villamosításának úttörője volt. Ennek ellenére elmaradt a környező, országoktól, mert az 1933-ban üzembehelyezett Budapest—Hegyeshalom, közötti fővonalat csaknem negyedszázad múlva követte újabb villamosítás. A felszabadulás után — 19515 és 1962 között — a miskolci fővonal villamosítása jelentette a folytatást. A második ötéves terv végéig villamosították még a Miskolc—Diósgyőr, a Miskolc Szerencs és a Tatabánya- Alsó—Oroszlány közötti vonalat. A vasút nagyarányú rekonstrukciója tulajdonképpen a harmadik ötéves tervben kezdődött. A tervtörvény erre az időszakra 400 kilométer hosszú vonal villamosítását írta elő. Ennek alapján került sor 1906-ban a Szerencs— Nyíregyháza, 1967-ben a Nyíregyháza—Záhony, 1966-ban a Budapest—Nyugati-pályaudvar—Cegléd, 1969-ben a Cegléd—Szolnok—Szajol közötti szakasz villamosítására. Már ekkor nyilvánvalóvá vált, hogy a hátralévő Szajol— Nyíregyháza közötti 160 kilométer hosszú vonalszakasz villamosítását a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség egyedül nem tudja elvégezni. Ezért a vasút vezetői — megfelelő számítások után — a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével szerződést kötöttek a csehszlovák Elektrizace Zeleznic Vállalattal a Karcag—Debrecen közötti szakasz villamosítására. A MÁV felsővezeték szerelői Szajol és Karcag, valamint Debrecen és Nyíregyháza között álltak munkába. Hazánk legnagyobb tranzitforgalmat lebonyolító nemzetközi fővonalának villamosításában és rekonstrukciójában részt vevő vállalatok a X. pártkongresszus tiszteletére szocialista szerződésben vállalták, hogy a tervben előírt határidő, 1970. december 31 helyett, december 20-ig befejezik a munkát. Hogy a szerződő felek komolyan vették vállalásukat arra legfőbb bizonyíték : október végére feszültség alá került a Karcag —Debrecen, december közepén pedig a Debrecen—Nyíregyháza közötti szakasz. Ezzel befejeződött a harmadik ötéves terv egyik legjelentősebb beruházása. A Budapest—Cegléd—Szolnok— Debrecen—Nyíregyháza közötti fővonal villamosítása, illetőleg rekonstrukciója ugyanis 1,2 milliárd forint ráfordítással valósult meg. — Népgazdaságunk ezt a rendkívül nagy anyagi áldozatot természetesen olyan előnyökért hozta, amelyeket továbbhaladásunk nem nélkülözhet — hangsúlyozta dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter a Nyíregyháza állomáson rendezett avatóünnepségein mondott beszédében. — Azt ma már nem kell bizonygatni, hogy a villamos- és Dieselvontatás milyen üzemi, gazdasági fölénnyel rendelkezik a gőzvontatással szemben. A fajlagos vontatási költségek mintegy 60—70 százalékkal alacsonyabbak, mint a gőzüzem költségei. S ha a villamosítás és a dieselepítés gazdaságosságát összevetjük, nagyobb forgalmi terhelés és hosszabb vontatási távolságok mellett a villamos vontatás javára billen a mérleg. Ennek alapján jutottunk arra a megállapításra, hogy mind politikai, mind gazdasági és vasútüzemi szempontból a záhonyi fővonal villamosítása a legindokoltabb. A szovjet—magyar kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok felbecsülhetetlen értékű, erőteljes fejlődése következtében Záhonyt és a budapest—záhonyi vasúti összeköttetést úgy tekintjük, mint hazánk árucsereforgalmának, s gazdasági növekedésének létalapját erősítő közlekedési bázist. A korszerű vasúti közlekedés feltételek között a sebesség és a biztonság első helyen szerepel. Ez a fővonal — néhány szakasz kivételével — ennek a követelménynek is megfelel. Hiszen a vonalra engedélyezett sebesség 120 km/ órára emelkedett. De biztosított a távlatban a 140 km/óra sebesség elérése is. A távközlésilégvezetékeket kábelekkel cserélték fel. Modern váltó- és vágányfoglaltságot ellenőrző egyközpontos biztosítóberendezés létesült Szolnok Rendező-pályaudvaron, Püspökladány és Nyíregyháza állomáson és a nyíregyháza— záhonyi vonalszakasz középállomásain. A fővonalon létesített önműködő térközbiztosító berendezések Ceglédbercel és Karcag között a folyamatos vonatbefolyásolással megvalósuló vonatközlekedtetésre is alkalmasak. A villamosítás jelentőségét a MÁV közlekedési rendszerében aláhúzza az az örvendetes tény is, hogy az eddig felszabadult Diesel-mozdonyokkal együtt összesen mintegy 50 nagyteljesítményű Diesel-mozdonyt irányítanak át a dunántúli fővonalakra. A feleslegessé vált közel 100 gőzmozdony kivonásával pedig évente több mint 100 ezer tonna szén megtakarításához jut a vasút. Dr. Csanádi György beszéde végén őszinte elismerését fejezte ki mindazoknak, akik résztvettek a nagyszabású munkában, s akik az együttműködés olyan magas fokát valósították meg, mint amilyent ez a nagy beruházás feltételezett, majd átadta a vonalat üzemeltetésre dr. Mészáros Károly miniszterhelyettesnek, a MÁV vezérigazgatójának. Az avatóünnepség után dr. Csanádi György kormánykitüntettésben, miniszteri dicséretben, dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója pedig vezérigazgatói elismerésben részesítette a munkában kitűnt dolgozókat. A Budapest—Cegléd—Szolnok—Debrecen—Nyíregyháza közötti fővonal villamosításában kiemelkedő munkát végzett dolgozók közül a Munka Érdemrend arany fokozatát 4, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát 6, a Munka Érdemrend bronz fokozatát 10 dolgozó kapta. A Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült 2 csehszlovák vasutas. Miniszteri Dicséretet kapott 15, Vezérigazgatói Elismerést pedig 32 vasutas. V. F. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter átnyújtja a Munka Érdemrend arany fokozatát Sugatagi Béla felsővezeték-szerelő csoportvezetőnek. (Laczkó Ildikó felvétele) MAGYAR VASUTAS Tudósítóink jelentik: A kongresszusi vállalások teljesítése*. megalapozta az új ötéves tervet A kongresszusi munkaverseny részvevői év végéig érvényesnek tekintették korábban tett vállalásaikat. A kitűzött célok eléréséért, az évi szállítási feladatok minél sikeresebb teljesítéséért a X. pártkongresszus után is igyekeztek minden tőlük telhetőt megtenni a vasúti szolgálati helyek dolgozói. Ezt a határozott szándékot jól érzékeltetik — akárcsak eddig — a szerkesztőségünkbe érkezett levelek, tudósítások. Egyértelműen kitűnik a sorokból, hogy a felajánlások teljesítése mindenütt biztos alapot teremtett a negyedik ötéves terv sikeres megkezdéséhez és egy újabb versenyszakasz indításához. Nagybátony: 450 irányvonal Kecskés László írja Nagybátony állomásról: „Pártunk X. kongresszusa tiszteletére vállaltuk, hogy az idei évre tervezett 360 irányvonat helyett 400 irányvonatot indítunk. Vállalásunkat túltelsítettük. November 30-ra öszszesen 413 irányvonat hagyta el állomásunkat, ami azt jelenti, hogy a továbbításra felvett szénmennyiség 44,3 százalékát irányvonatok szállították el tőlünk. Különösen jó eredmény született a kongresszusi hónapban — novemberben —, amikor is 54 irányvonattal 59 000 tonna szenet, a havi feladás 52 százalékát, küldtük az ország különböző vidékeire. Békéscsaba: Géplánc a fővonalon Boldizsár Gyula a békéscsabai pályafenntartási főnökség gépesített mozgó szakaszának a Mezőtúr—Lökösháza közötti fővonalrészen tanúsított helytállásról tudósít: „A géplánchoz beosztott hetven ember húsz nap alatt határidőre elvégezte mintegy 500 pályafenntartási dolgozó munkáját. Nem volt könnyű a négy alávetőgép, az irányító- és döngölőgépek tevékenységét úgy összehangolni, hogy a 85 kilométer hosszú vonalrész egyetlen pontján se csússzon el a határidő. A munka sikeres elvégzése végeredményben tetemes időbeli megtakarítással ér fel, amit a dolgozók kongresszusi vállalásainak teljesítése tett lehetővé. Tekintve, hogy a vonalon ilyen jellegű munkát még soha nem végeztek, az állomások forgalmi szolgálattevői is elismerést érdemelnek. A feladat befejezése után egyébként a pályafenntartási dolgozók rögtönzött ünnepséget rendeztek. Helytállásukat Horváth Ferenc, a szegedi igazgatóság II. osztályának vezetője méltatta, majd Tóth István vezetőmérnök mintegy 60 dolgozónak adta át a megérdemelt jutalmakat.” Orosháza: Teljesítették évi tervüket Dobrádi László Orosháza állomásról küldött tudósításából idézzük az alábbiakat: „A kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny legfőbb eredménye állomásunkon, hogy esélyesek vagyunk a Kiváló főnökség címre. A verseny mutatói valamennyi teljesítménynél meghaladják a tervezett szintet. Állomásunk 200 főnyi létszámából 94-en dolgoznak tizenegy szocialista brigádban, és nem kis részük van abban, hogy minden eddigi versenyszakasz legjobb kocsitartózkodási egységidejét értük el novemberben, mégpedig nem a legjobb és legkorszerűbb technikai adottság és szociális ellátottság mellett. Lényeges javulásnak számít, hogy ....mintegy 700 000 forint értékű kulcsazonosító berendezés most van szerelés alatt.” A levél végül így fejeződik be: „Évi szállítási tervünket, amely szerint az idén 200 000 tonna árut kell állomásunkról elszállítani, december elsejére teljesítettük. Az év utolsó hónapjában igyekszünk eredményeinket tovább javítani a kongresszusi felajánlások teljesítésével.” A kongresszusi vállalások nyomában kiváló eredményeket ígér a szentesi csomópont — Az ünnepi műszakokban mi sem voltunk csöndes szemlélői a versenynek. Minőségi eredményekre törekedve, igyekeztünk megtenni a magunkét ... — Szentesen, Papp Zoltán állomásfőnöktől hallottuk ezeket a szavakat. Elért eredményeik tanúsítják, hogy van alapja a szentesi vasutasok bizakodó hangulatának. Az év elején a „kiváló csomópont” kitüntető cím elnyerésére tettek felajánlást. Amikor náluk jártunk, már csak néhány hét volt hátra az 1970-es esztendőből, s az állomás, a vontatási főnökség és a pályafenntartás dolgozói egyaránt azon igyekeztek, hogy ez az esztendő végre meghozza számukra a régen várt kiváló eredményt. Megdolgoztak az eredményekért Az állomás dolgozói november 15-én teljesítették az 1970- re előirányzott szállítási tornatervüket. A kongresszusi műszakban és már azóta is minden kocsirakomány-feladásuk a túlteljesítés mértékét gyarapította. A kocsikihasználást 10,6 tonnáról 11,6 tonnára javították. Szentes állomáson, ahol a leggyakoribb feladás az élőállat, a zöldségféle és a vágott baromfi, meg az üres vashordó — mivel itt működik az ország egyetlen vashordógyára —, minden tizedtonnáért meg kell küzdeni. A tehervonatok átlagos terhelésében elért 101,9 százalékos eredményük jelzi, hogy 1969-hez képest egy-egy vonattal 105 tonnával több árut továbbítottak. Meghozta az eredményt az állomási technológia fejlesztése, a szállítófelekkel való kapcsolataik javítása is. A kocsitartózkodási időt 11,34 óráról 10,75 órára csökkentették. Szentes állomáson a vasárnapi rakodás az idén már rendszerint elérte és esetenként túl is haladta a szokásos hétköznapi forgalmat. A helyi Erőtakarmánygyár iparvágányán azelőtt sokat ácsorogtak az idegen kocsik. Bár Hamburgból és Rijekából 1970-ben is a hajók befutásától függően, löketszerűen érkezett az áru, sűrűbb kiszolgálással igyekeztek csökkenteni a torlódást. Az eredmény: több mint egy órával csökkentették az idegen kocsik tartózkodási idejét! Személyvonati menetrendszerűségük — talán ezzel is kezdhettük volna az állomási eredmények bemutatását — ugyancsak szépen javult. Amíg a bázisidőszakban 196 késett indítás fordult elő, az idén ugyanezen idő alatt 131. Tehervonati menetrendszerűségük tartását megnehezítette 1970-ben, hogy eddig közel 800 rendkívüli vonatot is kellett indítaniuk. Ezeknél gyakran előfordult a gépre várás. A 86 százalékos vonatközlekedési tervet — ebben a rendkívüli vonatok nem szerepelnek — eddig 87,6 százalékra teljesítették. Vonatkísérőik egy szolgálati órára jutó vonatkilométer-teljesítménye 5,8-ről 6,08-ra növekedett. Végzett munkájukat, helytállásukat talán ez az adat ki sem fejezi eléggé, hiszen a szentesi vonatkísérők 30—40 kilométeres utakon érték el a magasabb produktív teljesítményt. Munkájuk körültekintő szervezését dicséri az eddig elért 224 órás szolgálati és 260—270 órás távolléti átlaguk, valamint az is, hogy 300 órát meghaladó távollét egyszer sem fordult elő és hosszabb ideje biztosítják zavartalanul a kollektív szerződésben előírt pihenőidőt, legalább havonta egyszer a szabad vasárnapot is. Méltó partner a vontatás Amíg az állomáson tíz szocialista brigád 95taggal teljesíti felajánlásait, a szentesi vontatási főnökség 12 szocialista brigádja összesen 113 tagot számlál. A kizárólag Diesel-járművekkel üzemelő főnökség méltó partnere a csomóponti versenyben is az állomásnak. A kongresszusi verseny keretében eddig valamennyi felajánlásukat teljesítették. Termelési eredményeik megfelelnek a kiváló szint követelményeinek. A gazdaságos mozdonyfelhasználásban 110, a motorkocsi-felhasználásban 105 százalékos eredményt értek el, termelékenységük ugyancsak 105 százalékos. Személyzethibás szolgálatképtelenség nem fordult elő a főnökség gépállományában. — Dolgozóink a szolgálati feladatokon túlmenően is számos felajánlást teljesítettek már a kongresszusi verseny során — újságolta Lóki Béla mérnök főintéző, a főnökség vezetője. — Szocialista brigádjaink soron kívül végezték el például két kocsiszekrény leállítását, hogy ezzel legalább átmenetileg megoldjuk az akkumulátorok megfelelő tárolását. KISZ-fiataljaink felajánlásuknak megfelelően, házilag végezték el három szénszerelő csille javítását, s ez csillénként mintegy 15 ezer forint megtakarítást jelentett a főnökségnek. Újításokból 60 ezer forint értékű megtakarítást vállaltunk, de az év végéig ezt jóval túlhaladjuk. Vállaltuk, hogy éves szinten 20 órával csökkentjük az utazószemélyzet havi átlagos szolgálati óraszámát. A harmadik negyedév végéig elért 16 órás csökkenés önmagában is szép eredmény. Azóta javult a létszámhelyzetünk és várhatóan elérjük ezt a merészen kitűzött célunkat... Az idén öt darab új M44-es Diesel-mozdonnyal gyarapodott a főnökség. Sikerrel készültek fel e gépek fogadására, s az új gépek beállításával szállítási teljesítményük 90 százalékkal növekedett. L. J. 1971. JANUÁR 3. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága pályázatot hirdet az iparban, építőiparban, a kereskedelemben, a közlekedésben és a mezőgazdaságban dolgozó fiatal mérnökök, közgazdászok és technikusok részére. A pályázat feltételei: A pályázaton azokkal a szakdolgozatokkal lehet részt venni, amelyek a SZOT Elnöksége és a KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága által meghirdetett Kiváló ifjú mérnök, közgazdász és technikus mozgalom keretében 1970-ben készülnek el és szerzői elnyerik vállalatuknál a kiváló címet. A vállalati értékelés után a legjobb pályamunkákat — az értékelő javaslattal együtt — a budapesti, illetve megyei KISZ-bizottságokhoz kell eljuttatni az általuk meghatározott időre. A bizottságok az értékelést 1971. január 31-ig végzik el A szakdolgozatok országos pályázatára — 1971. február 20-ig — azok a pályamunkák küldhetők be, amelyeket a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ Budapesti Bizottsága, illetve a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottságok közös elbírálás alapján a legjobbaknak ítélnek meg, amelyek alkalmazhatóságát, gazdaságosságát a vállalat is igazolja és felhasználására kötelezettséget vállal. A pályázat díjai iparáganként: I. díj: emlékplakett arany fokozat, elismerő oklevél és 4000 Ft pénzjutalom; II. díj: emlékplakett ezüst fokozat, elismerő oklevél és 3000 Ft pénzjutalom; III. díj: emlékplakett bronz fokozat, elismerő oklevél és 2000 Ft pénzjutalom. Az OMFB, az OTH és az illetékes minisztériumok a célkitűzéseiket legjobban segítő pályamunkákat különdíjban részesítik. Az országos helyezett pályamunkák készítői a fenti díjazáson túl elnyerhetik a Kiváló feltaláló és újító cím egyes fokozatait is. Az országos bíráló bizottság javaslatára a helyezett pályamunkák legszínvonalasabbjai — a formai követelményeknek és a doktori szigorlat egyéb feltételeinek eleget téve — doktori értekezés alapját képezhetik. A pályázat elbírálásában, a díjak odaítéléséről az országos bíráló bizottság dönt, és 1971 tavaszán a Fiatal műszakiak és közgazdászok I. országos tanácskozása keretében hirdet eredményt. Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége KISZ Központi Bizottság Intéző Bizottsága